Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)

1846-10-27 / 768. szám

October S'-?. 1848. Kedd Tfi» PESTI HÍRLAP.­­. , , .. ,, . a... «povszer­ vasárnap kedden csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helybe» ft ■ t L?l­o s kiadó­ Sidognosnál hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyéb«« minden kir. postahivatalnál - Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példa- Landerer megizenje még c’sak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik.­­ Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért aprobetűkkel 5 pengd kr számittatik. TARTALOM. Orvosi jelentés a’ fenséges nádor’ egészségi állapotáról. Hivat, közrem. Névváltoztatás. Iskolaügy. I. Igazítás. Fővárosi újdonságok. Figyelmeztetés. Törvényh­at­ó­­sági dolgok: Szatmárból (a’ tisztujitásról.) Torna (a’tiszt­­ujitás’ eredménye.) Nyitrából (rövid közlés.) Árva (számadás a begyült segélyről folyt.) Pápán (a­ dunántúli egyh. kerület). Külföld. Értekező: Lőgyapotkészités. Dunavizállás. Hirdetések. MA€­ZABOttSZÍG és ERBÉLI: Tizenkilenczedik orvosi jelentés: Nádor ő cs. k. föherczegsége’ egészségi álla­potáról. „Ő cs k. föherczegsége’ egészségi állapotának javulása a’ körülményekhez képest bár lassan, de örvendeztetőleg halad előre; — ’s ezért a’ naponkinti orvosi jelentések mostanra megszüntetnek.“ Budán, oct. 25-kén 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m. k. Dr. Württ­er m. k. , cs. kir. ap. Fölsége, Szőgyény Lászlót, a’ tanulmányi bizottmánynyal egyesített középponti könyvvizsgálószék’ elnökét, ma­gyar kir. helytartósági és cs. k. valóságos belső titkos tanácsost máso­dik m­agy. kir. udv­arkanczellárrá kinevezni legkegy. méltóztatott. ő cs. kir. ap Felsége Csajághy Sándort, a’ kalocsai érsek’ ti­­toknokát, a’ kalocsai főkáptalan’ tisztib. kanonokjává kinevezni legkegy. méltóztatott. (B.P. H.) Ő felsége kegyelmesen megengedte Erdélyi J­ózsef nyu­galmazott királyi mérnöknek, a’ pozsonyi kerületben, és két fiá­nak, úgymint Józsefnek, Trencsinmegye­ főorvosának és Adolfnak dunai gőzhajós kapitánynak, ősi családi „V­e r­e b­é l­ya nevük’ egyedüli viselését. ____________ Iskolaügy. I. Már más alkalommal, szólván a’ magyar tudományosság’ ügyéről, előadtam a’ m. academiát, mint hazai tudományosságunk’ egyik nevezetes tényezőjét , illető észrevételeimet. — Azok figyelmet gerjesztettek az illetőknél , rokonszenvet némellyeknél, boszankodást má­soknál, ’s én ezzel tökéletesen meg voltam elégedve. Ez az első stádium. Ha gondolkodunk ’s vitatkozunk az ügyek felett, lassan kint majd csak megérik a’ cselekvés­ kora is Mint azon academiai elmefuttatások’ során említem, az academia a’ hazai tudományosság’egyházának kúpja, koro­nája, — annak élő fájának virága ’s lombozata csupán; az alapok, az oszlopok, a’ törzsök és igy a’ fontosabb té­nyezők , az iskolák. — Iskolák nélkül az academia csak üres czifraság; pohárba dugott, gyökeretlen , hervadásra váró virág. — Irodalmunkban sokat beszéltek már a’ népnevelésről, az alsóbb iskolákról és méltán. Az első