Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-16 / 1053. szám

Tomcsányi J. elnök­ jelenti, hogy megbízatása’ következtében alnádor ő nagyságát felkérvén, 12 órakor or­szágos ülést fog tartani. Jegyző olvassa a’ tegnapi komáromi indítvány’ nyomán kelt izenetet a’feRB-hez, az országgyűlési tárgyalások’ siettetése iránt. S o m s­­­c­h P. azt találja, hogy a’ tegnapi indítvány sokkal általánosabb volt, mint az izeneti szerkezet; két körülményt kívántak t. i. a’ BR. megemlíteni, először, hogy a’ felső tábla elé terjesztett ize­neti javaslat’ tárgyalásának elhalasztását, a’ haza’ fontos és sürgető viszonyai között fájdalommal vették; másodszor, hogy azon izenet’ tárgyalása végett, minél előbbi intézkedéseket sürgetnek. Kívánja azért szóló , hogy a’ most felolvasott ize­net’ 3 első §§-sal megtartatván, a’ többiek kihagyassanak, mert a’ mi a’ többiekben mondatik , annak sem alapja, sem adatja. Alapja nincs , miután az országbíró azt felelte , hogy nádor ő fönségének feleletére vár, illy felelet nem ütközik a törvénybe. Az 1790-ki eset különbözik a jelentől, akkor nádor nem volt. Adatja nincs, hogy t. i. az országgyűlés el­nökség nélkül maradt volna. Ha a’ haza veszedelemben van, kötelessége a’ magyar tanácsosoknak a’ trón körül összejőni. Hivatkozik szóló e’ tekintetben az 1741: 11. t.cz.-re, hol erről világos említés van. Említi, hogy a’ felolvasott izenet utórésze személyeket érdeklő, hogy magok a’ tulsóoldali urak is nagy fontosságot helyeztek abban, ha sürgető tárgyak mindkét rész’ beegyezésével mennek keresztül. Általánosság­ban óhajtja a’ szerkezetet. Asztalos P. Kívánja az ize­netet megtartani; nemcsak a’ volt a’ BR. aggodalma, hogy a’ felső tábla ülést nem tartott, hanem hogy elnök nélkül ha­gyatott az országgyűlés. Az 1687 : 3. azt rendeli, hogy ma­gyar dolgok csak benn az országban tárgyaltassanak, erre talán valaki azt mondhatná, hogy Bécs is Magyarországhoz tartozik , ha nem inkább Magyarország volna Bécsben. — Kettőt kíván az izenetből kihagyatni, a’ bán’ nevét, kinek elnökségéről a’ törvény világos szavakkal úgy sem rendelke­zik, ’s a’ „panasz“ helyett, melly úgy sem illik egy törvény­hozó testülethez, „szót emelni“ kifejezést ajánl. Madarász L. Baranya’ közjogi elvei, levezetik az embert azon ösvény­ről, mellyen törvényesen haladni lehet; taglalja állításait; felállított tételéből — mond — ollyanforma jön ki, mintha az országgyűlésen csak a’nádor elnökösködhetnék. Az 1790. esetet épen megegyezőnek találja a’ jelen kérdésben levővel. A’ név nem tesz különbséget. Elismeri a’ legfelsőbb hatalom’ azon jogát , hogy az ország’ főbb dignitáriusait a’ trón körül összegyűjtheti, ha ardua negotia occur­r­unt, s ha az országgyűlés együtt nincs, különben nem ; de amaz össze­hívásnak is Budán kellene történnie nádori elnöklet alatt. Erre nézve egy pár sort olvas fel szóló 1790-ből. Ez későbbi törvény, mint a’ mire az érdemes követ hivatkozott; végre megjegyzi, miként arra csak nem akart Baranya küldöttséget neveztetni , tegnap , midőn a’ kerületi elnökséget ama’ két zászlós úrhoz kiküldtü­k, hogy a’ főúB. az izenetet nem tár­gyalták, ezt küldöttség nélkül is tudtuk, pártolja az izenetet Máramaros’ kihagyásaival. Babarczy A. Kerülni akar mindent, mi a’ barátságos viszonyt a’ két tábla közt megsza­­kasztaná. A’ jelen pillanatban épen azért mérsékletre van szükség, mert ez fontos, mert ez sürgető. E’ szempontból üd­­vözlötte tegnap Komárom’ indítványát. Hitelesen nem tudja, de ha igaz, hogy ő felsége némelly zászlós urakat a’ trón