Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-06-02 / 72. szám

zésében a Beschid-ministérium Sárim pasáéval váltatott fel, ime ezen reactió olly jól gyümölcsözött , hogy mindjárt a­ásodik napon Orosz- és Törökország között defensiv és offen­­­­szövetség köttetett, mellynek tartalma oda megy ki, hogy orosz kivonatára Törökország a Dardarevákat bezárni ké­­pes, ellenben Oroszország a Porta kívánságára a dunai fejede­­tségekbe seregeket küld. Illy időjelek eléggé intenek az éberségre. Nekünk, ha a kellemetlenebb véletlen által meglepetni nem akarunk, a késnünk nem lehet. Consulra van szükségünk, ki Kon­­ítinápolyban vagyonunkat és iparunkat védje, s ki közvet­­politikai érdekeink tekintetéből a szükséges ellenőrködést korolhassa. A török a magyar nevet még el nem felejté, s emlékezetében vannak a Hunyadiak a Báthoriak, a tyik, s csak azon csodálkozik: miként enyészhetett el a flan olly büszke nemzet? Adjunk valami jelt életünkről, űzzük meg őt, hogy még nem tűntünk el a föld színéről, ink nem fog ugyan rettegni, mint óriás szomszédjától, de éntkezik-e abból , hogy nem fog tisztelni. Egy 5000 k­i­földü ország elég nagy arra, hogy becsültessék. — Kon­­­tinápoly ápril 80-án 1848. — Kiss László, Erdély, Kolozsvár, május 27. Királyi biztos­chner Antal tegnap délután, senkitől sem sejtve, és csöndességben megérkezett. Adja az ég, hogy mint jó királyi biztos távozzék el körünkből. Az országgyűlés közelgése mindenütt kezd már lát­­ni. Unió-zászlók lengenek a háztetőkön; az utczákon ezek robognak el telve, érkező vidékiekkel. Feszülten a mindenki a napot, melly Erdély sorsa fölött fog ha­lni. A követek közül is sokan megérkeztek. W­e­s­­ényi Miklós, Kemény Dénezs már­ik óta körünkben vannak. Wesselényi érkezésének bizonytalan lévén, nem fogadható a nép azon fényes é élettel, mellyre készült vala. Mint halljuk, az ország­mas ifjúság közelebbről nagyszerű tisztelkedést ter­vt számára. A székely ifjúság tegnap délben, unió-zászlókat le­­ttva vágtatott be a piaczra. Éljen-kiáltásokkal fogadá­s. Azóta a élénkség növekedik közhelyeinken, min­­isz fárma, vitatkozások, zaj. E zajból egy szó meny­­■j megrázó hangon: unió minden áron. ref. főiskola udvarán nem rég ifjúsági gyűlés tarta­sz unió-csarnok- és megnyitásáról folyt­a­tkozás. Majd küldöttséget neveztek ki a magyar­lak elfogadására, s aláírást nyitottak az alakulandó aj hadsereg segedelmezésére. Herényi a magyar ministérium küldötte reggelre s Ik. 1Hazai mozgalmak: D­ebreczen, május 26-kán. Tegnap végződött in­apig tartott tisztujításunk minden zavar nélkül. A régi nokok közül 3 lemondott, egy kimaradt, íme itt az új adar névsora. Polgármester: Poroszlai Fridrik­­k­­ó , Nagy Sándor; Törvényszéki tanácsnokok : Bay­­tván, Nagy Mihály, Komlóssi László , Csathó István, Károly , Plansmid Károly ; közigazgatási tanácsnokok : I János, egyszersmind főkapitány, Kovács Lajos, Kom­­mre, Kafka Károly, Csáthy Károly, Tikos István; jg­y­z­ő­k : Szabó Bálint és Kiss Lajos; a 1­j­e­g­y-Nagy Lajos és Böszörményi Károly; főügyész:­­ Károly; alügyész: Király József; Telek­­:­ Szőnyi Lajos; telekbirói segéd : Győrfi ; rendőr­kapitány: Szabó Márton; a 1­k a­­nn­y : Szentgyörgyi Elek ; kapitányi jegyző:­­ János; vásárbíró: Bodó Sámuel; levél-00 k : Bogdán Dániel; számvevők : Lengyel bíb Fiók Sándor ; kiadó : Joó József; tiszti ás­o­k : Kain Albert és Tegze Imre ; e­r­d­ő­m­e­s- I Márton Károly; mérnök: Kádár Ferencz ; m­e­­­z­t­o­s­o­k : Nagy Mihály és László Sándor; erdő­­­sok: Debreczeni Dániel és Szabó József; m­á­­­a i­d­­s : Megyesi Károly. Sebészek: Láposi Lajos Boczki Pál. A toborzást a polgármester maga kezdte kiár többen mint két­százan adtak kezet. Készülnek gegyülést hívni össze, mellyben a ministérium iránti i­rodalom nyilvánittassék. A ministérium a csend, rend fenntartására