Pesti Hírlap, 1846. július (701-718. szám)

1846-07-02 / 701. szám

kérelemnek. — Deák Ferencz Lbi­ó ezen királyi rendelet­ben sérelmet lát; a’ sérelmet nem abban látja, hogy a’ görög nem egyesültekre is kiterjesztetett a’ törvény jóté­teménye, hanem abban, hogy ez országgyűlésen kívül történt. Az 1790 : 12­­.czikk azt mondja , hogy leges ferendi potestas a’ nemzet és fejedelem közt meg van osztva, peditz illy rendelet által Magyarország’ lakosinak tetemes osztálya felett a kormány királyi rendelet által határozott; azért szónok ezen rendeletét nem tartalmar­a , hanem ki­­adására nézve az 1790: 12 törvénybe ütközőnek tartja, és azt hiszi hen kötelességünk lévén a’ törvényeken ejtett sérelem ellen polgári állásunknál fogva felszólalni , azért indítványozza, hogy ezt, mint országos sérelmet, jegyezzük fel a’ jövő országgyűlésre, és adjuk követeinknek utasítás­ba hogy a’ vallási szabadságot törvény által igyekezzenek a’ görögökre is kiterjeszteni. Ne higgye valaki, monda szó­ló, mikint mi azt nem szeretjük, ha nekik is szabad lesz az­ átmenetei; mi az ellen szólalunk fel, hogy a’ kormány a’ rendek’ kívánságát — mi csak rajta múlt el— elébb nem teljesítette, és most önkényesen cselekszik egyoldalúig a’ maga hatalmával. Mi tehát ezen engedményt sérelemnek tekintsük, és a’jegyzőkönyvbe betegyük , hogy az 1790 : 12-ik czikkhez ragaszkodunk, jövőre nézve pedig óhajt­juk , hogy a’ görög nem egyesültek is részesüljenek a’ törvénynek minden jótéteményében. — Cs. L. és S. G. t.bírák az indítványt pártolják és megjegyzik , mikint azon kívül , hogy az 1790-diki czikk sértve van , a’ 14-ik és 608-ik törvényczikk parancsolja , hogy a’ törvénytelen parancsoknak engedelmeskedni nem kell. — H J. t.biró a’ kormánynak ezen parancsában sem egyoldalúságot, sem sérelmet nem lát , sőt ő felségének e­ tekintetben szabad rendelkezési jogát elismeri , és ő felségét főérseknek lenni állítja. Indokaiból, mellyekkel állítását támogatni akarta , egyet sem tudunk felhozni , mert nem voltak. Száraz állí­tása sem maradt azonban czáfolatlanul. —Deák Ferencz: Hetyei ur a’ görög nem egyesült vallásuakról vagy azt tartja , hogy azoknak vallása törvényesen bevett vallás Magyarországon , vagy nem tartja; ha azt tartja , hogy törvényesen bevett vallás, ha azt tartja, hogy a’ görög nem egyesült vallásuak és más vallásuak közt polgáriig semmi különbség nincs törvény szerint, és mégis azt hiszi, hogy egyedül csak a’ görögökről rendelkezhetik szabadon ő felsége’ kormánya a’ törvényhozás’ elmellőzésével, akkor nem tudom , honnan merített különbséget állapított meg a’ többi vallásbeli felekezetek közt; akkor a’ görög nem egye­sültek , minthogy e’ fontos kérdésben nem tartoznának a’ törvényhozás’ hatalma alá, sokkal kevesebb törvényes joggal bírnának, mint más vallásbeli felekezetek; akkor törvényes különbségnek kellene létezni a’ görög nem egyesült vallá­sunknak polgári állása és más vallásuak’ polgári állása közt. Az 1790: 26. törvény a’ catholicusokról és acatholicusok­­ról rendelkezik, mert nem történhetett egyesség a’ törvény­­hozásban; de más részről, furcsa megkülönböztetés, ha valaki a’ catholicusok’ ügyét a’ törvényhozás’ elébe tarto­zónak lenni állítja és a’ görögökét nem; mert az 1832—ki országgyűlésen, midőn a’ vallásbeli sérelmek szőnyegen forogtak , sokan voltak a’ cathol. részről, kik azt hitték, hogy a’ szabad átmeneteinek kérdése a’ catholicusoknak is sérelem, és vallási átmeneteiről úgy rendelkezni, hogy csak egy vallási felekezetről lehessen átmenni, a’ másikról nem, az lehetetlen. Midőn a’ törvényhozás rendelkezett a’ catho­­licusokról , akkor a’ törvény’ösvényén és az 1790: 12. t.czikk’ nyomán járt. Ha Hetyei urnak észrevétele állana, miszerint ő felségétől függ e’ tekintetben rendelkezni, akkor a’ jövő országgyűlésen törvényt sem lehetne ez érdemben hozni, akkor a’ görög nem egyesültek’ állása nem törvényen fog alapúln­, hanem resolution; akkor egy másik kormány, politicai körülményeinek változása miatt, vissza is vonhatja ezen resolutiot; tehát Magyarország’ polgári alkotmányá­nak , Magyarország’ lakosinak egy osztálya azon állásba tétetik, hogy illy favorokat engedni és visszavonni reá nézve, a’ nemzet’ és törvényhozás’ elmellőzésével, a’ végrehajtó hatalomtól függjön. Az 1832-ki országgyűlés azt mondta, hogy a’ szabad átmenetei nem a’ protestánsok’ ügye egye­dül, hanem az egész országé. Ezen állapotot a’ törvényho­zás nem tudta megszüntetni, és most jött egy resolutio, melly azt megszünteti. Azt mondja valaki, hogy akkor pa­naszkodunk, midőn a’ szabadságot terjesztik ? Igenis , fel­szólalunk a’ favor ellen is akkor, midőn az alkotmányos formák meg nem tartatnak. Szónok fenebb kijelentett indít­, ványa mellett marad. — Cs. S­­tb. Hetyei János’ előadását alkotmányellenesnek tartja , azon egyszerű okból, mert azon jogból, mellyel ő felsége a’ g. n. egyesülteknek szabad átmeneteit engedett, az is következik, hogy mit engedett, azt ismét eltilthatná ; már pedig ha a’ fejedelem ezt tehetné, az alkotmány’ élvezetéből egy egész néposztály lenne ki­zárva. A g. n. egyesültek’ sorsa más után nem lehet bizto­sítva, mint törvényhozás által. A’ kormány kész egyes enged­ményt adni ott, hol azt önhatalmával teheti, a’gn. egyesültek’ jobbjai bizonyosan nem fogják örömmel fogadni az illy en­gedményeket, mellyekkel az alkotmány’csorbítása van ösz­­szekötve. Ezen engedményt már a’ múlt országgyűlés sür­gette , és csak azon rész , melly minden haladásnak ellen­sége, tagadta meg annak létesülését. Pártolja az indítványt. “*■ D. és S. G. tbirák a’ törvény’ szigorú megtartására utal­nak. — Mig egy catholicus pap K.— K.— visszautasí­totta és óvást tett azon modor ellen , mellyben Hetyei János a’ papokat védelmezte, rendre igazítván azon kifeje­zését, hogy ő felsége érsek volna, mit tiszt, ar egyáltalában nem ismer el.­— H.— táblabiró ismét felszólalt, és el­mondta állítása’ támogatására azon indokokat, mellyek első felszólalásakor hűtlenek voltak emlékezetéhez. Elmondá,­­ hogy e­ teremben mindig csak a’ kormány’ hibáit ballá em­­­legetni, de mi ő felségétől a’ nemzet’hasznára jött, azt nem említi soha senki. Zalavármegyének rendei ugyanis népnevelési rendszert akarnak behozni, minek kidolgozá­sára választmányt neveztek; de sem a’ választmánynak, sem a’ t.­rendeknek nem jutott eszébe az, mi eszébe jutott ő felségének; eleven példa bizonyítja, mond Hetyei úr, hogy annak, a’ ki népnevelésről akar intézkedni, először tanítókat képző intézetet kell felállítnia, és ezt tette ő felsége; ezen felül a’ nemzet’ szükségét látván ö födsége, megelőzte a’ nép’ kívánságát, a­ nélkül, hogy az országgyűlés valamit hozzá szólott volna, ő felsége politechnicumot állít Pesten, 25 székből állót ezer forint fizetéssel; most majd ö felsége’ kegyelméből a’ magyar nemzet dicsekhetik avval , mit a’ független nemzetek sem bírnak , és ö felsége’ megelőző gondoskodásából bírjuk azt, mi a’ t­­rendeknek eszébe sem jutott. Azért tehát méltózassanak a’ kormánynak ezen jó tetteiért hálát szavazni. — E’ szavaknak figyelmet adott D­e­á­k F.