Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-08-16 / 135. szám

SzerdaVaseydeaík e lap minden nap, hétfői kisérő. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással barit. nélk. 6 frt 36 kr., a kiadóhivatalból elherdva (i ft. postán bokitétban hetesként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 1 ft 12 kr peng.— Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai szabadsajtdudvarban 583. sz. a. a‘ kiadóhivatalban, egyebütt min-meg B&tas 16. 1848. «Sc peaU hivatali feál. — Ax *«tr. feér**Itwsfeas egyéb külf. tartományokbak fildetni kivánt péld. iránt a’ megrendelás csak a’ bécsi os. féposta-hivatal utján történhetse. Mindenféle hirdetmények felvétítnek, *s egy 4-szer hasároetott apró hetéje méri, vagy ennek helyéért 5 pengő kr.. a* kait és haliba aarért pedig 10 vrásátotik Pest, aug. 15-én. Az osztrák belügyminister nem lévén megelégedve Kossuthnak az osztrák ministériumróli véleményével, repressaliaként elmondja saját őszinte nézeteit a mi politicánkról. A gyártott politica — igy szól ő — messze nem vezet, főként az olly politica, melly távolból keres szövetségeseket, s közeli, természetes szövetségeseit elhagyja. Azon politica, melly egyoldalú, önző és cselekményeiben háládatlan, hosszas ideig nem tarthat, s keblében rejti az enyészet magvait, mustráljuk e vádakat. Doblhoff úr hiszi, hogy mi távolból keresünk szövetségeseket, midőn a német egység mellett nyilatkozunk, és a Németbirodalommal baráti viszonyt óhajtunk. Tehát olly távol feküdnek Bécstől Frankfurt, hogy a messzeségen megijed az osztrák belügyminiszer? S nem hozta-e e várost közelebb az önök hivatalszobáihoz sem azon tekintet , mellyel János főherczeg iránt viseltetnek , sem azon aggodalom, hogy a panszlavismus rémítő gyorsasággal terjed, sem azon meggyőződés, minélfogva könnyebb szabályozni egy korigényt, mint kijátszani, könnyebb megszelídíteni, mint elfojtani ? Mi a comservatió elvéből kívántunk Frankfurttal szorosabb viszonyt, s nem forradalmi czélból. Kimagyarázom állításomat. Mi szeretnők, ha Európa territoriális viszonyai föl nem forgattatnának; szeretnők, ha a mi rónáink, ha a gallicziai sík föld s ha azon térségek, mellyek Bécs körül már olly sokszor voltak táborhelyek, nem válnának utoljára megannyi catalanumi mezőkké, mellyeken a civilisátió végcsatát küzd a barbariessel. Szeretnők, ha a morva, a cseh, a carinthiai, az istriai, a dalmát és croatiai hegyek, sohasem mutatnának föl caudiumi szorosokat, hol a mi fajunk és a tiétek le fogna gyűzetni és meggyaláztatni; szeretnők , ha Nagy Károly császárotok győzedelmének gyümölcsei velut aegri somnia, nem enyésznének el, s ha Kollár Slávy Ocerajának ezen jóslata „oh Slava-anya ! te a századok építményeinek romjaira emeled föl örök trónodat“ nem teljesednék. Szóval, mi nem kaczérkodunk a panszlavismussal, mint az önök érzelgős politicusai és Schwartzer úr. S épen ezért kell óhajtanunk, hogy egy erős és összeforrt Németbirodalom lépjen e szétszakadozó, félrevonó és gyönge helyébe. Különben fenyegetve van nyűgöt Európának polgárisodása s territoriális viszonya. Mi pedig mindkettőt világpolgári és hazafi tekintetekből egyaránt kívánjuk conserválni. Tovább megyek. Mi magyarok monarchicus nép vagyunk. E hajlamunkas jellemünkből, megszokásainkból, miveltségi állapotunk- ból foly-e ? nem vizsgálom. E hajlam mindenesetre makacs, rögzött s csaknem kitörölhetlen. Előttünk tehát nem lehet közönyös, hogy a német egység minő alakban kiván életbe lépni. Most a német egység eszméje megjelent, s kéri öntől Doblhoff úr, kéri önöktől osztrák, porosz és hannoveri ministerek, hogy engedtessék meg neki a koronákkal s a trónokkal szövetkezve, föltámasztani simáikból a Barbarossákat, kik — ha szükség — keresztes hadat folytassanak minden vadság, minden nyers erő ellen, melly Orsovától fogva az Elbe torkolatáig fenyegeti s veszélyekkel áraszthatja