Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)

1846-10-18 / 763. szám

nos fogja. Bővebben talán mi is szólandunk még annak idejében és épen olly okvetlenül szükséges, mint közhasznú vállalatról; addig pedig, mig a’ lap’ kezelői kibocsátandják programotokat, legyen szabad azon óhajtásunkat kifejez­ni: vajha ők meg ne csalatkoznának várakozásukban,’s vajha a’ magyar­ olvasó közönségben feltalálhassanak immár annyi komolyságot és szilárdságot, miszerint egy kritikai lapot fentartani ’s folytonos kedvező részvét mellett kiállítani sikerüljön. Szükség van rá, mint a’ falatkenyérre. — Lakatos Sándor tánczművész ,­­ki, engedve egy meghívásnak, jelenleg Pécsre utazott) jövő nov. 2-a kö­rül kezdendi meg tánczleczkéit Pesten , a’ redoutteremben. A’ nemzeti színpadon is tetszéssel elrejtett „Sortáncza“ a’ a’ vidék’ számos főbb helyein zajos pártolásra talált, úgy annyira, hogy a’ keringőt egynémelly vidéki tánczalomban egészen kiszoritá. — Úgy értesülénk, hogy L. ur most egy uj csárdást szerkesztett, mellynek neve „Tréfás csárdás.“ Szándéka mind ezt, mind amazt jövő télre a’fővárosban meghonosítani. — Épen most került ki sajtó alól Czakó Zsigmondnak­­Leonan­czimü 5 felvonásos tragoediája. E’ mű nem ré­gen adatván színpadunkon, elmondák róla nézetünket annak idejében. Elmondák mások is. A’ vélemények meghasonlá­­nak felette. Most ime alkalma van a’ távollevőknek is szép­­irodalmunk’ e’ nevezetes tüneményével közelebbről meg­ismerkedniük. Ára a’ műnek 50 fpkr. Kapható Emich­ és Hartlebennél. A’ kiállítás épen olly pompás, mint Czakó’ előbbi színműveinél, mik csakhamar mind elkapattak. — Színpadunkon már több ízben lépett fel, jelentéke­nyebb szerepekben is, Szilágyi Lilla k. a. E’ csinos fiatal hölgy mindannyiszor sok szép reményt gerjesztő maga iránt a’ közönségben , melly már most is örömmel szemlélé ügyes játékát. A’ kis Lilla több ízben adá már jelét helyes felfogásának és mélyebb tapintatának, mint sem hogy bebi­zonyított szép tehetségeinek további kiképeztetését ré­szünkről is figyelmébe ne ajánlanék a’ nemzeti intézetnek, melly hogy saját jövőjéről gondoskodjék, a’ fiatalabb nem­zedéket kell, hogy jókor védszárnya alá fogadja ; miképen előre nem látott szomorú esetekben legyenek, kiket kár­pótlásul tekinthessünk, kiket szeretni már megszoktunk legyen. — A’ fejérhajó czimü fogadóban egy eszkimó leányt mutat bizonyos Paganini ur 10 krért. A’ leány kicsiny, vas­kos, mocskos , 35 esztendős ugyan , de nem szép ; haja gesztenye színű és fonatlanul lefutó, tekintete vad, vonásai férfiasak. Mint állittatik, hajadon. Bir számos emlékpénzzel, miket európai utazásában több fejedelmi udvartól nyert. Öltözete szorosan a’ testhez simul, és nyers phoca-bőrből készült. Orrlyukaiból nagy rézkarika lógg le. Nyakát gyön­gyök környezik. Fegyverei egypár vasbot. Rómában ka­­tholikussá kereszteltetett ’stb.’stb.Mindezt leginkább azért irtuk le illy bőven , hogy kitűnjék , miképen bárányszőrrel takart hazánkfiaival a’ sikernek csaknem hasonló és tökéle­tes bizonyosságával lehetne illy műutazásra vállalkozni. Az eszkimói vasbotokat, mint pótolhatnák a’ nemzeti ólmosak. — A’ pesti polgárkatonák’ száma napról napra szapo­rodik. Mondják, hogy legtöbbet azon gondolat visz e’ do­logra, miszerint pompás és nagyszerű temetésben fognak részesülni, ha ráülnek majd sz. Mihály’ szomorú lovára. Jól teszik, ha már csakugyan meg kell egyszer halni ! — Mind­­azáltal egypár halhatatlan szó is van közöttök. — Déryné asszony, kinek a’ vidéki színészet körül több érdemei vannak, mint bárkinek hazánkban, a’ nemzeti szín­ház’ szerződött tagjaként lépett fel múlt héten. — Hallomásból tudjuk, hogy a’ pályázásra beküldött 26 drámában összesen alig van egy két olly női jellem, mely­­lyet becsületesnek, nagynak, szeretetreméltónak lehetne nevezni. Mind vad, tigris, hiéna, csapodár, becstelen, jellemtelen jellemek azok. I­lyeneket az újabban előadott drámáknál is lehetett közelebb tapasztalnunk. Valóban ke­vés udvariasságot tanúsítnak költőink, hogy asszonyainkra illy borzasztó árnyékokat teritnek. Valljon mit véthettek a’ szende virágok, hogy a’ lepkék csupa mérget látnak ben­­nök méz helyett? Alkalmasint a’pápaszemben fekszik a’ hiba. Sőt bizonyos, hogy tévedés van a’ dologban. — Pulszky Ferencz —több hazai lap szerint—legújabban szerzett nógrádi jószágán tehetséges fiatal költőink’ számára „asylum­ot“ akar állítani. Ezt bizonyosan úgy kell érteni, hogy költőinket szívesen látandja, ’s a’ magyar vendégsze­retet’ karjaival ölelendi mindenkor kastélyában. Többet egy igazi költő is nehezen fogna elfogadni, kit a’ nemeslelkü birtokoshoz egyéb szorosabb kötelékek nem csatolnak. — Cerito Fanny tegnap estre lépett fel először. — □ Erdélyi országgyűlés: XV. Országos ülés: A’ választási felirat’ elvei fe­letti vitatkozások’ vége. Egy gr. kir. hiv. Az előbb szólók mindnyájan elis­merték — úgymond — miszerint a’ kormány az által, hogy a’ közelebbi itélőmesteri választásból kinevezést nem tett, az ország’ világos törvényeit sértette meg, ’s egyáltalában a’ kinevezések körül több rendbeli sérelmeket követett el. Szóló e’ cselekvésmódot egy erős és szilárd kormányhoz nem illőnek mondotta. És meg van győződve, hogy ezzel nemhogy igen sokat mondott volna, de sőt szelíd kifejezés­sel élt. Szóló’ szótára szerint bármelly törvényt megrontani, nemcsak illetlenség, de sőt hiba és bűn; hogy másoknál hasonló ténynek neve más, hogy nálok a’ törvény’ meg­rontására az illetlenség’ nevezete is igen sok, arról nem tehet. Tiszteli szóló gr. mások’ meggyőződését, de midőn ezt teszi, megkívánja, hogy véleményét­­ is mások tisz­teljék. Kir. közügyigazg. Mielőtt a’ fenforgó tárgy iránt vélekedését előadná , kéri elnök ö­nmagát, hogy a’ törvé­nyek’ értelmében a’ karzati hallgatóságnak hallgatást paran­csoljon , miszerint az se tetszését, se nemtetszését itt ne nyilváníthassa­ (Elnök: ha rendetlenséget vett volna észre, — úgymond — bizonyosan rendre utasította volna. Töb­ben : nem volt rendetlenség. Előbbi szóló: kérem én nem szoktam valótlanságot beszélni.) A­ tárgyat illetőleg , nem tagadja ugyan szóló, hogy az előbb nyilatkozott gr. által említett sérelmek megtörténtek; miután azonban ezt már egyszer kifejeztük, ’s miután a’ kolozsmegyei indítványban mindaz ben foglaltatik, miáltal ezen sérelmek orvosolva lesznek, pártolván ezen előadást, kijelenti, miszerint előbb nyilatkozott gr. kir. hiv. politikai erősségek’ felhozása iránt tett pótló észrevételét helyénkivülinek látja; egy­szersmind azt is megjegyezvén előadására, miután az 1791: 11. törvényczikk rendeli, mikép’ a’ tanácskozási té­ren egymás iránt illő figyelemmel legyünk , mennyivel in­kább tartozunk a’ törvénynek ezen rendelését a’ kormány’ irányában megtartani ? Szóló minden illetlen kifejezések­nek ellene mond. Fogarasvidék’ c. köv. Fenebb nyilatkozott