­th. ur és viszonzá , mikint senki kétségbe nem vonja, hogy a’ kormánynak érdemei vannnak , senki sincs, ki szólónál a’ fejedelemnek magának a’ hazára nézve sok jótéteményeit hódolóbb tisztelettel fogadná , de azt m­eri állítani, hogy biographusának Hetyei urat nem igen fogadná meg; miután ő királyunknak eddigi sok jótéteményei közül csak azon kettőt tudta kiemelni, melly kezdetben van, de létre még nem jött. Ha már helye volna itt ő felségének jótéteményeiről szólani, többet talált volna Hetyei ur az országgyűlés’ iratai közt; p. o. ő felségének egyik legna­gyobb jótéteménye az , hogy a’ nemzetiséget sokkal bizto­sabb lábra állította, mint valaha , továbbá az, hogy mostani királyunk alatt kezdett a’ kormány a’haladás’ösvényére fel­lépni, és reméljük is, hogy sok jót fog azon eszközölni Egyébiránt igen bajosnak tartja szónok azt antithesisbe hozni, hogy miért szólunk csak sérelmekről, midőn ő felsége any­­nyi jót tett a’ hazával? Ha valamit nem tartunk törvényes­nek, nem mondhatjuk, hogy törvényes; ha a’ kormány sok dologban teljesítette kötelességét, azért, ha azt elmu­lasztja, nem lehet elhallgatni. Bizonyosan H.M ur is tudja azon elvet „bonum ex integra causa, malum ex quolibet defectu.“ A’ népnevelésre nézve , helyes , ha a’ kormány akar intézkedni, csak a’ törvényhozást el ne mellőzze. Hogy Zalavármegye nem állított politechnicumot és praeparandiá­­kat, annak egyszerű oka az, a’ miért Hetyei ur nem állí­tott; Zalavármegyének nem volt pénze, valamint Hetyei urnak sem. Ő felsége nyúlt a’ dologhoz , mert van benne módja. De abban nagyon hibáz Hetyei úr, ha azt hiszi, hogy a’ politechnicum’ kérdése soha sem forgott fen, mert itt is történt szavazás bizonyos sommára, ’s hogy létre nem jött, annak az az oka, hogy a’ magyarországi rendek’ több­sége nem akart fizetni. Ha feladásunk volna valaki’ panegy­­risisét, előadni, ha úgy akarnánk tenni a’ kormányra nézve, mint tett gr. Festetics György a’ maga tisztviselőire nézve, hogy ugyanazon levelében, mellyben nekik pensiot rendelt, számlálta el mind azon kárt, mellyet okoztak, és mind azon hasznot, mit tettek , ’s végre is több lett az érdem a’ nem érdemnél, akkor megjárná; de mi azt nem tesszük, mi azt nem­ kérdezzük: a’ kormány több jót tett-e vagy több roszat ? az isten mentsen meg, hogy a’ kormány több ro­­szat tett volna, mint jót, elég szerencsétlenség, hogy egy cselekvése is van törvénytelen. Hetyei úr azt most törvé­nyesnek tartja, azért nem kívánja, mint sérelmet orvosol­­tatni. De hogyan lehet ellenünk fordítani azon vádat, hogy mi mindig csak hibáit emlegetjük a’ kormánynak? szónok nem látja által, mert most csak arról van szó,hogy a’ kor­mánynak ezen tette törvénytelen, mit nem lehet törvé­nyesnek látnunk azért, mert a’kormány politechnicumot és praeparandiákat akar állítani. — K.— J.— deve­­cseri plébános az ékesszólásnak­ arany szavaival mondta el, hogy a’ felvilágosító és meggyőző okoknak erejével milly nagy hatalmat gyakorol ész és szív felett az előtte szólott­­nak minden kifejezése. Tisztelt plébános ur a’ maga és a’ vele egyet értők’ nevében üdvözölte az ünnepelt szónokot, ki mindig a’ közvéleményt mondja ki , ki minden homály­ban kész tanácsadó, szóval előttünk kalauz, ki szerencséjére él e’ megyének, javára és büszkeségére a’ hazának. A’ népnevelési eszmének megpenditése’ következtében, Pl­a­n d­e­r esperest ar jelentette , hogy az utósó alkalom­mal tartott kisgyülésnek benyújtotta azon rovatos ivet,melly egy már itt is szőnyegen forgott tanodai rendszerrel együtt a’ nm. helyt, tanács által betöltés végett szétküldetett. A’ m. rendek e’ tárgyról fontossága miatt