Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-02-10 / 1033. szám
Csütörtök 1033. Februarius 10. 1848. Megjelenik e’röpinden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boriték nélkül 5 ft; postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’ egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történtek. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 ser hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számíttatik. TARTALOM. Hiv. közl. Gróf Széchenyi István’ javaslata a’ közlekedési ügy’ rendezéséről. Országgyűlés. Rövid közlések febr. 5. és 7-éről. — 28-ik országos ülés a’ fORR-nél febr. 3-án (örökváltság.) Törvényhatósági dolgok. Abaujból (zajos közgyűlés.) Zala. (utasítások.) Fővárosi újdonságok. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő Fölsége a’ pécsi káptalannál Juranics Györgyöt nagypréposttá, Nagy Jánost olvasó-, Kelemen Józsefet éneklő-kanonokká , Farkas Józsefet székesegyházi főesperessé , Vörös Mihályt pedig tolnai főesperessé; továbbá a’ váczi káptalannál megürült kanonokságra Tajthy Ferencz csongrádi főesperest, a’ lainhassi alapítványi kanonokságra Hermann József nagykáthai plébánost, a’ joanneumi kanonokságra pedig gr. Zichy Hyppolit mogyoródi plébánost méltóztatott kinevezni. Ő Fölsége a’ szatmári káptalannál megürült két tiszteletbeli kanonokságra Kallós István erdődi és Katona György mező-petri plébánosokat, továbbá a’ hatvani sz. Mihály-prépostságra Horváth Mihály ottani plébánost méltóztatott kinevezni. ő Fölsége Bezerédy Eleket tiszteletbeli kir. ügyigazgatósági ügyészsegéddé méltóztatott kinevezni. A’ nmlgy m. kir. udv. kamara a’ megürült bezgani kir. harminczadhivatalra Herchenröther János lappinyáki harminczad-hivatali útlevélvizsgálót, a’ hrosnikaui harminczad-hivatalra Kropstein János weikai harminczadost, a’ richiczai harminczadosságra Verga Péter gospichi harminczadi felügyelőt; a’ sz. andrási kamrai igazgatósági ellenőrségre pedig Zsivkovich Pál dentai kamrai kasznárt alkalmazd. Gróf Széchenyi István’ javaslata a’ közlekedési ügy’ rendezéséről *). Vannak dolgok, mellyek a’ dicséretet vagy rászalást magokkal hozzák ; ezek közé tartozik gr. Széchenyi’ javaslata a’ közlekedési ügy’ rendezéséről. Ki a’ hon’ érdekeit szivén viseli, vagy önzsebe’ érdekeiről józanon gondoskodni kíván , legyen bár földbirtokos, iparűző vagy kereskedő , tisztviselő , művész vagy tudós, olvassa el e’ javaslatot, melly a’ napokban sajtó alól kikerült, ’s méltassák mielőbb figyelmükre különösen azok, kik a’ törvényhatóságokban az országgyűlésnek anyagot készítenek, ’s a’ közlekedési eszközök’ fontos ügyében követeiket utasítani fogják. Lássuk e’ javaslatot főbb vonásaiban. Hiszen a’journalistica’ egyik föladata, a’kor’ nevezetesebb tüneményeiről referálni a’ közönségnek. Midőn a’ magyar törvényhozás nagyobbszerű intézkedéseket, a’ közlekedési eszközök’ ügyében először készül tenni, Széchenyi, tekintettel az ország’ financziális erejére , a’ közlekedési eszközök’ egy olly egész rendszerét ajánlja, mellybe — minden egyes vonal az egésznek kiegészítő részévé válván — az összes ország ’s az egyes vidékek’ nemzetgazdasági érdekei belevonatnak, az egyes vidékek’ természeti minősége ’s nemzetgazdászati fontossága szerint. A’ közlekedési eszközök’ olly hálózatát indítványozza az érdemes gróf, mellynek vonalai hazánkat a’ legfontosabb külföldi piaczokkal ’s hazánk’ fontosabb piaczait egymás közt kötik össze. Ennek központja természetesen Budapest, az ország’ szive, ’s e’ szívből a’ vérforgást az ország’ testén keresztül vasutak , vizi közlekedések és kőutak fogják eszközölni, és