Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-07-05 / 99. szám
Szerda •»* Julius 5. 1848. 585. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt min-PESTI HÍRLAP Megjelenik e’ lap minden nap, hétfőt kivéve. Félévi előfizetés a’ két f^vár^iam^ázhozhordással borit, nélk. G^(^Víiíi(f^jtendóhivatalból elhordva fttffmpQ^am^o^ij,tom hetenként 6-szor kitVfve 4-szer kildve pedig 7 ft 12 kr pe^g^——1 T^ofi^edl^Cni Pesten, szabad sajtó-utczai szertrati Sajtóudvarban den k. postahivatalnál, —Az austr. birodalomba ’s egyéb kilt. tartományokba küldetni kivánt péld. iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főposta-hivatal utján történhetik Mindenféle hirdetmények felvétetnek , 's egy■ 4-szer iasábozott apró betűjü sorért, vagil ennek helyéért 5 pengő kr., a’ kettős hay sábu sorért pedig 10 pengő kr számittatik !Siv Ataiofl rovat* A „Kö z löny“ után. A fölmdmivelés - ipar, és kereskedési ministertől. Utasítás az 1848-ik évi IX. és XIIik törvényczikk által megszüntetett úrbéri tartozásoknak becslése iránt. I. A becslő küldöttségekről. 1. §. A megszüntetett úrbéri tartozások becslését a megyei képviselő bizottmányok által választandó küldöttségek fogják eszközölni. 2. §. E küldöttség elnökségével a törvényhatósági elnök bizatik meg. 3. §. Helyettes elnököt a megyei képviselő bizottmány választ, ki azon esetre pótolja a rendes elnököt, ha ez akadályozva, vagy valamelly egyes becslésnél érdekelve van. 4. §. E küldöttség annyi tagból fog állani, hogy az elnökön és négy tagon kívül, kik a középponti bizottmányt képezendik, még minden megyei járásra három tag essék. 5. §. Ezeken felül még minden járásra egy vagy két helyettes tag választandó, kik a rendes tagok akadályoztatásuk, vagy érdekeltségük esetében ezek helyét pótolandják. 6. §: A megyének jellemtisztaságról és igazságszeretésről ismeretes egyénei közül választandó küldöttségi tagokra nézve megkívántatik, a becslésre szükséges szakismeret, és hogy, amennyire lehet, a becslés által eszközlendő kármentesítésnél követelőleg érdekelve ne legyenek. 7. §. A küldöttségi tagok neveit a megyei elnök a földművelési , ipar és kereskedési miniszernek azonnal fel fogja jelenteni. 8. §. A küldöttség tagjai a megyei képviselő bizottmány előtt a következő esküt fogják letenni: „Én N. N. esküszöm az élő Istenre, hogy kiküldetésemben igazán, hiven és részrehajlatlanul fogok eljárni, s az illető kármentesítendők iránti minden kedvezés, vagy ellenszenv félretételével, a becslést minden egyes pontjaira nézve az utasítás elvei, lelkiismeretem és tiszta meggyőződésem szerint fogom teljesíteni Bat. 9. §. A küldöttség, megválasztatása után, legfelebb három nap alatt megkezdi munkálkodását, s mindenekelőtt a megyei elnök mellé saját tagjai közül négy tagot választ, kik az elnökkel együtt a középponti választmányt képezendik. 10. §. E középponti választmány a küldöttség többi tagjait azonnal felosztja alválasztmányokra ollyképen, hogy a megyének mindegyik járásában három tag alkalmaztassák a becslésre. 11. §. A mennyiben pedig az összes küldöttség czélszerűnek látná egy uradalomnak a megye több járásaiban fekvő helységeire nézve a becslést egy alválasztmány által teljesíttetni, ez iránt előlegesen rendelkezik,hogy így minden választmány a munkálkodása köréhez tartozó helyeket előre tudhassa. 