Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)
1846-06-04 / 685. szám
Törvényhatás«^* delsewie. jr BORSOD. Miskolcz, május’28-án 1846. Folyó hó 1-dik napjától 18-kaig első alispáni elnöklet alatt tartatott évnegyedes közgyűlésünkre, azon megnyugtató érzéssel pillanthatunk vissza , hogy ha ehhez hasonló gyűléseket hoz a’jövő is, úgy csakugyan lejárt már nálunk a’ megyei szerkezet’ belsejében dulongó amaz időszak, midőn a’ személyes érdekeknek leginkább hivatalokérti küzdéséből fölmerülő harcra emészté a’ sokkal nemesebb rendeltetésü erőket. — Felséges urunknak a’ f.m. cancellaria’ útján hozzánk érkezett végzései vétettek mindenek előtt tárgyalás alá A’ vallási áttérésnek legújabb törvényinkben meghatározott módját a’ görög nem egyesült hitvallásra is alkalmazó intézkedés, az alkotmányos formák’ igényeinek megfelelő — nézeteink szerint — csak akkor lesz, ha nem csupán illyes országgyűlésen kívüli leirat’ utján közöltetik velünk, hanem törvénybe is foglaltatik. Mit hogy követeink eszközöljenek, kötelességökké teendjük,’s ezen rendelkezésünk legfelsőbb helyre is föl fog terjesztetni. A’ népnevelés’ tárgyában hozzánk érkezett intézkedések, úgymint az elemi tanodák körüli rendelet’foganatositásáhozi járulásunk’ sürgetése , ’s a’ felhívás a’ vasárnapi iskolák’ létrehozásábani közremunkálásra , az ez ügyben már novemberi gyűlésünk’ alkalmával is történt nyilatkozatokat idézé föl. Mondatott, hogy a’ nemzet magának tartá föl mindazon jogot, mit kormányának át nem adott, ’s a’ franczia ’s belga példákból átláthatja a’ clerűs is , hogy hol a’ nevelési joggal csak a’ kormány él, sok történik nemcsak a’ világi , de az egyházi érdekekkel ellenkező is, legyen bár a’ kormány felelős, ’s a’ közvélemény’ ellenörsége mellett a’ többség’ kifolyása. Angolhonban pedig, bár közoktatási ministerium nem létezik, a’ socialis után intézett nevelés a’ status’czéljainak sokkal inkább megfelel. De, az 1791: 26. t.cz. által, a’protestánsoknál határozottan meghagyatott az oktatási ügybeni szabad rendelkezés’ joga, ’s ezt a’ gyakorlat is megerősité, a’ szőnyegen levő egyoldalú rendelet azonban, semmi felekezeti különbséget nem ismervén , e’ világos törvénybe ütközik. Bár félreismerhetlen legyen is tehát e’ kormányi lépéseknek, a’ nemzet’ mivelődését ’s boldogságát czélozó iránya, ezen jólétekért mindazáltal nemzeti jogaink’ föláldozását szerfelett drága árnak tartanók, azért is a’ nevelési rendszer’ megállapításához csak a’ fejdelem és nemzet’ kölcsönös jogait biztosító törvényhozási úton járulhatunk. Az alkotmányunk’ még sajtó súlyos’ sérelmeit avatott részletességgel taglaló ’s orvoslásuk’ eszközlését hazafias indulatunkba ajánló jeles zalai levél, bár az abban tartalmazott tárgyak már teremünkben eddig is megvitattattak, az ügy fontosságához illő figyelemmel ’s méltánylattal fogadtatott. Megismeré ugyan mindenki a’ hozzá szólásnak illy ékes tollú rajz utáni nehéz és felesleges voltát, hogy mégis e’ tárgyon könnyen át nem szőkénk, hanem a’vélemények ’s érzelmek ünnepélyes hangú szónoklatokban ömledeztek, az csak a’ felhívás’ lelkesítő szerkezetének ’s az ügy iránti részvét’ élénkségének tulajdonítható. A’ részek’ visszakapcsolásának elhanyagolására nézve kiemeltetett, hogy itt az akarat’ hiánya elpalástolhatlan , mert ha akadályok gátolják a’ kivitelt, ezek’ elhárítása