Pesti Hírlap, 1846. augusztus (719-735. szám)

1846-08-07 / 722. szám

Péntek 172-Augustus 7.1846. FESTI HÍRLAP Megjelenik e’ lan minden héten négyszer: vasárnap, kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; boritékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. Előfizethetni helyen Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébi­tt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartom­ányokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a­ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,­’s egy-egy kis hasábsorért aprobetűkkel 5 pengő ki számittatik.______________ TARTALOM. Hivatalos közrem. Vámszabályozás. Dunatiszai csatorna. Akadémiai ülések. Törvényhatósági dolgok: Somogyból (válasz). Borsodból (devalválás). Pécsről (a’ pécs­­mohácsi vasút). Vegyes közlemények: M. Gazd. Egyesül. (törvényjavaslat az erdők­ fentartása iránt). (Folyt.) Mezei nap­tár. Gyomai kisded, intézet. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. MA€ÍYARO«§ZÍ€l és ERDÉLY. Ő Fölsége Buján­o­vics Ernő magy. kir. helytartósági való­ságos titoknokot, ugyanezen kom­ányhatóságnál számfeletti tanács­nokká kinevezni legkegy. méltóztatott. Ö Fölsége K­álló­s Lajos ügyvédnek „Magyar magánjog’alap­elvei“ czimű munkáját regrens. magánkönyvtárába elfogadni mél­tóztatott. A’ szigetin sószállitási hivatalnál — Bolchevics Ignácz sómázsálónak hasonló tisztminőségben Tisza-Ujlakra áthelyeztetése által—a’sómá­­zsálói állomás megüresült. (B—P. H.) Vámügy. Augusztusi első napja óta a’ vámtarifában ismét némi változások történtek, úgymint a­ külfölddeli ke­reskedésben: 1) a’ fejéritetlen kenderfonal, lenfonal, cse­­püfonal és csipkefonal’ (Nesselgarm) beviteli vámja 50 krról 2 ft 30 krra, kiviteli vámja 25 krról 10 krra tétetett. Előbb ezen vámszabály alól ki volt véve a­ csepü- és gyertyabél­­fonal, mellytöl bevitelnél 25 kr, kivitelnél 121/1 kr fizette­tett. 2) Ugyanazon czikkelyektől félig és egészen felérített állapotban, előbb bevitelnél 3 ft 20 kr, kivitelnél 12'/7 kr fizettetett, most bevitelnél 5 ft, kivitelnél csak 10 kr; 3) festett­ fonalak előbb a’ bevitelnél 8 ft 20 krt, most 10 ftot fizetnek, kivitelnél szinte 12­2 kr helyett 10 krt; 4) len­­kender-kócz és csipke-czérna festetlen állapotban, előbb a’ bevitelnél 13 ft 20 krt, most 15 ftot fizet; a’ kiviteli vám pedig 25 ftról 10 krra szállíttatott. 5) végre a’ czérna’ be­viteli vámja festett állapotban 30 ftról 25 ftra csökkent, ki­viteli vámja pedig egyenlően a’ festetlenével. Fontosabb azonban reánk nézve a’ változás , melly a’ Magyarország és az ausztriai örökös tartományok közti közlekedésben ugyanezen említett czikkekre, t. i. len­ ken­­der-csepü-és csipke fonalra ’s ezérnára nézve létrejött, ’s mellyet, egyszerrei áttekintés’ kedvéért, táblázatban adunk : Bevitel Magyarországra előbb most beviteli ausztriai ki- beviteli ausztriai ki harminczad viteli vám harminczad viteli vám 1) fonal fe­héritetlen —ft 25 kr­­—ft 10 kr — ft 10 kr —ft 5 kr 2) fehéri­tett fonal 3) festett 1 » ^ n “» 12% „- » 50 » — »10 fonal 4) festett. 