Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-16 / 1053. szám
Tomcsányi J. elnök jelenti, hogy megbízatása’ következtében alnádor ő nagyságát felkérvén, 12 órakor országos ülést fog tartani. Jegyző olvassa a’ tegnapi komáromi indítvány’ nyomán kelt izenetet a’feRB-hez, az országgyűlési tárgyalások’ siettetése iránt. S o m sch P. azt találja, hogy a’ tegnapi indítvány sokkal általánosabb volt, mint az izeneti szerkezet; két körülményt kívántak t. i. a’ BR. megemlíteni, először, hogy a’ felső tábla elé terjesztett izeneti javaslat’ tárgyalásának elhalasztását, a’ haza’ fontos és sürgető viszonyai között fájdalommal vették; másodszor, hogy azon izenet’ tárgyalása végett, minél előbbi intézkedéseket sürgetnek. Kívánja azért szóló , hogy a’ most felolvasott izenet’ 3 első §§-sal megtartatván, a’ többiek kihagyassanak, mert a’ mi a’ többiekben mondatik , annak sem alapja, sem adatja. Alapja nincs , miután az országbíró azt felelte , hogy nádor ő fönségének feleletére vár, illy felelet nem ütközik a törvénybe. Az 1790-ki eset különbözik a jelentől, akkor nádor nem volt. Adatja nincs, hogy t. i. az országgyűlés elnökség nélkül maradt volna. Ha a’ haza veszedelemben van, kötelessége a’ magyar tanácsosoknak a’ trón körül összejőni. Hivatkozik szóló e’ tekintetben az 1741: 11. t.cz.-re, hol erről világos említés van. Említi, hogy a’ felolvasott izenet utórésze személyeket érdeklő, hogy magok a’ tulsóoldali urak is nagy fontosságot helyeztek abban, ha sürgető tárgyak mindkét rész’ beegyezésével mennek keresztül. Általánosságban óhajtja a’ szerkezetet. Asztalos P. Kívánja az izenetet megtartani; nemcsak a’ volt a’ BR. aggodalma, hogy a’ felső tábla ülést nem tartott, hanem hogy elnök nélkül hagyatott az országgyűlés. Az 1687 : 3. azt rendeli, hogy magyar dolgok csak benn az országban tárgyaltassanak, erre talán valaki azt mondhatná, hogy Bécs is Magyarországhoz tartozik , ha nem inkább Magyarország volna Bécsben. — Kettőt kíván az izenetből kihagyatni, a’ bán’ nevét, kinek elnökségéről a’ törvény világos szavakkal úgy sem rendelkezik, ’s a’ „panasz“ helyett, melly úgy sem illik egy törvényhozó testülethez, „szót emelni“ kifejezést ajánl. Madarász L. Baranya’ közjogi elvei, levezetik az embert azon ösvényről, mellyen törvényesen haladni lehet; taglalja állításait; felállított tételéből — mond — ollyanforma jön ki, mintha az országgyűlésen csak a’nádor elnökösködhetnék. Az 1790. esetet épen megegyezőnek találja a’ jelen kérdésben levővel. A’ név nem tesz különbséget. Elismeri a’ legfelsőbb hatalom’ azon jogát , hogy az ország’ főbb dignitáriusait a’ trón körül összegyűjtheti, ha ardua negotia occurrunt, s ha az országgyűlés együtt nincs, különben nem ; de amaz összehívásnak is Budán kellene történnie nádori elnöklet alatt. Erre nézve egy pár sort olvas fel szóló 1790-ből. Ez későbbi törvény, mint a’ mire az érdemes követ hivatkozott; végre megjegyzi, miként arra csak nem akart Baranya küldöttséget neveztetni , tegnap , midőn a’ kerületi elnökséget ama’ két zászlós úrhoz kiküldtük, hogy a’ főúB. az izenetet nem tárgyalták, ezt küldöttség nélkül is tudtuk, pártolja az izenetet Máramaros’ kihagyásaival. Babarczy A. Kerülni akar mindent, mi a’ barátságos viszonyt a’ két tábla közt megszakasztaná. A’ jelen pillanatban épen azért mérsékletre van szükség, mert ez fontos, mert ez sürgető. E’ szempontból üdvözlötte tegnap Komárom’ indítványát. Hitelesen nem tudja, de ha igaz, hogy ő felsége némelly zászlós