Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-06-03 / 890. szám

Csütörtök 890. Junius 3. 1847. PESTI HÍRLAP V­egjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négy­szer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten hatvani utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés [csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy 4 s­z­e­r hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért S pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Előfizetési figyelmeztetés. Noha e’ félévben a’ lapkiállitás' költségeit uj erők­ csatlakozása és az országgyűlési tudósítások’ szerkesz­tése tetemesen szaporitandja, melly tudósítások’ terjedelmes és pontos közléséről e’ lapok’ szerkesztője már előre gondoskodott: óhajtottunk volna mindazáltal lapunkkal tovább is az eddigi előfizetési ár mellett szolgálni a’ t. kö­zönségnek. Minthogy azonban legfensőbb rendelet’ folytán, a’ nmlgy budai kir. udv. kincstár által (1. ev lapok’ 879. számát) az olly hírlapokért, mellyek hetenként kétszer küldetnek szét, a’ postadíj fél évre 48 krral i­tt 12 krra, ollyakért pedig, mellyek kétszernél gyakrabban küldetnek szét, k­ét pengő­útra emeltetett: erre nézve kénytelenek vagyunk mi is az eddigi szokott fél évi postai előfizetési díjt, a’ legfensőbb rendelet’ értelmében, mellynek megváltoztatásáért az illető helyre mi is folyamodtunk, hetenként 2-szer küldés­nél 24 krral, 4-szer küldésnél pedig 1 ft 12 krral felemelni. Előfizethetni tehát e’ lapok’ július’ 1-je napjával kezdendő második félévi folyamára: Budapesten házhoz­hordással boríték nélkül 5 fttal, postán hetenként borítékban kétezer küldve 6 ft 24 krral, négyszer küldve i­tt 12 krral pengőben. — Az előfizetés elfogadtatik Pesten, hatvani utczai 583. számú Horváth-házban a’ kiadóhivatalban és minden magyar- ’s erdélyországi kir. postahivatalnál. — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csupáncsak a’ bécsi cs. kir. főpostahivatal’ utján történhetnek. Xi­nderer Lajos, a­ „Pesti Hírlap’“ kiadó­ tulajdonosa. TARTALOM. Hiv. közrem. Névváltoztatás. Legközelebbi feladatunk. VI. Fővárosi újdonságok. Törvény­­hatósági dolgok: Hontból, Krassóból, Körösmegyé­ből (közgyűlések). Pápáról (István főherczeg’ levele.) Kül­föld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő felsége a’ szatmári káptalanban a' következő kanonokokat, u. m.: Obermayer Andrást olvasó-, Majerhold Antalt éneklő-, Dósa Antalt őr-kanonokká, Biró Lászlót székesegyházi főesperessé, továbbá Pelikán József szigeti plébánost ezen káptalan’ ifjabb kanonokjává ; Szűcs Antal császártöltést, Weixelbaum Ignáczkernye plébánost, Bata­kovics Antal professort pedig a’ kalocsai főkáptalan’ tisztib. ka­nonokká kinevezni legkegy. méltóztatott. A’ nagu magy. kir. udv. kamara az ófalui k. sóm­ázsamesteri állo­mást a Horánszky József késmárki sómázsálót, ennek helyére pedig sómázsálóvá Zományi János késmárki sópajtaőrt alkalmazta. — CB­P. H.) __________ Ő felsége m­éltoztatott legkegyelm. megengedni, hogy Deutsch Ignácz és Jakab testvérek, aradi kereskedők, ve­zetéknevüket Déc­sey-re változtathassák. Legközelebbi teendőink: VI. Ha hall­juk vagy olvassuk, miként a’ journalistica egy vagy más kérdés’ eldöntésén rontott, hinnünk kell, hogy e’ Jere­miások a’ journalisticát vagy épen egy tollvonással az élők’ sorából kitörölni, vagy az időjárás ’s a’ születés- ’s névnapok ’s talán színházi pletykák’ registratiójára akar­nák reducálni. Mi azonban ez uraknak e’ barátságot nem teendjük, ’s épen a’ legcsiklandósabb tárgyról szólandunk, ’s régi szokásunk szerint megmondjuk , hogy a’ nemes­ség’ adómentessége nem igaztalanság, hanem korlátolt önösség. — ’s mi jónak véljük ezt mondani, mert a’ be­széd ’s irás a’ tettnek előzménye, ’s mert bizonyos dolgok nem ajándékoztatják