Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-05-26 / 66. szám

éntek 66. Május 26. 1848. igjelenik e lap minden héten hatszor : vasárnap, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton; félévi előfizetés a’ két fővárosban h­ázhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán loo­ákban hetenként k­é­t­s­z­e­r küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai szabadsajtó udvarban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, velütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főposta-hivaltal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pgö kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 pgö kr számittatik. Hivatalos rovat. Polgártársak! Midőn forrón szeretett hazámba megérkeztem, ezennel idenekelőtt ajánlom magamat azon nagy nemzetnek, ilynek királya által szentesített közbirodalma emelt fé­­es hadügyministeri polczára. Átlátom állásom és teendőimnek e haza jövendőjére fon­­óságát , s bár igénytele­n személyem mélyen érzi, hogy nagy várakozásnak talán nem fog tudni minden tekin­­ben megfelelni, de legyenek meggyőződve a felől, így én minden tehetségeimet és perczeimet szeretett szám­ boldogságára fogom szentelni , felhívom egyszer­ű id­e­hazának minden polgárait, hogy engem nehéz­­adatomban bölcs belátásaikkal elősegíteni tartózkodás nlkül sziveskedjenek. Pest, május 24-én 1848. Mészáros Lázár, hadügyminister. Az igazságügyi minister a királyi curiának. Az igazság gyorsabb kiszolgáltatása tekintetéből, a ■. curiánál következőket láttam szükségesnek : A hétszemélyes tábla váltó-osztálya ezentúl napon­kint tartson üléseket. A váltó-osztályon kívül, a­mennyire csak lehet, még a­ tanácsban üljön össze a hétszemélyes tábla, polgári b­üntető ügyek felett ítélendő,­­ és pedig mindaddig m­ég szükséges leend, különösen a büntető perekben tör­­műszünetek alatt is. A királyi tábla ezentúl az úrbéri perekben is felebb­­z­éli bíróság leendvén, ott egy állandó s rendes úrbéri irály alakittassék, mellynek külön állandó előadói lesz­ik , s ezen előadókhoz , mind a számvevői hivatalból m­ind pedig a volt helytartó-tanácsnak eddigi úrbéri dol­­ikkal foglalkozott némelly egyéneiből, ha szükséges rsnd, újakból is, segélyszemélyzet fog adatni. Ezen úrbéri osztályon kivül a kir. tábla mindenesetre még két, sőt — ha a szükség úgy hozza magával — há­­gy tanácsban üljön össze, s foglalkozását különösen a vivádi perekben, valamint szintén az úrbéri osztály is­­ úrbériekben törvényszünetek alatt is folytassa. A váltófeltörvényszék hasonlóul két tanácsban fog fentui folyvást összeülni. — Magától a törvényszéktől eseményt kívánok az iránt: nem volna-e czélszerű e két nácsra nézve, hogy az egyik folyvást s kizárólag váltói a másik pedig csak csődperekkel foglalkozzék. Hogy pedig a k. curia ekkképen több tanácsokra oszol­­asson, szükséges , hogy annak állandó rendes tagjai megszaporittassanak. Ugyanazért: A hétszemélyes táblának, — mellynél a főherczeg ná­­k­', mint ő felségének az országbéli távollétében telj­­írtalmu királyi helytartója, semmi esetben nem elnököl-­tt, — rendes elnöke az országbírója leend. — ezen el­nkön kivül, az ország prímásával együtt, kit, ha a most ises primási szék betöltetik is, egyéb foglalatoskodásai okán engednek a bíráskodásban résztvenni, — harmincz­­i­om egyházi