Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-05-28 / 68. szám
magáét. Gró Széchenyi épit, hogy az építésre másokba is bizalmat öntsön, s ez által a ládák fenekén tespedő húszasoknak és talléroknak ez után is keringést s több munkanélküli dolgos egyéneknek pedig foglalkozást, kenyérkeresési módot szerezhessen. — Eszmetársitás utján a Széchenyi promenádra térünk. E sétatér a múlt év óta rendkívül csinosodott, és igen látogatott is. A fagylalda izlésteljes, de annál rondább a mellette levő fabódé, mellynek ott, úgy látszik, nyugalomhely biztosíttatott, mert különben lehetlen megfogni , hogy e minden csin nélküli építmény mi okból tartatik épen a kert közepén. Kétszer hetenként — csütörtökön és vasárnap — Farkas Józsi derék bandája mulattattja a közönséget, mellynek e közel sétatér mind inkább kedvelt helyévé kezd válni. — Orvostudor Arányi polgártársunk, ma, azaz vasárnap, május 28-án a nemzeti színházban népszerű nyilvános felolvasást fog tartani, s egyszersmind élő személyeken, kötözések és állatokon megkísértendő kénégény-beszivásokra nézve tanúságos gyakorlati műtételeket mutatni. A tiszta bevétel bizonyos (a színház-igazgatóságnál kitudakolható) jótékony czélra fordittatik. A helyek — a mai estére — le vannak szállítva. — Lapunk 65. számában a m. k. p. vaspálya gépész osztályától jött ajánlatot 154 f. helyett 158 ftra kérjük igazittatni. Ifjabb adakozások: Egy m. k. p. vasúti mozgonyvezér 2 ft, Kraft Irma 20 ft, Kraft Adolf 20 ft, Kraft Zsigmond 10 ft, Zsoldos Ignácz a „szolgabirói hivatal“ fáradhatlan szerzője, az e munkáért 1843-ban a m. académiától nyert nagyobb ezüst billikomot s 80 pftot ajándékképen; e felett egy 12 arany nehézségű — tisztelt polgártársunk atyja által érdemlett — arany polgári érdempénzt, a kibocsátandó kincstár-utalványok alapjához kölcsönképen — átadás végett szerkesztő hivatalunkban letett. — Figyelmeztetésül. Miután a pestvárosi hatóság hirdetéseiben közzé tette , hogy a haza szükségei fedezésére szánt mindennemű adakozásoknak átvételére rendelkezésekeket tett, — s mi a hozzánk eddig bejött összegeket Szinte odaadandjuk , — ennélfogva fölkérünk mindenkit, hogy ajánlatait s adakozásait Pest város hatóságához küldeni szíveskedjék. Kedves kötelességet vélünk teljesíteni , ha a hatóság által időnként átadandó adakozók névjegyzékét, a bejött összegek hozzátételével, közlendjük. Pest, máj. 27-én 1948. — A P.H. szerkesztősége. Figyelmeztetés. A bécsi nemzeti bank az ausztriai ministérium jóváhagyása mellett, „Bécsi újság“ 142. sz. , május 21-től következő intézkedéseket nyilvánított: 1. Hogy a bank pénztárainál a pénzváltás a kiesebb közlekedésre s egyesek számára ideiglenesen 25 pftra szorittassék. 2. Hogy a kiegyenlitések könnyítésére 1 és 2 pftos bankjegyeket adand ki. Ezekre nézve alulirt kereskedői testületek azon meggyőződésöket nyilvánítják, hogy a banknak azon intézkedését csak olly óváskodásnak tartják , melly a bankjegyek értékét nem csonkítván , a közlekedési kiegyenlítéseket könnyíti. Ezen nézetek nyomán 1898. ápril 26-án közhírré tétetett figyelmeztetésünkre is hivatkozva, ismételve nyilvánítjuk, hogy azon ausztriai bankjegyek iránti bizalmunk csonkulatlan, s e szerint megbízóinkat értesítjük: 1. Hogy lejárt tartozásaik fizetésére, még akkor is, ha a váltókban egyenesen ezüstpénz — 3 huszas egy ftra — van kikötve, kényelmek szerint vagy ezüstpénzt, vagy ausztriai bankjegyeket küldhetnek, minthogy ezen utóbbikat egész értékükben elfogadjuk. 