illy országos ügyben, csak a’ fejdelem és nemzet’ egyesített munkássága által történhetik meg törvényszerűen. A’ fejdelem és nemzet’ akaratának törvényben tett kijelentése óta azonban, bár több országgyűlések tartattak, a’nemzethez semmi akadályról tudósítás nem létetett, mi nem egyéb, mint e’ kettős akarat’ figyelembe nem vétele,’s valljon mi sérelem, ha ez sem? Előadatott, mi keserves az , midőn a’ nemzeti jogokkal olly veszélyes játék űzetik, hogy ha panasz létetik a’ kormánynál ennek eljárása ellen , azt mondják ott , hogy a’ fejdelem országos, ’s gyógyszerért a’ trónhoz utasittatunk, ’s midőn a’ fejdelem’ atyai színe’ ebbe járulnánk , betétetik előttünk, a’ különben minden utósó jobbágynak nyitva álló ajtó ’stb. A’ horvátországi, bihar és hontmegyei dolgokat illető pontoknál is, már határozatunkból is ismeretes nézeteink fejtegettettek, ’s erős viszhang által kisértettek, jeléül, hogy Borsod’ haladási szelleme a’ pártviszályok közben is meg nem töretett, sőt közelebbi tisztujitásunk’ eredménye csak erősbülését biztositá. A mi változatosság a’ véleményszinezetben mutatkozott is, leginkább egy vendégtől ’s ennek szavait viszhangzó S. L. aljegyzőnktől származott, ki amahoz talán nemcsak azért simult annyira, mert a’ Nemzeti Újság’ hive, hanem mert szinte ő is bár nem egészen vendég ugyan, de nálunk csakugyan nem rég’ szerződött tag. A főcancellári hivatalnak ideiglenes megürülése és betöltetése tudomásul vétetvén , szolgabiráink által közhírré fog tétetni. — Felséges urunkat meg fogjuk kérni, hogy a’ megürült horvátországi báni hivatalt, az ország’ közös nemzeti érdekeit szivén viselő egyénnel minél előbb betölteni méltóztassék. Batthyányi Kázmér gróf, a’ költségén megjelent „robot és dézma czimü könyvet számunkra megküldvén, alispáni után fog értesittetni, ismeretes hazafiui buzgalmát tanúsító ezen küldeményének szives fogadtatásáról. Szívesen pártoljuk Turmezőnek, a’nemzeties érdekeinkhez, e’ tekintetben mostoha környezete’ daczára is, hívnek azon kérelmét, mellyben grófjának, a’ tisztujitás’ tartásától, alaptalanoknak bebizonyult panaszok miatti eltiltatásából eredő’serélme’ orvoslására közremunkálni hivatunk föl. A kisdedóvó intézeteket terjesztő egyletnél, egy részvény alapítására nemesi pénztárunkból ajánlatot tevénk. Vajha egyes birtokosaink kévetnék az egerlövői dicséretes példát! — Áttérve belügyeinkre: „ Másod alispánunk jelentést tön a’ felől, hogy múlt mar- j Itiusi törvényszékünk’ alkalmával, főispáni helyettesünk az elnöki széket elfoglald, ’s az elnöklést néhány ülésekben gyakorló. Mi ellen a’ jelentést tevő azonnal óvást emelni el nem mulasztotta , nyilvánítván egyszersmind, hogy miután, múlt 1845-ik évi augusztusban, Sz. ív. J. táblabiró ur, ki alispáni hivatalából is mint igaz bíró vala ismeretes , a’ megyei nemesség által törvényszékünk’ egyik elnökévé egy évre titkos szavazat’ útján elválasztatott, magát e’ helyen csupán ezen minőségben ’s korántsem mint főispáni helyettest tekintő. Alkalmul szolgált ez a’ főispáni helyettesi jogok’ szigorú birálgatására. ’S megmutattatott, hogy ezekről törvénykönyvünk’ nyomán, kivált az újabb értelemben szó sem lehet, de gyakorlatban sem részesülnek a’helytartók minden főispáni jogokban, például a’ felső táblán helyök nincs. Sőt miután e’ hivatal azon lényeges változáson ment