Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-10-19 / 969. szám

emlittetni hallók Majláth György országbíró, b. Vay Mik­lós koronaőr, gr. Teleky Sámuel, Szentkirályi Móricz, Nagy István ’stb. urak’ neveit. A’ másodikhoz szónokul neveztetett Szaniszló püspök. Tagjai közül megjegyzők gr. Keglevich Gábor főtárnokmestert, gr. Szécsen királyi kamra’ e­lnöke, gróf Széchenyi István, gróf Károlyi György, gr. Zichy Ödön, gr. Teleky Domokos, gr. Ráday Gedeon, b. Eötvös József, Körmöczy kanonok, a’megye’másod alispánja, Balla Endre főjegyző­ stb urak’ neveit. A’ harmadik küldöttség, Ürményi koronaőr’ veze­tése alatt többi közt, b. Prónay Albert, Döbrentey Gábor, Móriczay kanonok ’s b. Podmanczky Frigyes urakból­­stb. állott. A’ negyediket végre Almássy Móricz ő excel­­lentiája vezeté, ’s tagjai közt b. Podmaniczky László, Fáy András stb. urakat hallók megneveztetni. A’ küldöttsé­gek eltávozván, végzék a’ reájok bizottakat, ’s körülbelől egy óra múlva tért vissza a’ két első, jelentvén szónokaik által a’ megye’ rendeinek, miszerint e fönségöket megbí­zatásuk szerint meghitták, ’s általok kedvesen fogad­tattak. Végre midőn az óra tizet mulatott, megnyíltak a’ terem’ ajtai, ’s ő fönségeik a’ kir. biztos és beigtandó főispán beléptek, viselve az első magyar császári huszár­­ezredest — a’ másik ugyancsak huszárveséri fényes egyenruhát. A’királyi főherczeg’ megláttára kitört a’ lel­kesedés’ éljen-kiáltása, ’s darabig szűnni nem akart, mi ő fönségére a' kir. biztosra kedvezőleg látszott hatni. A’ csend helyre állván, B. E. főjegyző olvasni kezdé a’ be­vezető fönséges kir. biztoshoz ebbeli megbízatása’ tárgyá­ban intézett k. kir. rendelvényt. De mindjárt az első névnél, mellyet kimonda, uralkodó felséges királyunk’ ne­vénél, ismét kitörő hosszas éljennel szakasztatott félbe. A’ magyar érzelmű közönség a’ királyi család’ két fönséges ivadékában uj hálára érezte magát lekötelezve a’ trón iránt. Ekkor véve a’ szót kir. biztos ő fönsége, ’s magyar nyelvünkön, mint már fentebb is előadánk, sziveket raga­­dólag szólt következő módon : Tekintetes karok és rendek ! Fönséges urunknak legmagasb kegyelmét, miszerint en­gem’ méltóztatott megbizni, hogy fönséges királyi helytartó István főherczeget ezen nemes vármegye­ főispáni székébe ig­­tassam, annál nagyobb hálával élvezem, mert e’ díszes tiszt alkalmat nyújtott nekem e’ szeretett Magyarországba olly perczben lépni, midőn ez —­ mint felséges urunk’ atyai szive óhajtja — egy boldog korszak’ küszöbén áll; ’s mert tanúja lehetek azon közszeretetnek, mellyet fenséged dicső emlékű atyjától öröklött, ’s önmaga’ fényes tulajdonaival még inkább szilárdított, de tanúja azon közbirodalomnak is , mellyet fön­­séged magas erényeivel és hazafiai buzgó törekvéseivel magá­nak már is kivívott­, mik által biztosítva látom nemcsak e’ nemes vármegye, hanem e’ szeretett honnak is boldog jöven­dőjét. (Hosszas kitérő éljen.) Királyi megbizatásomhoz képest tehát fönségedet e’ ne­mes vármegye’ főispáni hivatalába, minden ahhoz tartozó ha­talommal és joggal, felséges urunknak nevében bevezetem, — e’ nemes megye’ rendéit intvén , hogy a’ fönséges főherczeg királyi helytartót törvényes főispánjuknak ismerjék, és intéz­kedéseit törvényszabta engedelmességgel teljesítsék. Magam pedig ünnepelni fogom mindig e’ napot, mellyen fenséged iránti hő szeretetemnek és a’ magyar