Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-02-10 / 1033. szám

Csütörtök 1033. Februarius 10. 1848. Megjelenik e’röpi­nden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boriték nélkü­l 5 ft; postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’­ egyéb külföldi­ tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történtek. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 s­­­e­r hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a­ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számíttatik. TARTALOM. Hiv. közl. Gróf Széchenyi István’ javas­lata a’ közlekedési ügy’ rendezéséről. Országgyűlés. Rövid közlések febr. 5. és 7-éről. — 28-ik országos ülés a’ fORR-nél febr. 3-án (örökváltság.) Törvényhatósági dolgok. Abaujból (zajos közgyűlés.) Zala. (utasítások.) Fővárosi újdonságok. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő Fölsége a’ pécsi káptalannál Juranics Györgyöt nagypré­posttá, Nagy Jánost olvasó-, Kelemen Józsefet éneklő-kano­nokká , Farkas Józsefet székesegyházi főesperessé , V­ö­r­ö­s Mi­hályt pedig tolnai főesperessé; továbbá a’ váczi káptalannál megürült kanonokságra T­a­j­t­h­y Ferencz csongrádi főesperest, a’ lainhassi ala­pítványi kanonokságra Hermann József nagykáthai plébánost, a’ joanneumi kanonokságra pedig gr. Zichy Hyppolit mogyoródi plébá­nost méltóztatott kinevezni. Ő Fölsége a’ szatmári káptalannál megürült két tiszteletbeli kanonok­ságra Kallós István erdődi és Katona György mező-petri plé­bánosokat, továbbá a’ hatvani sz. Mihály-prépostságra Horváth Mi­hály ottani plébánost méltóztatott kinevezni. ő Fölsége Be­zerédy Eleket tiszteletbeli kir. ügyigazgatósági ügyészsegéddé méltóztatott kinevezni. A’ nmlgy m. kir. udv. kamara a’ megürült bezgani kir. harminczad­­hivatalra Herchenröther János lappinyáki harminczad-hivatali útlevélvizsgálót, a’ hrosnikaui harminczad-hivatalra K­r­o­p­s­t­e­i­n Já­nos weikai harm­inczadost, a’ richiczai harminczadosságra V­e­r­g­a Péter gospichi harminczadi felügyelőt; a’ sz. andrási kamrai igazgatósági ellenőrségre pedig Zsivkov­ich Pál dentai kamrai kasznárt alkal­mazd. Gróf Széchenyi István’ javaslata a’ közlekedési ügy’ rendezéséről *). Vannak dolgok, mellyek a’ dicséretet vagy rászalást ma­gokkal hozzák ; ezek közé tartozik gr. Széchenyi’ javas­lata a’ közlekedési ügy’ rendezéséről. Ki a’ hon’ érdekeit szivén viseli, vagy önzsebe’ érdekeiről józanon gondos­kodni kíván , legyen bár földbirtokos, iparűző vagy ke­reskedő , tisztviselő , művész vagy tudós, olvassa el e’ javaslatot, melly a’ napokban sajtó alól kikerült, ’s mél­tassák mielőbb figyelmükre különösen azok, kik a’ tör­vényhatóságokban az országgyűlésnek anyagot készíte­nek, ’s a’ közlekedési eszközök’ fontos ügyében követei­ket utasítani fogják. Lássuk e’ javaslatot főbb vonásaiban. Hiszen a’jour­­nalistica’ egyik föladata, a’kor’ nevezetesebb tüneményei­ről referálni a’ közönségnek. Midőn a’ magyar törvény­­hozás nagyobbszerű intézkedéseket, a’ közlekedési eszkö­zök’ ügyében először készül tenni, Széchenyi, tekintettel az ország’ financziális erejére , a’ közlekedési eszközök’ egy olly egész rendszerét ajánlja, mellybe — minden egyes vonal az egésznek kiegészítő részévé válván — az összes ország ’s az egyes vidékek’ nemzetgazdasági érde­kei belevonatnak, az egyes vidékek’ természeti minősége ’s nemzetgazdászati fontossága szerint. A’ közlekedési eszközök’ olly hálózatát indítványozza az érdemes gróf, mellynek vonalai hazánkat a’ legfontosabb külföldi pia­­czokkal ’s hazánk’ fontosabb piaczait egymás közt kötik össze. Ennek központja természetesen Budapest, az or­szág’ szive, ’s e’ szívből a’ vérforgást az ország’ testén