Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-23 / 7. szám

lépés a nemességnek, ha beneficiumnak találja magára néz­ve, ám legyen, ha azonban tart és idegenkedik tőle , nyakára erőltetni nem akarja. E sürgős időkben szeretné szóló, ha azok, a­kik javaslatokkal jőnek , azonnal formuláznák is eze­ket, s úgy mutatnák be. B­e­r­n­á­t­h Z­s. A dolog vége: úti possidetis. És ezzel sietni kell, mert a jövő országgyűlésen az összes nép lesz itt, és az nem igen fogja az ősiség eltörlését sürgetni, mert ingadozó birtokot olcsóbban szerezhet magá­nak. — Bónis, Tarnóczy, Kende, Tomcs­á­­n­y­i, O­­­g­y­a­y T. stb. mind az úti possidetis mellett nyi­ladoztak. V­i­d­o­s­s J. az ősiség eltörlésével a honosítási törvényt is kívánná összekötni. Kossuth L. E részben meg kellene keresni a főrendeket, hogy vagy fogadják el a hozzájuk küldött törvényjavaslatot, vagy álljanak rá, misze­rint jövő országgyűlésig külföldi ne vehessen birtokot. B . n i­s. A honosítási szigorú törvényt most már nem tartja olly szükségesnek , miután a viszony a monarchia többi ré­szeivel lényegesen változott. L­ó­n­y­a y M. Nem számítja az ősiséget a jelen országgyűlés teendői közé, s ez azon hatá­rozat ellen volna, melly a legszükségesb teendőket már ki­tűzte. Hitel az ősiség eltörlése mellett sem lesz, mig a többi hitelviszonyok rendbe nem hozatnak stb. — A határozat jön, hogy Somsich P. törvényjavaslatot formulázzon, s azt másnap mutassa be. Márt. 2­0-i­k á­n. — Reggeli 9'/i órakor kerületi ülés tartatván, M­a­k­a­y, mint a petitionális választmány jegy­zője, benyújtó ezen választmány véleményes jelentését a pest­budai petitiók iránt. — Ezután Szemere B. felolvasó az évenkénti országgyűlésről szóló törvényjavaslatot, melly a feloszlatásróli rendelkezés hozzáadásával hely­benhagy­atott. — Batthyány L gróf ministerelnök egy „h­iteli­ntézetről“ szóló törvényjavaslatot oszta­tott ki, melly azonnal tanácskozásba vétetvén, némi szerke­zeti változtatásokkal elfogadtatott. — Szemere B. az írói s művészi jogokról szóló kész s felterjesztett törvényja­vaslatot hozta emlékezetbe, felkérvén a miniszerelnököt, hogy azt foganatosíttassa, mit ez megígért.­­ A hitel­­intézetről intézkedő törvény folytán, Somsich P. vissza akarta venni az ősiség eltörlése iránti indítványát, de a többség ezt épen a hitelintézetre nézve is múlhatlan fel­tételnek tartván, Somsichot újra megbízta, hogy törvényja­vaslatot formulázzon. A sajtótörvény is kiosztatott, de ennek meggondolására a BR. egy kis időt kívántak. Déli 1 órakor országos ülés tartatván, itt a hitelintézetről s az évenkénti országgyűlésről szóló törvényjavaslatok némi módosítással azonnal áthajtattak, s a főrendekhez átküldettek. Következett 2 órakor a főrendi ülés. 6 óra körül ismét kerületi ülés tartatott, melly­­ben a 45. §-beláló sajtótörvény s ehhez tartozó rövid színházi törvény, néhány új §§-ok hozzáadásával, egyébiránt lényeges változások nélkül, végeztettek be. — Kossuth által a nemzeti színház ügye hozatván szóba, a leendő pénzügyi minister fel­hatalmaztatok, hogy a pesti nemzeti színházat, ha ennek arra­ mulhatlan szüksége volna, számadás terhe alatt 10,000 ftal felsegíthesse. — Az erdélyi országgyűlés mielőbbi tartása s a politikai foglyok szabadon bocsátása iránti, már kinyom­tatott felirásjavaslatok , Asztalos P. kér.