12. §. Ez megtörténvén, az összes küldöttség, mielőtt az alválasztmányok illető járásaikban a becslést megkezdenék, kijelöl a megyében egy vagy több ollyan helyet, hol a becslésnek, mennyire lehet, minden esetei előfordulnak, és ezekben az összes küldöttség próbabecslést teend, az alválaszmányok eljárásának kellő öszhangzásba tétele végett. 13. §. A középponti válaszmány kötelességében áll : a) az alválasztmányok munkálkodásaira felügyelni; b) ha azok eljárásában késedelmezést tapasztal, őket gyors munkálatra serkenteni ; c) azokat az általuk kétségeseknek tartott esetekben utasítani ; d) olly esetekben, hol magának a középponti választmánynak is fennakadása lenne, a megyei elnök által a földmivelési ministert értesíteni, s illetőleg tőle utasítást kérni; végre e) a becslésnek bármelly járásbani bevégezte utána mint az illető alválasztmány ebbéli munkálatát a központi választmánynak beadja, ez minden becslés alá vett úrbéri helyekről, a becslési irományok és mellékletek darabszámának kitételével, lajstromot készít, mellyben az egyes helyeket sorszerinti számokkal ellátván, ugyanezen számokat a rovatos táblákra, az adatok jegyzékeire s az illető egyéb irományokra feljegyzi, és az egész megyének becslési irományait illyképen összeállítva , a földmivelési ministernek egyszerre felküldi. 14. §. A középponti választmány elnöke és tagjai a becslés egész ideje alatt a megye székhelyén vagy ahhoz közel fognak tartózkodni, hogy a szükséges intézkedésekben hátramaradás ne történjék. 15. §. Az alválasztmányok előleges teendői a következők: a) a járásukban becslés alá eső helységek neveit jegyzékbe foglalják, b) a helységek közelsége és a körülmények hasonlatosságára való tekintettel, felosztják a járást több kisebb kerületekre, c) minden egyes kerületre nézve kitűzik a napot és helyet, mellyben a becslést eszközlendik. Miről tudósítván az illető kerületnek kármentesítést igénylő földbirtokosait, úgy szinte az illető helységek elöljáróit és jegyzőit is, ezek közül az elsők a becslésre szükséges adatokkal, az eredeti számadásokkal , az úrbéri tartozások lajstromával és egyéb okiratokkal ellátva, személyesen vagy képviselők által, az utóbbiak szinte az úrbéri lajstromokkal vagy, amennyiben szerződve íényesek, az illető szerződvényekkel és egyéb kezeiknél levő segéd-oklevelekkel személyesen megjelenni tartoznak. II. A becslés tárgyai és módja, 16. §. Az 1848-dik évi IX-dik törvényczikk 1-ső §-sa szerint a megszüntetett úrbéri tartozásokra nézve egyedül a magánföldesurak lévén kármentesitendők, becslés alá nem jőnek: a) a koronás és kincstári javak, b) templomok, egyházi személyek és egyházi testületek javai, c) tanintézetek és közalapítványok jószágai. 18. §. A becslésnek magánbirtokosok irányában is csak olly telkekre, földekre és zsellérházakra és az azoktól járó tartozásokra nézve van helye, mellyek úrbéri természetűek. Ennélfogva becslés alá nem esnek. a) Ideiglenes szerződés alapján haszonvételre kiadott majorsági földek és házak. b) Szőllök, a mennyiben úrbéri állományba nem foglalvák, vagy az urbér behozatala, vagy későbbi úrbéri szabályozások alkalmával az illető lajstromba mint úrbériek nem iktattattak. Továbbá 18. §. A becslésnek nem tárgyai: a) A kisebb kir. haszonvételekért s illetőleg urijogokért n. m. az italmérési, hasvágási, vadászati, halászati, madarászai , vásári, vám és rérbeli és egyéb hasonló jogok gyakorlatáért fizetett haszonbérek. b) A malom-haszonvétel után fizetni szokott bérek. 