Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-09-17 / 951. szám
Péntek »51 September 17.1847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért vagy ennek helyéért 3 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. ’ TARTALOM Hivat, közrem. Nyílt levél báró Kemény Zsigmondhoz. Törvényhatósági dolgok: Hajdúkerület. Pestmegye (utasítások’ vége.) Pozsony (városi dolgok.) Debreczen (István főherczeg). Erdélyi országgyűlés. — Nevelési pályakérdések. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A’ nagy magy. kir. udv. kamara Jellachich Béla mitroviczi k. sómázsamestert saját kérelme’ következtében hasonló tiszti minőségben Újvidékre áthelyezvén, az ez által megüresült mitroviczi k. sómázsamesteri állomásra Marinovich Emil ógradiskai sómázsájót érdemesité. (B.-P. H.) _____ Nyílt levél b. Kemény Zsigmondhoz. Reformunknak egész története mi rövid még, ’s mi gazdag már is emlékekben , mellyek a’ hazafit keserű fájdalommal töltik el. Emlékezel még, tudom, az 1841-dik év’ végére, midőn hazánk’ egyik megyéjébe közgyűlésre menvén, egy decemberi napon először és együtt szemléltük az észt leveretve oltárairól azon házban, mellynek falai között kerestük századokon keresztül a’ szabadság’ biztositékait. Mint eltörpült egyszerre azon intézmény, mellyről kevéssel e’ történet előtt még fennen hirdettük, hogy a’ világ’ bármelly intézvényéért fel nem cserélnék, csak alapjaiban tágittassék. És ha e’ gyászos catastrophának csak azon következménye lett legyen , hogy egy megyében a’ reform-párt megbukjék, Te pedig egy pár füzetet irt a’ „Kereskedés és Ellenszerei“-ről, e’ maradandó jó mellett ama’ mulékony kárt hamar feledni lehetett volna. Azonban a’ dolog itt meg nem állapodott. Ama’ műtétel egyszerre számos követőket talált, ’s elkezdődtek mindenfelé az adó elleni izgatások, és nem tanácskozók, hanem hadak vezéreltetének a’ megyék’ tetemeibe, hol — miként mondád — nem tudta már az ember, szent helyre lép- e, vagy a’ candiumi furcák’ elébe. Nem volt talán szükségünk ennyi bizonyitványra , hogy kitanuljuk azon rendszer’ gyöngeségeit, mellynek erejében annyira bíztunk. De ha egyszer már e’ napokat átéltük, elfeledhetnénk a’ múltnak történetét, ha az életben nem hagyott volna egyebet hátra maga után, mint helyhatósági rendszerünk’ kiismerését ’s azon tudományt, melly jövendőre ne hagyjon bennünket csalatkozni a’ felől, hogy ez intézvényben mennyit bizzunk, és mennyit ne bizzunk. Azonban e’ tanúságnál sokkal szomorúbb emlékeket hagyott hátra: az erkölcsök’ semmirevalóságát ’s az izgatásnak ép’ olly könnyű, mint népszerű tanait, mellyek gyakoroltatnak nemcsak a’ megyei, hanem a’ társasági életben is mindenütt. Egész állapotunk nyomorúság és szegénység, ’s rajtunk áll, hogy jobbítsunk rajta : ezt érzi és látja az értelmes ember; de kezdjen csak valamit akár törvényhozási, akár megyei, akár társulati uton, mihelyt egyszer fizetésfélét foglal magában, nem kérdik czélját, nem eszközeit, nem okait, sarkaiban vannak az izgatók, és a’ mi szomorúbb , legtöbb esetben nem elvei, nem czélai miatt támadják meg, hanem azon nyereményért, mit az ekkép’ felizgatott tömeg’ csatlakozásából jövőre, meglehet egy választásnál, húzhatnak, vagy pedig csak azért, mert nem volt más alkalom az országnak, egy megyének, vagy egy vidéknek kimagasló nevezetességét megbuktatni. « Jó akaróink azt gondolhatnák, hogy ad vocem kapanyel mondom ezeket. Legyen úgy. Mert valóban a’ Tisza’ ügyére vonatkoznak soraim, mellynek partjain ásó és kapa váltig munkában vannak, mig vidékein a’ kortesek’ rajongása