Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)
1846-09-17 / 745. szám
184 m való volna ,hogy oda,minden napszámos csak“ úgy hordja be gyermekeit — napszámba. — Friebeisz István pestmegyei eskütt felszólittatott, adná el „népjegyzői hivatal és falusi tanács“ czimü munkájának — mellyből 2500 példány kelt el — második kiadhatási jogát. A’ föltételek igen kedvezőek, mik ebbe tétettek. Azonban szerző, hívén hogy a’közelgő országgyűlés a’ népjegyzői hivatal’ érdekében a’ kor’ kivonatához aránylag fog intézkedni, önérdekét a’ közérdeknek alárendelvén , a’ második kiadás iránt jelenleg nem egyezkedett. Hogy azonban az első kiadásból elmaradt nehány nevezetes tárgy, ne kénytelenittessék a’ második kiadásig halasztatni, e’ napokban adand sajtó alá egy kéziratot. Pótlék a’ népjegyző hivatal és falusi tanács czimű „kézi könyvhez“, melly novemberig megjelenend. A’ munka’ keletéről kereskedik az előbbeninek korszerűsége ’s haszonvehetősége. — A Törvényhatóság léteign M. TEMESBŐL (a’ gyűlés’ folytatása). A’ többségnek előszeretetét a’közügyek’ tárgyalása iránt, nyomban tapasztaló a’ főispánok’ törvényszéki elnöklésére vonatkozó szabolcsi körlevél, melly alig felolvastatva , nem fogadjuk el tudományul vezetiki felkiáltásokkal üdvözöltetett. A’ tárgy mind a’ mellett élénk és sokáig tartó tanácskozást okozott. Az ellenzék vagy — mint neveztetni magát jogosítottnak mondá — a’ hazafi párt, törvény’ nem létéből ’s gyakorlat’ hiányából merité leginkább a’ körlevél’ pártolására intézett okoskodásait, a törvény vagy gyakorlaton kívül nem lehetvén más alapja valamelly hivatalnok’ számára igényelt jogok’ érvényességének. A’ conservative’ részéről pedig nyomatékteljes cáfolat gyanánt előhozatott a’ körülmény, hogy 1811-ben akkori főispán, Lovász Zsigmond, egy törvényszéki ülésben elnökölt. De a’ gyakorlat’ érvényességére annak folytonos léte szükséges , ’s midőn nehéz búvárkodás után is csak ez egy esetre történhetik hivatkozás , nem tanúsítja-e ez a' követelés’ helytelenségét? Vagy elegendő, ha, a’közfigyelem’ ébresztése nélkül, halkal sikerül valamelly kísérlet, hogy új jog’ alapja legyen?—Így a’ kivétel erősebb volna a’ szabálynál, a’ visszaélés a’ rendes cselekvésnél. — Megemlittetett még a’ hazafi párt’ részéről ez elnöklés’ erőtetésének azon veszélyes oldala is, miszerint feltűnő tapasztalatként nem a’bíráskodás’érdekében, hanem a’politicai mezőn hatályos eszközül használtatni czéloztatik az elnöki szék. Mert im e’ megyében a’ helyet, mindekkorig nem kívánt törvényszéken elnökölni, sem általában a’megyei igazgatás’fáradalmiban résztvenni. Pedig résztvéte a’ közrend’ érdekében szorgalmaztatván, mindenütt egyaránt lett volna életbeléptetendő. — Az ellenzék ’s a’ tulconservativek között a’ „centrum’“ indítványa állott; szerinte a’ szabolcsi levél tudományul vala veendő, azon okon, minthogy e’ megyében a’ főispáni helyettes a’ törvényszéki elnöklést eddig nem igényelte, mi ha történnék, a’ tárgy felvétetendenék. — Felhozatott e’ javaslat ellen, jolkép’ helyhatósági természetszerű kérdés’ irányában helyén volna ugyan , de országos tárgyat nem lehet helyi körülmények szerint fogni fel. ’S különösen ez esetben, a’ centrum’ feltételétől függesztvén fel a’ tárgyat, megegyeznénk közvetve abban, hogy a’ főispán’ törvényszéki elnöklete egy megyében sérelmes lehet, midőn a’ másikban törvényes. — A’ vitáknak az absolut többségben levő conservativek azzal vetettek véget, hogy nem törődve a’ „curam habeant“ és „administrent“ közti különbséggel, Szabolcs’ körlevelét az 1723: 56 tezikk’ rendeletével ellenkezőnek jelenték ki, ’s ez okból puszta tudományul vették. 