Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-05-28 / 68. szám

magáét. Gró Széchenyi épit, hogy az építésre másokba is bizalmat öntsön, s ez által a ládák fenekén tespedő húszasoknak és talléroknak ez után is keringést s több munkanélküli dolgos egyéneknek pedig foglalkozást, ke­nyérkeresési módot szerezhessen. — Eszmetársitás utján a Széchenyi promenádra té­rünk. E sétatér a múlt év óta rendkívül csinosodott, és igen látogatott is. A fagylalda izlésteljes, de annál ron­dább a mellette levő fabódé, mellynek ott, úgy látszik, nyugalomhely biztosíttatott, mert különben lehetlen meg­fogni , hogy e minden csin nélküli építmény mi okból tartatik épen a kert közepén. Kétszer hetenként — csü­törtökön és vasárnap — Farkas Józsi derék bandája mu­­lattattja a közönséget, mellynek e közel sétatér mind inkább kedvelt helyévé kezd válni. — Orvostudor Arányi polgártársunk, ma, azaz va­sárnap, május 28-án a nemzeti színházban népszerű nyil­vános felolvasást fog tartani, s egyszersmind élő személye­­ken, kötözések és állatokon megkísértendő kénégény-be­­szivásokra nézve tanúságos gyakorlati műtételeket mu­tatni. A tiszta bevétel bizonyos (a színház-igazgatóság­­nál kitudakolható) jótékony czélra fordittatik. A helyek — a mai estére — le vannak szállítva. — Lapunk 65. számában a m. k. p. vaspálya gépész osz­tályától jött ajánlatot 154 f. helyett 158 f­tra kérjük igazit­­tatni. Ifjabb adakozások: Egy m. k. p. vasúti moz­­gonyvezér 2 ft, Kraft Irma 20 ft, Kraft Adolf 20 ft, Kraft Zsigmond 10 ft, Zsoldos Ignácz a „szolgabirói hivatal“ fá­­radhatlan szerzője, az e munkáért 1843-ban a m. académiá­­tól nyert nagyobb ezüst billikomot s 80 pftot ajándékképen; e felett egy 12 arany nehézségű — tisztelt polgártársunk atyja által érdemlett — arany polgári érdempénzt, a kibo­csátandó kincstár-utalványok alapjához kölcsönképen — át­adás végett szerkesztő hivatalunkban letett. — Figyelmeztetésül. Miután a pestvárosi hatóság hirdetéseiben közzé tette , hogy a haza szükségei fe­dezésére szánt mindennemű adakozásoknak átvételére rendel­kezésekeket tett, — s mi a hozzánk eddig bejött összegeket Szinte odaadandjuk , — ennélfogva fölkérünk mindenkit, hogy ajánlatait s adakozásait Pest város hatóságához küldeni szíveskedjék. Kedves kötelességet vélünk teljesíteni , ha a hatóság által időnként átadandó adakozók névjegyzékét, a bejött összegek hozzátételével, közlendjük. Pest, máj. 27-én 1948. — A P.H. szerkesztősége. Figyelmeztetés. A bécsi nemzeti bank az ausztriai ministérium jóváhagyása mellett, „Bécsi újság“ 142. sz. , május 21-től következő intézkedéseket nyilvá­nított: 1. Hogy a bank pénztárainál a pénzváltás a kie­sebb közlekedésre s egyesek számára ideiglenesen 25 pftra szorittassék. 2. Hogy a kiegyenlitések könnyítésére 1 és 2 pftos bankjegyeket adand ki.­­ Ezekre nézve alulirt kereskedői testületek azon meggyőződésöket nyilvánítják, hogy a banknak azon intézkedését csak olly óváskodásnak tartják , melly a bankjegyek értékét nem csonkítván , a közlekedési kiegyenlítéseket könnyíti. Ezen nézetek nyo­mán 1898. ápril 26-án közhírré tétetett figyelmezteté­sünkre is hivatkozva, ismételve nyilvánítjuk, hogy azon ausztriai bankjegyek iránti bizalmunk csonkulatlan, s e szerint megbízóinkat értesítjük: 1. Hogy lejárt tartozásaik fizetésére, még akkor is, ha a váltókban egyenesen ezüstpénz — 3 huszas egy ftra — van kikötve, kényelmek szerint vagy ezüstpénzt, vagy ausztriai bankjegyeket küldhetnek, minthogy ezen utób­­bikat egész értékükben elfogadjuk. 