Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-04-20 / 866. szám

annyi esze mindenesetre lesz, hogy, miután a’ kínálkozó két vonalok’ mindenike a’ kitűzött czélhoz vezet, inkább a’ rövidebb, könnyebb és jutányosabb vonal’ építését fogja választani, hogy sem a’ hosszabb, nehezebb’s drágább vonal’ építéséhez fogjon. Már pedig, hogy a’ Kecskemét-szeged-temesvár-bras­­sói vonal sokkal hosszabb, nehezebb és költségesebb is leend, azt mindenki, magának a’Satellite-nek nyilatkoza­tából világosan kiveheti, — mert ő nem közönséges vas­útról, hanem szakadatlan mértékeit ’s öszpontositott emelkedésekről ’s az azokon alkalmaztatandó előfogati gépekről beszél,­­ holott ellenben a’ Szolnoktól Ara­dig ’s innen tovább Nagy-Szebenig a’ Maros’ völ­gyében építendő rövidebb út, semmi mesterkélt költ­séges emelkedésekre vagy előfogati gőzgépekre nem szorul, következőleg a’ középponti vasút’ igazgató­sága, ha a’ szolnok-arad-szebeni rövidebb ’s könnyebb vonal’ építésébe vág , minden bizonynyal egypár mil­lió forintot megtakaríthat, ’s a’ mi fele figyelmet érde­mel , a’ szolnok-arad-szebeni vasútnál az építést egypár évvel hamarább is fejezheti be , mintsem a’ kecskemét­­szeged-temesvár-brassóinál. — A’ szolnok-aradi vasútba verendő tőke tehát egypár évvel elébb is fog a’ társulat­nak majdan gyümölcsözni, mi egypár milliónál, épenség­­gel meg nem vetendő körülmény! Mindezek után, a’ kecskemét-szeged-temesvár-bras­­sói vasút’rövidségének, könnyű kivihetőségének , szem­betűnő czélszerűségének ’s nyereséges hasznosságának a’ Satellite által megkísértett előtükrözését, szerintünk in­kább nagyszerű szemfényvesztéssel vegyes ámításnak, mint meggyőző demonstrationak lehet tekinteni! Még azt is mondja a’ Satellite , „hogy Temesvár a’ már jelenleg kedvezőbb kereskedői segédeszközei és ösz­­szeköttetései , tetemesb kereskedői társaságok , nagy­­kereskedések, biztos váltófizetések, escomptirozások ’stb. által, ’s ezeknél , valamint kedvező geographiai fek­vésénél fogva is, a’ középponti vasúttal való összeköt­tetést Arad felett megérdemli.“ Temesvárnak a’ Satellite által kereskedési tekin­tetben felhozott jelentősége ’s kedvező geographiai fek­vése iránt „nehogy bennünket Aradiakat a’ világ, Temes­vár’ ellenében, csak legkisebb önzéssel is vádolhasson, — ezúttal saját nézeteinket ’s meggyőződésünket nem nyil­vánítjuk ; — hanem a’ Satellite-nek felvilágosi­­tására, az alább következendő hiteles okiratot tesszük közhírré. *) Jegyzőkönyv. (14,537 szám, April’ 6-áról 1840). Fölvétetett Bécs’ cs. kir. fő és székvárosának tanácsa által, szabad kir. Aradvárosnak 1840-dik év’ márt. 9-dikén 566­. szám alatti levele, mellyben az idevaló kereskedőségnek a’ Bécs és Arad köztti kereskedési kiterjedéséről való vélemé­nye kihallgattatni kéretik. Jelen voltak: Alulirttak, a’ polgári kereskedőség’ testületé, miután a’ kérdés’ tárgyáról előre értesittetett volna, e’ következendőt jegyezteti jegyzőkönyvbe . Hogy Aradvárosnak kereskedési fontosságát igaz szem­pontból lehessen fölvenni, és felőle kereskedői tapasztaláson alapult bizonyossággal nyilatkozni ; szükségesnek tartja az alulirt kereskedőség előbb párvonalt huzni a’ magyarországi városoknak egymásköztti és Bécs iránti ipari és kereskedési