Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-09-16 / 162. szám
Szombat Megjelenik •’ lap maiden nap, kétffft ikrén, félig előfizetés a’ két fmroslan házhozhordással bérit. nélk. 6 írt 30 kr., a Kiadóhivatalból elherdva 6 ft, postán boritékban hetenként 6-szor küldve 8 írt, 5-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng.— Előfizethetni Pesten, azabadsajtá-utczai szabadsajtdudvarban B83. sz. a. a’ kiaddhivatalban, egyebütt min-PESTI 169. HÍRLAP September 18. ISIS. ém t — Ál ***te. lemha ’* egyéb kW?. Urt»*ílyekba küldetni krrint péld. iránt a’ megrendelés csak a bécsi cs. ffipasta-hivatal Htjra történhet:*., Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-szer hasábozott apró feetdjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr., a' kettős hasáb« serért pedig le pengő kramittank. (Az osztrák ministérium emlékiratának folytatása.) „A magyar országos bizottmány alkudozásai először csak gróf Batthyány Lajosnak fölszólitását eszközölték ki egy ministérium alkotására, s e minister minden törvényhatóságokhoz márczius 17-én intézett közirata által hivatalos munkásságát elkezdette ugyan, de maga a ministérium defínitive nem előbb, mint ápril 7-én alakult meg, midőn az egyes ministereknek legfelsőbb megerősítése bekövetkezett. Sokkal korábban, t. i. a márczius 17-ki legfelsőbb határozatnál fogva rendelteték Bécsben egy felelős ministeri tanácsnak fölállítása, és a márczius 20 -i határozat által már az egyes osztályokra, minek a bel- és külügy, had és fináncz, felelős miniszerek valának kineveztetve. De e Bécsben létező ministérium csak akkor gyakorolhatott volna meghatározott befolyást azon viszonyra , mellybe állítani törekedtek a magyar korona tanácsosai ezt, a nemmagyar tartományok irányában, ha a külön magyar ministérium alkotásakor mindazon tekintetek kellőleg méltányoltattak volna, mellyek a monarchia részeinek egységét biztosíthatók. Egy legfelsőbb kéziratban, melly április 7-én a főherczeg nádorhoz intézteték annak mind mellőzhetlensége , mind pedig státusjogi kötelezettsége kimondatott, hogy a magyar pénzügy különválasztása nem történhetik meg, méltányos tekintet nélkül a közös státusadósságok felosztására. De még ugyanazon nap, a szerint, mint az uralkodó párt által teljes erőfeszítéssel már előkészítették , egy külön magyar had- és floánczministérium létesült, s következőleg csupán e szabálynak visszavonásával, vagy pedig az említett két tárcza hatáskörének keskenyítésével lehetett volna módot találni, a pragmatica sanctió meg nem sértésére. Április 7-kén történt elfogadása a karok és rendek javaslatának , melly az udvar költségei fedezésére , a közös diplomatára s némelly közös hadi testületek kiadásaira bizonyos öszletet határozott, későbbi kiegyenlités mellett a közfinanczia számára, — nyújtott még némi reményt, hogy az említett kiegyenlítés útján a magyar pénzügykezelés a bécsi központi pénzügy közt megszülethetnek azon diferencziák, mellyek a monarchiához tartozó magyar és nem-magyar tartományok viszonyait szétbontással fenyegetik. A főherczeg nádorhoz ápril 10-kén küldött kéziratban ki jön jelentve, hogy a határőrvidéknek követeik általi részvéte az országos képviseletben e vidék belső katonai szerkezetét, melly a monarchia és Magyarhon bátorlétére egyformán szükséges , ne bontsa föl, s a régi viszonyok változatlanul maradjanak mindaddig, míg a törvényhozás ő felsége hozzájárulásával másként nem intézkedend. Valamint az elősorolt legfelsőbb határozatok az osztráknémet tartományoknak némi kezességet nyújtanak érdekeik s a közös státuskötelékeknek tekintetbevételéről, szintúgy az utósó pozsonyi országgyűlésen hozott törvények előszavában volt erre nézve még valami védpont azon kifejezésében, mellyek a pragmatica sanctió által Magyarországnak a többi osztrák tartományokkal oldhatatlan összeköttetéséről tesznek említést. De kevéssel utóbb a Illik törvényczikk 2- ikjának határozata, minél fogva ő felségének az országbeli távolléte esetében a főherczeg nádor gyakorolja a végrehajtó hatalmat, már nem kevés