Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-20 / 4. szám

Hétfő 4. Martius 20. 1848. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boriték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve­­5 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 1 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai Horváth-házban 5­3.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 s­z­e­r hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Pozsony, márt. 17 Az Öröm első mámorában írom e sorokat. Magyarország szabadságát hozzuk Bécsből, hol a néptől testvéri szeretettel s bizodalommal fogadtatánk. Azon város , mellyet egykor Mátyás király fegyverrel foglalt el, ezúttal azon eszme s meggyőződés által lett miénk, hogy a népek szabadsága közös kincs, hogy kivánataink teljesü­lése az ausztriaiak szabadságát alkotmány utáni sóvárgásuk valósággá leendését feltételezi. Minden nagyitás nélkül mondhatni, hogy Kossuth Lajos a bécsi népnek bálványa, s Bécsnek két napig ura volt. — És ezen körül­mény s lelkes és erőteljes föllépése a főherczeg nádornak, ki magát mint a dynastia okos tagja s mint becsületes hazafi, viseld, s kivánataink teljesüléséhez nádorságát kötő , végre egyesült , kitartó, rendületlen viselete a választmánynak, mellyet sem szép szó, sem fenyegetés meg nem tántorított, __ kivivá számunkra a népek történeteiben hallatlan diadalt, — önálló, felelős magyar ministéri­u­­mot Budán, mellynek alkotására gr. Batthyány Lajos, a magyar ellenzék tisztelt főnöke, van megbízva, — és igy állapotaink teljes átalakulását egy csepp vérontás nélkü­­­. — E lapok vezér­eszméje, a rendszer, mellytöl Magyarország üdvét s felvi­rágzását egyedül váránk , — isten által küldött nagyszerű események segítségével , testesülve áll előttünk. S még mintha álmodnánk. — Egy kis időt kérünk , mig a részlete­ket bőven , mint e , hazánk történeteiben legnagyobb s cso­dával határos fejleményhez illik, adhatnék elő. — Két gőzhajó, lobogókkal ékesítve, hozott bennünket Bécs­ből , a számtalan sokasággal lepett s örömriadásoktól harsogó pozsonyi partra. A kiszállás helyétől a zöldfa-fogadóig diszru­­hás ifjúság s polgárság vonalai közt jött a választmány, melly­nek csupa örömsugárzó arcz s örömkönyv­s szem ragyogott elébe, a fogadó erkélyére, honnét Kossuth L. dörgő szava hirdeté a népnek, hogy: István főherczeg nádor Magyarország teljes hatalmu királyi hely­tartójává van nevezve, s gróf Batthyány La­jos az első felelős magyar ministérium alko­tásával megbizva, megemlítő a nádor férfias viseletét, mellyel e nemzet örök háláját tette magáévá, s ajánlá a csen­det és rendet a polgárság és ifjúság őrkezeibe. Gr. Batthy­ány Lajos, az első felelős magyar minister, rövid ünnepélyes szavakkal kéré ki magának a nemzet bi­zalmát , mint első föltételét a reá váró nagy munka sikerité­­sének. Ezután még a nemzet némelly kedvenczeit kívánta látni a végtelen sokaság, melly a nagy tért ellepé, s gróf Teleky László, b. Eötvös József, Szentki­rályi Mór, stb. egyenként szűnni nem akaró éljenekkel üdvözöltettek. —Estve a város ki­világíttatott, s fáklyás menet volt. És valóban most jó a tettek, a fáradhatlan s következe­tes munka ideje. A szép szavak, az olcsó liberálismus kora lejárt. A feladás, melly reánk vár, csaknem olly roppant, mint istené vala, ki az örök dhnoszt szép, rendezett világgá alakí­totta át. Uj státust kell építenünk a meglevőnek alapjain, leg­nagyobb részben romjain. És isten talán megadja e sokat szenvedett nemzetnek , melly századokon át a keresztyénség s civilisátió védbástyája volt a barbarismus ellen , az újjászü­letés napjaiban azon erőt, egyetértést s a lelkületeknek azon felmagasulását, melly a nagy munkára szükséges, mint meg­­adá Kossuth Lajosnak, a fájdalom annyi nehéz napja után, hogy hazája valódi szabadságát meglássa, s an­nak kivívásában egyik legfőbb tényező legyen. — Midőn a magyar haza határaira értünk , s Pozsonyhoz közeledénk : isten kiterjesztő­­­z égboltozaton át szivárványának nemzeti színeinkben tündöklő ivét , a reménynek szent zálogát — s mély és igaz vallásosság érzelme szállta meg keb­leinket. Küzdelmek nehéz napjai várnak reánk, — a cháosz elnyeléssel fog fenyegetni , — de nagy idők nagy elhatározást ültessenek a kebelbe! — Aki becsületes ember, a ki e hazának hű fia — félretéve most minden mellékes tekintetet, érdeket, hiúságot, minden kisszerű vitát és sze­­relmességet saját eszméibe — felejtve a múltak bántalmait, tévedéseit, sőt bűneit, — teljes erejével fogja támogatni a magyar felelős ministériumot. — Kétségkívül nagy öröm s nagy becsület nekünk, kik a szabadelvüségnek, melly fájdalom ekkorig egyértelmű volt az ellenzékiség­gel, következetes és tehetség szerint munkás hívei­­alánk, hogy az első magyar ministérium, melly nemcsak Buda felé irányozza lépteit, hanem Budán benn fog ülni, s Budáról kor­mányozza Magyarországot — az ekkorig ellenzékinek neve­zett párt kebeléből kelt ki, de a diadal lényege nem ez, ha­nem magának az elvnek kivívása. Hazánk valódi alkotmá­nyos vágásba van vezetve, s e vágásban haladva, nagy és szép jövendőnek megy elébe. Talpon legyünk , fiai az újjászületendő hazának! — tol­­­­lat ragadjon minden, ki az organisátio nagy és nehéz mun-­­­kájához eszmékkel járulhatni magát képesnek érzi, s a sajtó-­­ szabadságot használja fel a haza javára! kinek pedig tollal ügyesen működhetnie nem adatott, tartsa készen a kardot a belbéke, nyugalom s jó rend védelmére , melly a szabadság egyházának felépítéséhez szükséges! — Tóth L­őr­in ez. Pest, márt. 19-én. Adj nekem egy nagy gondolatot, mellyre támaszkod­­hassam, s mellytöl ismét föléledhessek, — monda viruló, sugár gyermekeinek a hervatag aggastyán. S a mit ő, a mit a haza kért, azt gyermekei a sajtószabadság képé­ben adták meg neki. E nélkül már nem lett volna több reggele e nem­zetnek. Vele és általa uj életnek megyen elébe, annál neme­sebbnek , annál hatalmasabbnak, mennél nemesebben és hatalmasabban fogja kezelni e fegyvert. Annak szilárdítása, a mit kivívtunk, annak fejlesztése, a mi nélkül mulékony páraként tűnnék le egünkről a szabadság és béke szent jele, mellyben győztünk, — ez nagy mértékben csak a sajtó által eszközöltethető. S eszközöltethetik továbbá a közélet valamennyi ágai­ban azok által, kik valóban organisáló talentumokkal birnak. Az organisálás műve, melly e nemzetnek múltját és jelenét össze fogja kapcsolni a jövővel, melly, a nélkül, hogy az eddigi fejlődési processusban életrevalóknak mu­tatkozott tényezőket magától könnyelműen eltaszitaná, bennünket a haladás s a civilisátió uj terére fog vezetni, — ezen mi­ csak olly férfiak kezéből kerülhet ki, kik ál­talában a kornak s különösen a nemzetnek e korbani szükségeit a státusférfiu s hazafi szemével ismerték ki. S illyeneknek tudjuk mi azon férfiakat, kik a legújabb pozsonyi hírek szerint tagjai lesznek azon kormánynak, mellynek alakításával gróf Batthyány Lajos megbizatott. Részünkről óhajtottuk volna ezen férfiaknak s velők a diaetának haladék nélkül Pestre jövetelét. Azonban épen most értesíttettünk, hogy az országgyű­lés nem jöhet le, mivel, ha ezt tenné, legalább 6-8 napra elhalasztatnék, s ezen időt sokkal