keresztül, hogy a’ kormánytól is fizettetik, átmenetei ez egy egészen uj korszakba, a’gyakorlat által sajátított jogok’ tekintetéből is , ’s a’ kormány’ czélja szerint itt venné kezdetét azon uj rendszer, miszerint a’nemesség első folyamodási bíróságán, nem maga által választott ’s fizetett bíró’ elnöksége alatt ítéltetnék meg, minek ellenszegülni alkotmányos kötelességünknek ismerjük , mindazáltal, nehogy az igazság’kiszolgáltatása fenakadást szenvedjen, semmi tettleges ellenzéshez nem nyúlunk , hanem a’ másod alispánunk által közbevetett óvást magunkévá tevén, e’ sérelmünknek országgyűlésen igyekezendünk orvoslást eszközölni. Gyűlésünknek egyéb csekélyebb érdekű tárgyairól hallgatva , tekintsünk szét egy kissé a’ megyei teremünkön kívüli dolgok közt is, éspedig kezdjük a’ szemlét takarékpénztárunkon. Ebben havonkint mintegy 23.000 pftra rúg a’ forgalom. Pesten a’ főbb utczák’ sarkain, nagy betűkkel táblákra írott jelentésből, olvashatja az ember, a’ takarékpénztár’ nyitva létének napjait, ezt követni nekünk sem lenne talán felesleges. Annyival inkább is, mert köznépünk közé lassacskán férkőzik be ezen intézetünk’ hatása. Hogy az alsó osztálybeli kivevők’ száma a’ betevőkéhez képest olly csekély arányban áll, ennek oka aligha abban is nem rejlik, hogy a’betételi minimum nem kisebb roftnál. Másod alispánunk , ki philantropiájával és vasszorgalmával annyifelé tud halni, takarékpénztárunkról a’ néphez egy ennek [hangját szerencsésen eltalált értesítést irt. V isha meg is jelenhetne ez nyomtatásban *) minél előbb , de már egy éves intézetünk’ alapszabályai is, a’ jóváhagyást várva, felső helyen késnek még, az ügy’ nem csekély hátramaradásával A’ kezességi rendszerben nem ajánlható elég óvatosság , mert hitelezési rendszerünknek alkalmasint ez leggyöngébb oldala , gyakran történik, hogy Pál mint egyenes folyamodó nem kapván pénzt, előáll mint Péter’ kezese, ’s a’ pénz a’ Pál’ zsebibe foly. Közpénztáraknál a’ személyes hitel a’ legszigorúbb bírálat alá vonandó. — Casinonk másod alispánunkat nyeré meg kevés idővel ezelőtt elnökül. Itt is nagy szükség vala e’ férfiúra, kitől várhat üdvös ápolást minden ezt szomjazó közvállalatunk és igy színházunk’ ügye is, mellynek pangása miatt már nénellyek békételenkednek, pedig a’ mi körülményeink közt ezzel hamarkodni sem tanácsos sem lehetséges. Végre pótlékul visszatérek megint megyei ügyeinkhez , ’s a’ múlt februári gyűlésünkröli tudósítás’ közlése’alkalmával, ön, tisztelt szerkesztő ur által kifejezett kívánsághoz képest, ime közlöm, bár elkésve , első alispánunknak megyénk’ múlt évi állapotáról azon gyűlésünkre tett jelentését, csak rövid kivonatban. 1845-ik évben volt Borsodmegyének 449. rabja , ’s bár a’ hely’ szűke miatt 60, 70-en zsúfolvák össze egy szobába, csak 1 halt meg közülök. Külmegyei volt ezek közt 22. ítéletet kapott 615. Tömlöczre büntettetett 291. pénzbírságra 7. ülésekre 30. Megitéltetésökig szenvedett fogságuk’ betudásával elbocsáttatott 49. próbák’ hiányából fölmentetett 217. Legtöbb a’ tolvaj, vérengző, verekedő. Közgyűlés tartatott 38 nap, kisgyülés 19. rendszerinti büntető , polgári és csődtörvényszék 49. árvaszék 7. nap. Utainkért a’malgy helytartó tanácstól múlt évben dicsérő elismerést nyertünk, ezek’ hossza mintegy 200,000 ölet tesz. — Iratok’ száma 4904, a’ leveleké 931. Az alapitója’ nevét viselő Reviczkyféle takarék-magtárunknak van 2586 frt, 17 1/2 kr.a. Gabonája pedig 6818 köböl 2/1 véka , árpája 46 köböl. A’ m. keresztesi nemesi magtár’ tőkéje 493 köb. gabona, az adófizetőié 2?5 köb./2 véka. A’ m. kövesdié 172 köb. rozs, 15 k. árpa , 8 k. zab, ’s van 561 ftja 22 krja a’ magtár’ fölépítésére. E’ két utóbbit Szemere Bertalan volt főszolgabíró ’s jelenlegi m. alispán, a’ A. zsolczait Vay Lajos báró, a’ F. tarkanyit az egri érsek alapitá. Rabdolgoztató intézetünk által mult évben 297 ft. kiméltetett meg házipénztárunknak. Van ez intézetnek, épületein ’s a’ munkához kivántató anyagain kivül, 5308 ft 45 kra, ’s 4429 ft. 43/1 kr. követelése volt biztosan. Kisdedovó-intézetünk’ tőkéje 5779 ft. 58 kr. Tanitáspénz bejött a’ múlt évben 160 ft. A’ kiadás tesz 668 ft. 27 krt. A’ házaló koldulásnak Miskolczoni megszüntetésére 3153 ft. 39 krból álló gyűjteményünk van. A’ nemesi pénztár’ tartalma 402 ft. 12 kr Az országgyűlési költségek’ fedezésére házipénztárunk 11,085 ftot előlegezett. *) Ezt valóban mi is óhajtjuk. A’ hon’ több takarékpénztári intézetet is hasznát vehetnék, mikint Francziaországban látjuk, hogy Carmenin és Lamartin’ hasonló tárgyú apróbb röpirataival történik. — S ze rk. 377 ITT Leégett megyei épületeinkbe, a' nemesség által elvállalt 29,237 ftból 26,299 ft. épittetett már be, miből 9006 kölcsön’ utján szereztetett. Az árvák’ száma 61, ezek közt fiú 36, leány 25,meghalt közülük 2. A’ reájok tett évi költség 692 ft. 50 kit tesz. Hadipénztári bevétel 44,783 ft. 54 2/s kr. Kiadás . : 39,818 ft. 45 V46 — Maradvány 4 965 ft. 90/499 kr. Házipénztári bevétel 57,085 ft. 49 kr. Mi mind kiadatott. A’ martiusra kirendelt sófuvarból 4000 ftnak kelle bejőni. A’ nemesi pénztár a’ házinak 7085 fttal sorral adós. — XXX. MISKOLCZ, május’ 29-én 1846. A’ B.—P. Híradónak megyénkbeli közléseitől csaknem folytonosan elválhatlan aljas személyeskedései, gyanúsításai, sophismai’ ellenében, darab idő óta — leginkább a’ béke’ óhajtása’ tekintetéből — szándékosan hallgatánk. De tapasztaljuk, hogy türelmünkkel némelly jó urak rútul visszaélnek. A’ Budapesti Híradóban közelebb „Azt mondják“ czim alatt megjelent rész akarattal teljes czikkben érintve levő egyéb koholmányok közt tehát a’ pofozkodás ezennel hazudságnak ’s írójuk rágalmazónak nyilvánittatik. Vallyon tapintat-e a’ szerkesztőségtől is, lapjaiban illyes, már czimek által is jellemzett szószátyárságoknak rovatot nyitni ? — XXX. ZEMPLÉNBŐL. Hegy alja, máj. 24-én. Mióta az uj rendszer a’ megyékben a’ politicai felekezeteket, mint az aqua regia az érczeket , vegytanilag szétválasztotta egymástól, a’ centrum minálunk is tökéletesen elenyészett, — nincs többé azon elem, mellyböl eddig a’ bal ’s jobboldal, a’ tanácskozások’ kifejlésének folyama alatt, capacitatio’ utján növekedést remélhetett, — meg vannak számlálva a’ hívek itt és amott, devalváltalak a’ legfontosabb okokkal támogatott beszédek , aequale simplex szavazás. Zemplénben a’ szó’ szoros értelmében vett kortes nem használtatik a’ tanácskozó gyűléseken. — Olly ügyekben, hol mind a’ két párt erőfeszitésig viszi a’ dolgot, ’s felhasználja utósó szunnyadozó erejét is , az összes szólók’ száma 90-től 120-ig szokott felhágni. A’ győztes fél rendesen 4 szavazattól 10-ig szokott többséget kapni, így győzött a’ honti magánypecsétü levélben az ellenzék , — igy bukott a’ pesti körlevélben szinte meg. A’ conservativ párton 30 éven alól levő egyén (kivévén a’ 4 cath. káplánt) egy sincs. 