Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-06-01 / 71. szám
Csütörtök Június ], 1848 Megjelenik e’ lap minden héten hatszor vasárnap, csütörtökön, pénteken és szombaton; félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 6 frt 30 fr, a’ kiadóhivatalból elhordva 6 frt, postán borítékban hetenkénthírt szorító jöle 8 frt, kevesebbszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai szabadsajtó udvarban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt minden kir. j átszhiivataloél.*^ Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főposta-hivaltal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények feletetnek’s egy 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pgö kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 pgö kr számittatik. JKS“ Előfizetési felhívás a „Pesti Hírlapra.*6 Megjelennek e lapok hetenként hatszor. Előfizetési ára félévre Budapesten házhozhordással boríték nélkül 6 ft 30 kr, a kiadóhivatalból elhordva 6 ft, postán hetenként 6-szor küldve 8 ft, kevesebbszer küldve 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni a Pesti Hírlap kiadóhivatalában (szabadsajtó-utcza, szabadsajtó udvar 583. sz. a. földszint) és minden postahivatalnál. Landerer és Heckenast, a Pesti Hírlap kiadó-tulajdonosai.|| Hivatalos rovat. I. A „Pesther Zeitung“ 684. szám alatti hasábjaiban folyó hó 23-ikról kelt olly nyilatkozat áll, melly némelly eszméi, kifejezései s következtetései miatt nem hihető — minthogy már számos ellennyilatkozatot hallottam , — hogy az, az összes Budapesten tanyázó haditiszti karnak kifolyása lehetne; ennek következtében ő fölsége által szentesitett állásom szerint az illetőket kérdőre vonatni, s eredményéről annak idejében a közönséget értesiteni fogom. Budapest, máj. 31-én 1848. Mészáros Lázár s. k., hadügyminister. v n. Tudósitom ezennel a magyar koronához tartozó hadsereget , hogy jövendőre nézve más ezredekbeli pártfogolt áthelyezéseket, az ezredbeli érdemek mellőzésével, valamint azon egyének előléptetését is , kik az ezred nyelvét nem beszélik , minden kitelhető módon gátolni fogom. A katonai határőrvidékre nézve egyúttal még azt is nyilvánítom , miszerint az ottani ezredeknél egyenlő tulajdonok mellett az ott szülöttekre tekintet lesz. — Gazdasági tisztjeik pedig hivatalaikban meghagyatnak. Budapest, május 31-én 1848. Mészáros Lázár s. k., hadügyminister. . . HL Értesítem ezennel a határőrvidéket , miszerint a határőrvidékiek pereit illetőleg hadi törvényszéket fogok felállítani, melly mind azon pereket, mellyeket eddig az illető főhadi kormányok, és a bécsi udvari hadi tanács intézett el, fellebbvitel útján megvizsgálandja. A polgári perekre nézve pedig az igazságügyi miniszer szükségesnek látván , hogy az iránt, váljon a határőrvidékieknek polgári magány-jogviszonyai mikép rendeztessenek el, és itélőszékeik és felebbviteli bíróságaik mind a szabad községekre, mind a többiekre nézve is miként alakitassanak, magok a határőrvidékiek, éspedig mind a polgári, mind a katonai rendűek meghallgattassanak, ugyanazért felszólítom az illetőket, hogy mindezen tárgyak felől javaslatokat készítsenek, és azt az igazságügy-ministerhez küldjék be; ezen felül javasoljanak egy-két alkalmatos egyént, kik mint tanácsosok az igazságügyi ministériumnak törvénykészitési osztályában 2500 párt fizetéssel fognak alkalmaztatni, s a beküldendő javaslatokból, és egyéb segéd-eszközökből kimeritő törvény-javaslatot késziteni. — Budapest, május 31-én 1848. Mészáros Lázár s. k., hadügyminister. gyár névtől elszakithatlan hü és hűségben legszilárdabb oszlopát lelendi. Ő felsége kegyelmesen s a legbensőbb köszönettel fogadé ezen egy szabad, nagylelkű s a hűség esküjétől átható nemzethez illő nyilatkozatot, forrón óhajtván azon pillanatot, melly hű magyarjai közé vezetendheti, de meghatározását a jelen körülmények még nem engedik. Innsbruck, május 26-kán 1848. Pest, május 31-én. Herczeg Eszterházy Pál külügyminister gr. Batthyány Lajos ministerelnökhöz : Ő felsége