Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-03-28 / 854. szám
Vasárnap 854. Martius 28.1847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyéb fitt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr számittatik. Folyó évi április’ 1-ső napjával kezdendő évnegyedi előfizetés a’ „Pesti Hírlapra“ Budapesten boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve borítékban: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik Pesten a’ kiadóhivatalban (hatvani utcza Horváth-ház) és minden kir. postahivatalnál. TARTALOM. Követi utasítás. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Pestmegye (a’gyűlés’ negyedik napja). Nyitra (közgyűlés). Sáros (közgyűlés). Arad (takarékpénztár). Vegyes közlemények: A’ hazai műemlékek’ ügyében. Pesti vásár. Gyáralapító társulat. Külföld. Hirdetések. Duna vízállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Követi utasitás. Az országgyűlés közeledik. A’ megyékben mindinkább készülnek az utasítások; több helyeken állandó választmányok dolgoznak; ’s eljőnek lassanként a’ napok, mellyekben e’ választmányi munkák közgyűlések által tárgyaltatni, megállapittatni és megtartásukra a’ követek esküvel köteleztetni fognak. Mit tartunk mi az utasítási rendszerről ? egyik társunk nehány nap előtt elmondotta. Mi szerencsétlenségnek tartjuk azt, és valóban alig óhajtunk forróbban valamit, mint azt, hogy a’ megyéktől múljék el e’ pohár. Mig pedig ezt elérhetnők, úgy hisszük, hogy azoknak, kik a’ megyékben az utasítással foglalkoznak, jobb és czélszerűbb tanácsot nem adhatunk , mint azt, hogy amaz’ elv’ befolyása alatt dolgozzanak, és ne legyenek felettébb bölcsek. Nincs boldogtalanabb és szánandóbb helyzet, mint azon követé , kinek számára olly utasítást készitettek, mellyben a’ tárgyak részletekig kieresztve, épen sorozva ’s néha a’ kívánt törvények is egészen formulázva vannak. Ez által a’ követ véletlenül meg van igázva ’f elejtve a’ megvitatás’ és csatlakozás’ hasznaitól, ’s nem ritkán arra kárhoztatva, hogy a’ részletekben ollyas iránynak tegyen szolgálatot, melly ellen a’ kiindulásnál, a’ kérdés’ elvénél, küzdött, és kinozza magát mind örökké meggyőződésének elfojtásával, annak méregetésével, hogy a’ kérdések’ felmerülő ágazatai közül, mellyikhez húz leginkább és mellyiktől üt el leginkább az a’ mű, mellyben kontárpoliticusok odahaza a’ törvényhozást utánozták, ’s őt reá megeskették. Egy gyötrődő gép, kinek minduntalan félni kell,’s nem törvényhozó, kinek a’ félelmet szomszédjában sem szabad tűrni. Másrészről magok a’ megyék azon álláspontot, honnan a’ törvények’ alkotásában résztvesznek , épen a’ részletes utasítások által haszontalanná teszik , ’s néha épen nullifiálják, és úgy járnak, mint ama’ bölcs, ki sokat akarván mondani, épen semmit sem mondott. Mert megkötvén követeiket, azoknak befolyását csökkentik, csatlakozásukat nehezítik, erejöket elzsibbasztják, az elágazást nevelik, ’s ekkép’ olly sokszor egyedül és nem egyszer szavazat nélkül maradván, a’ consolidált kevesebbségnek szolgálnak, hogy akaratát keresztülvigye a’ divergens többség ellen. Mert ne higyyék a’ hatóságok, hogy valamelly kérdést ők fejtenek ki azon pontig, mellyen annak meg kell állapodni. Soha nem kell szem elől téveszteni azon körülményeket, mellyek között nálunk a’ törvények születnek. Bevallott elvek és meghatározott czélok helyett a’ kísérlet’ és a’ véletlen’ uralmát találjuk a’ közügyek’ elintézésében. Tudjátok-e, mit