Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-04-20 / 866. szám
annyi esze mindenesetre lesz, hogy, miután a’ kínálkozó két vonalok’ mindenike a’ kitűzött czélhoz vezet, inkább a’ rövidebb, könnyebb és jutányosabb vonal’ építését fogja választani, hogy sem a’ hosszabb, nehezebb’s drágább vonal’ építéséhez fogjon. Már pedig, hogy a’ Kecskemét-szeged-temesvár-brassói vonal sokkal hosszabb, nehezebb és költségesebb is leend, azt mindenki, magának a’Satellite-nek nyilatkozatából világosan kiveheti, — mert ő nem közönséges vasútról, hanem szakadatlan mértékeit ’s öszpontositott emelkedésekről ’s az azokon alkalmaztatandó előfogati gépekről beszél, holott ellenben a’ Szolnoktól Aradig ’s innen tovább Nagy-Szebenig a’ Maros’ völgyében építendő rövidebb út, semmi mesterkélt költséges emelkedésekre vagy előfogati gőzgépekre nem szorul, következőleg a’ középponti vasút’ igazgatósága, ha a’ szolnok-arad-szebeni rövidebb ’s könnyebb vonal’ építésébe vág , minden bizonynyal egypár millió forintot megtakaríthat, ’s a’ mi fele figyelmet érdemel , a’ szolnok-arad-szebeni vasútnál az építést egypár évvel hamarább is fejezheti be , mintsem a’ kecskemétszeged-temesvár-brassóinál. — A’ szolnok-aradi vasútba verendő tőke tehát egypár évvel elébb is fog a’ társulatnak majdan gyümölcsözni, mi egypár milliónál, épenséggel meg nem vetendő körülmény! Mindezek után, a’ kecskemét-szeged-temesvár-brassói vasút’rövidségének, könnyű kivihetőségének , szembetűnő czélszerűségének ’s nyereséges hasznosságának a’ Satellite által megkísértett előtükrözését, szerintünk inkább nagyszerű szemfényvesztéssel vegyes ámításnak, mint meggyőző demonstrationak lehet tekinteni! Még azt is mondja a’ Satellite , „hogy Temesvár a’ már jelenleg kedvezőbb kereskedői segédeszközei és öszszeköttetései , tetemesb kereskedői társaságok , nagykereskedések, biztos váltófizetések, escomptirozások ’stb. által, ’s ezeknél , valamint kedvező geographiai fekvésénél fogva is, a’ középponti vasúttal való összeköttetést Arad felett megérdemli.“ Temesvárnak a’ Satellite által kereskedési tekintetben felhozott jelentősége ’s kedvező geographiai fekvése iránt „nehogy bennünket Aradiakat a’ világ, Temesvár’ ellenében, csak legkisebb önzéssel is vádolhasson, — ezúttal saját nézeteinket ’s meggyőződésünket nem nyilvánítjuk ; — hanem a’ Satellite-nek felvilágositására, az alább következendő hiteles okiratot tesszük közhírré. *) Jegyzőkönyv. (14,537 szám, April’ 6-áról 1840). Fölvétetett Bécs’ cs. kir. fő és székvárosának tanácsa által, szabad kir. Aradvárosnak 1840-dik év’ márt. 9-dikén 566. szám alatti levele, mellyben az idevaló kereskedőségnek a’ Bécs és Arad köztti kereskedési kiterjedéséről való véleménye kihallgattatni kéretik. Jelen voltak: Alulirttak, a’ polgári kereskedőség’ testületé, miután a’ kérdés’ tárgyáról előre értesittetett volna, e’ következendőt jegyezteti jegyzőkönyvbe . Hogy Aradvárosnak kereskedési fontosságát igaz szempontból lehessen fölvenni, és felőle kereskedői tapasztaláson alapult bizonyossággal nyilatkozni ; szükségesnek tartja az alulirt kereskedőség előbb párvonalt huzni a’ magyarországi városoknak egymásköztti és Bécs iránti ipari és kereskedési