magokat, követeltetniök kell ’stb. — Egyébiránt ha a’ közös teherviselés nektek csak a’ ke­serű pirula’ alakjában jelenhetik meg , miután a’ fenálló’ terheiben osztoztatok, — meddig a’ népet még indirect adóval is terhelni szívtelenség volna; — #) az újonnan alakítandó országos pénztár’ költségeire nézve, ám köny­­nyitsetek aztán magatokon, mint lehet, nekünk nemcsak hogy nincs ez ellen kifogásunk , sőt veletek e’ tekintet­ben kezet fogunk, ’s mennyiben tőlünk telik, utat is akarunk mutatni. Mi a’ magyar budgetet **) 13 millióra számítottuk. Állítsunk elő ez öszletből annyit, mennyit czélszerűen indirect adók által lehet; és segítve lesz rajtatok, segitve az eddigi adófizetőn, segitve az országon , mellynek fel­virágzására is vajmi szép öszletet leszünk képesek éven­ként fordítani. Ismerjük azon okokat, mellyek az újabb időben a’ külföldön, főleg Franczia- ’s Angolországban, az indirect adók ellen felhozatnak. Mondatik, hogy az in­direct adók az élelmek’ árát emelik, hogy a’ szegény osz­tályokat aránytalanul terhelik. Ez mind állhat azon or­szágok’ szempontjából tekintve, de máskép’ van nálunk, midőn a’ közteherviselés’ könnyebbitésére, tehát olly czélból inditványoztatik indirect adók’ behozatala , hogy a’ szegény osztályon közvetlenül a’ terhek’ kisebbítése ’s közvetve az ország’ anyagi állapotának emelkedése által segítsünk; ’a valamint nincs ország, hol a’ mostani politicai viszonyok mellett financz-rendszer indirect adók nélkül csak gondolható is volna : bizonyosan Magyar­­országon sem fogjuk azokat kikerülni, főleg miután egy részben már most is léteznek, csakhogy nem fordittatnak országos szükségeink’ fedezésére. Új indirect adók’ be­hozatalát tehát nálunk csak éretlen philantropia — melly közönségesen többet ront mint használ — vagy az adómentességhez való ragaszkodás ellenezheti. A’ kér­dés tehát csak az, hogy mi legyen az indirect adók’ substratuma. — Ott a’ másik oldalon kész a’ felelet; nekik van dohány-monopoliumok. De nekünk az nem kell, nem mintha a’ dohány-monopoliumot valami ör­dögi találmánynak hinnők , ’s nem tudnók , hogy in thesi a’ dohány nagyon alkalmas az adóztatásra; de mi nem ignoráljuk, hogy Magyarország dohánytermesztő or­szág , ’s hogy nemcsak a’ maga szükségét fedezi , hanem hogy a’ dohány igen fontos kiviteli czikk, — nekünk te­hát érdekünkben fekszik, a’ dohánytermesztést előmozdí­tani , — a’ monopólium pedig ’s velejáró zaklatások nem igen kedvezően hatnak az előállításra; ’s továbbá pedig épen azért, mivel hazánk dohánytermesztő, a’ legszigorúbb őrködés ’s kutatási rendszer nélkül nem kezelhető. Mi te­hát csak ismét azt ajánlhatjuk, mit már két év előtt *) ajánlottunk, t. i. a’ lajstromzási bélyegdijt, szeszégetési ’s talán még a’ husfogyasztási adót. Lássuk ismét ez adónemeket egyenként. Tagadhatlan, hogy érdekében fekszik a’ státusnak bizonyos cselekmények’ tisztában tartása. Ide tartoznak leginkább azon változások , mellyeken a’ földbirtok ke­resztül szokott menni. Mihez képest több státusban, az efféle szerződések’ belajstromzása díjfizetés mellett ren­deltetett. Francziaországban a’ belajstromzás 1843-ban 142 millió frankot hozott be. Magyarországban az in­gatlan javak’ akár örökösödés, akár osztályajándék, el­adás és bármi czim alatti birtokváltozásának díj melletti belajstromzása könnyen behozathatnék. A’ belajstromzási díjnak azonban nem kell magasnak lennie, nehogy az in­gatlan javak’ eladhatását akadályoztassa, ’s csalásokra ’s a’ törvény’ kijátszására szolgáltasson alkalmat. Mi a’ bélyegadót illeti — ezt is a’ beszedési ’s ellen­­őrködési könnyűség ’s az arányosság’ tekintete is ajánlja, hacsak olly irományokra terjesztetik ki, mellyek pénzér­tékről szólanak; miszerint minden törvényke­zési irományok a’ bélyegadótól mentek maradnának. Mi az