Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-03-14 / 846. szám

vétlenül megtartatni fogván, a’kürin levő jegyek’ birtoko­sai figyelmeztetnek, miszerint azokat ugyanazon tánczvi­­galomra érvényesített jegyekkel az iparegyleti rajztano­déban (Hatvanutczai Ilkeyház első emelet) minden órában beválthatják. — Czakó Zsigmond’ „Könnyelműek“ czimű drámája már kétszer fordult meg színpadunkon. A’ száz aranyos jutalomra pályázott e’ mű, ’s minden pályázó mü­vet, vagyis inkább minden , a’ jutalom’ czéljából készült müvet, kisebb nagyobb mértékben, „mondvacsinált“ da­rabnak lehet nevezni. Kivétel van, de kevés. A’ „Köny­­nyelmüek“ illyen mondva csinált darab. Az ihlettség, a’ tárgynak szeretetteljes kezelése nagy mértékben hiányzik benne. Nálunk az izót a' körülmények kényszerítik, sok­szor akarata, szándéka’ ellenére; ’s igazgatják még az olly bebizonyitott szép tehetségeket is , minő Czakóé. Ezen bajon csak az idők’jobbra változása fog segíteni. — Czakó ez alkalommal erejéhez nem alkalmazott kis­szerű tárgyat von fel; nem csoda, ha a’ csekély anyag nem töltheté be az általa választott nagyobbszerű formát. Ő bebizonyitá drámai hivatását, ő nagyon érti azon mo­mentumokat kiszemelni a’ meséből, m­ellyek színpadra valók, minek „Leona’“, annyira nem drámái meséjében is fényes jeleit adá. De épen azért neki szükségtelen olly erőszakos , sokszor üres és csak szemet kápráztató hatá­sokat vadászni, minőket sok divatos, üres franczia dráma’ példájára, jelen legújabb művében előtüntetett, mint aely­­lyenek csaknem minden felvonás’ bom­basticus végjelenete, holmi véletlen „Jézus Mária!“ felsikoltások, miktől meg­ijed még a’ súgó is, a’ kórházban elhunyt holttestnek színpadra hozatala ’stb. Ez undort szül még a’ legerősebb gyomorban is, ’s elijeszt minden jobb érzést. — A’ jelen drámának azonban vannak más bajai is. A’ „könnyel­műek“ nem könnyelműek, bármik inkább, mint azok. A’ darab’elején igen jól indul a’könnyelmű házaspár, de könnyelműségök csak a’ második felvonás’ középéig tart. Azontúl a’ többi negyedfél felvonás csupa költői igazság­kiszolgáltatás, mellynek ez az értelme: ime! igy lakói a’ könnyelmű! ’S ez, a’ mi egy rövid jelenet lett volna szük­ségképen a’ darab’ végén, itt negyedfél felvonássá húzódik. Képzelhetni a’ kint, fájdalmat és szenvedést, miken a’ „könnyelmű“ pár a’ közönség’ szeme’ láttára keresztül hurczoltatik. Ez tortúra, pedig ezt mivelt századunkban már a’ jogtudomány is száműzte. A’ dráma’ tárgya néze­tünk szerint tulajdonképen azon időszak’ rajza lett volna, mellyet a’ könnyelmű pár a’ második ’s harmadik felvonás közötti , évekig tartó időközben , uj meg’ uj viszo­nyok között ,,k­ön­nye­­­m­ben“ tölt el. De ez csak elmond­atik röviden a’ színpadon, kiki úgy képzeli magának, a’ mint akarja, ’s nézi az e’ miatti hosszú kínszenvedéseket, a’ nélkül, hogy valódilag tudná, miért kelljen azokon keresztülmennie a’ szeretetre méltó könnyelműségnek. — A’ mű alapjaiban van elhibázva, mind a’ mellett a’ kidolgozásban olly szép helyekre buk­kanunk, miket ide pazarolva látni sajnálunk. — □ 'türvényhatósági dolgok. KRASSÓBOL. (Válasz a’ B­P. H­iradó’ kras­­sói levelezőj­ének.) Kisgyülés. — Tekintetes szerkesztő úr! Én kegyedet, noha személyesen még nem, de mint szabadelvűt, őszinte embernek ismerem. Ezen őszinteségére