akar a’ kormány, és mit akarnak a’ megyék, és hol vannak bizonyítványaitok arról? A’ jövendőről nem szólunk még, mert jelenségei fel nem fedeztettek. De a’ múltnak könyvéből azt tanuljuk , hogy mi a’ kormány’ akaratát még akkor sem tudjuk, midőn propositiói már zárva vannak előttünk. A’ dunaszabályozást, teherviselést, megyei kihágások’ megszüntetését, városi ügyet és több kérdéseket, mellyeknek hallatára felkiáltanak némellyek örömükben, hogy nincs többé ellenzék, láttuk az előadásokban initiálva, és nem nyerünk sehol meggyőződést a’ felől, hogy ama’ kérdések’ életbeléptetése iránt a’ kormánypárt magával tisztában lett volna. De hát a’ megyék vannak-e, lehetnek-e tisztában végczéljaikkal ? A’ kormány’ akaratát nem tudják; egymás’ akaratát nem tudják; a’ politicai éretlenség’ eszmezavarában emlődnek, az előtolakodó tudatlansággal küzködnek, a’ sajtó’ érleleteit nem ismerik, a’ közhaza’ érdekét önérdekek’ szempontjából tekintik, és csinálnak egy köteg-utasitást jó remény’ fejében , melly csak arra való, hogy a’ követ maga fejével ne gondolkozzék, és a’ törvényhozók’ korában magát kapacitáltatni ne engedje. Senki sem tudja nálunk azt: mi fog történni az országgyűlésen ? Minden eredmény az utósó nehány naptól, concessiótól, alkutól függ. Az alkotmányos élet’ boldogabb zónái alatt egy sajtónak nyilatkozása, egy esemény’ szemlélete, a’ tárczának hordozása kezességet nyújt a’ kérdések’ jövendője felől. Mi más életet élünk, mert más törvényhozásunk van, melly az utasítási rendszer alatt szenved. Azért a’ megyékben azok, kik az utasítás’ készítésével foglalkoznak, minden bizonynyal legczélszerűbben cselekesznek, ha csupán elveket adnak utasításul, és, minden részletnek mellőzésével, a’ többit követeikre bizzák. Ez által nyerni fognak a’ megyék, mert megkímélik magokat a’ sok sikeretlen politicai erőködéstől, ’s az erre eddig elvesztegetett buzgóságot az administratiónak szentelhetik; és nyerni fog a’ törvényhozás időben és eredményben, mihelyest a’ követet egy-egy provinciális törvény nem emlékezteti szüntelen küldőire, mint a’ rabot a’ bilincs’ csörömpölése fogságára. Óhajtjuk pedig, hogy az illy utasításban legelső helyen az évenkénti országgyűlés’ elve foglaltassák. '*.4* Fővárosi iíjdonságok. A’ nemzeti színház’ ügye még mindig sok beszédre szolgál alkalmuk ’S a’ sok beszéd között, mint ez az emberi gyarlóság ’s rövidlátóságnál fogva rendesen történni szokott, feltalálta illetéktelen helyét a’ gyanusitás is és a’ rágalom. A’ lapunkban felszólamlott Czakó sem kerülhető ki, hogy szándékának tisztasága kétségbe ne vonassák. Kezében aljas indokok’ tolórudját vakmerősködők észrevenni a’ mindig nyilvánosabban hangozni kezdett rágalom, de Czakó fölkeresé a’ gyanúsítások’ kútfejét, ’s a’ kútfő, melly azelőtt olly erősen bugyogott, most több megkért tanúval szemben elhallgatott, elnémult, tökéletesen bedugult. Az elégtétel nem vált ugyan csattanóssá, de szintolly férfias volt, mint az lett volna. Mit is a’ kósza hírek’ czáfolatául sietünk ezennel közzétenni. És a’ gyanúsítás’ nyelve itt meg nem állapodott. Most az országos főigazgató , gróf Ráday ellen fordul, nagy hangosan azt hiresztelve róla , hogy a’ dolgok’ illy változásánál fogva a’ reábizott intézet’ kormányzásától visszalép, hogy azt jelen bonyolodottságában eldobja magától, ’s visszavont, keresztbefont karokkal csak távolról nézendi a’ közvélemény’ óhajtása szerint bekövetkezendő