forgalma felett, és ezen érintett aránynak közttök levő rangját meghatározni. Magyarország’ összes kereskedő városai között tagadhat­­lanul Pest foglalja el az első helyet, minthogy ezen város nemcsak egyesülési pontja minden nagyobb kereskedő házak­nak, hanem összejöveteli helye is minden kereskedőknek, kik nyers termékekkel és gyártmányokkal foglalkoznak. Igen sok előnye van Pestnek természetes fekvésénél, a’ hozzávezető szabályos­ kereskedési utaknál, de főbb kép a’ Duna’ hajózá­sánál fogva, ’s e’ mellett igen fontos egy Bécs-Pozsony felől Pestre tervezett vasút, melly onnan Debreczen­ felé ’s egy szárnyvonal Arad­ felé szándékoltatik. Pest után Debreczen’ sz. k. városát illeti az elsőség, mert ez középpontot képez Pest és Erdély , alsómagyarország és a’ Bánság köztt. Debreczen a’ bécsi piaczczal közvetlen kapcsolatban van ; és ezen város’ vásárait idevaló kereskedők is meglátogat­ják, és gyakran nevezetes vételeket ’s eladásokat tesznek mind kézmüvekből, mind termékekből , vagy mindjárt helyben, vagy levelezés, vagy pesti kereskedők’ közbenjárása által. Pest és Debreczen után kereskedési tekintetben Arad következik, mert ezen város kulcsa Erdélynek és a’ Bánság­nak. Továbbá abból­­is világos kereskedési fontossága, misze­rint 3 vására nemcsak a’ szomszéd kereskedők és gyártók, hanem külföldi ’s nevezetesen bécsiek által is gyakran láto­­gattatik. De fontosabb az itteni Araddal való azon üzlet, melly megrendelés vagy bizományosok által történik; mert alig van az itteni bécsi piaczon kereskedési osztály, melly oda­való kereskedőkkel részint közvetlen, részint közvetve Pest által, bizonyos — gyakran nagyon kiterjedt — üzleti kap­csolatban ne volna. Az aradi kereskedők magok­­ leginkább vására alkalmá­val — személyesen, vagy bizományosaik által megjelennek az itteni piaczon, és nagy mennyiségben vásárolnak és külde­nek Aradra mindenféle kézműveket, leginkább a­ morva és cseh gyárbirtokosok által itt felállított lakhelyekből , mihez még *) Eredeti nyelvén , németül küldetett be hozzánk ; de mi olly hosszú oklevelet idegen nyelven nem közölhetünk. — S­z­e r­k. 250 | az a’ körülmény is jó, hogy Aradnak meglehetős vízáradástól s ment utai vannak, minélfogva az odavaló forgalom nem igen akadályoztatik meg , mi még kevésbbé fog történni, ha az említett vasút létrejövend. ’S mind ezek mellett nevezetes előnyt nyerend más városok felett az által, ha a’ tervezett csatornák foganatosíttatnak, ’s ez által a’ nagyobb folyamok egymással összeköttetnek. Ha kereskedési tekintetben hasonlítást kellene Arad Sze­ged és Temesvár köztt tenni, úgy tagadhatatlanul Arad ér­demel elsőséget ezek köztt; mert nemcsak, hogy tán negyed résznyi üzlet is alig történik ezekben Aradhoz véve, hanem megjegyzésre méltó , hogy a’ Szegeddeli összeköttetés az ár­vizek miatt gyakran meggátoltatik ; Temesvár pedig egész­ségtelen fekvése miatt ritkábban látogattatik. Minélfogva ha arról volna szó , hogy a’ három utóljára nevezett város közül, mellyikbe kellene rendes váltó-törvényszéket helyezni, úgy az idevaló kereskedőség’ testületére legkívánatosabb ’s érdekére nézve legfontosabb volna , ha ezen kedvezés Aradvárost érné , mert ez által az idevaló kereskedőség nagyobb ösztönt és biztosabb kezességet