Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-06-03 / 890. szám

mind az illető iparű­zőktől. Csakhogy kívánjuk, miszerint osztva azon olcsó kenyér nagyobb köszönetre legyen ér­demes, mint azon 23—26 ftos lisztből készült mostani kenyérpéldányok a’ piaczon , mikből egy karéjt nekünk kerdének e’ napokban mutatványul, illendő megbámulás és leirás végett. A’ bámulást véghezvittük óriási mértékben, mert itt hiába mondja az ember , hogy : „nil admirali“, — a’ leirást azonban illően meg nem adhatjuk, mivel sem ahhoz való tollal, sem dr. Liebig’ vegytani készületeivel nem birunk. Nem tudjuk, hamu, sár, homok, csizma­kenőcs teszik-e főalkatrészeit e’ csiriszes fekete sületlen keveréknek, de annyi bizonyos, hogy mind ezen részek benne vannak , ’s hogy láttára lehetetlen föl nem kiálta­nunk : „Ments meg uram minden becsületes embert illyen mindennapi kenyértől!“ Szigorú kötelessége volna a’ rendőrségnek az illy kenyereket elkobozni épen úgy, mint az éretlen gyümölcsöt szokták. Mert már az csakugyan nem emberi eledelnek való iparczikk. — A’ városligetben felállított ’s az általunk többször emlitett középponti sulyerejü vasút (centrifugal­ eisen­­bahn) tegnap volt ünnepélyesen megnyitandó. E’ napon át van már az adva a’ közönség­ használatának, mellynek nem lehet eléggé ajánlanunk e’ fontos, itt még soha nem látott találmány’ megtekintését. E’ rövidke utazás’ alkal­mával könnyen megismerkedhetni ezen vasutak’ minden sajátságaival. Vásári vendégeinknek ennek megnézése nélkül nem kellene eltávozniok. — Az ellenzéki körben f. hó’ 4, 5 és 6-dik napjainak estéin, a’ vidékről nagy számmal begyülekezett vendégek és tagok’ tiszteletére, ünnepélyes lakomák fognak tar­tatni. — Pestvármegye jövő kedden kezdendi évnegyedes közgyűlését, mellyre sok közérdekű tárgy van kitűzve vitatkozásul. — Bartay Endre fiatal hazánkfia és jeles tehetségű zongorász, ki a’ külföld’ több vidékein már nem csekély jelentőséget szerze nevének, Pétervárott meghalt. Az orosz hatóságok’ magyar gyorsaságú eljárására mutat azon körülmény, miszerint a’ boldogultnak még múlt évi július’ 1-én történt kimúlását a’múlt hónapban adták tud­tára Pestvárosnak. — Oroszhegyi Józsa, a’ „Honleányok’ könyve’“ szerkesztője, tisztelettel kéri vidéki előfizetőit, hogy a’ megjelent I. füzet’ vásári alkalmakon tova szállításáról gondoskodni sziveskedjenek. Lakik városház-utczában 282 sz. a. — Hauser Mihály, pozsonyi születésű hazánkfia, igen jeles hegedű-virtuóz , ki Német-, Svéd-, Norvég-, Dán-, Finn-, és Oroszországokat beutazván, művészete által mindenütt legnagyobb tetszésben részesült , Pestre ér­kezett, ’s itt nehány hangversenyt szándékozik adni, mire is a’ zenekedvelőket előre figyelmeztetjük. — A’ Széch­enyiliget múlt vasárnap ünnepélyesen megnyittatott. Nyitva leend­ e ezután a’ nagy közönség­nek? ’s ingyen-e vagy pénzért? — ezt a’ liget’ részvé­nyes urai tudják. Majd ha árnyék ’s épületek lesznek benne, bizonyosan nagyobb fontosságra fog e’ legközelebb fekvő „zöldség“ jutni. — Múlt vasárnap a’ nemzeti szinház a’ „Z r i n­y i“ czimü régi német tragicomoediával akarta a’ vásári kö­zönséget megörvendeztetni. Előre lehetett látni, hogy e’ kopott régiség, ezen idétlen pathost lélekző, zamat és illatnélküli üres szóvirághalmazból emelkedett nagy ké­pű darab csak kevés embert fog becsalni. Le