­jegyző szer­kezete szerint, helybehagyattak. Az este későn következett országos ülésben mind­ezek hitelesíttettek. 43-ik orsz. ülés a’ m. test.nél, márt. 20-án, d. u. 2 órakor. Mindenekelőtt gr. Pálffy Móricz, a külföldi pél­dák s múlt napokban szerzett tapasztalása nyomán, miszerint véletlenül tartatván ülések, csak kevesen határoznak, — azon indítványt teszi , hogy alapittassék meg a tagoknak bizonyos száma, mellynek jelenléte a határozathozatalra megkivántatik. (Több részről helyeslés.) Ez előadást gr. Eszterházy Mihály helyeslő ;de— Aczél Antal Csanádi főispánnal együtt — ugy vélekedők, hogy a számot meghatározni, ha­csak az bővebb tanácskozás tárgyává nem tétetnék, nehéz volna; mivel tehát a törvény úgyis azt rendeli, hogy a főis­pánok, püspökök , a törvényben megnevezett mágnások a ta­nácskozásokon jelenlenni kötelesek, kívonata csak az , hogy az ülések határideje jó eleve kitüzessék, miszerint az illetők arról értesülvén, kötelességüket teljesíthessék. (Helyes.) — Gr. Zichy Henrik azokhoz számítja magát, kik meg­­hiva nem voltak a tegnapelőtt esti ülésre, midőn olly törvény ment keresztül, melly egyeseknek úgy, mint a hazának kárára lesz. Hogy Illyésnek jövőre elejevétessék: a számot, például 50-re, meghatároztatni kívánja. — B. Vay Miklós meg­­jegyzi, hogy más országgyűléseken is az utosó napokban há­romszor is tartatott ülés ; a számot meghatározni nem lehet, mert vannak közönyös emberek, kik, ha tudnák, hogy csak 50 tagnak kell jelen lenni, vagy látnák, hogy annyi már ösz­­szegyült, elmaradnának ; holott a feladat az, hogy kiki min­den perezben talpon legyen, ő fensége pedig keressék meg, hogy a határidőt korán tudtul adja. — Majláth György országbíró ezt helyeselvén, megjegyzi még, hogy e részben a táblának is van joga intézkedni , határozza el t i. a fontos tárgyaknál, miszerint azt nem rögtön, hanem vagy még azon nap későbben, vagy másnapon veszi tárgyalás alá. — Gr. Zichy Károly (ki szinte nem tudott , úgymond, semmit a tegnapelőtt este tartott ülésről, mert az előbbi ülés végén csak másnapra tűzetett ki) hozzáadja , hogy a jelenle­vők kivonata nélkül soha semmi tárgy se vétessék fel rögtön. — Gr. Batthyányi L. miniszerelnök nem ellenzi, hogy a tárgyalás későbbre halasztathassék ; de vesze­delmes és czélszerűtlen volna jelen körülmények közt kimon­dani, hogy a tárgy azon nap be nem végeztetik; kívánsága az, hogy fölfüggesztetvén az áthozott javaslat tárgyalása, az még az napon, ha szükség, éjjel is, bevégeztessék.­­ Ebben a főrendek egyhangúlag megnyugodtak. A hitelintézetről s az országgyűlés Pesten évenként tartandó üléseiről szóló törvényjavaslatok felolvastatván: gr. Andrássy György mindkettőt, mint igen fontos tárgyat, elhalasztatni kérte. Nádor ő fensége kérdésére : ma este, vagy holnap reggel kivánják-e a főrendek azokat tárgyalni ? a tábla tagjai vegyesen kiáltották : „ma! holnap!