urakat a’ trón körül meghitt, csak azon törvények szerint járt el, mellyek e’ jogát biztosították. Pártolja Baranyát. Szabó A. (Temes): Abban nem lát aggodalmat, hogy az elnökök az országgyülésről eltávoztak. (Ott lehet tanácskozni, a’ hol az lakik, a’ kivel tanácskozni kell (Madarász L. közbeszól, igen, de Magyarországon kellene laknia). Pártolja Baranyát. Gábr I. (Abauj). Mióta az alsó tábla a’ haladás’ útjára lépett , a’ halogatási irány számtalan alakban fejlett ki a’ feRR-nél .... A’ reformeszmék’ első fellépésében, lex agrariat, communismust, forradalmi hajlamokat ’s isten tudja, mit, mit nem láttak , azért határozottan nyilatkoztak első fellépésekor a’ reform ellen ; majd elismerték elméletben annak igazságát, de mesze jövendőt tűztek neki az életben ; utósó idők’ tapasztalata’ nyomán, már elvben bizonyos kérdéseket elfogadtak , de olly feltételekhez kötötték , mellyek lehetlenné teszik a’ kivitelt. Nem mulasztók el ott, a’ hol csak lehetett, e’ békés és sokat tűrő nemzetnek kivánataiból egy-egy reményvirágot leszakasztani. A’ jelen eset — miután sem vétóval, sem igéző válaszszal többé nem segíthettek — egy új neme a’ halogatásnak. Szóló Komárom’ indítványát kénytelenségből fogadta el, kijelenti, hogy az csak egy pár napra fogja kielégíteni, akkor a’ pesti indítványt fogja sürgetni. A’ zászlós urak’ Bécsbe hivatására nézve megjegyzi, hogy a’ fejedelem előtt csak a’ nemzet’ akaratának tekintélyes szózata lehet irányadó — Joannovics. (Temesvár). Kérdi Baranya’ követét, e’ bécsi conferentiáról úgy van-e értesítve, mint királyi tanácsos, mert mint követ értesítve nincs ? ha úgy van , különösnek találja szóló, hogy az ittlevő tanácsosoktól tanácsot nem kértek . . . Baranya’ kívánságát, hogy a’ szerkezet általánosan tétessék fel, nem pártolhatja; nem volna igazságos panaszt emelni a’ fébfi minden tagok ellen, miután a’ gyűléstartást a’ távollevő elnökök tették lehetetlenné ; ne azokra czélozzunk, kiket megtalálni nem akarunk, de azokra, kiket akarunk megtalálni. A’szerkezet mellett van. Kossuth L. Nem akar tenni olly lépést, melly feszültségre adjon okot a’ két tábla közt; azért pártolja a’ szerkezetet; nem vádolhatja a’felket, vádolni ;azokat nem lehet, kik imputátió alá nem esnek ; ha lehet valamit betudni, ott csak annyiban tartja szóló, hogy az az ülés-nemtartás miatt erélyesen nem léptek fel. Baranya’ követének feleli, hogy hibás alapon épített, nem különböztetvén meg az országgyűlésalatti és kívüli időszakot. Ha az országgyűlés együtt van, a’ fejedelemnek csak egy tanácsadója van, ’s ez a’ nemzet; nehányakat az országgyűlés’ tagjaiból kiszakitani sem tanácsos, sem szabad a’ törvény szerint, mert ezen kiszakitás által ellentétbe hozatnak a’ tagok magával a’ nemzettel, különben is az országgyűlésen a’ király jelenlenni értetik. Szóló kétségbe veszi, hogy azon urak a’ trón körül gyűltek volna öszsze. A’ fejedelemben törvényszerűséget vett észre, ő nem fogta az országgyűlést elnök nélkül hagyni. A’ kormány hívta fel őket. Ha a’ kormány akar értekezni, tessék lesétálni, az országgyűlés felsétálni nem fog. Legyen kanczellár akárki, az illendőség azt hozná magával, hogy ő járuljon a’ nádorhoz. Az országgyűlés azért van együtt, hogy a’ nemzet nyilatkozzék, ’s ők épen ennek állanak útjában. Alkotmányszerü az illyen eljárás? Mit akar hatnak? Bécsben határozni? akaratok a’ táblán kívül nem nyom az országgyűlésen. Ha Baranya’ követének a’ tegnapi határozat iránt kétsége van, kérdezze meg a' többséget. Maga