Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)
1846-10-22 / 765. szám
Csütörtök *•*. °ctobe P: PESTI HÍRLAP. lr ., hAt«« n£»rr«rnr* vasárnap kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban hárholhordással 5 ft borítékban 6 «PP - Előfizethet alelybe» all e lap minden héten négyszer vasárnap, Horváth_házban 483. sz. a., egyéb fitt minden kir. postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példé' • r L^0°k“rín“ a 'miglen“ aki' béc 'í cS WpSiv.UI- -Din lörttob’eltf - Mtadenféie Hirdetmények felvétettek, OfT-OfT kis Usábeorér. .prtMtkk.l 5 pw,8 tartal«.Uk. Megjelenik Lande October 22.1846. TARTALOM. Orvosi jelentések a’ fenséges nádor' egészségi állapotáról. Névváltoztatások. Éhség, drágaság. Ügyvédi szózat Hornból. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Bihar (közgyűlés vége). Árva (közgyűlés). Vegyes közlemények. Nemz. sznház. K. m. természettud. társulat. A' gyümöcstenyésztés’ barátaihoz. M. G. Egyesület. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. NKA»ŁABONIKÁG és RHDÍN. Tizennegyedik orvosi jelentés: Nádor ő cs. k. főherczegsége’ egészségi állapotáról. „Ö cs k. föherczegségének tudtul adott egészségbeli javulása az epeorgánok’ beteges izgatottsága által tegnap délelőtt váratlanul megzavartatott, ami ő fenségénél késő estig újra igen szenvedő állapotot idézett elő. Este sikerült a’ kórjelenségek’ enyhítése , mire ismét meglehetősen nyugalmas és állott be. Folyó hó’ 20-kán reggel 6 cs. k. föherczegsége’ egészségi állapota megnyugtató.“ Budán, oct. 20-kán 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m. k., Dr. Steinmasser m. k., Dr. Würtler m. k. Tizenötödik orvosi jelentés: „A cs. k. föherczegségének tegnap reggel tapasztalt egészségbeli javulása az egész napon át folyvást tartott, minek vidorság ’s az erőknek némi gyarapodása jön következménye. Jól töltött és után ő cs. k. fensége ma 21-kén reggel körülményekhez képest jól érzi magát.“ Budán, oct. 21-kén 1846. Reggeli 9 évekor. Stáhly m. k., Dr. Steinmassier m. k., Dr.Würtler. _________ Ő cs. k. felsége legkegy. megengedni méltóztatott, hogy Pribusz Ede, Fehérmegye’ napi bijnoka nevét „Halmayttra~, és Schattensam János fehérvári polgár nevét „Töltényére változtathassa. ___________ Éhség, drágaság. „Magyar kánaán !“ „Önzsirunkban fuladozunk“ ’stb annyira stereotyp szólásformák nálunk, hogy nincs ember, nincs olvasó, kinek fülét, szemét e’ gyönyörűséges , vigasztalással teljes mondókák több ízben ne örvendeztették volna. És mégis teli vannak a’ hírlapok érzékeny és fenyegető , könyekre és rettegésre indító panaszokkal a’ módnélküli drágaság, az újonnan mutatkozó élelmi szükség, talán éhség felöl. A’ Kárpátok’ népe sáppadozó agálylyal néz a ’ tél elébe, s azok ismét, kiknek isten ennivalót adott s adott jó reményt is, hogy ennivalójuk bőven kitart a’ télen át, kebelszoritó aggodalommal várják az éhező nyomor’ ostromait, ’ — gyökeres orvoslatok’ ususában e’ haza soha sem lévén — palliativákon törik fejeiket, mikkel a’ félelmes kórjelekben mutatkozó szükség’ sovány vázalakját beborítsák. — Pesten minden ember a’ legnyomasztóbb drágaságról panaszkodik, melly a’szigorú tél’beköszöntésével bizonyosan még inkább fog zsarnokolni, ’s, az 1838- diki árvíz óta, az életszükségek’ majdnem minden czikkére nézve egy harmadrésznyivel, sokszor felényivel makabbra hágott. Midőn nemes szándékú megyei levelezőink a’ kapi előtti éhségnek aggodalmas előzajával köszöntnek be a’ lipókba, emberszeretőe buzgalmukban rendesen ezen pirást szokták a’ czikk’ végére tenni: „Takarékmagtárak! mik jó elvégre a ti országtok ?