ellenmondásban áll azon törvénybe igtatott nyilatkozattal, hogy a korona egysége és a monarchia kötelékei sértetlenül fentartatnak, mert a királyi hatalom egy részének a nádorra ruházása vezethet a magyar és nem-magyar ministériumnak egymással ellenkező lépéseire, s a monarchia egységét okvetlenül bántja és veszélyezteti. Az említett országgyűlésnek kevés számú törvénypontjai világosságra nem derítik azt, hogy a magyar kormánynak hadi és fináncz tárczája, magába foglalja- e egész hatáskörét a közkezelés ezen ágainak, vagy pedig csak az olly tárgyakra terjed ki, mellyek egészen és kizárólag Magyarországot illetik , míg a monarchia többi tartományaival közös érdekekre nézve, az ügyvezérlőt egy Bécsben létező központi hatalom által intéztetnek. Jelesen a határőrvidéknek a magyar honvédelem ministériuma alá helyeztetése sehol a törvényben ki nem mondatik. Azonban, később a magyar kormány, a hozott törvények igényein túl és a megelőzött királyi parancsok világos értelmének ellenére munkál a monarchia központi hatalmától a minél nagyobb elkülönítésre, s egy pillanat e kormánynak az április 11-ei törvények hozatala után tett lépéseire már eléggé föltárja ama veszélyeket, mellyek a monarchiát annál fogva fenyegetik, mert a központi érdekek megaltalmazására létező orgánumok hatásköre keskenyre szorittatott. A had- és finánczkezelés egész sorát mutatja fel a tényeknek , mellyek a magyar ministérium különszakadásáról , előbb félrevonó , később pedig ellenséges irányáról tanúsítanak ; mellyek, továbbá, a helyett, hogy István főherczeg uj helyzetéből és a határozatlan jogkörű had- és finánczministérium létezéséből folyó bajok kutforrását bezárnák, olly szabályokat idéztek elő, mik a mulékony pártvéleményeknek hizelgenek ugyan , de a magyarországi népek maradandó ér- !dekeivel nem egyeztethetők, s még kevésbbé felelnek meg a || pragmatica sanctió által biztosított magas czéloknak. (Folyt. következik. A pénzügyminiszer jelentésének kivonata. (Folyt.) Törvényjavaslat, az adó kivetéséről és behajtásáról. (Folyt.) Az adófizetésről. Minthogy jövendőben az országos adó nem egy összegben ajánltatik meg az országgyűlés által, nem vettetik ki porták szerint a törvényhatóságok között, s nem cicák szerint a törvényhatóságokban , hanem tárgyadók határoztatnak meg , s minden községek illetősége az országgyűlésileg megállapított kulcs és osztályozat szerint állapittatik meg; — az adókivetés következőleg történik. 18. §. Az adókivetésnek september hó 15 ik napjáig meg kelletvén községenként történni, a kerületi rének, miután a törvényhatóság és községek levéltárából, különösen a földbirtokra vonatkozó adatok iránt, minők , térképek, úrbéri tabellák , összesítési, elkülönzési perekbeni kimutatások, telekkönyvek , múlt évi összeírások stb. magának az év folytában kellő elődolgozatokat készített , értesíti a kerületében levő községek előjáróit, melly nap fog adórovás végett köbölökben megjelenni; valamint, szinte a megye , sz. kerület, vagy kir. város főtisztjét a végett, hogy melléje, az illető sz. birát, illetőleg számvevőt, vagy más kerületi, avagy városi tisztviselőket rendelje , s ezeknek és a községi előjáróságnak közbejöttével, előre közhírré tett helyen és időben, az adórovást, az adótárgyak szerint, és pedig mindenekelőtt a földadó kivetésével megkezdi, s ebben következőleg jár el. a) Földadó. 19. §. A törvényhatóság a község levéltárából kivett adatok nyomán, vagy ahol illy adatok nincsenek, a helybeli lakosok meghallgatásával, és szükség esetében, szomszédhelységi tanuk hitalatti kihallgatásával, meghatározza a községi határnak s netalán hozzátartozó pusztáknak kerületi kiterjedését; s fölhívja a község előjáróit, hogy ha az ellen észrevételük van, a kiterjedést hiteles oklevelekkel nyomban bizonyítsák be, és e meghatározást a reá netalán előfordult észrevételekkel együtt jegyzékbe teszi. Ha ellenben a község előjárói a földterület meghatározása ellen kifogást nem tesznek ugyan , de a rének a bemondás valósága iránt kétsége támadván — peripheriális felméréshez nyúl, s ebből az sülne ki, hogy a községi elöljárók, a bemondásban olly eltagadást követtek el, melly a bemondott területnek legalább 1/6 részét teszi : a község a reáeső földadónak kétszeres fizetésével büntettetik, a felmérés költségeit az eltagadásra vetemedett elöljárók tartozván viselni. 