2. Hasonlóan elfogadjuk az ausztriai bankjegyeket teljes értékükben s minden vonakodás nélkül, mindazon árukért, melly­ek nálunk megrendeltettek vagy megve­tettek. Reméljük, hogy honunk többi kereskedő-testületei e példánkat követendik. A kereskedés s ipar teljes pangása csak igy lévén elhárítható. A pesti kereskedői testület­nek vegyes üléséből. Pesten, május 25-én 1848.—A kir. szab. nagykereskedői testület nevében: Valero J. A., Kunewalder Ján. Józs., Burgmann Károly kiküldöttek; Malvieux L. J., Liedemann Frigyes J. J. biztosok; Wodianer és fia, Kanitz M. L. s fia , Halbauer János György, Lackenbacher testvérek , Boscovitz Manó­s fia. A polg. szab. kereskedői testület nevében: Aigner Fer. elnök ; Barabás Ant. P. alelnök ; Glatz József, Heinrich A. 8 fiai, Mannó Istv., Schopper J. G., Frölich Frigyes, Vogel Lajos, Schön­s Pscherer K. — Az izraelita keres­kedői testület nevében : Spitzer Gerzson , Kern Jakab , Fleitchl Dániel, Goldberger Sámuel s fiai, Hirschler Leon, Engländer H. s társa. Hazai mozgalmak: Z­­­­­a­h. Május 15-én, a részek visszakapcsolását tár­gyszó minister rendelet felolvasása után, az elnöki széket örömkiáltások közt elfoglalt Wesselényi Miklós ezeket mondá: „Ezen rendelet szerint tehát mint kir. biztos, e megyét ezennel a király és törvény nevében , Magyarország kiegé­szítő , azzal teljesen egyesült s tőle el nem várható részének nyilvánítom,­­ mint ollyat üdvözlem. Nyilvánítom továbbá ünnepélyesen s maradandólag, király s törvény nevében ren­delem, hogy Erdélynek sem kormány-, sem itélőszékeitől e megye s annak lakosai többé nem függnek s ne is függjenek, mert minden tekintetben már a felelős magyar kormány alatt állanak.“ „Éljen a felelős kormány ! 11“ kiálta a nép. 488 A tudandók tudatása után, Wesselényi polgártársunk igy végzé beszédét: „És igy, miután szerencsém vala Közép Szolnokmegyét ezennel Magyarországhoz teljesen visszakapcsolni: az ég azon szép áldását esedezem ezen megyére , hogy az királyához s alkotmányához mindig hiv, a törvények iránt engedelmes , s igy boldog, s arra, hogy szabad legyen, méltó maradjon.“ Mi e napot már rég vártuk, de hogy a visszakapcsolással még törvényeket is kapjunk, millyeket kaptunk, kevéssel ez­előtt nem remélhettük. Isten megáldja Magyarhon mindazon hit fiait, kik arra munkáltak, hogy a visszakapcsolás, és igy a­hogy, megtörténhetett. Ugyanaz nap a főispáni szék elfoglalásakor Wesselényi Miklós a többek közt ezeket mondá: „A főispáni hivatal fontos voltát elismerem, valamint azt is, hogy azzal jogok vannak , szépek és nagyok összekötve, de hitem szerint a főispánság lényege nem jogokban, hanem kötelességekben áll,é­s bármi szép és terjedt jogai legyenek, de azok csak azért vágynak , hogy azoknál még sokkal na­gyobb kötelességeit teljesíthesse. — Ezért kinyilatkoztatom, miszerint nem mint jogokat ingyen ajándékozót, hanem mint terhes kötelességeknek helyét foglalom el a főispáni széket.