forgalma felett, és ezen érintett aránynak közttök levő rangját meghatározni. Magyarország’ összes kereskedő városai között tagadhatlanul Pest foglalja el az első helyet, minthogy ezen város nemcsak egyesülési pontja minden nagyobb kereskedő házaknak, hanem összejöveteli helye is minden kereskedőknek, kik nyers termékekkel és gyártmányokkal foglalkoznak. Igen sok előnye van Pestnek természetes fekvésénél, a’ hozzávezető szabályos kereskedési utaknál, de főbb kép a’ Duna’ hajózásánál fogva, ’s e’ mellett igen fontos egy Bécs-Pozsony felől Pestre tervezett vasút, melly onnan Debreczen felé ’s egy szárnyvonal Arad felé szándékoltatik. Pest után Debreczen’ sz. k. városát illeti az elsőség, mert ez középpontot képez Pest és Erdély , alsómagyarország és a’ Bánság köztt. Debreczen a’ bécsi piaczczal közvetlen kapcsolatban van ; és ezen város’ vásárait idevaló kereskedők is meglátogatják, és gyakran nevezetes vételeket ’s eladásokat tesznek mind kézmüvekből, mind termékekből , vagy mindjárt helyben, vagy levelezés, vagy pesti kereskedők’ közbenjárása által. Pest és Debreczen után kereskedési tekintetben Arad következik, mert ezen város kulcsa Erdélynek és a’ Bánságnak. Továbbá abbólis világos kereskedési fontossága, miszerint 3 vására nemcsak a’ szomszéd kereskedők és gyártók, hanem külföldi ’s nevezetesen bécsiek által is gyakran látogattatik. De fontosabb az itteni Araddal való azon üzlet, melly megrendelés vagy bizományosok által történik; mert alig van az itteni bécsi piaczon kereskedési osztály, melly odavaló kereskedőkkel részint közvetlen, részint közvetve Pest által, bizonyos — gyakran nagyon kiterjedt — üzleti kapcsolatban ne volna. Az aradi kereskedők magok leginkább vására alkalmával — személyesen, vagy bizományosaik által megjelennek az itteni piaczon, és nagy mennyiségben vásárolnak és küldenek Aradra mindenféle kézműveket, leginkább a morva és cseh gyárbirtokosok által itt felállított lakhelyekből , mihez még *) Eredeti nyelvén , németül küldetett be hozzánk ; de mi olly hosszú oklevelet idegen nyelven nem közölhetünk. — Sze rk. 250 | az a’ körülmény is jó, hogy Aradnak meglehetős vízáradástól s ment utai vannak, minélfogva az odavaló forgalom nem igen akadályoztatik meg , mi még kevésbbé fog történni, ha az említett vasút létrejövend. ’S mind ezek mellett nevezetes előnyt nyerend más városok felett az által, ha a’ tervezett csatornák foganatosíttatnak, ’s ez által a’ nagyobb folyamok egymással összeköttetnek. Ha kereskedési tekintetben hasonlítást kellene Arad Szeged és Temesvár köztt tenni, úgy tagadhatatlanul Arad érdemel elsőséget ezek köztt; mert nemcsak, hogy tán negyed résznyi üzlet is alig történik ezekben Aradhoz véve, hanem megjegyzésre méltó , hogy a’ Szegeddeli összeköttetés az árvizek miatt gyakran meggátoltatik ; Temesvár pedig egészségtelen fekvése miatt ritkábban látogattatik. Minélfogva ha arról volna szó , hogy a’ három utóljára nevezett város közül, mellyikbe kellene rendes váltó-törvényszéket helyezni, úgy az idevaló kereskedőség’ testületére legkívánatosabb ’s érdekére nézve legfontosabb volna , ha ezen kedvezés Aradvárost érné , mert ez által az idevaló kereskedőség nagyobb ösztönt és biztosabb