Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-08-02 / 123. szám
tetni. A szászok akkor nyakukba borultak, hívén, hogy így oláh segedelemmel az uniót megakadályozhatják. Mi történt volna aztán velük, ha az oláhok 4-dik nemzetté lettek volna? Most már ama gondolat nevetséges voltát belátják. — Tartok tőle azonban, hogy, habár az oláhok elkülönített politikai nemzetiségének lehetlenségét belátják is, ezen elismerésükben mind a mellett még sem mentek annyira, hogy azt is belássák, mikép egy olly állodalomban, millylyen most a magyar, hol a legkülönbözőbb nemzetiségek egészben és egyenként, nagyobb részint egymással igen nagy vegyületben laknak, mindnyájuk nyelvi igényeinek kiegyenlítésére semmi más útmód nincsen, mint egy közös politikai nemzetiségbeni és egy állodalmi nyelvbeni megállapodás, saját nemzetiségek és nyelvek használatával ; és aztán ezen körökben, mellyek nem állodalmiak , annak használhatásával beelégedni. Egy illy állodalmi nyelv elismerése szükségéről a szászokat mi legkevésbbé világosíthatjuk fel, midőn ők ezt, mikép tudjuk, az ő vegyes municipiumukra nézve is követelik. Bár belátnák ezen követelés hasztalan voltát, és vele felhagynának. Bár ne kívánnának egyet-mást vaktában, csak azért, mert kezeik közt históriai jogok vannak. Politika, igazságosság és az egészre a tekintet, hogy mikép lehessen azt minden népiségek megelégedésére összetartani, többet nyomnak, mint csupa históriai jog. Egy szépen rendezett állodalom tagjának lenni, mint hasonló a hasonlók közt, sokkal hazafiasabb gondolkozásmód, és egy illy állodalom javára a históriai jogot feláldozni, hazafiasabb cselekedet, mint az érintett állandó gondolkozásmód szerint, csak magára s csak a magáérti cselekvésre gondolni. Bárcsak egyszer már a szászok gondolkozásukban és cselekvésükben, a nagy egésznek, mellyhez ők is tartoznak , hasznát vennék fel álláspontul . A szűkkörü szász állásponttal, melly sem a magyarokat, sem az oláhokat ki nem elégiti, ők a jelenben többé be nem érhetik. — Ekkér beszéltem én nektek, ahol csak utamban fogékonyabb lelkekkel érintkezésbe jöttem. Hanem milly nehezen válik meg az ember, kivált a féltékeny szász a megszokott dolgoktól ! „Hát, mondának ők, a királyok, kik minket behívtak, nem biztositották-e nekünk nemzetiségünket ? és nem kötelességünk-e nekünk ezt megótalmazni ?“ Csupa félreértés! Igen, kötelességtek azt ótalmazni, de csak azon korlátok közt, mellyek annak megótalmazására elégségesek, és nem tovább. De ti uralkodni akartok, ti egy más állodalmi nyelvet akartok felállítani, úgy, hogy ha a magyar, oláh vagy szláv azt hiszi, hogy neki kötelességét, mint magyar státuspolgárnak, a magyar nyelv megtanulása által teljesítenie kell, ti ő tőlök kívánjátok , hogy mihelyt az állodalom azon részében megtelepszik, melly „a Szászok földének neveztetik,“ minden politikai jogokat egyedül német nyelven élvezhessen. Gondoljátok meg, hogy többé nem egy compact német népesség vagytok, és többé nem vadon által vagytok környezve. „De mi, így szóltok, száz meg száz oklevelekkel igazolhatjuk azon jogot, hogy a mi földünkön egyedül mi vagyunk a nemzet.“ Hát a nemesség, nem épen olly okleveles históriai jogon birt csaknem az egész országban minden telket és földet, és jogainál fogva nem egyedül tette-e a nemzetet? És ő a földet a felszabadított jobbágynak ajándékozta, és ezt, az alkotmány korlátai közt, magához felemelte. A nemesség engedett a szükségesség és igazságosság szavának. Ezen szó előtt a ti füleitek be vannak zárva ? „A horvátok az ő földjükön külön nemzetiséget követelnek, és azt meg is fogják őrizni, hát mi is miért ne tennék ezt?