fordulatokat. Ezeket ’s illyféléket hiresztelnek után útfélen. ’S a’ kik ezt teszik, de nem ismernek férfias erőt és jellemet, de nem ismerik Ráday grófot. A’ nemes gróf nem tegnap óta küzd a’ nyilvánosság’ pályáján , őt nem tegnap óta tiszteljük a’ politicai téren azok’ sorában, kik következetes erély és kitartás által tevék magokat a’ közbizalom’ részeseivé. ’S ama’ hirterjesztők felejteni tudják , hogy nyilvános közpályán illy bizalomra szert csak az tehet, ki a’ szabad szónak nemcsak bátor kimondója , hanem annak mindenkor tisztelője , mindenesetre pedig eltürője , hogy nyilvános pályán netaláni ellenkező vélemények iránti türelmetlenség és hiú sértékenység gróf Ráday’ nyilvános működésétől mindenkor távol volt. Ő a’ nemzet’ borongósabb korszakában is férfiasan tudott megállani, ’s kivívta a’ nemzet’ méltó becsületét. ’S aztán tulajdonképen nem is ellenkező véleményekről van itt szó. Hogy nagy reformokra van szükség, maga a’ főigazgató gróf is érezni látszik már azelőtt, ’s mi azon hitben élünk, hogy felszólalásaink az ő czélba veendett szándékainak csak elősegélésére történtek. ’S ezek igy lévén , teljes okunk van hinni, hogy a’ dolgok’ folyama rövid idő múlva az általánosan óhajtott medrébe fog szorittatni, ’s a’ rágalmak’ és híresztelések’ minden útban heverő gátjait el leszen sodrandó! — A’jelen múlófélben levő hónap több nevezetes gyűlésről tévé emlékezetessé fővárosunkat, miért is szokottnál számosabb vidékiek’ gyülhelyévé jön Budapest. Mozognak a’ test’ tagjai, mozognak; ’s talán csak itt lesz már az ideje, hogy igazán lehessen elmondani, miszerint a’ lélek is csakugyan fölébredt már közöttünk. — A' csapást szenvedett kereskedelmi társaság e’ hónap’ elején újra megalakult. Van igazgatója, van választmánya, vannak rendszabályai, mellyek biztosságot, állandóságot ígérnek. — E’ hónap’ közepén gyülekezének össze a’ politicai pártok’ képviselői is nagy számmal és lelkes buzgalommal. A’ pártok rendezők magokat, a’ mint tudta mindenik , ’s a’ jövő országgyűlés talán eseményekben fontosabb leend , mint valának az eddigiek. Szinte határozottságot öltenek a’ nézetek, a’ reformtervek; ’s a’ javaslatokat érleli az élet, hogy a’ törvényhozási terembe gyümölcsök rakathassanak le ’s ne fejletlen bimbók , miket mindeddig a’ terem’ gőzében kelle sok időpazarlás, szenvedélyes tusák közben a’ kifejlés’ hosszú processusán keresztül hurczolni. — A’ gyáralapító társaság is e’ hó’ folytán tartá gyűlését, mellynek határzatait lapunk’ mai száma közli. — Szintúgy veszik olvasóink a’ népes megyegyülések’ végjelentését is mai számunkban. — Mindezeken felül még igen nevezetes vala a’ múlt héten tartott gazdasági egyleti gyűlés. Ezen egyesület’ ügyeinek kezelése iránt már régibb idő óta bizalmatlanság mutatkozott mind a’ közelebb érdeklettek között, mind a’ nagy közönségben. A’ földmivelés’ emelését elősegitni szándékozó magyar gazdasági egyesület’ egyik osztálya — miként tudva van — egy ízben már majdnem meghozá azon jellemzetes határozatot, „miszerint a’ dézma nem akadálya a’ földmivelésnek.