2) A’ kir. biztos’ eljárása és egyénisége ellen utalmat kérő turmezei körlevél, miután K. A. G. és D. J a’ biztos’ jellemének védelmére a’ magokét buzgón megtették , hasonlón elvettetett. De , 3) Malasztos irul e’ veszteségekre, megadatott az ellenzéknek, első alispán’ indítványára, a’ kegy , mellyel Pozsonymegyének egy külön hirdetményi magyar lap’ szorgalmazására tett indítványa Temesmegyének Rendel által magokévá tétetett. 4) A’ g. n. e. vallásuak’ ügyébeni két rendbeli intézmény’ tárgyalásában, a’ három véleményszinezet’ mindenike különbözőn tekinté a’ kérdést. Az ellenzék’ nézetei ezek valának: az elsőt, mint az 1844: 3 törvénybeli átmeneti szabadságnak a’ nem egyesültek’irányában kiterjesztésével az igazságnak hódolót, velejére nézve elfogadandónak, alakjára alkotmánytalannak ’s azért országgyűlésen törvényesitendőnek vélte , a’ második rendbeli intézményt pedig, foglaltatván abban, az elsőnek magyarázata mellett, magának az 1844. 2 tezikknek egyoldalú magyarázata ’s a’bevett vallások közötti kölcsönösséget sértő több önkényes rendeletek , mint törvénytelent, tisztelettel félretenni javasolta. A’ nem egyesültek’ vallási ügyeiről olly értelemben , mint ez intézményben szándékoltatik , rendelkezni , az 1791 : 27. törvény jogot nem ad, mivel ennek szavai, mikkel a’ kormánynak e’ vallás’ dologábani (negotia) jogai óvatnak meg, az országosan bevett vallások közötti törvényes viszonyokra ’s egyesek’ lelkiismeret-szabadságára nem vonhatók. Azokat törvény szabályozza , ennek maga az alkotmány biztosítéka. Törvényhozás’ körén kívül álló ’s a’ fejedelem mint az egyház’ világi feje által eszközlendő ügyeken túl tehát azon felségi jog alkotmányosan nem terjesztethetik. Különben a’ nemzet’ egy része kegytől és önkénytől függne arra nézve, mit hontársai’ irányában a’ törvény határoz,’s ez által megsértetnék az 1791. 27, melly a’ nem egyesülteket más bevett vallásuakkal egyenlő polgári állapotba helyezte. A’ kormány, a’múlt ergyűlésen nem teljesítvén a’ törvényhozás’ ebbeli felterjesztését, igazságos nem volt,a midőn azt jelennen maga eszközré, az alkotmányosság’ elveit sértette meg.Talán a’politicának számítása oda czélzott, hogy a’ hála’ köteléke által a’ hatalomhoz, szorosabban mint a’ törvényhozáshoz, főzessék a’ felekezet, mellynek vallási viszonyait a’ törvényhozás megoldatlanul hagyta, amaz kegyesen intézte el. De mi ingatag minden eljárás, midőn az alkotmányosság’ ösvényéről tér el, a’ második intézmény mutatja, melly mint ellenkező benyomás’ eredménye, a’ zavarnak észrevehető jeleit magán hordja. Az első intézmény a’ nem egyesülteknek kedvezményül adatott ki, a’ másodikkal az egyesülésen olly buzgón fáradó r. k. elérus’ megilletődése eloszlatandó volt. E’ kettős érdek’ követéséből támadt zavar olly világos, hogy midőn az első intézmény teljes kormányi jog’ igényével bocsáttatott ki, a’ másodikban az országgyűlési intézkedés’ szüksége megismertetik,’s igy azon igény megczáfoltatik, mert mi törvényesen szentesített felségi jogból származik, esetenkint országgyűlésen nem tárgyaltatik. Megismertetvén e’szerint, hogy az eljárásban kormányi jog nem foroghat fen, kitetszik, miképp az igazgatás„provisorium’“ alakjában intézkedett, mi alkotmányos országban megengedve nincs. Megemlittetett, menynyire czélszerűbben cselekednék a’kormány, ha az egységet a’magyar nemzetiség’terjesztésével