Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-07-02 / 97. szám
Vasárnap 93. PESTI HÍRLAP Julius 2. 1848. den k. postahivatalnál. — Az austr. birodalomba ’s egyéb külf. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a’ megrendelés csak a bécsi cs. főposta-hivatal utján történhet . Mindenféle hirdetmények felvétetnek ’sz .y■ 4-szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr., a’ kettős hasábu sorért pedig 10 pengő kr szál iltatik. Megjelenik e’ lap minden nap, hétfőt kivéve. Félévi előfizetés a' két fővárosban házhozhordással borit, nélk. 6 frt 30 kr., a’ kiadóhivatalból elhordva 6 frt, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. 2.Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai szabadsajtóudvarban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt min- Hivatalos rov . 4- A vallás és közoktatási ministeriumtól. I Kinevezések- A vallás és közoktatási minister előterjesztésére ő cs. Mr. ap. felsége által az esztergomi érsekségre: Hám János szathmár-némethi püspök; az egri érsekségre: Lonovics József Csanádi püspök; szepesi püspökségre: Jekelfalusy Vincze almási vál. püspök és esztergomi kanonok; székesfejérvári püspökségre: Karner Antal báczi vál. püspök és győri kanonok; Csanádi püspökségre Horváth Mihály hatvani prépost és plébános ; A g. n. e. bácsi püspökségre : Athanaczkovics Pát óbudai g. n. e. püspök legkegyelmesebben kineveztették. H. Nádor kir. helytartó ő fönsége, a vallás és közoktatási minister előterjesztésére, tárczájához Markovics Lászlót ministeri titkárnak kinevezte. A vallás és közoktatási minister által pedig : Baját Vilibáld és Torzsok Mihály segédfogalmazókká ; Bázsovics János írnokká ; Ginter Károly Alajos és Tisza Kálmán díjtalan fogalom-gyakornokokká kineveztettek. A „Közlöny“ után. A földmivelés-, ipar- és kereskedési ministertől. Az ausztriai dohánygyártmányoknak az 1840-ik évi magyar beviteli vámjegyzék 474-ik tétele által engedélyezett, vámmentes behozatalát ezennel megszüntetvén, rendelem : Az ausztriai tartományokban készített és onnan közvetlen behozott dohánygyártmányok, úgymint dohány vágya, vagy tekercsben, barnót tört állapotban, vagy rudakban, úgy nemkülönben dohány-, liszt- és por Spco mázsája liftnyi beviteli vám alá van vetve. A külföldi behozott dohányczikkekért a változatlan fennálló beviteli vám mindenki által kivétel nélkül fizetendő. Az Ausztriában termesztett dohánylevelek behozatala és a magyar dohány kivitele iránt a fennálló vámszabályok változatlan meghagyatnak. Jelen rendeletem jövő jul. hó 1-én foganatba veendő. Budapesten, jun. 20-án 1848. Klauzál Gábor: Felhívás. Hazánkban az annyira szükséges gyors- és málhaposták felállítását leginkább a részkarban levő utak akadályoztatják. Ezen akadályt czélszerű, az utak minőségéhez alkalmazott szerkezetű szekerek, vagy kocsik használata által kevésbbé érezhetővé tehetni. Felszólittatnak tehát hazánk iparosai, hogy a mennyiben olly alkatú szekereket, vagy kocsikat tudnának feltalálni, mellyek a hazánkbeli utakon postai szállításokra czélirányosabban használtathatnának, mint az eddigi postakocsik, azoknak tervrajzait akár közvetlenül, akár pedig a főpostaigazgatóságok és postahivatalok útján mielőbb a földművelési, ipar és kereskedési ministériummal közöljék. A gyors vagy márkapostákhoz használandó kocsik, vagy szekerek kellékei következendők: 1) hogy bennök legalább három utazónak és egy postavezetőnek kényelmes ülése legyen ; 2) hogy az ülések egészen fedve és