“ Gr. P­á­l­f­fy M­ó­r­i­c­z még ma felveendőnek vélné , ha a miniszerelnök úgy akarja. Gr. Pálffy József nem látott arra okot. Nem tudja, minő álmodozás az, melly akadályozná azt, hogy az ország­gyűlés rendben tanácskozzék. Gr. Teleky László, miután sietős a tárgy, s ki van mondva, hogy naponként több ülés tartathatik , nem látja okát, miért halasztatnék az hol­napra? midőn éjjel úgysem tartatik tanácskozmány. (Han­gok : holnap !)Gr. Zichy Ferencz, bihari főispán, a holnapra-halasztást kívánta, mert a kijavított javaslatok még kinyomva sincsenek, s kinyomatás után megfontolást kíván­­nak. (Holnap!) Ifj. Majláth Gy., gr. Cziráky J. és K. P­e­r­é­n­y­i Z­s. a hitelintézetről a javaslat iránt kivé­telt tettek, azt még ma kívánván fölvetetni, hogy a tegnapelőtt keresztülment örökváltsági törvény által a birtokosokra nézve okozott visszahatás és rémülés, ennek fölterjesztése által mi­­nél előbb eloszlatva legyen. A kinyomatás 4 óráig, a megfon­tolás 5-ig, a tárgyalás pedig később este megtörténhetik. Gr. Zichy Henrik kinyilatkoztatja, hogy a tegnapelőtt rög­tönözött ülésben jelen nem lévén , nem volt azok egyike, kik a rémülésre okot adtak, s e részben minden felelősséget azokra hárít, kik a dolgot elhamarkodák. Gr. Szécsen Antal rögtönzést nem akar, bár elismeri, hogy vannak körülmények, mellyekben a siettetés szükséges; de véleménye az, hogy a rémülést az országgyűlésnek még fölcsigáznia nem kell, a megnyugtatás épen atyjainak föladása, mi az ő minél nagyobb nyugodtságuk által eszközölhető. Azért holnapra. A zajos felkiáltásokból: ma­ holnap­ a többségnek holnapra halasztási kivonata tűnvén ki: az ülés elnökileg hol­nap reggeli 9 órára tűzetett ki. A mai számunkban említett törvényczikkek . Az országgyűlés évenkénti üléseiről. 1. § Az országgyűlés jövendőben évenként és pedig Pes­ten tartja üléseit, és a­mennyire a körülmények engedik, az évenkénti ülésre az ország rendeit ő felsége mindig a téli hó­napokban hívandja össze. Az évenkénti ülések megtartása között hat hónál hosz­­szabb idő közbe nem eshetik. 2. § A hozott törvények jövendőben, mind az évi ülés alatt, mind az ülés végével, meg fognak ő felsége által erősíttetni. 3. § A képviselők három évig tartandó egy országgyű­lésre s ezen országgyűlésnek mindhárom évi üléseire vá­lasztatnak. 4. § 1848-tól kezdve minden harmadik év eltelte után, a következő országgyűlés első évi ülésének megnyitását meg­előző hat hét lefolyása alatt, országszerte uj képviselőválasz­tás történik, midőn azok is, kik időközben választattak meg, csak új megválasztás által tarthatják meg képviselő helyeiket, és pedig szinte egy országgyűlés három évi üléseire. 5. § Ő felségének joga van az országgyűlést a három év eltelése előtt is feloszlatni, és új képviselőválasztást rendelni, de ez esetben az újabb országgyűlés összehívásáról akképen rendelkezendik , hogy ez az előbbinek folytatásától számítandó három hónap alatt összeüljön. 6. § Az évi ülés, az utosó évről a számadásnak és követ­kező évi költségvetésnek a ministérium által leendő előter­jesztése s az irántoki határozatnak meghozatala előtt el nem oszlattathatik. 7. § Elnököt és egy másodelnököt a főrendi táblához, a tábla tagjaiból, ő felsége nevez ki, de jegyzőit, szinte saját tagjai közül, titkos szavazás útján a tábla maga választja. 8. § A királyi tábla a képviselők táblájának kiegészítő része lenni ezennel megszűnvén, a képviselő tábla egy elnö­köt, két alelnököt és jegyzőket, tagjainak sorából,­titkos sza­vazás útján, maga választ. Mindezen táblahivatalnokok évenként és az első ülésben választatnak, és illetőleg neveztetnek ki, melly ülésben az el­nökséget a tábla legkorobb tagja viendi. 