kellett volna ezen má’ napjának még akkor szállania, mi­dőn Kölcsey megírta róla kritikáját, mellyet talán csak ismernek a’ színháznál. Annál inkább nem való az a’ mai közönségnek, melly ennél sokkal jobb műveket meg szokott buktatni. Museumba vele , ezen Körnek­ Zrí­nyivel , vagy adjuk ezentúl ezen czim alatt : „Egy vén német hadnagy Szigetváron a’ XVII. században,“ így ’s a’ costumok, nevek és személyek’ megváltoztatása mellett még el lehetne rajta mulatni, főképen , ha a’ görög tűz legalább is minden felvonásban egyszer kerül elő. Ugyan ez estre leplezték le az uj előfüggönyt, mellyet Schilcher prof. és Montini urak festének,’s mellyet a’ szinlap’ kisvá­­rosiasan jónak látott v­agy betűkkel tudtára adni a’ közön­ségnek. A’ függöny’ képei festészi kivitelre nézve sok te­kintetben jelesek, ’s a’ festész uraknak dicséretére válnak, azonban az egész még sem bir imposant hatással, mit vár­tunk volna. Nem ragad meg, hidegen hagy e’ sok rajz, e’ tarka csoportozat, ’s talán épen azért, mert nagyon sok, és nagyon tarka. Egységet és egyszerűséget nem veszünk észre a’ conceptióban, e’ nélkül pedig bajos hatást eszkö­zölni. A’ vászonra teremtett eszmék, gondolatok’ hal­mozottsága megzavarja az átlászóságot, úgy, hogy meg kell várnunk, mig a’ színház’ hivatalos orgánuma ma­gyarázatát adandja e’ rajzoknak, ha bővebben hozzá aka­runk szólani. Minden allegória legyen egyszerű, ha meg­értetni , ha hatni akar; minden nagyobb eszme legyen szinte egyszerű , mert „la grandeur n’est qu’une simpli­­cité sublime.“ ’S botránkoztató, hogy azon nehány sor, melly a’ függönyön Vörösmarty’ „Szózatjából van idéz­ve , helyesírás elleni hiba nélkül nem h­athatott. — Bő­vebben szólandunk, ha hivatalos magyarázatát kirondjuk a’ függöny’ képeinek. Addig csak egyszerűen megje­gyezzük, hogy színpadról az „építészeti“ hatás legmeg­lepőbb, ’s az allegóriás képben nem a’ tarkaságot, hanem az szoborszerű egyszerűséget és nagyságot keressük. — A’ budai német nevű hegyeknek magyar átke­resztelése jövő héten fog ünnepélyesen véghezmenni. Döbrentey Gábor kir. tanácsos’ ’s a’ budai hatóság’ vezér­ Törvényhatósági dolgok. HONTBÓL, május’28. Folyó hó’ 25-kén megkezdett ’s három nap alatt befejezett közgyűlésünk’ határnapja ’s folyama , a’ mindinkább közeledő követi választásoknál fogva, megyénkben is a’ szokottnál élénkebb részvétet ’s mozgalmakat idéze elő, mikről mindazonáltal ezúttal hall­gatni elhatározott szándékunk , részint azért, minthogy úgy „intra mint extra muros“ a’ dolgok épen forrásban lévén, kifejlődve nincsenek, ’s az eredményt, melly alapja leend ama’ criticai szempontnak, mellyből a’ tár­gyak’ előadásánál kiindulandnunk kell, még a’ jövő’ fá­­tyola fedi; részint pedig azért, hogy ne mutassuk be a’ hazának sem feketébb sem fejérebb szinekkel saját tá­borunk’ rajzolatát, mellynek különben is még több festé­kek’ alkalmazásán kell keresztülmennie. Szorítkozzunk tehát csupán csak magára a’ nyilvánosan folyt közgyűlési dolgokra. Főispáni helyettesünk nyitotta meg ezt, ’s meg­említvén ő maga, hogy a’ múlt közgyűlés alatt részt nem vett, szót emelt megyénk’ közelebb lefolyt helyzetéről ’s mozgalmairól, mellyek nagyobb figyelmet gerjesztettek a’ hazában. De ezekben nem nagyszerűséget, hanem rend­­kivüliséget lát. És habár szerinte hallatszottak is itt-ott dicsőítő szavak, de