Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-06-06 / 75. szám
keletkezendő más nyelvű hírlapokba, legalább kivonatilag, is be fognak küldetni. Megtartandó szabályul jelentem ki: 1- er. Miket a törvény és szokás eddig díj mellett rendelt kihirdettetni, azok a Közlönyben is díjért közlendők. A díj tehát annak rende szerint beküldendő: 2- ér. E körlevelem vétele után minden hivatalos hirdetmények hozzám intézendők , a borítékra íratván : „Közlönyt illető.“ A naponként megjelenő Közlöny ára a 1. esztendő hátralevő hét havára Budapesten 7, postán 8 ezüst forintban állapittatik meg. Kelt Budapesten, május 20 ikán 1848. Szemere Bertálán, belügyminister. X. A belügyminister felhiván értekezésre a gyorsírókat, a Budapesten levőkkel akként végzett, hogy az állodalom részéről rendszerezett dijt húzván évenként, ezen felül az országgyűlés folyama alatt, napi és irnoki dijt huzandanak, s e szerint jutalmuk a munkához képest növekedik. XI. A jászkun kerület közönségének s Heves megye első alispánjának jelentése szerint, a múlt őszszel megtelepedett sáskáknak minden szorgalom, figyelem s költség ellenére elmaradt tojásaiból, f. hó 19-ke körül nagyszámú sáskafiókok keltek ki, s a vetésekben már is szembetűnő pusztítást okoznak. Miután könnyen megeshetik, hogy a sáskatojások, azon megyékben, mellyekben múlt őszszel a sáskasereg letelepedett s pusztításokat tőn, gyökeresen ki nem irtathattak; s hihető, hogy a kikelt fiókok, szárnyra kapván , az ország többi részeit is ellepik, amint egy részről a felül nevezett hatóságok a már kikelt fiókok kiirtására mindent el fognak követni, úgy önök , ragaszkodva a m. k. helytartótanács m. é. 38,338. sz. alatt kibocsátott utasításában kijelölt módokhoz, előzőleg oda munkáljanak, hogy, ha e megyében sáskák mutatkoznának, azoknak eltávolításában vagy kipusztításában minden eszköz felhasználtassék, és amennyiben netalán tojásmaradványok matkoznának, azok, vagy a már kikelt fiókok kipusztítása iránt a fentirt utasítás és saját tapasztalásuk szerint czélravezető eszközökhez és módokhoz sietve nyúljanak, és engemet időről időre mind a veszély terjedéséről, mind annak szünéséről értesítsenek. Kelt Budapesten május 26-kán 1848. Szemere Bertalan, belügyminister. A földmivelési ministériumból. A hírlapok azon mellékleteire nézve, mellyek a hírlapoknak kiegészítő részét nem képezik, rendeltetik : 1-er. A hírlapi mellékletek a hírlapokkal ezután is , csak az eddigi meghatározott díjfizetés mellett küldethetnek szét: 2-et. A killy mellékleteket valamelly hírlappal szétküldeni kíván , köteles az illető postahivatalnál, a szétküldetni kívánt mellékletekért eső díjt előre lefizetni, egyszersmind pedig az illető lapok szerkesztőségének vagy kiadójának írásbeli megegyezését előmutatni arról , hogy a melléklet hírlapjának szétküldését nem ellenzi. 3-or. A szerkesztőségnek vagy kiadónak ezen nyilatkozata , a postahivatalnál, melly által a melléklet szétküldése eszközöltetik , megtartandó. 