Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-09-12 / 948. szám

Vasárnap»18. Megjelenik e’lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boriték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál . Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, 's egy 4 szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 9 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. September 12. 1817. TARTALOM. Hivat, közrem. Előítéletek és ürügyek. Fővárosi újdonságok. M. Gazd. Egylet. Törvény­­h­atósági dolgok: Pestmegye (az utasítások’ folytatása). Sárosból (válasz a’ Híradónak ’s a’ közgyűlés). Szakolcza (városi dolgok). Debreczen (egyházker. közgyűlés.) — János fővételi pesti vásár. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ö fölsége méltóztatott legkegyelmű megengedni, hogy Player An­tal gyógyszerész Órmosy­ra, Schönder Imre pedig Szerényi­­re változtathassák vezetékneveiket. Előítéletek és ürügyek. Az elvtelen po­­litica mindig rosz politica. De a’ státusférfiútól elveket követelvén, tudjuk, hogy neki azokat a’ körülményekhez kell alkalmazni. ’S ha követeléseinek teljes kielégítést eszközleni nem képes, O’Connell’ példája szerint, némi „a conto“ fizetéseket is el kell gyakran fogadnia. Már ha e’ nézetet az adó’ dolgára alkalmaztatjuk, bi­zonyosan jobb, ha valamelly törvényhatóság az országos pénztárt adja utasításul, mint, ha semmit sem akarna fizetni; és ismét,­jobb, ha az országos pénztárt és háziadót is utasításba adja, mint, ha csak az országos pénztárt adná háziadó nélkül. A’ magyar politikai élet’ privilegiális ter­mészete mellett pedig, még inkább kell méltányolni, ha egy vagy másik megye, épen a’ közös teherviselés’ elvét — habár némi kivételekkel is — magáévá teszi. — Nem hisszük azonban, hogy mi, illy tekinteteknél fogva, né­­melly előítéletek és fallad­ák iránt kímélettel tartoznánk lenni. Ilyen előitéletnek ’s fallac­ának tartjuk mi a’ megye’ azon határozatát, miszerint a’ hadiadóban részt­­venni nem akar, mig a’hazai védelem’ rendszere tárgyalva nem lesz. Magyarországnak állandó serege van, ’s mig uj cultu­­ralis állapotok az állandó seregeket egykor tán felesle­gessé nem teendik, addig Magyarországnak mindig leend állandó serege, bárki legyen X. vagy Y. megyében az al­ispán, ’s bármiilyen tollú párt jöjjön többségbe. — A’ ma­gyar sereget az adózó nép tartja emberrel ’s pénzzel; a’ nemesség — mellynek javait ’s érdekeit védi a’ contri­­buens nép — nem járul semmivel e’ teherhez; ’s ha ment­ségül azt mondja, hogy insurgál, semmit sem mond, mert az insurrectio háború’ idejében haszonvehetlen, ’s béke’ idején nem létezik; mig, a’ paraszt seregnek háború’ ide­jén igen jó hasznát veszik, ’s béke’ idején is fennáll. A’ nemesség tehát, a’ legjobb lélekismerettel vehet részt a’ hadiadóban, a’ nélkül, hogy a’ hazai védelem’ rendszere tárgyalva legyen. Vagy ha katonai szelleménél fogva e’ két dolgot egymással össze akarja kötni, mondhatná, hogy akar ugyan a’ hadiadóban résztvenni, hanem tisztába kell hozni egyúttal a’ hazai védelem’ rendszerét is. — Mit tesz e’ phrasis, nem tudjuk ugyan, de tán a’ felkelési kötelességtőli felmentést értik alatta. Ezt tán­ meg le­hetne szüntetni, hiszen nincs sok haszon belőle. — Vagy talán a’ katonaállitás’ terhét akarják a’ nemességre is ki­terjeszteni? Ezt is el lehetne talán érni. — Valóban nagy nemeslelküség annyi terhet egyszerre vállalni, de néze­tünk szerint még nagyobb nemeslelküség egy terhet, mint semmi terhet sem vállalni. Szép dolog, ha a’ magyar ne­mes, mint született katona, nemcsak a’ hadiadóban részt akar venni, hanem