nézve sehol nagyobb rokonszenvvel b írunk, nem találkozik. —­i Tisza-Földvár, május 30-dikán. A Tiszá­énál határos gyalui és istvánházi pusztákon, ugyszin­­aomszéd Kürth helység határában a tavalyi sáskatojá­­n ü­ltek! A múlt évben nehány száz s ezer hold kukorica meglepvén a sáskák, s daczára minden kigondolható kiseknek meghonosulván, miután minden kukoricza­­i árával együtt elpusztítottak, tojásaikat a földhasú­­a s rögök közé töménytelen mennyiségben lerakták e Ezen földterület a múlt őszszel több szomszéd községek­re erejével fölszántatott, hogy a lerakott tojásokat fél­tően, azok összeszedessenek , szóval a sáskák kiirtá­stla mos erő­s munka fordittatott. Mégis ez idei májusi i ,­ az ott maradt tojások kikeltek, és most vetéseink rop­­ninyiségben vannak ellepve azon földterületeken, s az i£gő elemek milliárdjai pusztítólag nyirbálgatják virág I­nyos tábláinkat. Épen ma sereglettek össze legelőször többi 100 ft, Emődi Dani havonként 5 ft Petőfi Sándor elárve­helységek lakosai a sáskahad elnyomására, egyesült erővel kaszálják a vetéseket, felgyűjtik, azután számos koronákkal rohanják meg a veszélyes földtért, majd végre szalmával meghintvén lángokkal, üldözendik halálra a még apró, de azért igen fürge sáskatábort. Hány határ eshetik még áldozatul e telhetetlenül dúlni szokott bogár­seregnek, míg felnövekedend­­nek, s a nap lángtányérát elsötétítve tovább repülendenek az ikirek táborába. — Ifj. Váry-Szabó S., ref. lelkész." — Zólyommegye. Beszterczebányán, máj. 25-én tartott bizottmányi ülésünk a legbuzgóbb hazafiui lelkesedés­nek volt szinhelye. Felszólittattak ministeri körlevél által e megyének fiai is, hogy járuljanak az áldozat szent oltárához , hogy megismerve nagy hivatásukat, egyesült erővel ápolják a a zsenge szabadságot , s védjék a megnyert alkotmányt. Zólyom közönsége, midőn a szomorú eseményeket tudató mi­nisteri felhívás előtte felolvastatott, a hazaszeretet tiszta lel­kesedésével ragadá meg az alkalmat, legszentebb kötelességé­nek egy részét lezávhatni. Az ajánlatok mimódoni beszedé­sének elrendezése vétetett legelőször tanácskozás alá. P. Gy. másod alispán úr indítványára, az ajánlatok összeírása s átvé­tele a megye mind hat kerületi szolgabiráira bizatott. Magok mellé veendik minden helység legnagyobb befolyású s közbi­­zalmu négy egyénét, nehogy a kívánt czél eltévesztessék olly egyének kiküldése által , kik a nép bizalmát nem bírják. K. J. cath. lelkész indítványára a lelkészek felhi­vatnak , miként a környülményeket a népnek papi széke­ikről hinn elmondva , azt az áldozásra buzdítsák. — Az aláirás a teremben megkezdetett. — Szokott lelkesedéssel emelé legelső szavát a megye első alispánja R. J.— Elmondá a legbensőbb felindulás szivreható szavaival, a számosan egy­­gyütteknek, miként ez eseménydús kor legsulyosb napjaiban emelé őt e megye bizalma elnöki székébe. De minél nagyobb úgy­mond-e súlyos veszély, annál nagyobb a buzgóság, melly hivatalos eljárásaiban kitörésre serkenti. Elmondá, miként az, mit hazánknak szentelünk , közvetve a megyére s önma­gunkra hozandja meg malasztos áldását. És számot vetve ma­gával, hogy mit nélkülözhet, bemutatá ajánlatát, mellyet a haza oltárára letenni kíván. Számos nagybecsű ezüst edénye­ket s éteszközöket tett le. Nyakáról leoldá arany lánczát s arany óráját; levoná pecsétgyűrűjét ujjáról, s azon szavakkal tévé le : „Ezt is nélkülözhetem, midőn hazám kívánja.