Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-09-17 / 163. szám
detlenség vádját vonják magukra, és zsibbasztólag hathatnak a nyilvános hitelre , a közlekedésre. A megjár nríni£téríum , ezer, a közös monarchiára nézve kártékony határi tények után, aligha védheti magát azon vád ellen, hogy ez elősoroltakben önkényes és a Magyarországgal összekötött állományok irányában ellenséges eljárás fekszik. (Vége következik ) A pénzügyminiszer jelentésének kivonata (Folyt.) Törvényjavaslat, az adó kivetéséről és behajtásáról. (Vége.) A törvényhatósági házi adóra és községi adóra nézve, 58. §. A pénzügyminister által községenként meg lévén állapítva, hogy házi és községi adó gyanánt, az országos adó minden forintjához mennyi krajczárnak kell toldatni, ezen arány az egyéni kivetésnél is megtartandó , s az ezen adó fejében járó illeték, minden egyes személyadó összegéhez hozzáadandó. 54. §. A kir. városi adóveté s illetőleg községi jegyző, a direct adónak egyéni kivetését ekként elvégezvén , a kivetésről két lajstromot készít, mellyben minden egyes személynek évi adója, egy rovat szerint, mint összesítve beírva, egyszersmind az is bejegyezve legyen, mennyit teszen egyénenként az évi adónak egy havi részlete , és az akként elkészített adólajstromnak egyik példányát a községi adószedőnek átadja, másik példányát pedig az illető törvényhatósági számvevőnek beküldi. 55 §. Az adóvetés illetőleg közcégi jegyző kötelességéhez tartozik még, minden egyes adófizetőnek adókönyvecskéjébe azon évi adóját s annak egy havi illetőségét bejegyezni. Mellékadókra nézve. 56. §. A közvetlen adó kivetése alkalmával, egyszersmind a következő mellékadók is egyénenként kivettetnek s illetőleg összeiratnak , u. m. a) Pálinkakazánadó, b) Italmérési s c) Dohányárulék adó. Azon adókra nézve, minthogy a házi és községi adók kivetésénél alapul nem szolgálnak, külön adólajstrom szintúgy két példányban készítendő, s ezen adónemek az illeték adókönyvecskéjébe is külön bihardók. És pedig a pálinkakazánadó minden változtatás nélkül a rónák összeírásából átiratik; ellenben az italmérési és dohányárulási adó összege különkülön az illető személyek közt szintazon módon osztályoztatik, mint ez a ház- és keresetadóra nézve az 50 ik és 51-ik §§ ban elrendeltetett. 57. §. Aki magát az egyéni kivetés által igazságtalanul terheltetve érezi, okadatok panaszával vizsgálat végett, a kir. városi vagy más törvényhatóságokban a kerületi számvevőhöz folyamodhszik. 58. § Ezen kerületi számvevők, megyékben és szabad kerületekben az ezennel megszüntetett aladószedők helyébe lépnek, s tisztökhöz tartozik az egyéni kivetés ellen hozzájok adandó panaszokat, nem különben a községi adószedők számadásait megvizsgálni, melly utóbbiaknak elővizsgálata azonban megyékben és sz. kerületekben a községi tanácsnak, a jegyző közbejöttével kötelességéhez tartozik. 59. §. Az adókivetés elleni panaszokat a számvevő megvizsgálván , a kérdés végeldöntése végett a törvényhatóságnak véleményes jelentést teszen. 60. §. A törvényhatóság határozata ellen , a meg nem elégedő fél a pénzügyminiszerhez folyamodhatik , de ha panasza itt is alaptalannak bizonyodnék , az illető törvényhatóság által a vizsgálatban eljárt tisztviselő utazási költségeinek , napdíjainak megtérítésében fog elmarasztalni. 61. §. A kivetés elleni panasz ürügye alatt a kivetett adó fizetése fel nem függesztethetik. A panasz valósága esetében a határozat után kelletvén a beszámításnak eszközöltetni. 62. §. Az egyéni kivetés szerint adószedés községi adószedők által történik, kiket a község maga választ, de az egyszer megválasztott hivatalát mindaddig folytatja, míg vagy hitelen, avagy rendetlen kezelés miatt el nem mozdittatatik, vagy pedig más okok miatt is adószedői hivatalra alkalmatlannak biróilag nem ítéltetik. 