pedig 298 mértföld vasút ’s 795 mértföld csinált kőut. A’ vasutakat illetőleg, Budapestről, a’ központnak vive, a’ fővonalakat úgy javalja vezettetni, hogy azok hazánkat világkapcsolatba juttassák, ’s e’ jótéteményt lehetőleg az ország’ minden részére árasszák. Ezen elv szerint 4 fővonal’ kijelölése ajánltatik mindenekelőtt, mint a’ magyar közlekedés’ alapja első a’ Duna’ balpartján Pozsonyon át Ausztriába. Ezen vonal már készülőben van,s bennünket az örökös tartományokkal ’s Európának minden nyugoti országaival kapcsolatba hoz; mintegy 34 mf. 2-dik Székesfejérvár, Siófok ’s a’ Balaton mellett Károly városon keresztül Fiuméig, melly saját tengerpartunkkal ’s ez által Olaszországgal és a’ tengerekkel hozna összeköttetésbe; mintegy 70 m.f. 3-ik Szolnokon keresztül Aradig, melly Erdélyországon keresztül a’ keleti összeköttetést fogja eszközölni idővel; 34 m.f. 4 ik Miskolczon át Kassáig, melly jövőben a’Hernád’völgyéből a’ Poprád’ völgyébe vezettetvén, képezné összeköttetésünket éjszakkal; 35 m.f. E’négy fővonal összesen 173 mértföldet teszen. E’ négy fővonal az országot majdnem egyenlő négy részre osztja. Ez azonban hazánk’ kiterjedéséhez képest nem elégítheti ki első kezdetben is a’ belkereskedés’ szükségeit, mert ez által még az egész alföld, a’ Tisza’ mindkét partja, Miskolcztól Békésmegyéig, minden vasúti öszszeköttetésen kívül állana; itt pedig a’ vasút’ létesítése a’ legkönnyebb ’s legolcsóbb. Ha pedig ezen termékeny vidék vasút által Pesttel összeköttetésbe jön, ez által más összekötések válnak azonnal nélkülözhetlenekké, hogy egyes vidékek’ terménygazdasága által más vidékek ne nyomattassanak. Ezért a’ dunai vidékeket a’ központtal ’s a’ fiumei vaspályával kapcsolatba kell hozni ’s egyszersmind olly vonalakat kiállítani, mellyek a’ tiszai terményeket inkább a’ tengerpart felé vezessék. Figyelemmel kell továbbá lenni a’ vasutaknál a’ szükséges égény-fogyasztásra s a’ pályákat olly pontokkal összekötni, melylyek a’ szükséges anyagot képesek előállítani. A’ fővonalakat ezen elv szerint össze kell kötni a’következő 4 mellékvonallal: 1-et Szolnoktól Debreczenen keresztül Szathmárig, mintegy 33 m.s. Ezen vonal Szathmárig azért volna folytatandó, mert összekötné az alföldet a’ tiszai felvidékkel ’s Erdély ország’ egy részével, honnan Szathmár-, Ugocsa- és Máramarosmegyék ’s Erdély’ Számosvidéke bőségesen adhatna igényt az alföldnek. 2-ér Mohácstól, Pécsen, Szigetváron, Iatvándin keresztül a’ fiumei vonalig; mintegy 24 mértföld. Ezen vonal által az aldunai vidék köttetnék össze Pesttel és Fiuméval; más részről az aldunai ’s altiszai termesztmények erre a’ Ferencz-csatorna által könnyű utat lelnének Fiuméba; e’ felett Mohács égény’ tekintetében is fontos pont. 3 szór. Soprontól Vas és Zalamegyéken át, N.-Kanizsa’ táján, a’ fiumei vaspálya-vonalig, mintegy 21 mf. Ezen vonal a’dunai megyéket kötné össze Bécscsel és Fiuméval. 4-szer. Czeglédtől Kecskeméten át Szegedig, mintegy 15 mf. E’ mellékvonalak összesen tesznek 93 m.földet. Végtére némelly, már most emelkedő tartományi várost a’ közelebbi vaspályával szinte vaspálya által kell kapcsolatba hozni, hogy az ipar más gyálpontot ne keressen, ’s azon városok a’ hanyatlástól megovassanak. Szükséges tehát még a’ következő 4 szárnyvonal el ső Aradtól Temesvárig, mintegy 9 m.föld. 2-ik Debreczentől Nagyváradig, 9 mf. 3-ik Miskolcztól Tokajig, 8 m.föld. 3-ik Szegedtől Szabadkáig, 11 mf. összesen 32 m.föld. A’ vizi közlekedéseket illetőleg ajánlja Széchenyi a’ Béga- és Ferencz-csatornák’ országos megszerzését, tágítását és rendezését, a’ Sió-csatorna’ szállításra alkalmassá tételét; nemkülönben a’ Duna, Tisza, Szamos, Maros, Bodrog, Körös, Dráva, Vág, Garan, Rába, Lajta, Rábcza, Repcze ’stb. folyók’ szabályozását, takarítását ’s hajózási tekintetbeni rendezését. Az országos kőutakra nézve az irány’ meghatározásánál három főelvből indul ki a’javaslat : 1-ször, hogy az ország’ különfaju népei egymással és egymás közt mindinkább kapcsolatba hozassanak. 