Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-01-26 / 819. szám

Kedd,19. Januarius 26. 1847. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,­­s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számiltatik. TARTALOM. Kir. helytartói levél. Hivatalos közle­mény. Halálozás. Legfőbb teendőink. I. Törvényható­sági dolgok: Árvából (közgyűlés). Arad. Újvidék (a’ nemzetiség’ ügyében). Pápa (az uzsoráskodás és a’ zsidók). Erdélyi országgyűlés. Vegyes közlemények: A’ tót-magyar szótár iránt. Fiumei vasúttársaság (folyta­tás). Emléktársaság. Külföld. Szerkesztői értesítés. Duna­­vizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Kir. helytartói levél. Nagyméltóságu­k, személynök ur ! Miután istenben boldogult elfelejthetet­­len édes atyámnak, az ország’ nádorának elhunytéval fel­séges urunk által kir. helytartóvá legkegyelmesebben ki­neveztettem volna: ludányi Bay György kir. taná­csost ’s volt alnádori alhelytartómnak, Széll Imre eddig nádorispám itélőmestert helytartói itélőmesterem­­nek, jogomnál ’s tanúsított érdemeiknél fogva, kinevez­tem, miről midőn nagyméltóságodat ezennel értesitném, állandó különös hajlandósággal maradok nmltgodnak Bu­dán, boldogasszonyhó’20-án 1847., legszivesb jóakarója ISTVÁN m. k., kir. helytartó. A’ nmirgy magy. kir. udv. kamara a’ Predanián megüresült kir. bá­­nyakamrai erdész-állomásra Ringler Károly pályavégzett k. erdész­gyakornokot alkalmazá. Halálozás. Rét­a­y József szigeti sópénztári tiszt meghatá­­rozott. Legközelebbi feladatunk. 1. Nem minden rom Acropolis , ’s a’ magyar alkotmányban nincs itt sem drága anyag, sem művészi forma, sem nagy emlékek a’ m­iltból , sem kilátás dicső jö­vőre. — Számtalanszor mondottuk már, és számtalan­szor fogjuk még mondani, hogy institutioink ’s törvé­nyeink többnyire korhadtak, ’s mindent újra kell tennünk. Mind a’ mellett nem tartozunk azokhoz, kik tabula rasa-t vélnek csinálhatni, kik javasolják , hogy egy országgyűlésen 99 tárgyba ereszkedjünk. Mi a’ régi omladékos épület’ egyes részeit lerontani, azokat ujdon felépíteni ’s ezen eljárást folytatni akarnék , mig a’ régi ronda vár’ helyén korunk’ követeléseinek megfelelő épület álland, mellyben a’ magyar nemzet sokkal kényelmesben, mint eddigien, amúgy európai módra fog lakni. Mi tehát első teendőnk­­! Itt az ideje, a' felelettel e’ kérdésre nézve tisztába jőnünk , mert törvényhozási szünetidőnk’ har­madik évét éljük, és sok törvényhatóságban készülnek is már a’ lánczok , mellyek törvényhozásunk’ mozgását annyira moderálják, hogy mozogni sem fog tudni — t. i. az utasítások. ’S hogy az utasítások’ kidolgozásánál , — mellyeket, ha már kikerülhetleneknek tartatok , minél nagyobb általánosságban óhajtanánk szerkesztetni — tárgy tárgyra ne halmoztassék, ’s ekkép’ az országgyűlés majd a’ tárgyak’ sokasága miatt mit se végezhessen, szük­séges volna a’ legközelebbi teendők iránt tisztába jőni. Mi a’ vámügyet, büntetőtörvénykönyvet és sok más tárgyat kiszámith­atlan fontosságú dolgoknak tartjuk, olly dolgoknak, mellyeket a’ napi­rendről mind nem lehet többé visszautasítani. ’S midőn e’ sorokat leírván , teen­dőink’ hosszú során végig tekintünk, még inkább, mint valaha, érezzük az évenkinti országgyűlés’ szükségét. Ha azonban a’ közeljövőre tekintünk, ha azt kérdezzük, mellyek azon tárgyak, mellyeknek megoldásán kell a’ nemzetnek minden más tárgyak fölött törekedni ? minden kétkedés nélkül jelöljük illy első fontosságú kérdésekül a’ városi ügyet, adót, örökváltságot és ősiséget. Nem azért emeltük ki különösen e’ négy tárgyat, mintha irásközben véletlenül jutottak volna eszünkbe. Fontosságuknál fogva