63. § Valamint egyéni kivetés tekintetében több községek egy jegyzőségbe egyesittethetnek, úgy ezen egyesítés az adószedésre is kiterjesztethetik. Mit az illeő törvényhatóságok határoznak meg, s az adószedő fizetésébeni részvétel is ugyanazon arányban, melly a jegyzőre nézve kiszabatott, megállapitandják. 63. §. Kisebb kir. városokban az országos adótárnák a községi adószedő tisztét is teljesítheti. 65. §. A közjogi adószedő, a naplón kivül, mellybe minden bevételeket napról napra bejegyez , még egy különös adóbehajtási lajstromot (ircasaatorium) is köteles tartani, mellybe minden adózó neve, évi adója s havonkénti illetősége külön rovatokban beírva s az adóvető által aláírva legyen. Ezen lajstromnak ezeken kívül még az év tizenkét hónapjának megfelelő rovattal kell elláttatniok , s minden adózó neve után az illető havi rovatba , az általa befizetett adómennyiségnek az adószedő kezével be kell egyénenként íratni. Azonfelül pedig minden adófizetésnek az illető adózó könyvecskéjébe is be kell jegyeztetni. — Ezen három oklevélnek, t. i. a naplónak, havi lajstromnak és adókönyvecskének tökéletesen össze kell hangzani; különben az adószedő, mint rendetlen kezelő hivatalából azonnal elmozdítandó, s csempészet esetében az okozott károk megtérítésén felül még mint tolvaj is büntetendő. 66. §. A községeket, adószedőket s egyes adózókat az illető adólajstromok s könyvecskék nyomtatott példányaival az illető törvényhatóságok látják el. 67. §. A községi adószedő a beszedett adóösszegből semmi esetben, senki utalványára semmi kiadást nem tehet, hanem a beszedett egész összeget minden hiány avagy levonás nélkül tartozik az illető országos adótárnoknak, ki e végett havon-iként egyszer a községben megjelenik, beszolgáltatni. 68. §. Az országos adótárnok, a községek havi adójának fetvételében akként jár el, mint ez fentebb a 15, 16. és 17. szakaszokban rendelve van. 69 §. Az adótárnok köteles a községi adószedő naplóját, a havi lajstrommal (incassatorium) egybehasonlítani, s az egybehasonlítás eredményét, mindkettőn , aláírásával bizonyítani; az átvett adómennyiséget magában a naplóban nyugtatványozni, magát pedig az átvételről ellennyugtatványoztatni, s ezt a 16. § szerint láttamoztatni, 70. §. Miszerint pedig az adószedőnek kezelési hűsége folytonosan ellenőrizve legyen, az adótárnok köteles minden havi bevételkor a közcégbeli adózók közül többeknek adókönyvecskéjét előkivánni, s azt az adószedő havi lajstromával (incassatorium) egybehasonlítani, különbség esetében a 17. § iráni eljárásnak lévén helye. 71. §. A behajtott adóból a törvényhatóságnak házi adó fejében s a községnek községi adó fejében járuló részt, az adótárnok az illető pénztárnoknak előttemezett nyugtatvány melmellett kiszolgáltatja , s arról ellennyugtatványt ad. 72 §. Az adótárnok irányábani számvétel tisztét a jó nők teljesíti , s a számadásokat felvizsgálat végett a pénzügyminiszerhez beküldi. A községi adószedő számadásait pedig megyékben és szabad kerületekben a községi jegyző közbejöttével a törvényhatósági számvevő vizsgálja meg, s vizsgálatáról, az előforduló nehézségek iránti végett átárazás végett, a törvényhatósági számvevőszéknek jelentést teszen. 73. §. A ranák és adótárnák fizetéseit a pénzügyminiszer határozza meg, s az illető törvényhatóságok házi pénztárai fizetik ; valamint szintúgy a királyi városokbani adóvetők s adószedők fizetését is; — a községi jegyzők és adószedők fizetéseit pedig, a megyék s illetőleg sz. kerületek határozzák meg, s a községek fizetik , melly fizetéseknek tehát, a törvényhatóságok s illetőleg községek házi költségvetésében számba kell vetni. 74. §. Ezen fizetéseken kivül a rónok az általa összeirt adónak l°/0-jét, az adóvető s illetőleg jegyző az általa kivetett adónak szintúgy 1%-jét, az adózárnak az általa községenként átvett adónak hasonlóan l°/0-jét, s a községi adószedőh ez egyénenként behajtott adónak szintúgy l°/0-jét veendik jutalmul. — A ranák és adótárcák százalékai az országos pénztárnak, az adóvető, s illetőleg jegyzőé a törvényhatóság házi pénztárának, az adószedőé pedig, a községi pénztárnak esvén terhére. Melly végett a pénzügyminiszer, a törvényhatóság összes országos , házi és községi adójának l°/0 ját a házi költségvetéshez , a község összes adójának 10/0 jót pedig , a községek saját költségvetéséhez hozzá számitandja, s az illetőséget ekként fogja meghatározni. 75. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg, ki egyszersmind felhatalmaztatik, ezen törvény értelmében kötelező utasításokat készíteni, az előfordulható kétségeket eldönteni, s törvénynyel el nem látott egyes eseteket ideiglenesen elhatározni. Minden e részbeni eljárásáról a törvényhozásnak időnként jelentést tenni köteleztetvén. (Vége köv.) 876 ORSZÁGGYŰLÉS, Képviselőház ülése september 15-n esti 8 órakor. Mindenki azt hitte, hogy ezen ülés alatt már valahára meg fogja tudni a választ, mit a Bécsből rég várt futár hozand , a azért feszült várakozással néztünk a ministerelnök megérkezése elé, ki után Budára Bezerédi István ment el. 10% óra után végre, melly ideig t. i. az ausztriai nép képviselőihez küldendő 12 tag megválasztatott, — végre megjött gr. Batthyány Lajos, de nem a bécsi válaszszal, mellyet 24 óra előtt még meg nem mondhat, hanem megjött Csányi László királyi biztosnak hivatalos és igy hitelt érdemlő tudósításával, ki olly gyalázatos árulást leplez fel, minő a történetek lapjait ritkán indokitá. — A levél kelte Keszthely, september 14-én. A derék Csányi mély hazafias fájdalommal írja , hogy gr. Teleki Ádám vezérőrnagy, miután már Muraközt egy kardcsapás nélkül védtelenül elfoglalni engedte Jellachteh által, ahelyett, hogy Keszthelynél összegyűjtve az erőt, az ütközetet megkezdeni akarná, saját és tisztikara nevében nyilvánító, hogy Jellachich ellen, mint kivel őt egy eskü köti, harczolni nem fog. Lehetlen leírni a bámulás, irtózat és düh kifejezését, melly e tudósításra minden arezon lárható volt, — az ingerült zajt, mellyből csak e szó „áruló“ volt tisztán kivehető. Kossuth L., ki a levelet a jegyző kezéből kivéve, olvasó, alig tudott csendet eszközölni. Csányi írja tovább, miként Jellachich a sorkatonaságot felszólító, hogy utjából elvonulva, Stájerországba húzódjék ; — ezt ugyan a vezér Teleki nem fogadta el, hanem levélírót mégis felhívó a Keszthelytől balra eső falukban élelmezési intézkedéseket tenni. S midőn a levélíró erre nem akart állani ,akkor Teleki Ádám vezérőrnagy kinyilatkoztatta, hogy ha kivonata nem teljesíttetik, kész átmenetni Jellechich táborába, se százdéka mellett levélírónak szóval és írásban ismért kérelmei és felvilágosításai után is makacsul megmaradt. Ugyanezen áruló Teleki Ádám, a mostani ministériumot sem ismeri törvényes ministériumnak. stb. Csányi azzal végzi, miként remegve várja a holnapi napot a mikor kitűnik, ha valljon Jelteleki engedelmeskedik e a nádor parancsának , s a két álgyuteleptől, mellyeket Teleki kezei közül kivenni nem képes, fájdalmas érzetek közt vesz tucsut. Gr. Batthyány L. miniszerelnök javasolja , miszerint a ház küldöttség által rögtön kérje meg István főherczeget, hogy mint nádor és az ország főkapitánya, holnap a táborba induljon, s a vezérletet átvevőn,a félig elpártolt sorkatonaságot is kötelességére térítse vissza. Az indítvány nagy tetszéssel fogadtatik, — néhány percz múlva K ossu th szószékre lép, (halljuk). Kossuth : Már az igaz urak! hogy a históriában nincs rá példa, hogy nemzet úgy a dynastia részéről, mint saját magában, annyi ellenségre talált volna, mint a szegény magyar. (Igaz). Ki hitta volna, hogy a Teleki név sem marad szenny nélkül, hogy ezen név sem lehet ment illy ocsmány árulástól ? Azonban a szerencsétlenségben kétszeres szükség van férfias határozottságra. A nádorra nézve vélekedésem az, hogy neki, mint az ország nádorának, vannak eskü szerinti kötelességei, mellyeket teljesítenie kell (Kívülről a Dunapart felől egy vagy csoportnak kiabálása hallatszik, — a szónok szomorú hangon csak annyit jegyez meg, hogy lármával nem mentjük meg a hazát. A zaj