2-szor. A’ legtöbb útvonal kiegészítője legyen a’ központból kimenő sugárnak. 3-szor. Hogy a’ legterméketlenebb hegyvidék kapcsolatba jöjjön a’ termékeny völgy vidékkel. E’ szempontból indulva, első rendű vagy sugár-útvonal 526 mf.; másodrendű, vagyis kereszt útvonal 212 m.föld; harmadrendű, vagy szárnyvonal 57 mf. ajánltatik. Ezen vonalakból már eddig hatóságilag 276 mértföld készen van; volna tehát újonnan készítendő 519 mf. E’ terv’ egyik jeles tulajdona, hogy mig országos szempontból van kidolgozva, a’jobb közlekedés’ jótéteményeit az ország’ minden vidékeire kiterjeszti, ’s minden egyes vidék’ érdekeit tekintetbe veszi. A’ kőutak’ fővonalai a’ dunáninneni felső megyékre, a’ bányavárosok’ vidékeinek jutnak, hova most még, csekély erőnk miatt, vaspályákat vezetni lehetetlen, ’s a’ vidékeket a’ vaspályákkal kapcsolatba hozzák. Nem hisszük, hogy e’ terv valakinek egészben véve ne tessék. Azonban mindenki előtt azon természetes kérdés merül fel: honnan vegyük e’ terv’ létesítésére a’ szükséges roppant pénzerőt, ’s ha erre szert tehetnénk is, mert látni fogjuk, hogy nem is olly rendkívül sok az e’ czélra szükséges ősziét, — ki fogja ez ügyet kezelni? ’s valljon alkotmányos tekintetek’ sértése nélkül fog-e az kezeltethetni ? Mindezekre derekasan megfelel Széchenyi. De ezekről egy közelebbi számban. — ( *) Most megjelent röpirat, az ország’ rendei elé terjesztve, illy czim alatt: „Javaslat a’ magyar közlekedési ügy’ rendezéséről.“ Gr. Széchenyi István, ORSZÁGGYŰLÉS. Rövid közlések. A’ m. főrendek’ febr. 5-én tartott üléséről. A’ magyar nyelv és nemzetiség’ tárgyában a’ rendekről átküldött törvényjavaslat fölött tegnap megkezdett tanácskozás, folytattatott. Főképen a’ kapcsolt részeket illető 7. §, ’s különösen annak azon része körül folyt a’ vita, hol a’ kapcsolt részeknek, belügyeikben a’ latin nyelv’ használása fenhagyatik. Tegnap Lonovics József csan. püspök, e’ részben azon módosítást javaslá, miszerint a’használás helyett használhatás jöjjön a’ szerkezetbe. Gr. Batthyány Lajos pedig ugyanakkor, a’latin helyett a’horvát nyelv’használását kívánta megengedtetni. Mai ülésben a’ Csanádi püspök saját indítványát úgy értelmezé, hogy abban ugyanaz, mit gr. Batthány L. kíván, hallgatólag bemnértetett. Sőt gr. Dessewffy Emil illy határozott szerkezetet ajánlt : a’ kapcsolt részeknek, belügyeikben, az ügykezelési nyelv’ meghatározása saját tetszésökre bizatik. így aztán, többen lévén, kik a’kapcsolt részeknek a’ nyelv’ügyében kizárólagos rendelkezési jogát elismerni czélszerűtlennek’s jövőre veszélyesnek, sőt a’ horvát nyelv’ használatának ezúttal megengedését is, a’ kapcsolt részek’jelenlegi belállapotát tekintve , ildomos politicával megegyeztethetőnek nem tarták ; ’s ez utóbbi értelemben különösen gr. Teleky L. fejtvén ki, hogy a cs. püspök’ tegnapi indítványa, a’ latin nyelv’ használ hatása iránt, csak a’ magyar és latin nyelvnek, mai értelmezése pedig a’ horvát nyelvnek használhatását is föltételezi: ezek’ következtében a’ szavazatok két részre oszottak. Egy rész olly értelemben kívánta a’ csan. püspök’ indítványát elfogadni, mint ő azt tegnap tévé, ’s ma gr. Teleky L. által értelmeztetett, a’ többséget tevő másik rész pedig az indítványt azon értelemben vévén, mellyet annak az indítványozó ma adott, annak szellemét a’ gr. Dessewffy’ formulázásával fogadta el.