rögtön nem határoz­hatván, a’ népnevelés’ ügyét illető iratokat már ezelőtt egy ezen tárgyban megbízott választmányhoz utasították, melly­­nek munkálatát bevárják. A’ rendek szokás szerint első nap még igen számosan jelen levén, első alispán ur’ indítványára a’ jövő törvény­­széki táblabirák megválasztattak. A’ polgári t.szék’elnökévé első alispán ur, a’ büntető törv.széké pedig másod alispán ur lön elválasztva. (Vége köv.) — Lukács János. A népkönyvkiadó Egyesületnek 1846 évi junius 13-án tartott ülésében 1) Babics János és Csanády Ferencz urak, mint kik az egyesület’ vagyonértékét pénzbeli adakozásaikkal gyarapítani szíveskedtek, tagokul elválasztattak. 2) az egyesület ezen feladatára „készíttessenek apró népszerű elbe­szélések, erkölcsi, hazafias, gazdálkodási és közgazdálkodási el­vek és érzelmek terjesztése végett“ a’ múlt évi novemberi pesti vásárig beküldött 5 pályamű között 1) „a’ hazug“ hamis tanusá­­got ne szólj felebarátod ellen, jeligével. 2) A’ szomszédok ezen jeligével: szeresd felebarátodat mint tenmagadat. 3) Képek az életből, a’mi jó azt megtartsátok jeligével, 4) két atya’ élete illy jeligével: „vedd hasznát mig éred a’ drága időnek 11 az elrepült napok mert vissza nem jönek , s végre az 5) a falu bírája, mellynek jeligéje „nem henyélek, iparkodom, az okos sz­t elfogadom, hely ha mind igy cselekednénk, bizony boldogabbak lennénk“ — miután ezen pályaművek’ megbirálására már a mull martiusi gyűlésből három tag neveztetvén ki, ’s ezek szótöbb­séggel az 5) alatti pályamunkát ,,a’ falu’ bírája“ cziműt ítélték az 1) rendű jutalomra és kiadatásra méltónak, úgymint olly jeles művet, mellyböl kivált a’ falusi elöljárók sok üdvös tanúságot meríthetnek, a’ gyűlés ezen véleményt elfogadván, a’ 12 arany jutalmat a’ pá­lyamunka’ szerzőjének odaitélé, ’s a’ munkának kiadását elrendeli; midőn azonban a’ szerző’ nevét rejtő jeligés levélke felbontatott, ’s ebben Bonyhay Béni h. ügyvéd ur’ neve volt aláírva, kedvesen le­petett meg a’ gyűlés a’ szerző ur’ azon nyilatkozata által, hogy mi­vel őt nem a’ jutalom, de az egyesületnek jótékonyan felkarolt szép és üdvös czélja indította ezen dolgozati próbára, azon esetre, ha a’ pályamű szerencsés lenne a’ kitűzött jutalmak közül valamellyikre méltatni, ezen jutalomdijnak fele maradjon vissza az egyesület’ alaptőkéjének gyarapítására, a’ jutalomdij’ másik fele részéért pe­dig a’ kinyomatandó elbeszélésből kiosztás végett annyi példány küldessék a’ szerzőnek, mennyi azon pénzmenyiségért megsze­rezhető lenne, melly nemes ajánlatot örömmel és hálaköszö­­nettel fogadván a’ közgyűlés, a’ kinyomatandó pályaműből, a’ szerző úr’ kívánatéhoz képest, 6 arany értékű példányok fognak számára megküldetni. — A’ többi 4 pályamunkának jeligés levélkei a’ gyűlés’ saine előtt felbontatlanul megégettek, ’s ennek következté­ben a’ szerző urak illető műveiket az alulirt jegyzőtől bármikor átvehetik, 3) a’ 12 arany jutalomra érdemesített pályaműre nézve jegyző megbizaték, annak minél olcsóbb áron lehető kiadása vé­gett a’ nyomtató urakkal értekezni, 4) az egyesület’ jövendőjének biztosítása és a’ kitűzött czélhoz juthatás’ tekintetéből az alapsza­bályok’ teljes átvizsgálása, sőt magának az egyesületnek philan­­tropicus részvénytársasággá leendő átalakítása inditványoztatván, a’ mint egy részről ezen indítvány elvileg elfogadtatva jön, és a’ terv’ kidolgozására Babics János, Csanády Ferencz, Erdélyi János, Fényes Elek, Kossalkó János, Ney Ferencz, Peregrinyi Elek,Vad­­nay Rudolf urak’s a’jegyző bizottmányképen kineveztettek, úgy más részről