kö­rül meghitt, csak azon törvények szerint járt el, mellyek e’ jogát biztosították. Pártolja Baranyát. S­z­a­b­ó A. (Temes): Abban nem lát aggodalmat, hogy az elnökök az or­szággyü­­lésről eltávoztak. (Ott lehet tanácskozni, a’ hol az lakik, a’ kivel tanácskozni kell (Madarász L. közbeszól, igen, de Ma­gyarországon kellene laknia). Pártolja Baranyát. G­á­b­r­­ I. (Abauj). Mióta az alsó tábla a’ haladás’ útjára lépett , a’ ha­­logatási irány számtalan alakban fejlett ki a’ feRR-nél .... A’ reformeszmék’ első fellépésében, lex agrariat, commu­­nismust, forradalmi hajlamokat ’s isten tudja, mit, mit nem láttak , azért határozottan nyilatkoztak első fellépésekor a’ reform ellen ; majd elismerték elméletben annak igazságát, de mesze jövendőt tűztek neki az életben ; utósó idők’ ta­pasztalata’ nyomán, már elvben bizonyos kérdéseket elfo­gadtak , de olly feltételekhez kötötték , mellyek lehetlenné teszik a’ kivitelt. Nem mulasztók el ott, a’ hol csak lehetett, e’ békés és sokat tűrő nemzetnek kivánataiból egy-egy remény­virágot leszakasztani. A’ jelen eset — miután sem vétóval, sem igéző válaszszal többé nem segíthettek — egy új neme a’ halogatásnak. Szóló Komárom’ indítványát kénytelenségből fogadta el, kijelenti, hogy az csak egy pár napra fogja kielé­gíteni, akkor a’ pesti indítványt fogja sürgetni. A’ zászlós urak’ Bécsbe hivatására nézve megjegyzi, hogy a’ fejedelem előtt csak a’ nemzet’ akaratának tekintélyes szózata lehet irányadó — Joannovics. (Temesvár). Kérdi Bara­nya’ követét, e’ bécsi conferentiáról úgy van-e értesítve, mint királyi tanácsos, mert mint követ értesítve nincs ? ha úgy van , különösnek találja szóló, hogy az ittlevő taná­csosoktól tanácsot nem kértek . . . Baranya’ kívánságát, hogy a’ szerkezet általánosan tétessék fel, nem pártolhatja; nem volna igazságos panaszt emelni a’ fébfi minden tagok ellen, miután a’ gyűléstartást a’ távollevő elnökök tették lehetet­lenné ; ne azokra czélozzunk, kiket megtalálni nem akarunk, de azokra, kiket akarunk megtalálni. A’szerkezet mellett van. Kossuth L. Nem akar tenni olly lépést, melly feszült­ségre adjon okot a’ két tábla közt; azért pártolja a’ szerke­zetet; nem vádolhatja a’felket, vádolni ;azokat nem lehet, kik imputátió alá nem esnek ; ha lehet valamit betudni, ott csak annyiban tartja szóló, hogy az az ülés-nemtartás miatt erélyesen nem léptek fel. Baranya’ követének feleli, hogy hibás alapon épített, nem különböztetvén meg az országgyű­­lésalatti és kívüli időszakot. Ha az országgyűlés együtt van, a’ fejedelemnek csak egy tanácsadója van, ’s ez a’ nemzet; nehányakat az országgyűlés’ tagjaiból kiszakitani sem taná­csos, sem szabad a’ törvény szerint, mert ezen kiszakitás által ellentétbe hozatnak a’ tagok magával a’ nemzettel, különben­­ is az országgyűlésen a’ király jelenlenni értetik. Szóló két­ségbe veszi, hogy azon urak a’ trón körül gyűltek volna ösz­­sze. A’ fejedelemben törvényszerűséget vett észre, ő nem fogta az országgyűlést elnök nélkül hagyni. A’ kormány hívta fel őket. Ha a’ kormány akar értekezni, tessék lesétálni, az országgyűlés felsétálni nem fog. Legyen kanczellár akárki, az illendőség azt hozná magával, hogy ő járuljon a’ nádor­hoz. Az országgyűlés azért van együtt, hogy a’ nemzet nyi­latkozzék, ’s ők épen ennek állanak útjában. Alkotmányszerü az illyen eljárás? Mit akar­ hatnak? Bécsben határozni? aka­ratok a’ táblán kívül nem nyom az országgyűlésen. Ha Ba­ranya’ követének a’ tegnapi határozat iránt kétsége van, kér­dezze meg a' többséget. Maga