Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)

1846-09-17 / 745. szám

184 m való volna ,hogy oda,minden napszámos csak“ úgy hordja be gyermekeit — napszámba. — Friebeisz István pestmegyei eskütt felszólittatott, adná el „népjegyzői hivatal és falusi tanács“ czimü munká­jának — mellyből 2500 példány kelt el — második kiadha­­tási jogát. A’ föltételek igen kedvezőek, mik eb­be tétettek. Azonban szerző, hívén hogy a’közelgő országgyűlés a’ népjegyzői hivatal’ érdekében a’ kor’ kivonatához aránylag fog intézkedni, önérdekét a’ közérdeknek alárendelvén , a’ második kiadás iránt jelenleg nem egyezkedett. Hogy azonban az első kiadásból elmaradt nehány nevezetes tárgy, ne kénytelenittessék a’ második kiadásig halasztatni, e’ na­pokban adand sajtó alá egy kéziratot. Pótlék a’ népjegyző hivatal és falusi tanács czimű „kézi könyvhez“, melly no­vemberig megjelenend. A’ munka’ keletéről kereskedik az előbbeninek korszerűsége ’s haszonvehetősége. — A Törvényhatóság l­éteign M. TEMESBŐL (a’ gyűlés’ folytatása). A’ többségnek elő­szeretetét a’közügyek’ tárgyalása iránt, nyomban tapasz­taló a’ főispánok’ törvényszéki elnöklésére vonatkozó sza­bolcsi körlevél, melly alig felolvastatva , nem fogadjuk el­ tudományul vezetik­i felkiáltásokkal üdvözöltetett. A’ tárgy mind a’ mellett élénk és sokáig tartó tanácskozást okozott. Az ellenzék vagy — mint neveztetni magát jogosítottnak mondá — a’ hazafi párt, törvény’ nem létéből ’s gyakor­lat’ hiányából merité leginkább a’ körlevél’ pártolására in­tézett okoskodásait, a törvény vagy gyakorlaton kívül nem lehetvén más alapja valamelly hivatalnok’ számára igényelt jogok’ érvényességének. A’ conservative’ részéről pedig nyomatékteljes c­áfolat gyanánt előhozatott a’ körülmény, hogy 1811-ben akkori főispán, Lovász Zsigmond, egy tör­vényszéki ülésben elnökölt. De a’ gyakorlat’ érvényességére annak folytonos léte szükséges , ’s midőn nehéz búvárko­dás után is csak ez egy esetre történhetik hivatkozás , nem tanúsítja-e ez a' követelés’ helytelenségét? Vagy elegendő, ha, a’közfigyelem’ ébresztése nélkül, halkal sikerül valamelly kísérlet, hogy új jog’ alapja legyen?—Így a’ kivétel erősebb volna a’ szabálynál, a’ visszaélés a’ rendes cselekvésnél. — Megemlittetett még a’ hazafi párt’ részéről ez elnöklés’ erő­­tetésének azon veszélyes oldala is, miszerint feltűnő tapasz­­talatként nem a’bíráskodás’érdekében, hanem a’politicai me­zőn hatályos eszközül használtatni czéloztatik az elnöki szék. Mert im e’ megyében a’ helyet, mindekkorig nem kívánt tör­vényszéken elnökölni, sem általában a’megyei igazgatás’fá­­radalmiban résztvenni. Pedig résztvéte a’ közrend’ érdekében szorgalmaztatván, mindenütt egyaránt lett volna életbelép­­tetendő. — Az ellenzék ’s a’ tulconservativek között a’ „centrum’“ indítványa állott; szerinte a’ szabolcsi levél tu­dományul vala veendő, azon okon, minthogy e’ megyében a’ főispáni helyettes a’ törvényszéki elnöklést eddig nem igényelte, mi ha történnék, a’ tárgy felvétetendenék. — Fel­hozatott e’ javaslat ellen, jolkép’ helyhatósági természet­szerű kérdés’ irányában helyén volna ugyan , de országos tárgyat nem lehet helyi körülmények szerint fogni fel. ’S különösen ez esetben, a’ centrum’ feltételétől függesztvén fel a’ tárgyat, megegyeznénk közvetve abban, hogy a’ fő­ispán’ törvényszéki elnöklete egy megyében sérelmes lehet, midőn a’ másikban törvényes. — A’ vitáknak az absolut többségben levő conservativek azzal vetettek véget, hogy nem törődve a’ „curam habeant“ és „administrent“ közti kü­lönbséggel, Szabolcs’ körlevelét az 1723: 56 tezikk’ ren­deletével ellenkezőnek jelenték ki, ’s ez okból puszta tu­dományul vették. 