“ mintha bizony ezen takarél magtárak egyebek volnának költséges palliativánál; némellyek pedig a dúsgazdag földesurak nemes lelküségére vaj kötelesség értelmére hivatkoznak , kiknek lelkiismeretesebb«zsilkii étata ér« adni ^ ’* CCTSZersminit illeti az annyiszor emlegetett ’s nálunk többség által panaceanak tekintett takarékmagtárakat tagadhatlan, hogy éhség’ idején igen jó volna, ha tömött tkarékmagtárak’ gyomra nyílnék meg az éhező nép előtt !] csak senki ne vélje, hogy a’ takarékmagtárak egyéb val mi, mint ideiglenes és felületes gyógyszer. Civilizált Oszágban,hol jó közlekedési eszközök, kifejlett kereskedi s önsegitési szellem ’s általában szabadság és müvelés van, igen alárendelt tekintetűek a’ takarékmagtárak, sőt legalább mint országos rendelkezés és vállalkozás’ tárgy' - azon számos árnyoldalnál fogva, melly török elmaradatlan, épen nem is kívánatosak. Általuk mintegy örök s equestrumban tartatik a’ gabona, a’ kereskedésnek e’ fold cukkelye, a magtárak’ felállítása roppant költséget is ván, a’ közkezeléssel együttjáró gyakori megromlás, férgek ’s egerek’ tizedelése ’stb. tetemes veszteséggel fenyeget ; a’ gabona rész minőségben vásároltatik összes azért nem is tartható; az olcsó ár tehát, mibe a’ bőség’ idején vett gabonamennyiség kerül, ha mindezen említett veszteségek, a’ kamat- és forgatásbeli veszteséggel együtt, számba vétetnek , csak képzeleti. Hivatkozunk e’ részben azon becses gyakorlati észrevételek ’s adatokra, mellyek e’ lapok’ 761-ik számában, a’ Journal des Debats után, Parisvárosa’ gabonaszükségét 's a’ takaréktárak’ eszméjének Francziaországbani megbuktát illetőleg elmondatták. —Akkorig azonban, mig hazánk közlekedési eszközökkel ’s kifejlett kereskedéssel birand, ’s a’ valóban civilizált országok’ sorába léphet, nincs benne kétség, hogy a’ takarékmagtárak, czélszerűen ’s olcsón felállítva és kezelve, — mint ideiglenes segédeszközök — igen kívánatosak volnának , ’s az ellen senkinek semmi kifogása nem lehet, ha végre már nemcsak a’ beköszöntött szükség’ idején szavalnánk nagy szavakat azoknak nélkülözhetlenségéről, hanem bőség’ aranykorában gondoskodnánk a’ mostoha jövőről. Most és évtizedek óta „effectus impedit segnis mora,“ — beszélünk, szavalunk és semmit sem teszünk. A’ takarékmagtárak alatt nem érthetünk költséges nagy épűleteket, hanem csak szinig töltött vermeket, mellyekből ne a’ korhelység merítsen nem érdemlett segedelmet, hanem a’ takarékos szorgalom, melly azokat apródonkint megtölté, ’s nem érthetünk országos vagy megyei, hanem egyes községek által létesített ’s kezelt tárakat. Ideiglenes segítséget nyújthat továbbá, a’ fenyegető szükség’ elközelgetésekor, azon emberiség- és okosságparancsolta eljárás , hogy egyesületek alakuljanak a’ szükség’ orvoslására, felszólítások intéztessenek az emberi ’s honfitársi részvéthez, hogy mind a’ kormány , mind tehetős egyesek olcsó áron engedjék át meglevő gabona-takarmányaikat a’ szűkölködőknek, ’s ismét veteményül a’ földművelő népnek, a’ jövendő még nagyobb szükség’ megelőzésére , vagy legalább meghatározott mérsékelt áron hozzák piaczra azokat, ’s ez által kényszerítsék az uzsorás nyerekedőket a’ táraikba lezárt gabonamennyiség’ átkos lakatainak felnyitására. — A’ dolgok* ’s emberek’ természetében fekszik ugyanis , hogy mihelyt mostoha esztendő ’s szűk termés van, a’ gabonaár aránytalanul magasbra szökken, mint a’ termés’ mostohasága szükségessé tenné, mert a’ rögtön elterjedt aggodalom nagyobb mennyiségek’ beszerzésére sarkantyúzza az embereket , ’s a’ nyerészkedők’ önzése és nyereségvágya roppant mennyiségeket szerez be ’s tart vissza azon reményben, hogy ez által az árakat még magasbra fogja kényszeríteni. Ezen önzés’ indok