Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-03-28 / 854. szám

Vasárnap 854. Martius 28.1847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyéb fitt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr számittatik. Folyó évi április’ 1-ső napjával kezdendő évnegyedi előfizetés a’ „Pesti Hírlapra“ Budapesten boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve borítékban: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik Pesten a’ kiadóhivatalban (hatvani­ utcza Horváth-ház) és minden kir. postahivatalnál. TARTALOM. Követi utasítás. Fővárosi újdonsá­gok. Törvényhatósági dolgok: Pestmegye (a’gyű­lés’ negyedik napja). Nyitra (közgyűlés). Sáros (közgyűlés). Arad (takarékpénztár). Vegyes közlemények: A’ hazai műemlékek’ ügyében. Pesti vásár. Gyáralapító társulat. Kül­föld. Hirdetések. Duna vízállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Követi utasitás. Az országgyűlés közeledik. A’ megyékben mindinkább készülnek az utasítások; több helyeken állandó választmányok dolgoznak; ’s eljőnek lassanként a’ napok, mellyekben e’ választmányi munkák közgyűlések által tárgyaltatni, megállapittatni és meg­tartásukra a’ követek esküvel köteleztetni fognak. Mit tartunk mi az utasítási rendszerről ? egyik tár­sunk nehány nap előtt elmondotta. Mi szerencsétlenség­nek tartjuk azt, és valóban alig óhajtunk forróbban vala­mit, mint azt, hogy a’ megyéktől múljék el e’ pohár. Mig pedig ezt elérhetnők, úgy hisszük, hogy azok­nak, kik a’ megyékben az utasítással foglalkoznak, jobb és czélszerűbb tanácsot nem adhatunk , mint azt, hogy amaz’ elv’ befolyása alatt dolgozzanak, és ne legyenek fe­lettébb bölcsek. Nincs boldogtalanabb és szánandóbb helyzet, mint azon követé , kinek számára olly utasítást készitettek, mellyben a’ tárgyak részletekig kieresztve, épen sorozva ’s néha a’ kívánt törvények is egészen formulázva vannak. Ez által a’ követ véletlenül meg van igázva ’f elejtve a’ megvitatás’ és csatlakozás’ hasznaitól, ’s nem ritkán arra kárhoztatva, hogy a’ részletekben ollyas iránynak tegyen szolgálatot, melly ellen a’ kiindulásnál, a’ kérdés’ elvé­nél, küzdött, és kinozza magát mind örökké meggyőző­désének elfojtásával, annak méregetésével, hogy a’ kér­dések’ felmerülő ágazatai közül, mellyikhez húz leginkább és mellyiktől üt el leginkább az a’ mű, mellyben kontár­­politicusok odahaza a’ törvényhozást utánozták, ’s őt reá megeskették. Egy gyötrődő gép, kinek minduntalan félni kell,’s nem törvényhozó, kinek a’ félelmet szomszéd­jában sem szabad tűrni. Másrészről magok a’ megyék azon álláspontot, hon­nan a’ törvények’ alkotásában résztvesznek , épen a’ részletes utasítások által haszontalanná teszik , ’s néh­a épen nullifi­álják, és úgy járnak, mint ama’ bölcs, ki sokat akarván mondani, épen semmit sem mondott. Mert meg­kötvén követeiket, azoknak befolyását csökkentik, csat­lakozásukat nehezítik, erejöket elzsibbasztják, az elága­zást nevelik, ’s ekkép’ olly sokszor egyedül és nem egy­szer szavazat nélkül maradván, a’ consolidált kevesebb­­ségnek szolgálnak, hogy akaratát keresztülvigye a’ di­vergens többség ellen. Mert ne higyyék a’ hatóságok, hogy valamelly kér­dést ők fejtenek ki azon pontig, mellyen annak meg kell állapodni. Soha nem kell szem elől téveszteni azon körül­ményeket, mellyek között nálunk a’ törvények születnek. Bevallott elvek és meghatározott czélok helyett a’ kí­sérlet’ és a’ véletlen’ uralmát találjuk a’ közügyek’ elin­tézésében. Tudjátok-e, mit