Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-09-19 / 164. szám
sm mire apasztani lehet, koránsem az , de a népek szivébe irta azok jóllétét, nyugalmát, elégülését magába foglaló törvény, melly ellen bűnös kezet megtorlatlavul senki nem emelhet. A korlátolt nézet, mellyből a magyar n.imetérium a pragmatica sanctió felfogásában s alkalmazásában kiindulni látszik , sem fentarthatónak, sem üdvösnek nem tekintethető. A régi országrendek és országképviselők ezen szent szerződésében nem csupán arról a kezesség fekszik , hogy Magyarország, Ausztria és Csehország koronái egy - ugyanazon főn egyesítve nyugoszank, s hogy a szövetkezett népek és állományok minden kül és belmegtámadások ellen egymást kölcsönösen védik s hadierővel támogatják, a régi kötmény a régi értelemben oda is magyarázandó, s azért érdemel mély tiszteletet, mert szerinte egyik népnek a másikat az anyagi és szellemi kifejlődésben elősegíteni , s az erre kölcsönösen vezető eddigi eszközöket nem szétrombolni , sőt a viszályt és a meghasonlás csíráit eltávoztatni kell. Azon fontos kérdésre nézve, melly az 1848-ik év márczius hava óta a magyar kormányzat alapjaiban történt változtatásokra vonatkozik, az osztrák-német ministérium csupán a főmomentumok megemlítésére fog szorítkozni: ,,A főbb viszonyokban , mellyek az osztrák-német tartományokat a pragmatica sanctió által Magyarországgal összekötik, még az 1848-iki márcziusi események előtt is az ausztriai császár önerején és az egyes tartományok beleegyezése nélkül változtatást nem tehetett volna. A régi korlátlan császári hatalom nem létezett s nem gyakoroltaték olly kiterjedésben, hogy az ünnepélyesen kötött szerződések és rendi határozatok önkényüleg megváltoztathassanak, vagy megszüntethessenek. De a legfontosabb közjogi alkuk közé tartozott, a következési jog meghatározása. A pragmatica sanctió azon alaptörvény, melly által jutott az uralkodó az összes monarchia trónjára. E törvénynek sértetlen fentartása, nem pedig szabad kénye szerinti változtatása volt a státus fejének hivatása. Még határozottabban áll illy tétel 1848-ik év márczius 15-kétől fogva. Mert a márczius 15-ki pátens által ő fölsége constitutiót adni ígért minden szláv, német és olasz tartományoknak. E perez óta a törvényhozó hatalom nem valt, mint régen, kizárólag a monarchánál. Következőleg az osztrák-német tartományok Magyarországhozi alapviszonyait és jogvonatkozásait érdeklő pragmatica sanctiónak változtatása vagy korlátozása, ez idő óta nem tekintethetett definitív erővel bíró intézkedésnek, s Magyarország rendeinek az osztrák tartományokkal viszonyokat illető minden státusjogi kérdéseknél ezen a 15-ki pátens által történt nagy változást szemek előtt kellett volna tartaniok, annál is inkább, mert miként a tények sora bebizonyítja, előbb lépett az osztrák-német felelős ministérium életbe, s előbb terjesztettek elő a státusadósságokbani osztozást illető követelések, hogysem a pozsonyi országtörvényekre királyi megerősítés nyuttatott volna. Ezen megjegyzés elég annak kitüntetésére, hogy nem lehet az osztrák német népek jogait a magyar ministérium felállítása által sérteni, és a császárság a monarchia egy részének egyoldalú határozatai által nem szakíthatik szét, vagy meghasonlásba nem hozathatik.“ Az ausztriai császárságtól különvált magyar királyságnak fennállása politikai lehetetlenségnek tekintendő; a két országtömeg és az azokat lakó népek érintkezései sokkal bensőbbek s gyakoribbak , és a társadalmi élet megszámlálhattam fonalszálaival a századok sokkal közelebb vonták a lakosokat egymáshoz, hogysem a különszakadás veszélyes rázkódások nélkül történhessék. Egyesülés, még pedig a réginél szorosabb fog ismételten s erőhatalommal megkisértetni, és illy küzdelmek egyenesen arra szolgálandónak alkalmul , hogy idegen hódítási vágy,vagy ipari versenyár osztrák és magy. tartományoknak kárt okozzon. Az osztrák birodalom meggyörgitésével, annak két olly állományra szakításával, melly közül mindenik a maga utján járand, mind a császárság, mind