4-er. A hivatalos tárgyú külön mellékletek szétküldése a szerkesztőségek előleges értesítése nélkül is eszközöltethetik. Krighamer János pesti 30-i ellenőr nyugalmaztatott. A vallás- és közoktatási ministertől I. A karloviczi érsek s metropolitának. Midőn nagyméltóságod engemet az Újvidéken tartandó értekezletről tudósita, nem máskép tünteté elő azt, mint a vélemények központosításának , a bekövetkező egyházi gyülekezet előkészítésének békés eszközét. E helyett azonban, miként közönségesen tudva van, s maga nagyméltóságod i. e. 405-ik sz. alatt kelt levelében előadja, amaz értekezlet, a magyarföldi gör. n. egyesültek nagy részének részvéte nélkül, idegenekből is szerkeződve, Karloviczon akkép és olly dolgokba vegyült, a mikép s a mellyeket sem törvényeink, sem az 1779. évi julius 16-án kiadott szabályok, sőt magának a keleti egyháznak elvei sem engednek meg, a minthogy az ellen magának ezen egyháznak magyarföldi hívei nem szűnnek meg folytonosan nyilatkozni. Minélfogva mind a patriarcha-választás, mind a mód, mellyel az létetett, törvénytelennek és érvénytelennek, ezennel kimondatván , nagyméltóságodnak rendelem , a mint következik: 1) Hahogy az egyházi gyülekezetnek Temesvárra júniusnak eszerinti 15 éve történt áttételét, a nádor királyi helytartó ő fönsége által, az én előterjesztésemre 1. évi május 15-ről kiadott rendelet értelmében még ki nem hirdette, azt haladéktalanul 24 óra alatt, a legszorosabb felelet terhe alatt, saját költségén küldendő sürgönyök által hirdesse ki. És e szerint 2) Nagy méltóságod azon kivánatának, hogy az egyházgyülekezet még junius 15-ről is elhalasztassék, és Temesvárról Karloviczra visszatétessék, hely nem adatik, annyival inkább, mivel a karloviczi törvénytelenségek még szaporították azon okokat, mellyek az egyházi gyülekezet áttételét kívánták. 518 3) a felsége, a magyar és kapcsolt országok királya, már az 1779. július 16-án a keleti egyházhoz tartozó magyarföldiek biztosítására kiadott nyilatkozványában is, kiszabta azon formákat, mellyek szerint ezen egyház kivánatai előterjesztessenek; midőn pedig a legújabb törvényeket szentesitette , sanctiókép kimondotta — a mit a nagyméltóságod tudtáladand híveinek, — hogy ő felségének rendeleteit mindenkoron és minden kivánataik iránt a ministérium útján veendik. 4) Miután az országgyűlésez. évi július 2-ára ki van hirdetve, egygyel több az ok, miszerint az egyházi gyülekezetet — a már kijelölt helyen és időben — megtartani kell, minthogy az valósággal is meg fog tartatni azok által, kiknek ottan törvényesen helyük van , s kell, hogy jelen legyenek. Minden más törekvések, mellyek e congressus kebelén kivül keresnek létert, törvényteleneknek s a rendbontás fokozatához képest megbüntetendőknek nyilváníttatnak, és ollyanoknak ki is hirdettessenek. A kormány minden , a koronához tartozó népfajnak s igy a szerbajkuaknak is jogait őrizni fogja, de nem fogja tűrni, hogy a magyar földön egyik népfaj a másik fölött, sőt ugyanazon fajnak egy része a másik rész felett, mint Karloviczon történt , ugyanazon egyházban előnyökkel éljen ; a kormány igyen elnyomatottnak pártjára kél, és minden engedetlenség ellen tudand a maga rendelvényeinek foganatot szerezni. Budapest, junius 3-án 1848. H. A miskolczi tanítóképző intézetnél, Mester István lemondásával megürült egyik tanszék szabályszerű betöltéséül, a kassai tan. főigazgatóság előtt tartandó pályázat f. é. szentmihályhó 1-jére tűzetett, honvéd zászlóaljak elrendezési tanácsából ezennel köztudomásul adatik, hogy a honvéd öltözetéhez megkivántató posztó, vászon , bőr , sinórzat és paklonynemü kelmék szállítása végett, csütörtökön, azaz f. hó 8-án a nevezett tanács ügyteremében szabadsajtó utczai szabadsajtóudvar házban, árverés útján szerződés fog köttetni; ennélfogva mindazok, kik