Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-05-30 / 69. szám

Bolhát, mert a császár irányában hűséget , ragaszkodást kell színlelnie, s bánkódó arczot mutatni a zavargásokra, mellyek a császárt távozásra bírták, s a hű Prágának ki­látásokat nyitottak merész ábrándokra. Másfelől a felsőház eltörlése és általános szavazat egé­szen érdekeik s óhajtásaik szerint történt , mert ha úgy marad, az örökös tartományok de facto szláv birodalom leendőek. Mit tett hát Prága ? Magasztalta május 15-ke eredményeit , kárhoztatta határozottan a kivívás módját! Ez a kecske és káposzta. Prága jól tudta mindig, mit csinál. Bécs sohasem. Sokan azt hitték, ha Bécsben a régi kormányrendszer megdöntetik, ha Metternich herczeg s hívei távoznak, minden nyelve van. Ez megtörtént. A bajok meg sem szűnnek , sőt Bécs állapota fokonként aggasztóbb. Mert meg van döntve a régi kormányrendszer, és hatalmasban áll Bécs felett a cseh befolyás. Ez azon örvény, miben Bécs elmerül. A május 26-iki proclamátió Bécsben a német és szláv érdekek bámulatos zagyvaléka. Egyszersmind fényes bi­zonysága , mi keveset értik a bécsiek saját érdekeket, s minő nyomatékkal foly be a szláv törekvés Bécs zavar­gásaira. Isten bocsássa meg Bécsnek az ő vakságát. Bécshez, a birodalmi ipar gyárpontjához, bennünket ipari, pénzügyi, kereskedelmi viszonyaink kötnek. Mi óhajtottuk a szövetséges viszonyt kölcsönös kímélet s ér­­dek­kiegyenlítés alapján fentartani, mi agriculturális és gyáriparos szomszédok közt természetes. Mi nem leszünk okai, ha Bécs számunkra e viszonyt lehetlenné teszi , ha gazdagabb birtokosait Pozsonyba, gyáriparosait a nyu­godt Pestre kergeti. Sőt meg vagyunk győződve, mint ezt ki is mondottuk, hogy monarchi­usabb nép ez időben nem létezik, mint a magyar; ez időszerint nincs a habsburgi háznak biztosabb trónja, mint a magyar;­­ ha uralkodó házunknak jöven­dője van, min nem kételkedünk, ez Budapestről van, hon­nan a magyarság erejére támaszkodva, azon keleti biro­dalmat megalapíthatja, melly összeköti a nyugati civili­­satiót a kelettel, a n­émetségnek erős szövetségese, az éjszak befolyása ellen szilárd védfal leend. .* Pest, május 29-én. A mi eljárásunk s a velünk birodalmi kapcsolatban élő németség eljárása között égnek és földnek különb­­sége van. Mivel többek ők , polgárisodottabbak mi : igy fejté meg a különbözés okát egy öreg barátunk. Mi elébb birtunk civilisátióval, mint culturával; •szomszédaink épen megfordítva; mi jogról, alkotmányról akkor birtunk felfogással, mikor még a szépről, jóról alig tudtunk valamit, mig szomszédaink imezekben búvárkod­tak, s amazokat még csak ízlelgetik. Őket a világmozgalom a tudomány laboratóriumában találta; minket a polgári élet nyilvános formái között. Mi kész practicai fejlődéshez alkalmaztuk már a tudo­mányt. Ez igér nekünk maradandóságot, s innen van , hogy caeteris paribus mi lehető rendben vagyunk. Vannak is ezért irigyeink, kiknek akkor lenne kará­csonya, ha mi ugyancsak zavarkodnánk, ha a dolgok új rendével élni nem tudnánk. Ha mi újabb meg újabb rendszereket kísértgetnénk, ha felforgatnánk azt, a­minek szilárdulni kell, jóaka­róink annak örülnének. Tehát. Minél több