Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-12-03 / 995. szám

Péntek 995. December 3. 1847. Haf­eleaik a’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi eltületés a’ két fővárosban házbashordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvant­ utczai Horváth-házban 583. sz. a. a' kiadóhivatalban, egyéb fitt minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tutományokba küldetni kivánt példányok iránt a’megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’ alján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’« egy­­­szer hasábosért apró betűje serért vacr ennek helyéért • pengő kr, a* kettős hasába serért pedig 10 p. kr számíttatik. ' TARTALOM. Országgyűlés. (10-ik és 11-ik ker. ülés. Rövid közlés nov. 30-ról). Törvényhatósági dolgok . (rövid közlések). — Külföld. Dunaviz­állás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. ORSZÁGGYŰLÉS. 10-ik kerületi ülés nov. 25-én. Elnökök, jegyző, tárgy mint tegnap. Gr. Forgách (pozsonyi káptalan). Örömet nyi­latkoztat a’ kir. előadások felett, ’s nem csupán azért, hogy a’ káptalanok’ voksa is bennök van. ’S most, midőn az egész haza örül, kérdés: megemlítsük-e panaszainkat is a’ felirásban ? Szóló „nem“-mel felel, noha polgári bűn­nek tartja az örömmiatti elragadtatást. Ha látná, hogy ez az egyetlen út a’ panaszok’ fölterjesztésére, ’s hogy ezen it későbben el lenne zárva, szívesen belegyeznék, de föl lehet azokat külön feliratban is még ez országgyűlés alatt terjeszteni. Most a’ propositiók is másfélék, mint egykor; illő tehát, hogy a’ felírás is másféle legyen. Sza­bolcs’ követe azt mondá, hogy még nem látott nem szép propositiókat; de van a’ szépnél is szebb, és ha hason­lítjuk az 1795-iki’s 1805-iekhez, mellyekben csak katona­adásról ’s az adózó nép’ terheltetéséről van szó, meg kell vallani, hogy ezek csak mégis szebbek,’s köztök még oly­­lyan is van, mit mi sérelemnek keresztelünk, t. i. a’ ré­szek’ visszacsatolása. És azután az ajándék’ becse az át­adás’ módja által is növekszik, és szóló emlékezteti a’ ren­deket az átadás’felejthetlen perczére. A’ horvát ügy, mellyre nézve két. választmány van kiküldve, még nincs sérelemnek elismerve. Uj rendszert a’ megyében nem lát, csak a’ régi törvények’ teljesítését; a’ legrégibb időkben is volt­ak már administrátorok, és csak a’ számban van kü­lönbség ; Somogynak egyszer egy külföldi herczeg lévén főispánja, ennek hihetőleg administrátorának is kellett lenni; az alispán­ hatáskör pedig nincs megsemmisítve, mert a’ megye’ pecsétje az alispánnál áll. Borsodról eddig azt hitte, hogy az egyházat meg akarja rövidíteni, most azonban örömmel tapasztalja, hogy a’ borsodi követ fel­szólítván a’ derűst az alkotmány’ védelmére, ennek ebbeli jogát elismeri. A’ clerűs egyébiránt ebben soha hátra nem maradt, sőt legtöbbet tett az alkotmány’ fentartására, p. o. a’ 17-ik század’ végén Széchenyi kalocsai érsek men­tette meg azt. Ezt közbevetőleg:—Az administrátori rend­szer nem az ország’, csak egyes megyék’ sérelme, ’s Bor­sod maga nem határoz. A’ hold, prímás felszólalt ugyan az esztergomi administrátor-kinevezésre, de csak annyi­ban , a’ mennyiben Pesten és Esztergomban rendesen ad­­miniatrátorok lévén régi idő óta, azon jogát vélte sértve lenni, melly őt ’s a’ nádort különösen illeté. — IX. Pius pápára nézve kimondja, hogy noha a’ magyar clerus hit’ dolgában függ a’ pápától, de a’ politicában csak annyiban követi, a’ mennyiben politicáját helyesli, ’s reméli, hogy ennél nagyobb függést Borsod sem követel. A’ felírásban az 1790 : 10. t.czikket ’s külön kormányt emlegetni nem tartja helyesnek, mert ez keserűséget okoz. Az ország­­gyűlés’ Pesten tartását szereti, az évenkénti diaetát sem bánja, de előbb módokról kell gondoskodni, mellyek azt lehetővé tegyék; a’ mostani procedura szerint