keresztül vasutak , vizi közlekedések és kőutak fogják eszközölni, és pedig 298 mértföld vasút ’s 795 mértföld csinált kőut. A’ vasutakat illetőleg, Budapestről, a’ központnak vive, a’ fővonalakat úgy javalja vezettetni, hogy azok hazánkat világkapcsolatba juttassák, ’s e’ jótéteményt le­hetőleg az ország’ minden részére árasszák. Ezen elv szerint 4 fővonal’ kijelölése ajánltatik mindenekelőtt, mint a’ magyar közlekedés’ alapja e­l­ső a’ Duna’ bal­partján Pozsonyon át Ausztriába. Ezen vonal már készü­lőben van,­­s bennünket az örökös tartományokkal ’s Eu­rópának minden nyugoti országaival kapcsolatba hoz; mintegy 34 mf. 2-dik Székesfejérvár, Siófok ’s a’ Balaton mellett Károly városon keresztül Fiuméig, melly saját ten­gerpartunkkal ’s ez által Olaszországgal és a’ tengerekkel hozna összeköttetésbe; mintegy 70 m.f. 3-ik Szolnokon keresztül Aradig, melly Erdélyországon keresztül a’ keleti összeköttetést fogja eszközölni idővel; 34 m.f.­ 4 ik Mis­­kolczon át Kassáig, melly jövőben a’Hernád’völgyéből a’ Poprád’ völgyébe vezettetvén, képezné összekötteté­sünket éjszakkal; 35 m.f. E’négy fővonal összesen 173 mértföldet teszen. E’ négy fővonal az országot majdnem egyenlő négy részre osztja. Ez azonban hazánk’ kiterjedéséhez képest nem elégítheti ki első kezdetben is a’ belkereskedés’ szük­ségeit, mert ez által még az egész alföld, a’ Tisza’ mind­két partja, Miskolcztól Békésmegyéig, minden vasúti ösz­szeköttetésen kívül állana; itt pedig a’ vasút’ létesítése a’ legkönnyebb ’s legolcsóbb. Ha pedig ezen termékeny vi­dék vasút által Pesttel összeköttetésbe jön, ez által más összekötések válnak azonnal nélkülözhetlenekké, hogy egyes vidékek’ terménygazdasága által más vidékek ne nyomattassanak. Ezért a’ dunai vidékeket a’ központtal ’s a’ fiumei vaspályával kapcsolatba kell hozni ’s egyszer­smind olly vonalakat kiállítani, mellyek a’ tiszai termé­nyeket inkább a’ tengerpart felé vezessék. Figyelemmel kell továbbá lenni a’ vasutaknál a’ szükséges égény-fo­­gyasztásra­ s a’ pályákat olly pontokkal összekötni, mely­­lyek a’ szükséges anyagot képesek előállítani. A’ fővona­lakat ezen elv szerint össze kell kötni a’következő 4 mel­lékvonallal: 1-et Szolnoktól Debreczenen keresztül Szath­­márig, mintegy 33 m.s. Ezen vonal Szathmárig azért volna folytatandó, mert összekötné az alföldet a’ tiszai felvidékkel ’s Erdély ország’ egy részével, honnan Szath­­már-, Ugocsa- és Máramarosmegyék ’s Erdély’ Számos­­vidéke bőségesen adhatna igényt az alföldnek. 2-ér Mohácstól, Pécsen, Szigetváron, Iatvándin keresz­tül a’ fiumei vonalig; mintegy 24 mértföld. Ezen vo­nal által az aldunai vidék köttetnék össze Pesttel és Fiuméval; más részről az aldunai ’s altiszai termeszt­­mények erre a’ Ferencz-csatorna által könnyű utat lelnének Fiuméba; e’ felett Mohács égény’ tekinte­tében is fontos pont. 3 szór. Soprontól Vas és Zala­­megyéken át, N.-Kanizsa’ táján, a’ fiumei vaspálya-vonalig, mintegy 21 mf. Ezen vonal a’dunai megyéket kötné össze Bécscsel és Fiuméval. 4-szer. Czeglédtől Kecskeméten át Szegedig, mintegy 15 mf. E’ mellékvonalak összesen tesznek 93 m.földet.­­ Végtére némelly, már most emel­kedő tartományi várost a’ közelebbi vaspályával szinte vaspálya által kell kapcsolatba hozni, hogy az ipar más gyálpontot ne keressen, ’s azon városok a’ hanyatlástól megovassanak. Szükséges tehát még a’ következő 4 szárny­vonal e­l­ ső Aradtól Temesvárig, mintegy 9 m.föld. 2-ik Debreczentől Nagyváradig, 9 mf. 3-ik Miskolcztól Tokaj­ig, 8 m.föld. 3-ik Szegedtől Szabadkáig, 11 mf. összesen 32 m.föld. A’ vizi közlekedéseket illetőleg­­ ajánlja Széchenyi a’ Béga- és Ferencz-csatornák’ országos megszerzését, tágí­tását és rendezését, a’ Sió-csatorna’ szállításra alkalmassá tételét; nemkülönben a’ Duna, Tisza, Szamos, Maros, Bodrog, Körös, Dráva, Vág, Garan, Rába, Lajta, Rábcza, Repcze ’stb. folyók’ szabályozását, takarítását ’s hajózási tekintetbeni rendezését. Az országos kőutakra nézve az irány’ meghatározásá­nál három főelvből indul ki a’javaslat : 1-ször, hogy az ország’ különfaju népei egymással és egymás közt mind­inkább kapcsolatba hozassanak. 