Komárom’ követe azzal indo­kolta tegnapi indítványát, hogy ha az általánosságban léte­tik, a’ főrendekre is nehezednék, tegnap ezt Somogy és Ungh is elismerték, az elnökség pedig kijelentette, Csongrád maga is emlité a’ határozat’ két pontját; egyik: hogy ülés nem tartatott; másik , hogy az izenet minél elébb tárgyaltassék. Ha általánosságban szólunk, a’ nádort is vád alá fogjuk von­ni, ’s ez nem volna helyén, miután az országbírót itt hagyta. Volt tapasztalása szólónak egy bizonyos tárgyalásnál már, mit tesz a’ felelősséget másra tolni, csak rakjuk a’ felelősség’ terhét arra, a’kit illet. Ha Baranya kifejtett elveihez ra­gaszkodik, miszerint az országbíró, a’ nádor jelen nem lévén, többet nem tehet, mint a’ nádort bevárni — úgy logicai kö­telessége leszen, a’ mai országos ülésben az alnádornak op­ponálni. Jagasich S. (Esztergom). Említi a’ tegnapi határo­zatot, mellyet ő Baranya’ értelmezésében fogott fel. Mi Pest’ azon állítását illeti, hogy a’ kormány sétáljon le, szóló a’ gyakorlatra hivatkozik, melly eddig ellenkezőt bizonyít. A’ mérséklettel nem lehet megegyeztetni e’szerkezet’hangulatát, melly mérséklettől a’ pénteki határozat is, mi szólót örömre gerjeszti, függött. S o m s i c h P. (Baranya). Pest’ argumentátióját fonto­sabbnak látja, mintsem szó nélkül hagyhatná. Magyaror­szágon az alkotmány’ theóriája igy áll: Két tábla és a’ trón együtt hoznak törvényt , mindegyiknek megvannak saját orgánumai, a’ képviselők, főrendek, a’ trónnak pedig a’ kormány ; nem hibásan történik azért, ha ő felsége , midőn tanácskozik, észrevételeit orgánumai által kijelenti. De szóló az egyességre is támaszkodik , mellyben maga Pest’ követe fontos eljárásoknál erőt helyheztet. Kossuth L. Esztergomnak annyit felel, hogy azon urak nem a’ trón körül gyűltek össze ; mit pedig Baranya mond, azt szóló sem tagadja, hogy a’ fejedelem magyar taná­csosokkal éljen. Ő nem értett többet, mint, hogy a’ főrendi tábla ne legyen akadályozva véleménye’ kimondásában, igy pedig elnökség nélkül hagyatván, kinyilatkoztatási szabad­sága van elvágva. Az egyességre nézve megjegyzi , hogy az unanimitás nem czél; vannak határai a’közelitésnek, de elvet részéről feladni soha nem akar. Kérdi szóló, hogy fog állani e’ tábla, ha ignorálja e’ tényt ? adhatja elő magát körülmény — ez illy villámgyorsan változó viszonyok között — könnyen megeshetik, hogy a’ két háznak vegyes ülést kell tartani, ’s törvényes orgánumának hijával lesz, ettől megfosztani a’ feje­delem nem akarhatta; előbbi nyilatkozatához ragaszkodik. Szentkirályi M. Az elnökség’ eltávozása alapja a’ felszólalásnak, vagy nem kell vala felszólalni, vagy ha tet­tük, mondjuk ki a’ miért felszólalunk. (Helyes). Szmre­­c­s­á­n­y­i J. (Árva): Baranya mellett nyilatkozik. Sokan sza­vazatot sürgetnek. M­a­k­a­y S. (Krassó): Nem tájékozhatja magát a’ szavazati kérdések körűl; a’ főrendeket ő sem akarja általánosságban vádolni, azonban a’ baranyai indítványt is pártolni szeretné. Azért úgy kivánja a’ kérdést kitűizetni : módositás-e vagy szerkezet ? Asztalos P. (Máramaros): Nem lehet más a’ kérdés, mint : baranyai inditvány-e vagy a’ szerkezet ? Szintay J. (Beregh): Kéri a’ rendeket, ne bocsássák szavazatra a’ kérdést. Szerencsétlenség a’ feszültség a’ két tábla közt, ’s még inkább most, midőn egyiket a’ flu­­ctuátió’ alapjára akarjuk állítani a’ képviselet által. Százados mulasztásokat lehet e’ pillanatban helyrehozni, azért szóljunk a’ mérséklet’ hangján, a’ „felkéretett és nem teljesítette“ szó­kat kivánja kihagyatni a’ szerkezetből. Pázmándy D. (Komárom): Fejtegeti tegnapi indít­ványát, azt ki kell fejezni, mond, hogy a’ nádort fontos köte­lességei, ki a’ partiumok’ ügyében is fel van kérve, de még’ a’ dynastiának egyik tekintélyes tagja — elszólitották, óhajtaná azonban, hogy az országbíró és tárnok név szerint ne nevez­tetnének meg, hanem ezen kifejezés használtatnék : ,,a’ rend­szerinti elnökök’ eltávozása miatt“, ’s ezen kívül kivánja kiha­gyatni a’ 4. §-t egészen. (Közhelyeslés). B o h u s I. (Arad): Ez a’ §. sarka a’dolognak, nem látja okát, miért legyezgetjük mindig a’ kormányt és hivatalnokokat. Babarczy A. Komárom mellett nyilatkozik. Bernáth Zs. (Ungh) „rend­szerinti elnökök helyett“ , „helyettesei az elnöknek“ kifeje­zést ajánl. Kossuth L. a’ rendszerinti helyett : ,,a’ többi“ szót ajánlt, a’ 4. §’ egy részét kívánja meghagyatni. — Elfo­gadják a’ komáromi módositványt, Pest’ hozzáadásával. — Ezzel az ülésnek vége. A’ 72-ik kerületi ülés’ mellékletéül közöljük üzenetét a’ KK. és RR-nek a’ mélt. főrendekhez, az országgyűlési tárgyalások’ siettetése iránt: ,,A’ KK. és RR. figyelembe véve a’ fenforgó súlyos kö­rülmények’ rendkívüli voltát, országgyűlési teendőink iránt egy felirási jav­asl­atot küldöttek át a’ mélt. főRB-hez. A’ karok és rendeket ezen felirási javaslatnál azon meg­győződés vezérlé, hogy midőn az események’ fejleményei az­­ európai béke’ tartósága iránt bizonytalanságot ébresztenek; midőn a’ velünk egy fejdelemnek hódoló birodalom’ keblébeni­­] jelenetek mellett ama’ bizonytalanság’ súlya a’ kir. széket vele hazánkat is olly közel érinti; ekkor a’ veszély’ megelő­zésének , vagy ha meg nem előztethetnék, elháritásának°esz­­közeit kijelölni,’s azok’ sikerének feltételeit biztosítani, a’ kir. szék iránti hűség ’s a’ haza és különösen a’ nép iránti köte­lesség egyaránt parancsolják. A’ karok és rendek semmit sem kételkedtek , hogy a’ mazgos főrendek ezen érzelmekben osztozva , felirási javasla­tukat a’ fenforgó körülmények’ sürgetőségénél fogva is hala­déktalanul tárgyalni, ’s annak a’ trón’ elébe juttatását hozzá­járulásukkal siettetni nem késendnek. És azért a’ karok és rendek előtt semmi sem lehetett váratlanabb , mint annak tapasztalása, miszerint a’ mazgos főrendeknek arra, hogy e’ halasztást nem szenvedhető ügy­ben bölcseségük ’s hazafiai kötelességük szerint nyilatkoz­hassanak, alkalom több napokon át nem szolgáltatott. A’ karok és rendek az országgyűlési elnökség’ törvényes állását tisztelik , de ismerik annak törvényszabta határait, ’s a’ mazgos főrendek’ táblájának törvényes önállását nem­csak sérteni nem akarják , sőt magokat a’ mazgos főrendek’ jogai’ egyik alkotmányszerű erjének tekintik; de midőn a’ körülmények’ súlya naponként nemcsak nem enyhül, sőt ne­hezedik, midőn a’ trón’ és haza’ bátorléte, az országgyűléstől eredményt sürget, ez eredményesség pedig, a’ törvényhozási alkudozásoknak siettetése végett, a’ szokottaknál sikeresb esz­közöknek javaslatbatételére vezérli a’ karokat és rendeket, midőn illy körülmények között a’ törvényhozó testen a’ haza iránt fekvő felelősségét rendkívül sulyosodni érezik; lehe­tetlen az érintett késedelmezés miatti fájdalmukat, a’ mazgos főrendeknek ki nem jelenteniök, ’s tisztelettel meg nem kér­niük, hogy felhívott felirási javaslatuk’ haladéktalan tárgya­lása iránt saját jogaik’ érdekében is sikeresen intézkedni, ’s a’ javaslati felírásnak a’ kir. szék’ elébe juttatását hozzájáru­lásukkal előmozdítani méltóztassanak. A’ KR. és RR. akként vannak meggyőződve , hogy az or­­szággyűlési