nemzetkezi élénk ragaszkodásomnak nyilvános jelét adhatom. (Szűnni nem akaró éljenek). Ezután a’ fönséges királyi helytartó ’s beigtatott főis­pán szólalt meg azon férfiasan ható erős hangjával, melly ő fönségének közelebbi diadalteljes körútjából Kárpátok­tól Adriáig minden magyar’ lelkében él, ’s emlékezetben élni fog mindenkor, — szólván a’ mint következik: Üdvözlégy fönséges főherczeg, körünkben ; üdvözlégy itt, hol elődbe dobognak mindnyájunk’ szivei, szivei a’ hű magya­roknak, kik királyért’s hazáért tántorithatlan ragaszkodásuk­ban semmi néptől magokat felülmúlni nem engedik, üdvöz­légy koronás fejedelmünk’ egyik legközelebb rokona, ki egy­kor hivatva leendsz a’ népek’ boldogságáért, őseid’ példájára dicsően működni! Hála legjobb fejedelmünknek , hála neked fönséges főherczeg, ki közbejötted által neveled azon örömet, mellyet érzek, midőn Pestmegye’ főispáni székét elfoglalom, és kinek ajkairól örömmel hallottuk ez alkalommal zengeni édes hazánk’ nyelvét. Légy hü érzelmeink’ tolmácsa ő felsé­génél , légy hódoló köszönetemnek megvivője a’ trónhoz ; mondd el, hogy itt egy lélekkel, egy hanggal kiáltjuk mind­nyájan : „Éljen a’ király!“ Fogadják meg mindazon tisztelt hatóságok, mellyek, kül­dötteik által itt képviselve lévén, beigtatásom’ diszét szinte nevelni kívánták, ezen szoroszédias szívességükért őszinte köszönetemet. ’S most, tekintetes KK. és RR.! önökhöz fordulok , kik­hez egy édes kötelesség a’ mai naptól fogva ismét szorosab­ban csatol; ’s midőn elfoglalom ezen elnöki széket, mellyen dicsőült atyámat önök’ változatlan tisztelete ’s szeretete kör­nyező , ’s mellynek az ő ötven éves felejthetlen hivatalosko­dása mintegy uj fényt kölcsönözött; fogadom önöknek (’s a’ boldogult’ szelleme hallja fogadásomat), miszerint szentebb vágyat nem ismerek, mint, az ő példáját híven követve, azzá lehetni majdan e’ megyének , mi­­ volt, ’s igy hiszem , hogy önök sem fogják megvonni a’ fiútól azon bizodalmát, mellyel az érdemdús atya iránt mindenkor viseltettek. Részemről ki­nyilatkoztatom , hogy valamint egy oldalról törvény­ adta el­nöki jogaimhoz rendületlenül fogok minden alkalommal ra­gaszkodni, szintúgy fogom más részről tisztelni tudni önök, alkotmányos jogaikat, tisztelni fogom tudni a’ vélemény-sza­badságot , valameddig ez törvényes korlátok közt nyilatkozik, és igy az ellenkező nézetek’ szabad kifejtését nem nehezíti; szóval: elnöki kötelességeim’ hiv betöltése által ő fensége leg­kegyelmesebb urunk’ bizalmának, önök’ várakozásának erőm­­’s tehetségemhez képest megfelelhetni legszentebb feladásom leend. Ha önök’ bizodalma velem leend, ha közremunkálá­­sukra számíthatok , akkor derült szemmel merek nézni a’ jö­vőbe , sikert ígérni törekvéseimnek , szép jövendőt a’ megyé­nek , hazámnak , mellyért élek, halok ! E’ szavak’ végeztével az öröm többé nemcsak hangok­ban tört ki. A’ lelkesedés­ szülte önkénytelen mozdulatok, a’ fogadásra kitárt karok, felemelt kalpagok’ lobogtatása, szóval: minden mutatá, hogy a’ szivből elmondott sza­vak szivekhez találtak. Ezekután a’ beigtatott fönséges főispánt ősi szokás szerint 4 szolgabiró székében fölemelvén, következtek ő fönsége’ fogadtatására a’ rendek’ nevében intézett üd­vözlő szónoklatok, mellyeket jövő alkalommal adandunk. — E­g­y. ABAUJBOL. Nagy reményekkel nézünk a’ közelgő országgyűlés’ elébe, óhajtva várjuk a’ perczet, mellyben a’ nemzet’ képviselői a’ sok és üdvhozó reformtervek’ megérlelésére s keresztülvitelére, vállat vállhoz vetve munkálandanak.