szilárdítani igyekeznék. Mi kevés biztosítékot nyújt a’ vallás e’ tekintetben, az ilir és pánszláv mozgalmakból tűnik ki. — Egyébiránt g. n. e. vallásu hontársainkhoz is alaposan intézünk két felhívást. Első, miszerint a’ jelen esetből is meggyőződniük szükség, hogy közállományban bármi tekintetben csak törvény szerez biztos állást, a kiváltságokon ’s hataloraengedélyeken épített sors ingatag ’s mulékony. Második: gyülekezzenek a’ magyar nemzetiség , mint a’ honpolgári hűség’ egyedüli zászlója körül, rokonszenvvel’s teljes ragaszkodással, minden kétkedéstől megszabadulva a’ tekintetben, hogy egység nélkül a’ nemzetiségben e’ hon ép egész soha nem lehet, ez egység ellen pedig bűn követtetik el más nemzetiségek’ e’ honbani ápolásával. Szerb, oláh szintúgy, mint német és tót nemzetiségek’ virágzásának színhelye Magyarhon nem lehet. — Kifejeztetett az óhajtás a* naptár’ egyesítése ’s magyar prédikátióknak legalább a’ városok’ e vallásu templomaiban behozatala iránt ’stb. — A’ centrum az első resolutiót felírással megköszönni javaslotta, teljesítvén általa a’ kormány a’ nemzet’ óhajtását. Tartalmát mindazáltal törvénybe iktatni ’s a’ 2-ik rendbelit országgyűlésen tárgyalni kívánta — A’ conservative’ nézetei pedig ebben központosultak: ők az 1791: 27. törvénynek, a’ kormányt a’ nem egyesültek’ vallásáról rendelkezésre jogosító értelmet tulajdonítanak, de az átmenetnek a’ g.n. vallásra kiterjesztésében a’ róm. kath. hívek’ lelkiismeretével törvényenkivüli rendelkezést látnak. Ez okból országgyűlésre jegyzik fel az első intézményt tárgyalásul, a’ második intézmény iránt pedig a’ helyi tanácsot arról felvilágositandónak tartják, hogy olly nyugtalanságok, vagy visszaéléses magyarázatok, minek ez intézmény’ indító okaiul hozatnak elő , e’ megyének nem egyesült népsége közt nem tapasztaltattak, ’s azért a’ rendelet megmásítandó volna. ’S ez végzés lett. (Folyt. köv.) — Többen, LIPTÓBÓL , sept. 8-án. Ez idén nálunk is sokkal hamarább beállott az aratás , mint közönségesen lenni szokott ; de a’ mezei gazda’ vérmes reményei, miket főkép’ még tavaszkor táplált, nagyon meghiúsultak; a’ takarmány’ hiánya miatt marháink’egy részét levágatni leszünk kénytelenek, gabona igen kevés termett, és a’ mi még legnagyobb csapás , burgonyánk még a’ mezőn rothadni kezd. Jövőrei kilátásaink legaggasztóbbak. Szomszéd Árvamegyében a’pórnép szecskát vegyit a’zabba, ’s azt táplálékául megörli, és ezen nymor, ezen közönség’ elhárítására még eddig semmi lépések nem történnek. — A’ fakereskedés, azon egyetlen kereseti águnk, főkép’ mióta kebelbeli kincstári uradalmakban a’ fűszerek’ ára igen magasra rugtattatott, nagy pangásban van , annyira , hogy a’ mostoha sors’ minden csapásai ellenünk mintegy összeesküdni látszanak .Múlt hó 1 3-án főispáni elnöklet alatt tartatott közgyűlésben, első alispánunk’ azon jelentése után, hogy megyénkben semmi ollyas nem történt, mi a’ minden kérelem nélkül megadott rögtönitélő bíróság’ alkalmazását igénybe vette volna, ’s hogy a’ közfogházban kiütött forró láz, főorvosi buzgóság által szencsésen elhárittatott, gróf Apponyi György önmgát, másod főcanczellári pályáján üdvözöljük. Ezen üdvözlésre nézve csak néhányan szólaltak fel, különösen az egyik rész következetlennek állitá akkor terjeszteni fel üdvözletünket, midőn az új rendszert, mint a’ mostani kormány’ kifolyását, sérelmesnek jegyeztük fel a’jövő országgyűlésre; de a’ többség,csak szokásra és Hiedelemre hivatkozva,az üdvözlést elhatározó.Kissebbségben látván