2. Hasonlóan elfogadjuk az ausztriai bankjegyeket teljes értékükben s minden vonakodás nélkül, mindazon árukért, mellyek nálunk megrendeltettek vagy megvetettek. Reméljük, hogy honunk többi kereskedő-testületei e példánkat követendik. A kereskedés s ipar teljes pangása csak igy lévén elhárítható. A pesti kereskedői testületnek vegyes üléséből. Pesten, május 25-én 1848.—A kir. szab. nagykereskedői testület nevében: Valero J. A., Kunewalder Ján. Józs., Burgmann Károly kiküldöttek; Malvieux L. J., Liedemann Frigyes J. J. biztosok; Wodianer és fia, Kanitz M. L. s fia , Halbauer János György, Lackenbacher testvérek , Boscovitz Manós fia. A polg. szab. kereskedői testület nevében: Aigner Fer. elnök ; Barabás Ant. P. alelnök ; Glatz József, Heinrich A. 8 fiai, Mannó Istv., Schopper J. G., Frölich Frigyes, Vogel Lajos, Schöns Pscherer K. — Az izraelita kereskedői testület nevében : Spitzer Gerzson , Kern Jakab , Fleitchl Dániel, Goldberger Sámuel s fiai, Hirschler Leon, Engländer H. s társa. Hazai mozgalmak: Zah. Május 15-én, a részek visszakapcsolását tárgyszó minister rendelet felolvasása után, az elnöki széket örömkiáltások közt elfoglalt Wesselényi Miklós ezeket mondá: „Ezen rendelet szerint tehát mint kir. biztos, e megyét ezennel a király és törvény nevében , Magyarország kiegészítő , azzal teljesen egyesült s tőle el nem várható részének nyilvánítom, mint ollyat üdvözlem. Nyilvánítom továbbá ünnepélyesen s maradandólag, király s törvény nevében rendelem, hogy Erdélynek sem kormány-, sem itélőszékeitől e megye s annak lakosai többé nem függnek s ne is függjenek, mert minden tekintetben már a felelős magyar kormány alatt állanak.“ „Éljen a felelős kormány ! 11“ kiálta a nép. 488 A tudandók tudatása után, Wesselényi polgártársunk igy végzé beszédét: „És igy, miután szerencsém vala Közép Szolnokmegyét ezennel Magyarországhoz teljesen visszakapcsolni: az ég azon szép áldását esedezem ezen megyére , hogy az királyához s alkotmányához mindig hiv, a törvények iránt engedelmes , s igy boldog, s arra, hogy szabad legyen, méltó maradjon.“ Mi e napot már rég vártuk, de hogy a visszakapcsolással még törvényeket is kapjunk, millyeket kaptunk, kevéssel ezelőtt nem remélhettük. Isten megáldja Magyarhon mindazon hit fiait, kik arra munkáltak, hogy a visszakapcsolás, és igy ahogy, megtörténhetett. Ugyanaz nap a főispáni szék elfoglalásakor Wesselényi Miklós a többek közt ezeket mondá: „A főispáni hivatal fontos voltát elismerem, valamint azt is, hogy azzal jogok vannak , szépek és nagyok összekötve, de hitem szerint a főispánság lényege nem jogokban, hanem kötelességekben áll,és bármi szép és terjedt jogai legyenek, de azok csak azért vágynak , hogy azoknál még sokkal nagyobb kötelességeit teljesíthesse. — Ezért kinyilatkoztatom, miszerint nem mint jogokat ingyen ajándékozót, hanem mint terhes kötelességeknek helyét foglalom el a főispáni széket.