czélszerűbben használja, ha mielőbb siet meghatározni az alapokat, mellyek sze­rint a rövid időn Pesten tartandó országgyűlés a képvise­leti rendszer elvein alakittassék, s egyszersmind törvények rögtönöztetnek olly tárgyakban, , mellyek az ország bel­­békéjének s a nemzeti szabadságnak biztosítása végett na­pokig sem halasztható intézkedést kívánnak. A nyilatkozatot, mellyben ez foglaltatik, alább kö-Most tehát csak hazafius óhajtásunkat fejezzük még ki: kisérje fényes siker az első magyar kormány minden tetteit, és a nemes gróf politicája kezdjen korszakot köz­életünkben , s alkossa a magyar históriának legtisztább, legragyogóbb lapjait. Mi tudjuk, hogy az új ministéri­­umnak , főleg kezdetben, óriási akadályokkal kell küz­denie , de meg vagyunk győződve, hogy ezeken könnyen győzelmeskedhetik, ha azok, kik tárczát nyertek, mint hisszük, hivatásuknak teljesen megfelelnek, s ha egy erős státustanács fog szerkesztetni, melly mindent előkészít­­sen, — még pedig az ország legkitűnőbb kapacitásaiból, s, mi fődolog, minél előbb. Mert már kezdetben sem ta­nácsos, figyelem nélkül hagyni az európai alkotmányos országok azon alapelvét, hogy rendszerint a kormány indítványozza a törvényeket, mellyeket végrehajt. Sok munkásság és erélyes initiativa nélkül nem létezhetik olly népszerű igazgatás, melly rövid idő alatt a mozgalom me­­gött ne maradjon és föl ne oszeljék. A Batthyány-ministérium iránt mi teljes reménynyel, teljes bizalommal vagyunk. Fogadja a fölszabadult sajtó bizalomnyilatkozatát. Éljen hazánk regenerátora, István főherczeg! Éljen a ministerelnök, gróf Batthyány Lajos! Pest, mártius 19-kén. Mennyire más képe van most a fővárosnak, mint volt ezelőtt! A pezsgő községi élet elevensége, a közszellem, mindenfelé nyilatkozik. A nagy napok, mellyeket márt, 15-ke óta leéltünk, egy-egy évtizeddel érettebbé tenek bennünket. Az ifjú Pest elfoglaló kellő helyét Európa fővárosai sorában. A városház termei, mellyek eddig egy magát rég túlélt rendszer élet nélküli csontvázát, csupa hideg formák múmiáit rekeszték magokba, kizárvák az ország értelmisége, a közélet erélyes manifestatiói előtt. S mindez márt. 15-ke műve. Mártius 19-ike ismét nagy nap volt. A hálaadó isteni tisztelet végével ugyanis, mellyben a városi tanács, a kö­zépponti közcsendi választmány s a polgári őrhad tagjai , jelen voltak, jelenté Rottenpiller elnök, miszerint a tör-­ vényhozás, értesülvén a fővárosban történtekről, magát i s az itteni mozgalmakkal kapcsolatba teendő, egy küldött­séget nevezett, melly a két tábla nyilatkozatával azonnal megérkezend. A választmány kényelem tekintetéből jó­nak látta átmenni a tanácsterembe. Nem sokára megje­lent az országos köldöttség, gr. Keglevich Gábor vezérlete alatt következő tagokból álló, u. m. a főrendek­től : gr. Batthyányi Imre, gróf Batthyány Kázmér, gr. Károlyi György, A­l­m­á­s­s­y Dénes, P­o­d­m­a­n­i­c­z­k­y Frigyes; a követi táblától : Szent- I­v­á­n­y­i (Gömör), M­e­r­i­c­z­a­i Antal (váczi kápt.), C­s­ú­z­y Pál (Zala), M­a­d­a­r­á­s­z (Somogy), Boh­us Arad), Ruttkay (Zólyom), Türnböck (Buda), J­a­n­i­c­s­á­r (Komárom), Csausz (II.Bánya). Hosz­­szas éljenzések után elfoglalván a zöld asztal közép ágát a küldöttség, gr. Keglevich Gábor előadó, misze­rint ő fölsége az országos deputatió teendőink iránti ki­­vánatait elfogadván, az országgyűlés jónak látta ezen hir­­nek a fővárosba hozatalával szólót és társait megbizni, s egyszersmind mostani állása felfogását tárgyazó nyilatko­zatát megküldeni. Most Szentiványi szólott a küldöttség nevében szóról szóra illyeténkép : „Az ország