Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)

1846-10-22 / 765. szám

Csütörtök *•*. °ctobe P: PESTI HÍRLAP. l­r ., hAt«« n£»rr«rnr* vasárnap kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban hárholhordással 5 ft­­ borítékban 6 «PP­ - Előfizethet al­elybe» all e lap minden héten négyszer vasárnap, Ho­rváth_házban 483. sz. a., egyéb fitt minden kir. postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példé­' • r L^0°k“rín“ a 'miglen“ ak­i' béc 'í cS WpSiv.UI- -Din lörttob’eltf - Mtadenféie Hirdetmények felvétettek, OfT-OfT kis Usábeorér. .prtMtkk.l 5 pw,8 ta­­rtal«.Uk. Megjelenik Lande October 22.1846. TARTALOM. Orvosi jelentések a’ fenséges nádor' egészségi állapotáról. Névváltoztatások. Éhség, drágaság. Ügyvédi szózat Hornból. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Bihar (közgyűlés­ vége). Árva (közgyűlés). Vegyes közle­ménye­k. Nemz. sz­nház. K. m. term­észettud. társulat. A' gyümöcstenyésztés’ barátaihoz. M. G. Egyesület. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. NKA»ŁABONIKÁG és RHDÍN­. Tizennegyedik orvosi jelentés: Nádor ő cs. k. főherczegsége’ egészségi álla­potáról. „Ö cs k. föherczegségének tudtul adott egész­ségbeli javulása az epeorgánok’ beteges izgatottsága által tegnap délelőtt váratlanul megzavartatott, a­­mi ő fenségénél késő estig újra igen szenvedő állapotot idézett elő. Este sikerült a’ kórjelenségek’ enyhítése , mire ismét meglehetősen nyugalmas és állott be. Folyó hó’ 20-kán reggel 6 cs. k. föherczeg­sége’ egészségi állapota megnyugtató.“ Budán, oct. 20-kán 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m. k., Dr. St­einmass­­­er m. k., Dr. Wü­rtler m. k. Tizenötödik orvosi jelentés: „A cs. k. föherczegségének tegnap reggel ta­pasztalt egészségbeli javulása az egész napon át folyvást tartott, minek vidorság ’s az erőknek némi gyarapodása jön következménye. Jól töltött és után ő cs. k. fensége ma 21-kén reggel körülményekhez képest jól érzi magát.“ Bu­dán, oct. 21-kén 1846. Reggeli 9 évekor. Stáhly m. k., Dr. Steinmassier m. k., Dr.Würtler. _________ Ő cs. k. felsége legkegy. megengedni méltóztatott, hogy Pribusz Ede, Fehérmegye’ napi bijnoka nevét „Halma­yttra~, és Schattensam János fehérvári polgár nevét „Töltényére vál­toztathassa. ___________ Éhség, drágaság. „Magyar kánaán !“ „Önzsi­­runkban fuladozunk“ ’stb annyira stereotyp szólásformák nálunk, hogy nincs ember, nincs olvasó, kinek fülét, sze­mét e’ gyönyörűséges , vigasztalással teljes mondókák több ízben ne örvendeztették volna. És mégis teli vannak a’ hírlapok érzékeny és fenye­gető , könyekre és rettegésre indító panaszokkal a’ mód­nélküli drágaság, az újonnan mutatkozó élelmi szükség, talán éhség felöl. A’ Kárpátok’ népe sáppadozó agálylyal néz a ’ tél elébe, s azok ismét, kiknek isten ennivalót adott s adott jó reményt is, hogy ennivalójuk bőven kitart a’ télen át, kebelszoritó aggodalommal várják az éhező nyomor’ ostromait, ’­ — gyökeres orvoslatok’ ususában e’ haza soha sem lévén — palliativákon törik fejeiket, mikkel a’ félelmes kórjelekben mutatkozó szükség’ sovány vázalakját beborítsák. — Pesten minden ember a’ legnyomasztóbb drágaságról panaszkodik, melly a’szigorú tél’beköszön­tésével bizonyosan még inkább fog zsarnokolni, ’s, az 1838- diki árvíz óta, az életszükségek’ majdnem minden czikkére nézve egy harmadrésznyivel, sokszor felényivel mak­abb­­ra hágott.­­ Midőn nemes szándékú megyei levelezőink a’ kapi előtti éhségnek aggodalmas előzajával köszöntnek be a’ li­pókba, emberszeretőe buzgalmukban rendesen ezen pirást szokták a’ czikk’ végére tenni: „Takarékmagtárak! mik jó elvégre a ti országtok ?