Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-10-20 / 192. szám

084 siker iránt, távolrana fó hivatalhelyeikre, uj s a régieknél még dicsőbb babérokat aratandók. —m.— Utasítás a népfelkelés tárgyában. A népfelkelés eszközlésére s rendezésére nézve az utasí­tás magában a népfelkelés eszméjében, a haza nagy ve­szélyében s a hon mindenároni megmentése kötelességé­nek érzetében fekszik , s azért csak a következő lényeges utasítási pontokat szükség kijelölni. 1) Az általános népfelkelés, nem máról holnapra ha­lasztható , azonban hoszabb időre sem számított rendes katonáskodási hivatást, hanem azt foglalván magában, hogy az ellenség berohanásának közel fenyegető veszélye elhárittassék ; — szükséges , hogy a felkelésben az ösz­­szes fegyverfogható nép , mind,­ki csak karját birja, korra, rangra, vagyonra való különbség nélkül szemé­lyesen részt vegyen. Itt meghatározott számról vagy he­lyettesítésekről szó sem lehet; mert gazdag és szegény egyiránt tartozván életét s hazáját menteni, s a ki be­személyében tartozik hel­lyettesithető volna, az maga kelni. Azért első alapszabálynak tekintendő, hogy a nép­felkelésben minden férfi, ki csak karját birja, személye­sen részt venni tartozik, s e kötelesség alól csupán csak­­ tendő, különben magában a népfölkelési seregben folyta­at erőtlenség s betegség menthet fel bárkit is. — A tel­jesen nélkülözhetlen cselédségnek honmaradására nézve azonban vagyonbátorsági tekintetből méltányos figyelem lehet. 2) De mivel a fegyverfogható férfilakosságnak felke­lése és kiindulása mellett a közbátorságot gondoskodás nélkül hagyni nem lehet, azért kivétel alá esnek azon, de csak azon köztisztviselők s községi elöljárók , szolgák, pusztázó katonák és őrök, kik a közbátorság tekinteté­téből nélkülözhetlenek. Hogy azonban ezen kivétel ki­búvó ajtócskává ne váljék, kötelességül teendő az illető polgári biztosnak s katonai parancsnoknak, az ekként bonnmaradható egyéneket személyenként kijelölni, egy­szersmind arra is gonddal leendvén, hogy a bennmaradó gyámolatlanabb lakosság lelki vigasztalás és orvosi segély nélkül ne maradjon , de az is szükséges, hogy ebben a felkelő nép se szenvedjen hiányt. Semminemű más kivé­telnek hely nem adatik. 3) E szerint a bennmaradó gyámoltalanabb lakosság közbátorságának fentartása csak a legnélkülözhetlenebb személyzetre lévén szorítva, a védkaroknak hiányát a törvény szigorúságának kell pótolni. És azért az illető királyi biztos mindazon vidéket és községet, honnan a népfelkelés mozduló állapotba tétetik, a király­i haza nevében ostromállapotba helyezendi, s ennélfogva rende­­lendi, hogy a közbátorságnak megháboritói a legszigo­rúbb katonai törvények szerint kérlelhetlenül büntettes­­senek, melly végett addig , mig a rögtönitélő bíróságok a megyei hatóság által kellő számban rendeltetnének, ad­dig , mig a felkelt nép hazulról ki nem indul, a katonai és polgári biztos egyetértőleg, azutánra nézve pedig a bonnmaradandó elöljáróság bízandó meg , a teljhatalmú kir. biztos által, a közbátorságnak illyképen fentartására. 4) Méltányos , hogy még a védelmező férfisereg távol van, a bennmaradottak polgári keresetekkel ne zaklattas­­sanak, azért is a népfelkelés idejére s azon helyekre nézve, honnan a felkelő sereg mobilizáltatik , a polgári perlekedés felfüggesztendő. 