kezességet nyerne az Araddal való kereskedési vállalatiban és üzleti összeköttetéseiben, és általában a’ kereskedésben annyira megkivántató gyors törvényszolgáltatást a’ történhető panaszok vagy más nehézségekben inkább remélhetné (következnek az aláírások.) Mit mond ezekhez a’ Satellite ? Továbbá is hiszi-e még, hogy Temesvár, kereskedési jelentőségénél ’s kedvező fekvésénél fogva , a’ középponti vasúttal való összeköttetést Arad felett megérdemli ? Mi tovább is azt hisszük, hogy: nem!— — Végül Satellite urnak azon megjegyzésére: „hogy Arad tetemes költséget nyer , ha pályáját Szolnok helyett Temesvárra vezetendi, és ha a’ helyett, hogy Temesvárral versenyezne, inkább ennek érdekét előmozdítja , mivel csak igy juthat minél előbb ’s biztosbban a’ világgal kapcsolatban — mi csak azt kívánjuk viszonozni. Hogy Temesvár még tetemesebb költséget nyerne, ha pályáját, Szeged ’s Kecskemét helyett , Aradra vezetné, — ’s a’ helyett, hogy Araddal versenyezne, inkább ennek’s a’maga tulajdon érdekét is előmozdítani, ’s magát a’ világgal rövidebb , könnyebb ’s olcsóbb utáni kapcsolatba tenni igyekeznék! — S. N. J. Aradiak. Tervérfiúllatóság! dargik TORNAMEGYE (közlemény’ vége). Mártius’ 27-én az éhezők’ összeírására kiküldött szol-gabirói hivatal jelentését az osztályozó választmány elnökének beadván, a’ szűkölködők 2 különböző osztályba rovattak ; az első osztályba jöttek olly beteg, agg, nyomorék, árva ’s neveletlen gyermekekkel terhelt özvegyek, kiknek vagy semmi vagyonuk, vagy rongyos házuknál egyebök teljességgel nincs, — és igy a’ reájok fordítandó segély’ általok leendő megtérítéséről semmi remény nem lehet, — ezen osztályba jött 1001 személy. A’ második osztályba soroztattak olly munkatehető, gyermekekkel terhelt egyének, kik keresetmód’ hiánya miatt magokat kitartani nem képesek, továbbá olly beteg- és nyomorultak, kiknek vagyonuk lévén, a’ velök éreztetett segedelmet részletenként idővel visszafizethetik. Ezen osztályba jött 750 személy. — És igy, a’ legszigorúbb leszámítás után, 1751 egyén van jelenleg a’ legterhesb nyomor ’s ínségnek kitéve, ha Tornamegye’ rendei a’ közszükség’ elhárítását folytonos szakadatlan figyelmük’ tárgyául nem tekintik. Végre elérkezett az olly reménynyel várt nap, márt. 28-ka. Kir. biztos ő nagymaga székvárosunkban megjelenvén, a’ kinevezett biztosság azonnal tisztelkedni ment L. M. főjegyző szép szerkezetű beszédében a’ megye’ ínségét valóságában kitárván, előadó, miként Tolnamegyének szirtes bérczei és szűk völgyei a’ legdusabb áldásthozó évben sem hoznak a’ nép’ szükségére elegendő termést, annyival inkább a’ múlt — egész hazára közszükséget árasztott — évben. Megemlíté, hogy 9 határt és igy megyénknek 14-ét a’jég használhatatlanul elvert, a’ többi határokat, különösen réteket, az árviz elöntötte ’stb. Márt. 29-én, a’ főispáni helytartó’ elnöklete alatti közgyűlésben, legelőször a’ közszükség’ fedezése és az éhínséggel küzdő népünk’ nyomasztó sorsának miként enyhitése iránti módok felett , a’ márt. 23-ai közgyűlésben kihirdettetett felsőbb rendelvény szerint, szinte e’őzésből kineveztetett kir. biztos őnmagával leendő értekezés végett kiküldve volt választmány szóval jelentvén , miként a' tisztelt