sugalmai hatalmasbbak, mint a’ legszebb szónoklatok a’ keresztyéni erényről, felebaráti szeretetről. Hiában mondjuk el az emberiség’ ezen patkányainak a’ Hatto mainzi főpapról szóló épületes regét, kit, mivel gabonával tölt tárait az éhező nép előtt elzárta, egerek’ légiói vettek üldözőbe, ’s szorítottak a’ Rajna’ közepén levő magános sziklára, hol nyomorultan veszett el. Az embereket nem lehet másokká tenni, mint a’ miilyenek természetüknél fogva, ’s nem lehet a’ viszonyok’ hatalma alól emancipálni. Mi a’ nyerészkedő fukarokat jobbra kényszerítheti, egyedül a’ szabad verseny’ hatalma. A’ megye , saját hatósága’ körében, szinte tehet sok üdvöst; p. v. végzést hozhat , hogy a’ jobbágyok által a’ takaréktárakba betett gabonát adótartozás’ fejében elvenni ne lehessen; eltilthatja a’ nép’ pazarló szokásait, a’ költséges lakodalmakat, torokat ’s puszitákat; fékezheti a’ zsidó korcsmárosok' nadálykodását az által, hogy a’ nálok tett adósságok’ beszedésére kezet nem nyújt ’stb. A’ kormány ’s megyék’ részéről tehát szinte lehet és kell történni valaminek; de csak azt ne higyje senki, hogy egy panaszos felírás által minden teendő be van végezve. — Itt legtöbbet nem a’ kormánytól, hanem a’ honlakosok’ értelmességétől ’s jóakaratától lehet és kell várni. Az említett segitségi módon kívül, melly t. i. egyesületi erő, közrészvét ’s lehető versenynyitás által eszközölhető, minden egyéb eszközök, mint p. o. pálinkaégetés, gabonakivitel’ eltiltása ’stb. igen nagy koczkáztatással járnak. Illy erőszakos rendszabályok csak a’ legrendkivülibb állapotban menthetők, ’s leginkább akkor, ha a’ szűkölködő néptömeg, mellynek képzelődése illy rendszabályban üdvöt keres, irántuki kívánságát igen hangosan jelentgeti, ’s a’ nem-teljesités még nagyobb bajt okozhatna. Különösen a’ pálinkaégetés’ eltiltása, mig csak egyeseket sújt, ’s bár még anynyiszor parancsoltassék is, örökké kivihetetlennek mutatkozik , — az egésznek keveset használ, és a’ mérsékleti egyletek’ üdvös működése által sokkal czélszerűbben pótoltathatik. — Az említett elzárási rendszabályok pedig rendesen szükségtelenek, mert hiszen a’ gabona , feltéve , hogy ez a’ közlekedési eszközök’ hiánya által lehetetlenné nem tétetik, úgyis oda ömlik, hol reá szükség van, de még e’ felett czélszerűtlenek ’, veszedel- l mesek is, mert az ilyen elzárásnak kimaradhatlan követ-kezménye a’ kedélyeket megragadó páni félelem , hogy az éhség rémalakja már az ajtó előtt áll, ’s mert — vélemények uralkodván a’ kereskedés fölött — ha az éhségrőli hit elterjed , mind azok, kik takarmánynyal el vannak látva, visszatartják azt, ’s így a’ zár az árak’ még nagyobb szökését eszközli; végre, mert a’ kivitel’ megtiltása a’ bevitelt is kevesbíti ’s nehezíti az által, hogy az emberek’ kedvét csökkend olly országba gabonát vinni, honnét azt újra ki nem vihetik, ha kedvök szerint el nem adhatják , ’s hol tulajdonuk felett szabadon nem rendelkezhetnek. A’ tapasztalás is azt bizonyítja, hogy nagy szükségek idején , p. i. 1770-ben, 1816-ban, a’ német tartományok közül ott volt legolcsóbb a’ gabona, hol a’ kivitel el nem tiltatott, ’s azok szenvedtek leginkább , mellyek a’ zár’ rendszerétől vártak üdvösséget. Az olly gyakran ijesztgető élelmi szükség ’s roppantul terjedő drágaság és pauperismus komolyan hí fel bennünket , hogy míg az eddigi mulasztás szomorú eredményei közt ijedezve arról aggódunk, hogy legalábba’ legközelebbi bajt enyhíthessük — egyszersmind gyökeres és mindenkorra kiható orvoslási módokról is gondoskodjunk. — A’ mától holnapra segítő alamizsna, millyennel kárpátalji éhező atyánkfiait tengeténk, szép virága ugyan az irgalmas kebelnek, ’s