magokat azok, kik ezen üdvözlő felirat ellen felszólaltak , igy a’ szabolcsi levél minden ellenzés nélkül puszta tudomásul vétetett, jóllehet voltak többen, kik nagyon készültek a’ gyűlés előtt e’ tárgyak körüli keményebb politicai vitákra , de annak idején szépen hallgatnak; és ők számukra polgári függetlenséget szerezni tehetetlenek, mig az oppositio’ bajnokainak fitogtatják magokat. — A’ helyt, tanácsnak az agg katonák iránti újabb rendelete el nem fogadtatván , ez ellen külön felírás fog fölterjesztetni. — Nemes Pozsonymegyének hivatalos lap körüli levele pártoltatott. A’ többi tárgyak nem bírtak közérdekkel. — De említést érdemel a’ szent- miklósi izraelita község építette nagyszerű és fényes imaháznak ez alkalommal történt fölszentelése. Ezen ünnepélyben nemcsak a’ magos főispán és a’ többi tisztviselők , de az egész megyei rendek is, miután arra egy különös küldöttség által meghivattak, részt vettek ’s figyelemmel hallgatók azon derék alkalmi beszédet mellyet az uj istenházban a’ helybeli főoktató elmondott. Este a’ főispán ő maga ezen község által fáklyás zenével megtiszteltetett, 's magyar nyelven üdvözöltetett, mi , mígára nézve , saját szavai szerint, kétszerte örvendetes volt, mivel tanúbizonyságul szolgál, hogy édes hazai nyelvünk , minek tanulására az ottan összegyülekezteket erélyesen serkentette, ezen néposztály között és pedig a’ Kárpáth alatt is terjedt. Jövő évnegyedes közgyűlés, szinte főispáni elnöklet alatt. October’ 12-én leend. r. 1. POZSONY, sept. 9-én. Ma nyílt meg közgyűlésünk. És ez nem egyebet jelent, mint összegyűltünk , hogy tanácskoznánk a’közjó’ előmozdítása felett, ’s lennénk őrei a’ személy- és vagyonbátorságnak. E’ tekintetben intézkedései Pozsonymegyének a’ jelen közgyűlésen ollyanok, melylyek itt tettlegesen megczáfolják azon állítást, mintha a’ szegény nép fölött az isten és király után a’ megyei tisztviselő s illetőleg szolgabiró volna a’leghatalmasabb ur a’vármegyében; továbbá felülemelkedett e’ megye ’s a’ megyének tisztikara azon nyomorult elven, miszerint tisztviselőt, nehogy az egész tisztikar’ becsületére homály vettessék, egyes feladások ellen habár azok a’ legigazságosabbak is — minden áron védelmezni kell: itt a’ rendek a’ netalán bűnös tisztviselőt büntetni, a’ tisztviselők pedig azt körükből kitisztitni akarják. De ezt csak figyelmeztetésül az alábbleirandókhoz, mellyekből megtanulhatni, mikint kell kihágó tisztviselő ellen eljárni. Most pedig fogjunk a’ tárgyak’ előadásához, mikint azok szőnyegre kerültek. Főispáni helyettes úr, a’ gyűlés’ megnyitása után, gróf Pálffy Pált tiszt. aljegyzőnek, Polm pozsonyi kovácsmestert pedig tiszt, baromorvosnak nevezte ki. Ezután v.t.széki elnök Németh János ur a’ recapitulatiot, (a’ mennyiben jelen dolog’ idején a’ tisztviselőknek sok dolga volt és van) elhalasztatni kérte, mi mégis történt. Továbbá első alispán ur jelentette: mikint prímás őége az általa bútorozott kápolnának fölszentelésére, a’ hozzá kiment megyei küldöttség’ megkérése’ folytán , maga személyesen meg nem jelenhetvén, mélt. Pogány prépost és czimz. püspök urat bízta meg, és egyszersmind a’ kápolnában foglalkodandó lelki atya’ részére 2000 pft tőke-alapitványt tett olly módon , hogy mig ezen tőke le nem létetik, addig évenkint 100 pftot fizetend; ’s ennek következtében alispán úr azt is tudatta, hogy a’ fölszentelés már valóságosan meg is történt, és a’ rabok’ lelki oktatása iránt, míg e’részben kellő szabály hozatni fog, ideiglenes rendelkezés is