Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)
1846-10-18 / 763. szám
nos fogja. Bővebben talán mi is szólandunk még annak idejében és épen olly okvetlenül szükséges, mint közhasznú vállalatról; addig pedig, mig a’ lap’ kezelői kibocsátandják programotokat, legyen szabad azon óhajtásunkat kifejezni: vajha ők meg ne csalatkoznának várakozásukban,’s vajha a’ magyar olvasó közönségben feltalálhassanak immár annyi komolyságot és szilárdságot, miszerint egy kritikai lapot fentartani ’s folytonos kedvező részvét mellett kiállítani sikerüljön. Szükség van rá, mint a’ falatkenyérre. — Lakatos Sándor tánczművész ,ki, engedve egy meghívásnak, jelenleg Pécsre utazott) jövő nov. 2-a körül kezdendi meg tánczleczkéit Pesten , a’ redoutteremben. A’ nemzeti színpadon is tetszéssel elrejtett „Sortáncza“ a’ a’ vidék’ számos főbb helyein zajos pártolásra talált, úgy annyira, hogy a’ keringőt egynémelly vidéki tánczalomban egészen kiszoritá. — Úgy értesülénk, hogy L. ur most egy uj csárdást szerkesztett, mellynek neve „Tréfás csárdás.“ Szándéka mind ezt, mind amazt jövő télre a’fővárosban meghonosítani. — Épen most került ki sajtó alól Czakó ZsigmondnakLeonanczimü 5 felvonásos tragoediája. E’ mű nem régen adatván színpadunkon, elmondák róla nézetünket annak idejében. Elmondák mások is. A’ vélemények meghasonlának felette. Most ime alkalma van a’ távollevőknek is szépirodalmunk’ e’ nevezetes tüneményével közelebbről megismerkedniük. Ára a’ műnek 50 fpkr. Kapható Emich és Hartlebennél. A’ kiállítás épen olly pompás, mint Czakó’ előbbi színműveinél, mik csakhamar mind elkapattak. — Színpadunkon már több ízben lépett fel, jelentékenyebb szerepekben is, Szilágyi Lilla k. a. E’ csinos fiatal hölgy mindannyiszor sok szép reményt gerjesztő maga iránt a’ közönségben , melly már most is örömmel szemlélé ügyes játékát. A’ kis Lilla több ízben adá már jelét helyes felfogásának és mélyebb tapintatának, mint sem hogy bebizonyított szép tehetségeinek további kiképeztetését részünkről is figyelmébe ne ajánlanék a’ nemzeti intézetnek, melly hogy saját jövőjéről gondoskodjék, a’ fiatalabb nemzedéket kell, hogy jókor védszárnya alá fogadja ; miképen előre nem látott szomorú esetekben legyenek, kiket kárpótlásul tekinthessünk, kiket szeretni már megszoktunk legyen. — A’ fejérhajó czimü fogadóban egy eszkimó leányt mutat bizonyos Paganini ur 10 krért. A’ leány kicsiny, vaskos, mocskos , 35 esztendős ugyan , de nem szép ; haja gesztenye színű és fonatlanul lefutó, tekintete vad, vonásai férfiasak. Mint állittatik, hajadon. Bir számos emlékpénzzel, miket európai utazásában több fejedelmi udvartól nyert. Öltözete szorosan a’ testhez simul, és nyers phoca-bőrből készült. Orrlyukaiból nagy rézkarika lógg le. Nyakát gyöngyök környezik. Fegyverei egypár vasbot. Rómában katholikussá kereszteltetett ’stb.’stb.Mindezt leginkább azért irtuk le illy bőven , hogy kitűnjék , miképen bárányszőrrel takart hazánkfiaival a’ sikernek csaknem hasonló és tökéletes bizonyosságával lehetne illy műutazásra vállalkozni. Az eszkimói vasbotokat, mint pótolhatnák a’ nemzeti ólmosak. — A’ pesti polgárkatonák’ száma napról napra szaporodik. Mondják, hogy legtöbbet azon gondolat visz e’ dologra, miszerint pompás és nagyszerű temetésben fognak részesülni, ha ráülnek majd sz. Mihály’ szomorú lovára. Jól teszik, ha már csakugyan meg kell egyszer halni ! — Mindazáltal egypár halhatatlan szó is van közöttök. — Déryné asszony, kinek a’ vidéki színészet körül több érdemei vannak, mint bárkinek hazánkban, a’ nemzeti színház’ szerződött tagjaként lépett fel múlt héten. — Hallomásból tudjuk, hogy a’ pályázásra beküldött 26 drámában összesen alig van egy két olly női jellem, melylyet becsületesnek, nagynak, szeretetreméltónak lehetne nevezni. Mind vad, tigris, hiéna, csapodár, becstelen, jellemtelen jellemek azok. Ilyeneket az újabban előadott drámáknál is lehetett közelebb tapasztalnunk. Valóban kevés udvariasságot tanúsítnak költőink, hogy asszonyainkra illy borzasztó árnyékokat teritnek. Valljon mit véthettek a’ szende virágok, hogy a’ lepkék csupa mérget látnak bennök méz helyett? Alkalmasint a’pápaszemben fekszik a’ hiba. Sőt bizonyos, hogy tévedés van a’ dologban. — Pulszky Ferencz —több hazai lap szerint—legújabban szerzett nógrádi jószágán tehetséges fiatal költőink’ számára „asylumot“ akar állítani. Ezt bizonyosan úgy kell érteni, hogy költőinket szívesen látandja, ’s a’ magyar vendégszeretet’ karjaival ölelendi mindenkor kastélyában. Többet egy igazi költő is nehezen fogna elfogadni, kit a’ nemeslelkü birtokoshoz egyéb szorosabb kötelékek nem csatolnak. — Cerito Fanny tegnap estre lépett fel először. — □ Erdélyi országgyűlés: XV. Országos ülés: A’ választási felirat’ elvei feletti vitatkozások’ vége. Egy gr. kir. hiv. Az előbb szólók mindnyájan elismerték — úgymond — miszerint a’ kormány az által, hogy a’ közelebbi itélőmesteri választásból kinevezést nem tett, az ország’ világos törvényeit sértette meg, ’s egyáltalában a’ kinevezések körül több rendbeli sérelmeket követett el. Szóló e’ cselekvésmódot egy erős és szilárd kormányhoz nem illőnek mondotta. És meg van győződve, hogy ezzel nemhogy igen sokat mondott volna, de sőt szelíd kifejezéssel élt. Szóló’ szótára szerint bármelly törvényt megrontani, nemcsak illetlenség, de sőt hiba és bűn; hogy másoknál hasonló ténynek neve más, hogy nálok a’ törvény’ megrontására az illetlenség’ nevezete is igen sok, arról nem tehet. Tiszteli szóló gr. mások’ meggyőződését, de midőn ezt teszi, megkívánja, hogy véleményét is mások tiszteljék. Kir. közügyigazg. Mielőtt a’ fenforgó tárgy iránt vélekedését előadná , kéri elnök önmagát, hogy a’ törvények’ értelmében a’ karzati hallgatóságnak hallgatást parancsoljon , miszerint az se tetszését, se nemtetszését itt ne nyilváníthassa (Elnök: ha rendetlenséget vett volna észre, — úgymond — bizonyosan rendre utasította volna. Többen : nem volt rendetlenség. Előbbi szóló: kérem én nem szoktam valótlanságot beszélni.) A tárgyat illetőleg , nem tagadja ugyan szóló, hogy az előbb nyilatkozott gr. által említett sérelmek megtörténtek; miután azonban ezt már egyszer kifejeztük, ’s miután a’ kolozsmegyei indítványban mindaz ben foglaltatik, miáltal ezen sérelmek orvosolva lesznek, pártolván ezen előadást, kijelenti, miszerint előbb nyilatkozott gr. kir. hiv. politikai erősségek’ felhozása iránt tett pótló észrevételét helyénkivülinek látja; egyszersmind azt is megjegyezvén előadására, miután az 1791: 11. törvényczikk rendeli, mikép’ a’ tanácskozási téren egymás iránt illő figyelemmel legyünk , mennyivel inkább tartozunk a’ törvénynek ezen rendelését a’ kormány’ irányában megtartani ? Szóló minden illetlen kifejezéseknek ellene mond. Fogarasvidék’ c. köv. Fenebb nyilatkozott