— Abauj’ választói sem akarván hátrama­radni, tanácskozónak egy terv’kiviteléről, két olly egyén­nel növelni a’ hongyülés’ embereinek számát, kiknek jel­lemében ’s tiszta lelkületében minden választó garantiát lát, és kik szellemi képességük által a’ tanácskozások’ mér­legébe némi súlyt vethessenek. Ez eszmétől áthatva, két ellenzéki követjelölt mellett lépett fel a’megye’álta­lános többsége, —­de jött a’ B. P. H. hasábjain egy conservativ vezér’ buzdító szózata , melly volt intézve a’ hatalmas aristocratiához, a’ maradó tábor’ hű baj­nokaihoz, és megirta a’ tisztelt vezér, a’ czikk’ elején ’s végén, hogy a’ mérsékleti párt’ emberei ez egyszer ne mérsékeljék magokat, hanem szüntelen „talpon legyenek“ és ha már az első csatát az utasításoknál elvesztették is, — az idegeket meg kell feszíteni, ’s erőt kifejtve conser­vativ követeket kell útnak indítani,­­ „mert az uta­sítások’ lelke a’ követ“ ezt monda a’ vezérczikk .f­. — A’ magyar Leonidas, Zrínyi Miklósnak, a’ szigeti os­tromnál mondott lelkesítő szózata huszadrésznyire sem ragadta meg a’ csataedzett vitézek’ lelkületét, mint a’ melly enthusiasmussal talpra állitá a’ B. P. H. „talpon legyünk“-je megyénk’ nehány aristocratáját. — Sőt a’ mi conservativeink eszélyesebbet gondolának ki, — és itt, Abaujban, hol a’vallás’ érdekei a’választási mérlegben min­den elvek felett tulsulylyal birnak— félre vettettek, — bele egyezének két protestáns egyén’elválasztásába, csakhogy a’szabad elvük és Sz. háttérbe szorittassék. — A’ conser­vative^ csekély számú kortesvezérei^bizonytalanság’ kö­zepette áltak talpukon, miglen P. szerény visszavonulása a’ bizonytalan talpon álló tábort hasra buktatá. — A’ fel­­lengős eszmék meghiusulának, mert P. S. dicsőségesebb­nek tartá a’ nemes resignatiót, mint vesztegetés által elnyerni azon pályát, mellyen e’ megyének megelégedését már egy alkalommal maga részére kiérdemelte, és dicső­ségül rovandja fel P. urnak azon tettet az egész nemzet, mellyel megmutatá, hogy személyét eszközül két közsze­­retetű­ egyén’megbuktatására felhasználtatni nem engedte. De hogy ezért tévesztve, egy választási mozgalom’ le­írásával ne terheljük az olvasót , csak annyit mondunk, miszerint P. S. úr’ leléptével az ellenzéki két követ jelölt’ ellenében a’ választási mezőn síkra lépni senki sem bá­torkodik. Most már térjünk tárgyunkra. Tekintsük az oct. hó 1 4-én kezdett ’s négy nap tartott közgyűlésünket. A’ más alkalommal használni szokott üdvözlő nyitány helyett, elnöklő főisp. helyt, ur a’ k. kir. meghívó levelet adta álltal a’ jegyzői hivatalnak, mellynek nyomán oct. hó 19-re küldendő követek’ elválasztására közgyűlés tű­zetett ki, és egy igen számos tagból álló választmány is jött létre , melly utasitáskészitéssel foglalkozandik. Szóba hozatott, hogy a’ bizottmány’tagjain kivül bár­kinek is eldöntő szavazat adassék. Melly indítvány főisp. helyt, az’ azon észrevételén tört meg, miszerint ez igen ultraliberalis elv, — elég, ha informativ szavazattal aján­­dékoztatik meg az, ki nem bizottmány­­tag. És ez ha­tározat jön. Azon ifjak, kik a’ megye­ becsületét fentartani óhajt­va , lóra ültek, ’s István főherczeg’ bevezetését ünnepé­­lyesítették, főisp. helyt, ur által köszönetet kaptak, ’s ezen