9. § Úgy a főrendi, mint az alsótáblai elnök az országos pénztárból dijt húz, melly a legközelebbi országgyűlés első évi ülésében fog meghatároztatni. 10. § Ülései mind a két táblának ezután is nyilvánosak. A tanácskozásaiban szükséges csend és rend s a hallgatók teljes hallgatagságban tartása iránt mindenik tábla szabályo­kat alkot, s azoknak végrehajtását elnöke által szigorúan eszközölteti. 11. § E részben előlegesen már most rendeltetik, hogy a hallgatóságnak a tanácskozást háborgatni semmiképen nem szabad. 12. § Ha egyes hallgató, vagy a hallgatóság, a tanácsko­zást háborgatja, és az elnöki egyszeri intésnek sikere nincs, másod ízben a jelen törvényre hivatkozva, az egyes hallgatót, vagy illetőleg a hallgatóságot, kiparancsolhatja, és annak he­lyét bezárathatja. 13. § Ez megtörténvén, a tanácskozás vagy azon nap, vagy később, a többség határozata szerint, de mindig nyilvá­nosan folytattatik. 14. § A rend és csend fentartása a nemzeti őrség alkal­mazásával eszközöltetik. 15. § Az előbbi §§-ban említett szabályokon kívül, a leg­közelebbi évi ülésben legelsőbben is mindenik tábla magának rendszabályokat készít, mellyekben a tanácskozás és szavazás módja és rende­s általában véve a tábla belügye meg fog ha­­tároztatni, de a mellyeknek a szorosabb értelemben vett ta­nácskozási rendet illető része, csak az évi ülések végével s csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után fog módosíttathatni. ’ . A hitelintézetről. Általában a földbirtokosok s különösebben azoknak kivá­­natos felsegítésére, a kiknek a 1. törvény által úrbéri jöve­delmeik felfüggesztettek, ideiglenesen rendeltetik : 1) §. A hitelintézetnek felállítására a ministérium fel­­hatalmaztatik. 2) §. Alapszabályait , törvényhozási megvizsgálás és helybehagyás végett , a legközelebbi országgyűlés első évi ülésének be fogja mutatni. Kijelentetvén különösebben: 3) §. Tartalék­tőkéjének megalapítására az ország részé­ről 500.000 ft rendeltetik ki. 4) §. Azon magánbirtokos, kinek úrbéri megszűnt ha­szonvételei iránt kármentesítés van a t. törvény által bizto­­sítva, úrbéri haszonvétele tőkéjéig kölcsönt kapnia , minde­nekelőtt elsőséggel bir, ha a kölcsönt kellőleg biztosíthatja. És a megszüntetett úrbéri tartozásoknak az e részben alko­tandó törvény rendelete szerinti országos megbecslés által megállapítandó tőkeértéke , az illy kölcsön megtérítésénél visszafizetésként az állodalom által el fog fogadtatni. 5) §. A hitelintézet követelése kiváltsági elsőséggel bir minden más követelések fölött, kivévőn, a mellyek előbb he­lyen vannak bejegyezve, 6) §. A hitelintézet részére lekötött birtok csőd alá ke­rülvén , a kamat és törlesztési járulék a perfolyam alatt is pontosan fizetendő, mellynek elmulasztása esetében a hitel­­intézet, azon birtokból, rövid per útján, egész követeléseit tőkével együtt is, megtérítheti magának. 7) §. Minden ollyan kérdések fölött, mellyek úgy az inté­zet és adósai, mint az intézet és hitelezői közt támadhatnak, az illető váltótörvényszék, rövid uton bíráskodik. 8) §. Kölcsönét a hitelintézet, a kölcsönvevő tetszése sze­rint , akár kész ezüst pénzben, akár hitel­levelekben fogja adhatni. 