állanak ezek első sorban, ’s mi­dőn, a’ viszonyos hatásnál fogva, egymástól­­­lválaszthat­­lanok, általok hisszük egyszersmind feltételeztetni a’ nem­zetiség ’s alkotmány’ fenállását és a’ miveltség’ lehető­ségét. Az adóról szólva, nem azt értjük természetesen, hogy az 52 megyének követei a’ hadi adót szavazzák meg, mellyhez sem a’ szavazó képviselők, sem a’ képviseltek egy fillérrel sem járulnak, hanem a’ nemesség’ botrányos adó­mentességének megszüntetését ’s egy egész finanszrend­­szer’ megállapítását, miszerint nemcsak az eddigi státus­kiadások mindenki’ hozzájárultával fedeztessenek, hanem más szükségek is kielégittessenek, mellyeknek kielégíté­séről gondoskodni, korlátoltság, könnyelműség és lelkiis­meretlenség eddig nem engedett. Ha már formulázzuk nézetünket az adóügyről, óhajtjuk 1-ször egy országos pénztár­ felállítását, kezdetben csak évenkinti 3 millió fo­rinttal, közlekedési eszközök ’s más illynemű czélok’ esz­közlésére. 2-or A’ hadi adó ’s élelmezés’ fejében fizetendő kárpótlást, mindenki’ hozzájárultával évenkint körülbelül 5,500,000 pft. 3-or A’ megyei adó’ fizetését a’ nemesség’ hozzájárultával, mi 4,500,000 pftot tesz. Az adó’ e’ há­rom rovata 13,000,000 pft lenne. Lássuk, miért nem tu­dunk kevesebbel megelégedni. Mi az első pontot illeti, meg fogjátok engedni, hogy azok maguktól nem támad­nak, hogy szükségkép’ pénzalapot kell előteremteni, ha közlekedési eszközöket akarunk létesíteni. Hogy ehhez mindenki járuljon, nagyon természetes , hiszen minden­kinek lesz e’ javításból haszna. De az adózó nép e’ teher­­hez nem járulhat, ha ti, kiváltságos uraim, azon terhek­­ben részt nem vesztek, mellyek eddig kizárólag őt nyom­ták. Itt vagyunk a’ második pontnál, a’ hadi adónál. Ebben is részt kell vennetek ; mert érdeketökben védetik főleg a’ hon; ’s mert a’ magyar nemzetiségnek nincs na­gyobb támassza, mint az érdekegység. Micsoda érdeke lehet a’ népnek ’s főleg az idegen ajkú népnek, olly stá­tusnak, olly nemzetiségnek fentartásában ’s védelmében, melly mellett a’ honvédelem’ terhe kizárólag a’ szegény nép’ vállait nyomja, ’s a’ gazdag nemesség nem szégyenl­i magát ezen első polgári kötelességtől ment maradni. ’S az alkotmányoknak nincs hatályosabb garantiája,mint a’ bud­get, minek tétele természetesen egyenlőséget föltételez a’ teherviselésben. Pedig nem szabad még a’ hadi adónál is megállapodnunk.Hiszen kinek ügyeiről gondoskodik a’me­gyei administrate ? Ki viseli a’ megyei hivatalokat, ki vá­lasztja a’megyei tisztviselőket,­­s ki rendelkezik a’házi pénz­tár felett ? Szeretnők tudni, mi okok dispensálhatnák a’ne­mességet a’ megyei házi adóbani résztvételtől ? Lesznek talán, kik nézetünkre azt válaszolandják, hogy a’ nemesség annyi terhek’ viselésére nem képes, ’s a’ követelési hangot nem szereti,hogy rábeszélés’ útján könnyebben lehetne vele boldogulni. De­ szabad legyen ez ildomos férfiaknak felelni, hogy azon adóöszletet, mit mi az ország’egész földbirtokára ’s a’ kereset’ minden nemeire, valamint az ország' minden osztályaira ki akarunk vetni, — az országos pénztárba be­folyandó három milliót kivéve —jelenleg kizárólag az úr­béri birtok ’s a’ legszegényebb osztályok fizetik. — ’s hogy tehát fonákság állítani, mintha ez ország, ha a’ ter­­hekben mindenki résztveszen, 3 millióval többet el nem bírna­ — . Törvényhatósági dolgait. ÁRVAI közgyűlés. Évnegyedes közgyűlésünk, főispáni helytartónk’ elnöklete alatt, dec. 15én kezdődött, ’s a’ közbejött ünnepek és egy fontos kérdés miatt január’ 7-dikeig húzódott. Elnök ő méltósága’ üdvözlő beszéde után , első alispánunk a’ megye’ állapotáról ten jelentést, különösen figyelnezteté