20. §. Minden pusztának, melly nincsen annyira népesitve , hogy maga egy községet tenne, a községi adóbani részeltetés tekintetéből, helyfekvés szerint, egyik szomszéd helységhez kell az adókivetésnél soroztatni. 21. §. Meglévén a terület állapítva, a rének mindenekelőtt , a teljesen haszonvehetetlen földterület öszvegét, az összes területből levonván, megkülönbözteti, hogy a haszonvehető határrészből hány hold van szántóföld, szőlő vagy szilvás, hány hold belső telek, rét és kert, s hány hold erdő, legelő avagy nádas; — a holdakat az egész országban mindenütt 1,2000 ölével tartozván számítani. 22. §. Ezen megállapodásban a hajdan úrbérinek nevezett birtok összegének felvételénél, az úrbéri táblák, rendezési perek s adórovási összeírások egyik tájékozó adatul szolgálván , a község határábani másnemű birtokok összegének bemondására a közönség azon figyelmeztetéssel szólittatik fel, hogy a határ összes területe meg lévén állapítva, minden elhallgatás a község terhére esik; mivel mind azon földbirtok, mellynek minemüsége meg nem határoztatik, a legmagasabb rovása szántóföld és rétnek fog számíttatni. 28. §. A bemondások valóságára nézve a rónoknak kétsége támadván, tanukat hallgathat, szemlét tarthat, s megállapodását kijelentvén, az ellen a község lakosai közül bárki tehet kifogást, mellyet azonban a rénok csak azon esetben vehet figyelembe , ha a kifogás nyomban, minden haladék nélkül, hitelt érdemlő oklevelekkel igazoltatik. 24. §: A rénok annak feljegyzésébe, hogy ki, mennyi szántóföldet, szőlőt, rétet, kertet, legelőt vagy erdőt bír, nem ereszkedik, (ez az egyéni kivetésre tartozván) hanem csak általában mondja ki, hogy mennyi szántóföldet, szőlőt, szilvást, belső telket, rétet, kertet, legelőt, erdőt , nádast veszen fel a község adórovásába. 25. §. Ez meglévén, miután az, hogy a törvényhatóság mellyik osztályba tartozik, s hogy minden osztálynak hány alosztálya van, országgyűlésileg lett megállapítva, a rének csupán azt határozza meg, hogy a község földadó tekintetében mellyik osztályba soroztatik, és külön külön a szántóföldekre, szőlőkre, szilvásokra, külön a belső telkekre s rétekre és ismét külön a legelőre, erdőre s nádasokra nézve; és kimondja, hogy mindenik földneműek összege az országgyűlésileg megállapított kulcs szerint, hány krjával fog az országos adónak a községre vetésében számba vétetni, következőleg földadó fejében az egész község mennyi adót fizetene. — Ámbár az országgyűlésileg megállapított adókulcsban a szántóföld, szőlő és szilvás egy cathegóriába, a belső telek, rét és kert ismét egybe, és a legelő, erdő és nádas, szintúgy egybe számíttatott, a hol mindazáltal az egy cathegóriába sorozott földnemek között, például szántóföld és szőlő vagy legelő és erdő között, általában véve nagy különbség van, ott azoknak megadóztatásában külön alosztályzati kulcs vétethetik fel. b) Há z adó. 26. §. Bevégeztetvén a földbirtok osztályzati összeírása, a rének a házadó összeírásához fog; s e végett tetszése szerint kijelölendő meghitelt egyének által , a törvényhatósági tisztviselő közbejöttével, a lakházakat s azokban a lakszobák, vagy bért hozható boltok, tárak, istállók, pinczék, színek számát összeiratja. 27. §. Megtörténvén az összeírás, az országgyűlési kulcs szerint megállapítja, hogy a község házadó tekintetében melylyik osztályba tartozik, következőleg országos házadó fejében a községre összesen milly összeg esik. 28. §. A föld és házadó alól kivételnek: templomok, kévés dolgozóházak , iskolák és egyéb középületek , temetők s közlekedési utak, és kivétetnek az állodalom kincstárának Baját fekvő javai; de ha ezen javakat vagy bérben, vagy másnemű szerződés szerint mások használják , ezek az élvezett haszontól keresetadót fognak fizetni. c) Keresetadó. 