“Ne hasonlítsátok magatokat a horvátokhoz. Az ő országuk kapcsolt ország, vegyetlen népességgel, melly tizszerte számosabb, mint a szászoké Erdélyben, és zárt tömegben együtt laknak, mi alatt ti, a ti szétszakadozott helyzetetek mellett, még az oláhság által is elözönölve vagytok , valamint jelentékeny számú magyarok is laknak közöttetek. Ugyan legyetek figyelemmel a helyzetre, népességre és az egész iránti kötelezettségtekre. Engedje ön, hogy ezúttal levelemet bezárhassam. Egy közelebbi levelemben, a szászok kedélyeibe fogom önt bepillantatni, hogy milly aggodalommal vannak ők helyhatósági jogaikat illetőleg eltelve. Rá fogunk itt jőni, hogy ha a szásznak, régi tapasztalásai szerint, oka van is jogait magyar kezekben aggodalommal szemlélni, a jelenlegi ingerült hangulat és a most már egészen megváltozott álláspontnak és a kor kívánatainak, sőt saját jóllétének teljes félreismerése, mégis nagyobb részint a vezetők, a nyomorult hivatalnoki világ és az egyoldalú papság önhaszonlesése és értelmetlenségéből veszi származását. — © ORSZÁGGYŰLÉS. Augusztus 1-ső napján a képviselők házában a nyílt ülés egy interpellációval telt el, melylyet Fábián székely képviselő a hadügyministerhez az iránt intézett: valljon azon kedvezmények, mellyek egy általa kapott tudósítás szerint, a székely határőrségnek jul. 8-án adattak, úgy tekinthetők-e, mint a bécsi, vagy mint a magyar ministérium kifolyásai? A hadügyminiszer erre megígéri , hogy a főhadparancsnokot ez iránt fel fogja szólítani. Több e tárgyban történt felszólalások után, midőn a hadügyminiszer napirenden levő javaslata, a honvédelem iránt, felolvastatott, a ministerelnök kívonatára a ház titkos bizott- imányi üléssé alakíttatott, s a karzatok kiürittettek. Bővebben közelebb. 1 716 A képviselőház ülése jul. 31-én. Mindenelőtt több megbízólevél (ezek közt a péterváradi képviselő) s kérvény adatott be. Ezek után Kossuth Lajos pénzügyi minister azon kéréssel járult a ház elébe , hogy a ház által meghatározandó napon a hitelintézet felállításához szükséges egy pár kérdést terjeszthessen elő, és ezzel kapcsolatban egy tervecskét nyújthasson be, miszerint az úrbéri veszteségekért még a kártalanítás előtt némi előlegezések adassanak. Kossuth Lajos: Bátor vagyok a házat megkérni a következő dologra. A már nyomtatásban is szétosztott pénzügyministeri jelentésnek utóló része, t. i. az 1849 dik évi jövedelem és költségvetés, egyszersmind az általam behozandónak tervezett új adórendszer, szintúgy nyomtatás alatt van, s míg a többi átmegy a vizsgálaton, addig a nyomtatás alól kikerülend. Ámbár ismerem az idő sürgős voltát, mégis kénytelen vagyok kérni a házat, hogy ezeken kívül nekem engedelmet adni máltóztassak, előterjesztésére egy más tervnek, mellynek létesítése a múlt országgyűlési törvények egyik czikke által ideiglenesen a pénzügyminiszernek meg volt hagyva. Én ezen tervvel készen vagyok, s 14 nap alatt életbe léptethetem. Azonban egy elvnek meghatározására törvényhozásilag van szükség. Értem a hitelintézetet. Én, tekintetbe vévén az országnak jelen körülmények között valóban pénzszaki állapotát, és a földbirtokos osztálynál különösen az úrbéri veszteség által a