igazságkiszolgáltatás’drágítását I­I *) P. Hirlap 422 sz. a’ szegényebb osztályok’ kárára , az adónak semmi neme által sem akarjuk eszközölni; pedig ez történik ott, hol minden törvénykezési iromány, minden folyamodás a’ közhivatalnokhoz, csak bélyegzett papiroson írva fogad­­tatik el. Hisszük tehát, hogy ez által a’ legfontosabb el­lenvetés, melly a’ bélyegadó ellen­tétetni szokott, magá­tól elenyészik. A’ fogyasztási adók’ legczélszerűbbike: a’ szeszadó. A’ szeszes italok nem első szükségü, de inkább fényűzési ’s az egészség- ’s erkölcsiségre károsan ható czikkelyek. — ’S a­ tapasztalás bebizonyitá , hogy a’ szeszégetés’ megadóztatása industrial tekintetben is czélszerű, mert a’ mit a’ gyámokt adó’ fejében fizet, azt töké­­letesb módszer által, minélfogva ugyanazon mennyi­ségű nyers anyagból több szeszt nyer, kipótolni törek­szik. — Azonban , ha Magyarországban a’ szeszdíjt be akarjuk hozni, nem feledkezhetünk meg azon viszonyról, mellyben az ausztriai tartományokkal állunk. Gallicziából évenként egy millió ft áru szeszes italok hozatnak be, mert behozataluk nemcsak minden vámtól mentes , de egyszersmind a’ fogyasztási adó visszafizettetik a’ kivitel­nél. Ha ezen viszony meg nem szűnik, ha t. i. a’ Magyar­­országba hozott szeszre olly vám nem szabatik, millyet a’ magyar szeszégető fogna fizetni, — a’ magyar szeszadó csak jutalom fogna lenni a’ gallicziai szeszes italok’ beho­zatalára. Mi végre a’ husfogyasztási díjt illeti: a’ húsfogyasz­tás bizonyos jólétnek jele , ’s mivel e’ czikk’ mérsékelt megadóztatása, árára nézve nagyon csekély különbséget teszen, ’s fogyasztása terjedelmes ’s tehát sokat jövedel­mező , mi tehát ez okból, a’ kereskedés’ tárgyában kikül­dött kerületi választmánynyal, melly ez adó’ nemét be­­hozandónak vélte, egyetértünk. Mennyit jövedelmezhetnének ez ajánlott adók? Erre mi ’s hihetőleg ügyesb számitók sem adhatnának választ; mert, Törökországot kivéve , nincs ország a’ civilizált Európában , melly a’ statistikai adatok’ olly hiányában szenvedne, mint hazánk. Bizonyos urak, példa rá a’ fe­jérmegyei eset, ebben is a’ szabadság’ áldását látják, mint a’ nemadózásban. —­­ Fővárosi újdonságok. Az uralkodó ínség erősen igénybe veszi a’ kormány­székek és hatóságok’ intézkedéseit. Figyelmet kezdenek fordítani a’ nyerészkedés és uzsoráskodás ellen, mik nagy részben okozói a’ jelen drágaságnak. A’ helytartótanács Pesten a’ gabonakereskedőknél levő gabonát összeírni pa­rancsolván, nálok eddigelé 100,000 mérő búzánál és 41,000 mérő lisztnél több találtatott. A’ megyei árszabályzat egy mázsa liszt’ árát 32 ftra, mint szinte a’ kenyér, zsemle és dara’ árát is igen magasra határozta, miért azt a’ városi rendőrség , mig felsőbb helyre tett jelentésére más rendelet nem érkezik, kihirdetni ’s kiosztani vo­­nakszik; a’ budai rendőrség azonban már ki is osztotta. Pest város’ hatósága több ezer mérő gabonát közpénzen vett meg, mellyet a’ molnárok ingyen ajánlkoznak meg­­őrleni, ’s az abból készítendő kenyeret a’ pékek ingyen ígérkeznek megsütni, hogy igy a’ szegényebb sorsú hely­beli lakosok a’ piaczi árnál olcsóbban juthassanak kenyér­hez. Méltánylatra érdemes készség mind a’ hatóságtól, 86 *) Lásd a’ P. Hírlap’ 783. és 808. számait. — S­z­e­r­k. *#) Tehát az egész budgetet ’s nem csupán a’ nemesség által fizetendő öszletet, mint jóakaróink több lapokban ránk fogták. Azok a’ jó urak ugyan is, miután a’ nem­adózással hírlapban előállani szégyenletes dolognak tar­­tatik, most számokkal rémitik a’ kicsinyh­itüeket. Pedig a’ mennyiség’ meghatározása, miszerint a’ nemességnek osztozni a’ teherben, csak egy részben függ kénye­tektől. A’ fenálló terhekre nézve számtani igazságon alapul az, mint már mondottuk , ’s függ azon aránytól, mellyben a’ nemesi birtok adózó népünk’ birtokához áll. — S­z­e­r­k.

Next