5) De mindenek felett szükséges, hogy az ostromál­lapotból következő fenyiték és szigorúság a népfelkelés sikeresítésére kérlelhetlenül alkalmaztassák, azért e rész­ben az engedetlenség, hanyagság és mulasztás, de kivált az ellenszegülés, néplázítás , buj­ogatás, s a hazafias készségnek lehangolására számított áskálódások a hadi­törvények teljes szigorúsága szerint büntetendők. 6) A népfölkelési seregnek fel kell fegyvereztetni, s e végett nemcsak mindenki köteles, a­kinek arra módja van, magát bárminemű fegyverrel ellátni, hanem egy­szersmind elengedhetlenül szükséges mindennemű fegy­vert , bárkinél találtaesék , e felkelő sereg számára min­denkitől requirálni, és használat végett jegyzék mellett átvenni. 7) Azonban a népfelkelésnek nem az lévén közvetlen czélja, hogy az ellenséggel homloksorban szembe álljon, hanem hogy őt hátban s oldalról nyugtalanítsa s fogyasz­­sza, haladását, hátrálását, közlekedési eszközeit meg­rontsa, akadályozza, marhát, gabonát előre eltakarítson, az ellenség élelmi­szereit elfogdossa , társzekereit elfog­lalja , betegeit s elmaradozóit, kisebb csapatait elvágja és elfoglalja, s­őt e szerint pusztítsa s kevesitse; a nyilt csatáktól óvakodjék , de a nyugtalanitásokkal soha fel ne hagyjon, őtet soha pihenni ne engedje; — kivált pedig a folyókoni átszállást akadályozza. 9) A népfelkelésnek 3 nap alatt rendeztetni, kiállít­tatni s útnak indíttatni kell; és pedig oda, a hol a gyál­­pont kijelöltetik. 10) úgy fegyverzési, mint élelmezési tekintetben tájé­kozás végett mulhatlanul szükséges , hogy minden nép­fölkelési csapatnak, a mint lakásáról kiindul, száma, mi­nősége, fegyverzeti állapota s kiindulásának s rendelte­tése helyére megérkezésének valószínű ideje iránt, a nép­felkelési kormánybiztos futár által értesittessék. 11) Legnagyobb szolgálatot tehet a lovasság, ezt tehát a lehetőségig szaporítani kell. 12) Minden nagyobb községben, honnan legalább is 500 ember kiáll, egy népfelkelési hadiparancsnok s egy polgári biztos fog a teljhatalmú országos biztos által ne­veztetni, a kisebb helységek pedig egyesitendők. 13) Ezen biztosok és parancsnokok a népfölkelés ren­dezésében s vezérletében a fegyelemre szorosan ügyelve, helységeikre nézve mindazon teljes hatósággal felruhá­­zandók, mellyel a teljhatalmú országos biztos felruházva van. 14) Az önkéntesek és újonczok kiállítása, a­mennyi­ben már munkában van, a népfölkelás miatt nem késlel­tandő és eszközlendő, minthogy honi fegyverfogható nép * nem marad. 15) Valamint a teljhatalmú orsz. biztos a reábízottakról­­ a kormánynak felelős, úgy maga irányában mind a hadi, mind a polgári biztos a sikeres végrehajtásról személyesen felelősökké teendi. Eljárásának további szabályozását az illető biztos a körülményekből a veszély nagyságából s azon hazafias indulatából meritendi, mellytől várja a haza, hogy a hon megmentésének eszközlésére hivatása körében fáradhatlan buzgalommal közredolgozandik.