lecsillapittatván, folytatja beszédét). Nézzük, hogyan áll a dolog? Egy parancs ugyan jött közbe , egy kegyelmesen feloldozó legfelsőbb leirat érkezett ugyan Jellachichhoz, mellyről, ha a fejedelem elgyöngült egészségi állapotának s az őt környező gonosz camarillának nem tulajdonítanék, azt kellene mondani, hogy az egyenesen királyi eskü szegés. De magában ezen pararcsolatban egy szó sincs arról, ho£y Jellachich Magyarországot elfoglalhatja. Vagy van tehát a nádornak Jellachich eljárása iránt értesítése az udvartól, vagy nincs. Ha nincs, akkor neki tiszte szerint, mellynek lemondásáról beszélni a veszély perczében nem szabad, — kötelessége teljesítenie mindazt, mit a törvény egy nádortól kiván; — ha ellenben van valami értesitése, úgy kétségtelenül választania kell születési állása, és esküveli kötelezettsége között. Én felteszem a nádorról, hogy ez esetben is azon részt fogná választani, mit becsület, eskü és kötelesség elébe stb. Annál inkább gondolom tehát, hogy a ház felhívását nem fogja megtagadni, midőn még olly helyzetben van, hogy bármennyire ment ellenünk az udvari ármány, azt , hogy Jellachicheak nyíltan ellenünk lett küldetéséről tudomása volna, egyáltalában nem mondhatja. Én hát a tábor felszólítását szükségesnek tartom, olly kijelentéssel, hogy holnap mindjárt induljon. Ezenkívül szükségesnek tartom, hogy a ház részéről 3 tag szinte küldessék a táborba, kik a házat minden történendőkről folytonosan értesítsék , hogy az árulók ellen minden szükséges eszközök felhasználtathassanak , hogy azilyenek büntetlenségről ne kérkedhessenek, és a sereg is el ne vészen (helyes.) Ha a nádor nem tennné meg mire kérjük , akkor . . . no de ezt, majd akkor fogom megmondani. Addig, míg a küldöttség visszajő , el ne oszoljunk. Nekünk pedig intézkedni kell, hogy midőn mi a nádori, mint ország főkapitányát felszólítottuk , a sereg szaporítására , új erő gyűjtésére minden más tekintetek feltétételével munkálódjunk. Szedje össze a hajdú követ Bocskai hajdúit, szedje össze az erőt egy helyen Perczel Mór, más helyen más, ki arra alkalmas. Egyenesen kijelentetni kívánom pedig a nádor előtt, mikért ő azért megy a táborba, hogy Magyarország földéből védtelenül egy talpalattnyi se engedtessék oda. Emlékezzék vissza a históriára, minő hatása van az övéhez hasonnló állásnak. Mert én azt gondolom, hogy ha István főleg csak egy sétabottal jelenne is meg a pártütők előtt, sok ember megfontolná, mit tesz olly sereget megtámadni, mellyet a király öcscee, helytartója, és az uralkodó család tagja vezérel (tetszés hangok : Kossuth menjen a küldöttséggel.) Engem méltóztassanak makimálni, mert hiábany ha ő fenségét törvényes dologra kérjük is, sokkal jobb ha ezt nálam kedvesebb emberek teszik, vagyis a ház elnökét illeti ezen kötelesség. Részemről csak azt nyilvánítom, hogy ha a nádor nem tenné meg azt, mire tisztjénél fogva kéretik , én a ministérium-alakítás iránti válasz eredményét tovább egy perczig sem várom. De ha szavát adja, hogy holnap mindjárt indul, s indul ezért, hogy Magyarország földéből többé egy tapodtat se engedjen, ha hozzájárul , hogy minél több erő gyüjtessék az ország védelmére , és ígéri, hogy azon erőt, mellyamaz áruló emberek kezei közt van, kik közt azonban sok ártatlan becsületes ember is található, onnan ki veszi: illy áron ám legyen, én a 24 órát elvárom Ellenkező esetben mi veszni nem hagyhatjuk a nemzetet, és akkor rögtön intézkedni kell. (Helyeslés.) A házelnöke kihúzván a küldöttség 4 tagjának nevét, velök együtt eltávozott, visszjöttéig, mi kevés hijján éjfélkor történt, az ülés felfüggesztve maradván. Visszatérvén a küldöttség Pázmándi elnök jelenti, aoi'■ szerint a ház kivonatát ő fenségének előadta. És István főlig azt válaszolá, miként ismeri ném dóri kötelességeit, s mint e hon fia, a táborba őszinte készséggel le fog menni (harsány éljen). Kijelenti továbbá a nádor, hogy ezen tervenetes feltételéül kívánja , hogy a ház a törvényes formák között ! !