minden jóknak szomorúságot okoz. Ezen társulati ügy mi gyönge még, és mi rövid napokat számlált, ’s azok, kik életnek indították, már első lépéseikben izgatókkal találkoznak. Nem egy hely van a’ tiszai megyékben , hol a’ lefolyt gyászos évek’ jelenetei ismét megújultak, és a’ rendezés ellen most, mint egykor az adó ellen, minden a’ vállak’ szüzességére vonatkoztatott, mellyeken felemeltettek azon hősök, kiknek itt az ügy’ elnyomása nem czél, hanem eszköz vala épen csak arra, hogy felemeltessenek , és adandó alkalommal zászlóaljakra számolhassanak. És ezen izgatás még annyival bűnösebb, mert itt nem eszmék ellen, mint akkor, hanem fennálló törvényre épült vállalat ellen űzték és űzik a’ korteskedés’ mesterségét. A’ sajtó’ kötelessége megbélyegezni az illy alávalóságot, mellynek nincsenek, mint látszik, aggodalmai, melylyek visszatartóztassák. Látunk másutt is agitátorokat a’ nép’ vállain; hallunk beszédeket a’ nap’ kérdéseiről. De ezt a’ mesterséget , melly nálunk immár rendszerben űzetik, ezt nem tolniuk sehol; és ezen bitang eseményeknek, miket nálunk a’ legtekintélyesebb hazafiak ellen, ollyak ellen, kiket halottaikban is élőknek kell hirdetni, mint Szolimánt Szigetnél, mert neveikre mindig szükség van, hogy a’ jó ügy diadalmaskodjék, mondom, az eseményeknek, miket az ügy’ illy felkentjei ellen törpe lények képesek előidézni, nincs párja a’ világon. És ez a’szomorú tudomány, melly nem régiben találtatott fel, egészen átment az erkölcsökbe, és megvesztegette azokat, és kiirtására alig találunk óvszereket. Mert — mint Leon Faucher mondta — az erényt és illendőséget hasztalan parancsoljuk meg, mivel mindig bajos törvényt alkotni arról, minek az erkölcsökből kellene kifolyni. Vannak nemzetek, mellyeknek erkölcseiben több biztosság van, mint szabályaiban. Az illy nemzet áldott. Vannak népek, kiknél a’ szabályok’ hiányát az erkölcsök pótolják. Ezen is isten’ áldása van. Mi az erkölcsre még ott sem támaszkodhatunk, hol fennálló szabály van. Azért van rajtunk átok. És rajtunk lesz ez átok mindaddig, míg systemünkből ki nem irtjuk azon gyökereket, mellyekből az erkölcsi romlás kinő. Birtokrendszerünk, hitelviszonyaink, közjogi intézményeink nem ollyanok, hogy jellemet neveljenek, és az és az erkölcsökre nem kedvezően hatnak. Ezeket kell tehát úgy alakítani, hogy erkölcsöket teremtsenek. És itt eszembe jut, kedves barátom, mikép’ valának, kik utóbbi fejtegetéseidről a’korteskedés és ellenszerei körül azt tárták, hogy nem idején jőnek. Én pedig azt tartom, hogy azoknak mindaddig idejök van, mig az afféle jelenetek, minőket előadók , meg nem szűnnek. Mert az erkölcsi romlottságot, melly ollyas műtétetekre vetemül, táplálja azon mérték felett való becsvágy, határszomj és határtalan ambitio, mellyeket megyei rendszerünk, mostani alakjában, az emberekbe élt. Én azt bánom, hogy afféle fejtegetések, minőkét könyvben elébb és most lapban adál, nem jöttek korábban , midőn a’ választási thetericák, ezen ünnepélyei a’ bor’ és nem a’ jog’ istenének, még divatban nem valának. Most már nehezebb ezen intézményt a’jól értett szabadság’ biztosítékaival ellátni. De azért csak hirdesd és hirdessük az igaznak, jónak és valónak igéit, mellyekből az erkölcsök’ újjászületése fog kisarjadzani. Erre van mindenekfelett szükségünk, és ezért méltó szembeszállni minden előítélettel, tudatlansággal ’s feleink’ ábrándjaival is, ha kell. — Pap Endre: Törvényhatósági dolgok- HAJDÚKERÜLET September’ 3. — A’ Hajdúkerületből, a’ Pesti Hírlap’ 912-ik számában, közelebb történt pótló tisztulásunkról egy névtelen