—Pest, oct. 16-án 1848. A honvédelmi bizottmány Kossuth Lajos, elnök. A nemzeti képviselőháznak 1848-diki oct. 10-kén hozott és a felső tábla által egyhangúlag el­fogadott határozatai: A vérbe borított haza élet s halál közötti küzdelmeiben minden fiaitól hű segélyt és megmentése terheiben hazafiai megosztozást igényelvén , a haza képviselői a magyar nem­zet nevében határozzák és parancsolják : 1) Hogy az Olaszfördon, Lombard-Velenczében, Cseh- és Morvaországokban, Gallicziában, vagy akárhol kint levő magyar hadseregek megértvén a magyar nemzet fiaihoz tett emez parancsolatát, rögtön visszatérjenek szülötte-földjükre, a kedves hazának uralmára és kivívott alkotmányos királyi esküvel törvényesen szentesített szabadságnak megutalmazá­­sára, semmit sem kételkedvén, sőt biztosan remélvén a ma­gyar nemzet, hogy a vitéz magyar hadsereg legyőzene min­den gátokat, és sietni fog fegyverrel is utat nyitni, kedves rokonaiknak , testvéreiknek és szüleiknek megvédésére. A magyar haza a mint büszke arra, hogy a pártütő Jel­­lachich, itthon vitézkedő fiainak győzelme ál­al már a Lajthán túl kergettetett, úgy többi kint levő vitéz fiait is nyilt karok­kal várja a dicsőség babérjaibani, a haza hálájábani részesül­­hetésre. 2) Hogy a hazának akár birtokos, akár nem birtokos pol­gárai , kik az ország határain túl, bárhol tartózkodnak, ha a hon iránti hűtlenség bűnébe esni nem akarnak , hazajöjje­nek , még­pedig azok, kik az ausztriai birodalom tartomá­nyaiban tartózkodnak, legfelebb 15 nap alatt, kik más or­szágokban vannak, azon határidő alatt, mellyet a honvédel­mi bizottmány megszabni fog. A haza minden fiainak szent kötelessége magát a­kkor, mikor a haza szabadságáért küzd, e küzdelem alól ki nem vonni. A nemzet képviselői csak igy akadályozhatják meg a magyar nemzet szándékolt kiirtását, s hogy saját honfiai­­k a haza ellenségeivel ne ármánykodja­­nak, s a hazát el ne árulják. E visszahívási parancs alól csupán azok vétetnek ki, kik kint megtelepedtek, vagy közhivatalnál vagy a nemzet hon­­védi bizottmánya megbízásánál fogva az országon kívül tar­tózkodnak, de csak addig, mig ezen alkalmaztatásuk tart. E határozat a felsőházzal közöltetvén sikeres végrehajtá­sát a honvédelmi bizottmány eszközlet:dr. — Almássy Pál, alelnök. Ludvigh János, jegyző. — A nemzeti képviselőháznak 1848-ki october lé­kén hozott s a felsőház által egyhangúlag elfoga­dott határozatai. A honvédelmi bizottmány nevében jelentvén, hogy miu­tán a lajthamelléki tábor az Ausztriába való bevonulással, vett utasítása következtében felhagyván, rövid ideig pihenni fogna, e nyugalomidőt a hadsereg reorgncisátiójára fordítani szükséges. A nemzet képviselői a vitéz magyar hadseregek magyar Mindezen czélok végett nem épen szükséges, hogy a fel- 1 lábra állítását elhatározik, s ennek következtében rendelik. 1 ,w ' ’ ' i—“i-- 1) Hogy a magyar háromszin felvétele az ezredeknél rög­tön eszközöltessék, minden magyar ezrednek zászlója, min­den tiszti öv, minden jel, s csákórózsa ennélfogva magyar háromezriüt leezd. 2) Hogy valamint ez ország minden hatóságai, tisztvise­lői s polgárai minden kivétel nélkül, a nemzet képviselői és a honvédelmi bizottmány rendeletei iránt engedelmességgel tartoznak, úgy különösen a magyar hadseregek tisztei köte­­leztetnek, hogy a nemzeti képviselőház végzéseinek fejet hajtva, az ország kormányzatát teljhatalommal vivő honvé­delmi bizottmány utasításai és perancijai iránti feltétlen kész engedelmességüket kijelentsék, ki pedig értétlen engedel­mességet nem fogad, fizetése megszüntetésével, szolgálatából tüstént bocsáttassék el. Ki ellenkezőleg cselekszik, a honárulás bűnébe esik. kelő nép mind lőfegyverekkel legyen ellátva, mikkel külön­ben is a gyakorlatlanok bánni nem tudnának, hanem elégsé­ges , ha mindenkinek, kitől más nem telik, legalább egy , lándzsája, kaszája, fejszéje van. Eszerint kell tehát a népet­­ fölfegyverezni.