Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-11-26 / 991. szám
Péntek 991. November 26. 1847. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előüzethetni Pesten, hatvanlotczal Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál — As aositrtalbirodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 1 szer hasáboson apró betüjü serért van, ennek helyéért 1 pengő kr, a’ kettős hasába serért pedig 10 p. kr számíttatik. ’ TARTALOM. Hiv. közl. Országgyűlés. Ötödik orsz. ülés nov. 19-én. Törvényjavaslat a’ sz. kir. városok’ rendezése körül. Törvényhatósági dolgok : Zala (közgyűlés). — Tájékozás a’ nemz. színház’ ügyében. Kisfaludy-társaság. —Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. 5 Fölsége a’ marmarosi k. kamarai igazgatóságnál megüresült ülnökségre M111 er Ferenc* eddigi szigeti k. kamrai tiszttartót kinevezni kegy. méltóztatott. A’magy. tengerpartvidéki kamarai jövedelemkezelésnél Otto Károlynak vizsgáló főbiztossá lett kineveztetése által a’ bécsi magyarerdélyországi harminczad-kiadó-hivatalnál az első kiadói állomás ürességbe jött. ____________ _» ORSZÁGGYŰLÉS. 5-ik országos ülés nov. 19-én 10/a órakor. A’ ker. elnökség benyújtotta a’ csak elébb tartott és ismét a’ tegnapi kér. ülésben meghitelesitett izeneteket, ’s Hubay Jószef országbírói itélőmester először is felolvasó a’ nádori emlék ’s adományozás iránti izenetet, mihez kir. személynök ő maga maga’ részéről is örömmel járult. Ugyanazon itélőmester olvasd az országgyűlési szabad hirlap iránti izenetet. Kir. személynök: az országgyűlési hírlap’ügye gyakran előfordult már e’ táblán, ’s ő a’ naplóban ez iránt lerakott okokat ’s ellenokokat nem akarja ismételni. Csak azt jegyzi meg, hogy föltéve , miként a’ praeventiv censura’ eltörlésének ideje csakugyan itt van, a’ sajtószabadságot, a’ sajtóügy’ természetes fejlésének törvényei’s más nemzetek’ példája szerint is, előbb nagyobb tudományos munkákra és csak azután kell a’ röpiratokra ’s hírlapokra kiterjeszteni, nem pedig megfordítva, mint itt történnék. Főtekintetet igényelnek továbbá belviszonyaink, ’s kérdés : valljon a’ praeventiv vizsgálat’ rögtöneltörlése által nem nyújtunk e tág kaput az agitatio’ egy uj nemének, melly e’ sokféle ’s heterogén elemekből álló, sokféle nemzetiségű hazában veszélyes lehet. Egyébiránt e’ tárgy a’ polgárisult világ’ minden részében bőven volt már megvitatva, ’s az, ki felőle már megállapodott eszmét képzett, az itten előhozható okok által aligha fog kapacitáltatni. Most számos követ szólalt fel, részint az üzenet mellett , részint ellene. Kik ellene szavaztak, u. m. Sebestyén (Veszprém), Makay (Krassó), Jóny (Szepes), Paczolay (Hont), Reviczky (Esztergom), Babarczy (Csongrád), Szerdahelyi (Győr), mindnyájan azon argumentummal éltek, hogy az izenethez mellékelt törvényjavaslatban a’ sajtószabadság’ eszméje foglaltatik, mellyet ők csak rendszeresen, ex professo akarnak tárgyaltatni , ’s hogy ők vagy csak naplóféle, vagy mindenesetre a’ tábla’ saját felügyelése alatt megjelenő hiteles országgyűlési lapot akarnak. Tóth L. (Breznóbánya): Az izenet ellen szavaz, de egészen más szempontból, mint az előtte szóló követurak; ezek az izenetben foglalt kívánságnál kevesebbet akarnak, ő többet akar. — Azt hiszi, hogy a’ félrendszabályok’ ideje lejárt, ő pedig egy ilyen külön, privilegizált országgy. lapot, miilyenre példa egész alkotmányos világban nincs, félrendszabálynak és pedig igen erőtlen és sikeretlen félrendszabálynak tart. Néhány év előtt talán még örömzajjal fogadott volna az ország illyen külön országgyűlési lapot, ma alig lesz sok követ a’ táblánál és sok gondolkozó fej az országban, kit a’ sajtószabadságnak illy miniatűr-alakja, illy