“ E székbe ülve, fogadás s óhajtáskép fejezem ki, miszerint ha én, vagy e székbeni utódaim, kötelességünkről annyira tudnánk valaha megfeledkezni, hogy részrehajlás és szen­vedély fészkelné be magát velünk a székbe, úgy roska­djon az össze alattunk , mint minden kormány, sőt uralkodó szék is méltán roskadt s roskatland is, hogy ha veszti a ezért, mellyért létezik. — Ha pedig valaha önkény s erőszak eszközlőjévé fajulnánk, ha a hon törvényei s a nem­zet szabadsága sértésére segéd­kezeket nyújtanánk, s azok ellen törnénk, ha szinte felsőbb , bármi parancs következté­ben is, akkor a szék alattunk tüzessé s izzóvá hevüljön, s annak forróvá­ válta az abban ülőt vagy kiugrassa belőle, vagy ha benne maradni elég makacsul rész tudna lenni, mocs­kos hamuvá eméssze — ijesztő példájául s tanúságául annak, hogy a tövények s szabadság ellenségének , habár azt hata­lom istápolja is, enyésznie, vesznie kell.“ A megye hivatalnokaihoz mondá : „Erély s bátorság, megyei tisztnek most létfeltétele, azért ki hanyag s lágy, vagy fél , az, tiszt nem lehet , ne legyen. Eddig a határozatok s parancsadás idejében éltünk, ezen­túl a parancsok teljesítésének s a siikernek idejében kell él­nünk, — s fogunk élni. — (Helyes!) — Kivánata továbbá időnknek, hogy mindenki irányában legyen az szegény vagy gazdag, hatalmas vagy gyönge, igaz­ság szolgáltassák ki, tehát ki nem tud, vagy nem akar részre­­hajlatlan s mindenki iránt egyenlőn igazságos lenni, az tiszt nem lehet s ne legyen ? A főispán ur végül e szives szót intéző a megye öszes polgáraihoz. „Valamint senkinek e világon el nem szenvedném, hogy akaratom tisztaságában kétkedjék s azt hibáztassa, úgy téve­dés következtébeni hibámat elismerni készséget s be is vallani erőt érzek magamban. — Azért örömmel veszem bárki föl­­világosítását, s azt ki is kérem. Tekintsenek polgártársaim, a királyhoz, a törvényekhez s tehát honomhoz hű polgártár­sokul s testvérükül, mint illyen, ajánlom magam szivessé­­gekbe.“ Én gondolom magamban , illyen főispánnal csak meg­élünk. — Főjegyző Kis László pedig, egy jól szerkesztett és melegen elmondott beszéddel üdvözli a főispánt. — Bácsból, május 20-án. Mély fájdalom s komor sejtelmek dúlják keblünket, látva, mikép a vészterhes napok­ban eltannak polgárai,ahelyett, hogy testvérileg kezet fogva, a közelgő veszély elhárítására egyesülnének, — a törvény szentségét tapodva , egymás iránt ellenséges indulattal visel­tetnek. — Jankovácz m. város lakosai illy törvénytelen útra indultak, midőn az elkülönzött urasági legelőt f. hó 14-kén legeltetni nem átallották. Talán nem lesz ismeretlen a tisztelt olvasó előtt, mikor az úrbéri rendezés folytában múlt évben megtörténvén említett helyen a legelőelkülönzés, sok pörle­kedés után végre béke és csend jön. Az uj mozgalmak itt is a legelő visszafoglalását idézék elé. Lelkünkből sajnálok e hat ezer lélekből álló tiszta magyar ajkú, szép fajú községet. Végre f. hó 12-kén a község a megyei bizottmányhoz a következő nyilatkozatot intézi : — „Tisztelt megyei bizottmány ! Polgári engedelmességgel s legmélyebb bizodalommal já­rulunk a megyei bizottmányhoz. Mi a polgári újjászületés első napjaiban olly sok helyen történt, ez jön Jankováczon is. A kihirdetett szabadságnak e nép igen tág értelmet adott; illy félreértésből az úrbéri rendezés nyomán az uradalomnak je­lölt legelőrészbe barmait behajtotta, s nehány napokig legel­tető. — Pirulna e közönség, s a haza színe előtt újonnan nyert szabadságára méltatlannak ismerné magát, ha azon tör­vényt óhajtotta volna tapodni, melly őt felszabaditá. — Nem­­ hazafius érzelmünk öntudatával mondjuk, nem a törvényeket vétkesen megsértő indulatból, hanem félreértésből vezetteték a közönség e hibás lépésre, s most, miután a dolog valóságát világosan megértettük, rögtön teljesítők polgári kötelessé­günket, a kérdéses legelőrészből jószágainkat pillanatban kihajtván.