conscriptionak is alá akarja magát vetni, hogy necsak pénzzel, hanem vérrel is szolgálja a’ hazát. De mi nemeslelküségnek nem tartjuk, ha va­laki inkább semmit nem áldoz, hogy sem keveset áldoz­zon. Ha pedig egy egészen új védelmi rendszert akartok behozni ’s azzal a’ résztvevést a’ hadiadóban összekötni, úgy valóban sajnálunk benneteket, hogy a’ reformok’ egy­másutánjáról illy ferde nézetetek van, vagy pedig csak ürügynek kell e’ nézetet tekintenünk. Mások a’ hadiadóra nézve más Ürügyükkel lépnek föl, mondván, hogy ők részt akarnak venni a’ hadiadóban, hanem garantiát akarnak magoknak szerezni; pedig a’ hadi adóra nézve most is léteznek garantiák, mert hiszen három évről három évre szavaztatik, ’s bizonyos czélra szavaztatik, ollyanra, melly köztudomásul a’ 4 milliót és egy nehány százezer forintot fel is emészti. Mi tehát min­den lépést méltánylunk az adóegyenlőség felé, de az illy clausulákat vagy csak ürügynek, vagy előitéletnek te­kintjük. Hasonló cathegoriába állítjuk azok’ nézetét a’ városi­­ kérdésről, kik az administrativ rendezést a’ politicai ren­­ dezéstől nem akarják elválasztani. Talán azt hiszik, hogy­­ mi a’ városoknak a’ mostani rendszer mellett 16 voksot­­ akarunk adni. Korántsem uraim, mi azt akarjuk, hogy­­ hozassák egy választási törvény, hogy számos választó s közvetlen válasszon követet, akként, mint a’ megyék ’s s az európai szabadi státusok szokták választani követeiket.­­ Fővárosi újdonságok. Általános a’ panasz nemcsak Budapesten, hanem az egész megyében az iránt, hogy a’ közelebbi drágaság’ idején a’ felső megyékből ide szivárgott tótság az egész vidéket ellepte,’s a’ helyett, hogy munkával keresné élel­mét, nagy rész most is régi professiójánál, a’ koldulásnál marad. Úgy látszik, otthoni földesuraik sem igen törik magokat, hogy őket reclamálják. Halljuk, Pestmegye e’ részben már tett felirást. Kecskemét város pedig szint­­olly humánus, mint csalhatlan eszközt talált fel a’ kebe­­lébeni tótság’ eltávolítására, t. i. kirendelte őket ásóval és kapával ellátva napszámos munkára. Az atyafiak ki­ballagtak, de többé vissza nem jövőnek, hanem ott hagy­ták a­ kitűzött helyen az ásókat és kapákat, hogy ám dol­gozzék velök, kinek jobban tetszik. Látni való innen, hogy ezen kitétel: „ásó, kapa választ el“ nem mindig azt je­lenti, mit a’ szerelmeseknél. — Egy illy kolduló tót suhanczot megszólít minapá­ban egy érdemes ur, hogy miért nem dolgozik inkább? — „Csak azért uram — felelt egész naivsággal a’ fiú — mert igy többre megyek.“ — A’ kérdező ur capacitál­­va volt. — Közelebbi közgyűlés’ alkalmával egy táblabiró-ki­­nézésü öreg ur nagy felindulással hagyá el Pestmegye’ teremét. „Gondolja meg drága spectabilis! —igy szólt szembejövő ismerőséhez — Pestmegye változtatja a’ kö­penyeget.“— Mi azt hivők, hogy tán valami félreértés forog fenn, bemenvén azonban tapasztalók,hogy csakugyan van a’ dologban valami, mert Pestmegye huszárjainak fejér köpeny helyett jövőre kék posztóból csináltat. Mond­ják, a’ nemes indignatio’ oka az volt, hogy a’ kék köpeny bakról hivatalos utazások’ alkalmával nem virít olly szem­­beszökőleg, mint a’ fejér „mások’ rettentő példájára.