tárgyalásoknak rendes ’s ez esetben a’ körülmé­nyek’súlya által sokszorosan sürgetett folyamat sem a’ főrendi tábla’ számos tagjainak az országgyűlés’ helyéről eltávozása, sem ő cs.kir. főherczegségének, országunk’ nádorának, hazánk’ javára intézett gondoskodása miatti ideiglenes távolléte nem akadályozhatja. Az első nem, mert a’ távollevők a’ jelenle­vőket jogaik’ gyakorlatában ’s kötelességeik’ teljesítésében nem gátolhatják; a’ második nem, mert törvényeink gondos­­kodjanak, hogy a’ nádor’ akadályozása’ esetében kiknek tisz­téhez tartozik az országgyűlési elnökség. És e’ tekintetben aggodalommal kénytelenek a’ karok és rendek a’ mazgos főrendeket tudósítani, miként megütközéssel tapasztalták a’ mélt. főrendi táblának azon helyezetét, melly­ben a’ többi elnököknek is eltávozása miatt az üléstartás több napokra lehetetlenné vált. A’ karok és rendek kötelességüknek érzik kijelenteni, hogy ezen állapotot a’ törvények ’s a’ törvényhozás’ méltósá­gával összeegyeztethetőnek nem vélhetik , ’s remélemi sze­retik , hogy hasonló rendellenesség miatt felszólalni többé okuk nem leszen.“ 39-ik országos ülés egyedül a’ KK. és RR-nél. El­nök: Sárközy Kázmér alnádor; tárgy. izenete a’ KK. és RR-nek a’ főRR-hez , az országgyűlési tárgyalások’ siettetése iránt. Alnádor: Elnöki székét éljenzések közt elfoglalván, kijelenti, hogy k. személynök ő mltsága’ távolléte miatt azon reménynyel foglalja el az elnöki széket, hogy a’ KK. és RR. becses bizodalmukkal megajándékozni fogják. Tomcsányi J. (Békés) mint kerületi elnök átnyújtja a’ hitelesitendő ize­netet; Gr­a i­c­z­y K. (nád. itelem.) olvassa (maradjon). A­­- nádor: Nem czélja a’ két tábla közti viszonyok’ bővebb taglalatába bocsátkozni, felfogja a’ körülmények’ fontosságát; erős meggyőződése, hogy ha mind­azon okok bővebb tudo­mására jőnek a’ t. RR. és RR-nek, mellyek miatt egy időre a’ főRR-di ülések elhalasztattak, el fognak enyészni aggodal­maik. Remélve, hogy ez nem sokára meg is fog történni, az izenetnek átküldését nem ellenzi (tetszés). Ezzel az ülés eloszlott. 73-dik kerületi ülés, márt. 10-én. Elnökök, jegyző, mint tegnap. Tárgy: városi ügy. — Szentkirályi M. és S­z­e­m­e­r­e B. azon jelentéseik után , hogy a’ köz­teherviselési választmány holnapra össze fog hivatni, ’s hogy az évenkénti­­országgyűlést illető törv.javaslat készen van, folytattatott a’ városi ügy feletti tanácskozás, és a’ kerüle­i jegyző, a’hozott határozatok’értelmében, következő, a’ 237. §. ut­án iktatandó uj §§-kat diétáit le. Uj §. A’ királyi főpolgármester egyedül vétség miatt, tör­vény’ útján és az 1536 : 36. törvényczikkelynek ezennel a’ kir. főpolgármesterekre és szab. kir. városokra is kiterjesz­tett rendelete’ esetében mozdittathatik el hivatalától. Másik uj­a. A’ kir. főpolgármester hivatalbeli fizetését a’ királyi kincstárból veendi. Most azon kérdés következett : mennyi legyen ezen fi­zetés ? B­ó n i­s S. (Szabolcs): 600 ftot, a’ kerületi jegyző pe­dig 1500 ftot javasolván, szavazás által a’ nagyobb összeg fogadtatott el. 30 megye ’s Horvátország szavazott 1500 ftra, 18 megye 600 ftra; Bars nem volt jelen. A’kevesebbség’ megyéi: Abauj, Bihar, Gömör, Heves, Komárom, Liptó, Már­amaros, Nógrád, Pozsony, Somogy, Szabolcs, Torna, Ungh, Zala, Zemplén Zólyom, Vas, Veszprém. Mind a’ szavazá­s megelőzőleg, mind pedig szavazás közben élénk vita folyt az ellenvéleményüek közt. B­ó­n­i­s L. (Szabolcs), H­u­n­k­á­l A. (Veszprém) , Asztalos P. (Máramaros), Szent­i­v­á­n­y­i K. (Gömör), G­á­b­r­y I. (Abaúj), Bernáth 218

Next