“ — Bemutatá végre tisztelt nejének , a lelkes honleánynak ajánlatát is, egy nagybecsű arany karpereczet. Ünnepi és elragadó volt a lelkesedés, mellyet a jelen­tett elő­idézett. Mindenki tehetsége szerint sietett leróvni a tartozást, mellyet a haza szent ügye reá­vetett. Felkelt egy ősz honpol­gár, tiszenkét gyermeknek gondos atyja, s a nemzet nagy ügyének két aranynyal áldozott; jövő aratásra tiz kiló búzát ajánlván. Bruckner János, szeleczi mészáros, ezüst gombjait szedte le dolmányáról. Az osztrolukai jegyző ezüst óráját, s baráti emlékül kapott ezüstös pipáját adta át. Szülői hatalom alatt álló ifjak aranygyűrűiket vonták le ujjaikról. M. I. lel­kész 10 pft mellé egy orosz rubelt ajándékozott a hazának. Nagyszerű pénzbeli ajánlatok is történtek. Másod­alispánunk 150 p­ercokat adott. A jelen volt mintegy 53 személytől 2000 pft gyűlt össze. Besztercze városánál is szép adakozások tör­téntek. Lelkes hölgyek is részt vesznek a nép áldozatrai buz­­titásában, s hol nemeskeblü hölgyek tolmácsolják a haza iránti édes kötelességet, ott az eredmény nem lehet sikerte­len. — M. Gy. — Esztergomváros május 23-iki ülésében fel­olvastatott a belügyminister közsegélyezést tárgyazó körle­vele. A felhívás hazafius lelkesedéssel fogadtatott. Minden lakos, czéhek s más társulatok felszólittatnak, hogy önkéntes ajánlatokat tegyenek. Az ajánlatok beszedésére a város ne­gyedeiben külön-külön választmány neveztetett. Május 24-én és következő napjain tisztválasztás tartatott. Ebben megmutatók, hogy a polgári elem érett a szabadságra, s a tisztválasztást egy választott polgár­elnök elég képes rendben és csendben vezetni. Besze János azon bizodalom­­nak, mellyel polgártársai őt az elnökséggel megajándékozták, teljesen megfelelt. Ezért a tisztújítás befejeztével polgártár­sai közelismerésével jutalmaztatott. A választás eredménye ez : Polgármester: Takács István ; bíró: Maurovich Rezső ; kapitány: Kakass István; alpolgármester: Licsner József; AUSZTRIA, B­é­c­s, máj. 20-án. Tegnap a ministéri­um olly nyilatkozatot intézett a fővároshoz, mellyet a kor­mány programjának tekinthetünk. Eleje ezen hivatalos ok­iratnak a múltakra vonja vissza a közönség figyelmét, s min­den intézkedésekben kimutatni igyekszik a szabadelvű szelle­met s a reform ama hittanait, miktől sem az április 25-ei alkotmány tervében, sem a későbbi rendelményekben, soha nem távozott el az igazgatás. A nyilatkozat practicusabb ré­sze, annak vége, melly következőleg hangzik: csak közbizo­­dalom alapíthat erős kormányt, s csak erős kormány védheti az ország érdekeit. E bizodalmat joggal igénylik a minisze­rek , valamig a rájubbizott hatalom kezeikben nyugszik. Kinyilatkoztatják egyszersmind, hogy az április 25-ei alkot­mány által biztosított szabadságot szilárdul megotalmazzák; a későbbi engedmények közül egyiktől is teljes elismeré­­söket nem vonják meg; kizárólag az országgyűlését tekin­tik alkalmasnak és hivatottnak, az organikus törvények s intézmények életbeléptetésére; az országgyűlésnek minél ha­­marabbi kinyitására a fővárosban a rend és béke fentartása által egész erejökből törekesznek; a monarchia egyes részei közt az öszhangzást előmozditandják; határozott szándékuk, mind az anarchiát mind a reactióra törekvést minden hatal­mukban álló eszközökkel gátolni, s e két veszély közül akár­­mellyiknek terjedésekor tárczáikat hordani nem fogják, vég­tére ígérik, hogy legnagyobb buzgósággal igyekeznek ő fel­ségét mentel előbbi visszatérésre rábirni. — T r i­e s­z t. Az idegen hatalmak consulai május 24-én nyilatkozatot intéztek a szardíniai aladmirálhoz, mellyben e városnak ellenséges hajóhad általi megtámadtatása ellen hatá­rozottan tiltakoznak. A német szövetség és státusok consulja még e mellett tudtul adta, hogy minden megtámadást a né­met szövetség elleni megtámadásnak fog tekinteni. Annál felötlőbb az elvitorlázott hajóhadnak másodszori megjelenése május 27-én. OLASZORSZÁG: Peschiera ostroma május 19-én elkez­dődött. A vár ellen 200 álgyu intéztetést, s rövid idő alatt sok pusztítást ten. A lombardvelenczei harczterekről több kie­melni való tudósításaink nincsenek. Ellenben azon még két­séges hírt hallottuk , hogy Turinban ellenforradalom ütött volna ki, mi Károly Albert