Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-04-20 / 866. szám

Kedd! •1866. Április 20.1847. PESTI HÍRLAP. -— - ■ll.r ■ ■ 1 -------------■-■■■- ' ■ . - ij—1■ .‘-gn.. i 1 i.' i ................ '■ . 'Je«! ■ ■ . r • 1 . . .. y-"h" :■ ...... . ■» ■ — -.■. mi................................. . ... ■Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helybe Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 9 pengő kr, a’ k e 1t é s hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. TARTALOM. Hivat. közrem. Aradi vasút. Törvényhatósági dolgok: Tolna megye (közgyűlés’ vége). Komáromból (előleges tudósítás). Baranya (tisztviselői nyugdíjintézet). Szeged (a’ szeged-kecskeméti vasút’ ügye). Külföld. Duna vízállás. Hirdetések: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő fölsége S vág el Balázs Frigyest károlyvárosi váltótörvényszék’ elnökét ,udv. tanácsos' czimmel diszesiteni legkegy. méltóztatott. (B P. H.) A r a d i v a s u t.) A’ „Satellite“ czimü erdélyi hetilapban foglalt ’s a’ Pesti Hirlap’ folyó évi április’ 1-ő napjáról 856. számában közlött temesvár-szegedkecskeméti vasút iránti nyilatkozatért, a’ Satellitenek mindenekelőtt rendkívüli köszönetét vagyunk kénytelenek szavazni, mert a’ temesvári vasút’ ügyének Erdély’ havasainak közepette, olly hő kebelleli felkarolása ’s lófontosságu előnyeinek csaknem kézzelfogható előtükrözése által, szemeinket épen azon pillanatban nyitotta ki, midőn nekünk — aradiaknak — arra ,hogy azt, mi szomszédságunkban terveztetik, mondatik , történik, iratik, vagy csak gondoltatik is, még elég jókor észrevegyük,’s valódi helyheztetésünket kiismerni tanuljuk, legnagyobb szükségünk volt. — Mert midőn a’ tervezett temesvár-szeged-kecskeméti vasútnak, a’ szolnok-aradi vaspálya feletti elsőbbségéről felvilágositani erőködött, ez által a’ Satellite nekünk — aradiaknak — legjobb alkalmat nyújtott, az általa felhozott argumentomoknak az ész’ mérlegéni meglatolására ’s fontolására. Mindenekelőtt azt mondja a’ Satellite : ,,A’ magyar középponti vasútnak eredeti feladata volt: Magyarország’ középpontját Pozsonynyal ’s az éjszaki vasúttal összekapcsolni, ’s hogy az első kitűzött vonal Pozsonytól Debreczenig volt.“ — Országszerte tudva van, igenis, a’ középponti vasútnak erdeti feladata, — ’s hogy az első, építésre kitűzött vonal Pozsonytól Debreczenig volt. Ezen vasútvonal ugyanis az 18376-dik évi 25-ik törvényczikk’ 1-ső §-ának 1-ső és 6-dik pontjain alapszik , mellyek szerint t. i. Pestről Bécs felé Ausztria’ határszéléig ’, Pestről Erdélyig Kolosvár felé, az ország’ kereskedésének előmenetelét eszközlő vízcsatornák’ vagy vasutak’ fővonalai, még más 13 fővonallal, országgyűlésileg kijelöltettek ’s a’ törvény’ utalma alá állíttattak. ’S ezen törvény’ következtében , a’középponti vasút’ építésére alakult társaság a’ vaspályát Pestről egy részről Bécs felé, — más részről pedig Debreczen felé már de facto munkálatba is vétette , ’s a’ középponti vasút, jelesül Debreczen’ irányában , még ez idén — augusztusban — Szolnokig tökéletesen el fog készülni ’s a’ közönség’ használatára megnyittatni. — Ezek tagadhatatlan tények, ’s kétséget nem szenvedhetnek. Ellenben, a’ problémák’ sorába tartozik még azon kérdés’ megfejtése: valljon Szolnoktól merre fog a’ vasút tovább vitetni, Debreczennek-e, vagy pedig Aradnak? #*) A’ Satellite’ nyilatkozatából ugyan világosan ki lehet venni azt, hogy „habár akkor — de mondja mikor — nem volt is Temesvárról említés, a’ nézetek’ ’s meggyőződések’javulása után, az irány is változik.