a fennemlített kelmék szállítását felvállalni akarják, a kitűzött hely- és időben személyesen vagy megbízottaik által jelenjenek meg. Egyébiránt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy e szállítási szerződés és árverés csupán a két pesti honvéd zászlóalj szükségeire szorítkozik , a többi zászlóaljakra nézve pedig, hogy a Pesten kül lakó kereskedők és gyárosok is részt vehessenek benne, f. hó 15-én fog tartatni. Pest, junius 5-én 1848. Mészáros Lázár, hadügyminister. Felszólítás. Az önkénytes magyar honvédsereg számvevői hivatalához a hazai nyelvben tökéletesen jártas és gyakorlott, jóviseletü több egyének kivántatván, kik számvevői segéd minőségben havonkénti 30 pft díjjal és téli hónapokban 3/4 öl tűzifa illetménynyel; ezenfelül érdemeik szerint egyenesen a haditanácsban is alkalmaztatni, s illő pótlékdíjjal jutalmaztatni fognak. Mindazok, kik a fennérintett tulajdonokkal ellátva, ezen hivatalba lépni kívánnak, ezennel felszólíttatnak, hogy magokat, bizonyitványaik előmutatása s lakásuk feljegyzése mellett, az országos haditanács gazdasági osztályánál, személyesen vagy írásban mielőbb jelentsék. Budapest, junius 4-én 1848. Gr. Széchenyi István, Baldacci, helyettes ministerelnök. Nem hivatalos rész. Pest, junius 5. Nincs szó nemzeti létünk annyi nagyszerű tényei közt, melly jelenleg akkora érdekkel birna, mint az unió, melly már egyszer valóság jön. Ez hozta meg nekünk annyi fájdalmas évek után a kedves viszonlátásban éltünk legszebb gyönyöreit. Abban rejlenek jövőnk, nagyságunk és boldogságunk éltető reményei. Illy érzelmekre gerjesztettek erdélyi testvéreink küldöttei, kik Innsbruckba sietve távoztak, az unió szentesitése végett. Királyunk aláirása bizonyosan igen kevés nap alatt Pesten leend, mert az uralkodó ház, állásának és jövőjének egyik főtényezőjét, mint mi is , az unióban keresi. Ministériumunk a kormányzás átvételére már lépéseket ten. Néhány rövid óra, és Magyar-Erdélyben a mostoha, zsarnok idők okozta távollét után ismét egy test leendő mint volt lélekben egy mindenkor. Pestnek ez most minden öröme , vigsága, boldogsága. Minden egyéb tárgy, bármilly fontos is, elsilányul , gondolatunkban, érzelmeinkben az unió előtt. Hű tolmácsa ezen kedély hangulatnak lángeszű költőnknek, Petőfinek érzett gondolatdús versezete, mellyet nekünk szíveskedvén átadni, sietünk azt, mint egyik jeles művét közleni. Hisszük, ezzel, igen kedves dolgot teszünk olvasóinknak. Két ország ölelkezése. És az idő eljött, bár nem hamar, De nem is későn még, midőn A szent imádság meghallgatva jön, Midőn egygyé lett mind a két magyar! . . . . Ki eddig a porban hevertél, Légy üdvözölve kebelünkön, Erdélyi Oh nemzetemnek drága szép testvére, Simulj, simulj testvéred kebelére, A mellyben a szív most olly édesen ver . . . , Légy üdvözölve százszor, százezerszer ! Mi jól, mi jól esik ölelkezésünk, S mégis mi ilyen sokáig késtünk! .... De mindegy, mindegy, feljött végre A késedelmes nap az égre, Melly összesimult arczainkra süt, S örömkönyüket szárit mindenütt. Oh nap, ne bántsd e könnyeket, Mellyek most pilláinkon rengenek, A mellyeket Öröm csepegtetett; Hagyd a világnak végeiglen Ottan ragyogni szemeinkben, Hagyd ott ragyogni mindég .... Magyar szemekben ez olly ritka vendég! Együtt vagyunk és együtt maradunk ! Nincs isten és nincs ördög, a ki ismét széjjel birná szakitni Ölelkező karunk. Egy volt a