benyomások, az első nevelés ’s oktatás határoznak a’ jövendő ember felett, ’s m­ikint a’ vigyázatlan dajka’ ostobasága púpossá, görbe­­lábuvá, bandzsává teheti a’ puha csontu , gyönge ’s hajlékony gyermeket, úgy az első tanítók’ butasága örökre elsatnyit­­hatja, ’s idomtalanná rutilhatja a’ szellemi embert. Elmon­datott, ’s igen helyesen , hogy tanító képző-intézeteket’s példányiskolákat kell felállítani , mellyekben isten’ képére jobban emlékeztető oktatók képeztessenek, mint azon mos­taniak, kik a’ satyra ’skoczebuei vígjáték’ fő-fő hősei, hogy az iskolamester nem lehet függő a’ paraszttól, azaz nem maradhat azon állapotban, hogy a’ szülők’ kegyelmére szo­ruljon , ha éhen halni, megfagyni ’s meztelen járni nem akar, ’s nem maradhat függő a’ földesúrnél, kik közül nem egy udvari bajozzójául tekinti az iskolamestert, ’s azt , kire jobbágyainak nevelése van bízva, alábbvalónak tartja a’ peczérnél, ki fiatal vadászebeit sétálni vezeti; szóval , hogy a’ státusélet’ ezen legfontosb orgányaira, az alsó , az elemi iskolákra, a’ státusnak kell gondot ’s pénzerőt fordí­tani. E’ czikkek’ folytán azonban nem a’ népnevelésről ’s az első elemi oktatásról, hanem a’ nemzeti tudományosság’ alapjait tevő főbb iskolák, u. m. a’ tudományos pályára elő­készítő gymnásiumok ’s az academiák­ és egyetemről aka­rok elmondani néhány igénytelen észrevételt, mikről hír­lapi irodalmunk még igen gyéren emlékezett. Hazánkban egy universitás van Pesten ’s 5 academia : Pozsonyban, Győrben, Kassán, Nagyváradon ’s Zágrábban. Ezenkívül néhány lyceum, hol philosophia ’s theologia tanit­­tatik, — ’s a’ kétféle protestáns egyház’ főiskolái. — Végre 6 fő gymnasium ’s 54 gymnasium­ és néhány protestáns gymnasium nyújt előkészületet amazokhoz. A’ nemzet bő és gazdag jövedelemforrást mutatott ki a’ tudományügy’ pénz­alapjául , melly ha kellőkép’ kezeltetik, minden, az eszkö­zök’ hiánya­’s szegénységből vett mentséget helytelennek mutat. Országunk’ egyeteme egy a’ világ’ leggazdagabb egye­temei közül, ’s ha rendeltetésének meg nem felel, oka egészen másutt keresendő. Az eltörlött jezsuita rend’ egész vagyona e’ szent czélra fordittatott, melly pedig 10 millió­nél szerény összeget jóval túlhaladott, Mária Therézia ugyan 5 ujdon felállított püspökséget ’s káptalant is jezsuita­ javak­­kal látott el, de hogy a’ hiányt kipótolja , a’ sexárdi és pécsváradi kövér apátságokat adta a’ tudományok’ fundusá­­nak, ’s az esztergomi érseket arra kötelezte, hogy jövedel­meiből évenkint 10,000 forintot e’ czélra engedjen át.­­ Az összes tudományi-és egyetemi vagyon már 1791-ben 405,000 ftnyi jövedelemmel birt , melly 5 percenttel tő­késítve 8,100,000 ftnyi értéket képvisel. Az egyetem maga, saját elkülönzött javaiból , már akkor 126,000 forintot vett be ; képzelhetni, mennyire szaporodhattak mai napig a’ jövedelmek , midőn már 1808-ban 340,000 ftra ment a’ bevétel, ’s mennyire növekedhetnének még czélszerű és gondos kezelés által. Európa’ kevés egyeteme örülhet illy gazdag jövedelemforrásoknak , ’s ha javai Angliában