kir. biztos által a’ megyében fekvő katonaság’ élelmezésére 1500 pft , az éhínséggel küzdő nép’ felsegélésére pedig 2000 pft ajánltatott, ez utóbbi azonban száztól 4 kamatra, 6 év alatt félévi 12 részletekben visszafizetendő kölcsön gyanánt a’ kir. kincstárból , a’ megye által kiadandó kötelezvény mellett, bár azon kérése a’ megyének , hogy a’ katonaság aratásig a’ kincstár által élelmeztessék, nem teljesittetett; mindazáltal mégis ezen mód által könnyítés tétetvén adózóinkon jelenleg,—s ezért, úgy hasonlólag az éhezők’ élelmezésére bár kölcsön adatott 2000 pftért, ő felségének hálás köszönet mondatni rendeltetett. Minthogy azonban az adózónép a’ katonai élelmezés melletti veszteség ’s egyéb terhek’ viselése által is ki van merítve, a’kirendelt 2000 pft pedig ollyan szegények’ tartására fordítandó, kik azt megtéríteni soha sem lesznek képesek, — ’s annak visszaadása a’ többi adózókra nézve elviselhetlen teher: ő felsége mind a’ két rendbeli összeg’ elengedésére megkéretni, és a’rakonczátlan, évenként ezrekre menő károkat okozó Boldva’ szabályozására az illető birtokosok által megtéritendőleg 2000 p.ft kölcsön’ adására a’ só’ felemelt árából megkéretni határoztatott. A’ kirendelt 3500 p.ft’ felvételére — a’ megye által kiadott kötelezvény elkészíttetvén, G. J. fő főpénztárnok felhatalmaztatott. A’ segélyosztási és élelmezési eljárás’ köreiben teendő minden intézkedésekre, első alispán K. S. elnöklete alatt, állandó választmány rendeltetett, olly utasitással , hogy a’ fentirt osztályzat szerint az 1-ső osztálynak elsőbséget adva , de a’ 2-ik osztályúakat is folytonosan figyelemmel tartva ’s a’ segélyezésből ki nem zárva , a’ koronként netalán megujittatni rendelt összeírások’ szigorú birálata után megállapított éhezőkre is a’ segedelmezést terjessze ki. — És hogy ezen, egyedül az éhínség’ eltávoztatására eszközlött segély, valódi czélja’ ellenére el ne vesztegettessék, a kiosztott élelmiszerek’ eladása és megvétele olly szorosan tiltatik, hogy a’ ki azt megvenni merészlené, az elfogadott mennyiség’ megtérítésén felül 12 pont vagy illetőleg kemény büntetéssel fog fenyittetni. Olvastatott még szomszéd Borsodmegyének egy levele, mellyben a’ tervbe vett Boldva’ szabályozását kéri elhalasztatni, — nehogy az egyenes vonalban folyó viz az ő határukat elborítsa. 10 év óta elég ideje lévén a’ levelező megyének e’ tárgybani intézkedésére, Torna kész lévén a’ szabályozási tervvel — azt minél előbb megkezdendő — Hárman. KOMÁROM, ápr. 12-én. — Mai napon kezdődött főispáni elnöklet alatt rendes közgyűlésünk. Főispán ur ő amaga a’ nagy számú köznemességgel zsúfolásig tölt terem’ közönségét szokott szívélyes hangokon üdvözölvén, felszólitá a’ nemesek’ összeirásával megbízott küldöttségeket, eljárásuk’ eredményének benyújtására. Az összeírások mind a’ négy járás’ részéről benyujtattak , és senkinek sem lévén azok iránt észrevétele , meghitelesittettek , minek következtében főispán ur ő nmaga , hű és pontos kívánván lenni kötelességéhez, a’ megyei tisztujitást e’ hónap’ 27 kére kitűzte. Az ennek megtudása végett kíváncsian öszvesereglett nagy számú nemes atyafiak a’ határidő’ kitűzését őszinte loyalitásuk’ teljes és hangos méltánylatával