az idő viszontagságai ellen tökéletesen védve legyenek ; 3) a postavezető ülése úgy legyen alkalmazva, hogy az, az útra, kocsisra és általában a szállításra ügyelhessen; hogy tehát a vezető mindig előre, de nagyobb alkalmatlanság nélkül hátra is nézhessen; 4) hogy ezenkívül a postakocsisnak ülése legyen , melly azonban fedetlenül is maradhat; 5) hogy a levélcsomók és más nyalábok felvételére mintegy 8—12 köblábnyi szekrénynyel (ládával) ellátva legyen, mellyhez az utazók háborgatása nélkül minden állomásnál könynyen hozzájutni, s abba a levélcsomókat elrakni lehessen, és hogy ezen szekrény úgy legye szerkezve, hogy abban a levélcsomók és nyalábok bárminő tartós esőzések alatt is meg ne ázzanak; 6) hogy ezen szekerek minél könnyebbek, azaz aránylag kevesebb előfogattal könnyen vontathatók ; 7) az útközbeni igazítások és javítások kikerülése végett minél tartósbak és 8) minél biztosabbak legyenek, azaz netalántáni rablók általi megtámadás esetében annak szekrényei s ládái egykönnyen fel ne törettethessenek; 9) hogy könnyen fel ne dűljenek, végre 10) hogy rugókon feküdjenek, és csinos külsejüek legyenek. — Egyébiránt óhajtandó, hogy a tervezők rajzaikhoz a,mennyiben szükséges lészen, mind az egyes részekhez használandó anyagokra, mind pedig az egész kocsinak és főbb részeinek mértékére, valamint arra nézve is írásbeli felvilágosítást függesszenek, elfogadnák-e és mi azért a tervezett kocsiknak készítését. Budán, jun. 26-án 1848. A postaigazgatóság. Nem hivatalos rész. Követválasztások: Szepesmegye lublói kér.: Reisz Szilárd ; a szepesszombati kér.: Hunfalvi Pál; az iglóiból: Ludwig János. Mindhárman határozott reformerek; a régi ellenzék buzgó hívei s lapunknak munkatársai. A lőcsei kér.: Fancsek, a papságnak köszöni követei székét , a késmárki ker.: Vesztes Pál; gölniczbányai: Jekelfalusi. — Abauj. A mislei választókerületben jun. 26-kan papi jelölt Olasz János 416 szavazata ellenében 974 szótöbbséggel : Bárczai Albert ; a nagy idaiban : Ferdinandi Bertalan; a sepsiben : Szentimrei György; szikszaiban: Darvas Antal; göncziben: Gábriel István választottak képviselőknek. — Gömörben a rosnyai kerület: Ragályi Ferdinándot közakarattal; a rimaszécsi szavazattöbbséggel: Kubinyi Rudolfot; a kövi kerület szótöbbséggel: Bodon Ábrahámot; putnoki kétszeres szótöbbséggel: Hevesi Bertalant; jolsvai szavazattal: Nagy Sámuelt; rimaszombati: Kubinyi Ödönt szótöbbséggel választotta követnek. — Gyulafejérvár választói egy szívvel s lélekkel báró Kemény Dénest és Szoboszlai Györgyöt választék képviselőnek. Csikszék: Mikó Mihályt és Mihály Gergelyt, — pótló követül pedig : Antafi Gábort és Gál Sándort választotta. — Zarándban: Baternai Imre és Dobolyi Károly választottak követeknek. — Kolozsvár városa részéről junius 26-án közfelkiáltással, egyetlen ellenszó nélkül: Széchenyi István közlekedési ügyminister és Méhes Sámuel főnök képiselőknek elválasztva. — Pesten a józsefvárosi kerületben közelebb Farkas Jáos, belügyminiszeri tanácsos lépett föl. Határozott férfias jelleméről ismeretesebb, hogy sem ajánlanunk kellene. Benne a reform ügye igen erélyes előmozdítóját ültetik Pest polgárai a képviselői székbe. Pest, július 1-jén. Financziális eszméim taglalása közben szabadjon hazámfiait némellyekre — mint kiindulási pontokra — figyelmeztetni. Gazdaságunk az újabb események által gyökeres változáson ment át rögtön s egyszerre. Sok vidéken a sovány föld birtokosa mivelte földeit, mert kényszerített munkával, azaz, úgyszólván, ingyen