­­— Midőn ez által mind hibánkat bevalljuk, mind hazafius engedelmességünket bebizonyítjuk, legteljesebb bi­zodalommal kérjük a megyei bizottmányt, miszerint hibás tettünket a t­ünfenyiték alól nagylelkűen felmenteni méltóz­­tatnék. — Hiszi e közönség, hogy az első polgári bizott­mány, melly a nép sorából gyűlt össze, nem fogja először sajtoló igazságát a minden esetre hibás, de mégis ártatlan néppel éreztetni, azon néppel, melly a törvények legbuzgóbb tisztelője; kérelmünket a megyei bizottmány előtt újabb bizo­dalommal ismételvén stb. — örvendett mindenki e szerencse­fordulatnak. Főérdeme van ez igaz útra térítésben I. Jámbor Pál lelkésznek; ez csak e napokba lépett hivei közé. Ki is várhatna mást e lelkes paptól, e nemes gondolkozásu férfiú­tól, a magasztos érzelmű költőtől, mint, hogy embertársait boldogítsa.­­­z Újvidékről május 24-én írják. A törvények itt még ki nem hirdették, kivéve a városokról szóló 23. t. et. Ez alkalommal a tisztújítási elnököt, választókat összeíró vá­lasztmányt és egy csendre ügyelő bizottmányt közfelkiáltással megválasztottak. Az összeírás nem a törvények értelmében, hanem önkényszerint létetett. A birtokosok számosan kiha­gyattak. Ellenben azok, kiknek 100 p. ftos házuk van, azt állították, hogy 400 p. ft. keresettel birnak. És ez biztos jö­vedelemnek vétetett. Ennek eredménye jön , hogy a vagyo­nosabb két első városnegyedben alig 600, a negyedikben pe­dig magában is 423 választó találtatott. Ehhez járult még vallási és nemzetiségi súrlódás is. Felhasználtatott kivált azon ármány , mikop magyarokká kell lenni azoknak, kik velünk tartanak. — Nyomtatott jegyzékek osztogattalak ki. Azok lettek kijelölve, kiket az izgatók akartak. Az legszebb, hogy 1500 választó van, és a szavazati szekrényben 2000 czédulá­­nál több találtatott. — A tanács is megválasztatott. Polgár­­mester : Zákó Péter, főbíró : Kosztics Sándor, főkapitány : Stratimirovics. —Ötön kívül mind a­ hitűek jutottak a hivata­lokba. — A szerbek azt hiresztelik, hogy nem sokára külön Ilyrország fog alakulni, Horvát-, Szerb-, Bosniaországok, Bács, Baranya, bánáti részeinkkel. — Pestre a ministérium­­hoz küldöttség fog menni, azon okból, hogy a tisztujitás sem­­misittessék meg. Az mondatik, hogy az uj tanács rácz nyelven­­­­­endi a jegyzőkönyvet. F. X — Hevessi Károly, bácsmegyei főmérnök, , nyilvánítja, miként nem ő volt azon Hevessi, ki Újvidéken a­­ cocarda leszakasztásával zavart csinált. — Biharból. Várad-olaszi, május 22-én. A gyűlés­­ teremében irom e sorokat. Igen sietve. Tisztujitásunk mai­­ napon vette kezdetét. Az eredmény eddig következő: alispán­­ három választatott, a belügyministeri előleges megegyezés­­ következtében. — A jegyzői s ügyvédi hivatalok, úgy a szol­­­ gabirák száma is szaporittatott. Az alispánok egyenlő ran­ - guak s fizetésnek. Az , ki először választatott el, őrizi a pe­­­­csétet és viszi az elnökséget. Alispánok:­­ Miskolczy Károly; ; 2. Thurzó János ; 3. Sántha György. Főjegyző : Csengery­­ Imre. Aljegyzők: Tar Imre, Werner László, Gorove Antal, , Deczky Dániel, Beöthy Andor. Főügyvéd: Zilahy Lajos. ,i Alügyvédek : Tornay Ágoston, Kovács János, Tokody Ágos­­r­­ton, Keller József és Gozman János. Központi szolgabiró : : Hankovics