s világi tagokból álland, kik között öt vál­­t előadó leend. A kir. tábla fog állani, elnökén a kir. személynökön rvül, szintén harminczhárom egyházi s világi tagból, kék között négy tag állandóul és rendesen az úrbéri pe­piket fogja előadni. Az úrbéri osztályhoz kir. személynök­­ nevezzen ki a tábla tagjai közül egy állandó elnököt, s az általam alább kijelölendő előadókon felül még két fszbk­ót. A váltójeltörvényszék állani fog az elnökön felül még­­y rendes alelnökből és tizenegy tagból. A hétszemélyes táblához, kir. táblához és váltófeltor­­onyszékhez f. hó 21-én történt kinevezéseket azon meg­jegyzéssel küldöm át a kir. curiának , hogy e hétszemél­y­8 táblánál eddig volt számfeletti három közbiró: Vághy Terencz, Széll Imre és Bay György urak — valamint nintén a most kinevezettek és a közelebb kinevezendők­­ — egyaránt rendes tagoknak tekintendők. A hétszemé- rífis táblához még hiányzó egy ország zászlósa, az egy­­iszi rendből hiányzó egy tag és a világiakból hiányzó ■ggy tag s ezek között különösen két váltói előadó, —­s­amint szintén a kir. táblánál hiányzó egy papi s három alági tagok, közelebb fognak előterjesztésemre ő fönsége ír nádor s kir. helytartó által kineveztetni; — ugyanakkor romost ürességben levő itélőmesteri hivatal is betöltetik . ~ Az úrbéri osztályban előadók leendenek : Olgyay Ti­­t­u­s, Balla Endre, Toperczer Ödön urak, a negyedik meg­­nevezendő. * Az 1807 : 10-ik czikkelynek rendelete, melly szerint fjskir. curiánál minden oda felebbvitt s ott folyamatban ivő perek szigorán megtartandó sorozat szerint volnának elítélendők, már hosszabb idő óta meg nem tartatott. Leg­egyszerűbb volna ugyan a pereket mostantól kezdve az említett törvényben kijelölt sor szerint venni vizsgálat alá, de mivel a vizsgálandó perek száma felette nagy, s azok között számos olly per van, mellynek felvételét a felek csak azért nem sürgetik, mert már maguk közt rég meg­egyeztek, és így az illy­ pereket is sor szerint vizsgálat alá venni nemcsak szükségtelen idővesztés volna, hanem az egyesség által már megnyugtatott felek között könnyen újabb zavart s egyenetlenséget is támaszthatna : felszólí­tom ezennel a kir. cuk­at, terjesszen előmbe javaslatot az iránt, mikép lehetne, a most említett bajt is elkerülve, a sorozatra nézve úgy intézkedni, hogy minden kedvezés vagy megkülönböztetés nélkül a perlekedők a felhívott 1807 : 10-ik t. ez. értelmében sorszerint nyernék el az igazságkiszolgáltatást. Addig is pedig szükségesnek tar­tom azt, hogy azon sorozat, melly minden törvényfolyam idejére megállapíttatik, nyilván kifüggesztessék és szigo­rúan megtartassék. Ezen felül pedig naponként kifüggesz­tessék azon perek sora is, mellyek következő napon a ki­rályi vagy hétszemélyes táblánál megvizsgáltatnak. Azon szokást sem tartom czélszerű­nek, hogy a kir. táblánál minden előadónak külön pertára van, s azt min­­deniket az előadó által megbízott egyének kezelik, kik minduntalan változnak, s minden ilyen pertárban külön folyó száma van a pereknek, s midőn magok az előadók is változnak, s egyik vagy másik per az előbbi pertárból elvéve, más előadónak adatik át, a zavart elkerülni gyak­ran alig lehet. Szükségesnek tartom tehát, hogy egy összes nagy pertár alakittassék, mellyben minden, akár felebbvitt, akár a ki­. tábla előtt folyamatba