­­De világosan megjegyeztetik, hogy azok­­­kat, kik magok vagy községek részéről még illy fegyverrel il sem láttatnának el, az ország kormánya fogja felszerelt kaszákkal ellátni. 8) Élelemmel az útra nézve a felkelő nép részint ma­gamagát látja el, részint községe által segittetik, — de a mint rendeltetése helyére megérkezik, élelmezéséről az ország kormányának költségére történjék gondoskodás, magában értetvén , hogy ha élelmet ad­ná az ország kor­mánya , de az egész népnek fizetést nem adhat. S­zed­d tehát a népfelkelésnél nem jár. A nyugalmazott katonatisztek a magyar alkotmányra éelé , a nemzeti képviselőház iránti engedelmességre felesketendők.Értő­dik az esküt letenni vonakodnának, azonnal nyugpénzekettel vesztik el. Melly határozat a felsfiházzal is hozzájárulás végett köz­ös­zöltetvén , foganatosítására a végrehajtó eszközöket a honvédér­delmi bizottmány alkalmazandja. Az ország közszükségeinek fedezése, valamint a pénztár-for­galom könnyebbítése végett . A nemzeti képviselőház a pénzjegyek kibocsátása iránt­­ 11 felsóház hozzájárultával hozott határozat nyomán, az öt forin­ah­tos bankjegyeken kívül nagyobb öszvegű pénzjegyek kibocsá­áso sát , azoknak az ország kötelezettsége mellett minden országise­gos és más közpénztárakban teljes névszerinti értékükbefed ezü­stpénz helyett leendő elfogadását elrendeli, a végrehajtód­­ásra a honvédelmi bizottmányt felhatalmazza, és e hatóraná­zatát hozzájárulás végett a felsőházzal közli. — Almássai Pál alelnök , Ludvigh János jegyző. Hazai mozgalmak: — Zemplénből, oct. 11. Hatszáz negyven fél idő: álló gyalog önkénytes csapatunk e hónap 4-kén hagyta m a Patak városát , hol negyedfél hétig szállásolt , gyakorolvá éví magát katonai forgásokban és várván a megye közpénztárábóéli felöltöztetését. Mintegy száz lovas önkényteseink még hát­fái vannak, s maholnap indulnak. Patakvárosa szabadérzelmű polgárai, valamint az önkényne­tes sereg szaporításában , úgy a negyedfélhétigleni ingyegy szállás és kitartás által dicséretesen kitüntették magukmá. Midőn felszólittatott e megye, önkénytesek gyüjtésénéa legelsők voltak Patak erélyes elöljárói népgyülést tartani , ,­ns előadván a népnek hazánk állapotát , és hazafi lelkesedéss­el buzdító beszédeket tartván, a mellett Kun Dániel polgármeser tér , Sebeczki András főbiró , Palkovics Antal anyaiskol­ai közoktató az aláírási ivet megkezdvén , azonnal tódult a non­t kitörő lelkesedéssel aláírni, s pár nap alatt 180 pataki polgigrc neve állott az önkénytesek ivén. Ezt látván a szomszéd Jó­­­zseffalva, Petrahó , Károlyfalva és Tranczonfalva helységgé­ részint németajkú lakosai, mégis meglehetős készséggel ká is vették a példát. Igen, mert a nős és apró gyermekes polgá­ri­mester , a szinte nős főbíró és közszeretetü Palkovics oktatát dicső példáját látni