fe­küdnének, ’s angol módon kezeltetnének, jövedelme aligha lenne kevesebb , mint a* világ’ legdusabb cambridgei ’s oxfordi egyetemeié , mellyek túlhaladnak 50 ezer font ster­linget. — A* protestáns főiskolák egészen más tekintetek alá jővén , általunk is külön fognak tárgyaltatni. Kormányunk, érezvén az iskolák’ roppant fontosságát, talán semmire sem ollyan féltékeny, mint épen a’ nevelési ’s iskolaügyre. Itt semmi avatkozást sem akar engedni, ’s az iskolákrai befolyást, azok feletti rendelkezést általánosan,fel­tétlenül, kivétel nélkül kívánja a’neki jónak látszó terv szerint fentartani. A’ Ludovicea, az ezen kérdés feletti vita miatt, máig is üresen áll,’s az 1844-iki 2. t.cz.9 ik §-a a’ helyett, hogy, mint törvény’ nyelvéhez illik , parancsolólag elren­delné a’ magyar nyelvnek iskolákbani használatát, illyetén— kép’ van szerkesztva: „ő felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország’ határain belöli iskolákban közoktatási nyelv a’ magyar legyen.“ Hol valódi alkotmányos élet, többség’ uralkodása, parlamentáris kormány van, ott természetesen nem ismer az összes nemzet, vagyis az országyülés, fontosabb ügyet, mellyre lelkiismere­­tesb gondot kelljen fordítani, mint az oktatás’ ügyét. Nálunk e’ részben minden mulasztási, vagy ferde irányadási felelet­­teher a’ kormányt nyomja , melly épen ezért, érezvén fel­adásának ’s isten, emberis«^ »'■» előtti felidősségének fontosságát ’s roppantságát, kétségből csak örömmel fo­gadja a’ napi sajtónak e’ tárgyróli nyilatkozatait. Azon rendelkezések, mellyek a’ kormány’ befolyását az iskolákban képezett jövendő státuspolgárra biztosítják, ’s az iskolát a’ kormány’ kezében leghatalmasb segédeszközzé teszik nézetei’ terjesztésére ’s czéljai’ kivitelére, körülbelöl következők: 1) az iskolai oktatók a’ kormány által nevez­tetnek ; tehát egyenesen’s közvetlenül a’ kormánytól függe­nek , melly­el sem is mulasztja fölöttök szigorú őrködést gyakorolni . Ők státustisztviselök , érdekeik a’ kor­mányéival ugyanazok , melly nekik biztos kenyeret, hi­vatalos tekintélyt ad. Ellenben tanítványaiktól , rendes díjt vagyis tanítási bért nem húzván , egészen függetlenek. Azonban még a’ kinevezési jogban fekvő személyes biztos­sággal nincs a’ kormány megelégedve, hanem: 2) oktató urak csak a’ kormány által elfogadott ’s helybehagyott iskolai kézikönyveket használhatnak előadásaiknál. 3) Biz­tosítja a’ kormánynak ez iskolák’ útján gyakorlott be­folyását azon rendelkezés , miszerint a’ szüleik’ házánál , külön nevelőtől tanuló vagy magányintézetekben nevelt ifjak is kénytelenek közintézeteknél, a’ kormány által nevezett tanítók előtt adni vizsgálatot, kik egyedül ’s kizárólag bírnak azon joggal, hogy érvényes iskolai bizo­nyítványokat adhassanak . ilyen bizonyítványok nélkül pe­dig senki sem juthat státushivatalhoz, sőt, az uralkodó elő­ítélet szerint, urasági, gazdasági, titoknoki és egyéb magá­nyos hivatalt sem igen nyerhet. A’ magányuton elsajátított vagy külföldi főiskolákban szerzett bár eget verő tudomány ’s hőtiszta erkölcs