nyerne az Araddal való kereskedési vállalatiban és üzleti összeköttetéseiben, és általában a’ keres­kedésben annyira megkivántató gyors törvényszolgáltatást a’ történhető panaszok vagy más nehézségekben inkább remél­hetné (következnek az aláírások.) Mit mond ezekhez a’ Satellite ? Továbbá is hiszi-e még, hogy Temesvár, kereskedési jelentőségénél ’s kedvező fek­vésénél fogva , a’ középponti vasúttal való összeköttetést Arad felett megérdemli ? Mi tovább is azt hisszük, hogy: nem!— — Végül Satellite urnak azon megjegyzésére: „hogy Arad tetemes költséget nyer , ha pályáját Szolnok helyett Temesvárra vezetendi, és ha a’ helyett, hogy Temesvárral versenyez­ne, inkább ennek érdekét előmozdítja , mivel csak igy juthat minél előbb ’s biztosbban a’ világgal kapcsolatban — mi csak azt kívánjuk viszonozni. Hogy Temesvár még tetemesebb költséget nyerne, ha pályáját, Szeged ’s Kecs­kemét helyett , Aradra vezetné, — ’s a’ helyett, hogy­­ Araddal versenyezne, inkább ennek’s a’maga tulajdon­ érdekét is előmozdítani, ’s magát a’ világgal rövidebb ,­­ könnyebb ’s olcsóbb utáni kapcsolatba tenni igyekez­nék! — S. N. J. Aradiak. Tervérfiúllatóság! dargik TORNAMEGYE (közlemény’ vége). Mártius’ 27-én az éhezők’ összeírására kiküldött szol-­­gabirói hivatal jelentését az osztályozó választmány­ el­nökének beadván, a’ szű­köl­ködők 2 különböző osztályba rovattak ; az első osztályba jöttek olly beteg, agg, nyo­morék, árva ’s neveletlen gyermekekkel terhelt özvegyek, kiknek vagy semmi vagyonuk, vagy rongyos házuknál egyebök teljességgel nincs, — és igy a’ reájok fordítandó segély’ általok leendő megtérítéséről semmi remény nem lehet, — ezen osztályba jött 1001 személy. A’ második osztályba soroztattak olly munkatehető, gyermekekkel terhelt egyének, kik keresetmód’ hiánya miatt magokat kitartani nem képesek, továbbá olly beteg- és nyomorul­tak, kiknek vagyonuk lévén, a’ velök éreztetett segedel­met részletenként idővel visszafizethetik. Ezen osztályba jött 750 személy. — És igy, a’ legszigorúbb leszámítás után, 1751 egyén van jelenleg a’ legterhesb nyomor ’s ín­ségnek kitéve, ha Tornam­egye’ rendei a’ közszükség’ el­hárítását folytonos szakadatlan figyelmük’ tárgyául nem tekintik. Végre elérkezett az olly reménynyel várt nap, márt. 28-ka. Kir. biztos ő nagymaga székvárosunkban megjelen­vén, a’ kinevezett biztosság azonnal tisztelkedni ment L. M. főjegyző szép szerkezetű beszédében a’ megye’ ín­ségét valóságában kitárván, előadó, miként Tolnamegyé­nek szirtes bérczei és szűk völgyei a’ legdusabb áldást­­hozó évben sem hoznak a’ nép’ szükségére elegendő ter­mést, annyival inkább a’ múlt — egész hazára közszüksé­get árasztott — évben. Megemlíté, hogy 9 határt és igy megyénknek 1­4-ét a’jég használhatatlanul elvert, a’ többi határokat, különösen réteket, az árviz elöntötte ’stb. Márt. 29-én, a’ főispáni hely­tartó’ elnöklete alatti köz­gyűlésben, legelőször a’ közszükség’ fedezése és az éhín­séggel küzdő népünk’ nyomasztó sorsának miként enyhi­­tése iránti módok felett , a’ márt. 23-ai közgyűlésben kihirdettetett felsőbb rendelvény szerint, szinte e’­őzés­ből kineveztetett kir. biztos ő­nmagával leendő értekezés végett kiküldve volt választmány szóval jelentvén , mi­ként a' tisztelt