köszönet a’ BR. éljenkiáltásai által viszhangoztat­­ván, a’bandérium’fáradtsága méltó elismeréssel jutalmaz­tatott. És hogy a’ magas vendég annál fényesebb színben ragyogjon, szemünk előtt főisp. helyt, ur, a’ bandérium­nak mondott köszönet’ végeztével, a’ magas vendég’ kö­rünkben­ muladtásának emlékére, a’ földesúr- és roko­nokat nélkülöző ’s nyolcz évet meg nem haladott árvák’ felsegélésére 5 ezer víz tőkét alapított, kijelentvén az érdem közepett megőszült férfi, hogy valamint teljesen hiszi, miszerint ezen ajánlása e’ megye’jóbirtoku ember­barátinál viszhangra ’s követőkre találand; — úgy ő is e magasztos czélnak, mellyet ezen tette által elérni kiván, jelenlegi stádiumán megállapodni nem fog. — Mennyivel szebb és boldogitóbb áldozat ez a’ korteskedésre szánt ezereknél. Óhajtjuk, hogy ő magának ezen magasztos tette követőket vonjon maga után. — Ezekután a’ kisgyűlé­­sek’jegyzőkönyvei’hitelesítésével foglalkozának a’ rendek, mellyeknek végeztével egy helytartótanácsi intézmény vonta magára a’ rendek’ figyelmét. G. I. bankjegykészitő #) ’S midőn ezt monda, pálczát tört az utasítási rendszer fölött. Szabadelvű utasitások mellett is lehetőnek tart conservativ irányú többséget. — S­z­e­r­k. 256 gépet v­átárolván, tettleg bankjegyhamisitás’vétkébe esett. Ezt írja a’ nevezett intézmény , meghagyván a’ megyé­nek, miszerint G. I. ellen bűnpert kezdvén, azt a’ hely­tartótanácshoz terjeszsze föl. Voltak, kik törvényesnek véleményezték ezen intézmény’kivánatát, azon oknál fog­va, mert itt a’ megyei törvényszék delegatum judicium leend, melly a’ helyt, tanács által delegáltatott, és mint illyennek teljes joga van, a’ pert magához felparancsolni; mások szerint ő felsége a’ helyt, tanács által magához pa­rancsolja felterjesztetni a’pert, melly jogát kétségbe von­ni nem lehetvén, ezen intézmény törvényes, ’s kivánata meg nem tagadtathatik. De mind ezek megczáfoltattak. A’ helyt, tanács nem juridicum dicasterium lévén, mert magához felterjesztetni jogában nem áll, ’s az illynemű vétségek’ bírája a’ megyei törvényszék lévén, ez nem de­legáltatott. Ő felsége pedig egyedül politicus ügyekben rendelkezik a’ helyt, tanács’ útján. Törvényes ügyeket mindenkor egyenesen magához , nem pedig a’ consilium­­hoz szokott felparancsolni. Végzés jön: az ítélet’ mássának megküldésével a­ per’ történendő bevégeztéről a’ helyt, tanács értesittetni fog. A’ megyeháznál szolgálatban levő katonák, a’ mostoha idő’ következtében, saját folyamodásukra egyenként 8 pfttal segélyeztettek, a’ megyének ezen segélyt kijelentő végzése a’ helyi, tanács által egy kemény hangon itt dor­gáló intézményben komolyan rászaltatik, meghagyatván az illy dolgok’ jövendőrei figyelmes kikerülése. Sajno­san vették a’ rendek ezen intézményt, mivel ez nem rendszeresített fizetés, hanem a’ közszükség ’s az élet’ szerfelett magas ára által szülemlett ideiglenes segély volt. Csodálkoznak a’ BR., hogy a’ más, illy rendkívüli segélyzések meg nem rovatván, miért épen ezen rendkí­vüli mostoha idő szülte csekély pótléka az annyi hideget ’s fáradtságot szenvedő szolga’zsoldjának ad alkalmat illy komoly nehézségekre. Egyébiránt a’ k. leirat tudomásul vétetett. A’ kir. gyorsutazási postakocsik, a’megyénken keresz­tülvivő útvonal’ roszasága miatt, többször késedelmet szenvedvén, a’ Pest felé vivő útvonal’ jó karba tétele a’ megyének meghagyatik. — Az