el Európát. Visszataszítják- e önök ezen esdeklő és követelő szellemet ? Miért ne ? Hiszen az, mit Frankfurtban kívánnak s határoznak , ábránd, regényes vágy, ismerete nélkül a positív viszonyoknak, megfontolása nélkül annak , hogy 3 okos kormány valakinek szép szeméért nem dobja el előhényeit és jogait, nem mond le a hatalom lényeges részeiről, a s nem hordát seregeivel idegen színeket. Ezt válaszolhatják önök. De meggondolták-e, hogy a Pálegyházban száz férfi posztja szintén e nézetet, száz republicánus és felforgató íjjellem állítja szünetlenül, miként a német egység eszméje a fiábránd, kivihetetlenség után kapkodás, mindaddig, miga trónoktól koldul kihallgattatást ? Nem növekedhetik-e e phalanx egy, a viszonyokkal lealkudni vonakodó politica által, melly — mint az indus -----hogy ma jól lakhassák, a fát vágja le, melly a gyümölrcsöt termé? Mi félünk e tehetségtől, s mert monarchius nemzet n vagyunk, kívántuk megragadni az alkalmat, akkor nyillatkozni a német egység mellett, mikor az a mi elméleteitnkkel s rokonszenveinkkel öszhangzó állományi formák '"alakjában jelent meg. Illy indokok vezették képviselőházunkat, mikor ama a határozat keletkezett, melly —Doblhoff úr szerint —távolból keres szövetségeseket. Mi hittük, hogy Ausztriának érdekében fekszik, most ? csatlakozni minél szorosabban Németországhoz. Hittük, hogy természetes szövetségesünk, a közérdek és a közveszély kötelékeinél fogva, a Németin birodalom. Ha Schwartzer ur mondaná: a ti hitetek bűn, — ezt értenők. De mit válaszoljunk, midőn a német érzelmü Doblhoff szól igy ? — Kemény Zs. ORSZÁGGYŰLÉS. Főrendi ülés aug. 14 én. Felolvastalak a jegyzőkönyv. Nevezetes, hogy a jegyzők majd mindig ő excellentiájáról szólnak. Az elnök mindig protestál ellene, s azt kiigazíttatja. A jegyzőkönyv felolvasása után jelenti az elnök, hogy a nevelési törvényjavaslat az alsóház elnökétől neki átküldetett, továbbá, hogy gr. Pálffi József is egy formulázott indítványt nyújtott be. A törvényjavaslat felolvastatván , annak bizottmánybani előleges tárgyalása minden ellenkező felszólalás nélkül elhatároztatott, s a bizottmány tagjaivá következő 15 tagok választattak el: gr. Mailáth Antal, Fogarasi püspök, Géczi Péter, Pázmándi, Sárközi, gr. Almási Móricz, Perényi Zsigmond, Rádai Gedeon, Jósika Miklós, Somsich Pongrácz, Zichi Henrik, Szapári József, Lonovics püspök, Pálffi József, Popovics püspök. Elnök: Figyelmezteti a bizottmányt, hogy megválasztandó elnöke által a cultusministert üléseinek idejéről és helyéről értesítse. Radvánszki: Szükséges lenne a bizottmányban a n. e. göröghitüek részéről is valakinek jelen lenni, ezért jónak látta Laguna püspököt is a többiekhez nevezni. (Helyes. Elfogadtatik) Felöl .Jaslatik gr. Pálffi Józsefnek a Németország irányában! rokonszenv kimutatása iránt formulázott indítványa, melly lényegére nézve a képviseleti ház e tárgybani határozatával nagyobb részben öszhangzó. Ez is comitéere bízatott, bár annak tüsténti tárgyalása mellett az indítványozón kívül több hang is emelkedett. Nevezetes, hogy a bizottmány mellett Wesselényi Miklós szólott. Nem jó , úgymond, a dolgot elhamarkodni, mint ezt a képviselőhöz téve , mellynek gr. Pálffi által idézett eljárását inkább óvakodásra, mint követésre intő példa gyanánt tekinti. — Bizony-bizony! e nemes báró ur igen sokat változott. Nehány erős férfias szót emelt a rögtöni tárgyalás mellett gr. Vay Károly , ki szerint a bizottmányok azon barlanghoz hasonlók, mellynek egyik nyílásán bement hatalmas óriások, a másikon, mint pulyák jöttek ki. Egyébiránt, ha kisebbségben találna maradni — mit megszokott — kéri a házat, hogy ezen bizottmányok nem épen mulatságos választását egyszer mindenkorra intézné el. Utána senki sem akart szólani, s az elnök felszólítására a bizottmányra utasítás kimondatott. Széchenyi miniszer csak arra kíván észrevételt tenni, hogy