kir. biztos által a’ megyében fekvő kato­naság’ élelmezésére 1500 pft , az éhínséggel küzdő nép’ felsegélésére pedig 2000 pft ajánltatott, ez utóbbi azon­ban száztól­ 4 kamatra, 6 év alatt félévi 12 részletekben visszafizetendő kölcsön gyanánt a’ kir. kincstárból , a’ megye által kiadandó kötelezvény mellett, bár azon ké­rése a’ megyének , hogy a’ katonaság aratásig a’ kincstár által élelmeztessék, nem teljesittetett; mindazáltal mégis ezen mód által könnyítés tétetvén adózóinkon jelenleg,—­s ezért, úgy hasonlólag az éhezők’ élelmezésére bár kölcsön adatott 2000 pftért, ő felségének hálás köszönet mon­datni rendeltetett. Minthogy azonban az adózónép a’ katonai élelmezés melletti veszteség ’s egyéb terhek’ viselése által is ki van merítve, a’kirendelt 2000 p­ft pedig ollyan szegények’ tartására fordítandó, kik azt megtéríteni soha sem lesznek képesek, — ’s annak visszaadása a’ többi adózókra nézve elviselhetlen teher: ő felsége mind a’ két rendbeli összeg’ elengedésére megkéretni, és a’rakonczátlan, évenként ezrekre menő károkat okozó Boldva’ szabályozására az illető birtokosok által megtéritendőleg 2000 p.ft kölcsön’ adására a’ só’ felemelt árából megkéretni h­atároztatott. A’ kirendelt 3500 p.ft’ felvételére — a’ megye által kiadott kötelezvény elkészíttetvén, G. J. fő főpénztárnok felhatalmaztatott. A’ segélyosztási és élelmezési eljárás’ köreiben teendő minden intézkedésekre, első alispán K. S. elnöklete alatt, állandó választmány rendeltetett, olly utasitással , hogy a’ fentirt osztályzat szerint az 1-ső osztálynak elsőbséget adva , de a’ 2-ik osztályúakat is folytonosan figyelemmel tartva ’s a’ segélyezésből ki nem zárva , a’ koronként ne­talán megujittatni rendelt összeírások’ szigorú birálata után megállapított éhezőkre is a’ segedelmezést ter­jessze ki. — És hogy ezen, egyedül az éhínség’ eltá­­voztatására eszközlött segély, valódi czélja’ ellenére el ne vesztegettessék, a kioszt­ott élelmi­szerek’ eladása és megvétele olly szorosan tiltatik, hogy a’ ki azt megvenni merészlené, az elfogadott mennyiség’ megtérítésén felül 12 pont vagy illetőleg kemény büntetéssel fog fenyittetni. Olvastatott még szomszéd Borsodmegyének egy le­vele, mellyben a’ tervbe vett Boldva’ szabályozását kéri elh­alasztatni, — nehogy az egyenes vonalban folyó viz az ő határukat elborítsa. 10 év óta elég ideje lévén a’ le­velező megyének e’ tárgybani intézkedésére, Torna kész lévén a’ szabályozási tervvel —­ azt minél előbb meg­kezdendő — Hárman. KOMÁROM, ápr. 12-én. — Mai napon kezdődött főispáni elnöklet alatt rendes közgyűlésünk. Főispán ur ő amaga a’ nagy számú köznemességgel zsúfolásig tölt terem’ közönségét szokott szívélyes hangokon üdvözöl­vén, felszólitá a’ nemesek’ összeirásával megbízott kül­döttségeket, eljárásuk’ eredményének benyújtására. Az összeírások mind a’ négy járás’ részéről benyujtattak , és senkinek sem lévén azok iránt észrevétele , meghite­­lesittettek , minek következtében főispán ur ő nmaga , hű és pontos kívánván lenni kötelességéhez, a’ megyei tisztujitást e’ hónap’ 27 kére kitűzte. Az ennek meg­­tudása végett kíváncsian öszvesereglett nagy számú ne­mes atyafiak a’ határidő’ kitűzését őszinte loyalitásuk’ teljes és hangos méltánylatával