2) A’ kir. biztos’ eljárása és egyénisége ellen utalmat kérő turmezei körlevél, miután K. A. G. és D. J a’ biz­tos’ jellemének védelmére a’ magokét buzgón megtették , hasonlón elvettetett. De , 3) Malasztos irul e’ veszteségekre, megadatott az el­lenzéknek, első alispán’ indítványára, a’ kegy , mellyel Po­­zsonymegyének egy külön hirdetményi magyar lap’ szorgal­mazására tett indítványa Temesmegyének Rendel által ma­gokévá tétetett. 4) A’ g. n. e. vallásuak’ ügyébeni két rendbeli intéz­mény’ tárgyalásában, a’ három véleményszinezet’ mindenike különbözőn tekinté a’ kérdést. Az ellenzék’ nézetei ezek valának: az elsőt, mint az 1844: 3 törvénybeli átmeneti szabadságnak a’ nem egyesültek’irányában kiterjesztésével az igazságnak hódolót, velejére nézve elfogadandónak, alak­jára alkotmánytalannak ’s azért országgyűlésen törvényesi­­tendőnek vélte , a’ második rendbeli intézményt pedig, fog­laltatván abban, az elsőnek magyarázata mellett, magának az 1844. 2 tezikknek egyoldalú magyarázata ’s a’bevett vallások közötti kölcsönösséget sértő több önkényes rende­letek , mint törvénytelent, tisztelettel félretenni javasolta. A’ nem egyesültek’ vallási ügyeiről olly értelemben , mint ez intézményben szándékoltatik , rendelkezni , az 1791 : 27. törvény jogot nem ad, mivel ennek szavai, mikkel a’ kormánynak e’ vallás’ dologábani (negotia) jogai óvat­­nak meg, az országosan bevett vallások közötti törvé­nyes viszonyokra ’s egyesek’ lelkiismeret-szabadságára nem vonhatók. Azokat törvény szabályozza , ennek maga az alkotmány biztosítéka. Törvényhozás’ körén kívül álló ’s a’ fejedelem mint az egyház’ világi feje által eszközlendő ügyeken túl tehát azon felségi jog alkotmányosan nem ter­jesztethetik. Különben a’ nemzet’ egy része kegytől és ön­kénytől függne arra nézve, mit hontársai’ irányában a’ tör­vény határoz,’s ez által megsértetnék az 1791. 27, melly a’ nem egyesülteket más bevett vallásuakkal egyenlő polgári ál­lapotba helyezte. A’ kormány, a’múlt er­gyűlésen nem telje­sítvén a’ törvényhozás’ ebbeli felterjesztését, igazságos nem volt,a midőn azt jelennen maga eszközré, az alkotmányosság’ elveit sértette meg.Talán a’politicának számítása oda czélzott, hogy a’ hála’ köteléke által a’ hatalomhoz, szorosabban mint a’ törvényhozáshoz, főzessék a’ felekezet, mellynek vallási viszonyait a’ törvényhozás megoldatlanul hagyta, amaz ke­gyesen intézte el. De mi ingatag minden eljárás, midőn az alkotmányosság’ ösvényéről tér el, a’ második intézmény mutatja, melly mint ellenkező benyomás’ eredménye, a’ zavarnak észrevehető jeleit magán hordja. Az első intéz­mény a’ nem egyesülteknek kedvezményül adatott ki, a’ másodikkal az egyesülésen olly buzgón fáradó r. k. elérus’ megilletődése eloszlatandó volt. E’ kettős érdek’ követésé­ből támadt zavar olly világos, hogy midőn az első intézmény teljes kormányi jog’ igényével bocsáttatott ki, a’ második­ban az országgyűlési intézkedés’ szüksége megismertetik,’s igy azon igény megczáfoltatik, mert mi törvényesen szen­tesített felségi jogból származik, esetenkint országgyűlésen nem tárgyaltatik. Megismertetvén e’­szerint, hogy az eljá­rásban kormányi jog nem foroghat fen, kitetszik, miképp az igazgatás„provisorium’“ alakjában intézkedett, mi alkotmá­nyos országban megengedve nincs. Megemlittetett, meny­nyire czélszerűbben cselekednék a’kormány, ha az egységet a’magyar nemzetiség’terjesztésével szilárdítani