“ mintha bizony ezen takarél magtárak egyebek volnának költséges palliativánál; némel­­lyek pedig a dúsgazdag földesurak­ nemes lelküségére vaj kötelesség értelmére hivatkoznak , kiknek lelkiismeretese­bb­«zsilkii étata ér« adni ^ ’* CCTSZersminit illeti az annyiszor emlegetett ’s nálunk többség által panaceanak tekintett takarékmagtárakat ta­gadhatlan, hogy éhség’ idején igen jó volna, ha tömött t­karékmagtárak’ gyomra nyílnék meg az éhező nép előtt !] csak senki ne vélje, hogy a’ takarékmagtárak egyéb val mi, mint ideiglenes és felületes gyógyszer. Civilizált O­szágban,hol jó közlekedési eszközök, kifejlett kereskedi s önsegitési szellem ’s általában szabadság és müvelés van, igen alárendelt tekintetűek a’ takarékmagtárak, sőt legalább mint országos rendelkezés és vállalkozás’ tárgy' - azon számos árnyoldalnál fogva, melly török elmara­datlan, épen nem is kívánatosak. Általuk mintegy örök s equestrumban tartatik a’ gabona, a’ kereskedésnek e’ fo­ld­ cukkelye, a magtárak’ felállítása roppant költséget is ván, a’ közkezeléssel együttjáró gyakori megromlás, fér­gek ’s egerek’ tizedelése ’stb. tetemes veszteséggel fenye­get ; a’ gabona rész minőségben vásároltatik össze­­s azért nem is tartható; az olcsó ár tehát, mibe a’ bőség’ idején vett gabonamennyiség kerül, ha mindezen említett veszte­ségek, a’ kamat- és forgatásbeli veszteséggel együtt, szám­ba vétetnek , csak képzeleti. Hivatkozunk e’ részben azon becses gyakorlati észrevételek­ ’s adatokra, mellyek e’ la­pok’ 761-ik számában, a’ Journal des Debats után, Paris­­városa’ gabonaszükségét 's a’ takaréktárak’ eszméjének Francziaországbani megbuktát illetőleg elmondatták. —Ak­­korig azonban, mig hazánk közlekedési eszközökkel ’s ki­fejlett kereskedéssel birand, ’s a’ valóban civilizált orszá­gok’ sorába léphet, nincs benne kétség, hogy a’ takarék­magtárak, czélszerűen ’s olcsón felállítva és kezelve, — mint ideiglenes segédeszközök — igen kívánatosak volná­nak , ’s az ellen senkinek semmi kifogása nem lehet, ha végre már nemcsak a’ beköszöntött szükség’ idején szaval­nánk nagy szavakat azoknak nélkülözhetlenségéről, hanem bőség’ aranykorában gondoskodnánk a’ mostoha jövőről. Most és évtizedek óta „effectus impedit segnis mora,“ — beszélünk, szavalunk és semmit sem teszünk. A’ takarék­­magtárak alatt nem érthetünk költséges nagy épűleteket, hanem csak szinig töltött vermeket, mellyekből ne a’ kor­helység merítsen nem­ érdemlett segedelmet, hanem a’ ta­karékos szorgalom, melly azokat apródonkint megtölté, ’s nem érthetünk országos vagy megyei, hanem egyes köz­ségek által létesített ’s kezelt tárakat. Ideiglenes segítséget nyújthat továbbá, a’ fenyegető szük­ség’ elközelgetésekor, azon emberiség- és okosságparan­csolta eljárás , hogy egyesületek alakuljanak a’ szükség’ orvoslására, felszólítások intéztessenek az emberi ’s honfi­társi részvéthez, hogy mind a’ kormány , mind tehetős egyesek olcsó áron engedjék át meglevő gabona-takarmá­­nyaikat a’ szűkölködőknek, ’s ismét veteményül a’ földmű­velő népnek, a’ jövendő még nagyobb szükség’ megelőzé­sére , vagy legalább meghatározott mérsékelt áron hozzák piaczra azokat, ’s ez által kényszerítsék az uzsorás nyere­­kedőket a’ táraikba lezárt gabonamennyiség’ átkos lakatai­nak felnyitására. — A’ dolgok* ’s emberek’ természetében fekszik ugyanis , hogy mihelyt mostoha esztendő ’s szűk termés van, a’ gabonaár aránytalanul magasbra szökken, mint a’ termés’ mostohasága szükségessé tenné, mert a’ rögtön elterjedt aggodalom nagyobb mennyiségek’ beszer­zésére sarkantyúzza az embereket , ’s a’ nyerészkedők’ önzése és nyereségvágya roppant mennyiségeket szerez be ’s tart vissza azon reményben, hogy ez által az árakat még magasbra fogja kényszeríteni. Ezen önzés’ indok sugalmai hatalmasbbak, mint a’ legszebb szónoklatok a’ keresztyéni erényről, felebaráti szeretetről. Hiában mondjuk el az emberi­ség’ ezen patkányainak a’ Hatto mainzi főpapról szóló épületes regét, kit, mivel gabonával tölt tárait az éhező nép előtt el­zárta, egerek’ légiói vettek üldözőbe, ’s szorítottak a’ Rajna’ közepén levő magános sziklára, hol nyomorultan veszett el. Az embereket nem lehet másokká tenni, mint a’ miilyenek természetüknél fogva, ’s nem lehet a’ viszonyok’ hatalma alól emancipálni. Mi a’ nyerészkedő fukarokat jobbra kényszerít­heti, egyedül a’ szabad verseny’ hatalma. A’ megye , saját hatósága’ körében, szinte tehet sok üdvöst; p. v. végzést hozhat , hogy a’ jobbágyok által a’ takaréktárakba betett gabonát adótartozás’ fejében elvenni ne lehessen; eltilt­hatja a’ nép’ pazarló szokásait, a’ költséges lakodalmakat, torokat ’s puszitákat; fékezheti a’ zsidó korcsmárosok' nadálykodását az által, hogy a’ nálok tett adósságok’ be­szedésére kezet nem nyújt ’stb. A’ kormány ’s megyék’ részéről tehát szinte lehet és kell történni valaminek; de csak azt ne higyje senki, hogy egy panaszos felírás által minden teendő be van végezve. — Itt legtöbbet nem a’ kormánytól, hanem a’ honlakosok’ értelmességétől ’s jóakaratától lehet és kell várni. Az említett segitségi módon kívül, melly t. i. egyesületi erő, közrészvét ’s lehető versenynyitás által eszközölhető, minden egyéb eszközök, mint p. o. pálinkaégetés, gabona­­kivitel’ eltiltása ’stb. igen nagy koczkáztatással járnak. Illy erőszakos rendszabályok csak a’ legrendkivülibb állapotban menthetők, ’s leginkább akkor, ha a’ szűkölködő néptömeg, mellynek képzelődése illy rendszabályban üdvöt keres, irán­­tuki kívánságát igen hangosan jelentgeti, ’s a’ nem-tel­­jesités még nagyobb bajt okozhatna. Különösen a’ pálinka­­égetés’ eltiltása, mig csak egyeseket sújt, ’s bár még any­­nyiszor parancsoltassék is, örökké kivihetetlennek mutat­kozik , — az egésznek keveset használ, és a’ mérsékleti egyletek’ üdvös működése által sokkal czélszerűbben pótoltathatik. — Az említett elzárási rendszabályok pe­dig rendesen szükségtelenek, mert hiszen a’ gabona , feltéve , hogy ez a’ közlekedési eszközök’ hiánya által lehetetlenné nem tétetik, úgyis oda ömlik, hol reá szük­ség van, de még e’ felett czélszerűtlenek ’, veszedel- l mesek is, mert az ilyen elzárásnak kimaradhatlan követ-­­kezménye a’ kedélyeket megragadó páni félelem , hogy az éhség­ rémalakja már az ajtó előtt áll, ’s mert — vélemé­nyek uralkodván a’ kereskedés fölött — ha az éhségrőli hit elterjed , mind azok, kik takarmánynyal el vannak látva, visszatartják azt, ’s így a’ zár az árak’ még nagyobb szö­kését eszközli; végre, mert a’ kivitel’ megtiltása a’ bevitelt is kevesbíti ’s nehezíti az által, hogy az emberek’ kedvét csökkend olly országba gabonát vinni, honnét azt újra ki nem vihetik, ha kedvök szerint el nem adhatják , ’s hol tu­lajdonuk felett szabadon nem rendelkezhetnek. A’ tapasz­talás is azt bizonyítja, hogy nagy szükségek­ idején , p. i. 1770-ben, 1816-ban, a’ német tartományok közül ott volt legolcsóbb a’ gabona, hol a’ kivitel el nem tiltatott, ’s azok szenvedtek leginkább , mellyek a’ zár’ rendszerétől vártak üdvösséget. Az olly gyakran ijesztgető élelmi szükség ’s roppantul terjedő drágaság és pauperismus komolyan hí fel bennün­ket , hogy míg az eddigi mulasztás­ szomorú eredményei közt ijedezve arról aggódunk, hogy legalább­­a’ legköze­lebbi bajt enyhíthessük — egyszersmind gyökeres és min­denkorra kiható orvoslási módokról is gondoskodjunk. — A’ mától holnapra segítő alamizsna, millyennel kárpátalji éhező atyánkfiait tengeténk, szép virága ugyan az irgalmas kebelnek, ’s