9) §. A szükséges készpénz megszerezhetése végett, az országos s a közalapítványi pénztár is kütfőül kijelöltetik, ezen pénztárak kölcsöne , a hitelintézet részéről, szokott hi­tellevelek által biztosíttatván. Közelebbi számunkban említett jelentése az ország nádorának a Bécsben járt országos küldöttség eljárásá­ról. Közöljük, mint okiratot korunk történetéhez. „Jelentést kívánok tenni azon küldöttség eljárásáról, mellyet az országos rendek megbíztak, hogy az országgyűlési teendőink iránt költ alázatos feliratot, ő felségének legmaga­sabb szine elibe terjessze. A küldöttség folyó hó 15-én Bécsben egybegyülvén, más­nap déltájban ő felségénél a királynál udvarolt, s ez alkalom­mal én az említett feliratot, mint az országos küldöttségnek vezére, ő fölségének átnyújtottam, a következő szavak kísé­retében : Fölséges császár és apostoli király ! Legkegyelmesebb urunk ! Magyarország korai és rendei azokra nézve, miket a legújabb időkben kifejlett események következtében, fölséged iránti hű­ségök, az összes birodalom iránti törvényes viszo­nyaik s a haza iránti kötelességök igényei, a nemzet közkí­vánatait azon alázatos felírásba foglalták, mellyel kikülde­tésünknél fogva fölségednek ezennel mély tisztelettel bemu­tatunk.“ ,,E kivánatok a nemzet alkotmányos életének szellemi és anyagi javának, a kor igényei s a körülmények sürgős volta által szükségelt kifejtését tárgyazván, — ezáltal a szellemi erők s anyagi tehetség azon lelkesült öszhangzásának élén­kítésére vannak irányozva, mellyben fölséged a jövendő min­den eseményei között királyi székének rendithetlen támaszát találandja fel; és ekképen újabb bizonyságai azon tántorit­­hatlan hűségnek, mellyel a magyar nemzetet, a hódolatnak őseitől öröklött érzete, fölségedhez elválaszthatlanul csatolja.“ „Tökéletes bizalommal teszi le a nemzet általunk hő ki­­vonatait fölséged atyai kezébe, teljesen meg lévén győződve, hogy fölséged bizodalmát tanusitand a nemzet iránt, melly valamint eddig törvényes fejedelmei hatalmának és dicsősé­gének mindenkor legszilárdabb oszlopa volt, úgy a jövendő idők viszontagságai között is fölséged iránt mindig azon vál­­tozhatlan hűség és szeretet érzetétől lesz lelkesítve, mellyel alkotmányos szabadságáért s honáért hevülni soha meg nem szűnik“. ,,S legyen fölséged meggyőződve hogy ha Magyarországa, melly legboldogabbnak érzi magát, ha felségedet keblében tisztelheti, mindenkor tántorith­atatlan támasza, s — ha kel­lene — elszánt védfala is lesz felségednek.“ Erre ő fölsége szóval kegyelmesen válaszolni méltóztatott, hogy „a magyar nemzet nemes nyilatkozatát köszöni, — kivánságát mielőbb lehetőleg sikeresíteni óhajtja, és hogy szeretett magyar nemzete hűségében mindig bízott, s arra ezentúl is számot tart.“ Folyó hó 17-kén reggel pedig következő legfelsőbb kéz­iratot méltóztatott hozzám intézni : „Kedves öcsém! fenséges föherczeg nádor úr! — Azon alázatos felírásból, mellyet Magyarországom rendes nevében a mai napon, kedveltséged által, kezemhez vettem, megértvén a hű magyar nemzet kívánságait, semmit nem kések atyai szivem tiszta sugallatából kijelenteni , hogy mindazon kíván­ságoknak teljesítésére, mellyektől kedvelt Magyarországom boldogsága és alkotmányos felvirágzása már most feltételezve van, szivesen forditandom gondjaimat. És ez okból tudtuk 248

Next