homoeopathiai mértéke kielégitne többé. Alkotmányos bajainkon illy homoeopathiai gyógyszer nem segít. Szóló az illyen monopolizált, egyetlen országgyűlési lapra alkalmazott sajtószabadságot hasonlónak tartja egy üvegházi füjtött kályhához , melly a’ házat némileg bemelegíti ugyan, de azt csakugyan nem eszközölheti, hogy benne jóizű ’s tápláló gyümölcsök érjenek; az általános sajtószabadság az éltető levegő, melegítő napsugár, termékenyítő zápor, mi nélkül semmi sem tenyészik, ’s egész alkotmányos életünk csenevész és hervatag üvegházi növény marad. — Szóló tehát kéri a’ táblát, álljon el e’ czélra nem vezető félrendszabálytól, ’s ölelje fel, most mindjárt előlegesen, az öszszes sajtószabadság’ ügyét olly hévvel é s energiával, melly szabad, alkotmányos nemzethez illik. — Kir. személynök ő maga’ nyilvánított aggodalmaira röviden válaszol. Mi azt illeti, hogy a’ sajtószabadság’ természetes fejlése úgy kívánja, hogy az előbb nagyterjedelmű tudományos munkákra alkalmaztassák,’s csak későbben a’ hírlapokra, hogy ezt más nemzetek is igy tevék, ’s eljárásunk ollyas felforditott pyramieféle, — erre nézve megjegyzi, hogy a’ sajtószabadság’ illy fokozatos fejlésének ’s categoriázásának példáját sehol sem vehetni észre azon nemzeteknél, melylyek a’ szabadság’ tudományát gyakorlatilag értik, mint a’ franczia ’s főleg az angol; efféle példát csak a’ német szomszédoknál látunk, ’s ezeknél sincs belőle egyéb haszon, mint, hogy a’ németek legalább is huszives munkát imák, ’s azon eszméket, mellyek egy ivén ki valának fejthetők, dróthuzói ügyességgel húsz ívnyire nyujták. Mi a’ másik aggodalmat illeti, hogy t. i. a’rögtön ’s általánosan behozott sajtószabadság az agitationak egy uj veszélyes nemét okozhatná e’ sokféle heterogén elemekből álló, sok nemzetiségre ’s kasztra szaggatott hazában, — erre nézve szóló úgy vélekedik, hogy, miután utósó czélunk csak az igazság lehet, az igazság’ tiszta aranya pedig csak szabad sajtó által eszközlött mindenoldalú súrlódás által fejtik ki, ezen igazságot még akkor is el kell fogadnunk, ha az talán egyes előttünk kedveltebb nemzetiség’ vagy casta’, vagy előjog’ rövidségével történnék. Akarjunk tehát egész sajtószabadságot, ne aprózzuk el e’ nagy tárgyat; sajtószabadság a’ nemzet’ lelkiismerete, melly annak bűneinél hatalmasan feldobog, ’s ellátja a’ nemzetet a’ legnagyobb kincseset, mellyel ez bírhat — önismerettel. Szentkirályi M. Legjobb volna ugyan a’ kér. határozatot „maradjon“-nal tartani fel a’ többségnek , de vannak ásatások, miket czáfolat nélkül hagyni nem lehet. Itt tisztán az országgyűlési nyilvánosság’ ügye ’s nem a’ sajtó’ ügye forog fenn , mindazon ellenvetések tehát, mellyek a’ sajtóügy ellen általános szempontból hozatnak elő, ide teljességgel nem illenek. — Mondá ő maga, hogy a’ sajtó’ ügye a’ polgári sult világ’ minden részében megvitattatott, de a’ dolognak másik részét nem említette, hogy t. i. ezen ügy ugyanott már be is végeztetett ’s decidálva van , és többé nem vitattatik. A’ kormányok, a’ hatalmak is átlátták , hogy a’ praeventiv rendszer nekik magoknak sem üdvös , ’s az ítélet, mellyet felőle képeztek, egyező azon ítélettel, melly a’ közvéleményé. — Az agitatiónak a’ szabad sajtó által eszközölhető uj nemét szóló nem ismeri; illy agitatió most is gyakoroltatik tudta szerint, csakhogy egyoldalulag. — Nézzünk körül ’s látni fogjuk, hogy az úgynevezett censura’ — vagy nem is censura — ezen a’ gondolatok’ megölő betűje — engedelmével az említett agitatió most is megvan, de csupán egy irányban; holott a’ sajtószabadság eszközölni fogja, hogy a’ két oldalról jövő szabad vizsgálat egymás’ ellenében teljesen kifejtse az igazságot, ’s ezt tegye mindenkor