szóló lehe­tetlennek tartja az évenkénti országgyűlést, mert ime már három hét óta vagyunk itt, ’s még semmit se tettünk. Babarczy: Elemezvén a’ pesti és baranyai indít­ványokat, Pest’ követét igyekezik czáfolni. Pest azt mondá, hogy inditványa legális szellemű, mert általa a’ keserű vi­tatás szándékoltatott kikerültetni, ’s más részről ismét azt állitá, hogy a’ tárgyak már megvitattak. E’ két állításban szóló ellenmondást lát. Az, hogy egyik-másik szónok be­szélt a’ trafikákról és sok más egyébről, még nem vitatás. A’ tárgyak’ illy modorú rögtönzött megvitatását, mint impracticust ’s czélszerűtlent, szóló el nem fogadhatja, ’s illynemű vitatásba nem is bocsátkozik. Óhajtja, hogy min­den egyes tárgy különkülön részletesen megvitattassék, de így összefogva ’s egyszerre lehetetlen a’ tárgyakról ala­posan szólani, ha szinte a’ tábla képes lenne is szabad és háboritlan kihallgatást eszközölni. Ellenmondást lát Pest’ azon állításai közt is, hogy egy részről azt mondja, hogy a’ baranyai indítvány szerint az előleges sérelmek lévén fölterjesztendők, ez megkeseritné az öröm’ poharát, más részről pedig, hogy a’ baranyai indítvány puszta adulatio. Ellenmondás továbbá az is, hogy mig egy részről az mon­datik , hogy ha a’ baranyai indítvány nyerne többséget, meggyűlne bajunk, mert úgy az előleges sérelmek egyen­ként lennének megvitatandók, holott más részről meg’ az állittatik, hogy a’ pesti indítvány szerint, mellyben szinte sérelmek foglaltatnak, a’ részletes vitatás elmellőztetik. Szóló a’ pesti taktikában csak azt látja, hogy az ellenzé­kiek még akkor is ragaszkodnak nézeteikhez, ha a’ több­ség által elüttetnének, holott a’ conservativek a’ többség­nek, mint illik, engednek és semmit sem erőtetnek. — A’ mit Pest személyére nézve mondott, maga megvallá, hogy az gyanúsítás, ’s igy maga határozá meg annak érdemét. Azt mondá, hogy a’ fejedelmet nem tudván szóló megkü­lönböztetni a’ kormánytól, ez által az alkotmányosság’ első betűjének nemtudását árulá el; szóló csak annak örül, hogy e’ calculus nem azon iskolából eredvén, mellynek ő hive, reá nézve nem sokat nyom, ’s mások előtt sem hi­teles. Azt mondá továbbá Pestmegye’ követe, hogy a’ gyanúsítás’ fegyvere az ő kezében élesebb, ebben szóló egyetért, csupán a’ motivatióban tér el, t. i. azon fegyver nem azért élesebb az ellenzék’ kezében, mintha a’ conser­­vativek’ elvei inkább volnának gyanusithatók, hanem az­ért, mert a’ szabadabb szó ’s véleményszabadság e’ terem­ben már csak satyra; egy alkotmányellenes befolyás tö­retik itt, mellynek hívatlan biráskodása előtt az ellenzék’ szájában a’ gyanúsítás is igazság, ’s a’ conservativekében az igazság is gyanúsítás; egyik oldalon a’ gyönge is erős, másikon az erős is gyönge. Az ügy, mellyet szóló védel­mez , nem népszerű, de az alkotmány’ érdekében az mű­ködik híven, ki ettől vissza nem retten. Mondá Pest’ kö­vete , hogy az ellenzék a’ kormánytól nem várhat egye­bet, mint büntetést, szóló pedig tud példákat, hogy az e’ teremben tartott legcsipősb ellenzéki beszédeket a’ kor­mány’ jutalma követte. A’ loyalitásra nézve azt jegyzé meg szóló követ, hogyha a’ loyalitás abból áll, hogy a’ conservativek mindent tűrjenek,’s szenvedjék, hogy az el­lenzék szabadon gyakorolja rajta humorát, gúnyolja, ha­­zafiatlanoknak ’s adulátoroknak nevezze őket, úgy ő nem akar loyális lenni. Az ellenzéknek, úgymond, ez mind loyalitás, mi pedig, kik e’ teremben, hol egykor a’ kor­mány által gátolt szólásszabadság mellett olly lelkes sza­vak emeltettek, szabad szólásunkban gátoltatunk, illegá­­lisok vagyunk. B a c h ó (Trencsin), Pestet is Baranyát is pártolja, a’ mennyiben az előleges sérelmek’ felterjesztése ’s a’ horvátországi sérelem mellett is van utasítása. A’ többi sérelemre nézve utasítva nem lévén, egyéni véleményét nem nyilatkoztatja, de