említett vonal a’ lehető legjobb állapotban lévén, elmondták, miszerint a’ gyors­utazási kocsik épen olly koptatói a’ kőutaknak, mint a’ milly javitója a’ szegény paraszt. — És hogy ezen útvonal tökéletes jó ’s járható , az a’ helyt, tanácsnak megiratik, megérintvén ezen feliratban azt is, miszerint a’ h. tanács rész adatok’ nyomán értesült ez útvonal’ rosz­­szaságáról. Szikszóváros’ közönsége, földesúri elnöklet alatt tartott tanácskozásának végzésbe hozott azon eredményét kérvén szentesittetni, mellyben a’ történni szokott csalások’ meg­­gátlása’ nézetéből januárhó’ végéig minden idegen bér­bevitelt megtilt. —Voltak emberek , kik kereskedési hi­tel’ nézetéből ezen végzést méltányosnak találták, — be­szélvén a’ bor’ megizlése’ hatásáról, nagymennyiségű meg­rendelésekről (Szikszón?!) ’stb. — Mások ellenben egyed­­áruságra törekvést láttak az illynemű intézkedésekben. A’ törvény egyedül a’ hegy’ aljára, hova Szikszó épen nem tartozik, tiltja el a’ borbevitelt. Nem értjük, honnan követelhet illy előjogot a’ nevezett város , midőn bora kevéssel múlja felül a’ keserű nyavalyádi pezsgőt. Illy szabadalmak’ osztogatása minden bortermesztő vidéket a’ borbevitel’ elzárására bátorítana. Utóljára az illy zavarok, egy boldogító vámrendszer’ létrejöttét eszközölnék. A’ hosszas vita után határozat jön. — A’ nevezett város’ földesurainak, hatóságuknál fogva, joguk leend a’ szikszói bor’ hitelével ott helyben visszaélők ellen zárt rendelni, e’felől ez,bírói után a’ megyének jelentést tenni, ’s a’ csaló’ vétkének fokozata szerint a’ megye hozand büntetést a’ hires szikszói bor’ (!) hitelét koczkáztatók ellen. Az országgyűlés’ folyama alatt minden köziratra tar­tozó t­árgyak’ kőnyomda’ munkálata általi közzétételét tu­dató h. tanácsi intézmény örömmel fogadtatott. A­ cancellariának egy intézkedése által a’ megye’ azon végzése, miszerint az aranyiskai kir. bányásztiszti fizetések a’ nemesi terhek’ alapjául vétettek — megsemmisittetik, a’ fizetési teher csak személyükre rendeltetvén kivettetni. — Főisp. helyt, az volt első , ki e’ tárgyban neheztelését fejeze ki. Szerinte „minden honpolgárnak osztozni kell a’ státus’ terheiben.“ Oda m­ivelődtünk , hogy vagy adót, vagy nemesi terheket fizetnünk a’ hon iránti kötelesség— más hivatalnokok’ fizetései megróvhatók , a’ nyugdíjas katonatisztek’ havi illetőségükből ezen terhek lehuzatnak, nem értjük, mi kiváltsággal birnak, minden honpolgár felett, a’ tisztelt hivatalnokok.­­ Kifizetni nem akar, per’ utján mentesse fel szűz vállait.­­ Az egész ügy ké­reimül az orsz.gyűlésre fel fog terjesztetni. Közadó — jöjjön el Magyarországon is a’ te országod, majd nem lesznek annyi rangú ’s rendű­ honoratiorféle szabadalma­zott szűzvállas úri emberek. A’ felső magyarországi bányászok, a’ bányatörvé­nyekre vonatkozó k. kir. válasznak mielőbbi leküldését szorgalmazni kérő levelükkel bő pártolásra találtak. Beszterczebánya 63 Sopronváros’ levelei a’ városi sza­vazatok’ ügyében az utasítást készítő választmány’ iratai­hoz csatoltattak — egyelőre is kijelentvén a’ rendek, mi­szerint a’ coordinatio’ létrejöttével kívánják a’ városok’ részére az eldöntő szavazatot megadatni. Borsodnak a’ tüzkármentesités’ tárgyában irt levele teljes méltánylatot aratott, a’ szükséges rendelések sem maradván el e’ részben. A’ gróf Erdőydiek’varasdmegyei sérelme pártoltatott

Next