semmit sem ér, ha a’ státusintézetek ál­tal kiadott bizonyítványokkal nem támogattatik. Ezen bizo­nyítványok’ hatalmát még nagyobb fokra emeli ’s a’ tanuló ifjúság’ szellemi és kedélyi irányára még erősbben hat azon rovat, melly külföldi főiskoláknál ismeretlen , az „erkölcsi­­ség’“ rovata. Az említett 1) 2) alatti pontoknak természetes követ­kezése, hogy az oktató versenytől, vagy tanítványai­ kima­radásától ’s jövedelmének innét származó csökkenésétől nem tarthatván , tespedésbe süllyed, az idő’ jelkévei­ ha­ladásra , munkára, öntökélyesbitésre semmi ösztönt nem talál, ’s hivatalát kényelmes sinecurának tekinti. A’ tanít­vány ugyanis sem tanítót, sem tanulmányi tárgyat nem vá­laszthat magának szabadon, mint kedve, hajlama ’s rokon­­szenve kívánná, hanem kénytelen a’meghatározott körben forogni. A’ 3) alatti pont biztosítja, hogy ezen rendszer’ unalmai ’s kárai alul senkinek külön szorgalma magát, leg­alább egészen, ne emancipálhassa. Hogy a’ tanítók’ illyetén helyzete ’s a’ kormány és ta­nítványaik’ ellenébeni illy viszonya a’ tudományos fejlésnek ’s haladásnak nem kedvező , azt a’ szándékos vakon kívül mindennek el kell ismerni. — Csak az úgy nevezett „aca­demiai szabadság“, mellynek legében tanító ’s tanítvány fesztelenül mozog , azon egyetlen elem, mellyben a’ tudo­mányos haladás’ virágai nyílnak, ’s arany gyümölcsei érnek. — Ezen szabadság’ józan értelme abban áll, hogy a’ taní­tók a’ reájok bízott oktatásban előadásaiknak úgy tartalmára ’s lényegére, mint módjára ’s alakjára nézve saját köteles­­ségszerü meggyőződésüket követhessék, mennyiben ezáltal valódi jogi ’s erkölcsi kötelességeket nem sértenek. Az ér­telmezésnek ezen utóbbi záradéka biztosítja a’státust minden visszaélés ellen, ’s kizárja a’ tanítási szabadságnak azon túl— csapongásait, miszerint például a­ tanító bűnös és erkölcs­telen tettekre hívhatná fel vagy oktathatná hallgatóit. — A’ tanulókra nézve pedig abban áll ezen szabadság, hogy magoknak tanulási tárgyakat úgy , mint oktató egyéne­ket szabadon, önkedvök ’s tetszésök szerint választhas­sanak , ’s bizonyos a’ státus által megparancsolt tárgyakat bizonyos a' státus által kinevezett ’s ismét elmozdítható egyénektől akkép’ tanulni ne kénytelenittessenek,hogy ezen tanulástól ’s arról adott bizonyítványtól feltételeztessék egész jövendőjük. — Ezen tárgyat azonban, mint a’ tudományos fejlődésnek ’s haladásnak legfontosabb nélkülözhetlenjét , bővebben óhajtjuk fejtegetni. — Pula. Igazítás. Ifjabb Szabó Pál­ megszökése iránt, a múlt számba igtatott czikkbe hirtelen írás miatt hibák csúsztak be. A’ napozás egy nappal el van tévesztve. Búcsúlevele nem Sí­kéről, hanem 20-káról van napozva. A’választmány’ titoknoka nem 22-kén, hanem 21-kén reggel küldetett Szabó Pálhoz , ki szintúgy nem 22-kén, hanem 21-kén szökött meg, szökése pedig nem 23-kán, hanem 22-kén jutott tudomásra. Szóval a’ napo­zást egygyel hátrább tétetni kérjük. Ugyanazon czikkben a' P. Hírlap' 278. lapja első hasábján, alulról a’ 27-ik sorban 1000 pft sajtóhiba —­ 2000 pftnak kell állani. Fővárosi ujdon­sággok: „Mennyire vagyunk a’ magyar elemmel Budapesten ?