gróf kir. hiv. korábbi beszéde’ folytán tett megjegyzését a’ feliratban említeni helyesnek és szükségesnek látja Ám tegyük azt— úgymond — a’ legkimélöbb hangon : fejezzük ki, hogy a’ választási jognak illy móddali csorbítása mind ő felségének mind az országos Rendeknek érdekével ellenkezik. ’S ezt miért ne ? kérdi szóló. Hát nem mondottuk-e ki már több ízben , midőn a’ kormány’ törvénytelenségeiről volt szó ? Hallotta szóló követ felhézetni, hogy a’ kifejezésekre ügyeljünk, ’s hogy ollyanokkal ne éljünk , mellyek a’ kormány és egymás iránti kíméletlenségre mutatnának , ’s egyiknek mint másiknak kellemetlenséget okoznak. Ezt szónok általánosságában pártolja , de ki kell — úgymond — jelentenie, hogy e’ teremben nem hangzott olly szó, mellyre a’ felhozott törvényt vagy megrovást alkalmazni lehetne. Vigyázzunk, folytató szónok, hogy udvariaskodásunk hazánk’ jóllétének rovására, túlságos simaságunk pedig törvényeink’ contójára ne legyen. Mi azért vagyunk itt, hogy igazságot szóljunk; mi azért jöttünk ide, hogy megmondjuk , mi fáj az országnak. Ki erősen keresi a’ szavakat, eltéveszti a’ valóságot. Szolgai csoporthoz illik, nem egy szabad nemzet’ törvényhozásához, a’ szókat törvényesség’ terén is olly felette keresni, ’s szelíd hangzású kifejezések után annyira törekedni. Szónok’ hite szerint a’ kormánynak nagyobb dicsőség egy szabad ’s olly nemzet’ élén állani, melly ott, hol jogait sértve találja, bátran felszólani mer, érzelmeit tisztán kimondani nem fél. Egyébkint is — igy végzé beszédét , — itt az illedelem sértve nem volt. Elnök ő amaga a’ tanácskozást más térre látja vezetve. A’ nyilvánult vélemények között — úgymond — olly csekély a’ különbség, hogy illy heves tanácskozást alig érdemel. Már abban Kolozsm. indítványa’ értelmében megegyeztek a’ KK. és RK , hogy mik menjenek be a’ felírásba ? Megkérik t. i. ő felségét, hogy jövendőben, sőt ez orsz.gyülésen is, törvényeink’ értelmében, még az orsz.gyűlés’ folyama alatt küldje le kinevezéseit, hogy ezen kinevezéseket vallások’ illetéke szerint minden schemából külön tenni méltóztassék, és hogy a’ collationalisok a’ beigtatás előtt kéziratra adatni rendeltessenek. Most már csak az a’ kérdés : elfogadják-e a’ RR. és RR. a’ gróf T. D.’ indítványát, vagy nem? Felkéri a’ RR.-ket, e’ kérdésre szorítkozni, ’s egyszersmind figyelmezteti , tartózkodjanak a’ feliratba ollyasmit tenni, mi a’ dolgot nehezitné vagy annak épen ellene lehetne. Egyébiránt megjegyzi elnök őnmaga, miszerint itt senki sem akarja a’ nemzet’ tanácskozási szabadságát ’s a’ vélemények’ szabad nyilvánithatását korlátolni. Belsöszolnok’köv. Maga volt — úgymond — egy azok közül, ki a’ gr. T. D.’ észrevételét pártolta, ’s kinek tehát némelly kitételeire észrevétel létetett, és létetett nem önmlsága által, hanem honnan annak helye nem volt, honnan azt soha elfogadni nem fogja. Mi — úgymond — t. KK. és RR. élünk kitételekkel, mellyek semmi nyomatékkal nem bírnak , és élünk ollyanokkal, mellyeknek megvan fontosságuk. De ha a’ KR. és RR. a’ kitételeket gyanusitni kezdik, úgy bizonyára a’ kevésbbé fontos kitételek is fontosakká válnak. Ekkor szónok a’ zöld asztal’ végére vetvén tekintetét, imigy folytató beszédét. Higgje el — úgymond — a’ közügyigazgató úr, elmúltak már (’s hála istennek, hogy elmúltak) azon idők, hogy valakinek véleményét itt akármi kint gyanusitni lehessen. Többen vagyunk, kik