akar a’ kormány, és mit akarnak a’ megyék, és hol vannak bizonyítványaitok arról? A’ jövendőről nem szólunk még, mert jelenségei fel nem fedeztettek. De a’ múltnak könyvéből azt tanuljuk , hogy mi a’ kormány’ akaratát még akkor sem tudjuk, mi­dőn propositiói már zárva vannak előttünk. A’ dunasza­­bályozást, teherviselést, megyei kihágások’ megszünteté­sét, városi ügyet és több kérdéseket, mellyeknek halla­tára felkiáltanak némellyek örömükben, hogy nincs többé ellenzék, láttuk az előadásokban initiálva, és nem nyerünk sehol meggyőződést a’ felől, hogy ama’ kérdések’ életbe­léptetése iránt a’ kormány­párt magával tisztában lett volna. De hát a’ megyék vannak-e, lehetnek-e tisztában vég­­czéljaikkal ? A’ kormány’ akaratát nem tudják; egymás’ akaratát nem tudják; a’ politicai éretlenség’ eszmezavarában em­lődnek, az előtolakodó tudatlansággal küzködnek, a’ sajtó’ érleleteit nem ismerik, a’ közhaza’ érdekét önérdekek’ szempontjából tekintik, és csinálnak egy köteg-utasitást jó remény’ fejében , melly csak arra való, hogy a’ követ maga fejével ne gondolkozzék, és a’ törvényhozók’ korá­ban magát kapacitáltatni ne engedje. Senki sem tudja nálunk azt: mi fog történni az or­­szággyűlésen ? Minden eredmény az utósó nehány nap­tól, concessiótól, alkutól függ. Az alkotmányos élet’ bol­dogabb zónái alatt egy sajtónak nyilatkozása, egy ese­mény’ szemlélete, a’ tárczának hordozása kezességet nyújt a’ kérdések’ jövendője felől. Mi más életet élünk, mert más törvényhozásunk van, melly az utasítási rendszer alatt szenved. Azért a’ megyékben azok, kik az utasítás’ készítésével foglalkoznak, minden bizonynyal legczélszerűbben csele­­kesznek, ha csupán elveket adnak utasításul, és, minden részletnek mellőzésével, a’ többit követeikre bizzák. Ez által nyerni fognak a’ megyék, mert megkí­mélik magokat a’ sok sikeretlen politicai erőködéstől, ’s az erre eddig elvesztegetett buzgóságot az administratió­­nak szentelhetik; és nyerni fog a’ törvényhozás időben és eredményben, mihelyest a’ követet egy-egy provinciális törvény nem emlékezteti szüntelen küldőire, mint a’ rabot a’ bilincs’ csörömpölése fogságára. Óhajtjuk pedig, hogy az illy utasításban legelső he­lyen az évenkénti országgyűlés’ elve foglal­tassák. '*.4­* Fővárosi iíjdonságok. A’ nemzeti színház’ ügye még mindig sok beszédre szolgál alkalmuk ’S a’ sok beszéd között, mint ez az em­beri gyarlóság ’s rövidlátóságnál fogva rendesen történni szokott, feltalálta illetéktelen helyét a’ gyanusitás is és a’ rágalom. A’ lapunkban felszólamlott Czakó sem kerül­hető ki, hogy szándékának tisztasága kétségbe ne vonas­sák. Kezében aljas indokok’ tolórudját vakmerősködők észrevenni a’ mindig nyilvánosabban hangozni kezdett rágalom, de Czakó fölkeresé a’ gyanúsítások’ kútfejét, ’s­­ a’ kútfő, melly azelőtt olly erősen bugyogott, most több megkért tanúval szemben elhallgatott, elnémult, tökéle­tesen bedugult. Az elégtétel nem vált ugyan csattanóssá, de szintolly férfias volt, mint az lett volna. Mit is a’ kó­sza hírek’ czáfolatául sietünk ezennel közzétenni. És a’ gyanúsítás’ nyelve itt meg nem állapodott. Most az országos főigazgató , gróf Ráday ellen fordul, nagy hangosan azt hiresztelve róla , hogy a’ dolgok’ illy vál­tozásánál fogva a’ reábizott intézet’ kormányzásától vissza­lép, hogy azt jelen bonyolodottságában eldobja magától, ’s visszavont, keresztbefont karokkal csak távolról nézendi a’ közvélemény’ óhajtása szerint bekövetkezendő