közlés jelent meg, ütereinket mélyebben tapintó. Ez annyira felzaklatá a’ kedélyeket, ’s olly tüzes kikelésekre fakasztá a’ sérthetlenségök’ boldog érzetével békén nyugovókat, hogy isten tudja mitől tarthatánk, ’s tarthata különösen az, ki kerületünk’ csendjét, föbjeink’ nyugalmát névtelen irkafirkájával megháboritani elég merész vala, azonban az elégtétel már megvan, a’ közlés megczáfoltatott. — Lássuk, hogy és miként. — Máskor hason esetben nevére bukkantak a’ névtelen írónak, ’s magán-’s közhelyeken kemény megfeddések — ’s hivatalbóli kihagyások’ kegyes ígéretei elnémiták őt, ’s itt lelheti fel az olvasó világ az okot, mellynél fogva a’ hirlapokban megkezdett hajdúvidéki közlések közbejött akadályok miatt megszakadtak. Most azonban maga a’ szegény közlés állíttatott elő a’ tekintélyek’ itélőszéke, kerületünk’ gyűlése elé , ’s miután ki nem fürkészhetett írójára nem a’ legszebb czimek ruháztattak, és igy czáfoltatott meg négy fal közt az érintett közlés — mert hirlapokban ’s okokkal czáfolni meg, kissé bajos is lett volna. — Másnap a’ jegyzőkönyv’ hitelesítésekor N. N. megjegyzé, hogy mégis különös lesz, hogy hirlapi czikket jegyzőkönyvileg czáfolandunk meg, ’s mivel az elnökséget a’ kárhoztató ítélet’ kimondásakor alkapitányunk tartá, felfüggesztetett, hogy iránta székhelyünkre várt főkapitányunk’ belátása is kikeressék. — A’ dolog még ennyiben állott, midőn jelen közlésem’ írni megkezdőm; czélom benne, nem kedvező állásunknak az olvasó világgali megismertetése leend.—Ki a’ sikra uraim! a’ hol és minő fegyverrel támadnak meg bennünket, azon helyen és hasonlag tároljuk azt vissza. Mi közünk a’ névhez, a’ küzdő’ kiségéhez, csak a’ dolgot tegyük tisztába, a’ hamis vádat okokkal toroljuk vissza, ’s a’ névtelen iró szégyennel fog visszalépni levelezői pályájáról ; kölcsönös felvilágosítások úgy is annyira szükségesek, mert e’ kerület’ állása olly homályos, zavart ’s annyira ismeretlen a’ közönség előtt, hogy alig tudnak rólunk más hatóságokban egyebet, mint, hogy élünk. Szerkezetünk pedig nem a’ jelen kor’ szelleméhez való, ’s nem szellemi és anyagi erőink’ fölismerésével szabatván reánk, a’ legnagyobb mértékben hiányos; itten repedésig szőrit a’testület’ egyik része felett, mig amott más tagjai felett tágan lebegnek alkatrészei. — Nincsenek megszabva a’ hivatalok’ jogai és kötelességei. — Kerületi tiszteink örökösek, vagy alig egy harmincz év alatt jőnek általános választás alá, ’s az ezeket ellenőrző városi tanács a’ nálok levő kijelölési jog’ kénye szerint nyittatik meg három évenként, 's innen a’ népnek mi befolyása sem lévén főbb tiszteire , azok tőle mintegy külön testületet alkotnak, ’s a’ közügyek nem annak érdekei szerint kormányoztatnak,— ’s a’kisebb hivatalnokok’ választásában is az általános akarat , a’ szabad választás, egyesek’ túlnyomósága által korlátoztatik, és ebből származtak és származnak leginkább , azon számtalan sérelmek , mellyekért e’ nép szünetlen panaszkodik , mellyektől a’ népet tisztviselősége elég meggondolatlanul eddigelé a’ büntetés által akarta elriasztani, ezen politicából folyt ki azon szerencsétlen eljárás, hogy mintegy két év előtt felsőbb helyen épen a’ tisztviselők ellen tett panaszokért, több mint 30 egyén vétetett a’ sértett tisztikar által actio alá , kik is felsőbb helyen az actio alól felmentetvén , a’ tisztikar, képzelt sérelmei’ orvoslása végett, a’törvény’ rendes útjára lett utasítva. — Ez még inkább fölzaklatá a’ kedélyeket, gyakoriabb lőnek a’ panaszok , történtek erőszakos kitörések, mellyekért a’ népnek lakolnia