némellyek az alsóház érdekelt határozatában separatismust akarnak látni, s nem tudják ama declarátiót az ausztriai szövetséggel egybekötni. Ez nem áll, mert a dynastiához lehet az ember hű a legnagyobb hazafiság mellett is. A bizottmányra nézve szeretné, ha az e kérdéssel mielőbb készen lenne. (Holnap, még ma, kiáltások.) Elnök : A bizottmány jelentését előbb kinyomatandónak véli. (Helyes.) Több tárgy nem levél, az ülést eloszlatja. Folytatása az augusztus 10-ei ülésnek. — Az elnök jelenti, hogy napirenden az indítványok felolvasása van. Széll vas megyei képviselő: Nem vagyok megelégedve az itteni parlamentáris renddel. Ha tekintem , hogy ez országgyűlés rendkívüli esetek miatt hivatott össze, az 5 héti elő nem haladásnak nem találhatom más okát, mint azt, hogy ide tárgyak hozatnak, mellyek fölött még a háznak constatkozott véleménye nincs. A kérdés az : akarunk-e a jelen országgyűlésből alkotmányozó parlamentet csinálni; ha igen, úgy a fonalat ott kell felfognunk , hol az a múlt országgyűlési tárgyalásoknál megszakadt, akkor talán a választást, tán a municipiumok kérdését kellene tárgyalnunk. De mivel czélunk ez nem lehet, kérem a házat, hogy az indítványokkal hagyjon fal. Lássunk azon tárgyakhoz, mellyek az osztályokban vannak, minő financzia, erdélyi dolgok stb. (helyes). Nyári emlékezteti a házat, hogy az indítványok szaporodásának meggátlása végett tette minapi indítványát, egy választmány kiküldése iránt, melly a már jogegyenlőségre fektetett alkotmányt átdolgozza, — ezt szóló már formulázta is. Gr. Bethlen János az indítványt visszalépésnek tartja. Elöttük — úgymond — az időt, midőn divatban volt commissiókat nevezni. Kazinczi G. 1790 óta mindig a regnicoláris deputátiókat látják divatban, de nagyon száraz, mit az ember munkálataikból tanul, — azért nem szeretném, ha a ház 1848-ban is ez utat követné. De nincs reá semmi szükség, mert a parlamenti kormány arra való, hogy javaslattal álljon elő. Mi a ház parlamentáris modorát illeti: nincs ugyan igényem fölötte ítéletet mondhatni, de ha hallom minden lépten , hogy a haza veszélyben van, s itt mindennap felgombázni látom a részletes indítványok egész seregét, ez úgy jön ki előttem, mintha valaki egérkifogással akarná megmenteni a roskadó épületet. Ha egyes ház ég , kaphat kiki saját portékái után, — de a haza hajó, hol az egészet kell megmenteni; különben az egyesek vagyona is elvész. — Elhiszem, hogy a philanthrop ha szét néz, talál maga körül valami kis sebet , melly orvoslásra vár; de mikor egészről van szó, akkor részletekbe sülyedni, — felfogása szerint ez a táblabiró-politica. Felszólítja a házat szóló , hogy rervek helyett fogjon kötelességéhez. Elnök: Mik eddig mondattak, általános figyelmeztetésül jók, de szabályok értelmében minden indítvány felett a ház határoz, s előre jó vagy rész volta felett a pálozót törni nem lehet. Zákó: Nem is így értem én Széli képviselő indítványát, hanem csak olly módon , hogy a háznak joga van az indítványok ezen ülés alatti mellőzését elhatározni stb. Kállai Ödön: Indítványt a ház csak akkor mellőzhet, ha napirendre jő. Széchényi István. Méltóztassanak azt, amit mondandók, nem úgy fogadni, mint ha egy félig ex Del gariia minister szólanák, hanem mint Sopronnak követe, mint egyes honpolgár. Egy rész az országnak mostani körülményeit olly aggasztóknak tartja , hogy mikor velem szemközt áll, azt mondja: „oda vagyunk“ — a másik rész azt mondja, „hogy nem kell félni semmitől, nem lesz semmi bajunk.