fordula­tokat. Ezeket ’s illyféléket hiresztelnek után útfélen. ’S a’ kik ezt teszik, de nem ismernek férfias erőt és jellemet, de nem ismerik Ráday grófot. A’ nemes gróf nem tegnap óta küzd a’ nyilvánosság’ pályáján , őt nem tegnap óta tiszteljük a’ politicai téren azok’ sorában, kik követ­kezetes erély és kitartás által tevék magokat a’ köz­bizalom’ részeseivé. ’S ama’ hirterjesztők felejteni tud­ják , hogy nyilvános közpályán illy bizalomra szert csak az tehet, ki a’ szabad szónak nemcsak bátor kimondója , hanem annak mindenkor tisztelője , mindenesetre pedig eltürője , hogy nyilvános pályán netaláni ellenkező vé­lemények iránti türelmetlenség és hiú sértékenység gróf Ráday’ nyilvános működésétől mindenkor távol volt. Ő a’ nemzet’ borongósabb korszakában is férfiasan tudott megállani, ’s kivívta a’ nemzet’ méltó becsületét. ’S az­tán tulajdonképen nem is ellenkező véleményekről van itt szó. Hogy nagy reformokra van szükség, maga a’ főigaz­gató gróf is érezni látszik már azelőtt, ’s mi azon hitben élünk, hogy felszólalásaink az ő czélba veendett szándé­kainak csak elősegélésére történtek. ’S ezek igy lévén , teljes okunk van hinni, hogy a’ dolgok’ folyama rövid idő múlva az általánosan óhajtott medrébe fog szorittatni, ’s a’ rágalmak’ és híresztelések’ minden útban heverő gátjait el leszen sodrandó! — A’jelen múlófélben levő hónap több nevezetes gyűlésről tévé emlékezetessé fővárosunkat, miért is szo­kottnál számosabb vidékiek’ gyülhelyévé jön Budapest. Mozognak a’ test’ tagjai, mozognak; ’s talán csak itt lesz már az ideje, hogy igazán lehessen elmondani, miszerint a’ lélek is csakugyan fölébredt már közöttünk. — A' csa­pást szenvedett kereskedelmi társaság e’ hónap’ elején újra megalakult. Van igazgatója, van választmánya, van­nak rendszabályai, mellyek biztosságot, állandóságot ígérnek. — E’ hónap’ közepén gyülekezének össze a’ po­liticai pártok’ képviselői is nagy számmal és lelkes buzga­lommal. A’ pártok rendezők magokat, a’ mint tudta min­­denik , ’s a’ jövő országgyűlés talán eseményekben fon­tosabb leend , mint valának az eddigiek. Szinte hatá­rozottságot öltenek a’ nézetek, a’ reformtervek; ’s a’ javaslatokat érleli az élet, hogy a’ törvényhozási te­rembe gyümölcsök rakathassanak le ’s ne fejletlen bim­bók , miket mindeddig a’ terem’ gőzében kelle sok időpazarlás, szenvedélyes tusák közben a’ kifejlés’ hosszú processusán keresztül hurczolni. — A’ gyáralapító társa­ság is e’ hó’ folytán tartá gyűlését, mellynek határzatait lapunk’ mai száma közli. — Szintúgy veszik olvasóink a’ népes megyegyülések’ végjelentését is mai számunkban. — Mindezeken felül még igen nevezetes vala a’ múlt hé­ten tartott gazdasági egyleti gyűlés. Ezen egyesület’ ügyeinek kezelése iránt már régibb idő óta bizalmat­lanság mutatkozott mind a’ közelebb érdeklettek között, mind a’ nagy közönségben. A’ földmivelés’ emelését elő­­segitni szándékozó magyar gazdasági egyesület’ egyik osztálya — miként tudva van — egy ízben már majdnem meghozá azon jellemzetes határozatot, „miszerint a’ dézma nem akadálya a’ földmivelésnek.