az anarchia másutt, annál inkább, mint eddig valánk, legyünk mi rendszeretők, összetartók, engedelmesek. Ezzel mutatjuk meg, hogy positív nemzet vagyunk. Ezzel fogunk elleneinken diadalmaskodni. A mi ren­dességünk az ő haláluk. « % Pest, május 29-én. — A Zamni olasz ezred helyébe feljött ilir katonaság közt irányunkban a legellenségesebb indulat látszik ural­kodni. A kaszárnyában — mint mondják — a magyarok ellen gúnydalok énekeltetnek , káromlások szóratnak, s Jellachich neve istenittetik.Továbbá az ilir fanaticus párt­nak köztünk levő emissáriusai az „a­r­a­n­y k­é­z“ czimü korcsmában csaknem naponként egybejöveteleket tartanak, mellyekben Jellachich nevét zene és zsi­­ók közt harsog­­tatják. A váczi utczai „F­i­a­s­k­ó“ czimü korcsmában pedig borral tradtáltatik az emlitett katonaság. Szemtanú­tól hallottuk, hogy tegnap este az ittas katonák a szokott­nál hangosabban kezdtek garázdálkodni, s midőn a ma­gyarokra szórt szitkaik és zajongásaik ellen több vendégek felszólaltak, a dolog majdnem tettleges kitörésre jött. Nem szeretnők, ha honunk fővárosában szemeink láttára kö-­özörültetnének a tőrök, mellyek létünk átmetszésre szán­­vák.­­ — Lelkes toborzóinknak egy csapatja tegnap a Szé­chényi sétányon volt. Vidámságuk és jó kedvük villany­­szerüleg hatott egy tenyeres talpas fiúra. Hazafiaink mo­hón kaptak a prédán, s csak hamar felcsapatták a robustus testalkatú polgártársat, s fejébe nyomták a csákót. A fiú arcza lelkesült volt, és iszonyú elragadtatásában szavakat Hazai mozgalmak: Pozsony, május 22-én. A magyar középponti vasút igazgatósága által hirdetett 6-ik rendszerinti részvényesek közgyűlése, kormányi biztos Kovács Lajos ur jelenlétében e mai napon tartatott meg. Az öszves számadás kivonatának, — az építések miben­létéről, — a Pest és Vácz és Szolnok közti vonalak forgalma eredményéről és azon intézkedésekről, mellyek a Morvaviz — pozsonyi vonal forgalmára nézve tétettek. A tett jelentések előterjesztése után, a részletes befizetések elmulasztása miatt a társaság birtokába visszaesett 439 darab ideiglenes részvé­nyekre vonatkozólag, határozatba ment , miszerint minden eddig rendesen be nem fizetett részvényekre az utólagos be­fizetés kivételképen és a szabályszerű jogelv csonkítása nélkül 6°/0 mulasztási kamattal együtt e folyó évi július hó­l­ső nap­jáig teljesíthető ; melly határidőnek lefolyása után azon rész­vények, mellyekre a befizetések nem történtek, a társaság ja­vára megsemmisítetteknek tekintetvén, az igazgatóságnak jo­gában állandó helyeikbe új részvényeket kibocsátani. A pályának Morva vizétől egészen a Tiszáig kiépítésére és forgalmi beruházásának tökéletesítésére nézve megkívántató négy millió forint biztosítása tekintetéből, az igazgatóság a magas magyar ministériumhoz azon kéréssel járult, miszerint az, ezen vállalat nevezetességét, mint országunk főközlekedési eszközét tekintetbe véve, a magyar középponti vasútnak négy millió pengő forintnyi segélyt nyújtani kegyes legyen. A magyar státuskormány magát erre késznek nyilatkoz­ván, azon biztatását kijelentette, miszerint egy milliót újonnan kibocsátandó státuspapirospénzben és három milliót státus­kötelezvényekben , három évi részletekben fizetve, a magyar középponti vasút rendelkezésére azon feltételek alatt adand . Hogy a legközelebbi országgyűlés választása után, a tár­saság ezen segélyért az országnak, vagy 5°/a az egész vaspá­lyára biztosított kötelezvényeket, évenkénti visszafizetés mel­lett adjon, — vagy pedig négy millióért részvényeket enged­jen át, mellyeknek a többiek előtt birtoki elsőbbségök , a ha­szonvételre nézve azonban a többiekkel egyenlőségök legyen; — vagy végre, hogy a Pestről Szolnokig vonuló vaspályát, részletesen meghatározandó feltételek alatt a magyar státus­nak által engedje. A magyar ministérium kötelezi a társaságot, hogy a se­gélyül adandó négy millió forintot a vaspálya tökéletes kiépí­tésére és felszerelésére fordítsa, fentartván magának, a társa­ság vagyonának kezelése feletti ellenőrködését, és a tett aján­lathoz még azon különös kikötését is csatolja, miszerint az igazgatóság hivatalos székét Pestre áttegye, és dolgait itten kezelje.­­ Megengedtetik azonban, hogy az igazgatóság egy­­ része, a pénzkezelés és részvények befizetése tekintetéből, Bécsben működhessék. A közgyűlés a magyar ministérium részéről a mondott feltételek alatt ajánlott segélyt hálás köszönettel fogadja. — Az igazgatóságát azonban oda utasitja, miszerint abbeli kéré­sével járuljon a ministériumhoz, hogy azon feltételtől, melly szerint a Pest-szolnoki vonalt az ország tulajdonául megsze­­­­rezhesse, elállani kegyeskedjék , — mivel az érintett pálya­vonalnak részletes átengedése mindenesetre nyomasztólag hat. A vállalkozó társaság ellenben késznek nyilatkozik, a sza­badalmában foglalt jogok és hasznokról, mellyek a magyar középponti vasút Debreczenig, Aradig, Tokajig, Kecskemétig sat. tovább építéséből származhatnak,­­ lemondani. Ha mindazonáltal a magas magyar ministérium a Pest-­­ szolnoki vaspálya megszerezhetési szándékától el nem állana, az igazgatóság igyekezzék feltételül legalább azt kikötni ,­­ hogy a társaság a Morvavíztől Pestig fenmaradó pályavonala, minden párhuzamos vonal, különösen a már régebben a Duna jobb partján tervezett vaspálya ellen, biztosittassék. Hogy a társaság azon nekie szabott kötelezésnek, melly­­ szerint az igazgatóság széke áttétessék, tökéletesen megfelel- je­hessen,— az igazgatóság öszves tagjai oda nyilatkoztak, hogy­­ miután köztök a legtöbben nincsenek olly helyezetben , hogy lakhelyeiket Pestre áttehetnék, hivatalos működéseiket leter te­szik, hogy így a legközelebb összehívandó közgyűlésben az új igazgatóság választása akadály nélkül megtörténhessék. Addig­­ azonban a dolgok folyamatát egész készséggel rendesen be­ f­i­zetni fogják. Hogy pedig mind a magas ministérium, mind pedig a rész-­­­vényesek, a segélyképen nyert négy millió forintnak részle- t­­es hovafordításáról felvilágosítást nyerhessenek, az igazga-­­­tóság részéről gróf Zichy Ferencz és Murmann Péter, a rész-­­­vényesek részéről Szitány Bernát, Szitány Sámuel és cs. k. ■ főmérnök Czermak Vilmos urak kérettek meg, hog a legköze­ fe lebbi rendkívüli közgyűlésnek előterjesztendő kimerítő dolgo­t gozatokat készítsenek. Említésbe hozatott továbbá azon rendkívüli és sikerdus­­­i segítség, valamint