2-szor. A’ legtöbb útvo­nal kiegészítője legyen a’ központból kimenő sugárnak. 3-szor. Hogy a’ legterméketlenebb hegyvidék kapcsolatba jöjjön a’ termékeny völgy vidékkel. E’ szempontból indul­va, első rendű vagy sugár-útvonal 526 mf.; másodrendű, vagyis kereszt útvonal 212 m.föld; harmadrendű, vagy szárnyvonal 57 mf. ajánltatik. Ezen vonalakból már eddig hatóságilag 276 mértföld készen van; volna tehát újonnan készítendő 519 mf. E’ terv’ egyik jeles tulajdona, hogy mig országos szempontból van kidolgozva, a’jobb közlekedés’ jótéte­ményeit az ország’ minden vidékeire kiterjeszti, ’s m­i­n­­den egyes vidék’ érdekeit tekintetbe veszi. A’ kőutak’ fővonalai a’ dunáninneni felső megyékre, a’ bánya­városok’ vidékeinek jutnak, hova most még, csekély erőnk miatt, vaspályákat vezetni lehetetlen, ’s a’ vidé­keket a’ vaspályákkal kapcsolatba hozzák. Nem hisszük, hogy e’ terv valakinek egészben véve ne tessék. Azonban mindenki előtt azon természetes kér­dés merül fel: honnan vegyük e’ terv’ létesítésére a’ szük­séges roppant pénzerőt, ’s ha erre szert tehetnénk is, mert látni fogjuk, hogy nem is olly rendkívül sok az e’ czélra szükséges ősziét, — ki fogja ez ügyet kezelni? ’s valljon alkotmányos tekintetek’ sértése nélkül fog-e az kezeltet­hetni ? Mindezekre derekasan megfelel Széchenyi. De ezekről egy közelebbi számban. — ( *) Most megjelent röpirat, az ország’ rendei elé terjesztve, illy czim alatt: „Javaslat a’ magyar közleke­dési ügy’ rendezéséről.“ Gr. Széchenyi Is­tv­án, ORSZÁGGYŰLÉS. Rövid közlések. A’ m. főrendek’ febr. 5-én tartott üléséről. A’ magyar nyelv és nemzetiség’ tárgyában a’ rendekről átküldött törvényjavaslat fölött tegnap megkez­dett tanácskozás, folytattatott. Főképen a’ kapcsolt ré­szeket illető 7. §, ’s különösen annak azon része körül folyt a’ vita, hol a’ kapcsolt részeknek, belügyeikben a’ latin nyelv’ használása fenhagyatik. Tegnap Lo­novics József csan. püspök, e’ részben azon módosítást javaslá, miszerint a’has­zn­álás helyett használha­tás jöjjön a’ szerkezetbe. Gr. Batthyány Lajos pedig ugyanakkor, a’latin helyett a’h­orv­át nyelv’hasz­nálását kívánta megengedtetni. Mai ülésben a’ Csanádi püspök saját indítványát úgy értelmezé, hogy abban ugyanaz, mit gr. Batthány L. kíván, hallgatólag bemnérte­tett. Sőt gr. Dessewffy Emil illy határozott szerkezetet ajánlt : a’ kapcsolt részeknek, belügyeikben, az ügy­kezelési nyelv’ meghatározása saját tetszésökre bizatik. így aztán, többen lévén, kik a’kapcsolt részeknek a’ nyelv’ügyében kizáróla­gos rendelkezési jogát elismerni czélszerűtlennek’s jövőre veszélyesnek, sőt a’ horvát nyelv’ használatának ez­úttal megengedését is, a’ kapcsolt részek’jelenlegi belállapotát tekintve , ildomos politicával megegyeztethetőnek nem tarták ; ’s ez utóbbi értelemben különösen gr. Teleky L. fejtvén ki, hogy a cs. püspök’ tegnapi indítványa, a’ la­tin nyelv’ használ hat­ása iránt, csak a’ magyar és latin nyelvnek, mai értelmezése pedig a’ horvát nyelvnek hasz­­nálhatását is föltételezi: ezek’ következtében a’ szavaza­tok két részre oszottak. Egy rész olly értelemben kívánta a’ csan. püspök’ indítványát elfogadni, mint ő azt tegnap tévé, ’s ma gr. Teleky L. által értelmeztetett, a’ több­séget tevő másik rész pedig az indítványt azon értelemben vévén, mellyet annak az indítványozó ma adott, annak szel­lemét a’ gr. Dessewffy’ formulázásával fogadta el.