“ — Színházunk’ repertoirja javulni kezd. Hollósi Kor­néliával feltűnt a’ legkedvesebb operák’ napja. Tegnap­előtt Ernáni, azelőtt néhány nappal Lucia volt napiren­den. ’S drámai újdonságok is igértetnek. Mondják, hogy Hugo Károly’ uj drámája még e’ hónapban adatni fog; ’s Moliére’ képmutatóját a’ derék Lendvayné választá hutalomjátékául. A’ sok rész hir után nem tudjuk, e’ re­mek mű’ fordítása az eredetiből van-e ? Ha nem, jobb lesz azt nem adni, mint vele egy óriási irodalmi botrányt kö­vetni el. A’ színház nem csupán erkölcsi iskola, és nálunk mindenkor úgy tekintette főleg a’ nemzet, mint olly csa­tornát , melly után a’ magyar irodalom az olvasni nem szokott közönségben is hódítást tehet. E’ szempontból a’ szinház kétszeres tartozást teljesít, midőn hazai íróinkat jutalmazással igyekszik a’ színi ügynek megnyerni. ’S olly jeles művek’ fordításánál, mint Moliére’ munkái, ezen te­kintetek nem kevésbbé szem előtt tartandók. Ki Moliéret jól fordítja, irodalmunk’ számára teszen igen becses fog­lalást, ’s nem kisebb irói érdemet szerez, mint egy eredeti színmű’ írója. Hányan vannak a’ színház’ miveltebb láto­gatói között is, kik francziául nem értenek. ’S nem tart­ja-e a’ fordító és az igazgatóság lelkiismeretlenségnek, a’ halhatatlan író’ nagy szelleme’ megsértésének az egyete­mes világirodalom’ egyik legjelesebb művét elferdítve juttatni az ismerni vágyó magyar közönség’ elébe ? Mi nem hihetjük a’ magyar színház’ igazgatóságáról e’ min­den kegyelet’ hiányát Moliére iránt, kinek ha franczia színpadon adatik valamelly műve, a’ legjelesebb franczia színészek vetélkednek a’ legkisebb szerepekben is fellépni, ’s a’ szöveg a’ legnagyobb hűséggel mondatik el. Elmon­datnak még olly czélzások is, mellyeket a’ közönség’ nagy része már nem ért, ’s még olly kifejezések is, mellyeknek értelme azóta változott ’stb. Hasonló kegyeletet várunk mi színházunk’ tagjaitól, annyival inkább, mert ha egy lelkiismeretlen fordítás egyszer betanultatik, nehezen veszi valaki magának a’ roppant fáradtságot, hűbb, gondo­sabb fordítást eszközölni az eredetiből, melly aztán szín­házi jutalomra nem számolhat. Avagy kedvök van színé­szeinknek egy színművet kétszer betanulni ? Ha nincs , rész forditás’ betanulására kár az időt vesztegetniük. Jó fordítás pedig csak eredetiből képzelhető. — A’ kecskemét-szegedi ’a szegedi temesvári vaspá­lya-társaságok egyesülni akarnak. Az egyesülés’ tettleges életbeléptetésére f. é. sept. 26-ra van kitűzve. — A’ vasúti pályafőhez ’s onnan vissza társaskocsik is hordják az illetőket 6 pkrért. Ezen kocsik különböző állomásokról indulva, ugyanazon helyre szállítják vissza a’ hazatérteket. Megtörténik azonban igen gyakran, hogy p. o. a’ városi színház’terére 12 egyén szándékozik, mig a’Sebestyén-piaczra kettő, három. Illyenkor az utóbbi helyen állomásozó is a’ városi színház’ terére valónak ha­­zudja magát, ’s a’ két, három egyén kénytelen vagy gya­log haza menni, vagy a’ Sebestyén-piacz helyett a’ vá­rosi színháznál szállani ki. A’ vasúti ügyvivőséget figyel­meztetjük e’ visszaélésre. — Az uj kir. személynök’ hivatalba léptével úgy lát­szik, jobb időszak nyílik az ügy­védi karra. Folyó hó’ 9-én ugyanis számosan az ügyészi karból egybegyülvén , meg­bízták Tóth Lőrinczet, ki ez ügynek lapunk által is fárad­­hatlan előmozdítója volt, hogy a’ rendezés iránt tervet ké­szítvén , még e’ hónapban terjessze elő. — A Magyar Gazd. Egyesület. Közgyűlés aug. 26-kán 1847. Elnök gr. Károlyi György m­aga, üdvözöl­vén a’ közgyűlésen számosan megjelent közönséget, fel­olvastatott a’ amlgy m. kir. ittótanács’ k. leirata, melly­­ben az Egyesület tudósittatik, miszerint a’ len- és kender­ipar’ érdekében az Egyesület’ részéről állodalmi költségen külföldre utaztatandó egyének csak a’ jövő 1848-ik esz­tendőben küldethetnek ki, ’s az azoknak adandó utasítás pótlólag a’ legfelsőbb helyről időközben le fog érkezni, melly kegyes leirat a’ korm. választmánynak kiadatott a’ végett, hogy annak tartalmáról az illető egyéneket értesít­se. — Olvastatott 