Magyarország , bel- és külállapotját illetőleg , azon fokára sülyedne az elgyöngülésnek, hogy ebből okvetlenül az európai egyensúly megbontása támadva, s az idegen hatalmak, kiknek a súlyegyen fentartása fekszik érdekükben , Ausztriának illy gyöngülését el nem tűrhetnék. Mindezekből annak mellőzhetlen szüksége merül fel, hogy a magyar kormányban márczius óta behozott intézkedések az összes monarchia igényei és a pragmática sancció szavai s értelme szerint változtassanak meg , a a németosztrák ministériummal öszhangzólag olly rendezések tétessenek, mik szerint a monárchia egysége biztosíttassák, a pragmática sanctió czéljai teljesen eléressenek, s egy legfelsőbb állományi kormányzat ismét visszaállittassak. A pénzügyminister jelentésének kivonata (Vége.) Az egésznek végeredményét egybefoglalva, a fedezendő hiány, 1848-ban...................................... 16,000,000 1849-ben...................................... 45,000,000 összesen 61,000,000 Ez azonban a legroszabb eset számítása, azon eseté, ha háborúnk lesz , s az 1849 ben is végig tartana. Mennyit fognak ebből a javaslati adónemek fedezni, bizonytalan ; 21 millióra azonban lehet számítani, melly esetben a hiány 40 millióra menne. Mivel azonban bizonyosan nem tudhatni, kénytelen a pénzügyminister az egészre hitelt kérni , melly végre a következő törvényjavaslatot terjeszti elő . Törvényjavaslat. Az ország 1849 -dik évi közszükségeinek fedezése végetti hitelnyitásról. A mennyiben a jelen törvényhozás által 1849-re megállapított költségvetést a kijelölt közjövedelmek nem fedezend- nek; az ország 1849-dik évi közszükségeinek fedezése végett, az ország kincstára számára 45 milió pft. erejéig hitel nyit- tadk. Ennek következtében : 1. §. Az ország pénzügyministere felhatalmaztatik , azon 16 millió pfton fölül, mellynek az 1848 diki második félévi szükséglet tekintetéből kölcsön utján vagy kamatlan pénzjegyek kibocsátásával fedezésére a T. t. cs. által már felhatalmastatott, még 45 millió pft erejeig kölcsönt venni vagy kamatlan papirospénzt kibocsátani. 2. §. Ezen felhatalmazást azonban a kijelölt határig csak ezen mértékben leszen szabad használnia, a mennyiben a közjövedelmek a megállapított költségvetést nem fedezendjék. 8. §. Mindazon feltételek és biztosítékok, mellyek az 1848-ra szánt 16,000,000 pftnyi hitelre nézve a T. t. czikkben úgy a kölcsön , mint pénzjegykibocsátás iránt megállapittattak, ezen 45 millióra is világosan kiterjesztetnek. 4. §. Különösen a kibocsátandó kamatlan pénzjegyekre nézve rendeltetik, hogy azoknak teljes névszerinti értéküket a közállomány minden mostani s jövendőbeli közjövedelmeivel ezennel biztosítván, azok minden országos és közpénzvárakban teljes névszerinti értékben, ezüstpénz helyett elfogadtassanak. — Ezenkívül 15. §. A közállomány ezennel azt is biztosítja , hogy a jelen és a T. t. ez. alapján kibocsátandó magyar kamatlan pénzjegyek 1852-dik esztendőtől kezdve minden évben legalább 3 millió pft erejéig el fognak törlesztetni , kivévőn mindazáltal azon esetet, hahogy a kibocsátandó pénzjegyek egész összegének forgalomban hagyása a közjólétre nézve jótékonynak és kívánatosnak mutatkoznék , miről a törvényhozás fog annak idejében határozni. 6 § Annyi azonban ezen esetre is már most eleve meghatároztatik , hogy a törlesztésnek csak azon esetben leend szabad vagy meg nem kezdetnie, vagy évenkénti rendes folytatásának fölfüggesztetnie, ha időközben az ország kincstára elegendő ezüstpénzsel leszen ellátva, miszerint az ország pénzügyministere elrendelhesse, hogy a forgásban maradandó pénzjegyek, az előmutató kívánságára ez ország pénztárainál akármikor ezüstpénzre felváltassanak. — Mig ez meg nem történhetik, addig az 5 § ban elrendelt törlesztésnek rendes folytatáséért a közállomány ezennel kezeskedik. 