— Horvátország’ követe és báni helyettese, általában a’ kapcsolt részek a’nyelvnek ügyében kizáró intézkedési joga’s Szeréna-, Verőcze-, Pozsegamegyéknek és a' tengermelléknek a’ kapcsolt részekhez tartozása mellett víttak. De e’ részben a’ főrendi tábla, múlt országgyűlési határozatai mellett megmaradt. — Elnöki kijelentés szerint az örökváltság’ tárgyábani válaszizenet legközelebbi alkalommal hitelesíttetik. Az alsóházban febr. 7-iki ker. ülésben az administrátori rendszer iránt érkezett k. k. leiratra adandó felirat’ mikép’ szerkesztése iránt folytattatván a’ tanácskozások, Békés’ követe azon módosítást inditványozá, hogy a’ feliratban kimondassák, mikép’ ,,a’ BR. fentartják az e’ tekintetben előterjesztendő egyes sérelmek’ tárgyalását.“ A’ viták főképen czáfolatok’ és ellenczáfolatok’ körében forogtak; a’ békési módosításnak többsége látszik keletkezni ; de a’ tanácskozás még ma sem fejeztetett be. 28-ik országos ülés a’ mért. földnél febr. 3-án, d. e. 10 órakor. Tárgy: örökváltság. Mig a’ tábla’ tagjai a’ terembe gyülekeztek, a’ karzatok’ közönsége, tegnapihoz hasonló modorban, zajosan nyilatkoztatta a’ belépők’ némellyike’ irányában érzelmeit. Gr. Batthyányi Lajos és gr. Teleky László kitörő éljemnel fogadtattak; ellenben gróf Waldstein János’ és gróf Szécsen Antal’ megjelenését pisszegés és más, ezzel rokon kellemetlen hangok követték. Nádor ő fönsége megjelenvén ’s elnöki székét elfoglalván , mielőtt a’ napi tárgyak elővétettek volna, Gr. Zichy Ödön e’ szavakat intézte ő fönségéhez : Fons, félig! Tegnap és ma olly hallatlan botrányok történtek e’ teremben, hogy azokat tovább tűrni lehetetlen, ’s azokat tűrni az ország és egész Európa előtt a’ gyávaság’ színét viselné magán. Én nagy barátja vagyok a’ nyilvánosságnak, de egyszersmind a’ rendnek is ; ’s azt egy alkotmányos, szabad nemzetnél sem láthatni, hogy azok, kik a’ törvényhozásban hivatalosak, a’ vendégek által lepisszegtessenek, ’s más illetlenségekkel megtámadtassanak. Ezt mi tovább tűrni nem fogjuk, ’s fenségedet, kinek állásához képest azt tenni mind joga, mind kötelessége , tisztelettel fölkérem, hogy e’ kicsapongások’ megszüntetése iránt intézkedni méltóztassék; mert mi, ha itt tovább is ilyenek történnek, mint tegnap és ma volt tapasztalható, inkább itt hagyjuk e’ helyet, sem mint azokat tovább tűrni kénytelenek legyünk. (Kétes zaj.) Én az efféléket semmibe sem veszem; nekem a’ pisszegés még nagyobb dicsőség, mint az éljen. Nádor ő fönsége: Nem volt alkalmam hallani , mi történt ma; de mit tegnapelőtt értettem, annál kevésbbé tetszett nekem , mert már többször volt okom inteni a’ hallgatóságot, hogy azon szerepet vigye itt, melly őt illeti. Ma többé nemcsak mondani akarom ezt, hanem — mert türelmemnek majd vége lesz — még egyszer kívánom ’s remélem is, hogy olly kellemetlen esetek, mint ma és tegnapelőtt, többé nem fognak történni. Ürményi József tolnai főispán. Miután a’ rendezés gr. Z. Ö. által inditványképen ’s a’ tanácskozási szabadság’ védelmére hozatott fel, azt én is pártolom, ’s kérem fönségedet, hogy azt különös tárgyul kitűzni méltóztassék, hogy ez ügyben a’ m. főrendek tanácskozzanak, ’s határozatot hozhassanak. Gr. Teeky : Megvallom, hogy az előbb történt nyilatkozatot valóban nem értettem, mert az ülés alatt semmi rendetlenség nem történt. (Helyes !) Az ülés előtt mik történhettek, nem tudom, de megvallom, hogy bár- smi véleményen volnék is, mindenkor elég szilárdság volna bennem azt akárhol kimondanom, ’s ha ez részben az ülés 23