Erdélynek újabb országgyűlésein jelen lenni szerencsések valánk; jól tudjuk mi, mik mondattak el ezeken hazánkfiai által a’ kormány ellen ; eleinte sértette a’ füleket, de utóljára megszokták. Itt mindenekelőtt alkotmányunkra kell tekintettel lenni, ’s a’ nyilatkozatok között egyetértésnek uralkodni. Ki egy alkotmányos országnak kormánya és fejedelme’ személye közt különbséget tenni nem tud, arról, hacsak ezt gyanusítási szándékból nem teszi, elmeri mondani, hogy alkotmányról fogalma sincs. Kolozsm. köv. nem látja azon ellenkezést, mit némellyek gr. T. D. szóló’ indítványát támogatva világosító hozzáadása és szóló’ indítványa között keresnek; a’ tisztelt gróf’ erősséget szóló’ indítványát élénkebbé ’s sikerhez vezetőbbé tesik. Miután tehát ő volt az indítványozó , ’s a’ vélemények nagyobbára az ő előterjesztése körül forognak, kijelenti, hogy a’gr. kir. hiv. hozzáadása ’s illetőleg indítványát pártolja, és pedig azért, mivel az által saját előadása ’s indokai is erősebbekké válnak. Szóló a’ kettőt helyesen egyeztethetőnek látja. Egy báró főispán, méltányolván elnök kormányzó , amlg a’ figyelmeztetését, miszerint a’ tanácskozást idegen térre nem vitetni kéré, csak pár szóval kíván, a’ feliratot politics ratiokkal is indokolni kívánó gr. kir. hivatalosnak felelni. Meglehet — úgymond szóló főispán — hogy minden tekintetben hibázik; de el meri mondani, hogy hazáját épen olly tisztán szereti, mint más akárki, ’s magát kevésbbé jó hazafinak senkinél nem tartja. Meglehet az is hogy mások’ nézetei szólóétól eltérnek; de hogy nézetei nem tiszta szívből erednének, még eddig senki nem mondotta. Lehet végre, hogy valamint a’ társasági életben, úgy e’ téren sem kívánja közülünk senki egymást sérteni, de épen ezért a’ mint egymás’ irányában, úgy kívánja szóló az Hiedelmet, a’ haza’ boldogsága’ tekintetéből, fejedelemmel és kormánynyal szemben is szorosan megtartatni. A’ vitatásoknak véget vetni óhajt. Fogarasvidék’ e. köv. mit előtte szólott b. főispán beszéde’ elején saját személyére vonatkozólag mondott, gr. T. D. által kétségbehozatni nem hallotta. Beszédének második részére nézve pedig — úgymond — szóló kör. mindenki kezet fog e’ teremben a’ nemes báróval , miszerint t. i. mind ő felsége, mind a’ kormánynyal szemben Hiedelmet tartani szükséges. Itt az Hiedelem’ meg, vagy meg nem tartásáról szó nem volt, hanem legfeljebb arról: mit tartanak és mit nem tartanak Hiedelemnek ? Egyébiránt úgy véli szóló: ha szőrül szóra elfogadtatik is gr. T. D.’ indítványa, még sem fog ellenkezni az Hiedelemmel, valamint ha szőrül szóra kimarad is , nem nyer általa olly igen sokat az illedelem. Elnök kormönálsága újból felszólítja a B RK. és RR.-et, nem távozni el az imént feltett kérdéstől. Hiszi ő nmlga , hogy itt gyanusítni mást senki sem kíván , hanem csak véleményét mondja minden. Mellyik álljon, kérdés amlga : Kolozsmegye’ tisztelt köv. inditványa-e, vagy gróf T. D___e ? Fogarasvidék’ e. köv. A’ két véleményt lehetne — úgymond — ollyformán egyeztetni, ha gr. T. D. indítványa’ nyomán kérnék ő felségét, miszerint méltóztassék választási szabadságunkat azon kiterjedésben fentartani, mint azt a’ törvények biztosítják, minthogy a’ törvénynek szentül megtartása , mint a’ fejedelem és nép közötti bizalom’ alapja, mind ő felségének, mind a’ nemzetnek érdekében van (helyeslés). Aranyosszék’ e. köv. úgyis mint egyes polgár, úgyis