György. Váradi járásban: főszolgabíró Csanády­­ Sándor. — alszolgabirák : Komlóssy Antal, Bige Károly, ,■ Beliczay Ferencz, Miskolczy István és Servánszky Sándor. Miskolczi, Sántha alispánok és Servánszky szavazat utján,­­ a többiek felkiáltással ajánltattak, és a főispán által a szerint­ei. ki is neveztettek. Egy magán­levélben elérkezett ide azon proclamátió, mellyet a ministérium, a királynak Bécsből el- i-t utazta s az országgyülésnek julius 2-ára kitüzetése és segély kérése iránt a nemzethez kibocsátott. Beöthy Ödön azt azon- L-­ nal felolvastatá, s lelkesítő szavakkal buzdítván a közönséget, A mindennemű ezüst- és arany-szereit felajánlotta. Leirhatlan­ul hatással volt mind a proclamátió , mind a főispáni beszéd. Lt Azonnal egy választmány neveztetett ki, melly az ajánlatokat 4. elfogadja és helyekre juttassa. Ez okozá azt is, hogy az en­­gesztelődés jeléül Sántha György is többséget nyert, mi még­i­ tegnap máskép volt tervezve. A fordulat csak ma és csupán i. ezen okból történt. Különben is mártius óta hivataloskodása ps közméltánylásra talált. Kár, hogy a mozgó nemzet­őrség to-­­-c borzó helye Váradra is ki nem tűzetett. — Cs. J. — Máramarosból: gr. Vay Ábrahám főispán fi. májushó 7-én érkezett be Szigetre, elfoglalni a széket, melly­||- ben 1845-ki jan.hótól fogva nem ült. E nap eseményei közül­­ megjegyzendő, hogy a gróf ur az ünnepélyes elfogadásra azt is nyilatkoztató, hogy törvényes hivatalát s nem személyét illeti a nagy megtisztelés. Május 8-kán a megyeház udvarán volt a nagy gyűlés, mindenféle emberek jelenlétében. Sokan a főispán s mások sír­beszédeit, a követjelentést s uj törvényeket hallgatók komoly új figyelemmel. Mások Mánn József díszruháját bámulák. — Ajj,A világon ez igy megy! —Egy beszéd a gróf Vay 13 éves kor­ *•* mányzása alatti megelégedést s a 3 évek alatti viharok vihít­­­rávali küzdést, másik Szentpály hivatalának sűrü antipathiak­­kák­ borultságát emlegető. — Jó, hogy darab idáig gyűlések­et nem fognak tartatni. — Azon, a közönség nevébeni mondó- *b kákát nem ártana legalább pár napig közszemlére kitenni, .i­ hogy lássa kiki, hogy értelmezik a közérzést. — így meg- «;» szűnnének a közvélemény elleni diplomaticai oldalütések. — Ez nap délutánján a szigeti nemzetőrség, de még mindig fegy--*^ vertelen nemzetőrség, léptetett el a megyeház előtt,zene s dob­on kíséretében. — Estve fáklyás zenét kaptak a követek.-----­IQ. Jura György. — Zempléni felvidék. — Varannó. ,6 Folyó május 17-én hirdettettek ki főszolgabiránk által, — or- -k­szággyülési törvényezikkeink. — Ekkor valónk szemtanúi, fh mennyire neveli , — a nép szokása­s felfogásához alkalma- -j, zott eljárás, a bizalmat. — Örömtől dagadt kebellel néztük, milly bizalmasan helyze népünk, szeretett főbiránk szilárd , lelkületébe jövője reményét. A nemzet­őrségi czikk helyese­­f elfogatása után, pár perez alatt, a közcsend s béke biztosító- -r­sára, — e járás népességéhez elegendő, 70 számú nemzetőr- -i­ség, — osztálykülönbség nélkül, — önkénytesen alakult. Méltán meglepő lehet a nemzet előtt, hogy népünk, — fő-ver szolgabiránktól átalakulásunk óhajtott irányába vezettetve, — —­­fölfogta az egyenlőség nagy eszméjét, s örömmel fogadá se- os regébe a helybeli miveltebb izraelitákat. — De méltán is, és mert ezek , — midőn a közjót gyakorta eszközlő lelkes Mor­to­vay Emma, Vladár Tamásnő, a zászló keresztanyjául küldött- el.

Next