igyekeznék. Mi kevés biztosítékot nyújt a’ vallás e’ tekintetben, az ilir és pánszláv mozgalmakból tűnik ki. — Egyébiránt g. n. e. vallásu hontársainkhoz is alaposan intézünk két felhívást. Első, miszerint a’ jelen esetből is meggyőződniük szükség, hogy közállományban bármi tekintetben csak törvény szerez biztos állást, a kiváltságokon ’s hataloraengedélyeken épí­tett sors ingatag ’s mulékony. Második: gyülekezzenek a’ magyar nemzetiség , mint a’ honpolgári hűség’ egyedüli zászlója körül, rokonszenvvel’s teljes ragaszkodással, min­den kétkedéstől megszabadulva a’ tekintetben, hogy egység nélkül a’ nemzetiségben e’ hon ép­ egész soha nem lehet, ez egység ellen pedig bűn követtetik el más nemzetiségek’ e’ honbani ápolásával. Szerb, oláh szintúgy, mint német és tót nemzetiségek’ virágzásának színhelye Magyarhon nem lehet. — Kifejeztetett az óhajtás a* naptár’ egyesítése ’s magyar prédikátióknak legalább a’ városok’ e vallásu templo­maiban behozatala iránt ’stb. — A’ centrum az első resolu­­tiót felírással megköszönni javaslotta, teljesítvén általa a’ kormány a’ nemzet’ óhajtását. Tartalmát mindazáltal tör­vénybe iktatni ’s a’ 2-ik rendbelit országgyűlésen tárgyalni kívánta — A’ conservative’ nézetei pedig ebben közpon­­tosultak: ők az 1791: 27. törvénynek, a’ kormányt a’ nem egyesültek’ vallásáról rendelkezésre jogosító értelmet tu­lajdonítanak, de az átmenetnek a’ g.­n. vallásra kiterjesz­tésében a’ róm. kath. hívek’ lelkiismeretével törvényenkivüli rendelkezést látnak. Ez okból országgyűlésre jegyzik fel az első intézményt tárgyalásul, a’ második intézmény iránt pedig a’ helyi­ tanácsot arról felvilágositandónak tartják, hogy olly nyugtalanságok, vagy visszaéléses magyarázatok, minek ez intézmény’ indító okaiul hozatnak elő , e’ megyé­nek nem egyesült népsége közt nem tapasztaltattak, ’s azért a’ rendelet megmásítandó volna. ’S ez végzés lett. (Folyt. köv.) — Többen, LIPTÓBÓL , sept. 8-án. Ez idén nálunk is sokkal ha­marább beállott az aratás , mint közönségesen lenni szo­kott ; de a’ mezei gazda’ vérmes reményei, miket főkép’ még tavaszkor táplált, nagyon meghiúsultak; a’ takarmány’ hiánya miatt marháink’egy részét levágatni leszünk kény­telenek, gabona igen kevés termett, és a’ mi még legna­gyobb csapás , burgonyánk még a’ mezőn rothadni kezd. Jövőrei kilátásaink legaggasztóbbak. Szomszéd Árva­­megyében a’pórnép szecskát vegyit a’zabba, ’s azt táp­lálékául megörli, és ezen nymor, ezen közönség’ el­hárítására még eddig semmi lépések nem történnek. — A’ fakereskedés, azon egyetlen kereseti águnk, főkép’ mióta kebelbeli kincstári uradalmakban a’ fűszerek’ ára igen ma­gasra rugtattatott, nagy pangásban van , annyira , hogy a’ mostoha sors’ minden csapásai ellenünk mintegy összees­küdni látszanak .Múlt hó 1 3-án főispáni elnöklet alatt tar­tatott közgyűlésben, első alispánunk’ azon jelentése után, hogy megyénkben semmi ollyas nem történt, mi a’ minden kérelem nélkül megadott rögtönitélő bíróság’ alkalmazását igénybe vette volna, ’s hogy a’ közfogházban kiütött forró láz, főorvosi buzgóság által szencsésen elhárittatott, gróf Apponyi György ö­nmgát, másod főcanczellári pályáján üdvözöljük. Ezen üdvözlésre nézve csak néhányan szólal­tak fel, különösen az egyik rész következetlennek állitá akkor terjeszteni fel üdvözletünket, midőn az új rendszert, mint a’ mostani kormány’ kifolyását, sérelmesnek jegyez­tük fel a’jövő országgyűlésre; de a’ többség,csak szokásra és Hiedelemre hivatkozva,az üdvözlést elhatározó.