1 , 40 „ ~ . 12% » 1 » 40 „ „10 ezérna . 5) festett 2» 30 „“ »25 „ ezérna . 2, 30„ »25 „ — ft25 kr --ft10 kr—ft10kr— ft 5kr 1»40, -“ «12%» 1»40» “ »10n 4 »10 „ -~ »12V*» 3Y)20» - »10 Y) 2»30, -~ »25» 2»30» -»io r> 3»20 „ -»25» 3V20»“ »10 Y) Bevitel az örökös tartományokba előbb most beviteli ausztriai ki- beviteli ausztriai ki­­harminczad viteli vám harminczad viteli vám 1) fonal fe-2) fehérí­tett fonal 3) festett fonal 4) festett, ezérna . 5) festett ezérna .­­ „ ”— —julinuwpagui, mell e vám-változtatásban az ausztriai örökös tartományok­ra nézve foglaltatik, hogy t. i. a’ kézzeli lenfonás’ fontó iparága , melly százezreknek ad táplálatot, de a’ melle a gerardféle gép’ feltalálásai következtében , a’ külföli gépfonás által elnyomatott, rögtöni enyészettől megmen­tessék , s azon előny, mellyel Anglia ezen találmányna első sikeres alkalmazásában s további kifejtésében és egye ai fonó iparnak kedvező körülményekben bir, kiegyenlittes­sék. E­ czél az előbbi vám által nem vala elérhető mert a a’ dolgoknak csak azon állapotához vala mérve, midőn­­ fonal kézi fonás által hozatott létre, ’s az értéknek ali tévé 1, sőt a’ csepüfonalnál alig fél száztóliját. Ezért­­ kézi fonás szemlátomást hanyatlott, a’ felállott fonógyára elbuktak vagy csak alig tengettek, a’ lentermesztés ré­­pangása’ állapotában senyvedt, sőt Sléziában és Csehor­szágban komoly természetű nyugtalanságok is ütöttek ki.­­ E’ szomorú viszonyok’ ellenében tartatott szükségesnek : tarifia-változtatás. Az új beviteli vám még mindig elég ala­­sony, ’s a’ diametrális érték’ 21/1 százlok­ját nem múlja fel, de megszünteté a’ len- és csepüfonal közti különbséget, ’s talán épen elegendő lesz a’ kézifonókat a’ csekélyebb finom numerusokra nézve, mellyek ezentúl azoknak egyedüli ke­resete leendőek, ’s a’ gépfonást a’ középminőségek’ pro­­ductiójára nézve sikeresen megvédeni. Ugyanez alkalommal, haladva a’ már megkezdett útón, a’Magyarország és az örökös tartományok közti közleke­désben is némi könnyebbülés ’s kedvezés engedtetett a’ bel­földi iparnak, mi által az terjedtebb vásárra tarthat számot. A’ jövedelem, mellyröl a’ pénzügyi kormány e’ tekintetből lemondott,­ az 1844-ki kereskedési adatokat véve alapul, 4000 pfrot tesz; ha t. i. a’ forgalom­ nagyobb élénksége nem fogná bőven fedezni, mit eddig a’ nagyobb vám bizto­sított. — A’ tett változtatás mindazáltal mégis jobb a’ sem­minél ; ’s mi mindannyiszor örülnénk , valahányszor csak fokozatos elöhaladást látunk a’ kölcsönös viszonyosság ’s magyar hazánk iránti méltányosság’ útján, ha a’ kedvezmé­nyek’ ingatagságától nem kellene a’ nemzetnek félni, ha azokat a’ törvényhozás’ alkotmányos alakban nyilatkozó akarata adná, mi azoknak állandósága iránt bizodalmat ön­tene a’ keblekbe, ’s igy az azokat alapítandó vállalatokhoz kedvet ébresztene.