“ Én részemről ámbár mindenekben nem vagyok juste milieu embere, épen a közepén állok, és azt mondom, hogy ha a körülményeket philosophiai bölcseséggel fel tudjuk használni, — bajunk nem lesz, — de ha cselekedni nem fogunk , akkor magunk anticipáljuk nemzeti bukásunkat. Én azt gondolom, hogy olly időkben élünk, mellyekben ha nagy vonásokban nem vézetik a politica, hanem kis részletekbe sülyedünk , mondom sülyedünk , mellyek békés időkre számitvák , akkor azt hiszem, hogy azon szerencse , mellyet igen sokszor otrombául kisért meg az ember , végre hátat fordít az embernek, és elhagy bennünket , és csak a bölcs tudja megtartani a kínálkozó szerencsét. Nekünk újabb időben annyi szerencsés koczka dőlt el hazájának felemelésére, minek én szívemből örvendek; de ez nem fog így tartani, most a számításnak és bölcseségnek politikája szükséges. Azért én részemről , mint Sopronnak egyszerű követe, azt mondom, hogy most, miután szükséges volna, hogy minden polgár a maga helyén álljon, a hosszú tanácskozás egyenesen polgári bűn felfogásom szerint. (Helyeslés.) Ha valaha , most van a tettnek ideje, és nem a bő beszédnek , azért nyilván kimondom , hogy aki 2—3 napot húz ki tanácskozással, és azt hosszabbítja, az rosz szolgálatot tesz a hazának. Ez meggyőződésem. Ha nem volnék minister, azt mondanám: kik azok, akik a kormánynak élén állanak; ha bizalmam volna bennök, azt mondanám: barátim! „Katonát, pénzt, — az erdélyi uniónak legfőbb kérdéseit,az úrbéri dolgokat és—semmi egyebet.“ (Helyes.) Mert, mondhatom, s nem pirulok megvallani, hogy a kényelemnek nagyobb barátja vagyok, mint a munkának, ezen emberi gyarlóság bennem is megvan, de pihenni csak munka után szeretek. Én azt szeretném, hogy itt 24 óra folytában, ha szükséges, legalább is 18 órai ülésünk volna naponként reggel, délután, éjjel, és azt mondanám, 10 napig tartson az országgyűlés, egy napig sem tovább(éljenzés). Ha a miniszerek tetszenek, és a felelősség járma nyakunkon fekszik, akkor adjanak szabad kezet, ne mondják, hogy bizalommal viseltetnek, a szót pedig cselekedettel meghazudtolják. Én akiben bízom, annak azt mondom: „eredj barátom mentsd meg a hazát, én semmit lábaid elébe gördíteni nem akarok, aki ezt tenni tudja, számoljon lelkiismeretével. Én, akármi történik is, tudom, hogy emberi halandóságuknál fogva egyesek mint nemzetek egykor bukni fognak, de azt ajánlom hazámfiainak, hogy legalább ezen pillanatokban az olly eljárást senkinek szemére lobbantani ne lehessen, hogy azon pillanatban, midőn az országnak újjászületési órája még korántsem pergett le egészen felettünk, a magyar magyarnak útjába állott. Ha kezet fogunk, vállat vetünk, és minden magyar szívvel és lélekkel együtt tart, bizonyos vagyok, hogy megmentjük a hazát dicsőséggel (éljenzés). Madarász L. Figyelmezteti a házat, hogy a most hallott beszédek mind időlopás, mert az indítványoknak nincs teste. A sok beszédre azt jegyzi meg szóló, hogy azon padokról, mellyről minister úr szólott, volt olly nap, midőn 20 beszéd között 13-at miniatertől hallánk. S szóló ezt nem hibáztatja , mert nem akar lóháton keresztülmenni a nemzet életkérdésein , mit szóló kárhoztat , az a tétlenség politicája, melly felülről vonul alá. Kérdi szótt, kik azok, kik a katonai törvényjavaslatot elhalasztották ? Kívánja meghallgattatni az indítványokat , hacsak a többség meg nem akarja törni az alapszabályokat. Deák F. Nem annyira a sok beszédben tartom a szerencsétlenséget , hanem azon típusban , mellyet sajnálva veszek észre e házban, hogy t. i. némelly ember örül, ha valamit a másik szemére lobbanthat. Nyerge ebben valamit a haza? s ez-e a testvériség ? — Mi az ezen padokról mondott beszédeket illeti: voltak, kik keveselték, voltak , kik sokalták, mi itt mondatott. Egyébiránt nem az a baj, hogy valaki sokszor,— hanem hogy ollyat beszél, mi nem ide való, — s hogy legtöbb időt arról való tanácskozással töltünk, hogy mikép tanácskozzunk.— Hogy tehát sokszor ne kelljen beszélni, elmondja szóló minden indítványra nézetét röviden. A nádori tiszteletdij a fínancziában előfordul.— A kir. kisebb haszonvételeknek az úrbéri viszonyok tárgyalásakor lesz helye. — A tulajdon szentségéről nem szükség törvényt alkotni. — A katonáskodó székelyekről az unió-kérdésben kell rendelkezni.