létetett. Melly jelentésből a’ rendek ő herczegsége’ nagylelkűségének újabb tanúságait örömmel értvén, abból eredő hálás köszönetöket jegyzőkönyvileg kijelentetni és az alapítványi oklevelet a’ levéltárba tétetni határozták. Ezután gr. Pálffy József’indítványára, főispáni helyettes ur’ elnöklete alatt, küldöttség neveztetett ki nádor ő fenségéhez, melly a’ hazának tett 50 éves hűt szolgálatáért nyilvánítsa ’s tolmácsolja a’ megye’ érzelmeit ’s köszönetét. Szőnyegre kerűltek aztán a’ királyi udvari parancsok és helytartó tanácsi intézmények, mellyek közül különös figyelmet vont magára, ’s hosszabb vitatkozásoknak szolgált anyagul azon intézmény, mellyben mondatik, mikint a’ amlgy m. k. helytartó tanács ő felségének az 1844. 3. t.cz. rendeletének a’ görög nem egyesült szertartásunkra is tett kiterjesztése iránt i. e. febr. 21-én kiadott ’s 12.955. sz. a. közhírré tett határozatában foglalt akaratát legfelsőbb meghagyásból ollyképen nyilvánítván, hogy ő felsége egy részt a’szent egyesülés’ eszméje’s eredményének, mennyiben az oktatás ’s ebből eredő lelkiismereti tiszta meggyőződés’ követése által fejtilt ki, semmiképemi akadályoztatása,— másrészt a’ lelkiismereti szabadság’ minden kényszeritéstöli mententartása’ tekintetétől vezéreltetve, az 1791. 27. t.cz. erejénél fogva, addig is, mig ez hozandó törvény’ szentségére emelkedni fog, rendelte, hogy mind az, mi a’ katholicusoknak a’ felidézett törvényezikk által valamellyik evangelica vallásrai áttérésére nézve megtartatni parancsoltatik, a’ görög nem egyesült szertartásuakra is alkalmaztassák, kik elhatározott szándék ’s lelki meggyőződésből a’ n. egyesült szertartás’ következése végett lelkiismertetök’ szabadságára hivatkoznak ; azon esetre, ha valamelly kath. község’lakosi számosabban vagy egész g. egyesült községek a’ n. egyesült szertartásra átmenni készülnének, miután illy összesített akaratnak valószínűleg külső oka volna, mellynek eredeti iránya és hatása nemcsak a’ hit é s lelkiismereti szabadság, hanem közállományi szempontból is előlegesen megvizsgálandó , legfelsőbb határoztatnál fogva a’ megyének meghagyá,hogy illy esetekről alapos ismeretet szereztetvén, a’ jelentés a’ tisztelt főbb ’s legfőbb helyeknél eleve tétesse,’s a’kir. válasz annál inkább várassák be, mivel illy esetben arra, hogy a’ templom és középületek erőszakkal el ne foglaltassanak,’s a’ közcsend fel ne háborittassék, különös figyelem fordítandó — melly határozat’ folytán, a’ karloviczi görög nem egyesült metropolita’ i. e. febr. 21-én kelt körlevelének következtében, a’ görög egyesültek’ részéről tett mindennemű lépéseket törvényteleneknek s érvényteleneknek nyilvánitja,s ollyanokat vétetni parancsolja, ’a egyszersmind a’ megyének kötelességévé teszi , hogy az átmenésre tiltott módokon csábitó görög nem egyesült papokat az 1791: 16.cz 13-ik §. értelmében, a’ rágalmazásokat pedig ’s minden a’ görög egyesült vallásra botrányos méltatlanságokat, mint a’ közbéke’ felháboritását, szigorúan büntesse. — Hosszas ideig tartott e’ tárgy feletti tanácskozás, 's a’mennyiben az ezen intézményben érdeklett ’s az 1844 . 3 tezikket a’ görög nem egyesült szertartásunkra is kiterjeszteni akaró felsőbb rendelet e’ megyéhez tett megérkezésekor — a’rendek akkor különben is kevés számmal lévén együtt — észrevétel nélkül csak mintegy tudomásul vétetett, most ahhoz is hozzászólni és igy mind a’ kettőt egyszerre tárgyalni kívánták. Legelőször is gr. K. J. szólott a’ tárgyhoz , mondván , hogy hibát követtek el a’