­Kis­­sebbségben látván magokat azok, kik ezen üdvözlő felirat el­len felszólaltak , igy a’ szabolcsi levél minden ellenzés nélkül puszta tudomásul vétetett, jóllehet voltak többen, kik na­gyon készültek a’ gyűlés előtt e’ tárgyak körüli keményebb politicai vitákra , de annak idején szépen hallgatnak; és ők számukra polgári függetlenséget szerezni tehetetlenek, mig az oppositio’ bajnokainak fitogtatják magokat. — A’ helyt, tanácsnak az agg katonák iránti újabb rendelete el nem fo­gadtatván , ez ellen külön felírás fog fölterjesztetni. — Nemes Pozsonymegyének hivatalos lap körüli levele pár­­toltatott. A’ többi tárgyak nem bírtak közérdekkel. — De említést érdemel a’ szent- miklósi izraelita község­ épí­tette nagyszerű és fényes imaháznak ez alkalommal történt fölszentelése. Ezen ünnepélyben nemcsak a’ magos főispán és a’ többi tisztviselők , de az egész megyei rendek is, mi­után arra egy különös küldöttség által meghivattak, részt vettek ’s figyelemmel hallgatók azon derék alkalmi beszé­det mellyet az uj istenházban a’ helybeli főoktató elmon­dott. Este a’ főispán ő maga ezen község által fáklyás zené­vel megtiszteltetett, 's magyar nyelven üdvözöltetett, mi , míg­ára nézve , saját szavai szerint, kétszerte örvendetes volt, mivel tanúbizonyságul szolgál, hogy édes hazai nyel­vünk , minek tanulására az ottan összegyülekezteket eré­lyesen serkentette, ezen néposztály között és pedig a’ Kár­­páth alatt is terjedt. Jövő évnegyedes közgyűlés, szinte fő­ispáni elnöklet alatt. October’ 12-én leend. r. 1. POZSONY, sept. 9-én. Ma nyílt meg közgyűlésünk. És ez nem egyebet jelent, mint összegyűltünk , hogy tanács­koznánk a’közjó’ előmozdítása felett, ’s lennénk őrei a’ személy- és vagyonbátorságnak. E’ tekintetben intézkedé­sei Pozsonymegyének a’ jelen közgyűlésen ollyanok, mely­­lyek itt tettlegesen megczáfolják azon állítást, mintha a’ szegény nép fölött az isten és király után a’ megyei tisztvi­selő s illetőleg szolgabiró volna a’leghatalmasabb ur a’vár­megyében; továbbá felülemelkedett e’ megye ’s a’ megyé­nek tisztikara azon nyomorult elven, miszerint tisztviselőt, nehogy az egész tisztikar’ becsületére homály vettessék, egyes feladások ellen habár azok a’ legigazságosabbak is — minden áron védelmezni kell: itt a’ rendek a’ netalán bűnös tisztviselőt büntetni, a’ tisztviselők pedig azt körük­ből kitisztitni akarják. De ezt csak figyelmeztetésül az alább­­leirandókhoz, mellyekből megtanulhatni, mikint kell kihágó tisztviselő ellen eljárni. Most pedig fogjunk a’ tárgyak’ elő­adásához, mikint azok szőnyegre kerültek. Főispáni helyettes úr, a’ gyűlés’ megnyitása után, gróf Pálffy Pált tiszt. aljegyzőnek, Polm pozsonyi kovácsmestert pedig tiszt, baromorvosnak nevezte ki. Ezután v.t.széki el­nök Németh János ur a’ recapitulatiot, (a’ mennyiben jelen dolog’ idején a’ tisztviselőknek sok dolga volt és van) elha­­lasztatni kérte, mi mégis történt. Továbbá első alispán ur jelentette: mikint prímás ő­ége az általa bútorozott kápolnának fölszentelésére, a’ hozzá kiment megyei küldöttség’ megkérése’ folytán , maga sze­mélyesen meg nem jelenhetvén, mélt. Pogány prépost és czimz. püspök urat bízta meg, és egyszersmind a’ kápol­nában foglalkodandó lelki atya’ részére 2000 pft tőke-ala­­pitványt tett olly módon , hogy mig ezen tőke le nem léte­tik, addig évenkint 100 pftot fizetend; ’s ennek következ­tében alispán úr azt is tudatta, hogy a’ fölszentelés már va­lóságosan meg is történt, és a’ rabok’ lelki oktatása iránt, míg e’részben kellő szabály hozatni fog, ideiglenes rendel­kezés is létetett. Melly