fogadák, bensőkép’ meg­győződvén arról, hogy alkotmányos jogaik’ eme’ tör­vényes respectálása mindenesetre méltó tárgya volt nagy számmali összesereglésök’ lelkes ösztönének. Hogy illy nagy tömegnél mindig szokott egy kis hallgatói türelmet­lenség kitörni, tagadhatatlan, de már ez alkotmányossá­gunknak annyira megszokott baja, hogy ha nem úgy vol­na, valójában alkotmányos vérzsibbadástól lehetne tartani. E’ gyűlésről, jelen alkalommal csak ennyit kívánván közzétenni , a’ vitákról és a’ végzésről bővebb leírásomat azon alkalomra halasztom, midőn a’ még e’ hó’ folytá­ban történendő tisztujitás’ miképi véghezmeneteléről írandók, ’s végül még csak azt jegyzem meg, hogy fő­ispánunk , mint az érsekléli egyháznemesi szék’ nádora , ezen szék’ számban igen gyérré olvadott tisztviselői karát is ujitani kivánván , ennek határnapjául e’ hó’ 28-kát tűzte ki. — 1.— BARANYAMEGYE’ elaggott tisztviselőinek, ezek’ özvegyeinek és árváinak biztosítására alapitott nyugdíj­­intézet’ alapszabályainak tervezete. — T-fő Szakasz. A­z intézet’ pénzalapjáról. 1. §. Az intézet' pénzalap­ját teszi: a) Az összes tisztviselőségnek egy évi rendes fizetése. b) A’ megyebeli birtokos nemesség által elvállalandó ’s birt­okarány­lag kivetendő ősziét. c) A’ birtoktalanok által aláirandó szabad ajánlatok. d) A’ hivatalnokok’ előléptetése’ alkalmával különö­sen e’ czélra felajánlott fizetésük’ növekedésének ejry év­­rel oda engedése. e) Az uj hivatalnokok’ fizetésének első­­/« évi járan­dósága. f) Az e’ czélra elrendelendő tánczvigalmak, szini elő­adások, avagy más hasonnemü estvélyek’ jövedelmei, é v­­végre g) A’ kegyes hagyományok és ezek’ következtében 2. §. Minden megyei tisztviselő, ide értve orvost, mér­nököt , biztost, hadnagyot, sebészt ’s a’ rendes írnokot is, egy évi összes fizetését ezennel az intézet’ alaptőkéjéül olly formán köti le , miszerint annak öt száztéli kamatját, vagyis­­/jó részét évnegyedenként az intézet’ pénztárába rendesen befizetni fogja , a melly befizetések mindjárt a’ jövő évnegyedben, vagyis folyó 1847. évi május’ 1-ső napján veendik kezdetöket. 3. §. A’ megyebeli birto­kos urak és földes uradalmak’ részéről alaptőke gyanánt ezennel 15.000 pftoknak birtok-aránylag kivetendő fize­tése terveztetvén, a’ reájok esendő résznek előleges tud­­tul adása ’s ez alapszabályoknak közlése mellett elnöki­­leg felhivatni h­atároztattak az iránt , hogy ez érdemben az intézet’ alapitásához való hozzájárulásuk iránti szán­dékukat f. é. május’ 25-kén tartandó — ’s különösen ez ügy’ tárgyalásául kitűzött közgyűlésben nyilvánítsák, egyelőre megjegyeztetvén , miszerint a’ nem-nyilatkozók a’ többség’ határozatábai beleegyezőknek fognak tekin­tetni ; — az imigy kivetendő esziét a’ beleegyezők által egy bizonyos — ugyanazon közgyűlés által meghatáro­zandó határidő alatt leszen lefizetendő, szabadságában hagyatván mégis azoknak , kikre 100 pftokat megütő, avagy meghaladó ősziét esik — ezt, mint tőkét, féléven­ként, rendesen fizetendő hat száztéli kamat mellett, ma­guk­nál megtarthatni. — 4. §. A’ birtoktalan nemesség ’s tisztesebbek járásbeli főszolgabiró urak által az alaptőke’ neveléséhez szabad ajánlatkép’ leendő szives hozzájáru­lásra felszólittatni fognak, ’s az imigy összegyűlendő pénd

Next