a’ Pesten tartandó országgyűlést pártolja. Sebestyén. (Veszprém): Köszönetet szavaz­ abban, hogy a’ kir. előadások mellé törvényjavaslatok is kapcsoltattak, veszedelmet nem lát, mert nem azért kül­dettek ide, hogy egyszerűen elfogadtassanak, hanem hogy tanácskozás alá vétessenek. A’ H. T. K. u­. r. 3-ik czikkjében már van nyoma ennek, a’ törvényhozás’ azon módja adatván elő, hogy a’ nemzet megkérdeztetett a’ törvény iránt: tetszik-e vagy nem? — már az aranybul­lát is II. András király initiálta,’s újabb időkben is kellett törvényeknek illy módon létesülni, mert hiszen a’ csak nehány napig tartott országgyűléseken különben nem le­hetett volna annyi törvényt hozni. — A’ sérelmek’ fel­­terjesztését későbbre tartja fel, az édes közé nem akar keserűt vegyíteni, minthogy azonban e’ véleménye hihe­tőleg kisebbségben marad, legalább nem in specifico, ha­nem csak általánosságban kívánja a’ sérelmeket megem­­littetni. A’ horvát ügyben annak idejében talán ő is fog sérelmet látni, most azonban el akarja várni a’ két. kül­döttség’ vizsgálatának eredményét, mert különben e’ sé­relem filius ante patrem lenne. Az administrátori rend­szert illetőleg, felolvastatott ugyan itten az 1825 ben fel­terjesztett sérelmek’ 36-ik pontja, melly szerint e’ tárgy már akkor sérelmesnek találtatott. Az 1825-ki diaeta’ cselekvése azonban minket nem kötelez, ’s a’ tárgy akkor sem a’ köszönő feliratban, hanem csak későbben terjesz­tetett fel. Küldői e’ dologban sérelmet nem látnak, 's szóló követ küldőinek ezen nézetét bőven igyekszik in­dokolni, ’s annak bebizonyítására, hogy az administrá­­torság nem valami uj jelenet, roppant mennyiségű törté­neti adatokat hord fel. Rendben találja, hogy az admini­­strátorokat ő fölsége nevezvén, ő fölsége is fizesse, ’s azokat a’ domesticából fizetni épen olly anomalia volna, mint midőn a’ megyei tisztviselők , kiket a’ nemesség választ, az adózó nép által fizettetnek, e’ fizetés a’ füg­getlenségnek nem árt, mert az kinek-kinek jellemétől függ. A’ főispán és administrátor közt a’ megye’ irányá­ban csak a’ névben van különbség; jogaik ’s kötelessé­geik ugyanazok, visszaéléseket mindegyik követhet el. Évenkénti országgyűlést küldői nem akarnak, de az or­szággyűlés’ Pesten tartását annyira kívánja, hogy már a’ mostanit is át akarja tétetni Pestre, az 1790-ki diaeta’ példájára, melly Budán kezdetett ’a Pozsonyban foly­tattatok. J­u s­­­h (Thurócz), Veszprém’ követének az admi­­strátorokra tett állításait czáfolva, kiemelé, hogy a’ főis­pán és administrátorok közt lényeges különbséget lát ab­ban, hogy a’ főispánok az országgyűlésen szavazattal bír­nak, hol sajátképen a’ megye’ véleményét ’s érdekét kel­lene képviselniök. Ha a’főispánok alkalmatlanok, abból nem az következik, hogy administrátor neveztessék mel­léjük, mert világos törvény rendeli, hogy a’ megyét, fő­ispán’ nem létében, az alispán kormányozza. Az admini­­strátorok’fizetését illetőleg: ha igaz,hogy ezek a’ főispánok’ helyét foglalják el, úgy őket a’ megyének kellene fizetni, mert a’ főispánok az 1723 . 56.t.cz. szerint a’megyék’tiszt­viselői. Átmenvén a’válaszfeliratra,ennél fontosabb tárgyat nem ismer; jellemezni fogja ez a’nemzetet,’s tanúságot tenni alkotmányos érettségünk’ fokozatáról. Igen nehéz feladat kiszabni azon határpontot, meddig a’ válaszfelirat ter­jedjen; a’ tett indítványok közül azonban leginkább meg­felelőnek hiszi a’ pestit, mig a’ baranyait kevesli, ’s azok’ indítványát sem helyeselheti, kik általánosságban akar­nak maradni, mert illy után a’ baj’ okát kitudni nem le­het. Az 1790 : 10. említését szükségesnek találja; hiszen kir. személynek ő maga is kimondá, hogy nincs senki, a’ ki hazánk’ függetlenségét e’ törvény’ értelmében ne kí­vánná. — Ezután szóló elmésen felelgetett a’ jobbra ’s balra történt kijelentések’ egyike ’s másikára. Különösen Csongrád’ követének, ki azt mondá, hogy a’ legcsipősb ellenzéki beszédeket kormányi jutalom követi, megjegyzi, miként nem hiheti, hogy ezt Cs. követe komolyan mondta volna; mert ha voltak jutalmazások,azok bizonynyal nem a’ csipős beszédek, de az azokkal ellenkező későbbi tet­tek’ jutalmai valának. Szinte Cs. követének a’ franczia forradalomból vagy ha úgy tetszik az „Illustrirte Zei­tungéból ide átültetett azon allegóriájára, melly szerint a’ pesti indítványt bizonyos, az ifjúságot ingerlő hölgy­hez hasonlította, — kit szóló igaz néven nevezni nem akar — azt jegyzi meg , hogy ezen allegória a’ hölgy-karzat’ irányában nem a’ leggyöngédebb volt, de ha már csak­ugyan dámákról kell beszélni, a’honti dámát, melly neki épen nem tetszett, nem is említve, felszólítja Csongrád’ követét, hogy miután az allegóriákban olly szerencsés, mondja meg, ugyan miilyen dáma az a’ bara-Inyai? szóló úgy hiszi: haja nem fekete ’, maga nem fe­hér, legfelebb is amúgy mosonyiasan brünett vagy szőke, öltönye avult, pókháló-csipkékkel szegve, sovány termete felpiperézve, kezében steckert tart, mellyel fölroquetti­­roz; hogy azonban az allegória tökéletes legyen, szóló reméli, hogy hátára adresse függesztetik, mellyre ez lesz irva: retour. S z a 11 o p e k (Verőcze). Főkép’ a’ horvátországi viszonyokra terjeszkedik ki, a’ tartományi gyűlés’ rende­zésében egyoldalú intézkedést nem lát, ’s kijelenti, hogy az, a’ mi abban foglaltatik, a’ kapcsolt részek’ 5 megyéjé­nek ’s 7 szabad kir. városának közéhajtása. — A’ pesti in­dítvány’ aggodalmai közül csak az 1836 : 21. t.cz. irántit osztja, de az évenkénti országgyűlést pártolja. Balogh (Győr). Hosszasabb philosophálás után az alkotmányos és absolutisticus irányok’ egymásra hatá­sáról, Baranyával szavaz, úgy szinte Szmrcsányi J. (Árva) is. Ellenben V­i­d­o­s­s J. (Vas) és Hor­váth L. (Fehér) a’ pesti indítványt pártolják. Szentkirályi M. Mosony’ követe azt mondá : beszéljük ki magunkat, ’s én is azt tartom, tegyük ezt, akkor egyúttal a’ keserűség is kijő belőlünk. Tegnap harczba bocsátkoztam Csongrád’ követével, ’s most né­­melly előfordult félreértések’ megmagyarázását szükséges­nek tartom. Ő inconsequentiával vádol bennünket, külö­nösen inconsequentiát talál abban, hogy a’ válaszfelirat’ elején köszönetet szavazván, később mégis bizalmatlan­ságot árulunk el, de ezen ugy látszó inconsequentia csak onnét ered, hogy Cs. követe a’ pesti indítványt reassu­­málván, egy kis összekötő eszmét kifelejtett, t. i. azon eszmét, miszerint, mi óhajtanék azon szerencsés sikert, mellyel a’ kir. előadások’ első pontja megoldatott, a’ többi pontokra nézve is biztositva látni, ’s azért a’ főokot, mi ezt véleményünk szerint gátolja, elmozditni. Mondá tovább Cs. követe, hogy olly tárgyakat teszünk a’ válaszfelirat­ba, mellyek részletesen megvitatva nincsenek: de mik te­hát ezen tárgyak ? Mondatik a’ pesti indítványban, hogy az 1790 : 10. nem valóság, ezt Cs. követe tagadta, de nem bizonyította, ez tehát meg volt vitatva. Mondatik továbbá a­ pesti indítványban, hogy törvényhozásunk al­kotmányos alapon nyugszik, kormányunk pedig nem al­kotmányos, mert nem parlamentáris, minek következése, hogy reformjainkban biztos irányt nem követhetünk. Hogy kormányunk nem parlamentáris, azt csak nem ta­gadja Cs. követe, én legalább nagyon különbözőnek talá­lom, ha a’ többség csinálja a’ kormányt, ’s ha a’ kormány csinálja a’ többséget. A’többség’ theoriása nálunk egészen különböző, mint más országokban, hol a’ többség csinálja a’ kormányt; ezekben a’ kormánynak többséggel kell bír­nia, hogy erős legyen, nálunk (bármi paradoxumnak lás­sák is) a’ többség a’ kormányt nem erősiti, de gyöngíti, ’s kormánytöbbség által az alkotmányos­­ jogok veszélyeztetve vannak. És ezt bebizonyítom épen 90

Next