és fel nem csapni lehetetlen volt, igy ki­­ eljárni édes hazánk igaz ügye körül az elöljáróknak, úgy ki­s prédikálni a nép előtt, mint a pataki lelkes két pap, Hegedig és Zsarnai, és mind katonák leszünk. És Patakon már tartóra tatni kellett a népet, mert minden fegyvert fogható kásásé­ állt , s most is egy jeles eskütt diák Sütő Károly vezérlejó alatt, kétszáz tűzről pattant magyar csapat jelenté magáét a megyei bizottmánynak, s csak öltözetet és fegyvert kér, megy, a­hová parancsolnak vele. Megyénk azonban a tel­­jes költséget már nem győzvén, a ministériumhoz tesz felden­tést irántuk. A patakiakon kívüli önkénytesek összeállításában Mezei­ László, Szepesi Péter, Zábráczki László tettek legkitüninül Megyénk szelleme annál inkább változik jóra, minél o­lé­mányabb jeleit adja a bécsi camarilla istentelenségeinek. .i» nép átlátta, megértette, hogy a király beteg és gyöngeszésé­­vei hamisan élnek vissza hazánk rész­akarói. Költözse egyszerű keblekből szemlátomása­ a­z az uralkodó ház iránti pietas, és p e rendelet kell, kész az egész föld népe felkelni. És erre is i­si­sak derék polgárai tettek és tesznek igen sokat, ezek honvd­delmi társulatot alakítván, Kossuth érdekesb beszédeit és fé­t szólitásait több ezer példányokban kinyomatják és osztogatjá­ , és küldözik mindenfelé, és apostolkodnak a szent ügy melera híven. Kossuth nevén csügg a nép minden jó érzelemmel jen szabaditónak , isten küldöttének , az igazság apostoláéra­ tartja. A megyénkre esett 900 rendes újoncz helyett 1500 ó­r­­tázik ki, mert mielőtt ezen számot vettük volna, már e­lés­nyinek kiállítása meg van rendelve, és toborzás utján nál készen van 850. Megyénk nagy része tót ajkú polgáron­, számlál, és náluk is meg van a készség, ők már majd m­ár kiállították újonczaikat, s miután már a többi ujoncz sorstva­zás szerint lesz kiállítandó, egy hét alatt kész az 1500, 2 ,0 hónap alatt ha kell 4 — 5 ezer is, mert a sorshúzás felett fol tettszik mind a szülőknek , mind az ifjaknak. És ha ez " so­r plenben igy áll, mennyivel inkább jobb tudósítást várhatod* ij magyar megyékből. Itt a közbátorság legjobb lábon áll, nemzetőrségeiébe azonban még is lábra állitjuk, hogy készen legyünk. Koruntmo biztos első alispányunk fér­fias eréllyel működik, és mintm kire mi bizatik, készen teljesíti kötelességét, a nemességge?, megkezdte az adózást, minden vonakodás nélkül, minden­bek földért négy ezüst krajcsát fizettetik, rendkívüli szükséggé?. Népünk lelkesedése emelésére legtöbbet tett a szőlőlést mának megszüntetése. — Sz. — Zemplénből, oct. 15. E hónap 14-ére vitv­e tag, éjfél tájban érkezett megyénk első alispányához , 8 r megye alispányától futár, mellyben iratik, hogy Vedristan­ Mi­hály Vilmos gyalogezredben főhadnagy hozott e hónap li­­a délutáni 4 órakor nyilt rendeletet Simonnés altábormajo, mellyben rendeltetik , hogy e hónap 17-ik és 18-ára E­S e­sen készen tartassák 14,300 részlet kenyér , 20 OS let széna és zab, a Galliczia felől bevonulandó 14,000 000 katonaság szükségére. Erre első alispányunk rögtön megbízott férfiakat lá­r szerte a megyében, hogy a nemzetőrök mindenütt kószas l­­gyenek. Már october 14 én az egész megye táborba s»és a kész héj­ammal tette a készületet. Azonban 14-én dob !

Next