kérem, mondja meg, mit érzett, mi gon­dolat szikrázott fel lelke’ műhelyében, midőn a’ B—P. Híradó’ 544-ik számában elolvasta azon lap’ krassói leve­lezőjének, kegyed’ lapja’ 798-ik számában megjelent há­rom­negyed tudósításomra, utóiratkép’ előadott igazolá­sát, eligazítását, czáfolatát­­), vagy, tudja isten, mijét ? Nem vette észre, hogy az az utóirat, minden komoly han­gulata mellett, magán hordja a’ Cicero pro domo sua kedves bélyeget ? Azonban lássuk az utóiratot magát; komolyan, sine ira et studio, mit mond abban a’ B—P. Hiradónak leve­lezője ex Kras80? — Mindenekelőtt leírja az 1846. dec. 2-ai nevezetes eseményt; elfogultsággal ugyan, melly könnyen megfogható, de mindenesetre olly hiven, hogy a’ transitot el lehet reá mondani. Azután ezt a’ következ­tetést csinálja: tehát „senki (t. i. a’ főjegyző) nem vonta kétségbe, hogy a’ gyűlés’ napját kitűzni a’ BR. joga.“ Ez igaz; de, hogy a’főjegyző imádságával ezt akarta volna, nem is állítottam. Erről a’ B.P. Hiradónak érde­mes levelezője ex Krassó, ha tudósításomat még egyszer elolvasni szíveskednék, saját szemeivel és eszével győződ­hetnék meg. Az foghatná t. i. látni, hogy az két részből áll: a’ tény’ leirásából és commentárból, és hogy ebben egészen más dolgokról vagyon szó, mint a’ gyűlések’ ki­tűzésének jogáról. Fr.—­ Zs.—­tb. „indítványát,“ hogy a’ gyűlés’ napját magok a’ RR. tűzzék ki, azért nem említettem, mivel az nem indítvány, hanem kimondása volt a’ végzésnek, melly a’ RR. leírtam conclamatioja által keletkezett. Mondja továbbá az utóirat’ szerzője , „hogy a’ leg­­időbb tisztviselőnek elnökösködése, gátoltatván a’ rendes elnökök, nálunk nem szokás, és hogy az elnöki széknek felhivás nélküli elfoglalására feljogosítva senki sincs.“ Tehát főszolgabíró M.— L.— az elnöki széket bitor­­totta? De ha igy: nem lett volna kötelessége a’főjegy­zőnek, a’ gyűlés’ elhalasztása előtt, azt indítványozni, hogy a’ feltolakodó elnök visszautasittassék a’ tisztelet’ azon korlátai közé, mellyeknek átlépése a’ megye’ méltósá­gának és a’ BR. jogainak elnevetségesedése’nélkül soha sem jár? ! A’. vV.-t De miért nem szólalt ellene fel?. Egyedül azért,mivel nem úgy volt meggyőződve, mint a’ B.P. Hiradónak levelezője; mivel tudta , hogy illy esetekben a’ legidősb főszolgabírónak elnökösködése nálunk elvileg elfogadott és tényleg gyakorlott szokás, mivel tudta, hogy J. — K.—, kire az utóirat’ szerzője hivatkozik, nem mint szol­­gabiró, hanem mint legidősb főbiró elnökösködött. Igaz ugyan, hogy ez a’ RR. felhívását bevárta; de ez mit bizonyit ? Szerénységet, mellyet ezen férfiúnál min­den alkalommal tapasztalunk. Ezen elvet pedig az 1825 . országgyűlés alatt fogadtuk el. Ezen időben t. i. felolvas­tatott nálunk egy munkálat (ha jól értesültem, de coor­dination fororum) , mellyben az ben foglaltatik, ’s mely­­lyet Krassó’ Rvei azonnal el is fogadtak. Az én hibám tehát az , hogy M.— L.