annak idejében, midőn az eszme megért, nem mikor már elért, vagy midőn még éretlen. — E’ bajon a’ szabad sajtó’ általános behozatala segitne csak; szóló ezt kívánja,’s mihelyest azt látná, hogy az izenetben és törvényjavaslatban valamiféle censura van felállítva, ’s ezáltal a’ dolog’ lényege sértve, azonnal ellene szavazna, de mivel benne censuráról, praeventiv rendszerről szó sincs, pártolja az izenetet. — Végre még megjegyzi, hogy ő hiteles hírlapot képzelni nem tud, mert magánközléseknek hivatalos authenticitást tulajdonitni sohasem lehet, — ez csak diáriumnál lehetséges; — egészen más a’ hivatalos lap, mint a’ franczia Moniteur, mellynek jelleme nem a’ hitelességben, hanem abban áll, hogy a’ kormány benne közti rendeleteit, mint nálunk a’ B. P. Híradóban a’ csődhirdetéseket. Kir. személynök: az előtte szóló által említett egyoldalúságot a’ sajtó’ kezelésében a’ kormány’ részéről el nem ismerheti; a’ Minsurára nézve fennálló, előtte ismert rendszabályok tersen részrehajlatlanok ’s minden pártagi nézve egyazok; egyes censorok hibázhattak e’ részben, de e’ hibát a’ kormánynak tulajdonitni nem lehet. Tarnóczy K. (Nyitra): A’ sajtószabadság még absolut ’s aristocraticus országokban sem veszedelmes; mellette ugyanis azok és ellenük kihallgattatik, az eszmék ’s események az olvasók által minden oldalról tárgyaltatnak ’s higgadt közvélemény képeztetik; hatása egészen különböző, mint valamelly utczaszögletre akasztott izgató proclamatiónak , mellynek hatása rögtöni ’s azért veszélyes lehet. — Szóló’ küldői legkisebbé sem félnek a’ szabad sajtó által eszközölhető agitatiótól, nem féltik attól a) a’ kormányt, mert hol a’ kormány törvényes téren áll, ott a’ szabad sajtó csak magasztaló tanúságot tehet jóakaratáról, ’s most, midőn a’ kormány a’ haladás’ terére lépett, magának is óhajtania kell a’ szabad sajtót; b) nem féltik a’ nemességet, miután ugyanis a’ hivatal- ’s birtokképesség a’ nemnemesekre is ki van terjesztve, miután küldői adózni akarnak, népképviseletet akarnak, ugyan mit féltsenek többé? illy jogegyenlőség mellett, csupán a’ nemesi czimek miatt, revolutio az országban bizony nem lesz; c) nem féltik a’ m. nemzetiséget, melly, főleg mióta királyunk is magyarul szól, olly erősen áll, hogy azt egy vagy más hirlap veszélyeztetni többé nem képes. Kossuth L. Csak azért szólal fel, hogy kimondja, miként igen károsnak és veszélyesnek tartja, ha institutiók’ hibái egyes személyeknek tulajdonittatnak, mert ebből aztáni; az a’ következés, hogy mi egyes személyeket vádolunk, ne nyúljunk magához a’ hibás rendszerhez. — Kir. személynek ő mltga, a’ magyar sajtó’ körében mutatkozó egyoldalúságot ’s viszszaéléseket egyes személyeknek ’s nem a’ rendszernek hajlandó tulajdonítani; de ez csak onnét magyarázható, hogy ő matga nem vesződött a’ censurával. De szóló évek óta él a’ censura’ járma alatt, ’s meggyőződött, hogy, már in thesi lehetetlen olly censurai szabályokat alkotni, mellyek a’ gyakorlatban részrehajlatlanok ne legyenek. De ha illy szabályok lehetségesek volnának is, kérdi szóló, hol vannak ezen szabályok ? nem tudjuk, nem ismerjük azokat, mert a’ nemzettel nem közöltettek, de annyit tud szóló, hogy a’ hol az iró, az első censor’ visszaélései ellen, egész a’ trónig, védelmet nem talál, ott a’ hiba magában az institutióban fekszik. A’ mathesisnek megvannak saját szabályai; a’ positiv jogban ki lehet mondani, hogy, p. o. száz után hatos kamat jár, ’sat., de hogy emberi ész alkotni legyen képes ollyan szabályt, melly az emberi gondolatok’ minden árnyéklataira nézve kimerítő legyen, ’s egyes ember’ önkényét meggátolja, ezt képzelni nem lehet, — ezen viszonyokban tehát gyökeres változtatás szükséges. — Miután