“ E székbe ülve, fogadás s óhajtáskép fejezem ki, miszerint ha én, vagy e székbeni utódaim, kötelességünkről annyira tudnánk valaha megfeledkezni, hogy részrehajlás és szenvedély fészkelné be magát velünk a székbe, úgy roskadjon az össze alattunk , mint minden kormány, sőt uralkodó szék is méltán roskadt s roskatland is, hogy ha veszti a ezért, mellyért létezik. — Ha pedig valaha önkény s erőszak eszközlőjévé fajulnánk, ha a hon törvényei s a nemzet szabadsága sértésére segédkezeket nyújtanánk, s azok ellen törnénk, ha szinte felsőbb , bármi parancs következtében is, akkor a szék alattunk tüzessé s izzóvá hevüljön, s annak forróvá válta az abban ülőt vagy kiugrassa belőle, vagy ha benne maradni elég makacsul rész tudna lenni, mocskos hamuvá eméssze — ijesztő példájául s tanúságául annak, hogy a tövények s szabadság ellenségének , habár azt hatalom istápolja is, enyésznie, vesznie kell.“ A megye hivatalnokaihoz mondá : „Erély s bátorság, megyei tisztnek most létfeltétele, azért ki hanyag s lágy, vagy fél , az, tiszt nem lehet , ne legyen. Eddig a határozatok s parancsadás idejében éltünk, ezentúl a parancsok teljesítésének s a siikernek idejében kell élnünk, — s fogunk élni. — (Helyes!) — Kivánata továbbá időnknek, hogy mindenki irányában legyen az szegény vagy gazdag, hatalmas vagy gyönge, igazság szolgáltassák ki, tehát ki nem tud, vagy nem akar részrehajlatlan s mindenki iránt egyenlőn igazságos lenni, az tiszt nem lehet s ne legyen ? A főispán ur végül e szives szót intéző a megye öszes polgáraihoz. „Valamint senkinek e világon el nem szenvedném, hogy akaratom tisztaságában kétkedjék s azt hibáztassa, úgy tévedés következtébeni hibámat elismerni készséget s be is vallani erőt érzek magamban. — Azért örömmel veszem bárki fölvilágosítását, s azt ki is kérem. Tekintsenek polgártársaim, a királyhoz, a törvényekhez s tehát honomhoz hű polgártársokul s testvérükül, mint illyen, ajánlom magam szivességekbe.“ Én gondolom magamban , illyen főispánnal csak megélünk. — Főjegyző Kis László pedig, egy jól szerkesztett és melegen elmondott beszéddel üdvözli a főispánt. — Bácsból, május 20-án. Mély fájdalom s komor sejtelmek dúlják keblünket, látva, mikép a vészterhes napokban eltannak polgárai,ahelyett, hogy testvérileg kezet fogva, a közelgő veszély elhárítására egyesülnének, — a törvény szentségét tapodva , egymás iránt ellenséges indulattal viseltetnek. — Jankovácz m. város lakosai illy törvénytelen útra indultak, midőn az elkülönzött urasági legelőt f. hó 14-kén legeltetni nem átallották. Talán nem lesz ismeretlen a tisztelt olvasó előtt, mikor az úrbéri rendezés folytában múlt évben megtörténvén említett helyen a legelőelkülönzés, sok pörlekedés után végre béke és csend jön. Az uj mozgalmak itt is a legelő visszafoglalását idézék elé. Lelkünkből sajnálok e hat ezer lélekből álló tiszta magyar ajkú, szép fajú községet. Végre f. hó 12-kén a község a megyei bizottmányhoz a következő nyilatkozatot intézi : — „Tisztelt megyei bizottmány ! Polgári engedelmességgel s legmélyebb bizodalommal járulunk a megyei bizottmányhoz. Mi a polgári újjászületés első napjaiban olly sok helyen történt, ez jön Jankováczon is. A kihirdetett szabadságnak e nép igen tág értelmet adott; illy félreértésből az úrbéri rendezés nyomán az uradalomnak jelölt legelőrészbe barmait behajtotta, s nehány napokig legeltető. — Pirulna e közönség, s a haza színe előtt újonnan nyert szabadságára méltatlannak ismerné magát, ha azon törvényt óhajtotta volna tapodni, melly őt felszabaditá. — Nem hazafius érzelmünk öntudatával mondjuk, nem a törvényeket vétkesen megsértő indulatból, hanem félreértésből vezetteték a közönség e hibás lépésre, s most, miután a dolog valóságát világosan megértettük, rögtön teljesítők polgári kötelességünket, a kérdéses legelőrészből jószágainkat pillanatban kihajtván.