tett polgári s bűnvádi perek egyesittessenek. Úgy mindazáltal, hogy külön helye, osztálya és folyó­száma legyen a táblai pe­reknek , külön a felebbvitteknek s ezek közt ismét külön a polgáriaknak, külön a bűnvádiaknak. Az egész per­tárra egy állandó , rendes fizetéssel ellátott, hites főper­­tárnok, s a szükséghez képest több — szintén állandó s fizetéses pertárnokok viseln­ének gondot; ezek volnának felelősök az egész kezelésről, ők adnák ki az illető feleknek vagy ügyvédeiknek térítvény mellett a pereket, minden­ről rendes jegyzőkönyvet vezetnének ; az ítélet alá bo­csátott pereket is ők adnák az elnök rendeletére az elő­adókhoz. — Intézkedjék a királyi curia e szabálynak czélszerű végrehajtása módjáról, s nekem az iránt tegyen tudósítást. Pesten, május 25-én 1848. Deák Ferenc zs. igazságügyi minister. ti. A helybeli főtörvényszékekhez, az igazságügyi mini­ster előterjesztésére, következő egyének neveztettek ki a nádor kir. helytartó ő fönsége által: A hétszemélyes táblához közbirákká: Noszlopy I­g­n­á­c­z, eddig sopronyi váltótörvényszéki elnök s C­s­á­­szá­r Sá­d­o­r, váltói előadóvá : Laczko­v­ics Ján­os, váltófeltörv. ülnök. A királyi táblához : Olgy­ai T­i­tu­s, Tope­r­c­zer Ödön, Tolnai Károly, Bálla Endre, Kende­­lényi Károly, Nagy Lajos (Kecskemétváros fő­­birája), kik közül Olgyai Titus, T­op­erczer Ödön s Bálla Endre úrbéri perekben lesznek előadók. A váltófeltörvényszékhez előadó közbírákká: S­­­e­tt­­ner György, Katinek­ Károly, Zlinszky János és Joannovich Döme. III. Az eperjesi kerül.­táblához, az igazságügyi minister előterjesztésére, Bükk Zsigmond elnökké, Tu­­ránszky Péter pedig ülnökké neveztetett. Ministerelnöki hivatalos közlés. Kinevezések a ministerelnöki hivatalhoz. Ministerelnöki titoknokká, a főherczeg nádor királyi helytartó által a ministerelnök előterjesztésére kinevezte­tett : Jászay Pál. Iroda-igazgatóvá: K­u­t­h­y L­aj­o­s , fogalmazóvá: Térey Ignác­z. A kereskedés-, ipar- és földmivelés ministerétől, illető helyekről érkezett hivatalos közlemények szerint az oláh fejedelemségben, jelesül Braila és Galaczban, legújabban járványos cholera ütött ki, és noha ez az 1831-ks évben uralkodott jár­ványnyal egybehasonlítva, eddig jellemére nézve állítólag szelidebbnek találtatik — mi abból kitetszik, hogy Galaczban 40,000 lakosból nyolcz nap alatt csak 30 egyén esett áldozatul, — mind­azáltal , hogy e betegség, ha honunkban is megjelenne, az országot készületlenül ne érje: olly orvosi egyének, kik már az 1831-dik évben uralkodott cholera alkalmával is tapasztalatokat szereztek, jelesül [Eckstein Frigyes, Tor­­may Károly egészségügyi tanácsnokok és Plósz Lajos bu­dapesti gyakorló orvos, a hely­szinére kiküldettek olly utasí­tással , hogy a mostani járvány tüneményeit az 1831dik évben uralkodott járvány jelenségeivel egybehasonlítva, e részben ismereteket gyűjtsenek, egyszersmind a használt gyógymódok sikeréről tudomást szerezzenek, s a tapasz­taltakról folytonosan jelentést tegyenek. A törvényható­ságok pedig, a kellő orvosi és ápolási segély iránti gon­doskodásra eleve figyelmeztettek.