— főszolga­bírónak beszédét idézvén, ezen kifejezését, mint e’ megyének legidősb tisztviselője, csillag alatt tett észrevételemben helyre nem ütöttem. Válaszomat azon megjegyzéssel fejezem be , hogy a’ B—P. Híradó’levelezőjének véleményét Krassóban senki sem osztja. — Februar’ 26-án kisgyülésünk volt rendszerinti alispá­­pánaak’ elnöklete alatt. A’ tárgy , melly végett össze­­hivattatott, a’ lugosi g. egyesült lelkésznek folyamod­ványa volt, mellyben az, előadván, miszerint Kis-lvostély egészen és Kernyécsa’ helységének nagyobb száma az egyesült vallásra áttért, a’ templomok’ átadása végett választmányokat kért kiküldetni. Megtörtént. — Az ingolstadti bajor kerületi hivatalnak, a’ bevándorolni kí­vánók’ érdekében egyenesen hozzánk küldött német leve­lére , hosszabb vitatkozás után azt határoztuk , hogy a’ kívánt felvilágosítást magyar nyelven adandjuk. —Egyéb emlitést érdemlő tárgy elő nem fordult. Viszontlátásig !. .. K­y. SZABADKA, mart. 9-én. — Folyó hó’ 1-én tartott tanácsülésen, Pestmegyének f. évi januar’ 25-én, 207. és 208-ik számok alatt kelt levele olvastatott, mellyben a’városi tanács felhivatik, hogy ő fensége István főher­­czeg’ ’s királyi helytartónak nádorrá leendő választása, a’ jövő országgyűlésre küldendő követeknek, már most ha­­tárzatilag utasításba adassék. A’ tanács, e’ levélben ki­tett intézkedéseket — úgy a’ dicsőült nádorra nézve is — már ezelőtt megtevőn, a’ levelet tudomásul véve. Még egy kedves hit, mellynek valósulásáért sok ke­bel fohászkodik. Szabadkavároshoz földesúri joggal tar­tozó három helység közül, Bajmok, úrbéri tartozásai’ örökmegváltásáért folyamodott, a’ tárgy a’ választóköz­ségnél van, ’s legközelebb fel fog vétetni, ’s akkor majd bővebben szólandunk róla. — Karvázy Zsigmond: *­ Én biz’, az igazat megvallva, semmit sem értettem ; mert azon tudja isten , mit nem olvastam. — S­z­e­r­k. 173 Vegyes közlemények* A' József emlékegyesület’ ügyében. A’ József emlékegyesület választottsága i. e. febr. 25-én a’ választópolgárság’ teremében ülést tartván, ez alkalom­mal következő tárgyak kerültek a’ tanácskozás’ szőnyegé­re: 1) Olvastatott báró Rotschild M. J. urnak t.cz. Ka­­priorai Vodjaner úrhoz intézett 's hírlapok’ utján közlött becses levele, mellyben az egyesület’ czéljának elősegíté­sére 1000 pttot ajánlott, továbbá báró Szína György urnak a’választmányhoz intézett’s hírlapokban már szinte közlött nagybecsű válasza, mellyben ugyanazon czélra 2000 pftot kötelezett. Ezek’ folytán egyesületi elnök ur szóval jelenté, hogy a’ cs. k. kiváltságu első gőzhajózási társaság a’ vele közlött ivén 1000 pengő ftot irt alá; ’s ezt épen úgy, mikint t.cz. báró Rotschild M. J. ur, nehány hely­beli aláíró urakkal, minden felszólítás nélkül be is fizet­vén az ekkép’ hegyült, önkénytes ajánlatok részint kama­tozás’ tekintetéből, részint a’ t. ez. aláirók’ megnyugtatá­sául a’ helybeli kereskedelmi bankba tétettek. Midőn te­hát fenczamett aláíró uraknak’s társaságnak bőkezű ügy­­pártolásukért a’ választmány’ szives köszönetét van sze­rencsénk nyilvánítani, egyszersmind bizonyossá tesszük a’ tisztelt közönséget, mikép’ a’ választottság az egye­sület’ irányában elvállalt felelősség’ tekintetéből is olly intézkedést bocsátott előre a’ pénzkezelésre nézve, melly szerint bárminő kísérletekre vagy időelőtti mintázásra közgyűlési engedelem nélkül egy krajczár sem fog a’ be­gyűlt ’s innentűl önkint befizetendő pénzekből kiadatni, hanem azok ezentúl is a’ helybeli kereskedelmi bankba fognak gyümölcsözőéül tétetni. 