kellett, ’s sérvei orvosolatlan maradtak, ’s ha ideig elnémitt keményebb kifakadásoktól a’ szigorú büntetés, nem szűntek a’ hongyülés ’s a’ minden jobbágyokat kihallgató felség’ kegyessége előtt szünetlen zörgetni; ’s mind ezen számtalan panaszok’ valódi oka, mint már fentebb is érintém, a’ kerületi tisztikarnak a’ néptől elkülönített érdekében rejlik, mellyből azon szerencsétlen politicai eljárás származott, eltávolitni a’ nép’ kegyelteit, kik annak bizalmát osztatlan birák, a’ hivataloktól. — Ha visszatekintünk a’ múltra, ha felidézzük a’ Dóré, Reszegi ’s Pipó-féle régibb zavarokat, mellyek e’népnek városi tisztviselői’szabad választása iránt tett kitörései voltak, ’s összevetjük a’ jelennel, csak a’ közelebb múlt tisztujitásokat illetőleg, ’s nézzük azon böszörményi és nánási hadnagyválasztásokat, mellyen,bár ezren valának jelen, mégis alig 20 ’s 25 egyén választá a’ hadnagyot, úgy látszik, hogy e’ népnek állása egy harminczad alatt nagyon kevéssé változott, és csaknem ugyanaz maradt ’s ha tagadni nem lehet is, hogy tisztább pénztári kezelések, a’ sokkal jobb és újabb időkben czélszerűbbé átalakított fegyelmi rendszer tett némi javítást múltúnk’ anomáliáin, de sokkal több, úgy személyes, mint vagyoni állásunkra veszélyesen ható törvényellenes, roszakat csúsztattak hiányos szerkezetünkbe azon újabb időkben olly mindennapi és nagyobb részben törvényellenes rendeletek. — Látánk ugyanis ollynemü kapitányi rendeletet és parancsot, melly egyes tisztviselőket hivatalos eljárásaikban függesztett fel,látánk ollynemüt, melly nemes személyeket kihallgatás nélkül, törvényeink ellen vasra vezetve, kerületünk’ börtönébe kisértetett, ollynemüt, melly a’férj’ keresmény javait elválni akaró neje’ részére a’ váló per’ megkezdése előtt zárositni rendelte, ’s bonyolódott ügyeket rövid uton parancsolt elintéztetni; idézhetnénk még fel számos intézkedéseket, mellyek a’ törvényszéki ítélet által ki nem bocsátott rabot szabadlábra állították, vagy a’ rájok mért büntetés’ elkezdési idejét közhatárzat’ ellenére továbbra halaszták, formás perekben törvényesen hozott tanácsi ítéletet felfüggesztének, vagy megsemmisitettek, ’s a’ nem apellált pereket a’ kerületi törvényszék elé parancsolák fel; — és miután a’ fentebb előszámlált ’s bennünket veszélyesben is érinthető roszokat önmagunkról elfordítani erélylyel és erővel nem bírunk, az olvasó világ ’s a’ törvényhatóságok előtt valljuk be sérelmeinket, hogy a’mult idők’ vészes korszakában e’ haza’több polgáraival együtt szenvedő 60,000 tisztán magyar ajkú és szokásu polgártársaikat jelen elnyomott bizonytalan és ingatag állásukból kivenni, ’s, az alkotmány’jótékonyságaiban egyiránt részesítve, sérelmeit czélszerű rendezés által orvosolni igyekezzenek. Egy a’ többi közül PESTMEGYE (az utasítások’ vége). Végül következnek némelly magántörvénykezésben teendő reformok iránti választmányi javaslatok. Nevezetesen : A’ tanuszedésben eddig gyakorlott azon módot, miszerint a’ tanuk az eskünek kétszer, — t. i. mind az úgynevezett collaterialis inquisitio, mind hitelesítés’ alkalmával letételére szorittattak, a’ választmány valamint szükségtelennek , úgy a’ közerkölcsiséget veszélyeztetőnek tartván, ez okból annak a’ collaterialis inquisitio’ alkalmávali eltörlését olly módon javasolja, hogy ezután a’ tanuk eskületételre csupán vallásaik’ meghitelesitésekor bocsáttassanak. — Utasításba adatott. Szinte elfogadtattak az 1630 : 30-ik t.czikk’ eltörlését ’s a’ vérek közti rövidutu osztálynak ’s a’ szóbeli eljárásnak módosítását tárgyszó választmányi javaslatok. 46