gróf kir. hiv. korábbi beszéde’ folytán tett megjegyzését a’ fel­iratban említeni helyesnek és szükségesnek látja Ám tegyük azt— úgymond — a’ legkimélöbb hangon : fejezzük ki, hogy a’ választási jognak illy móddali csorbítása mind ő felségé­nek mind az országos Rendeknek érdekével ellenkezik. ’S ezt miért ne ? kérdi szóló. Hát nem mondottuk-e ki már több ízben , midőn a’ kormány’ törvénytelenségeiről volt szó ? Hallotta szóló követ felhézetni, hogy a’ kifejezésekre ügyeljünk, ’s hogy ollyanokkal ne éljünk , mellyek a’ kormány és egymás iránti kíméletlenségre mutatnának , ’s egyiknek mint másiknak kellemetlenséget okoznak. Ezt szónok általánosságában pártolja , de ki kell — úgymond — jelentenie, hogy e’ teremben nem hangzott olly szó, mellyre a’ felhozott törvényt vagy megrovást alkalmazni lehetne. Vigyázzunk, folytató szónok, hogy udvariaskodásunk hazánk’ jóllétének rovására, túlságos simaságunk pedig törvényeink’ contójára ne legyen. Mi azért vagyunk itt, hogy igazságot szóljunk; mi azért jöttünk ide, hogy megmondjuk , mi fáj az országnak. Ki erősen keresi a’ szavakat, eltéveszti a’ valóságot. Szolgai csoporthoz illik, nem egy szabad nemzet’ törvényhozásához, a’ szókat törvényesség’ terén is olly felette keresni, ’s szelíd hangzású kifejezések után annyira törekedni. Szónok’ hite szerint a’ kormánynak nagyobb di­csőség egy szabad ’s olly nemzet’ élén állani, melly ott, hol jogait sértve találja, bátran felszólani mer, érzelmeit tisz­tán kimondani nem fél. Egyébkint is — igy végzé beszé­dét , — itt az illedelem sértve nem volt. Elnö­k ő amaga a’ tanácskozást más térre látja vezetve. A’ nyilvánult vélemények között — úgymond — olly csekély a’ különbség, hogy illy heves tanácskozást alig érdemel. Már abban Kolozsm. indítványa’ értelmében megegyeztek a’ KK. és RK , hogy mik menjenek be a’ felírásba ? Megké­rik t. i. ő felségét, hogy jövendőben, sőt ez orsz.gyülésen is, törvényeink’ értelmében, még az orsz.gyűlés’ folyama alatt küldje le kinevezéseit, hogy ezen kinevezéseket val­lások’ illetéke szerint minden schemából külön tenni méltóz­­tassék, és hogy a’ collationalisok a’ beigtatás előtt kéziratra adatni rendeltessenek. Most már csak az a’ kérdés : elfo­gadják-e a’ RR. és RR. a’ gróf T. D.’ indítványát, vagy nem? Felkéri a’ RR.-ket, e’ kérdésre szorítkozni, ’s egyszersmind figyelmezteti , tartózkodjanak a’ feliratba ollyasmit tenni, mi a’ dolgot nehezitné vagy annak épen ellene lehetne. Egyébiránt megjegyzi elnök ő­nmaga, miszerint itt senki sem akarja a’ nemzet’ tanácskozási szabadságát ’s a’ véle­mények’ szabad nyilvánithatását korlátolni. Belsöszolnok’köv. Maga volt — úgymond — egy azok közül, ki a’ gr. T. D.’ észrevételét pártolta, ’s kinek tehát némelly kitételeire észrevétel létetett, és létetett nem ö­nmlsága által, hanem honnan annak helye nem volt, hon­nan azt soha elfogadni nem fogja. Mi — úgymond — t. KK. és RR. élünk kitételekkel, mellyek semmi nyomatékkal nem bírnak , és élünk ollyanokkal, mellyeknek megvan fontos­ságuk. De ha a’ KR. és RR. a’ kitételeket gyanusitni kezdik, úgy bizonyára a’ kevésbbé fontos kitételek is fontosakká válnak. Ekkor szónok a’ zöld asztal’ végére vetvén tekin­tetét, imigy folytató beszédét. Higgje el — úgymond — a’ közügyigazgató úr, elmúltak már (’s hála istennek, hogy elmúltak) azon idők, hogy valakinek véleményét itt ak­ár­­mi kint gyanusitni lehessen. Többen vagyunk, kik