bölcsőnk, koporsónk is egy lesz, Ha majd leszállunk a holt nemzetekhez .... De én nem félek többé a hálálól, Viselje bármiilyen csalárdul A változékony sors magát, Sebet kapunk talán, de nem halált. Jöhetsz, most már jöhetsz, vihar, Nem rettegjük már haragod, Két ország egygyé olvadott, Kétélű kard lett a magyar, Melly jobbra is vág, balra is vág, Es jobbra-balra majd érzik csapását ! S te, lelkem, szállj a királyhágón által Érzelmeimnek tündér világával, Es szórd el ott e kincseket, Ajándékozz meg ifjat, öreget, Hadd gazdagodjék mindenik meg, De legszebb részét add a székelyeknek! Csókold meg a székely fegyvereket, Azok csókodtul tündököljenek, S azoktól nyerj te hős erőt, Melly úgy tündöklik a világ előtti S ha bejárod a völgyeket, Röpülj föl s állj meg bérczeik felett, S, hogy megismerjék a rónák fiát, Játszál szemekkel, mint a délibáb s Petőfi Sándor. tj. Pest, jun. 3-án. Folytatjuk az uj és régi lapok feletti szemlét. Az Erdélyi Hiradó, régi derék szerkesztője Méhes Samm, kezeiből ifjabbakéba ment át; Ocsvai Ferenczet — a jeles: a régi szerkesztőt — személyesen s mint valódi szabadelvű és tudományos készületeiből ismerjük. Remélhető, hogy az Erdélyi Hiradó, régi jó hírnevét kezei közt nenfelte, fentartandja, sőt ezután mint az unnált Erdély legtekindtélyesebb orgánuma, napi kérdéseink kifejtése körüli kerdusan és a censura kötelékeiből kibontakozott többsíc szőrös erővel fog munkálni. A Hiradó az erdélyi, metóc már győztes ellenzék legkitűnőbb neveit számítja dolgozótársai közé, úgy, hogy a benne közlötteket bátran terkinthetjük a tiszta reformer párt elvei kifolyásának.—Szilágyi Ferencz az újabb események közepette azt gondola hogy, ha M u 11 és J e 1 e n czimű lapjának első czímét is hagyja, azzal eddigi bűnei alól is absolváltatik, hanem9i közönség pár malheur másként gondolkodott, s azt mondá, hogy a melly Jelennek ollyan Múltja volt ma a Szilágyié — az életre nem érdemes. Ez rövid história azon érzékeny történetnek, melly a Jelen czimü pjticai hírlap kéthetes működésének gyászos halálával űződik. — Az Ellenőr uj radical lap, megjelenilozsvárt Kővári László szerkesztése alatt. Becsületese fekvésül a régi nehézkes írásmódból kivetkezett szanyelvű lap. Szerkesztője Erdély statisticájára nézve — a munkát nehezítő körülményekhez képest — becses dolgozókat bocsátott közre. — Életképek nem jobbak ez előtt, s ez a legnagyobb dicséret, mit róla mondatunk. Két szerkesztője Jókai és Petőfi, a mártus 15-diki pesti mozgalom fővezetői. A lap minden hi letristiai lapjaink közt legérdekesebb. Különösen 11lik az Életképek becsét Petőfinek versei, mellyek újólag itt jelennek meg. — A Divatlap is becsüetes irányú lap. A szerkesztő, mióta nemzeti ruházatba letti —túlságosoknak nevezett —agitátiós diadalt értett frakkot visel és politizál. — A Morgenröds a márcziusi napok után cosmopolitaságából lehagyott, is véve az Ungarns melléknevet. Pár hetek előtt ,hiábán egyszerre megszűnt, s azt gondoltuk, hogy is valahára bekövetkezett, azonban csak tetszhalott , mert néhány napok után ismét előállott, de a világétt megújult erővel, de sőt a mielőbbi feloszlásnak mű jeleivel. Egyik visszalépett szerkesztője a szerkesztői és, piszkos mystériumainak röpirat általi leleplezésétől , a Reformban. Qu’elle bruit pour une omelette! —i. — forma néhai Honderű romjain emelkedett feliskesztői Nádaskai és Zerffi, néhai Morgenrötheisták.