­­ ’S ha a’ feneleadott számokat hason­lítjuk, még most sem vehető azokban észre olly kiegyenlí­tés , melly az ipari fejlettségnek egyenlő fokán álló orszá­gok közt igen megnyugtató ’s kielégítő lehetne ; tekintsük csak a­ magyar kivitel ’s az ausztriai behozatal’ különbsé­geit ; ’s hátha még meggondoljuk , miképt ott , hol egyik ország’ ipara, százados pártolás által, kifejlett ’s megerő­södött már, a’ másiké pedig bölcsős állapotban maradt : ki­egyenlítő vám egyedül csak a’ véd vám lehetne, melly a’ haladottabb ipar-’s kézmüzetnek a’ keletkező feletti tö­mérdek előnyeit tekintetbe vévén , az elmaradottat vegye pártfogása alá. Itt az egyenlő számok sem kielégítők többé. — Illy részletes, a módonkint nyújtott ’s ingatag kedvezmények­nek nem nagy mértékben örülhet azon országnak polgára , melly, független önállóságánál fogva, a’ vámok’ szabályozása iráni, legrégibb időktől kezd­ve egész a’ leg újabbakig, min­denkor országgyűlésileg intézkedett, ’s eziránti fontos jo­gát mindenkor fentartotta , — ’s mellynek iparán, mostani elmaradott ’s bölcsői állapotában, leginkább csak saját ér­dekeihez képest józanul szabályozott védvámok segít­hetnének, ’s melly a’ fenálló viszonyok közt, legalább is teljes kiegyenlítési vámszabályozást a’ legméltányosabb kö­veteléssel várhat. — * * A* dun a tiszai csatorna’ ügye. Ismeretes ol­vasóink előtt, minő remények csatlakoztak a’ dunatiszai csatornához , melly Szegedet, az alföld’ e’ virágzó váro­sát , Pesttel egybe vala kötendő. Hiszen a’ csatorna valódi áldás a’ vidékre, mellyen átvitetik; hatalmas hordozója a’ nyerstermékekkel­ kereskedésnek; mig öntözés által hi­hetetlen fokra emeli a’ föld’ termékenységét. Mindezen hasznok iránt nem volt semmi kétség. Nem igy kivitelére nézve. A’ csatorna’ tervét , hoszas elődolgozatok után, Beszédes tünteté föl az újabb időkben , ’s hasznairól és ki­vihetőségéről egy nagy , Kolozsvártól Grátzig hajózható csatornahálóval összeköttetésben , de külön röpiratban is értekezett. A’ fontos anyagi érdekek’ számitásbavétele , mellyek a’ tervezett vállalattal kapcsolatban állottak , egy társaság’ alakulását eszközlé. Azonban közbeszólt egy nagy vizmérnöki tekintély, Vásárhelyi Pál. Ő a’ csatorna’ kivi­hetőségét megengedte ugyan, de a’ végbeviteli elvet , mi­szerint ezen egész csatorna csupán mint egy folyó’ kanya­rulatának átvágása tekintetnék , és a’ csatorna’ medre a’ vizt rohama által kimosatnék, merőben tagadta; ’s mivel ezen rendszer’ takarékosságára volt alapítva B.ur’ költség­­vetése is, ez is V. P. ur által felforgatva és több mint tizszerte nagyobb öszletre számítva jön. Midőn ekkép’ a’ hazai tehetségek a’ kiviteli kérdése fölött annyira eltávoz­tak , hogy a’ költségvetési őszletek 3 és 83­ millió közt ingadoztak, és a’ vizező általi mosatás részint, mint agy­rém, helytelenittetett, részint, mint a’ Tisza’ elzátonyosu­­lását maga után vonó, károsnak ítéltetett, szükségesnek tartá a’ társaság az ügyet külföldi szakértő elismert tekin­télyek’ ítélete alá bocsátani. Ennél fogva, a’ vizsgálati költ­ségek’ fedezésére aláírások nyittatván, a’ külföldi tekin­télyek meghivattak. E’ tekintélyek’ jelentései közelebb meg­érkeztek. Azokban a’ csatorna kivihetőnek mondatik ugyan, azonban a’ létrehozási költsége olly észletre tétetik, melly­nek