javak instructiójára nézve fenforgó nehézségeket, nem késtem volna a múlt törvényhozás által adott felhatalmazás következtében életbe léptetni a hitelintézetet, amint arra nézve minden szükséges előintézkedéseket mégis tettem, ha épen a rendkívüli körülmények nem tették volna szükségessé ezen országgyűlés összehívását. A hitelintézet életbeléptetését azért függesztettem fel, mert az alapelvre nézve nem lehettem biztos, hogy, ha mint pénzügyi minister rendeletet adok ki e tekintetben, fogja-e azt respectálni a bíró is, mert a bíró nem tartozik egyebet respectálni, csak a törvényt. A kérdés a körül forog : ha a hitelintézeti követelésnek minden ősiségi kérdések ellenében is tökéletes biztosság és elsőség nem nyújtatik, akkor lehetetlen a hitelintézetet felállítani. A múlt orsz gyűlésen hozott törvény kimondja, hogy a hitelintézeti követelések minden egyéb követelések felett elsőbbséggel bírnak, kivévén az előbb bejegyzetteket,de a bíró is hajlandó lesz-e úgy magyarázni ezen czikket az előforduló esetekben, mint én, hogy t. i. ezen elsőbbség nemcsak az adóssági követelések felett értetik, hanem az ősiségi követelések felett is, azt én nem tudom. És azért kérem a házat, máltóztassák megengedni, hogy a hitelbankra nézve egy meghatározandó napon lehessek szerencsés előterjeszthetni írásban és nyomtatásban beadandó egy pár kérdést, mellynek elhatározása egyenesen törvényhozási intézkedést kíván, kijelentvén azt is, hogy ha a ház még a hitelintézeti terv részleteinek vizsgálatával is akar foglalatoskodni, az egészet előterjeszthetem, mert tökéletesen készen van. Hanem azt gondolom, hogy az országra nézve nem olly nagy életkérdés a részletek meghatározása : valljon egy vonallal jobban vagy kevesebbé jól van-e a dolog? Nem ollyanok a körülmények,hogy nagyon ráérnénk ilyen rendszeres munkák kidolgozására; javítani mindig lehet, ha az alapelv igazságos, és olyan, melly állandóságot ígér, mert csak az elv ingatagsága az, amelly káros következményeket vonhat maga után. Annálfogva bátor vagyok kérni a házat, hogy a hitelbankra nézve elintézés végett egy pár kérdést a törvényhozás elébe terjeszthessek, melly kérdések, ha elintéztetnek, ollyan karban van a dolog, hogy a hitelbankot 14 nap alatt életbe léptethetem. S ezzel együtt még egy kérdésnek megfontolását ajánlom a ház figyelmébe, mellyre nézve megvallom, hogy annak kényességét és sokoldalú nehézségeit tekintve, — legyen bár tőlem gyarlóság, de megvallom őszintén, — hogy nem vagyok ollyan helyzetben, hogy ezen kérdés elfogadásához állásomat kötném, mert sok nehézséggel jár. Az úrbéri evaluációk nem történhettek meg, s mikor fognak megtörténhetni, nem tudom , hanem azt tudom, hogy a kármentesítés a nemzet becsületének utalma alá van helyezve; azért kérem a házat, máltóztassák megengedni, hogy midőn a hitelintézetre nézve előterjesztem alázatos nézeteimet, egyszersmind tervecskét nyújthassak be az iránt, hogy mielőtt az evaluáció megtörténhetik, nem volna-e jó a státus részéről a földbirtokosoknak a körülményeknek megfelelő ollyan előlegezést adni, mellyről fel lehet tenni , hogy bármilly alacsonyan becsültessék is a veszteség , annyi bizonyosan ki fog kerülni, például 120 pft egy telekre, s igy azon kárpótlás , melly most kifizettethetnék, 15 millió forintig rúghatna, és ha ezen summa forgásba jöhet, a rögtöni szükségeken nagy részben segítve volna; pedig az országnak felvirágzása