helyzetét igen alkalmatlanná tenné. NÉMETORSZÁG, Frankfurt május 25-kén. Többek közt az alkotmányozó nemzeti gyűlés által két fontos bizottmány neveztetett ki. Egyik a munka, kereskedelem és ipar kérdésében, másik az alkotmányterv elkészítésére. Az utóbbikban más ismert kapacitásokon kívül Mittermayer, Beckerath,Dahlmann, Welcker,Beseler, Blum és Bassermann tűnnek föl. A névlajstromból ítélve, méltán remélhetjük, hogy a német birodalom közjogi tekintetben szép jövőnek megy elébe. Az alkotmánykészítő választmányban szintúgy nincs képviselve a reactió, mint az utópia, melly ragályként kezdett Németországon elterjedni.­­ Magyarország küldöttei, Páz­­mándy és Szalay, 25-én jelentek először meg a gyűlésben, és nagy kitüntetéssel fogadtattak. Gagern fölolvastatá István főherczegnek s a magyar ministériumnak fölhatalmazását, mellyben a két követ missiója ekként definiáltatik : elkül­dettek mint Magyarország követei a német parlamenthez, „hogy a Magyarország és német státusok közt létező barát­ságos viszonyoknak politicai és kereskedelmi tekintetbeni fentartására s erősbitésére törekedjenek, a kölcsönös önálló­ságnak, szabadságnak és az anyagi érdekek előmozdításának alapjain. FRANCZIAORSZÁG. Nemzeti gyűlés máj. 22-én. A nemzeti gyűlés ma igen rövid ülést tartott. Több indítvány az illető bizottságokhoz utasíttatott. Hosszabb vitatás volt pusztán csak a boradó fölött , melly indítvány, minden vele járó javaslatokkal együtt, letétetett. Trelat indítványára a nemzeti műhelyek gyámolitása végett egy millió frank, szava­ I lIUUlti u n 1 UUVA^ Vi* g J C l­Uiou * V0VHH \J 0 J un Lili V 11 Qlill ^ DliH’li zás utján, megadatott. Egy más indítvány, melly hasonló czél­ból harminczhárom megyének nyit hitelt, sürgetőleg a köz­munkás bizottsághoz téteték át. Holnap Olasz- és Lengyelor­szág ügye jön elő. János; levéltárnok: Sziegler József; telekbiró: Gyurkóczy József; számvevő: Mekler Ferencz; főorvos: Palkovics Károly; sebész: Cserne János. Ezenkívül még 82 képviselő választatott, kik közt legtöbb szavazatot Besze János nyert. Folytatása a haza védelmére tett ajánlatoknak a R­a­d­i­­cal körben: Tisza Domonkos 3 ft, Vecsei Sándor évenként három évre két forint, Királyi Pál havonként három évre 2 ft, Riszner József évenként három évre 2 ft, Kán Ágoston évenként három évre 4 ft, Halász Gusztáv 2 arany, Gőbel János 20 frt, Vörös Imre 10 forint, Bánóczi József 20 ft, Radó János 10 ft, Dalnoki Lajos 30 ft, Kajdácsi Istv. évenként három évre 5 ft, Jakovics József évenként három évre 1 ft, Gyurkovics Mátyás évenként három évre 10 ft, Decsényi Lipót évenként három évre 3 ft, Gosztonyi Lajos havonként egy évre havi pénzét 5 ft, Trefort Ágoston SOS vezett könyvei árát 68 ft 23 kr, Magyar Mihály szinte 10 ft 8 kr, Birányi István szinte 10 ft 8 kr, Jóni Tivadar havon­ként három évre 5 ft. — Miske György és neje két gyertya­tartót, két czukortartót, hat csemegekést, tizenkét kékzsá­­molyt, mind ezüstből és egy arany óralánczot. Külföldi hírek. SPANYOLORSZÁG. Sevillában május 13-án a guada­­lajara ezred egyik zászlóalja ezen fölkiáltással : éljen a köz­társaság ! kirontott a laktanyából, s egyesítvén magát néhány lovaskatonával, a város főbb utczáin nagy lármával végig vo­nult. Később a főpolgármester lakát támadta meg, de ott hát­ranyomatott s elszéleszteték, mig végre a többi katonáktól ü­ldöztetve, a portugáli határ felé vonult. Mivel a lázadás ve­zére közel rokona volt egy úrhölgynek, ki szoros viszonyban van az angol követséggel, azon gyanú támadt, hogy messze terje­dő cselszövény van munkában. Bulwer tehát, ki már több okok­ból állott rész lábon a spanyol kormánynyal, e hírnek Mad­ridba érkezésekor rögtön útlevelet kapott olly parancsolattal, hogy 48 óra alatt a fővárosból távozzék. Szerkeszti: Csengeri Antal éa Kemény Zsigmond, 115­4

Next