irgalomi érzelme nem is halt még ki a’ becsületes magyar ember’ szivéből, a’ mennyiben még magának is van nehány falat ennivalója; de az illyen foltozgatás maradandó sikert nem ad ,s ekkorig is tömérdek kincset nyelt már el hiában’s a’nélkül, hogy a’ jövendő’biztosításának épületéhez csak egy követ mozdított volna. Életbevágó gyógyszerekhez kell tehát látnunk, ’s e’ sorba tartoznak mindazok , mellyek a’ munka és kereset’ alkalmait , a’ munkakedvet, szorgalmat, az erők’ fejlődését , a’ föld’ termő ’s a’ nép’ eladó képességét nevelik. Ide való tehát mindaz, mi az okszerű földművelés’ érdekében történik, mellynek kiképzése ’s az ide tartozó ismeretek' terjesztése által a' föld’ termékei sokszoroztatnak ; ide való különösen a’ józan földmivelési rendszer’ azon oldala, miszerint a’ termények'különbféleségére figyelem fordittassék, ’s ezáltal meggátoltassék, hogy egy vagy két gabonanemnek roszul sikerülése által a’ nép’ összes táplálata tönkre tétessék. Chinában százezrek hullnak el éhség miatt, ha a’ föld’ egyetlen terménye , melly ott müveltetik , a’ rizskása, roszul sikerül. Európában, mióta az áldott burgonya meghonosodott, sokkal ritkábban fordul elő éhség’ esete. — Ide való továbbá mindaz , mi a’ közlekedési eszközök’ javítására történik, tehát jó országutak, üdvös irányban vezetett vasutak ’s csatornák’ készítése, a’ hajózás’ terjesztése ’s biztosítása. Jó közlekedési eszközök mellett könnyű lesz az ország’ egyik részéből a’ másikba segedelmet szállítani — mert hiszen egész nagyterjedelmű országot ritkán látogat mostoha termés , hanem csak egyes vidékeket ; — ’s jó közlekedési eszközök mellett növekedik a’ termesztő kedv , minthogy két annyi is könnyen eladható lesz, mennyi most nagy bajjal ’s vesződséggel alig adathatik el. Mivel pedig közlekedési eszközeinknek polgárisuk országhoz illő rendbehozását közteherviselés nélkül nem várhatjuk: a’ közteherviselés ismét azon életbevágó gyógyszerek ’ egyike, mik nélkül a’jövendőt biztositni lehetetlen. Ide tartozik a’ földnek az ősiségi bilincsek és a’ feudális rablánczok aluli felszabadítása , tehát az Ősiség’ eltörlése ’s örökváltság, és ennek egyszerrei életbeléptetését lehetségessé tevő eszközök, szóval: a’ szabad föld, mellyen egyedül van csak isten’ áldása ’s a’ munkának diszlése. — Ide való továbbá a’ népesség’ egy részének közmunkákban (de nem a’ mostani gyönyörű rendszer szerint) foglalkodtatása, ’s ez által alkalomnyujtás kenyérkeresetre, ’s a’ hazai ipar’ előmozdítása, melly a’ munkátlan népességet kebelén szoptassa. Mindezekről eleget beszélt, ’s hisszük , fog is még beszélni a Pesti Hírlap , mig az ige testté nem változik. — E’ rendszabályok’ létesítése után is lehet ugyan képzelni még az élelmiszerek’ árának ollykori magasb állását , de éhséget alig. — Mielőtt e’ sorokat bevégeznek, lehetetlen még meg nem említenünk, hogy pontos statistikai tabellák nélkül soha tisztába nem jövendőnk aziránt, mikor mit és mennyit kelljen tenni az ország’ érdekében ? — A’ gabonatermés’ állása ’s az aratási remények felöl mindenkor előre pontos adatokkal kellene bírni a’ felsöségnek, hogy a’ hol szükségesnek látja, annak idejében segíthessen, ’s a’ kellő intézkedéseket megtehesse. Így tesz az angol ’s franczia kormány; ha ettől nem, legalább amattól tanulni fogunk talán mi is. — De ennek természetesen nem akkor van ideje, mikor a’ szükség már körmünkre égett, midőn az összeírás már csak a rettegést neveli, ’s hamis adatokat szolgáltat. — Tehát, ha Nagy Károly’ hatalmas hangja egy idő óta elnémult is, tanítványai ne szűnjenek meg fáradhatlan kiáltani: „adatokat kérünk szépen, adatokat!7 —•Publicola.------------ 65