19. §. Miután az 1848-ik évi IX. t.czikk az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatokat, dézma és pénzbeli fizetéseket megszüntetendőknek rendeli, az 1847/8 országgyűlés iratai közt 313-ik szám alatt találtató határozatnál fogva pedig úrbéri birtok nevezet alatt olly birtok értetik, melly az úrbéri törvények értelme szerint rendezési per vagy kibecslés utján el nem vétethetik, az irtványokra nézve, mellyeknek visszaválthatása iránti kérdések az 1836-ik évi VI. t. ez. 1-ső §ának rendelete szerint csak úrbéri utón döntethetnek el, és ennélfogva a becslőktől nem függhet annak elhatározása, valljon visszaválhatók-e vagy sem? ezennel rendeltetik : a) illy irtványoktól járt tartozások, mellyek a telekutáni állományba beszámíttattak, habár az irtványnevet megtartották is, tárgyai a becslésnek, s mivel illy irtványok az úrbéri telek kiegészítő részét tevén, ezektől a tartozások a telekutáni tartozásokban benfoglaltatnak, azért ez utóbbiakkal együtt s ezektől nem külön fognak megbecsültetni. b) Az eredetileg s egyedül a jobbágyok élelmére szánt irtványoktól járt tartozások szinte becslés alá veendők, de csak annyiban, a mennyiben a földesúr illy irtványokat a becslő választmánynak átadandó írásbeli nyilatkozatában viszszaválthatlanoknak önként elismeri; az ezektől kiszolgált tartozások a szerint, amint készpénzben, munkában vagy termesztményekben teljesittettek , az alább elősorolandó elvek szerint külön fognak becsültetni. c) Egyéb irtványok becslés alá nem jőnek. (Folyt. köv.) Vallás és közoktatási minister előterjesztésére a pécsi káptalanban czimzetes kanonokká Pletnich Ferencz kineveztetik, Budapesten , jun. 30-kan 1848. István nádor k. helytartó. B. Eötvös József. Kinevezések: A vallás és közokt. minister által a pesti m. k. egyetemnél Garay János a magyar nyelv és irodalomtani, Horvát Árpád a diplomaticai, Nendtvich Károly a vegytani, Purgstaller József a bölcsészettani és Vállas Antal a mennyiségtani tanszékre rendel, Bercsényi László pedig a politikai és váltójogi, továbbá Kornis Károly a büntetőtörvénytani, végre Suhajda Pál az egyházjogi tanszékre rendkívüli tanárokat kineveztettek. Nem hivatalon rósa. Ott álltok a teremnek küszöbén, Mellyből a nemzet sorsa jön ki majd . Megálljatok, ne lépjetek be még, Hallgassátok ki intő szózatom .... Egy ember szól, de milliók nevében ! Az a hon , mellyet őseink szereztek Veritékekkel s szivök vérivel, Az a hon többé nincs meg, csak neve Bolyong közöttünk, mint a temetőből Éjféli órán visszajött kísértet.... Az a hon többé nincs meg, falait Elmorzsolák a múltkor férgei, S az uj vihar szétfújta födelét, S lakói most az ég alatt tanyáznak, Mint a vadállat és mint a madár. Mit őseink egy ezredév előtt Tevének , azt kell tenni most ti nektek: Bármilly erővel, bármilly áldozattal, Bár mind egy szálig elvesztek belé, Hazát kell nektek is teremteni! Egy uj hazát, melly szebb a réginél És tartósabb is, kell alkotnotok, Egy uj hazát, a hol ne legyenek Kiváltságok kevély nagy tornyai, Sötét barlangok, denevértanyák , Egy uj hazát, hol minden szögletig Eljusson a nap s tiszta levegő, Hogy minden ember lásson s ép