7. §: A pénzügyminiszer ezen törvény végrehajtásával megbizatik, ki ezen pánzügymunkálat állásáról s eredményéről a törvényhozásnak évről évre nyílt számadást adni köteles leend. Föltéve a legroszabb esetet, hogy egyenes és mellékadóbul egy fillér sem jőne be, — mi képtelenség — ez esetben mintegy 60,000,000 ft pénzjegyet kellene kibocsátani. De ehhez a pénzügyminiszer még a hitelintézetre 15, ez atbéri cégek kárpótlási előlegezésére szinte 15 millió kibocsátására fog engedelmet kérni, melly esetben az összes kibocsátás 80,000,000-ra megy. Kérdés, nem volna-e e pénzjegyforgalom szerfölött nagy? a pénzügyminiszer meggyőződése szerint nem , mert a forgalomban levő 40 millió bécsi pénzgyekkel , 10 millió ezüsttel az összes forgalom tenne 140 millió ftot, minden fejre tehát 9 fj ft* esnék, s ez a legcsekélyebb arány, mellyet Európában ismerünk, mert Nagybritanniában egy főre esik 411/a ft, Frankhonban 39 ft, Hollandiában 52, Belgiumban 28, Portugálliában 24, Némethonban 25 — 80 , Svácziában 11 ft 24 ftos pénzláb szerint. De kérdés még, károsan vagy jótékonyan hatna - e kibocsátás be ország jóllétére ? A pénzügyminister hiszi, mikép nemcsak károsan nem hatna, sőt kitágulnának a nemzettest minden munkás izmai, mint rabé kitágul, midőn a fogság gőzéből szabad légre jut. Adja meg a törvényhozás a munkás mozgalomnak ez életerőt, s biztosítson békét s önállást a nemzet férfias határozottsága ez országnak , s kevés évek alatt a hon boldogságának szivemelő érzetével emlékezendünk vissza a jelen napok küzdelmeire , szenvedéseire, mellyek szabadságunkat megedzendik, s mellyeknek férfiasan szemükbe kell néznünk, mert isten áldást csak munkáért ad. ORSZÁGGYŰLÉS. Képviselőház ülése september 16 án esti 6 órakor. Végre tudjuk hányadán vagyunk Bécscsel, de hála istennek tisztában vagyunk magunkkal is. Az ősi átok megszűnt, a veszély peretében egyetért a magyar-----Gr. Batthyány L. a ház tagjai által éljenek közt fogadtatva, előadja, hogy ő néhány nappal ezelőtt csak azon esetben ígérte magára vállalni a ministérium alakítását , ha egy részről ő fölsége azon föltételeket, mellyeket szóló ajánlkozójához kötött, teljesítené ; más részről pedig, ha e tisztelt ház bizalmát is bírná. Minthogy ezen két feltétel egyikének sincs megfelelve: ezennel megszűntem — úgymond — miniszerelnök lenni. (Szóló átnyújtja ő fölsége levelét olvasás végett a jegyzőnek, a mély csend). Királyunk Schönbrunnból sept. 15 én István főhgnek azt írja, hogy a midőn a volt ministérium tagjainak leköszönését elfogadja, egyszersmind gr. Batthyány Lajos ajánlatára nézve uj ministérium alakítása iránt , szinte megelégedését nyilvánítja. Mi a feltételeket illeti, mellyeket gr. Batthyány a mini- fiztérium alakításához kötött : ő fölsége jelenleg ," , hogy nagybátyja János félig foganat nélkül kisértette meg a horvát bonyodalmak kiegyenlitését; a magyar országgyűlés pedig, két hónál régebben együtt van a nélkül, hogy e részben lépést tett volna; ellenben a ház hozott olly határozatokat, mellyek sem az ország javával, sem a monarchiai összeköttetéssel meg nem egyeztethetők, — sőt sept. 11-kei határozatában elhagyta a törvényes tért is a ház , midőn az 5 fztos bankjegyeket, anélkül, hogy az e részben felterjesztett törvény szentesítését elvárta volna kibocsátását , úgyszinte az ujocéz-állítási törvényt szentesítés előtt foganatba venni határozta, mi több, a rendes katonaságnak a honvédseregbei átlépését megengedvén, ezen seregeknek zászlóaljjuk hütelen elhagyására s ez által minden kegyelet és rend felforgatására okot adni botor volt. Mind ezeknél fogva , miután a magyar és horvátországi előzmények ő fölsége aggodalmaiban egy egészet képeznek, — addig is, mig ő fölsége a birodalmi országgyűlésre bizhatná a horvát bonyodalmak kiegyenlítésére alkalmas eszközök találását, elvárja ő felsége azon személyek felterjesztését, kikből gr. Batthány az új ministériumot alakitni szándékozik. Kossuth L. kívánja felolvastatni az eredeti német iratot is, mert azt hiszi, hogy ,,birodalmi országgyűlés“ tán nem jól van fordítva. Ludvig felolvasta a német szöveget, hol a kérdéses kitétel: ,,fleichsversammlung“ csakugyan előfordul. Nyári Pál: Nem cudom a felolvasott irat minden kitételeit fejtegetni, mert azt