jelentésből a’ rendek ő herczegsége’ nagylelkűségének újabb tanúságait örömmel értvén, abból eredő hálás köszönetöket jegyzőkönyvileg ki­jelentetni és az alapítványi oklevelet a’ levéltárba tétetni határozták. Ezután gr. Pálffy József’indítványára, főispáni helyettes ur’ elnöklete alatt, küldöttség neveztetett ki nádor ő fen­ségéhez, melly a’ hazának tett 50 éves hűt szolgálatáért nyil­vánítsa ’s tolmácsolja a’ megye’ érzelmeit ’s köszönetét. Szőnyegre kerűltek aztán a’ királyi udvari parancsok és helytartó tanácsi intézmények, mellyek közül különös fi­gyelmet vont magára, ’s hosszabb vitatkozásoknak szolgált anyagul azon intézmény, mellyben mondatik, mikint a’ amlgy m. k. helytartó tanács ő felségének az 1844. 3. t.cz. ren­deletének a’ görög nem egyesült szertartásunkra is tett ki­­terjesztése iránt i. e. febr. 21-én kiadott ’s 12.955. sz. a. közhírré tett határozatában foglalt akaratát legfelsőbb meg­hagyásból ollyképen nyilvánítván, hogy ő felsége egy részt a’szent egyesülés’ eszméje’s eredményének, mennyiben az oktatás ’s ebből eredő lelkiismereti tiszta meggyőződés’ követése által fejtilt ki, semmiképemi akadályoztatása,— más­részt a’ lelkiismereti szabadság’ minden kényszerités­­töli mententartása’ tekintetétől vezéreltetve, az 1791. 27. t.cz. erejénél fogva, addig is, mig ez hozandó törvény’ szentségére emelkedni fog, rendelte, hogy mind az, mi a’ katholicusoknak a’ felidézett törvényezikk által valamellyik evangelica vallásrai áttérésére nézve megtartatni parancsol­­tatik, a’ görög nem egyesült szertartásuakra is alkalmaz­tassák, kik elhatározott szándék ’s lelki meggyőződésből a’­­ n. egyesült szertartás’ következése végett lelkiismertetök’ szabadságára hivatkoznak ; azon esetre, ha valamelly kath. község’lakosi számosabban vagy egész g. egyesült községek a’ n. egyesült szertartásra átmenni készülnének, miután illy összesített akaratnak valószínűleg külső oka volna, mellynek eredeti iránya és hatása nemcsak a’ hit é s lelkiismereti sza­badság, hanem közállományi szempontból is előlegesen meg­vizsgálandó , legfelsőbb határoztatnál fogva a’ megyének meghagyá,hogy illy esetekről alapos ismeretet szereztetvén, a’ jelentés a’ tisztelt főbb ’s legfőbb helyeknél eleve tétes­se­,’s a’kir. válasz annál inkább várassák be, mivel illy esetben arra, hogy a’ templom és középületek erőszakkal el ne foglaltassanak,’s a’ közcsend fel ne háborittassék, kü­lönös figyelem fordítandó­­ — melly határozat’ folytán, a’ karloviczi görög nem egyesült metropolita’ i. e. febr. 21-én kelt körlevelének következtében, a’ görög egyesültek’ részé­ről tett mindennemű lépéseket törvényteleneknek s érvény­teleneknek nyilvánitja,­­s ollyanokat vétetni parancsolja, ’a egyszersmind a’ megyének kötelességévé teszi , hogy az átmenésre tiltott módokon csábitó görög nem egyesült pa­pokat az 1791: 16­­.cz 13-ik §. értelmében, a’ rágalmazá­sokat pedig ’s minden a’ görög egyesült vallásra botrányos méltatlanságokat, mint a’ közbéke’ felháboritását, szigorúan büntesse. — Hosszas ideig tartott e’ tárgy feletti tanács­kozás, 's a’mennyiben az ezen intézményben érdeklett ’s az 1844 . 3 tezikket a’ görög nem egyesült szertartásunkra is kiterjeszteni akaró felsőbb rendelet e’ megyéhez tett megérkezésekor — a’rendek akkor különben is kevés szám­mal lévén együtt — észrevétel nélkül csak mintegy tudo­másul vétetett, most ahhoz is hozzászólni és igy mind a’ kettőt egyszerre tárgyalni kívánták. Legelőször is gr. K. J. szólott a’ tárgyhoz , mondván , hogy hibát követtek el a’

Next