mint székének küldötte, Kolozsmegye’ indítványát általában, az indokolásra nézve pedig gr. T. D.’ előadását pártolva, nem elégszik meg azzal, hogy ő felségét megkérjük, miszerint választásainkra megerősítését még ezen orsz.gyülésen küldje le , mert ez által még a’ múlt sérelem orvosolva, sőt érintve sincsen. Fejezzük ki tisztán — úgymond — hogy a’ kormány’ azon eljárása, miszerint itélőmestert kellő időben nem nevezett ki, törvényszegés volt, ’s egyszersmind figyelmeztessük , hogy hasonló tényeket szemben az országgyűléssel többé ne kövessen el; gróf T. D. hozzáadásában nemhogy illedelmetlenséget látna, de sőt azt helyesnek és pártolandónak találja. Marosszék’e. köv. A’ jelen ingerült vitatkozás — úgymond — igazolja, hogy a’ főelvhez ragaszkodva, annak részleteibe ereszkedni czéliránytalan; annyival inkább czéliránytalan pedig, mivel már úgy is általánosan sérelemnek ismertük el azt, hogy a’ múlt országgyűlésen az itélőmesteri állomásra megerősítés nem lévén, azon választást a’ kormány törvényellenesen mintegy megsemmisítette. Mert hiszen e’ fősérelemböl erednek a’ most felhozott valamennyi sérelmek is. A’ kormány ezen eljárásával azon elvet kívánja felállítani, hogy egy országgyűlésen tett választást más országgyűlésen leendő megerősítésnek alapjául tegyen; ennek nyomán teheté csak, a’ választott egyének közül valamellyiknek kiestét egy új választás’ alapjául. Ebből ered azon sérelem , hogy a’ hivatalok, ország és vallások’ jogai’ megsértésével , ürességben hagyattak. Azonban ha mi a’ részletesség’mezejére lépünk, kell, hogy minden megtörtént sérelmet felemlítsünk; ellenkező esetben az idézett részletes sérelmek a’ kútfőnek, a’ fősérelemnek ártanak, ha annak valóságát könnyen kérdés alá vonhatóvá teszik, vagy is az általánosság’ teréről a’ kérdésalattiság’ mezejére viszik át. Miért szónok csak a’ fösérelmet látja kiemelendőnek ; tisztán kifejeztetvén azonban az is, miszerint a’ KK. és RR. a’ kérdés alatti itélőmesteri állomásra tett választásukat korántsem a’ k. leiratban felhozott okok’ tekintetéből, hanem a’ múlt országgyűlésen a’ kormány által tenni kellendett megerősítés’ elmulasztása’ következtében látják törvényes teendőjüknek. Uj egyházszék’ köv. Kolozsm. indítványát pártolja , gróf T. D. hozzáadásában csupa formaságot lát, de azt még sem pártolhatja. Szerinte főkérdés az: mi czélszerű és mi törvényes ? ’s erre nézve legszükségesebbnek tartja a’ kormány és az ország közti egyetértést; olly indokokat nem kíván használni, mellyek a’ kormányra nézve mintegy erkölcsi erőszakolást gyakorolnának. Marosszék’ek. Azért gyűltünk ide — úgymond — hogy nemzetünk’ dolgairól nemzethez illően tanácskozzunk, hogy a’ mit rosznak tapasztaltunk , azt itt egyenesen kimondjuk , ’s jövendőre nézve elhárításáról gondoskodjunk. Ilyen rész az, hogy a’ kormány a’mi választásainkat kicsibe veszi. Hat éve p. o. hogy mindig választjuk itélőmestereinket, és ezért vele mégsem értünk. Pedig a’ Compilata Constitutio’ II. r* 1. czim V. czikk’ 15 p. tisztán kimondja , hogy a’ melly hivatalokban hiányok esnek, azok még azon országgyűlésen pótoltassanak; a’ törvény pedig a’ H. k. II. r. 5. sz. szerint úgy kötelezi a’ fejedelmet, mint a’ népet. Egyfelől tehát ezért, de másfelől azon tekintetnél fogva is, hogy a’ midőn a’ fejedelem és népről van szó, két erkölcsi testület áll szemben, mellyek közül mindeniknek megvan.