Er­délynek újabb országgyűlésein jelen lenni szerencsések va­­lánk; jól tudjuk mi, mik mondattak el ezeken hazánkfiai által a’ kormány ellen ; eleinte sértette a’ füleket, de utól­­jára megszokták. Itt mindenekelőtt alkotmányunkra kell tekintettel lenni, ’s a’ nyilatkozatok között egyetértésnek uralkodni. Ki egy alkotmányos országnak kormánya és fe­jedelme’ személye közt különbséget tenni nem tud, arról, hacsak ezt gyanusítási szándékból nem teszi, elmeri mon­dani, hogy alkotmányról fogalma sincs. Kolozsm. köv. nem látja azon ellenkezést, mit né­­­mellyek gr. T. D. szóló’ indítványát támogatva világosító hozzáadása és szóló’ indítványa között keresnek; a’ tisztelt gróf’ erősséget szóló’ indítványát élénkebbé ’s sikerhez ve­­zetőbbé tes­ik. Miután tehát ő volt az indítványozó , ’s a’ vélemények nagyobbára az ő előterjesztése körül forognak, kijelenti, hogy a’gr. kir. hiv. hozzáadása ’s illetőleg indítvá­nyát pártolja, és pedig azért, mivel az által saját előadása ’s indokai is erősebbekké válnak. Szóló a’ kettőt helyesen egyeztethetőnek látja. Egy báró főispán, méltányolván elnök kormányzó , amlg a’ figyelmeztetését, miszerint a’ tanácskozást ide­gen térre nem vitetni kéré, csak pár szóval kíván, a’ fel­iratot politics ratiokkal is indokolni kívánó gr. kir. hivata­losnak felelni. Meglehet — úgymond szóló főispán — hogy minden tekintetben hibázik; de el meri mondani, hogy hazáját épen olly tisztán szereti, mint más akárki, ’s magát kevésbbé jó hazafinak senkinél nem tartja. Meglehet az is hogy mások’ nézetei szólóétól eltérnek; de hogy nézetei nem tiszta szívből erednének, még eddig senki nem mon­dotta. Lehet végre, hogy valamint a’ társasági életben, úgy e’ téren sem kívánja közülünk senki egymást sérteni, de épen ezért a’ mint egymás’ irányában, úgy kívánja szóló az Hiedelmet, a’ haza’ boldogsága’ tekintetéből, fejedelemmel és kormánynyal szemben is szorosan megtartatni. A’ vita­tásoknak véget vetni óhajt. Fogarasvidék’ e. k­ö­v. mit előtte szólott b. főispán beszéde’ elején saját személyére vonatkozólag mondott, gr. T. D. által kétségbehozatni nem hallotta. Beszédének máso­dik részére nézve pedig — úgymond — szóló kör. min­denki kezet fog e’ teremben a’ nemes báróval , miszerint t. i. mind ő felsége, mind a’ kormánynyal szemben Hiedel­met tartani szükséges. Itt az Hiedelem’ meg, vagy meg nem tartásáról szó nem volt, hanem legfeljebb arról: mit tarta­nak és mit nem tartanak Hiedelemnek ? Egyébiránt úgy véli szóló: ha szőrül szóra elfogadtatik is gr. T. D.’ indítványa, még sem fog ellenkezni az Hiedelemmel, valamint ha sző­rül szóra kimarad is , nem nyer általa olly igen sokat az illedelem. Elnök korm­­ö­nálsága újból felszólítja a B RK. és RR.-et, nem távozni el az imént feltett kérdéstől. Hiszi ő nmlga , hogy itt gyanusítni mást senki sem kíván , hanem csak véleményét mondja minden. Mellyik álljon, kérdé­s amlga : Kolozsmegye’ tisztelt köv. inditványa-e, vagy gróf T. D___e ? Fogarasvidék’ e. köv. A’ két véleményt lehetne — úgymond — ollyformán egyeztetni, ha gr. T. D. indít­ványa’ nyomán kérnék ő felségét, miszerint méltóztassék választási szabadságunkat azon kiterjedésben fentartani, mint azt a’ törvények biztosítják, minthogy a’ törvénynek szentül megtartása , mint a’ fejedelem és nép közötti biza­lom’ alapja, mind ő felségének, mind a’ nemzetnek érdeké­ben van (helyeslés). Aranyosszék’ e. köv. úgyis mint egyes polgár, úgyis