— Midőn ez által mind hibánkat bevalljuk, mind hazafius engedelmességünket bebizonyítjuk, legteljesebb bizodalommal kérjük a megyei bizottmányt, miszerint hibás tettünket a tünfenyiték alól nagylelkűen felmenteni méltóztatnék. — Hiszi e közönség, hogy az első polgári bizottmány, melly a nép sorából gyűlt össze, nem fogja először sajtoló igazságát a minden esetre hibás, de mégis ártatlan néppel éreztetni, azon néppel, melly a törvények legbuzgóbb tisztelője; kérelmünket a megyei bizottmány előtt újabb bizodalommal ismételvén stb. — örvendett mindenki e szerencsefordulatnak. Főérdeme van ez igaz útra térítésben I. Jámbor Pál lelkésznek; ez csak e napokba lépett hivei közé. Ki is várhatna mást e lelkes paptól, e nemes gondolkozásu férfiútól, a magasztos érzelmű költőtől, mint, hogy embertársait boldogítsa.z Újvidékről május 24-én írják. A törvények itt még ki nem hirdették, kivéve a városokról szóló 23. t. et. Ez alkalommal a tisztújítási elnököt, választókat összeíró választmányt és egy csendre ügyelő bizottmányt közfelkiáltással megválasztottak. Az összeírás nem a törvények értelmében, hanem önkényszerint létetett. A birtokosok számosan kihagyattak. Ellenben azok, kiknek 100 p. ftos házuk van, azt állították, hogy 400 p. ft. keresettel birnak. És ez biztos jövedelemnek vétetett. Ennek eredménye jön , hogy a vagyonosabb két első városnegyedben alig 600, a negyedikben pedig magában is 423 választó találtatott. Ehhez járult még vallási és nemzetiségi súrlódás is. Felhasználtatott kivált azon ármány , mikop magyarokká kell lenni azoknak, kik velünk tartanak. — Nyomtatott jegyzékek osztogattalak ki. Azok lettek kijelölve, kiket az izgatók akartak. Az legszebb, hogy 1500 választó van, és a szavazati szekrényben 2000 czédulánál több találtatott. — A tanács is megválasztatott. Polgármester : Zákó Péter, főbíró : Kosztics Sándor, főkapitány : Stratimirovics. —Ötön kívül mind a hitűek jutottak a hivatalokba. — A szerbek azt hiresztelik, hogy nem sokára külön Ilyrország fog alakulni, Horvát-, Szerb-, Bosniaországok, Bács, Baranya, bánáti részeinkkel. — Pestre a ministériumhoz küldöttség fog menni, azon okból, hogy a tisztujitás semmisittessék meg. Az mondatik, hogy az uj tanács rácz nyelvenendi a jegyzőkönyvet. F. X — Hevessi Károly, bácsmegyei főmérnök, , nyilvánítja, miként nem ő volt azon Hevessi, ki Újvidéken a cocarda leszakasztásával zavart csinált. — Biharból. Várad-olaszi, május 22-én. A gyűlés teremében irom e sorokat. Igen sietve. Tisztujitásunk mai napon vette kezdetét. Az eredmény eddig következő: alispán három választatott, a belügyministeri előleges megegyezés következtében. — A jegyzői s ügyvédi hivatalok, úgy a szol gabirák száma is szaporittatott. Az alispánok egyenlő ran - guak s fizetésnek. Az , ki először választatott el, őrizi a pecsétet és viszi az elnökséget. Alispánok: Miskolczy Károly; ; 2. Thurzó János ; 3. Sántha György. Főjegyző : Csengery Imre. Aljegyzők: Tar Imre, Werner László, Gorove Antal, , Deczky Dániel, Beöthy Andor. Főügyvéd: Zilahy Lajos. ,i Alügyvédek : Tornay Ágoston, Kovács János, Tokody Ágosrton, Keller József és Gozman János. Központi szolgabiró : : Hankovics