azon felette hasznos szolgálat, mellyel cs.l. k. tanácsos és ausztriai állodalmi vasutak felügyelője Schmidli Adalbert és cs. k. főmérnök Czermak Vilmos urak a vállalatit részére járultak. Végül a számadások megvizsgálása és a kögyülési jegyző- a­­könyv aláírása végett, a szabályok értelme szerint, a következőés három társasági tagok, úgymint Födes József, Spécz udvari ti tanácsos és Wodianer Móricz urak, — helyettesnek pedig Wiesenburg Antal ur, választattak meg. — ó -Becse, május 24 án. Kikindán a lázadó gonosz­­tevők közül már hat végeztetett ki. Legközelebbről egy kapu- m­­os, a volt vranyovai jegyző. Ó-Becsén a fenyitő­ törvényszék­­ a gonosztevők felett folyvást bíráskodik; a mintegy 272 rab­bi közül 60 kapott eddig elő ítéletet. Sok súlyos vétségü mé|||p hátravan. Négy a rögtönitélő bíróság ítéleténél fogva lakott. hl Ugyanez a napokban ismét összeülendő, s elébe még többen,min kik a Zákó megverésében, kerületi ház lerombolásában, többidi házak kirablásában s a botrai szőlőkben fekvő házak felgyújta­tásában részt vettek, fognak állíttatni. Ma délután két órakor akasztatott itt föl egy útonálló, a­­ki tegnapelőtt Becséről Tornyosra menvén, a becsei legelőnál egy fiútól két lovat erőszakkal elvett, s különben is ismert­: gonosz életű volt. Midőn a menet megindult, az álgyuk a pro­fi­ ezen készen álltak, fél zászlóalj gyalogság és fél osztály lo-ol­vasság volt kísérőben, s ugyanannyi benn maradt a város­ Bé­bán. —­ A törvényszék a piaczon felállított sátorban tartja-i üléseit. A Zanini ezredbeli zászlóalj f. hó 21-kén este érkezet­te meg. Örömmel üdvözöljük a derék férfiakat. E vidéken egymást érik a szomszéd tájakról érkező lázitái­ hírek. A becsei postáról több illy lapok s levelek kerültek­­­­ törvényszék elé. Egyike illy nyomatott leveleknek, mellyel­ ittlakó ó-hitü atyánkfiaihoz voltak intézve, hivatalos alakja bán a ,,karloviczi szerb nemzeti választmánytól“ jött. Általi«: tudtul adaték az illetőnek, miképen a f. évi május 1-én Kálaid­­oviczon tartott nemzeti gyűlésen Rajacsics József patriárchái/- nak, Suplikácz István ezredes pedig szerb vojvodának menet választatván, e választásnak ő felsége által leendő megerősitésésel egy Bécsbe menendő küldöttség fogja kieszközölni, miért h­a többen e vidéken lakók közül felszólittatnak, miszerint az1® a naptár szerint f. hó 1­3-kán Zimonyban , hol egy gőzös mám kibéreltetett; 19 én Zágrábban , 24-én pedig Bécsben megec jelenni ne terheltessenek. — Egyébiránt tudtul adatik az is­ s hogy a májushó 15-kére kihirdetett nemzeti gyűlés nem föd megtartatni. „Kelt Karloviczon az 1848-ik évi május 4-é­i tartott nemzeti választmány üléséből;“ aláirva Stratimiro­vics György s. k., elnök. — Dr. Panselics 8. k., Varszssa György s. k. vál. tagok. Csernovics Péter kir. biztos csak imént levelet küldöt­t Bácsmegye egyik főbírójához, mellyben az egész megyebítró létező tisztviselőknek szoros kötelességekké kívánja tétetne hogy a karloviczi törvénytelen gyülekezet tanácskozásaibi is résztvett s az illető községekbe visszatérő, úgy bármilí® alakban mutatkozó lázitókat folytonos éber figyelemmel is i­­sérve, a bujtogatási tetten kapandókat azonnal elfogattat­ván , vizsgálat s érdemlett fenyítés alá vétessék. Ennek w d­jesitése mindannyi szolgabiráknak kötelességül tétetett.