­ — Az írzon kérdés, mellynél egy félszázad óta talán egy sem hangzott ez országban sürüebben. Kielégitőleg megnyugtató választ e’ kérdésre ma sem adhat senki, de túl szigoruak volnánk magunk iránt, ha a’ magyarság’ terjedésére nézve történt ujabbkori változásoknak nem örülnénk. Ama’ szo­morú idők, azon Kazinczy-korszak, mellyben a’nemzeti­ség’ pártolói súlyos aggodalommal, titkon , magukra ha­gyatva, munkálódának a’ magyar nyelv’ nehéz bilincseinek szétzúzásán , elmúltak. A’ nemzetiség iránt hazánkban élő láng nem pislogó mécs többé, mellynek életereje egy sír­bolt’ fojtó, tikkasztó levegőjével küzd életre halálra — mint volt csak nem régiben is. Magyarnak vallani magát többé nem áldozat, többé nem tárgya a’ szánalom- és bá­mulatnak,­­ mint vala egypár évtized előtt. Egy részről múlhatlan kötelesség ez, más részről önmagát jutalmazó dicsőség. Ki a’ közelebb múlt idők’ sanyaruságát a’ jelen­kor’ mozgalmaival, saját tapasztalatai’nyomán, összehasonlí­tani képes, az igen érdekes és hálás munkát írhatna a’ változásokról , mik nyelvünk’ ’s nemzetiségünk’ ügyében történtének az életben ’s irodalomban. — Nekünk illy ma­gas czélunk nem lehet; legkevésbbé e’ helyen. És nem is fordulunk vizsgálódásainkkal sem a’ hivatalszobák’ falai közé , sem nem lépjük át a’ házi élet’ küszöbét; mi körül­nézünk a’ nyilvános élet’ piaczán, ’s megtöltjük ujdondászi kosarunkat mindennel, mit e’ piaczon elvihetőnek , élvez­hetőnek találunk. Nézzünk körül. Budapest’ magyarosítására legnagyobb hatású a­ nemzeti színház, ’s leginkább azóta , mióta szinköltöink támadónak, kik multunk’ ’s jelenünk’ tükrét élénkbe álltják. Ismerni kezdjük magunkat, ’s rokonszenv csak az iránt ébredhet, mit ismerünk. A’ német világ’ bohózatai’ helyébe népszín­műveink léptek , mik nagy közönséggel bírnak még mindig, főleg a’ középosztályból, mellyet olly nehezen nélkülö­zünk sorainkban, ’s melly fővárosunkban sokszor némi ma­kacsságot is tanúsított nyelvünk’ terjedése’ ellenében. Né­met emberekben ’s beszédben nem szűkölködik már a’ magy. színház , ’s ama’ költői kedélyű ’s egyszerű varró­­leány­­ osztály’ tagjai is úgy elsírnak és nevetnek nép­színműveink’ jeleneteinél, hogy alighanem a’párisi gri­­sette-fajon is túltesznek ez tekintetben. Füredy’ érezhangja felrázza, a’ buskomoly népdal elandalitja őket, elme­nti szivök’ önalkotta világába, ’s kik örök illusioban szeret­nek ’s tudnak élni, szívesen gyakran eljárnak a’ magyar színházba. Otthon eldanolják ők is, mások is, ama’ kedves dalokat, ’s vele érzelmeket ültetnek sziveikbe öntudatlanul , mik előbbutóbb megtermendik gyümöl­­cseiket a’ házi élet’ csendes kertében is. — Ki végig járta alkonyaikor Pest’ utczáit, tudni fogja , mi számtalan német dal’ dudolásával tölté be azokat a’ különnemű comis­­siókban fáradozó pongyola kedvű mesterinas sereg. —■ most mind magyar dalt kurjongat, jól, roszul, de magyarul. — A’ sipládásokra is hatással volt a’ bor’ szelleme. A’ werklikből

Next