előállítására kevés remény lehet. Mielőtt ezek’ folytán a’ vállalkozó társaság’választmányi ülésének jegyzőkönyvét közlenék , közöljük előbb egyenkint és egymás után ama’ külföldi ítéleteket, azon rendben, mellyben hozzánk be­küldettek. a) Klenze Lajos, bajorországi titkostanácsos és az ndv. építészeti igazgatóság­ elnökének a­ dunatiszai csatorna felöli véleményének rövid kivonata. Miután ezen csatorna­ régibb és újabb terveit egész históriáját tárgyalta, Beszédes J. ura terveivel összekötött egyéb nagyszerű czéljait, a­ magyar kir. építészeti igazgatóság­ észrevételeit, Vásár­helyi P. urt ellenvetéseit és ennek saját tervezeteit is méltányolta volna: igen természetesnek találja, hogy a’vállalkozó társaság annyi ellenkező tervek, elvek és költségvetések közt — mellyek­ okát koránsem a­ hazai mérnökök­ avatatlanságában, hanem a­ csatorna­ vidékének természetes akadályaiban keresi — független szakértők véleményeit is szorgalmazta. * Mint illyen, mindenekelőtt is az előterjesztett munkálatokban nem lát kész terveket, hanem csak hi­ányos vázlatokat, mellyek­­ben, a­ nivellatiót kivéve, minden csak hypothesiseken alapul, mit a­ magyar kir. építészeti igazgatóság is nyilván kijelent bírálatá­ban, mellynek eldöntő positivitásához Mert hi­ányzanak is a’ biz­tos támpontok, mellyek’hijányai következtében saját ezen vélemé­nye is csak oda szorítkozik, hogy inkább az elfogadandó rendszert választása, mintsem egy bizonyos tervi kivitele állapíttathassák már meg. B­ ur’ tervét bonczolgatván a’ magyar kir. építészeti igazga­tóság, ellene tett észrevételeit helyesli, és minden aggodalmiban osztozik, hozzátevén még, hogy az áruszállításra nézve igen kétes lenne a’ csatornai* eredménye, daczéra a’ mostani viziutt általa történendő tetemes megrövidítésének, mert, sokkal több áru lévén fel­ mint lefelé szállítandó, a­ csatornábani nagyobb vízesés miatt nagyobb vonóerő is kivántatnék azok’ felvonatására mint a’ Dunán, mi, ha a’ csatorna’ kiállítási roppant summájához mért vámbér is hozzájárul, a’ hajózást aligha elősegítené. Mi pedig a’ vizerövek­ dolgoztatási elvét illeti, ezt a’ jelenszá­zadban alkalmazhatónak nem tartja, részint mert nem hiszi, hogy az állítólag kínálkozó 9 millió köb­ölnyi víztömeg ezen száraz vidéken rendelkezésre feltalálható legyen (mert ha annyi van, az szerinte bőven elég volna arra, hogy a­ roppant kiásás megkímél­­tethessék, és hogy a­ víz a­ legegyszerűbb csatornában zsilipek által a’Tisza és a’Dunához levezettessék); részint pedig azért nem, mert eredménye csak az lehetne, mit az építészeti igazgató­ság olly kimeritőleg kimutatott, mellyel et tárgyra nézve is töké­letesen egyetért; mert, ha a’ víznek olly erő tulajdonittathatnék, hogy a­ csatorna a medrét kiássa , akkor csak varázserővel lenne utóbb gátolható, hogy azt, ha kész, ismét el ne rontsa. Egészen felesleges azért elétt­e a’vizeret ebbeli hatályosságának határát tovább nyomozni, bonczolgatni és vitatni, hanem ezen rendszert egyszerűen mindenkorra mellőztetni javasolja. Ezek­ folytában szinte feleslegesnek