­­ Egyébiránt kijelen­tetik , hogy ha a cholera hazánk határain belül mutatkoz­nék, minden olly sikernélküli intézkedések, mellyek a betegségnek múlt izbeni megjelentekor csak rémülést okoztak, a kedélyeket felingerlették, és az országban a közlekedést gátolták, kerültetni fognak. Budapesten, 1848-ik évi május 24-én. Kik a honvédi nemzetőrseregben leendő alkalmazás végett l. Baldacci ezredeshez imák, leveleiket bérmentesíteni szi­veskedjenek. -V Nem hivatalos rész. Pest, május 26-án. Mikorra lapunk Kolozsvárra jut, az unió már dia­dalát ülte Erdély utosó országgyűlésén. Mint a dolgok állnak , Erdély törvényhozóinak csak együtt kell lenni, hogy az ige — balsorsunk egyedüli vi­gasztalása — testté váljék. Azonban ne ámítsuk magunkat, az egyesülés , a két testvér egybeforradása, ez idő szerint kölcsönös védelmű rendszabály a véd és daczszövetség nehéz idők előérzeté­­ben, de koránsem győzelem még ! A magyarságnak századokon át küzdenie kellett, hogy maradhasson. Isteneink nem eléglették meg századok szenvedéseit. Itt állunk a végső élethalál csata előtt. Nincs mit takarjuk, kimondá melegebben mint bárki, már fönséges nádorunk, hogy a haza veszélyben forog. E haza földe marad örökre , de veszélyben forog a ma­gyar faj. Nincs ez különben. A crisis, melly az egész test minden erezetén keresz­tülvonul , vagy egy új élet első vajúdása, vagy a nem­zetélet végvonaglása. Magyarhon elérte önállását, függetlenségét, százados küzdésért a pályabért. Engesztelő áldozatként szabad föl­det, egyenlő jogot, közös teherviselést nyújtott a nép­nek. És ime Horvátországban az ilirek tettleg elszakad­nak . Bánátban a szerbek falunk ellen támadnak. Magyarország Erdélylyel egyesülni akar. Az unió meg­lesz. Ez olly bizonyos, mint nap az égen. Megadja Er­dély saját népének a szabad földet, jogegyenlőséget s közös teherviselést. Fogják-e Erdély különfaju népei úgy viszonozni a testvéri osztályt, mint Magyarhonban az ik­rek? Tán igen, tán nem ! A szászok mozgalmiról híreket közlöttek lapjaink, s noha Szeben mindent elkövet, nyakunkra felidézni min­den részt, nem hiányzik még a szászok közt is a józanabb elem, s meglehet Frankfurt hangulata erőre kap köztök is, s eszökre térnek a szerencsétlenek, kik velünk meg­éltek eddig, s most, hogy csak elmerítsenek, veszésre szánták el önmagukat. A balázsfalvi gyülekezet május 15-kén megtartatott. Vett tudósításunk szerint 15 ezer oláh esküdött Ba­­lázsfalván a szabadság mezején. Előttünk az esküforma. Előttünk az eredmény az oláh nemzet petitiójában. Átadjuk olvasóinknak szórul szóra mint következik. Az oláh nemzet kívánja: 1. Hogy alkotmányos nemzetnek nyilatkoztattassék. 2. Hogy az oláh egyház minden felekezetkülönbség nélkül (unitus és nem unitus nevezetek eltörlésével) füg­getlen legyen minden más idegen ajkú egyháztól, és ru­­háztassék fel azon jogokkal, mellyekkel élnek a többi fe­lekezetek egyházai. Minden évben egyházi zsinatai legye­nek , vegyesen a polgári renden levőkkel, és ezen vegyes zsinat válassza a maga püspökeit. A balázsfalvi érsekség állittassék helyre A püspökök, mint kir. hivatalosok, az országgyűlés tagjai legyenek, ha a többi felekezetek püs­pökei is azok lesznek, úgy szinte a káptalanok is képvi­selve legyenek. 3. Az úrbéri viszonyok megszüntetését, minden, az úrbéres részéről történhető kárpótlás nélkül, úgy szinte a dézma-eltörlést. 4. Az oláh nemzet kívánja a kereskedési és iparűzési szabadságot, minden akadályok, u. m.­ezések és egyéb kiváltságok eltörlésével; úgy töröltessenek el minden a 109

Next