2) Sajnálattal véve a’ választmány városi főpolgármester­t. Szepesy Ferencz úr’ levelét, mellyben kinyilatkoztatja, hogy hivatalos elfog­laltsága ’s a’ fenforgó viszonyok miatt, a’ választottsági tagságot el nem fogadhatja , azonban bizonyossá teszi a’ választottságot, hogy magán hatáskörében az egyesület’ ügyét tehetségétől kitelhetőleg pártolni fogja. Ezen szi­ves részvétet tanúsító nyilatkozatáért tisztelt főpolgár­mester úrnak, a’ választmány köszönetet szavazott. 3) Egyesületi pénztárnok ur’ kimutatása szerint a’ pénztárba eddigelé.............................................. 2,250 p.ft folyt be , mellyekből lehúzván az aláírási ivek ’s nyugtatványok’ nyomtatásáért el­kerülhetetlenül szükséges..................... 60 „ költségeket, ezek’ kifizetése után maradt 2,190 p.ftnyi ősziét, ’s ez a’ kereskedelmi bankban 4% kamatot. 4) Az elnökség’ szóbeli jelentésekint eddig elő több főméltó­ságok, tisztviselők, társulatok, testületek, asszonyságok ’s magánosok kérettek meg, a’ választmány’ megbízásához l­ képest, aláírásra ’s illetőleg aláírások’ gyűjtésére. Nyilatkozati számolás a’moldvai csang­ó­­magyar ifj­ak’ pé­nze’ ügyébe­n. T. Jerney János ur, még 1845-ik’ második felében , közlötte velem a’ moldvai csangó-magyar ifjakról, kiket nemzetiségünk’ érdekében vélt hozzánk, Pestre vagy egyéb magyar vidékre, képeztetés’ ügyéért behint, nézeteit, felszólított ezen ügy’ pártolására, sőt bizodalmas volt kérni: vállalnám el, az ezen czélra netalán jövendő pénzek’ bevételét ’s intézkedendésünk szerinti ki­adását. A’ közlött nézeteket sikerrel járhatónak tartva, Ígértem ezen ügyet csekély hatásköröm ’s még csekélyebb vagyonte­­hetségem szerint pártolni, a’ pénzek’ kezelésére azonban csu­pán ’s egyedül úgy ajánlkozom, ha szives leendett Jerney János úr ez iránt a’ t. közönséghez felkérést intézni. Ezt megtevő a’ buzgó ’s tisztelt hazafi, ’s igy jön, hogy én is tehe­tek valami keveset, mit bizony nem örömest mondok el, a’ Moldvából, 1845’ septemberében, ide érkezett négy csángó­­magyar ifjú’ javára, ’s ezen felül bevettem néhány forintot számukra, mert hiszen több, e’ napiglan, kezembe nem jött, ’s kiadtam azokat, az adakozók’ kívánsága ’s az ügy’ állása szerint, az ifjak’ leges-legelső szükségeikre, mert hiszen miből lettek volna azok akkoron fedezendők ? miután nem volt vagy egy fillér azon pénzeken kívül, miről részünkre rendelkez­­hetem én. Későbben Bugát Pál úr, tisztelt barátom, karolta fel sok részvéttel a’ moldvai csángó-magyar ifjak’ ügyét, ’s intézi azt áldást érdemlő gondokkal e’ mai napiglan. De még ez igy történt ’s történik, ugyan tisztelt barátom, Bugát Pál úr, ime sorokat közlé legközelebb a’ Budapesti Híradó’ hasáb­jain megjelent, „Modvai rokonunk’ ügyében“ feliratú czikké­­hez tett jegyzetben : „Mennyire tudom, némelly pénzek Antal Mihály úr’ kezébe is jöttek, úgy vélem, hogy az adakozók’ megnyugtatására ’s nekik hálamondás végett, ezen adakozá­sokat közhírré tenni, mint én azt a’ Nemzeti Újság’ minden számaiban tettem, szinte szükséges volna.“ ’S most, ezek’ előrebocsátása után, legyen tisztelt barátom’ jónak látása szerint, álljon itt készséges számolásom, kérve a’ t. közönséget, méltóztasék azt, melly, fájdalom! igen-igen rövid lesz, figyelmére méltatva áttekinteni. A’ moldvai csángó­­magyar ifjak’ részére 1845’ September 30-dikától e’napiglan, 1847 martius’ 6-dikáig, sem több sem kevesebb nem jött kezembe 102 váltóforint ’s 30 ugyan váltókrajczárnál. Úgy­mint: 1) J. J. 100 ft segélyzése; 2) R. I. ur’ gyűjteménye, szedve Sz.