a’ liliket a’ három évi silány ter­­més­ szülte közönségre ; különösen ez utósó évben — a’ köztudomású burgonya-rothadás legelső ’s legfőbb táp­lálékától fosztván meg szegény adózóinkat — szomorú következésektől lehet tartani, ha a’ Rák bölcs belátással nem intézkednek az ínség’ elhárítása ellen. Fájdalom tölté el a’ jelenlevőket, és szólani akartak e’ tárgyhoz; azonban helyettes ur legczélszerűbbnek látá , e’ tárgy feletti ta­nácskozást akkorra halasztani , midőn a’ szolgabirák be­­adandják ez évbeli termésről jelentéseiket. — Az érde­kes­) tárgyak közül Pozsony- és Krasznamegyék’ ismert levelei kerülvén szőnyegre , mindkettő az országgyűlési utasítások’ kidolgozásával megbízandó választmányhoz utasittatott. Ezen szép hivatásu választmány’ kinevezé­sét, bárha majd minden gyűlésen sürgetik a’ RRk, helyet­tes ur mindig ellenzi. Helyettes’ ezen czélját sejteni lehet, azonban véleményünket csak akkor mondandjuk meg, ha a’ martiusi gyűlésen sem fog történni semmi. Felolvastatott a’ szolgabirák’ ez idei termésről szóló jelentése; ebből kitetszett, hogy az ez évi termés a’ ta­valyihoz képest egy harmad részszel kevesebb. Helyettes ő méltósága, tekintve az ügy’ szentségét, belátva a’ nagy­szerű segitség’ szükségét, jónak látta, ha ide engedte­tik a’ megfontolásra, ’s azért a’ gyűlést ,egyedül e’ tárgy miatt január’ 7-dikére halasztotta. — És megjött e’ hó­napnak 7-dike, és számosan sereglettek össze a’ RRk me­gyénk’ termébe. Helyettes ő méltósága előadván a’ gyű­lés’tanácskozási czélját, kérte a’RRket, hogy vélemé­nyeiket higgadtan és egymás iránti türelemmel adják elő. Szót emelt Z. E. és a’ rendkívüli inség’ elhárítására nem lát más módot, mint, ha egy bizonyos pénzösszeg a’ me­gye’ nemességére kivettetik, és kötelező erővel biró me­gyei határozat’ nyomán a’ nemességtől beszedetik. Pár­­tolók ezen indítványt R. E. és K. E. Ellenben az ura­dalmi képviselő és ügyvédek ellene szólaltak fel; az első elhitetni igyekezett, mikép’ az uradalom sok helységeket jólétekkel tetézett, de azonkívül az erdei munkát, ki­váltképp ez idén, készpénzzel fizetvén, keresetmódra nyújt alkalmat, és ezen keresetmód felrunr legalább 70 ezer ré­­nes forintra. Alázattal kérdjük uradalmi képviselő urat, mert nem tette ezt az uradalom ön és jobbágyai’ hasznára már régen ? és mért vannak csak a’ kisebb fakereskedők, kik még sokkal drágábban fizetik, mint a’ főbérlő, kö­telezve , a’ fát saját költségökön vágatni és hurczoltatni ? Bizony nem léteznék ám most a’ rendkívüli szükség, ha szegény adózóink közt a’ keresetmód’ következtében sok százezer forinttal több keringene. — A’ két uradalmi ügyvéd pedig törvényt emlegetett, mellynek erejénél fogva a’ nemességet megadóztatni nem lehet; nem ellenei ők , mondák, a’ nemesi adónak, de mig ellenkező tör­vény nem fog hozatni, a’ fenálló törvény mellett küzdend­­nek, ha pedig törvényellenesen mégis megrovatnék a’ nemesség, az uradalom’ részéről tiltakozni kénytelenek. Ugyan kérdjük az érdemes ügyvéd urakat, milly arczczal fognak az önkénytes adó mellett felszólalni, ha most, mi­dőn adózóink’felét éhhalál fenyegeti, fukarkodva igye­keznek az uradalom’ pénztárát elzárni, az inség’ mesz­­szeható jajszavaira nem hallgatva. — A’ tárgynak mindkét oldalróli megvitatása után, a’ BR.’ vélemé­nyét összeegyeztetni igyekezvén helyettes ő misága, — ki ezúttal az ellenzékhez hajlott — a’ határo­zatot illy formán mondta ki: ámbár ugyan elismerik a’ BR., hogy a’ nemességre valami adót, országgyűlésen kivül, róni nem lehet; ámbár ugyan a’ törvények’ szent­ségét maga épségében megtartani mindenkor szivökön fekszik ; mindazáltal három