azonban itt nem a’ sajtóügyről, hanem az országgyűlési nyilvánosságról van szó, az izenetet pártolja. Kir. személynök: A’ mondottak’ ellenében kijelenti, hogy a’ praeventiv vizsgálat’ rendszerét jónak ő sem tartja, annak rész oldalait ismeri, tudja, hogy az, az önkényt egészen ki nem zárhatja, ’s hogy csak annyiban szólalt fel, amennyiben a’ censurai szabályokat ismervén, azokat részrehajlatlanoknak lenni tudja. — Az üzenet mellett pártolólag szólaltak még fel Ivánka Zs. (Korpona), Károlyi I. (Pest városa), Darvas (Gömör), Simon (Sopron), Kubicza (Trencsén), Schnée (Heves), Zsarnay (Torna) és Asztalos (Mármaros). Ez utóbbi röviden igy nyilatkozott : ha a’ kérdés arról volna, mint mizgos személynök ur mondá, mennyiben alkalmas és üdvös, jelen viszonyaink közt, a’ szabad sajtó, ha úgy állna a’ dolog, mint Csongrád’ követe mondá, hogy, ezen izenet által a’ sajtó kérdése eldöntetnék, ha az állana, mitől Breznó’ követe fél, hogy ez által a’ sajtó’ terén a’ továbbhaladás elzáratik, ha végre úgy állana, mint többen mondák, hogy a’ hírlapot országgyűlési felügyelés nélkül akarnék létesíteni, — mi nem áll, mert országgyűlési tagok’ bíráskodása van megállapítva — az izenetet nem pártolnám, de minthogy nem igy állanak a’ dolgok, pártolom. Az izenet ellen szavaztak, a’ már említetteken kívül: Csanád, Beregh, Sáros, Baranya, Tolna, Torontál, Árva, Temes, Bács, Fehér, Posega, Verőcze, Mosony, Szerém, Horvátország, a’ pozsonyi ’s váradi káptalan ’s a’ bakonybéli apát. — Csanád’ követe, Rónay, ezen külön újságban kiváltságot ’s monopóliumot lát; a’ többiek pedig az e’ tárgyú kerületi ülésben felhozott okoknál fogva. Az újságok’ szabadabb mozoghatásának kieszközlése iránt, nádor ő fönségéhez intézendő izenet szinte felolvastatott, ’s az elnök az izenetek mellett mondván ki a’ többséget, az itélőmestert utasitá, hogy azokat, a’ mazgos főrendekhez szokott útón juttassa át. Szándékunk lévén a’ k. k. előterjesztések mellé kapcsolt törvényjavaslatokat egész kiterjedésűkben közlen olvasóinkkal, mindenekelőtt a’ szabad k. városok’ rendezését tárgyazó törvényjavaslatot iktatjuk lapjainkba : Törvényczikk a’ szabad királyi városokról. I. Rész. A) A’városi községről általában. 1. §. Azon egyének’ összege, kik a’ város’ területében megtelepedtek , vagy ha meg nem telepedtek is, de a’ város’ területében fekvő ingatlan vagyont birnak, képezik a’városi községet.— A’ Város terült. 2. §. Azon földtér, melly a' város’ határán belül fekszik, és valamint a’ bel- é s külvárost, úgy a’ külső telkeket is magában foglalja, teszi a’ város’ területét, azonban mind a’ koronának, mind pedig a’ magánosoknak tulajdonosi jogai ’s az azokból folyó jogi következések magok’ épségében maradván. — Kivételek. 3. §. Külön határvonallal ellátott hadi erősségek, habár a’ város’ határán belül fekszenek, ás , a’ város’ területéhez nem taroznak. 4. §. A’ város’ területének be- vagy kikábelezés általi változtatása egyedül törvényhozás’ útján eszközölhető. — Telepedés. 5. §. Megtelepedettnek tekintetik, ki a’ város’ területében született és állandóul lakik, vagy állandó lakást feltételező önálló mesterséget, vagy más keresetmódot űz, — vagy végre ki illy keresetmód nélkül is a’ városban maradandó lakhelyet vett, és már egy év óta lakik. 6. §. Megtelepedési szándékában senki sem tiloltathatik, ki, a’ rendőri szabályok’ megtartása mellett , erkölcsi jó magaviseletét hatósági okirattal kellőkép’ igazolni képes , és ha jobbágy, ezeken felül a’ törvényrendelte elbocsátó-levéllel is el van látva. 7. §. A’ zsidók’ tekintetében az 1840: 29. t.cz. rendelete továbbá is a’ maga’ épségében marad. 8. §. Megtelepedetteknek semmi esetben nem tekinthetők . a) kül-8.