Komárom’ követe azzal indokolta tegnapi indítványát, hogy ha az általánosságban létetik, a’ főrendekre is nehezednék, tegnap ezt Somogy és Ungh is elismerték, az elnökség pedig kijelentette, Csongrád maga is emlité a’ határozat’ két pontját; egyik: hogy ülés nem tartatott; másik , hogy az izenet minél elébb tárgyaltassék. Ha általánosságban szólunk, a’ nádort is vád alá fogjuk vonni, ’s ez nem volna helyén, miután az országbírót itt hagyta. Volt tapasztalása szólónak egy bizonyos tárgyalásnál már, mit tesz a’ felelősséget másra tolni, csak rakjuk a’ felelősség’ terhét arra, a’kit illet. Ha Baranya kifejtett elveihez ragaszkodik, miszerint az országbíró, a’ nádor jelen nem lévén, többet nem tehet, mint a’ nádort bevárni — úgy logicai kötelessége leszen, a’ mai országos ülésben az alnádornak opponálni. Jagasich S. (Esztergom). Említi a’ tegnapi határozatot, mellyet ő Baranya’ értelmezésében fogott fel. Mi Pest’ azon állítását illeti, hogy a’ kormány sétáljon le, szóló a’ gyakorlatra hivatkozik, melly eddig ellenkezőt bizonyít. A’ mérséklettel nem lehet megegyeztetni e’szerkezet’hangulatát, melly mérséklettől a’ pénteki határozat is, mi szólót örömre gerjeszti, függött. S o m s i c h P. (Baranya). Pest’ argumentátióját fontosabbnak látja, mintsem szó nélkül hagyhatná. Magyarországon az alkotmány’ theóriája igy áll: Két tábla és a’ trón együtt hoznak törvényt , mindegyiknek megvannak saját orgánumai, a’ képviselők, főrendek, a’ trónnak pedig a’ kormány ; nem hibásan történik azért, ha ő felsége , midőn tanácskozik, észrevételeit orgánumai által kijelenti. De szóló az egyességre is támaszkodik , mellyben maga Pest’ követe fontos eljárásoknál erőt helyheztet. Kossuth L. Esztergomnak annyit felel, hogy azon urak nem a’ trón körül gyűltek össze ; mit pedig Baranya mond, azt szóló sem tagadja, hogy a’ fejedelem magyar tanácsosokkal éljen. Ő nem értett többet, mint, hogy a’ főrendi tábla ne legyen akadályozva véleménye’ kimondásában, igy pedig elnökség nélkül hagyatván, kinyilatkoztatási szabadsága van elvágva. Az egyességre nézve megjegyzi , hogy az unanimitás nem czél; vannak határai a’közelitésnek, de elvet részéről feladni soha nem akar. Kérdi szóló, hogy fog állani e’ tábla, ha ignorálja e’ tényt ? adhatja elő magát körülmény — ez illy villámgyorsan változó viszonyok között — könnyen megeshetik, hogy a’ két háznak vegyes ülést kell tartani, ’s törvényes orgánumának hijával lesz, ettől megfosztani a’ fejedelem nem akarhatta; előbbi nyilatkozatához ragaszkodik. Szentkirályi M. Az elnökség’ eltávozása alapja a’ felszólalásnak, vagy nem kell vala felszólalni, vagy ha tettük, mondjuk ki a’ miért felszólalunk. (Helyes). Szmrecsányi J. (Árva): Baranya mellett nyilatkozik. Sokan szavazatot sürgetnek. Makay S. (Krassó): Nem tájékozhatja magát a’ szavazati kérdések körűl; a’ főrendeket ő sem akarja általánosságban vádolni, azonban a’ baranyai indítványt is pártolni szeretné. Azért úgy kivánja a’ kérdést kitűizetni : módositás-e vagy szerkezet ? Asztalos P. (Máramaros): Nem lehet más a’ kérdés, mint : baranyai inditvány-e vagy a’ szerkezet ? Szintay J. (Beregh): Kéri a’ rendeket, ne bocsássák szavazatra a’ kérdést. Szerencsétlenség a’ feszültség a’ két tábla közt, ’s még inkább most, midőn egyiket a’ fluctuátió’ alapjára akarjuk állítani a’ képviselet által. Százados mulasztásokat lehet e’ pillanatban helyrehozni, azért szóljunk a’ mérséklet’ hangján, a’ „felkéretett és nem teljesítette“ szókat kivánja