29. §. Keresetadó alá tartozik a jövedelemnek minden neme, melly föld, vagy házadó rovatba nem jött; tehát közös magán-tisztviselők , a miniszerektől kezdve az utósóig, tanítók, lelkészek, orvosok, ügyvédek, mérnökök, írók, művészek, kereskedők, gyárosok, kézművesek, bármi névvel nevezett segédek, haszonbérlők, fogadósok, szolgák , szolgáló leányok s mindennapi élelmükön felül valami biztos keresetre számítható munkások. Az úgynevezett úri jogok és haszonvételek, mint például italmérási, hasvágási jog, halászat, vadászat, vásárjog, nemkülönben, malmok, hid, út, rév-vámok, bányászat , sör- , pálinka-főzés , azok melletti marha hizlalás, fuvarozás, szóval a jövedelemnek, jövedelmező keresetnek s kereseti munkának bármelly neme. 30. §. A keresetadót a rének az országgyűlésileg megállapított kulcs szerint egyénileg írja össze, s az egy rovatba eső adózók illetékének összegét egybeadva veti ki a községre, miszerint ez, az egyéni kivetésnél, minden olly egyes cathegdriának , melly nem egyéni jövedelem , hanem osztályzati kulcs szerint taxáltatik, például kézműveseknek , napszámosoknak adóösszegét, az illető egyének közt feloszthassa. 31. § A tőkék kamatainak megadóztatása szintúgy a keresetadóhoz tartozik. Ezek azonban, külön összeírás alá nem jőnek , hanem az illető adós által fizettetnek a hitelező rovására, az adókulcsban meghatározott módon és besszámitás szerint. d) Személyadó. 32. §. Megtörténvén e szerint a közvetlen adó minden elszámlált nemeinek összeírása, személyadó fejében, még a községre eső összes adónak egy tized része , az adó összegéhez hozzá tétetik, s ezen arány az egyéni kivetésnél is akként megtartandó, hogy személyadót csak az fizet, aki valami közvetlen tárgyilagos, vagy vagyoni adót is fizet; s személyadó fejében mindenki sem többet, sem kevesebbet, mint összes egyéb adójának Vio"®^ részét fizetendi. 33. §. Végre még a közvetett adó nemeiből a rénok öszszeírására, a pálinkakazántól járó, nemkülönben az italmérési s dohányárulási adó tartozik , de ezek a közvetlen (direct) adótól különösen lesznek sommázandók , s ezeknek elseje az egyéni kivetésnél is az országos rénok által meghatározott mennyiségben hajtatik be; a két utóbbiak pedig községenként külön összegekben határoztatván meg a rónok által, személyenként az egyéni kivetésnél fognak feloszlatni. 34. §. A rónok ekként az összeírás alatt levő községre esendő minden adónemeket egybefoglalván, a rovatos táblázatba, úgy az összes adót, mint egyes rovatainak összegét, a keresetadót cathegóriák szerint egyénenként, szintúgy az italmérési és dohányárulási adót, szám és cathegória szerint, a pálinkaadót pedig egyenként is beiktatja, a táblázatot kir. városokban két, egyebütt három jegyzékben elkészíti, s a törvényhatósági tisztviselővel s községi bíróval és jegyzővel aláíratja. 85. §. Ezen törvényhatósági és községi tisztviselők azt, hogy az összeírás előttük ekként történt legyen, aláírásukkal bizonyítani, hivataluktéli elmozdítás terhe alatt, köteleztetnek, mindaz által ha észrevételeik forognak fenn, azokat az összeíráshoz csatolhatják, s ezt aláírásuknál is megjegyezhetik. 36. §. Ezen kifogási és észrevételi jog , bármelly illető községbeli egyénnek is megengedtetik , sőt ha ki magát az összeírás által igazságtalanul terheltetve érzi, észrevételeit az összeírásnak törvényhatóságilag történendő átnézése előtt oda is benyújthatja, s bántoki véleményét a közgyűlés határozatiig kijelentendi, és igazságszerinti tekintetbevétel végett a pénzügyminiszerhez felterjesztendi. 37. §. Miután minden községnek adója a fontrerit módon, a pénzügyminiszer által megállapittatott, a törvényhatósághoz és országos adótárnokokhoz behajtás végett lakulhatett, az, adótárnokok magukat a községenkénti adóbehajtásban csupán és egyedül ehhez alkalmazandják, s az egyéni kivetésekbe nem bocsátkozandnak. 88. §. Mindazonáltal, ha a községi adószedők által, de összes adóilletőség az év folytában az adótárnáknak be nem szolgáltatott, a decemberi adószedés alkalmával köteles az .