“ Ezen szavak, ha jól értünk magyarul, körülbelől enynyit tesznek: Jóllehet az 1832/6-dik évi 25-dik törvényczikk’ 1-ső §-ának 6-ik és 7-ik pontjaiban a’ pest-kolozsvári ’s pest-nagyszebeni vasúti fővonalak országgyülésileg kijelöltettek; ’s jóllehet továbbá, hogy a’jövő országgyűlése előtt, a’ törvény által már kijelölt vonalokon kívül, semmi más, akár fő, akár mellékvonalak ki nem jelöltethetnek , mind a’mellett mégis, sem az 183*-dik évi 25-dik törvényczikk’ 6-dik pontján alapuló pest-debreczen-kolozsvári, — sem az annak 7-dik pontjában sarkalló pest-arad-nagyszebeni vasút nem fog a’ középponti vasúti társaság által építtetni; — hanem : a’ társaság’ igazgatósága által múlt nyáron improvizáltatok kecskemét-szeged-temesvári vasút fog létesittetni! A’ Satellite, nyilatkozatában önként megvallotta, hogy „akkor — talán a’ Pozsonytól Debreczenig vezetendő első fővonal’ kitűzése’ alkalmával? — Temesvárról említés nem volt.“ — Már ez csakugyan szent igaz! mert midőn a’ felidézett 1832-edik évi 25-dik törvényczikk’ 1-ső §-ának 7-dik pontjában, az ország’ rendei, jelesül Pestről Erdélyig Nagyszeben felé egy vasúti fővonalt jelöltek ki, akkor csakugyan senki’esze’ágába se jött, hogy a’ Pestről Nagyszebenig vezetendő vaspályát Temesvárnak kell vinni, — hanem minden, az ország’ fekvését ’s vidékeit közelebbről ismerő ember meg volt arról győződve , „miszerint a’ Pestről Nagyszebenig építendő vasút, Szolnoktól Arad felé, mint magától a’ természettől kijelölt vonalon vezetendő, Aradról pedig tovább a’ Maros’ völgyében Nagy-Szeben felé folytatandó.“ A’ Pestről Nagy-Szebenig építendő vasút’ iránya tehát az 1832/c-dik évi 25-dik t.cz. 1-ső §-ának 7-dik pontjában országgyülésileg kijelöltetvén, ezen törvény’ alapján, egy társulat már 1837-dik évben, a pozsony — pest — debreczeni fő, úgy a’ szolnok-aradi ’s nagyváradi vaspályának tervét ’s költségkivetését el is készíttette, melly terveket, az 1840-dik évi országgyűlés alatt, báró Dietrich József urnál mindenki megszemlélhetett. A’ szolnok-aradi vasút tehát, mint a’ pest — nagyszebeni vasútnak kiegészitő része, egyenesen az 1832 -dik évi 25-ik törvényczikk’ szülötte , ’s mint illyen , az ország ’s a’ törvényhozó testülettől méltán ’s jogosan követelheti , hogy már csak születési elsősége’ jogánál fogva is, az alig egypár hónap előtt improvizáltatott kecskemét — szeged — temesvári vasút’ ellenében , valamint eddig, úgy ezentúl is, a’ törvény igérte utalom alatt megtartassák , ’s pártoltassék, — mert mi arabiak azt tartjuk , hogy az országgyűlésnek törvényben kimondott nézetei ’s meggyőződései, úgy az általa kitűzött irányok is, mindenesetre nagyobb auctoritással birnak , hogy sem ennek ellenére, egy, bizonyos „megjavult nézetek’ ’s meggyőződések’ következtében megváltozott új irány“ maga a’ törvény által kijelölt ’s a középponti vasúttársaság ’s a’ kir. helytartótanács közti 80 évekre kötött ünnepélyes szerződésbe is foglalt pest — szolnok-arad — szebeni vasutat megsemmisiteni ’s dugába dönteni képes lehessen, ’s a’ Szolnok—aradi vasútvonalt, Kecskemét — Szeged ’s Temesvár felé elcsavarhassa! ” Továbbá azt mondja a’ Satellite, hogy: „ha a’ középponti vasútnak feladatául az tűzetett ki, miszerint a’ magyar kereskedelem’ ereit az egész birodaloménak elevenitésével öszpontositsa, akkor természetes, hogy Temesvárt , Szegedet, Kecskemétet mellőznie nem lehet, hanem a’ belkereskedés’ ezen áldott vidékü vásárhelyeit legalább mellékvonal által a’ fővonallal össze kell kötni. Bizonysága ennek az is, hogy egy czegléd-kecskeméti mellékvonal már régen terveztetett.