fogadák, bensőkép’ meggyőződvén arról, hogy alkotmányos jogaik’ eme’ törvényes respectálása mindenesetre méltó tárgya volt nagy számmali összesereglésök’ lelkes ösztönének. Hogy illy nagy tömegnél mindig szokott egy kis hallgatói türelmetlenség kitörni, tagadhatatlan, de már ez alkotmányosságunknak annyira megszokott baja, hogy ha nem úgy volna, valójában alkotmányos vérzsibbadástól lehetne tartani. E’ gyűlésről, jelen alkalommal csak ennyit kívánván közzétenni , a’ vitákról és a’ végzésről bővebb leírásomat azon alkalomra halasztom, midőn a’ még e’ hó’ folytában történendő tisztujitás’ miképi véghezmeneteléről írandók, ’s végül még csak azt jegyzem meg, hogy főispánunk , mint az érsekléli egyháznemesi szék’ nádora , ezen szék’ számban igen gyérré olvadott tisztviselői karát is ujitani kivánván , ennek határnapjául e’ hó’ 28-kát tűzte ki. — 1.— BARANYAMEGYE’ elaggott tisztviselőinek, ezek’ özvegyeinek és árváinak biztosítására alapitott nyugdíjintézet’ alapszabályainak tervezete. — T-fő Szakasz. Az intézet’ pénzalapjáról. 1. §. Az intézet' pénzalapját teszi: a) Az összes tisztviselőségnek egy évi rendes fizetése. b) A’ megyebeli birtokos nemesség által elvállalandó ’s birtokaránylag kivetendő ősziét. c) A’ birtoktalanok által aláirandó szabad ajánlatok. d) A’ hivatalnokok’ előléptetése’ alkalmával különösen e’ czélra felajánlott fizetésük’ növekedésének ejry évrel oda engedése. e) Az uj hivatalnokok’ fizetésének első/« évi járandósága. f) Az e’ czélra elrendelendő tánczvigalmak, szini előadások, avagy más hasonnemü estvélyek’ jövedelmei, é vvégre g) A’ kegyes hagyományok és ezek’ következtében 2. §. Minden megyei tisztviselő, ide értve orvost, mérnököt , biztost, hadnagyot, sebészt ’s a’ rendes írnokot is, egy évi összes fizetését ezennel az intézet’ alaptőkéjéül olly formán köti le , miszerint annak öt száztéli kamatját, vagyis/jó részét évnegyedenként az intézet’ pénztárába rendesen befizetni fogja , a melly befizetések mindjárt a’ jövő évnegyedben, vagyis folyó 1847. évi május’ 1-ső napján veendik kezdetöket. 3. §. A’ megyebeli birtokos urak és földes uradalmak’ részéről alaptőke gyanánt ezennel 15.000 pftoknak birtok-aránylag kivetendő fizetése terveztetvén, a’ reájok esendő résznek előleges tudtul adása ’s ez alapszabályoknak közlése mellett elnökileg felhivatni határoztattak az iránt , hogy ez érdemben az intézet’ alapitásához való hozzájárulásuk iránti szándékukat f. é. május’ 25-kén tartandó — ’s különösen ez ügy’ tárgyalásául kitűzött közgyűlésben nyilvánítsák, egyelőre megjegyeztetvén , miszerint a’ nem-nyilatkozók a’ többség’ határozatábai beleegyezőknek fognak tekintetni ; — az imigy kivetendő esziét a’ beleegyezők által egy bizonyos — ugyanazon közgyűlés által meghatározandó határidő alatt leszen lefizetendő, szabadságában hagyatván mégis azoknak , kikre 100 pftokat megütő, avagy meghaladó ősziét esik — ezt, mint tőkét, félévenként, rendesen fizetendő hat száztéli kamat mellett, maguknál megtarthatni. — 4. §. A’ birtoktalan nemesség ’s tisztesebbek járásbeli főszolgabiró urak által az alaptőke’ neveléséhez szabad ajánlatkép’ leendő szives hozzájárulásra felszólittatni fognak, ’s az imigy összegyűlendő pénd