urunk királyunk, hivatalom és királyi helytartónk ő fensége s a magyar ministeri tanács külön meghagyása következtébeni ideérkeztemről tegnap este értesülvén , ma délutáni egy órakor különös meghallgatás végett kiváló kegyelemmel fogadni méltóztatott. Diszteljes megbizatásom s keblem sugallata szerint a magyar nemzetnek ő felségéhez s dynastiához, hű ragaszkodását, tőlem kitelhetőleg tolmácsolandó, bizonyossá tevém ő felségét, miszerint a mostani magyar nemzedék méltó ivadéka erdődeinek kész életét s vérét áldozni királyáért. Ezen hódolatteljes kinyilatkoztatással összekapcsolom a magyar nemzet abbeli kérelmét, miszerint ő felsége felséges családjával együtt Magyarország székvárosába jőni, s ezáltal a nemzet nem körülmény szülte, hanem régi, az uralkodóház magyar trónjával egyidős óhajtását teljesíteni méltóztassék, jól állván, hogy fiúi szeretettel s nyílt karokkal fogadtatni fog; mert valamint erős a magyarnak hite, miszerint királya felkent személyében hazája dicsőséges jövendőjének legbiztosabb zálogát kirondja. Úgy büszkén elmondhatja, hogy az uralkodó ház a ma Nem hivatalos rész. Pest, május 31-én. Utczáink zengnek, de az ujonczok dalától. Közkamaráinkat meglepte, de az áldozathozók seregének zaja. Harczra készülünk, ha meg kell annak lenni. Oly időben kiki folytassa a maga mesterségét; nem igy szólunk többé : a szabadságnak vagyunk adósai, hanem azt mondjuk : lételünk ellen, integritásunk ellen támadoznak, meg kell azt védeni. Erősbítsük magunkat, s ahol az új viszonyok alakulása sebeket hagyott, enyhítsük. Pest a haza fővárosa. Ez nyugodt magában; az itteni német polgárok abban különböznek a bécsiektől, hogy őket a szabadság készen találta; érdekeiket értik; együtt élünk, egyet akarunk. Ha van nyugtalanságunk, csak mások miatt van; azok miatt, kik természetes szövetségeseink volnának, s mégis idegen istenek felé gravitálnak. Nagy vaksággal van az megverve, aki be nem látja, hogy most minden forrongás, minden újabb meg újabb experimentáció annyi, mint Prágának szolgálata, s Prága annyi, mint a reactió és annak szörnyei. Budapest tudja ezt, s azért, mint a bölcs tanácsié, megelégszik a jelenvaló jóval, s építeni akar, miután sok a rom. De a vidékekre is különös figyelmet kell fordítani. A vidékeknek rendbehozása, a megszűnt viszonyok után az újaknak szilárdítása, szóval az a mesterség, melly az eddigi földesurakat és az eddigi jobbágyokat egy néppé teremtve, melly ne egymás ellen, hanem együtt és egymásért éljen és haljon, ez a mesterség a valóságos várerősités. Hosszú mesterség, mondjátok. Mind igaz, de nem lehetetlen ; a legnehezebb az, hogy Magyarországban legyen szabad a föld és az ember, nyerve van már. Ezt az érdemet a nemességtől el nem vitatja semmi erő, valamint nincs erő , melly a régi viszonyt visszaállíthassa. Mi elvérezhetünk mindnyájan, ha úgy van írva a sors könyvében; de hogy viszonyaink visszaálljanak, azt nem fogjuk többé elérni. Nem is akarja senki e hazában, s azért nálunk a reactiónak nincsenek csatlósai az aristocratiában, mert belátta az , hogy annak úgy kellett lenni, s hogy máskép nem leszen többé már. Miért van hát az aristocrátia arczában a szomorú vonás? fogjátok kérdezni. Azért van, mert azt tapasztalja, hogy áldozata nem úgy eredményezett, a mint képzelé. Nagyobb elismerést, erősebb, általánosabb csatlakozást várt a néptől, s csalatkozott, mert a szabadság nevében allodiumaihoz nyúlnak, a szabadság nevében zavarognak, nem mindenütt, de sok helyen. Mi azt hisszük, erre készen kellett lenni. Nehezebb dolog erkölcsöket teremteni, mint sok ember gondolja, s mi még e tekintetben is mások felett szerencsések vagyunk. E népnek nevelésére alig történt valami, s mégis, ha mindent számbaveszünk, kevesebb expiálni valója van, mint kinevelt szomszédainknak. Aztán csak vallja be az aristocrátia, hogy benne is van hiba; az új viszonyokhoz ő sem bír még erkölcsökkel. Ahelyett, hogy búsuljon, hallgasson, és levetettségével azt éreztesse, hogy tán nem is tőle jövének az áldozatok , nyíltnak, őszintének, beszédesnek, csatlakozónak kell lennie a nép irányában. Mit félnek egymástól, akiknek így vagy úgy, mégis csak együtt kell élni, firól fira, ha isten is úgy akarja. A jó kép potencirozza az áldozatot. A falak lehulltak, el kell vegyülni. De vár e tekintetben a ministérumra is teendő. A népnevelést most nem is említjük, hangyamunka az, biztos hatás, de soha nem csattanó. Közelebbi tényezőt kívánunk, közelebbi kórjelenségek ellen. Mondottuk már, hogy a vidéki bajok oka az, mert a tulajdon eszméje az emberek fejében megzavarodott. Tisztába hozására mi biztosabb és közelebb álló módszert nem tudunk, mint az evaluációt. Mert ennek érdemét nemcsak abban fektetjük mi, hogy ugyancsak lélek szerint kivesse a veszteségeket, hanem az eljárás hatásától várunk sokat; midőn a végrehajtó hatalom biztosai egy időben, és szerte az országban az evaluátió foganatosítása által egyszersmind kinek kinek kimutatják, a mi az övé; a nép tudni fogja, hogy mi volt a becslés tárgya, és mi nem; a közös viszonyok iránt felvilágosíttatik; s azzal a tulajdon szentesittetvén, az egyformásitás boldogtalan vágya meg fog szűnni. A végrehajtó hatalomnak e műtétele minden további kísérletnek útját vágja. — Pest, máj. 31-én. Színházunkban tegnap Hugó Victor „A király mulat“ (le roi s’amuse) czimü hirneves drámája adatott László javára. A darab Alcibiades természetével bir, kiről írva van, hogy erényeiben mint bűneiben classicus volt. Közönség a szokottnál számosabb, élvezet a szokottnál nagyobb, s Egressy (Triboulet) játéka a szokottnál gyengébb volt. — A ponyva-irodalom rendkívül gyarapodik. Utczáink szögletei torzképekkel, röpiratokkal és napi kisebb alakú lapokkal vannak elbarikadozva. Az újdonság utáni szomjúság olly borzasztó fokra hágott, hogy közelebbről a városi színház előcsarnoka alatt — mint hajdan Lesage Diable boiteux-je utósó példányáért — valóságos baj vitatott az Ungar mellett kijött „Dér 26-te Mai in Wien“ben foglalt forró hirekért. — Épen most vonul el ablakaink alatt az önkénytesek egyik csapatja; 6 czigánylegény húzza rá, hogy szinte tánczol bele a kövezet (honny soit qui mai y pense) s rúgja rá egy barna fiú amúgy magyar miskásan. E csapatnak fele bő gatyás polgártársakból áll; derék köpczös fiuk mind egy szálig, kiknek szemejárásától is megfutamlik a gyáva. — A nem rég iderendelt, s nemzetiségellenes symptomairól magát csakhamar megösmertetett, Leopold fh. nevet viselő ezred, ma délelőtt szállott a gőzösre Komáromba átköltözendő. A hadügyminiszer ezen rendelkezése hihetőleg öszveütközéseket előzött meg az ezred és a nemzetőrség közt s minden tekintetben teljes méltánylatot érdemel. Mint halljuk helyökbe a Vasa nevet viselő erzred jön, min csak örvendenünk lehet. — „Bersenyi összes műveinek Döbrentei által eszközölt elegáns kiadása 5 pftról 2 ft 20 krra szállíttatott le, mi által nagy költőnk classicus verseit a kevésbé vagyonosak is sajátukká tehetik. A begyülendő összegből 100 ft a haza oltárára fog tétetni. Miért is az 5 fitos példányok eladását magokra vállalt polgártársak, a náluk évek óta heverő összegek mielőbbi beküldésére kéretnek, mellynek elmulasztása esetére a kiadó név szerint fölhívni fogja a tovább is késedelmezőket. Hazai mozgalmak: •Uj vidék , május 28-án. Sietve s röviden közlöm önnek azon tényt,a Telly szerint tegnap, azaz május 27-én délelőtt 11 órakor Mitroviczon és Zsupanjen a jó és harminczadi közös pénztárakat a bán rendeletére elfoglalták, hasonlókép a Rajovaszellait is, az elsőben 14 ezer, a másodikban 26 ezer kft. volt, megjegyzendő, hogy a hivatalnokok a pénzt önkényt kiadni vonakodván, az ottani parancsnok ezredes által katonai erő használtatott. Szerbiából az eddig átjött vagy legalább itt tartózkodó szerbek száma 2—300-nál több nem igen lehet. Vucsics szerb minister azon parancsolatot intéző hozzájuk , hogy fegyvereiket rögtön tegyék le s térjenek vissza, ellenkező esetben többé haza nem bocsáttatnak. Épen most hallom, hogy egy Dlaudi nevű pesti lakatos 1 314