— Hor­vátország’ követe és báni helyettese, általában a’ kapcsolt részek a’nyelvnek ügyében kizáró intézkedési joga’s Sze­réna-, Verőcze-, Pozsegamegyéknek és a' tengermellék­nek a’ kapcsolt részekhez tartozása mellett víttak. De e’ részben a’ főrendi tábla, múlt országgyűlési határozatai mellett megmaradt. — Elnöki kijelentés szerint az örök­váltság’ tárgyábani válaszizenet legközelebbi alkalommal hitelesíttetik. Az alsóházban febr. 7-iki ker. ülésben az admini­­strátori rendszer iránt érkezett k. k. leiratra adandó fel­irat’ mikép’ szerkesztése iránt folytattatván a’ tanácsko­zások, Békés’ követe azon módosítást inditványozá, hogy a’ feliratban kimondassák, mikép’ ,,a’ BR. fentartják az e’ tekintetben előterjesztendő egyes sérelmek’ tárgyalását.“ A’ viták főképen czáfolatok’ és ellenczáfolatok’ körében forogtak; a’ békési módosításnak többsége látszik kelet­kezni ; de a’ tanácskozás még ma sem fejeztetett be. 28-ik országos ülés a’ m­ért. földnél febr. 3-án, d. e. 10 órakor. Tárgy: örökváltság. Mig a’ tábla’ tagjai a’ terembe gyülekeztek, a’ kar­zatok’ közönsége, tegnapihoz hasonló modorban, zajosan nyilatkoztatta a’ belépők’ némellyike’ irányában érzelmeit. Gr. Batthyányi Lajos és gr. Teleky László kitörő éljem­nel fogadtattak; ellenben gróf Waldstein János’ és gróf Szécsen Antal’ megjelenését pisszegés és más, ezzel rokon kellemetlen hangok követték. Nádor ő fönsége megjelenvén ’s elnöki székét elfog­lalván , mielőtt a’ napi tárgyak elővétettek volna, Gr. Zichy Ödön e’ szavakat intézte ő fönségé­­hez : Fons, félig! Tegnap és ma olly hallatlan botrányok történtek e’ teremben, hogy azokat tovább tűrni lehetet­len, ’s azokat tűrni az ország és egész Európa előtt a’ gyá­vaság’ színét viselné magán. Én nagy barátja vagyok a’ nyilvánosságnak, de egyszersmind a’ rendnek is ; ’s azt egy alkotmányos, szabad nemzetnél sem láthatni, hogy azok, kik a’ törvényhozásban hivatalosak, a’ vendégek ál­tal lepisszegtessenek, ’s más illetlenségekkel megtámad­­tassanak. Ezt mi tovább tűrni nem fogjuk, ’s fenségedet, kinek állásához képest azt tenni mind joga, mind köteles­sége , tisztelettel fölkérem, hogy e’ kicsapongások’ meg­szüntetése iránt intézkedni méltóztassék; mert mi, ha itt tovább is i­lyenek történnek, mint tegnap és ma volt ta­pasztalható, inkább itt hagyjuk e’ helyet, sem mint azokat tovább tűrni kénytelenek legyünk. (Kétes zaj.) Én az efféléket semmibe sem veszem; nekem a’ pisszegés még nagyobb dicsőség, mint az éljen. Nádor ő fönsége: Nem volt alkalmam hal­lani , mi történt ma; de mit tegnapelőtt értettem, annál kevésbbé tetszett nekem , mert már többször volt okom inteni a’ hallgatóságot, hogy azon szerepet vigye itt, melly őt illeti. Ma többé nemcsak mondani akarom ezt, hanem — mert türelmemnek majd vége lesz — még egyszer kí­vánom ’s remélem is, hogy olly kellemetlen esetek, mint ma és tegnapelőtt, többé nem fognak történni. Ü­r­m­é­n­y­i J­ózsef tolnai főispán. Miután a’ ren­dezés gr. Z. Ö. által inditványképen ’s a’ tanácskozási sza­badság’ védelmére hozatott fel, azt én is pártolom, ’s ké­rem fönségedet, hogy azt különös tárgyul kitűzni méltóz­­tassék, hogy ez ügyben a’ m. főrendek tanácskozzanak, ’s határozatot hozhassanak. Gr. T­e­­­e­k­y : Megvallom, hogy az előbb történt nyilatkozatot valóban nem értettem, mert az ülés alatt semmi rendetlenség nem történt. (Helyes !) Az ülés előtt mik történhettek, nem tudom, de megvallom, hogy bár- s­mi véleményen volnék is, mindenkor elég szilárdság volna bennem azt akárhol kimondanom, ’s ha ez részben az ülés 23

Next