30 és 40 év közt 6 egyén- Egyénileg áll 2—4 mágnásból , 15—20 cath. lelkészből, 2—4 cath. káplánból, 4—6 orosz papból, 8 — 10 urodalmi ügyészből, 15—20 magistr. tisztből, 10—12 táblabiróból és 2 proselytából. — Az ellenzéken van 2 mágnás, 2—3 protestáns lelkész, 2-4 urodalmi ügyész, 10—15 fiatal tisztviselő , 15—20 táblabiró, 15—20 fiatal nem uradalmi ügyész, 2—3 gyakornok. Ez híven Zemplén’ gyűléseinek személyzete, — ’s tibennetek remélek megyém’ ifjai! Máj. 11-én vette kezdetét közgyűlésünk, főisp. helytartónk’ elnöklete alatt, — mit ugyan már említeni is felesleges- Felolvastatott az elnöki évnegyedes jelentés, — ’s arra tisztelt táblabiránk ’s volt orsz.gyülési követünk Lónyay Gábor tett némelly észrevételeket. Nevezetesen szembeötlőnek találta azt, hogy nincs megye talán az országban, hol annyi kis gyűlés tartatnék, mint Zemplénben , — nem kívánta gyanúsítani az alispánt, hogy ezen gyakori kisgyülések’ tartására álokok vezérelnék; — de azok’ tartásának mégis kell bizonyos gátat vetni, — mert igy a’ nemesség — azoknak tartása’ idejéről sem lévén tudósítva — megfosztatik jogától, hogy a’ közügyek’ minden ágaiban tettleg részt vehessen , — ’s ezen kisgyüléseket eddig inkább lehetett S. A. Ujhely-vármegye mint Zemplénmegye’ gyűléseinek nevezni. — Határozatba ment, hogy ezután kis— gyűlések rendesen minden hó’ első hete’első köznapján tartassanak. ’S ha, tárgyak’ hiánya miatt, valamelly hónapban gyűlésre nem lenne szükség, — azon esetet az alispán előre köröztetni köteles. — A’ tisztelt indítványozó táblabíró az elnöki jelentésből,— de már régebben köztudomásból is — értesülvén a’ felöl, hogy megyénkben két botrány és keblet rázó katonai törvénytelen kihágás követtetett el, — az ezen tárgyakban tett alispáni eljárást helyesnek ugyan, de kielégítőnek nem találta. A’ két eset ez. Több évek óta lakott megyénkben, Terebesen meghalt gr. Andrásy Károly’ szeszgyárában, munkával keresve élelmet, egypár lengyel. A’ most ezen helységben csak ideiglenesen szállásoló konynyű német lovasok lőőrmestere, — minden megyei hatóság’ tudta’s közbejötte nélkül —el akarta őket fogatni.—A’ szeszgyárban nem talált szerencsétlenek’ üldözésében neki hevült őrmester, — az egész grófi lakot 12 fegyveres legényeivel éjszakának idején felzaklattatja, — minden szobáit föliotoztatja, — a’ szegény lengyelek ugyan nem kerültek kézre , — de az erőszak és törvénytelenség csakugyan elkövettetett. A’ másik eset. Egy szerencsétlen gallicziai lengyel, — kiről nem tudni, a’ paraszt gyilkosok elöl-e, vagy más okok miatt keresett menekvést megyénk’ Polena nevezetű falujában, — számtalan golyó és szurony-sebek közt meggyilkoltatott egy almaromban, hová a’ házi aszszony elrejtette. — Mind két esetet— az indítványt tevő táblabiró — megyei utón kívánta , a’ galicziai mozgalmak miatt felső magyarországi kir. biztosul kinevezett báró Vay Miklós excellentiajának feljelenteni, — egyszersmind egy vegyes katonai és polgári küldöttséget a’ polenai borzasztó eset’ megvizsgálására kineveztetni.— Határozat lett: a’ terebesi eset szolgabirói vizsgálat után is nyilvános lévén, a megye, kellő elégtétel végett, a’ kir. biztost felszólítja. — ' b 7 *