mint székének küldötte, Kolozsmegye’ indítványát általában, az indokolásra nézve pedig gr. T. D.’ előadását pártolva, nem elégszik meg azzal, hogy ő felségét meg­kérjük, miszerint választásainkra megerősítését még ezen orsz.gyülésen küldje le , mert ez által még a’ múlt sére­lem orvosolva, sőt érintve sincsen. Fejezzük ki tisztán — úgymond — hogy a’ kormány’ azon eljárása, miszerint ité­­lőmestert kellő időben nem nevezett ki, törvényszegés volt, ’s egyszersmind figyelmeztessük , hogy hasonló tényeket szemben az országgyűléssel többé ne kövessen el; gróf T. D. hozzáadásában nemhogy illedelmetlenséget látna, de sőt azt helyesnek és pártolandónak találja. Marosszék’e. köv. A’ jelen ingerült vitatkozás — úgymond — igazolja, hogy a’ főelvhez ragaszkodva, annak részleteibe ereszkedni czéliránytalan; annyival inkább czél­­iránytalan pedig, mivel már úgy is általánosan sérelemnek ismertük el azt, hogy a’ múlt országgyűlésen az itélőmes­teri állomásra megerősítés nem lévén, azon választást a’ kormány törvényellenesen mintegy megsemmisítette. Mert hiszen e’ fősérelemböl erednek a’ most felhozott valamennyi sérelmek is. A’ kormány ezen eljárásával azon elvet kívánja felállítani, hogy egy országgyűlésen tett választást más országgyűlésen leendő megerősítésnek alapjául tegyen; ennek nyomán teheté csak, a’ választott egyének közül valamellyiknek kiestét egy új választás’ alapjául. Ebből ered azon sérelem , hogy a’ hivatalok, ország és vallások’ jogai’ megsértésével , ürességben hagyattak. Azonban ha mi a’ részletesség’mezejére lépünk, kell, hogy minden megtörtént sérelmet felemlítsünk; ellenkező esetben az idézett rész­­­letes sérelmek a’ kútfőnek, a’ fősérelemnek ártanak, ha annak valóságát könnyen kérdés alá vonhatóvá teszik, vagy is az általánosság’ teréről a’ kérdésalattiság’ mezejére viszik át. Miért szónok csak a’ fösérelmet látja kiemelendőnek ; tisztán kifejeztetvén azonban az is, miszerint a’ KK. és RR. a’ kérdés alatti itélőmesteri állomásra tett választásukat korántsem a’ k. leiratban felhozott okok’ tekintetéből, ha­nem a’ múlt országgyűlésen a’ kormány által tenni kellen­­dett megerősítés’ elmulasztása’ következtében látják tör­vényes teendőjüknek. Uj egyházszék’ köv. Kolozsm. indítványát pár­tolja , gróf T. D. hozzáadásában csupa formaságot lát, de azt még sem pártolhatja. Szerinte főkérdés az: mi czél­­szerű és mi törvényes ? ’s erre nézve legszükségesebbnek tartja a’ kormány és az ország közti egyetértést; olly indokokat nem kíván használni, mellyek a’ kormányra nézve mintegy erkölcsi erőszakolást gyakorolnának. Marosszék’­e­­k. Azért gyűltünk ide — úgymond — hogy nemzetünk’ dolgairól nemzethez illően tanácskozzunk, hogy a’ mit rosznak tapasztaltunk , azt itt egyenesen ki­mondjuk , ’s jövendőre nézve elhárításáról gondoskodjunk. Ilyen rész az, hogy a’ kormány a’mi választásainkat kicsibe veszi. Hat éve p. o. hogy mindig választjuk itélőmesterein­­ket, és ezért vele mégsem értünk. Pedig a’ Compilata Constitutio’ II. r* 1. czim V. czikk’ 15 p. tisztán kimondja , hogy a’ melly hivatalokban hiányok esnek, azok még azon országgyűlésen pótoltassanak; a’ törvény pedig a’ H. k. II. r. 5. sz. szerint úgy kötelezi a’ fejedelmet, mint a’ népet. Egyfelől tehát ezért, de másfelől azon tekintetnél fogva is, hogy a’ midőn a’ fejedelem és népről van szó, két erkölcsi testület áll szemben, mellyek közül mindeniknek megvan.

Next