legyen. Nem mondom én : a régi épületnek Dobjátok félre mindenik kövét, De nézzetek meg minden darabot, mit Alapnak vesztek, s a melly porhatag már , Vessétek azt el kérlelhetlenül, Bármilly szent emlék van csatolva hozzá , Mert jaj a háznak, melly alapba gyönge , Mert fáradástok akkor hasztalan lesz , Egy perez jöhet, s az épület ledől, S rész gazda, a ki mindig újra épit, S ma vagy holnap, de végre tönkre jut. Számot vetett-e mindenik magával, Miilyen dologra szánta el magát ? Nagy a dicsőség, mellyet mindegyik Szerezhet itten, de tudjátok-e, Csak nagy munkáért jár ez a dicsőség ? A kit nem égő honfiérzelem És tiszta szándék vezetett ide, Kit a hiúság vagy silány önérdek Csábit a helyre, az szentségtelen Lábbal ne lépjen a szentelt küszöbre, Mert hogyha egyszer átlép és kijő majd, Átok s gyalázat lesz kísérete , Mellyel haza s később a sírba megy. — Ti, kik szivéből bálványistenek Ki nem szokták az igaz nagy istent, Kiknek szivében a honszeretet Mint szentegyházi oltárlámpa ég, Eredjetek be és munkáljatok, Legyen munkátok olly nagy, olly szerencsés, Hogy bámultában, majd ha látni fogják, Megálljon rajta a világ szeme, A bűnlakókat vallja boldogoknak És istenítse , a kik építették! Petőfi Sándor. Pest, jul. 4-én. Közelebbről eljutottam a pénzügyi rendezés alapjáig, melly a bányászati bank eszméjében rejlik. Elemezzük apró részletekig: Papírpénz , melly névszerinti értékben forog , csak érezbásison alakulhat. Másnemű papír sem általános forgalmi eszköz, sem időszerinti becsmérték képviselője nem lehet. Az érez tehát ez idő szerint egyedüli alapja a bankjegynek. Hogy az ezen alapon kiállított pénz legbiztosabban megfeleljen rendeltetésének , szükség a básist biztosan s legolcsóbban megszerezni. Az érezbásist pedig legbiztosabban s legolcsóbban a bányászat adhatja, azaz a termesztő maga. A bányász arany-ezüst termesztését most is átadja a státusnak, s megkapja a beváltott érez értékét teljes mértékben, de minden nyereség nélkül. A bányászat számára tehát minden, bármi csekély kamat vagy osztalék, már nyereség, s így elegendő ösztön, hogy ércteit biztos bankjegyekben vegye fel. A bányaiparosok most biztosítva vannak, hogy aranyezüst terményeiket a státus kívánságuk szerint aranyezüst pénzben kifizeti. A básis nagy részt tehát kezekben van. Ők e básist kénytelenek forgásba bocsátani, s a státus viszont kénytelen a forgásba jutott básist megvásárolni. Veszít a státus, veszít a bányászat a vásár ingatagságában. Tegyük fel már most, hogy az egyesült Magyarország összes arany-ezüst termelése egy bányászati bank alapjául tétetik le, s ezen básison indittatik meg a bankjegy-kibocsátás, melly háromszoros értékben bizony nem szédelgés ; igy állna a státus pénzügyi eljárása. Például 5 millió évi érezbásison kibocsáttatnék 15 millió bankjegy. Ebből 5 millióval fizettetnék a bányaiparos beváltása. 5 millió minden kamat nélkül a státus által vasutakba ruháztatnék. 5 millió 300 kamatra a földészeti iparnak adatnék felszerelési tőke gyanánt. Ebből állna a bányászati bank nyeresége. Ez volna pénzügyi rendszerünk sarka, önálló s független, mert támaszkodnék önmagára, azaz saját termelésünkre. Ollyszerű munkálkodás, mit hazánk állíthat a legbiztosabban, mert az alapra nézve nevezetes termeszti ország. A bányászat ekként, idegen növény eddig a hazában.