“ Ezen újonnan felfedezett, csakhogy kissé avasszagu nemzetgazdasági nézet maga idejében fel is zaklatá a’ kiváncsiságot az uj tanárok’ tudománya ’s czélja iránt. Azonkívül történt, hogy az egyesület’ titoknoka, a’ politicai pártokon kivül álló egyesület’ firmája ’s pártfogása alatt megjelenő mezőgazdasági orgánumot, a’ Magyar Gazdát, párttali coquettirozásra kezdé használni. Volt azonkívül a’ kezelésben is rendetlenség észrevehető, voltak számadások, mellyek a’pénztárnoktól elvonva, külön kezeltettek, ’s hosszabb időn vizsgálatlanul maradtak, az alapszabályok megtartva nem voltak ’stb. ’stb. Minélfogva a’ dolgot szivökön viselő némelly tagok szokottnál nagyobb számmal jelentek meg a’ mostani gyűlésen. ’S az illető vizsgálatok elrendeltettek, a’ kir. hivatalra előléptetett pénztárnok’ helyébe más választatott; a’ Magy. Gazdára nézve pedig határoztatott, hogy az egyesület jövendőre nézve e’ laptól megtagadja pártolását. Minek következtében Bálla úr ajánlá fel az egyesületnek orgánumul a’ „Kémlő’“ kezében levő szabadalmát. Az e’ tárgyú intézkedés pedig a’ választmány’ vizsgálatára bízatott. — Oceánontúli hazánkfia , ifj. Szabó Pál, a’ volt kereskedelmi igazgató, több pesti ismerőseihez , töredelmes szívvel, meghunyászkodott lélekkel irt ’s O és Ír betűkben szűkölködő angol nyomdában nyomtatott leveleket küldött. Bűnbánása iszonyú. Hol legyen tulajdonképeni tartózkodási helye, a’ levelekből ki nem vehető; lehet, hogy valamelly amerikai zuglapnál ujdondászkodik, ’s ott kapott az alkalmon, levelét kinyomatni. A’ kereskedelmi társaság’ veszteségét lejebb számítja, mint itt tették, ’s pótolni ígéri. Item úgy vélekedik , hogy Magyarország csak az ő kereskedelmi nézetei ’s nemzetgazdasági elvei szerint fog boldogulhatni. Azonkivül pedig felette boldogtalannak érzi magát távol hazájától ’s ismerőseitől, kiket még mindig szeret, daczára a’ haza’ átkának, mellynek súlyát szüntelen érzi lelkén,— és több ehhez hasonló ’s ennél nagyobbszerü exclamatiok’ és tirádák’ özönébe fojtva ismerteti meg férfiatlan gyávaságát. — Színházunkban tegnapelőtt lépett fel szerződött tagként utóljára Paksyné. Működését bő tapsok ’s a’ közönség’ üdvkivonatai kisérék. Paksyné’ lelépése által egy örömest hallgatott másodrangu énekesnőtől fosztatunk meg. Mondják, hogy Temesvárra szerződött. — Vahot Imrének tegnap volt adandó egy „Kézműves“ czimű új népszínműve. Jövőkor többet. — Havi Mihály és Szabó József, a’ tavaly Olaszországban sikerrel utazott magyar dalnok és táncztársaság’ igazgatói, újabban vállalkoztak, egy a’ tavalyinál erősebb dal és táncztársasággal még e’ tavaszon megkezdendő külföldi műutazásra. Czéluk Német-, Franczia-, Angol- és visszatérőleg Olaszországot beutazni. Mire nézve a’ tavalyi tagok mellé még 4—5 jó hangú fiatal férfi egyént ’s két magyar tánczosnőt keresnek. Leginkább pedig két magas tenorra lévén szükségük, a’ Pesten találkozók Egressy Béni által próbáltatnak meg ’s fogadtatnak el, a’ vidékről ajánlkozók, énekmesteri bizonyitványnyal ellátott ’s Pécsre intézendő bérmentes levelekkel értekezhetnek a’ nevezett igazgatókkal. — Törvényhatósági dolgait. PEST MEGYE (a’ közgyűlés’ negyedik napja). Negyednap mart. 19-én tisztviselői lemondás és kinevezések fordultak elő. Friebeisz István t.i. hat évig viselt részint tiszteletbeli, részint rendes esküdtségét, erejét egy másik munkás pályának szentelendő, a’ rendek’ kezébe letette. Pestmegye azonban nem a’ személyt, hanem a’ rendszert tartván szeme előtt, elhatározó, hogy mind ezen, mind jövendőben történendő lemondások csak akkor tekintessenek a’ megye által elfogadottaknak, midőn a’ lemondó a’ kitűzött határnap alatt hivatalos eljárásairól részletesen számot adott. Mire jelen esetben az illető szolgabiró utasittatott. Ellenben tiszteletbeli esküdtekké neveztettek 50