általánosan véve rólunk nem kedvező az ítélet. Nemcsak a’ társadalmi életre, hanem magára megyei működésünkre is mindez káros befolyással volt. A’ pártok’ egymást törekvő megsemmisítésére leginkább a’ kölcsönös engedékenység hathat, ’stb. Részéről e’ súr­lódások’ megszüntetésére, derült homlokkal mondhatja , mindent megtett, kéri a’ rendeket, hogy részökről is min­dent megtegyenek , ’s őt szándékában előmozdítsák. A’ figyelemmel hallgatott előadásra senki sem válaszolt a’ rendek közül, miután minden dolognak két oldala van , hogy az ellenzék’ részéről is egész Hiedelemmel, de egy­szersmind kellő nyíltsággal megtörténjék , kívánatos lett volna. Követte az elnöki beköszöntést T.— I.— e. kanonok által, évenkénti szokott uj bérbe kiadása a’ papi tizednek, a’ szokásos ellenmondásokkal; végre az alispáni jelentés a’ megye’ állapotáról, mint a’ tanács­kozások’ első ’s a’ gyűlés’ főtárgya. — E’ jelentés sze­rint az Európaszerte uralkodó ínség nemcsak hazánkat, de megyénket is érte , ’s az e’ czélra tett eddigi intéz­kedések nem szülték meg a’ kivánatos eredményt. Az 358 lete alatt. Uj nevek’ életbehozására legtöbbet tehet itt a’ journalistica. — A’ B.P. Hiradó Vajda Péter’ munkáinak kiadá­sára egy társulat’ összeállását indítványozza, mit részünk­ről mi is örömest pártolunk, ’s a’ társulat’ ügyének eme­lésére, mihelyt az életbelépend, mindent elkövetni ígé­rünk , mi tehetségünkben álland. Az első lépések’ meg­tételére az indítványozót kérjük meg. — Buda’ várának kiigazitása , mellyre a’ kormány tetemes öszletet ajánlott, Hild épitész’ terve szerint már a’ jövő héten fog megkezdetni. És ismét több joggal fo­gunk felkiálthatni: „Él magyar, áll Buda még!“ — Nem régiben ajánlottunk a’ vidéki magyar közön­ségnek egy Pesten tartózkodó miveit, becsületes fiatal francziát, ki a’ magyar életet megismerni szándékozván , a’ nyarat egy vidéki családi körben kivánná eltölteni. A’ vásárra feljött számos vidékiek között talán lesznek, kik­nek illy társalkodóra szükségök van. E’ rovat’ írója szi­­vesen szolgáló’ tekintetben személyes utasítással e’ lapok’ szerkesztő hivatalában. — Több magyar lapban nyilatkoztatja ki Hiador úr, hogy Szigligeti az ő „Mátyás fia“ czimű drámáját egy általa régebben beadott hasontárgyu drámából vette köl­csön, mert — úgymond — a’ lapokban közlött tarta­lomból úgy látja, hogy a’ kettő között nagy a’ hason­latosság. E’ lapokhoz is küldé a’ Honderű’ szerkesztősége a’ kérdéses nyilatkozatot, mit azonban e’ lapok’ szerkesz­tője Tót nem vett azért, mert egy illy puszta tartalom­hallomásból eredt következtetés és felületes ráfogás nem egyéb gyanúsításnál, ’s közbotrányt okozó, midőn egy is­meretlen iró egy elismert érdemekkel biró szorgalmas iró’ ellenében igy lép föl; ’s nem vettük fel továbbá azért, mert Hiadornak, ha már csakugyan nyilatkoznia kell illy modorban, meg van saját orgánuma : a’ Honde­rű. Alaposan motivált czikkétől , mellyben a’ darab’ átkölcsönzése által rajta követett sérelmet kimutatja, a’ közlést e’ rovatban nem fogjuk megtagadni. Különös el­járás a’ művek’ hasonlatosságának kiderítésében ! Hi­szen hasonlatosság elvégre is minden tárgy között van, habár csak ollyan forma is, millyet nem­régiben egy nemzeti humorista az ember és kő között fedezett fel, mondván: „mind a’ kettőt az úristen teremtette.