tartja B. ur­ ezen rend­szerre alapított költségvetését csak tárgyalni is, de vélemények ki­egészítése végett mégis kijelenti, hogy az előleges ásásra a­ B. ur által kiszámított 1,937,320 ft, mintegy 30°/onyi ráadással szaporítva, tán elegendő lehetne ; de a’ legszerencsésebb esetben is megfoghatlan előtte — hogy B. ur ar mellőzhetlen emberi kézi segélyére és a szükséges gépek­ használására csak 74,500 ftot számit; mert ha B. ur maga azt mondja, hogy a’ munka’ végbevi­­telére hat esztendő, tehát 2190 munkanap reend szükséges, és ezen summával a­ fentebbi 74,500 ftot felosztotta volna, akkor talán saját nem kis meglepetésére látta volna, hogy egy napra csak mintegy 34 ft esnék, mi alig 50 — 30 munkást fizetésére le­hetne elegendő, mennyivel egy 50 órányi hosszaságu csatornavo­nalnál bizonyosan nem fogja beérni, mert igy egy egy munkásra mind a­ két parton 12/3—2 óra hosszaságu vonalt kellene bízni!! Ha tehát ezen 74,500 ftnyi öszeget harminczszor nagyobbra szá­mította volna, semmi túlzást nem­­jövet vala el, mert még akkor is 800 — 666 láb esik egyre. Hasonlóan „kevesli, mit B. ur a1 hidakra számit, mert szerinte 20 illy hid reend szükséges, mellyek­ összes költségét csak 33,200 ftra teszi. Ha azonban a’ csatornai szélességét tekinti az ember, és a1 hidak­ ahhoz szabandó magassságára figyel, minden túlzás nélkül feltehető, hogy egyetlen egy hid is el fogja a’ minden húszra kitű­zött sommát nyelni. Illy szempontokból kiindulva, állítani kénytelen, miszerint, feltéve, de soha meg nem engedve, hogy a’ vizerő a­ legszeren­­csésb sikerrel használható, a­ csatorna nem hat, hanem 14 millióba fogna kerülni, emberkézzel kiásatva pedig, az egész csatornai költ­sége 50,274,400 pengő ftra számítandó; melly öszveg’ roppant­­■isága miatt, B. ur1 egész tervei félretételével, áttér Vásárhelyi P. ur1 terveire,­mellyeket, ámbár ezek is csak hi­ányos vázlatok előtte, mégis tagadhatlanul jobbaknak ismer el, egyedül azt nem helyesel­vén, hogy a’ csatorna olly nagy dimensiókban terveztetik, minek folytában elősorolja azon előnyöket, mellyekkel a’ keskeny és csak kisebb hajókra alkalmazott sekélyebb csatorna a’ széles és a’ leg­nagyobb dunahajókat is befogadó csatorna előtt bir, és hivatkozik ebben a legpracticusabb népre t. i. az angolokra, kik általában a’ kisebb és ezáltal olcsóbb csatornáknak elsőbbséget adnak. Illy, saját terve szerint építendő kisebbszerü 5*/1 láb mély­ségű és 40 lábnyi szélességű csatorna’ költségét, mellyen mégis 1500 — 2000 mázsányi hajókat szállíthatni vél, 11,751,998 pftra teszi ; hogy pedig ez 8000 mázsányi hajókat is bírhasson, az öszves csatornás költség, 14,167,998 pftra fogna rúgni. Ha, a' nagyszerű kiásások’ elkerülése végett, gőzerő használ­tatnék a­ víznek a­ bugaczi puszta’ magasságáig felemeltetésére, akkor kisebb hajókra alkalmatos csatornát 6,240,894 pftért vél építhetni; hogy pedig illy csatornán nagy hajók is mehessenek, az öszves költség 8,761,924 pftra rúgna. Mind­ezek után kötelesnek érzi magát, a­ társaságot arra ii- R R o R­oco R 1­1 O**rH R o R 22

Next