hiszem, hogy midőn azon tárgyak elő fognak kerülni, tüzetesen szólandunk majd hozzá. Most csak a főpontra szorítkozom, t. i. a ministérium-alakításra. Mielőtt ő felségének ezen irata felolvastatott volna , gr. Batthyány Ida nyilatkozott, hogy miután az általa tett feltételek abban nem fogadtattak el, éz ő hivataloskodása megszűnt. És így Magyarország jelenleg kormány nélkül maradzs. Hogy Magyarország törvényhozása nem épen rózsás utónjár, azt ki ki tudja. Nekünk nem közönséges bajokkal, nem mindennapi ellenségekkel kell küzdeni. És ha ez így van , ki volna elég oktalan azt tagadni, hogy eskünk óvatosan kell átáulik azon után, mellyet nem magunk választánk , hanem a mellyre mások által szokittattunk. Senki sem kétkedik, hogy Bécsben Magyarország pariamentáris ministeri kormányzata iránt nem nagy sympathiával viseltetnek; mindenki tudja, hogy Jelachichban nem a horvát bánt, hanem az ausztriai császár tábornokát kell tekinteni. Minthogy azonban ezen tábornok ellenünk kiadott proclamációjának egyetlen adata sem áll: tehát ürügyet keresnek ellenünk, azt hiszik, hogy elvesztvén józanságunkat, majd ollyasmit teendőnk, mit tán előbb jó lett volna tenni, — és ez nem egyéb, mint, hogy Magyarország maga sértse meg a constitutiót. És ha mi ezt átlátjuk, nem azon meggyőződésre kell-e jutnunk , hogy Magyarországnak a constitutiót elvetni nem szabad. — Ez után lesz kormányunk is, mert ő felségének ezen irata szerint lehet, miután gr. Batthyány ő fölsége által csakugyan meg van bízva. Ragadjuk mi tehát e fonalat, melly meglehet épen azoktól hagyatott fenn számunkra, kik azt hiszik , hogy mi azt el fogjuk lökni magunktól. Kérjük meg gr. Batthányt, hogy alakítsa meg a minisztériumot. Ezt nem mi kérjük csupán, követeli a haza, ez Batthyány Lajos kövattársunknak kötelessége. Meglehet, ő azon ellenvetést teszi, hogy feltételei nem teljesítetettek. De azóta sokat változott a dolog. Mi rendeztünk a haza védelmére nézve kötelességünk szerint , miként arra ő fölsége által felhiva voltunk, kit most némally tanácsadók félre akarnak vezetni. — tegnap 03 ma elhatároztuk , hogy felkel az egész nemzet, és a nádor már el is indult a haza ellensége ellen (kitörő éljen.) Igaz , hogy Jellachich visszaparancsolására nézve a feltétel nem teljesíttetett, de teljesítve jön egy másik, t. i. elfoglalta helyét az alkotmányos fővezér. A forma más ugyan, de lehet ugyanazon eredménye. Ragadja meg tehát gr. Batthyány a fenhagyott fonalat, és meg fogja tartani a hazát (éljen.) Gr. Battyányi Lajos: Előttem szóló megfeledkezett arról, hogy én két feltételhez kötöttem a miniszerelnökség elvállalását. Az első nincs teljesítve, de a másik sincs : értem e ház bizalmát (közfelkiáltás : igen, igen ,— az egész ház feláll). Ez biztosítást nyújt a jövőre nézve, de én a legközelebbi múltról szólok. Egyik lehetetlenség Bécsben, másik Pesten. Bécsben lehetetlenné van téve olly férfiakkal kormányoznom , kik e háznak s talán a hazának is nagymértékben legkedvesebbek volnának; itt lent pedig nem engednek olly férfiakat jelölni ki, kiknek kedveért ottfenn némi kedvezményeket lehetne az országra nézve remélni, kedvezményeket, mellyek ha mindjárt csak bizonyos subjectumok kedvéért adatnának is, a nemzetnek respiriumot szereznének. Csak arról van tehát szó : vallyon képes leszek-e egy ministériumot ottfenn és idalent is lehetővé tenni. Ha azon hajlamokat tekintem, mellyek ohsenn léteznek, meglehet, magammal is ellentétbe jövök; ellenben, ha túlsúlylyal biracol reám nézve a terrénum, mellyen állok , akkor világosan tagadó feleletet kell várnom felülről. Ebből pedig az lenne, hogy az időt csak vesztenek. Mert én is meg vagyok győződve, hogy ha existentiáját kénytelen egy nemzet védeni , akkor a legalitás lehet rá nézve némi tekintetben akadály. Én tehát arra szólitván fel a ház tagjait: vegyék jól fontolóra, nem érkezett-e el azon végpercz, mellyben a nemzetnek utóla elszánt védelemre lévén szüksége, a törvényesség bilincseit sem tartozik többé respectálni? (hangok , fogadja el.) 1 1 689