kihagyatni a’ szerkezetből. Pázmándy D. (Komárom): Fejtegeti tegnapi indítványát, azt ki kell fejezni, mond, hogy a’ nádort fontos kötelességei, ki a’ partiumok’ ügyében is fel van kérve, de még’ a’ dynastiának egyik tekintélyes tagja — elszólitották, óhajtaná azonban, hogy az országbíró és tárnok név szerint ne neveztetnének meg, hanem ezen kifejezés használtatnék : ,,a’ rendszerinti elnökök’ eltávozása miatt“, ’s ezen kívül kivánja kihagyatni a’ 4. §-t egészen. (Közhelyeslés). B o h u s I. (Arad): Ez a’ §. sarka a’dolognak, nem látja okát, miért legyezgetjük mindig a’ kormányt és hivatalnokokat. Babarczy A. Komárom mellett nyilatkozik. Bernáth Zs. (Ungh) „rendszerinti elnökök helyett“ , „helyettesei az elnöknek“ kifejezést ajánl. Kossuth L. a’ rendszerinti helyett : ,,a’ többi“ szót ajánlt, a’ 4. §’ egy részét kívánja meghagyatni. — Elfogadják a’ komáromi módositványt, Pest’ hozzáadásával. — Ezzel az ülésnek vége. A’ 72-ik kerületi ülés’ mellékletéül közöljük üzenetét a’ KK. és RR-nek a’ mélt. főrendekhez, az országgyűlési tárgyalások’ siettetése iránt: ,,A’ KK. és RR. figyelembe véve a’ fenforgó súlyos körülmények’ rendkívüli voltát, országgyűlési teendőink iránt egy felirási javaslatot küldöttek át a’ mélt. főRB-hez. A’ karok és rendeket ezen felirási javaslatnál azon meggyőződés vezérlé, hogy midőn az események’ fejleményei az európai béke’ tartósága iránt bizonytalanságot ébresztenek; midőn a’ velünk egy fejdelemnek hódoló birodalom’ keblébeni] jelenetek mellett ama’ bizonytalanság’ súlya a’ kir. széket vele hazánkat is olly közel érinti; ekkor a’ veszély’ megelőzésének , vagy ha meg nem előztethetnék, elháritásának°eszközeit kijelölni,’s azok’ sikerének feltételeit biztosítani, a’ kir. szék iránti hűség ’s a’ haza és különösen a’ nép iránti kötelesség egyaránt parancsolják. A’ karok és rendek semmit sem kételkedtek , hogy a’ mazgos főrendek ezen érzelmekben osztozva , felirási javaslatukat a’ fenforgó körülmények’ sürgetőségénél fogva is haladéktalanul tárgyalni, ’s annak a’ trón’ elébe juttatását hozzájárulásukkal siettetni nem késendnek. És azért a’ karok és rendek előtt semmi sem lehetett váratlanabb , mint annak tapasztalása, miszerint a’ mazgos főrendeknek arra, hogy e’ halasztást nem szenvedhető ügyben bölcseségük ’s hazafiai kötelességük szerint nyilatkozhassanak, alkalom több napokon át nem szolgáltatott. A’ karok és rendek az országgyűlési elnökség’ törvényes állását tisztelik , de ismerik annak törvényszabta határait, ’s a’ mazgos főrendek’ táblájának törvényes önállását nemcsak sérteni nem akarják , sőt magokat a’ mazgos főrendek’ jogai’ egyik alkotmányszerű erjének tekintik; de midőn a’ körülmények’ súlya naponként nemcsak nem enyhül, sőt nehezedik, midőn a’ trón’ és haza’ bátorléte, az országgyűléstől eredményt sürget, ez eredményesség pedig, a’ törvényhozási alkudozásoknak siettetése végett, a’ szokottaknál sikeresb eszközöknek javaslatbatételére vezérli a’ karokat és rendeket, midőn illy körülmények között a’ törvényhozó testen a’ haza iránt fekvő felelősségét rendkívül sulyosodni érezik; lehetetlen az érintett késedelmezés miatti fájdalmukat, a’ mazgos főrendeknek ki nem jelenteniök, ’s tisztelettel meg nem kérniük, hogy felhívott felirási javaslatuk’ haladéktalan tárgyalása iránt saját jogaik’ érdekében is sikeresen intézkedni, ’s a’ javaslati felírásnak a’ kir. szék’ elébe juttatását hozzájárulásukkal előmozdítani méltóztassanak. A’ KR. és RR. akként vannak meggyőződve , hogy az országgyűlési tárgyalásoknak rendes ’s ez esetben a’ körülmények’súlya által sokszorosan sürgetett folyamat sem a’ főrendi tábla’ számos tagjainak az országgyűlés’ helyéről eltávozása, sem ő cs.kir. főherczegségének, országunk’ nádorának, hazánk’ javára intézett gondoskodása miatti ideiglenes távolléte nem akadályozhatja. Az első nem, mert a’ távollevők a’ jelenlevőket jogaik’ gyakorlatában ’s kötelességeik’ teljesítésében nem gátolhatják; a’ második nem, mert törvényeink gondoskodjanak, hogy a’ nádor’ akadályozása’ esetében kiknek tisztéhez tartozik az országgyűlési elnökség. És e’ tekintetben aggodalommal kénytelenek a’ karok és rendek a’ mazgos főrendeket tudósítani, miként megütközéssel tapasztalták a’ mélt. főrendi táblának azon helyezetét, mellyben a’ többi elnököknek is eltávozása miatt az üléstartás több napokra lehetetlenné vált. A’ karok és rendek kötelességüknek érzik kijelenteni, hogy ezen állapotot a’ törvények ’s a’ törvényhozás’ méltóságával összeegyeztethetőnek nem vélhetik , ’s remélemi szeretik , hogy hasonló rendellenesség miatt felszólalni többé okuk nem leszen.“ 39-ik országos ülés egyedül a’ KK. és RR-nél. Elnök: Sárközy Kázmér alnádor; tárgy. izenete a’ KK. és RR-nek a’ főRR-hez , az országgyűlési tárgyalások’ siettetése iránt. Alnádor: Elnöki székét éljenzések közt elfoglalván, kijelenti, hogy k. személynök ő mltsága’ távolléte miatt azon reménynyel foglalja el az elnöki széket, hogy a’ KK. és RR. becses bizodalmukkal megajándékozni fogják. Tomcsányi J. (Békés) mint kerületi elnök átnyújtja a’ hitelesitendő izenetet; Gra iczy K. (nád. itelem.) olvassa (maradjon). A- nádor: Nem czélja a’ két tábla közti viszonyok’ bővebb taglalatába bocsátkozni, felfogja a’ körülmények’ fontosságát; erős meggyőződése, hogy ha mindazon okok bővebb tudomására jőnek a’ t. RR. és RR-nek, mellyek miatt egy időre a’ főRR-di ülések elhalasztattak, el fognak enyészni aggodalmaik. Remélve, hogy ez nem sokára meg is fog történni, az izenetnek átküldését nem ellenzi (tetszés). Ezzel az ülés eloszlott. 73-dik kerületi ülés, márt. 10-én. Elnökök, jegyző, mint tegnap. Tárgy: városi ügy. — Szentkirályi M. és Szemere B. azon jelentéseik után , hogy a’ közteherviselési választmány holnapra össze fog hivatni, ’s hogy az évenkéntiországgyűlést illető törv.javaslat készen van, folytattatott a’ városi ügy feletti tanácskozás, és a’ kerülei jegyző, a’hozott határozatok’értelmében, következő, a’ 237. §. után iktatandó uj §§-kat diétáit le. Uj §. A’ királyi főpolgármester egyedül vétség miatt, törvény’ útján és az 1536 : 36. törvényczikkelynek ezennel a’ kir. főpolgármesterekre és szab. kir. városokra is kiterjesztett rendelete’ esetében mozdittathatik el hivatalától. Másik uja. A’ kir. főpolgármester hivatalbeli fizetését a’ királyi kincstárból veendi. Most azon kérdés következett : mennyi legyen ezen fizetés ? Bó n is S. (Szabolcs): 600 ftot, a’ kerületi jegyző pedig 1500 ftot javasolván, szavazás által a’ nagyobb összeg fogadtatott el. 30 megye ’s Horvátország szavazott 1500 ftra, 18 megye 600 ftra; Bars nem volt jelen. A’kevesebbség’ megyéi: Abauj, Bihar, Gömör, Heves, Komárom, Liptó, Máramaros, Nógrád, Pozsony, Somogy, Szabolcs, Torna, Ungh, Zala, Zemplén Zólyom, Vas, Veszprém. Mind a’ szavazás megelőzőleg, mind pedig szavazás közben élénk vita folyt az ellenvéleményüek közt. Bónis L. (Szabolcs), Hunkál A. (Veszprém) , Asztalos P. (Máramaros), Szentiványi K. (Gömör), Gábry I. (Abaúj), Bernáth 218