szintén kellő figyelem lesz fordítandó arra is, hogy —­ mi­után ezen egyesületet mostani alakjában az 1840-ki országgyűlési ifjúság alapitá, ’s ennek rendelkezése alá egy bizonyos pénzössze­get hagyott; a’ következő 1844-ki országgyűlési ifjúság is pedig szintén hozzájárult annak gyarapításához, — az alapítók’ szán­déka mindenkor tiszteteletben fog tartatni, ’s ha a’ kidolgozadó új rendszer mellett az egyesület’ vagyonértéke még a’ mostani álla­potra sem vergődhetnék , akkor a’ megmaradandó vagyonérték egyenesen és kirekesztőleg a’ két országgyűlési ifjúság­ alapította tőkéül fog tekintetni.­­ 5) Új pályafeladat a’ fennebb említett bizottmány’ tervének előterjesztése után fog kitüzetni. 6) Az 184. évi pénztárnoki számadások a’ vizsgáló bizottmány által hiánynél­külieknek találtatván, a’ pénztárnok ezen közgyűlésben minden további felelet’ terhe alól fölmenteték; sőt a’ jegyzöiséggel összekapcsolt hivatala körüli fáradozásainak némi jutalmául részére 100 pengő forint rendelteték; — találtatott pedig a’ számadás’átvizsgálásakor, hogy az egyesületnek 650 ft 33% krja van készpénzben, mellyhez hozzá számítván a’ könyv és uniáris uraknál könyvek és arczképek’ árában kint maradt tarto­zásokat, és a’ pénztárnok’ kezénél levő könyvek’ árából remélhető jövedelmet, tenne az összes érték 1321 ft 274/8 krt, mellyé’ szerint jóval haladja az első alapitványösszeget 7) ugyancsak a’ számvizsgáló bizottmány részletes jelentést teve a’ pénztárnok’ kezeire bízott egyesületi könyvek’ kelendőségéről; ebből kitetszett az , hogy a’ Tarczy Lajos úr által irt ’s az egyesület által 50 aranynyal jutalmazott „népszerű természettan’“ 1500 példányából, már csak száz egynéhány füzet maradt a’ pénztárnok’ kezeinél , minthogy az egyesület’ czélja a’ népszerű könyveket minél olcsóbb áron terjeszteni , jegyző megbizaték a’ pesti könyvárus urak’ valamelyikével a’ még fenmaradt könyvecskék’ minél jutányosb feltételek mellett leendő elvállalása végett alkudozásba ereszkedni. Közli Stulter Ferencz egyes, jegyző. mwj&wftVjiP. FRANCZIAORSZÁG. Jun. 19-én a’ paireknél a’ júliusi napok’ megüléséről szóló törvényjavaslat elfogadtatott. A’ követeknél az 1847-i bevételi budget’ tárgyalása volt napirenden. Az általános tárgyalásban senki sem vevén részt, a’ kamara azonnal czikkenkint kezdte tárgyalni a’ törvényjavaslatot. Jun. 20-án a’ paireknél csekély érdekű ülés. A’ követeknél a’ bevételi budget’ tárgyalása bevégez­tetett, ’s az erről szóló törvényjavaslat 239 szóval 13 elle­nében megszavaztatott. Jun. 21-én vasárnap. Az idei parlamenti üléseket berekeszti­ kir. rendelet, hir szerint, jul. 6-án fog megjelenni, meddig a’ paktka­­mara is bizonyosan kész fog lenni a’ budget’ tárgyalásával; most már a’ követkamarai évi ülésnek tulajdonképen véve vége van a’ budget-tárgyalás’ bevégeztével. Az idei évi üléssel ezen parlamentnek is , melly öt évig tart törvény­­szerint, vagy is öt évre választatnak a’ követek, vége lesz, ’s az uj parlamenti követválasztások, hir szerint, aug. 1-re lesznek kitűzve. Lamartine jun. 19-én Párisból lakóvárosába Macon-ba távozott, hol Susanne de Lamartine du Villars grófnő, az első forradalom előtt palotahölgy, közelebb meghalt. A’ megdicsőűlt fél millió franknál több vagyont hagyott maga után, ’s egyedüli örököse a’ világhírű nevezetességgel biró Lamartine. ANGLIA A jun. 16-i alsóházi ülésben a’ vasutak’ ügye volt tárgyalás alatt. A’ kormány’ részéről tett indítvány’ folytán elhatároztatott, hogy az ezentúl építendő vasutak’­sinés 4 láb 8% hüvelyk távolságra legyenek egymástól. 1 *

Next