irgalomi érzelme nem is halt még ki a’ becsü­letes magyar ember’ szivéből, a’ mennyiben még magának is van nehány falat ennivalója; de az illyen foltozgatás ma­radandó sikert nem ad ,­­s ekkorig is tömérdek kincset nyelt már el hiában’s a’nélkül, hogy a’ jövendő’bizto­sításának épületéhez csak egy követ mozdított volna. Életbevágó gyógyszerekhez kell tehát látnunk, ’s e’ sorba tartoznak mindazok , mellyek a’ munka és kereset’ alkal­mait , a’ munkakedvet, szorgalmat, az erők’ fejlődését , a’ föld’ termő ’s a’ nép’ eladó képességét nevelik. Ide való tehát mindaz, mi az okszerű földművelés’ érdekében tör­ténik, mellynek kiképzése ’s az ide tartozó ismeretek' ter­jesztése által a' föld’ termékei sokszoroztatnak ; ide való különösen a’ józan földmivelési rendszer’ azon oldala, mi­szerint a’ termények'különbféleségére figyelem fordittassék, ’s ezáltal meggátoltassék, hogy egy vagy két gabonanem­nek roszul sikerülése által a’ nép’ összes táplálata tönkre tétessék. Chinában százezrek hullnak el éhség miatt, ha a’ föld’ egyetlen terménye , melly ott müveltetik , a’ rizs­kása, roszul sikerül. Európában, mióta az áldott burgonya meghonosodott, sokkal ritkábban fordul elő éhség’ esete. — Ide való továbbá mindaz , mi a’ közlekedési eszközök’ javítására történik, tehát jó országutak, üdvös irányban vezetett vasutak ’s csatornák’ készítése, a’ hajózás’ ter­jesztése ’s biztosítása. Jó közlekedési eszközök mellett könnyű lesz az ország’ egyik részéből a’ másikba segedel­met szállítani — mert hiszen egész nagyterjedelmű országot ritkán látogat mostoha termés , hanem csak egyes vidéke­ket ; — ’s jó közlekedési eszközök mellett növekedik a’ termesztő kedv , minthogy két annyi is könnyen eladható lesz, mennyi most nagy bajjal ’s vesződséggel alig adat­­hatik el. Mivel pedig közlekedési eszközeinknek polgárisuk országhoz illő rendbehozását közteherviselés nélkül nem várhatjuk: a’ közteherviselés ismét azon életbevágó gyógy­szerek ’ egyike, mik nélkül a’jövendőt biztositni lehetetlen. Ide tartozik a’ földnek az ősiségi bilincsek és a’ feudális rablánczok aluli felszabadítása , tehát az Ősiség’ eltörlése ’s örökváltság, és ennek egyszerrei életbeléptetését lehet­ségessé tevő eszközök, szóval: a’ szabad föld, mellyen egyedül van csak isten’ áldása ’s a’ munkának diszlése. — Ide való továbbá a’ népesség’ egy részének közmunkákban (de nem a’ mostani gyönyörű rendszer szerint) foglalkod­­tatása, ’s ez által alkalomnyujtás kenyérkeresetre, ’s a’ hazai ipar’ előmozdítása, melly a’ munkátlan népességet kebelén szoptassa. Mindezekről eleget beszélt, ’s hisszük , fog is még beszélni a­ Pesti Hírlap , mig az ige testté nem vál­tozik. — E’ rendszabályok’ létesítése után is lehet ugyan képzelni még az élelmi­szerek’ árának ollykori magasb állá­sát , de éhséget alig. — Mielőtt e’ sorokat bevégeznek, lehetetlen még meg nem említenünk, hogy pontos statistikai tabellák nélkül soha tisztába nem jövendőnk aziránt, mikor mit és mennyit kell­jen tenni az ország’ érdekében ? — A’ gabonatermés’ állása ’s az aratási remények felöl mindenkor előre pontos adatok­kal kellene bírni a’ felsöségnek, hogy a’ hol szükséges­nek látja, annak idejében segíthessen, ’s a’ kellő intéz­kedéseket megtehesse. Így tesz az angol ’s franczia kor­mány; ha ettől nem, legalább amattól tanulni fogunk ta­lán mi is. — De ennek természetesen nem akkor van ideje, mikor a’ szükség már körmünkre égett, midőn az összeírás már csak a­ rettegést neveli, ’s hamis adato­kat szolgáltat. — Tehát, ha Nagy Károly’ hatalmas hangja egy idő óta elnémult is, tanítványai ne szűnjenek meg fá­­radhatlan kiáltani: „adatokat kérünk szépen, adatokat!7 —•Pub­licola.------------ 65

Next