­­ A petroveszelói zendülésben főszerepet vivő s jelenig fogva ülő K. A. óhitű lelkész nevére czimzett belgrádi szolg újság némelly számai átvizsgálásával a törvényszék által bízott sz.biró és tiszti ügyész beadák hivatalos jelentésében , mellyből kitűnik, 1­öz hogy ama lap állítólag Belgrádfába 492 sem talált; később azonban — midőn nemzetisége iránt kérdeztetek— kisült, hogy szóhoz nem jutása sokkal ter­mészetesebb alapon nyugszik, mint a lelkesülés, t. i. azon, hogy — siketnéma. — Szeretnek tudni, miért ne lehetne bizonyos ven­déglőknek, kávésoknak és c­ukrászoknak ét- és csemege­­lapjaikat magyar nyelven szerkeszteni, és miért ne lehetne magyarul tudó egyéneket venni szolgálatba. Egy a város közepén levő fagylalda — melly igen sok magyar pénzt veszen be — rendkívüli kitűnőséget bizonyit e germanis­­musi rokonszenvben.­­ — Ehret die Frauen, mondá Schiller; tisztelet a magyar, nőknek hangoztatjuk mi, midőn honunknak egy nemeskeblü leányát mutatjuk be. Ő nem nevezé meg ma­gát, mert mit tesz, kötelesség által parancsoknak tartván, jutalmat, dicséretet nem vár. Mi nem is dicsérjük derék polgártársnőnket, a szerkesztőséghez intézett levele leg­szebb tanúsága nemes keble érzelmeinek. A levél itt kö­vetkezik : Tisztelt szerkesztő úr! Mélyen érzem szeretett hazánk veszélyét, de érzem azt is, hogy annak megmentésére el nem halasztható té­nyek kivántatnak. Engem az ég a vagyonosak sorából kihagyott, s igy mit a haza szent oltárára letehetek, csak igen csekély. Legyen kérem olly szives, az ide csatolt arany nyaklánczot s hasonló pár fülbevalót a pénzügyi ministériumnak a fentebbi czélra elküldeni. Ezeket ked­velt férjemtől 3 év előtt jegy aj­ándékul nyertem, de mióta a mindenható gyermekekkel megáldott — kiket becsüle­tes honfiaknak felnevelni legkedvesebb feladatom — egyéb ékszereket könnyen nélkülözök, mellyeket jelennél soha jobb czélra fordítani szerencsém nem lehet. Pécsett május 22-kén 1848. — egy nő. Bizonyos hazafi a honvédelem érdekében azon re­ményben , hogy lovas seregre is fog történni toborzás, késznek nyilatkozott 12 lovas egyéni fegyver, ruha s lóval ellátva s még más egyéb jó feltételek mellett, 1 évre kiállítani. Szükség esetében a ministérium rendelkezése alá bocsáttatnak. Mind­azok tehát, kik mint kiszolgált ma­gyar lovas katonák, erkölcsi s épségi bizonyítványokkal ellátvák, s kitűnő, elszánt bátorságukról az illetők ta­núságot tesznek, jelentsék magukat június 15. és 16-án Pesten harminczadutczai Szlatini házban. — Azon esetre, ha harczban rokkantakká válnak , azon arányban, mint magukat kitüntették, holtig kitartást fognak kapni. Az egyetemi orvosi­ kar, — az orvos-ügy-reform érde­mében — 1. évi junius 12-én délelőtti 10 órakor közgyű­lést tartami.­ — 11­é­c­z­e­y Imre orvoskari jegyző. A királyi magyar természettudományi társulat e­f. 1848-ik évi junius hó 3-kán délután 5 órakor saját szállsán évnegyedes tisztújító közgyűlést tar­tana , mellyre a tisztelt tagtársak szívesen­­meghivatnak. — Pesten, máj. 29-én 1848. — Dr. Kovács, titoknok.

Next