György. Váradi járásban: főszolgabíró Csanády Sándor. — alszolgabirák : Komlóssy Antal, Bige Károly, ,■ Beliczay Ferencz, Miskolczy István és Servánszky Sándor. Miskolczi, Sántha alispánok és Servánszky szavazat utján, a többiek felkiáltással ajánltattak, és a főispán által a szerintei. ki is neveztettek. Egy magánlevélben elérkezett ide azon proclamátió, mellyet a ministérium, a királynak Bécsből el- i-t utazta s az országgyülésnek julius 2-ára kitüzetése és segély kérése iránt a nemzethez kibocsátott. Beöthy Ödön azt azon- L- nal felolvastatá, s lelkesítő szavakkal buzdítván a közönséget, A mindennemű ezüst- és arany-szereit felajánlotta. Leirhatlanul hatással volt mind a proclamátió , mind a főispáni beszéd. Lt Azonnal egy választmány neveztetett ki, melly az ajánlatokat 4. elfogadja és helyekre juttassa. Ez okozá azt is, hogy az engesztelődés jeléül Sántha György is többséget nyert, mi mégi tegnap máskép volt tervezve. A fordulat csak ma és csupán i. ezen okból történt. Különben is mártius óta hivataloskodása ps közméltánylásra talált. Kár, hogy a mozgó nemzetőrség to--c borzó helye Váradra is ki nem tűzetett. — Cs. J. — Máramarosból: gr. Vay Ábrahám főispán fi. májushó 7-én érkezett be Szigetre, elfoglalni a széket, melly||- ben 1845-ki jan.hótól fogva nem ült. E nap eseményei közül megjegyzendő, hogy a gróf ur az ünnepélyes elfogadásra azt is nyilatkoztató, hogy törvényes hivatalát s nem személyét illeti a nagy megtisztelés. Május 8-kán a megyeház udvarán volt a nagy gyűlés, mindenféle emberek jelenlétében. Sokan a főispán s mások sírbeszédeit, a követjelentést s uj törvényeket hallgatók komoly új figyelemmel. Mások Mánn József díszruháját bámulák. — Ajj,A világon ez igy megy! —Egy beszéd a gróf Vay 13 éves kor *•* mányzása alatti megelégedést s a 3 évek alatti viharok vihítrávali küzdést, másik Szentpály hivatalának sűrü antipathiakkák borultságát emlegető. — Jó, hogy darab idáig gyűléseket nem fognak tartatni. — Azon, a közönség nevébeni mondó- *b kákát nem ártana legalább pár napig közszemlére kitenni, .i hogy lássa kiki, hogy értelmezik a közérzést. — így meg- «;» szűnnének a közvélemény elleni diplomaticai oldalütések. — Ez nap délutánján a szigeti nemzetőrség, de még mindig fegy--*^ vertelen nemzetőrség, léptetett el a megyeház előtt,zene s dobon kíséretében. — Estve fáklyás zenét kaptak a követek.-----IQ. Jura György. — Zempléni felvidék. — Varannó. ,6 Folyó május 17-én hirdettettek ki főszolgabiránk által, — or- -kszággyülési törvényezikkeink. — Ekkor valónk szemtanúi, fh mennyire neveli , — a nép szokásas felfogásához alkalma- -j, zott eljárás, a bizalmat. — Örömtől dagadt kebellel néztük, milly bizalmasan helyze népünk, szeretett főbiránk szilárd , lelkületébe jövője reményét. A nemzetőrségi czikk helyesef elfogatása után, pár perez alatt, a közcsend s béke biztosító- -rsára, — e járás népességéhez elegendő, 70 számú nemzetőr- -iség, — osztálykülönbség nélkül, — önkénytesen alakult. Méltán meglepő lehet a nemzet előtt, hogy népünk, — fő-ver szolgabiránktól átalakulásunk óhajtott irányába vezettetve, — —fölfogta az egyenlőség nagy eszméjét, s örömmel fogadá se- os regébe a helybeli miveltebb izraelitákat. — De méltán is, és mert ezek , — midőn a közjót gyakorta eszközlő lelkes Mortovay Emma, Vladár Tamásnő, a zászló keresztanyjául küldött- el.