egymásután következett rendkívüli terméketlen évek által a’ legsúlyosabb ínségbe annyira, hogy az éhhaláltól alaposan tartani lehet, leti­port adózóinknak segédkezet gyújtani ’s e’ megyétől ve­szedelmesebb csapást elhárítani sietvén; azt, hogy olly bő segélyre, melly múlt két évben felebaráti adakozások­ból e’ megye’ inségszenvedőire az ország’ minden részei­ből árasztatott , számot tartani nem lehet , szemügyre vévén: felebaráti segélyajánlat­ nevében, a’ kebelbeli ura­dalmak’ ’s nemesség’ becsületérzésökre hivatkozván ’s bízván, 14 ezer pftból álló ajánlatot tesznek ; és azon re­ményben, hogy az illető földesurak a’ becsületérzést sze­mük előtt tartván, ezen ajánlatnak ellenszegülni nem fog­nak, annak behajtását az aladószedőkre bízzák , magára a’ kivetésre nézve az eddigi kulcsot, melly a' subsidiu­­moknál divatozik, tovább is megállapítván, és ezen kive­tés’ eszközlése a’ számvevőre bizatván; — megállapodván abban is , hogy a’ begyülendő összeg kezelés végett a’ hadipénztárba tétessék; hogy pedig czéljának minél job­ban megfeleljen, az inségeskedők’ tárgyában munkálkodó előbbi választmány javaslatot dolgozand ki, ’s azt még ezen gyűlésnek beadandja; a többire azon váratlan eset­ben, ha ezen határozatnak az árvai uradalom ellensze­gülne, ’s igy a’ szomorú következések’ elhárítását gátolná, akkor ezen körülmény ő cs. k. felsége" legkegyelmesebb színe’ elébe jobbágyi hódolattal felterjesztessék, hogy ezen megye’ rendei, az ügyefogyott és ínséggel küzdő jobbá­gyokról gondoskodni akartak, azonban ezen gondoskodá­suk az árvai uradalom’ ellenszegülése miatt foganatba nem mehetett, ’s igy ha netalán ezen inségeskedésnek szomorú következései leendőek, ezt a’ megye magára nem vállalja, hanem az árvai uradalomra, melly a’ se­gélynek fő ’s úgy szólván egyedüli forrása, házitandja; ’s minthogy nem várt esetben az árvai uradalom’ jobbá­gya úrbéri terheit teljesíteni nem képes, ennélfogva a’ nevezett uradalomnak, az úrbéri járandóságok’ megtaga­dása’ esetében, a’ megye’ részéről a’ jelen körülmények közt segéd­kéz nem adatik. — Erre mondatott az urada­lom’ részéről, hogy ez maga után lázadást húzhat, hogy ez a’ földesúr' iránti engedetlenségnek támasza, ’s hogy ezen határozat forradalomra fog vezetni. Helyettes ő méltósága egész biztossággal nyilatkozott, hogy ha ne­talán e’ határozatnak keletkezése miatt lázadás történ­nék , magára válalja a’ felelősség’ terhét. De ellenben, úgymond, áll-e jót az uradalmi igazgató, ha nem segí­tünk az éhezőkön, hogy fel nem lázad-e a’ nép ? — Más­nap az uradalom" részéről írásban egy ellenmondás ada­tott be, melly egész kiterjedésében a" jegyzőkönyvhöz mel­lékeltetett. — Jövő évnegyedes gyűlésünk martius’ 15- dikén lesz. — R. L. ARAD, jan. 18-kán. Pestet kivéve, alig van város, melly ipar, vállalkozás, kereskedelmi forgalom, csinos­­bulás és civilisatio’ tekintetében, kevés idő’ lepergése alatt, olly óriási eredményt mutathatna fel, mint Arad. Ez még alig 10 éves királyi városban, virágzó takarékpénz­tár, kisdedóvó-intézet, védegylet, olvasó kör, nagyszerű kórház, conservatorium, állandó színház— fájdalom még ez évben német Thalia h­atalma alatt— vívó és gyors uta­zási intézet, jótékony nőegylet, uszda’s általában a’ socia­­lis tér' minden korszerűbb eszméinek practicus alkalma­zásából eredt fejleményei büszke önérzelmet kelthetnek minden nemesen érző aradi’ keblében. És ez intézmények’ fénycsillagául számítható nemzetiségünk’ előhaladása is. Nincs e’ honnak városa, mellyben a’ magyar, oláh, né­met , rácz és zsidó elem hatalmasabb egyformaságban­­tűnnék fel, mint Aradban. És mind­en mellett alig van 15

Next