termesztett, robotait máskép értékesítni nem tudta. Ezután pénzért termeszt, és nagy kérdés: fogja-e földeit haszonnal mivelhetni ? A gazdagabb s kövérebb föld birtokosa, noha bőségben semmiért, szükségben felette magas árért adta el termését, mivelte földeit, mert ingyen munkája volt, pénz a miveltetéshez nem kellett. Ezután egy bő esztendő lehetetlenné teszi a következő év gazdaságát, mert nem bírja a pénzgazdaság költségeit a birtokos eléteremteni. Ha e menekülés nélkül bekövetkező bajokon segítni akarunk, okvetlen szükséges, hogy a mezőgazdaságot biztosabbá tegyük, s a termények árának eddig mutatkozott hallatlan ingásait megszüntessük. Ennek egyedüli eszköze az ország közlekedési kapcsolata s összeköttetés a külfölddel. Súlyegyenbe kell hozni a belső termelést magával s a külföld termelésével. Ez az egyedüli mód, hogy a pénzgazdaság rendszerén el ne sülyedjünk. Másik körülmény, mire figyelmeztetni szeretem hazámfiait, még felötlőbb. A márcziusi napok előtt, — ha az antidiluviánus időből még reminiscentiáink maradtak, ezt nem ignorálhatjuk, — nemzetiségünk körül a féltékenység olly általános volt, hogy a törvényhozás a honosítási törvényekben talán túlszigorra is feljogosítva hitte magát, hogy a birtok elidegenülését megakadályozza. Most, mióta a testvérileg megosztott szabadság s egyenlőség fejében az idegen fajok nagy része nemzetünk kiirtását proclamálta, a külön fajok physicai harcza elfeledteti velünk a másnemű veszélyt. E physicai harcz lecsillapulhat egy időre, vagy elnyomatik erőnk által. De akkor ki menti meg a magyar föld magyar birtokosát, melly az előtt az urbériség birtokában is örvény szélén állott, s a törvényhozás védelmére szorult, kivált most, midőn az urbériség eltörlésével vagyoni állásában aránytalanul alászállt. Segiteni kell tehát rajta a nemzetiség, segíteni a státus érdekében . E czélra leghatályosabb egyik eszköz, ha a státus a földbirtokosok számára olcsó beruházási tőkét teremt, miáltal a földbirtokos terheinek kamatait leszállíthatja, vagy gazdaságát olcsó tőkével felszerelheti. Ki állítja-e ezt a szokásos hitelintézet? Ezt gondolni, a legnagyobb önámítás volna. Poroszország egyik tartományában áll fenn. A földbirtokosok szövetkeztek a tőkepénzesek egyedárulkodó nyomásai ellen, s jól rendezett hitelleveleikkel, mellyeket egymás közt forgásba hoztak, nélkülözhetővé tették a tőkéket, s ez által a tőkepénzesek felé tolongást megszüntették , s a maguk által szabott kamatlábat életbe léptették. Ezen pénzügyi munkálkodás egy kerületben a földbirtokosok összes s kölcsönös szövetsége által sikerrel járhat, hol a tőkék megvannak, s elhelyezést keresnek, s illyen szabályok általkényszerülnek elfogadni azon kamatlábat, melly felállittatik, vagy vesztegelni gyl esőzés nélkül. Erre normális idők, a tőkék létezése, szilárd birtokviszonyok kellenek. De mit gondolunk mi, a magyar birtokra kibocsátott hitelleveleknek ki leend vásárosa ? Talán az európai tőkepénzesek a magasabb kamatláb miatt ? Most, midőn egész Európában nemcsak az állodalmak, de minden sociális viszonyok consistentiája iránt megrendült a hit, midőn eddig biztosan jövedelmező reálások papírjai olly bámulatosan alászálltak; most azt hinni, hogy hitelleveleink kelendőséggel bírjanak, bárgyúlag volna. Ezért, ha a magyar státus a magyar földbirtokoson segítni akar, a szokásos után szokatlan körülmények közt nem járhat. Hanem át kell venni egyszersmind a státusnak a biztos realisátió gondjait, s adnia