— K.— , T.— D.— , L.— J.— , B.— K.— ’s N.— Á.— 1 f139 kr összes ’s Névtelen’ 51 kr, külön adakozásaikból. Kiadtam pedig a’ moldvai csángó-ma­gyar ifjak’ részére 1845. October’ 3-dikától, mai napiglan, 1847’ martius 6-dikáig (vagy az utósó fizetést véve 1846’ junius’ 20-dikáig) összesen 102 váltóforintot ’s 46 ugyan váltókrajczárt. Ezekről naplóm ’s az okiratok a’ tisztelt se­­gélyző ’s adakozók által minden pillanatban megtekinthetők. — Antal Mihály. «XTE.L'Oas»­FRANCZIAORSZÁG. A’ ministeriumban történő változásokról szóló hirek,úgy látszik, be fognak teljesedni. Hébert főközügy­véd nem sokára ki fog neveztetni igaz­­ságügyministerré. Martin (du Nord) pecsétőr, vagy­is igazság és egyházügyminister, hír szerint, egy vidéki kas­télyban meghalt. Azt is nagyon beszélik, hogy Lacave Laplagne, pénzügyminister, Moline de Saint Yon, had­­ügyminister, Cunin- Gridaine, földmivelésügyminister és Mackay admirál, tengerészügyminister, hasonlóan le fog­nak lépni. Hadügyminister, hír szerint, Schramm vezér, pénzügyminister pedig Passy fog lenni. Duvergier de Hauranne’ választás-reformi törvényja­vaslata egy közelebb kijött röpiratában bővebben is ki van fejtve. Nevezetes többek között azon rendelkezése, hogy ha valamelly választókerületnek 400 választója nincs, ezen szám az általa ajánlott census, 100 frank főadónál kevesebbet fizetőkből is kiegészítendő. Most a­ törvény minden választókerületben csak 150 választót kíván min­denesetre. E’ szerint a’ mostani törvény az egész ország­nak 68,850 választót biztosit 459 választó kerületben. A’ Duvergier de Hauranne’ terve szerint először is 538 tagja lévén ezentúl a’ követkamarának, ugyanannyi választó­­kerületre lenne felosztva az ország, ’s ekkép’ 215,200 vá­lasztó volna mindössze biztosítva az országnak. Ehhez kell venni, hogy a’ Duvergier de Hauranne’ terve által valami 15—20 frankkal alább volna szállítva a’ census, ’s miután most is 200,000-et meghalad a’ választók’száma, ezen törvény által tetemesen meg fogna az szaporodni. A’ Loire’áradása által károsultak’ javára folyvást foly az aláírás. Eddig már 2,420,064 frank gyűlt össze. ANGLIA. Az angol alsóház, köztudomás szerint, 658 tagból áll, kikből 500 Angliára és Walesre, 53 Scótiára, 105 Izlandra esik. Ezen törvényes számban jelenleg két üres hely van. Az angolok, kik örömest gyűjtenek statisti­cai adatokat, kiszámították, hogy a’ követek között 44 tag van 21 (mellyen alól nem lehet követ lenni) és 30 év kö­zött; 151 tag 31 és 40 év között; 213 tag 41 és 50 év között; 155 tag 51 és 60 év közö­tt; 67 tag 61 és 70 év között; és 15 tag 70 éven felül. Legidősebb tag Denison 77 éves, legfiatalabb Grosvenor lord 22 éves. Az Examiner szerint febr. 8-kán Paduában meghalt Ferri Leopold gróf, ki igen sajátságos könyvtárt hagyott maga után; csupa hölgyek által írott műveket, ’s a’ könyv­tár 32.000 kötettel bir­. — Mennyi harisnyát lehetett volna kötni ezen művek’ íratása ideje alatt! SPANYOLORSZÁG. Az anya királyné, Krisztina, hir szerint eltávozik az országból, ’s Francziaországba megy. Ha Krisztina királyné végkép’ elhagyná Spanyol­­országot, ez igen nagy lépés volna ezen annyit szenvedett ország’ lecsendesítésére, sokkal nagyobb, mint az utóbbi időben újra mutatkozó caricata mozgalmak’ elfojtása. 42

Next