megkívánja , hogy e tekintetben valamit tegyünk, annyival is inkább, mert a múlt országgyűlés az ilyen földbirtokokon fekvő adósságokat ideiglenesen felmondhatlanoknak nyilatkoztatta; az ilyen állapot ideiglenes lehet, de nagy convulsiók nélkül hosszú ideig fenn nem tartható. Ezen törvény a magyarországi takarékpénztárakat csaknem bukásba vezette. Mi nem segíthetünk e részben rajtuk, mert a takarékpénztáraknak meg kell fizetni tartozásaikat, azok pedig be nem szedhetik, mivel nekik tartoznak. Tehát ezen jótékony intézetek sok helyt a legnagyobb bizonytalanságnak vannak kitéve. És ezen szempontból indulva, először engedelmet kérek arra, hogy a bank felállítására nézve elintézés végett egy pár kérdést terjeszthessek elő, melly nélkül a hitelintézet fel nem állítható, s ha a ház véleménye az, hogy bele akar szólani, akár most ezen kérdésekbe, akár nem akar beleszólani, hanem részletekben is kívánja bírálat és taglalat alá venni a tervezetet, készen vagyok vele tökéletesen, és bármelly pereben előterjeszthetem. 2-szer engedelmet kérek , hogy terjeszthessek elő valamit az úrbéri veszteségek kártalanítása tárgyában, s e tekintetben gyakorlati módot kívánok előadni, melly a háznak helyeslését nyerje meg, hogy némi előlegezés nyujtassék az úrbéri veszteségekért, s addig is az ország közvagyonossága ne szenvedjen. Kossuth terve a honvédelmi törvénycikk tárgyalása után feerülend szőnyegre. Deák Ferencz igazságügyminiszer jelenti, hogy a vésztörvényjavaslatot, mellynek készítésével a ministérium megbizatott, rövid időn a ház elbe fogja terjeszteni. Ezután napirendre tért a ház, és a kincstári javakon eszközlendő magyar telepütésekről szóló törvényjavaslat vétetett tárgyalás alá. A kérdéses törvényjavaslatot lapunk 24-dik számában már közlöttük. A központi bizottmány kövjelentést tett e törvényjavaslat iránt. A törvényjavaslat így hangzik: Törvényjavaslat a kincstári javakon eszközlendő magyar telepítésekről. Miután az ország aldunai s tiszai részein kiütött lázadás több históriai előzmények után újólag bebizonyította, hogy az ország nyugalmas biztossága azon vidéken a magyar lakosság erősítését szükségessé teszi, addig 13, míg a törvényhozási részben bővebben intézkednek, következők rendeltetnek : 1. §. Az ország pénzügyministere felhatalmaztatik , hogy különösen Bács, Torontál és Krassó megyékben, a kincstári javakra s bármi jogszerű czimmel a koronára szállandó birtokokra nagyobbszerű magyar telepítéseket vegyen eszközlésbe. 2. §. A pénzügyministernek meghagyatik, hogy ezen telepítéseknél a székelyekre , mint legnépesebb magyar vidékre , különös figyelemmel legyen, s közülök azoknak, kik erre hajlandóknak mutatkozandnak, ezen telepítés által sorsuk javítására alkalmat szolgáltasson ; ha pedig a telepedni akarók közt ollyanok akadnának , kik a haza szolgálatában magukat a harezmezőn kitünteték, ezekre minden mások felett a feltételek megállapításában is figyelmezni tartozzék. 3. §. A telepítésnél vezérelvül szolgáland, hogy egy-egy telepedének olly kiterjedésű földbirtoknál kevesebb ne nyujtassék , mint mennyinek növeléséből egy szorgalmas család úgy élelmét, mint önállását biztosíthatja, s hogy a telepítés olly tömegekben s olly egymássali kapcsolatban eszközöltessék , miszerint úgy nemzetiségek örök fentartása minden beolvadástól megóvó, mint az ország nyugalma azon vidékek rendszerető polgáraival egyesülten, minden berohanások s a mostanihoz hasonló lázadások ellen biztosítva legyen. 4. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik ezen telepítéseknél hatévi adómentességen s a kevesebbé vagyonos telepedők mérsékelt segedelmezésén felül, olly méltányos feltételek alapján egyezkedni, mellyek a telepedőknek a birtok tulajdoni jogának és szabadságának megszerezhetését is ne csak biztosítsák, hanem lehetségig könnyítsék is. A telepekhez imaházakról s lelkészek és néptanítók ellátásáról pedig a közállomány költségén godoskodandik. Az osztályok többbsége ezen javaslatot mind alapelveire nézve helyesli, mind különösen czimót, bevezetését s az 1-ső, 2-ik és 3-ik §§. változatlanul elfogadja, a 4-ik §. utosó pontját azonban, melly igy szól: „a telepekhez imaházakról s lelkészek és néptanítók ellátásáról a pénzügyminiszer a közállomány költségén gondoskodandik,“ úgy kívánja módosíttatni, miszerint az ima- és iskolaházakat fölépítvén, a lelkészek és néptanítók ellátásáról csak 6 évig gondoskodjék az állodalom, azontúl pedig ezen telepek e részben is az ország többi községeire hozott és hozandó köztörvények alá essenek. Mert nemcsak, hogy ezen 6 évi mentességet elegendő ösztön és előnynek tartja, hanem ennek határtalan időre biztosításában a jog- s teheregyenlőségbe ütköző kiváltságot is lát. Ezeket az osztályok nyilatkozásai nyomán terjesztvén elő a központi bizottmány, el nem mulaszthatja a ház figyelmébe ajánlani még egyik előadó által tett s a központi bizottmány által helyeslett azon indítványt, mihez képest a telepedőkkel kötendő szerződésekben gondoskodás legyen arról , hogy a megszállott birtok eladás, vagy bármelly jogczímnél fogva is olly kezekre ne kerülhessen, mellyek a nemzetiség szempontjából a jelen törvény czéljával ellenkeznének. Egy képviselő Szepesből. A javaslatban foglalt czélt lelkéből pártolja, azonban nem csupán a székelységre kívánja annak jótékonyságát alkalmazni. Felhívja a ház figyelmét a felföld kősziklás vidékeire, mellynek lakói százanként hagyják oda tűzhelyeiket. Azon módosítást ajánlja tehát, hogy ezekre s utánok az ország egyéb túlnépesedett vidékeire is terjesztessék ki a javaslat. Kubinyi megjegyzi, hogy most nem általános telepítési törvényről van szó , hanem olly intézkedésről, mellynek czóljs a magyar nemzetiséget azon vidéken öregbíteni , hol meg van támadva. Azonban a bevezetést kihagyatni kívánja, nem azért, mintha a törvény czélját el akarná titkolni, hanem mivel a szövegben úgyis benne van , s positív törvényt nem akar támogatni. Madarász József kívánja megtartani az előzményt is. Szóló, midőn telepítésről lesz szó , gondoskodni kíván a Moldvában és Bukovinában lakó magyarok telepítéséről is. Kemény Zsigmond: A szepesi követ módosítványát bizonyos korlátok közt nem ellenzené. Ezen korlátokat pedig azon körülmény által véli megszabandónak , hogy mennyiben idegen ajkú lakosok telepítéséről van szó, ez olly vidéken történjék, hol garantia van az összeolvadásra. A szőnyegen levő javaslatra nézve szólónak egy módosítványa van, melly a letelepítendő magyar elemnek politikai súlyt és függetlenséget biztosítana. Az eddigi politikai befolyás ugyanis nálunk censushoz van kötve , de még eddig legkisebb intézkedés sem történt az arenda-rendszer iránt. Rövid arendai rendszer mellett szóló nem képzel teljes függetlenséget, tehát kimondatni kívánja, hogy a szóban forgó legalább egy ember életére legyen adva. I