“ — De lehet-e azután ebből kiindulni ? — ’S épen midőn e’ soro­kat írjuk, kapunk mi is egy ollyan Kiador-féle nyilat­kozatot. Múlt hétfőn adták színpadunkon Vahot Imre’ „Vén Csapodár“ czimü vigjátékát. A’ kezünkhöz jutott nyilatkozat igy szól: „Őszinte nyilatkozat a’ Vén Csapo­­dárra. V. I. Vén Csapodárának tartalmáról hall­ván, — igen nagy megütközésemre sok hasonla­tosságot találtam benne: „Pest éjjel“ czimü népszín­művemmel, a mellyet az első 50 aranyos pályajuta­lom ért i r­t­a­m, és nem nekem adtak. Miért is szük­ségesnek láttam ezt addig is kinyilatkoztatni, mig valami hasonlatos­ságot felfedezhetnék „Pesten junius 2­2-kán 1847. Inokai Csalán, m. k.“ — Valljon nem egé­szen úgy szól-e: ez, mint a’ Hiador’ beszéde ? ’s kérdjük, valljon levon-e ez valamit Vahot Imre ur’Vén Csapodájá­nak érdemeiből ? — Hanem ezekről majd holnap szólan­dunk világosabban és bővebben. — □ Ínséges nép, különösen alattvalóik’ irányában jóté­konyan viseltettek : a’ herczeg prímás, herczeg Eszter­­házy (hisszük, hogy herczeg Coburg is) a’ megyei há­rom birtokos káptalan és Luczenbacher testvérek, pesti fakereskedők , kik táblabirákul is kineveztettek elnök ő maga által. Örömérzettel hitettük volna el magunkkal a’ jelentés’ további kitételét, hogy hontmegyei lakó éhen meg nem halt; hahogy a’ szomorú tapasztalás ’s minde­­nikünk’ benső sejtelme azt elhitetnünk engedte volna. Visszatetszőbb volt még az orvosi kar’jelentésére alapí­tott azon hivatalos értesítése az alispáni jelentésnek, hogy megyénk’ egészségi állapota a’ lefolyt évnegyedben jó volt; holott megyeszerte a’ temetőknek uj meg’ uj sir­­dombjai, részint az inség okozta betegségekben, részint a’ typhusban elhullott számtalan, a’ cholera-időbelieket fölűlmúló áldozatokra szomorúan emlékeztetik az élvema­­radtakat. Kedvesebb volt hallanunk , hogy ő felsége öt­ezer pftot ínségben levő népünknek és pedig ezret ka­mat nélkül magazinális vételekre, négyezret pedig né­gyes kamat mellett vetőmagvételre, az illető kft. biztos­sága útján felajánlott. Tolvajlás nagy mértékben űzetett, minek, a’jelentő alispán szerint, egyik oka, hogy statá­riumunk nincs, mint a’ szomszéd megyéknek. Egyik adó­szedőnktől pénz is raboltatott el, de ez megfizeti a’ kárt. Múlt törvényszékünk’ alkalmával 60 rab vétetett elő ’stb. Az alispáni jelentés után első szólott Zs. I. tb. ’s, a’ me­gyeszerte szárnyaló hirek’ folytában , kérdést intéze az Ínség’ ügyével megbizott választmányhoz, hogy a’ kive­tett ’s beszedett 14 ezer pftból még meglevő 7 ezret is is aratásig ki akarja-e osztani ? miként ezt hiszi; de ezt a’ fentebbi oknál fogva magától a’ választmánytól akarja hallani , ’s annak ezt a’ rendek által utasításul kiadatni. B. M. L. e. alispán ’s választmányi elnök, P. I. táblabiró, P. E. e. és F. I. lelkész, a’ választmányi eljárást védve, előadják , hogy az illy végzés’hozatala inpoliticátlan volna, miután az a’ falakon kivüli nép által megtudva, csak dologtalanságra ’stb. vezérelne; aztán most már mun­kakereset nyílt, ’s igy a’ további kiosztással nem kellene sietni , nem kivált aratásig , miután nem tudhatni, nem lesz-e ismét rosz termés ’stb. Ellenben Gy. E., B. L., I. Zs., P. Gy., P. L. I.birák megjegyzik, hogy ha akkor tudattuk a’ néppel az ínséget, most sem lesz poli­­ticátlan tudatni azt azon néppel, ki maga ezen ínségre megadóztatott. Szólóknak