“ Ezen újonnan felfedezett, csakhogy kissé avasszagu nemzetgazdasági nézet maga ide­jében fel is zaklatá a’ kiváncsiságot az uj tanárok’ tudomá­nya ’s czélja iránt. Azonkívül történt, hogy az egyesület’ ti­­toknoka, a’ politicai pártokon kivül álló egyesület’ firmája ’s pártfogása alatt megjelenő mezőgazdasági orgánumot, a’ Magyar Gazdát, párttali coquettirozásra kezdé használni. Volt azonkívül a’ kezelésben is rendetlenség észrevehető, voltak számadások, mellyek a’pénztárnoktól elvonva, külön kezeltettek, ’s hosszabb időn vizsgálatlanul maradtak, az alapszabályok megtartva nem voltak ’stb. ’stb. Minél­fogva a’ dolgot szivökön viselő némelly tagok szokottnál nagyobb számmal jelentek meg a’ mostani gyűlésen. ’S az illető vizsgálatok elrendeltettek, a’ kir. hivatalra elő­léptetett pénztárnok’ helyébe más választatott; a’ Magy. Gazdára nézve pedig határoztatott, hogy az egyesület jövendőre nézve e’ laptól megtagadja pártolását. Minek következtében Bálla úr ajánlá fel az egyesületnek orgá­numul a’ „Kémlő’“ kezében levő szabadalmát. Az e’ tár­gyú intézkedés pedig a’ választmány’ vizsgálatára bízatott. — Oceánontúli hazánkfia , ifj. Szabó Pál, a’ volt ke­reskedelmi igazgató, több pesti ismerőseihez , töredelmes szívvel, meghunyászkodott lélekkel irt ’s O és Ír betűk­ben szűkölködő angol nyomdában nyomtatott leveleket küldött. Bűnbánása iszonyú. Hol legyen tulajdonképeni tartózkodási helye, a’ levelekből ki nem vehető; lehet, hogy valamelly amerikai zuglapnál ujdondászkodik, ’s ott kapott az alkalmon, levelét kinyomatni. A’ kereskedelmi társaság’ veszteségét lejebb számítja, mint itt tették, ’s pótolni ígéri. Item úgy vélekedik , hogy Magyarország csak az ő kereskedelmi nézetei ’s nemzetgazdasági elvei szerint fog boldogulhatni. Azonkivül pedig felette bol­dogtalannak érzi magát távol hazájától ’s ismerőseitől, kiket még mindig szeret, daczára a’ haza’ átkának, melly­nek súlyát szüntelen érzi lelkén,— és több ehhez hasonló ’s ennél nagyobbszerü exclamatiok’ és tirádák’ özönébe fojtva ismerteti meg férfiatlan gyávaságát. — Színházunkban tegnapelőtt lépett fel szerződött tagként utóljára Paksyné. Működését bő tapsok ’s a’ kö­zönség’ üdvkivonatai kisérék. Paksyné’ lelépése által egy örömest hallgatott másodrangu énekesnőtől fosztatunk meg. Mondják, hogy Temesvárra szerződött. — Vahot Imrének tegnap volt adandó egy „Kéz­műves“ czimű új népszínműve. Jövőkor többet. — Havi Mihály és Szabó József, a’ tavaly Olaszor­szágban sikerrel utazott magyar dalnok és táncztársaság’ igazgatói, újabban vállalkoztak, egy a’ tavalyinál erősebb dal és táncztársasággal még e’ tavaszon megkezdendő külföldi műutazásra. Czéluk Német-, Franczia-, Angol- és visszatérőleg Olaszországot beutazni. Mire nézve a’ ta­valyi tagok mellé még 4—5 jó hangú fiatal férfi egyént ’s két magyar tánczosnőt keresnek. Leginkább pedig két magas tenorra lévén szükségük, a’ Pesten találkozók Egressy Béni által próbáltatnak meg ’s fogadtatnak el, a’ vidékről ajánlkozók, énekmesteri bizonyitványnyal ellá­tott ’s Pécsre intézendő bérmentes levelekkel értekezhet­nek a’ nevezett igazgatókkal. —­­ Törvényhatósági dolgait. PEST MEGYE (a’ közgyűlés’ negyedik napja). Ne­gyednap mart. 19-én tisztviselői lemondás és kinevezések fordultak elő. Friebeisz István t.i. hat évig viselt részint tiszteletbeli, részint rendes esküdtségét, erejét egy másik munkás pályának szentelendő, a’ rendek’ kezébe letette. Pestmegye azonban nem a’ személyt, hanem a’ rendszert tartván szeme előtt, elhatározó, hogy mind ezen, mind jövendőben történendő lemondások csak akkor tekintes­senek a’ megye által elfogadottaknak, midőn a’ lemondó a’ kitűzött határnap alatt hivatalos eljárásairól részletesen számot adott. Mire jelen esetben az illető szolgabiró uta­­sittatott. Ellenben tiszteletbeli esküdtekké neveztettek 50

Next