rendeinek küldöttjei vagyunk. Meghoztuk a KK. és RR. táblájának tegnap kelt nyilatkozatát, s az ed­dig elkészült törvényjavaslatokat, hogy mindezek az ország fővárosából az egész hazába mintegy jótékony sugár terjed­jenek el. Egyszersmind feladatunknak tekintjük azokról, mely­­lyek legközelebb a hazán kívül is történtek, s e hazát köze­lebbről érdeklik, szólami. Magyarországnak Bécsbe küldött választmánya Bécs la­kosai által leírhatatlan lelkesedéssel fogadtatott. Elfogadta a küldöttséget ő fölsége, s a nemzet igazságos kivánatainak tel­jesítésére nézve ígéretet ten. S a főlig nádorhoz intézett so­raiban, s ez által gr. Batthyány Lajosnak küldött levelében a nemzet kivánatának teljesítésé­ben foglaltatik. Világos bizonysága ez is, hogy a magyar nemzet sérel­mei és szenvedései nem a fejedelemtől származtak. Mert a­mint közvetetlen összeköttetésbe jött a nemzet a felséggel , a nemzet kivánatai megadattak. De fenállott eddig egy elvá­lasztó fal a fejedelem és a nemzet közt,­­­s ez volt az ausz­triai bureaucratia. Ez megszűnt elválasztó fal lenni, s Ausz­tria is nem­sokára alkotmányt fog kapni. Ki kell jelente­nünk egyszersmind azt is, hogy a nemzet kivonatainak elfo­gadása mellett a főlig nádor mindent elkövetett, s férfiasan beváltotta november 12-ik napján tett azon ígéretét , hogy a magyar nemzet érdekét mindég szívén viselendi. Ő volt az, a­ki kijelentette a küldöttség előtt ,hogy azon pilla­natban, mellyben a magyar nemzet felterjesztett kérései megtagadta­t­­nának, megszűnt nádor lenni. Köszönetet kell nyilvánítanunk az ország rendes nevében Pest város lakosainak, különösen pedig azoknak, kik az it­teni mozgalmak élén állottak , a rend fentartásáért, s úgy a személyes bátorság, mint a tulajdoni jog megőrzéséért. Meg­­c­áfolták a szabadság ellenségei által Európa-szerte terjesz­tett azon hibás véleményt, mintha a szabadság a renddel meg nem férne. Itt a szabadság kivívása körül tett mozgal­mak közepette rend és béke volt. S az itt történtek által is bebizonyult, hogy a rend nem áll a szabad­sággal ellentétben. Mi, kik a mostani törvényhozás tagjai vagyunk, a szerint fogtuk fel hivatásunkat s kötelességünket, hogy a lehető leg­rövidebb idő alatt törvényt alkotunk azokra nézve, mellyek elkerülhetlenü­l szükségesek s mellyeket itt is nyilvánítottunk, s ámbár az összes magyar nemzet érdekét szivünkön hord­juk, de miután csak a magyar nemesség, s nem az összes nemzet választottjai vagyunk, a legsürgetőbb teendők befeje­zése után azonnal eloszlunk , s a törvényhozást általadjuk azoknak, kik már a képviseleti rendszer alapján az összes nemzet választottjai lesznek. Addig is, a haza közös érdeke, a rendnek , a csendnek fentartását, s a tulajdoni jog megőrzését igényli. Ez pedig csak úgy történhetik, ha az uj kormány iránt bizodalom, s engedelmesség — mi egyébiránt is törvényes kötelesség — fog létezni, mit teljes mértékben meg is érdemel. Ez az első szó, mellyel a kormány iránti bizodalom iránt szólottam, s nem igényiek s nem is igényelhetek magamnak semmit; de azt igénylem, hogy e szavaim igazak. Mi voltunk szerencsések az ország rendes részéről a haza fővárosába a magyar alkotmány magna chartájának alapját s az igazsághoz, méltányossághoz s a kor igényeihez alkalma­zott második arany bulláját meghozni. Most nincs egyéb hátra, mint, hogy azt mondjam : Él­jen a király, éljen a nádor, éljen az alkotmányos szabadság, s virágzó legyen a magyar haza! Ezután Szentiványi Károly felolvasó az or­szágos rendek nyilatkozatát, melly igy hangzik: Nyilatkozata az országosan egybe­ült KR. és RR-nek. 47

Next