“ Ezekre ezúttal rövideden csak azt jegyezzük meg, hogy Temesvár a’ Szolnok -aradi vasút’ építése által nem lesz mellőzve, mert azzal legközelebbről összekapcsoltathatik , — Szeged pedig miután vizi közlekedési eszközzel bir, más illy eszközt nélkülöző vidék felett, vasúttali összekapcsoltatásra nézve , elsőséget nem igényelhet . — Kecskemét végre a’ hozzá közel levő fővonalt használhatván, külön mellékpályára szüksége nincsen. Egyébiránt erre a’ bővebb feleletet fentartjuk. Többire, a’ Satellite-nek azon állítását, hogy nemcsak Erdélyre ’s Magyarországra, de az ausztriai birodalomra ’s a’ vasút’ jövedelmére nézve is főfontosságu, hogy a’ fekete tenger — hacsak politicai okok nem ellenzik — az éjszaki pályával hozassák összeköttetésbe“, mi is tökéletesen helyeseljük, ’s e’ részben vele egyetértünk, mert hiszen , azon előnyök, mellyeket egy illy vonal, melly a’ keletet a’ nyugottal összekapcsolná, létrehozna, mindenki előtt tudva vannak. De tovább azt mondja a’ Satellite : „Ha egy jó térképet veszünk kezünkbe , és a’ vidéki és téri viszonyokat, valamint a’ mellőzhetlen érintkezési pontoknak érdekeit vesszük tekintetbe, tagadhatatlan, hogy ha Temesvár Kecskeméten keresztül Pesttel hozatik közvetlen kapcsolatba, akkor ezen pálya csak része lesz azon vonalnak, mellyet Erdélybe kell folytatólag bevezetni, ’s a’ lehető legegyenesebb irányban Brassón — Erdélynek elismert főkereskedő helyén — keresztül Galaczig építeni. — Az igy létesitendő temesvár-szeged-kecskeméti vonal tehát európai tekintetű lenne, mert bizonyos, hogy ezen vonal, mellyel a’ kitűzött főczél’ elérésében párhuzamba Magyarországon egy sem jöhet, az ázsiai, orosz, moldva, oláh és erdélyi kereskedés’, valamint a’ török ’s oroszországi ’s fejedelemségekből utazó sokaság’ tekintetéből, a’ legczélszerűbb, mert a’ legrövidebb ’s legkönnyebben kivihető lesz.“ Mi aradiak azt hisszük, hogy vasút-épitésnél a’ vidéki és téri visszonyokat nem térképekből, hanem az illető vidék’ ’s térnek bejárása ’s nivellázása után lehet csak megismerni ’s meghatározni; úgy az érintkezési pontok’ érdekeit is nem térképekből, hanem az úgynevezett statistikából kell kitanulni! mert nincs annál könnyebb dolog a’ világon, mint valamelly Lipsky, vagy Schediusféle magyarországi térképen, p.. Kecskemétről Szegedig, onnan Temesvárig, tovább Brassóig, onnan végre Galaczig rajzonnal ideális vasutat húzni, ’s igy a’ keletet a’ nyugottal összekapcsolni, — ez igen könnyen megy, és semmiféle nehézségekkel nem jár a’ papiroson; — de bezzeg másként áll gyakorlatban. Mi, kik valamint a’ kecskemét-szeged-temesvári ’s onnan Brassóig nyúló, — úgy a’ szolnok-békes-aradi ’s innen N.-Szebenig ’s tovább hasonlóul Brassóig terjedő vidékeket ’s azok téri viszonyait, nemcsak jó térképből, hanem személyesen is ismerjük, — ’s kiknek, az ezen két vidéken érintendő pontok’ érdekeit ’s jelentőségét a’ hely’ szinén kitanulhatni bő alkalmunk volt, — erősen meg vagyunk győződve, mikép’ a’ Satellite által olly melegen pártolt ’s csak a’ múlt nyáron rögtönzött kecskemétszeged-temesvár-brassói vasút , a’ szolnok-arad-nagyszebeni törvényen alapuló vonallal, melly — közbenszólólag legyen mondva — idővel Szebentől szintén Brassóig ’s tán Galaczig is fog folytattatni, — a’ concurrentiát semmiféle tekintetben kiállni nem bírja. — Továbbá kereken tagadjuk a’ Satellite-nek azon állítását is: „hogy a’ Kecskeméttől Szegednek ’s Temesvárnak Brassóig viendő vasút legrövidebb ’s legkönnyebben kivihető ’s annálfogva legczélszerűbb is legyen.