eszéki ágába sem jutott, hogy lehetséges legyen csak föltenni is ezen pénzeknek (a’ szár­nyaló hirek szerint) más czélrai fordithatását. Nem is helyeselhető a’ választmány’ abbeli eljárása, hogy első íz­ben , midőn a’gabona még olcsóbb volt, fejenként két, utóbb, midőn drágább volt, csak egy prorint osztatott ki. Az aratás’ idejénél pedig továbbra számítani, a’ dolog’ ter­mészeténél fogva nem is lehetne; a’ külkormányok ’s nem­zetek’ intézkedéseik egyelőre szinte csak aratás’ idejéig terjednek; ha pedig ismét rész termés lenne , ekkor jő­­ne el az új intézkedésnek, új kivetésnek ideje ’stb. A’ már-már ingerültté válni kezdett tanácskozásokat meg­szüntette elnök ő magának azon, bár záros határidő nél­küli kijelentése, hogy az ínség-adóbeli pénzeket, a’ki­tűzött czélon kívül semmi szin alatt másra fordítani nem szabad. — A’ még ezen gyűlés’ folyama alatt fölvétetett nevezetes­ tárgyak közé sorolhatók : Hevesnek az isme­retes parádi eset miatti sérelmét panaszló levele ’s Te­­mesvár városáé, a’ coordinatio’ ügyében. Mindkettő az or­szággyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányhoz utasít­­tatott; Nógrádnak pedig egy az Ipoly’ völgyén vezeten­dő vasút iránti felhívására, részünkről is közremunká­landó biztosság küldetett ki. — A’ benső administratio­­nális tárgyak’ sorában nem kedvezően hatott a’ rendek­re , a’ megyénk’ szélén átvonuló középponti vasútnál előforduló visszaélések ’s rendetlenségek’ felhozatala, ’a még inkább a’ megyei tisztviselőségnek e’ tárgybani el­lenkező jelentései. Az illető járásbeli főbiró ’s eskütt különféle visszaélésekről, az ottani megyei biztos’ hanyag­ságáról ’s a’ vasútnáki élelmezés körül tett zsarolásokról tettek hivatalos jelentést. Ezeket azonban, a’ kérdésben levő vasúti biztos’ tudósítása’ nyomán, elnök ő maga ’s azon biztost kinevező első alispán, részint „nem igazak­nak“, részint nem olly fekete szinben állóknak lenni kije­lentették. Mire ismét az érintett törvényes bizonyság az el­lenkezőről értesítették a’ rendeket, ’s felhozott adatokkal azokat el is hitették. Ugyan ez alkalommal szóba jött az első alispán’ abbeli önkényes intézkedése, miszerint egy év óta a’ vasúthoz biztosokat nevez ki a’ nélkül, hogy a’ rendeket erről csak egyszerűn is értesitette volna, mit elnök ő maga feledéssel mentett. Ismételni nem akarván, mellőzzük a’ részletes és szúrós vitákat e’ tárgyban, közöljük csupán a’ köz­megállapodás­ szülte határozatot , melly szerint biz­tosság küldetik ki a’ vasutnáki mindennemű visszaélések’ megvizsgálására, melly biztosság munkálatát a’ jövő köz­gyűlésre előterjesztendi, melly alkalommal egyszersmind, a’ szabadon folyamodható egyének közül, a’ vasúti biztosi állomás’ betöltése is választás’ útján véghez menend. — A’ hús’ ára,­a’ fenforgó körülmények’ tekintetéből, 14, 13 krra emeltetett, jövő közgyűlésünk pedig aug. 30-ára, törvényszékünk sept. 6-ára határoztatott. — Többen. KRASSOBOL. Tekintetes szerkesztő úr! Évnegye­des közgyűlésünk csakugyan ápril’ 28-kan volt; azonban­­ hiszem, hogy a’ B — P. Híradó’ krassói levelezője vagy betűszedője egyedül azért irta ápril’ 21-ét, hogy meggyő­­­­ződhessék, valljon mennyire juthatni a’ negatiok’ terén­­ in praxi ? ! A’ gyűlést főispáni helyettesünk nyitotta meg, azt mondta a’ KK. és RR-nek , miszerint ismét azon helyre

Next