kell a földbirtokosnak pénzt, vagy annak biztos képviselőjét, szilárd értékű bankjegyet. Ezt teheti a státus azon az után, hogy pénzt szerez maga a földbirtokos számára. Mimde a pénz most igen drága, a földbirtokosnak olcsó beruházási tőke kell, s ha e részben a státus némi kedvezéssel akarna lenni a földbirtokosok iránt, csak önmustificációt követne el, mert a kedvezés terheit ismét csak a földbirtokos osztály fizetné meg. Nincs azért más mód, mint a státusnak magának pénzt teremteni, mert ez után szabályozhatja minden terheltetése nélkül a kamatlábat, s segíthet a földbirtokoson a nélkül , hogy önmagát terhelné. Ez iránt közelebbről. — Kovács Lajos. Minő szelleme leend az örökös tartományok parlamentjének ? E kérdésre aggodalmak támadnak abban , ki a Pécsbe eddigelé megérkezett követek névlajstromát olvassa , mert a democraticus választások nem mindig kezességei a democraticus iránynak. Sőt, ha még emlékszünk a Sonderbund történeteire, tudni fogjuk, hogy épen azon két canton , melly az absolutismus és a jezsuiták mellett ragadott fegyvert, választási jogát örökké a legszélsőbb democratiai elvek szerint gyakorolta. Adjon az ég jobb sorsot osztrák szomszédainknak ! Ők kivételes állásba jutottak. Nincs Európában törvényhozó, mellyben annyi igénytelen ember vegyen részt, mint náluk veend. Eddigi követeik többnyire a köznépből valók. Az „Oesterreichische Zeitung“ régen dicsekedve említette , hogy a bécsi szabadelvűség tisztán philosophiai természetű, s azon magas láthatárban leng, hová egy Welcker és Gervinus esze soha még föl nem szárnyalt. Én akkor is féltettem szomszédainkat e magas horizontól, mert valamint a természetben megdönthetően igazságnak marad, hogy hasznos ugyan a tüdőnek a tiszta levegő, de azért mégsem kell a Pico tetejére mászni, mert ott a finom aether miatt tíz utasból kilencznek orra vére megindul és lélekzése fennakad; szintúgy a politikában is van egy határ, mellyen túlemelkedni erős nemzetnek lehet, gyöngének nem. Tudatik pedig, hogy az osztrák örökös tartományok két bajban sinylenek : először, náluk a tömeg többnyire miveletlen; másodszor , a népöszveg nagyobb része idegen ajkm Figyelmezni kellett volna tehát e körülményekre, de Bécs külön forradalmat csinált csak azért, hogy a viszonyaihoz legkevésbbé illő választási formát vívja ki magának. Mi a bécsi második revolutión nem igen kaptunk, de annál inkább örvendett rajta az „Oestreichische Zeitung.“ Szerinte mély bölcseség rejlett az akkori mozgalmakban. Hogy igaza volt-e ? az legfelebb két holnap alatt napvilágra jön. Most azon lap érdemes szerkesztője bevallja, miként a bizalmatlan nép, választásaiban mindenütt kikerülte az intelligentiát, s olly emberekre ruházta a követséget, kikben sok jó szándék lehet, de kevés törvényhozói képességük van. Kik fognak Bécs képviselői lenni ? ez még kétséges. Schwarzer úr minden reményei a fővárosi választói szekrények körül csapongnak. „Bécs — így szól ő — miután a tartományi választások eredményeit már tudja, s értesült azon férfiak polgári állásáról, kik az ausztriai parlamentnek tagjai, a gondviseléstől látszik hivatva lenni, hogy elismert talentumai s megpróbált politikai jellemű egyének kiszemelése által hozza helyre mind azt, mi a vidékeken nem egészen czélszerüleg ütött ki.“ Mi is szívünkből örvendenénk,ha Bécs e nagy hivatának megfelelne, de annyira rosznak hisszük a kettős válaszztási rendszert, hogy még e reménynek sem merjük magunkat egészen átadni. — Kemény Zsigmond .