“ ’S pedig nem a’ legrövidebb a’ kecskemét-szeged-temesvári vonal azért, mivel annak Czeglédtől Kecskeméten ’s Szegeden keresztüli hossza Temesvárig, — a’ legegyenesb mathematikai lineát véve hasisul — 290. mértföldet tesz. Ellenben a’ Szolnoktól, Szarvason, Csabán, Gyulán keresztül Aradig vezetendő vonal csak 211, mértföldet, — ’s ha a’ vasút Szolnoktól Szarvason keresztül diagonaliter vitetnék Aradig, akkor annak hossza épen csak 19 g* mértföldet tenne.“ A’ szolnok-aradi vasút tehát Szarvas és Gyula felé vezetve, a’ kecskemét-szeged-temesvári vasútnál 73/* mértfölddel, — Szolnoktól pedig Szarvason keresztül egyenesen Aradnak irányozva, 92 ^ vagyis : tizedfél mértfölddel rövidebb. Azaz : A’ kecskemét-szeged-temesvári rögtönözve tervezett vasút, a’ szolnok-aradinál csak 38.000 öllel hosszabb, ’s igy nem a’ legrövidebb! De továbbá kivihetőségére sem legkönnyebb a’ kecskemét-szeged-temesvári vasút; — mert a’ kik, mint mi, a’ Kecskeméttől majd egész Szeged alá 9 3/2 mértföldnyi hosszában nyúló hires homokbuczkákat, — a’ Szegedtől Szőregig vonuló posványos helyeket és sárfészkeket ’s Temesmegye’ számos mély völgyektől áthasitott földterületét egy, — más részről pedig a’ Szolnoktól Aradig nyúló vizarányos , a’ maga nemében páratlan szép térséget ismerik, azok, az első pillanatra meg lesznek győződve, hogy a’ kecskemét-szeged-temesvári vonalnak kivihetősége sokkal nagyobb nehézségekkel jár a’ szolnokaradi vasuténál, — ezek szerint tehát a' kecskemét-szeged-temesvári improvizáltatott ’s a’ Satellite által olly igen ajánlott vasút’ kivihetősége korántsem a’ legkönynyebb.“ A’ mi pedig annak nyereséges hasznosságát illeti: azon bizony mi, a’ Satellite-nek kegyes engedelmével, igen nagyon bátorkodunk kételkedni. Mert mi, kik ezen sorokat írjuk , a’ téregyéni viszonyok’ nehézségei’ legyőzésének modorait, történetesen mind elméletileg mind gyakorlatilag szerencsések vagyunk ismerni,’s előttünk, valamint a’ „szakadatlan mértékeit , úgy az öszpontositott emelkedések és az azokon alkalmaztatni szokott előfogati gépek is tudvalevő ’s régen ismert dolgok!“ Itt mindazáltal a’ Satellitet röviden csak arra kívánjuk figyelmeztetni, mikép’ illy nemű szakadatlan mértékeit ’s öszpontositott emelkedések’s az azokon használtatni szokott előfogati gőzgépeket csak olly vidékeken ’s körülményekben szükség alkalmazni, hol a’ téregyéni nehézségek másképp absolute legyőzhetetlenek , ’s hol egy vasúti vonal minden áron létesitendő. De midőn valamelly vaspályát építő társulatnak, egy bizonyos kitűzött pont felé vezetendő vasút" létesítésénél, két különféle vonal és pedig egy sokkal hosszabb, téregyéni nehézségek miatt jóval nehezebb ’s igy költségesebb is ; — más oldalról pedig egy rövidebb, minden téregyéni nehézségektől ment, következőleg olcsóbb vonal ajánlkozik; illy esetben, azt gondoljuk, a’ vasutat építő társulatnak ’s igazgatóságának alkalmasint .) A’ központi társaság’ közgyűlésének határideje (ha jól tudjuk, ápril’ 25-re) előttünk áll. Úgy hisszük, a’ sajtó’ feladata e’ részben is előkészitőleg munkálni, vagy legalább bizonyos névpontokat nyújtani, mellyek szerint aztán a’ hozandó határozatokat meg lehessen ítélni. A’ hon’ nevezetes vidékeit látjuk egymással vetélkedni a’ vasútért. Illy körülmények közt egy nevezetesb vidék’ igényeitől sem akarjuk elzárni lapjainkat; részünkről ragaszkodván e’ tárgyra nézve a’ lapjaink’ 858. számában mondottakhoz. — Szerk. #*) Részünkről e’ kérdést eldöntöttnek tartjuk. A’ központi társaság’ szerződvényében, ha jól emlékszünk, főpontul Debreczen van kijelölve: Arad, Nagy-Várad ’stb. csak piit. szárnyvonalak érintetnek. — Szerk.