2­ or a’ korm. választmány’ f. évi aug. 22-kén tartott ülésének jegyzőkönyve, mellynek első pont­jában a’ megürült előadói állomásra a’ három folyamodó, névszerinti Sztrinkay György, Reök István és Ka­pitány Sándor urak közül, az e’ hivatalra szükséges tu­lajdonok’ tekintetéből, mint egyedül alkalmas, csak a’ legutóbbi ajánltatik. Ezen ajánlatában az alapszabályok’ értelmében járván el a’ korm. választmány, az annak nyomán teendő választás tett inditvány’ következtében felfüggesztetett azon okból, minthogy azon módosított választási rendszert, mellyet a’ múlt júniusi közgyűlés’ végzése’ nyomán életbeléptetni szándékozik, az egyesü­leti tisztviselők’választására is alkalmazni határozá. ’S hogy ez mielőbb meg is történhessék, miután az ez érdemben megbízott küldöttség a’ jelen közgyűlésre javaslatot nem terjesztett elő, melly a’ kitűzött választás’ alapjául szolgálhatott volna, — a’ közgyűlés’ színén ’s a’ jelenlevők’ köréből három ide vonatkozó létetett, mellyek közül az, a’ melly a’ felhozott indítványok’ szélsőségeit leginkább közvetité, ’s a’ szétágazó véleményeket legin­kább egyeztetni látszott, bocsáttatott szavazás alá, minek következté­ben 31 szavazattal 14 ellenében, tehát a’ megelőző közgyűlés’ végzésében kikötött kétharmadrész többséggel — elfogadtatott, hogy: a’ jövő választásokat illetőleg: a) előforduló választások’ alkalmával minden rendes tag egyenlő szavazati joggal bir. b) egyesületi tagok’ választása az egész éven keresz­tül, csak két előre meghatározott és kihirdetett közgyű­lésen történhetik. c) egyeseknek megválaszthatása a’ korm. választmány’ ajánlatához kötve nincsen. — d) illy közgyűléseken az egyesületi tagok’ megvá­lasztása körül a’ rendes tagok csak személyesen gyako­rolhatják választási jogaikat. e) megválasztandó egyesületi tisztviselőkre nézve a’ korm. választmány véleményt ad, ’s annak meghallgatása után a’ közgyűlés a’ tiszviselőt titkos szavazat­ útján, czédulák vagy golyóvetés által, a’ folyamodók közül sza­badon választja, f) mind a’ tisztviselők’ választásánál, mind a’ korm. választmány’ szabályszerű megujtásánál, a’ távollevő ta­gok szabadon gyakorolhatják választási jogaikat, olly módon, hogy azokat hiteles megbízó levelek által vala­melly megjelenendő rendes tagra ruházzák át. g) illy megbízatást vagyis képviseletet egy egy rendes tag csak 9 jelen nem levő tag’ részéről vállalhat el. — Fentartván egyébiránt magának a’ közgyűlés a' teendő választásoknak részletesb szabályozását, a’ közgyűlés’ foly­tatása másnapra halasztatott, Közgyűlés’ folytatása aug. 27-kén. Olvas­tatott a’ megelőző napon tartott közgyűlés’ jegyzőkönyve ’s hitelesíttetett. Az e’ jegyzőkönyvben, a’ választási rendszerre nézve foglaltató határozatok’ nyomán, toldalékképen még vég­zésbe ment, hogy: a) a’ megválasztandó tag, a’ választást megelőzőleg, a’ tagsággal járó kötelességek ’s különösen a’ fizetési tartozások’ teljesítésére magát a’ fennálló sza* 43 továbbá akarjuk, hogy a’ követnek utasítása ne legyen. — Az igy választott követ, maradjon a’ városi admini­­stratio a’ státusquoban, csakugyan a’ város’ lakosait ’s nem a’ választott közönséget vagy a’ magistratust fogja képviselni. Ne higyjétek, hogy mi e’ kérdések’ ezen elvá­lasztását csak szeszélyből kívánjuk, vagy hogy mi a’ vá­rosi administratiót javítani nem óhajtjuk; sőt mi a’ me­gyeit is reformálni kivánjuk, hanem ki akarjuk kerülni a’ szirteket, mellyeken e’ kérdés a’ múlt országgyűlésen ha­jótörést szenvedett ’s a’ jövőn is hasonló érheti. Mi a’ városi ügyet tisztába akarjuk hozni, mi a’ lehetséges poli­­tikát szeretjük. — ©

Next