Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-09-19 / 164. szám
Kedd KONVV-gr TAR 4 J 164, MaQeKbi •’ la p ran.áeB táj, bétről Félévi elífizetés a'itt fmrossaE hszhaihoréássa! b.m. nélk. 6 írt 30 kr., a vaddhivauibdl elhítrdva 6 ft, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 írt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng.— Előfizethetni Pesten, szabadsajté-utezai szabadsajtdudvarban 583. sz. a. a' kiadóhivatalban, egyebütt min-PESTI HÍRLAP September 19. ISIS. «mt — A* »«te. ki»#4»Itmka ’» tfjíb IMf. tartwsáByeUia küldetni imm péld. iránt a’ roeyrwiidés c*ak a' béeai cs. fépesta-hivatal utján ttrtéshetik. Mindenféle hirdetmények tíszétetnek, '* egy 4-seer hasábozott apró feettyü sorért, vagy ennek feelyeért 5 pep.g5 kr., a‘ kettős hasába sorért pedig 18 pepgj krámítunk. Hivatalos rovat. A „Közlöny“ után. Nádor ő fönsége I.) A honvédsereg 8. zászlósijához századosul Taán Andrást, a 6-dikhoz századosul Mesz- lényi Ödönt , a 9-ikhez főhadnagyul Horváth Jánost ; hadnagyokul Csicseri Ágostont, Puky Ignáczot , Fáy Jánost , Csikó Boldizsárt; a tüzérséghez hadnagyul Fribisz Ferenczet. II.) A nemzetőrsereghez parancsnoki segédül Somosai Imrét Bellosics Ignácz mellé; a királyhágón túli önkénytes lovassághoz hadnagyul Török Jánost nevezte ki. — Ugyanaz a mozgó nemzetőrsereg őrnagya Ivánka Imre mellé segédül Kazinczy Lajost, élelmezési tisztté Rimanóczy Károlyt, a honvédi 4-ik zászlóaljhoz főhadnagyul Windisch Sándort, a honvédi tüzérséghez hadnagyokul Turcsányi Jánost és Gruber Ferenczet nevezte ki. — A törvényhatóságok elnökeihez. Addig is, mig a katonaállitás iránti törvényezikk ő feleége által szentesittették, a veszélyben levő hont védelmi eszközök nélkül hagyni nem lehetvén, az alsóház határozata nyomán felhívom önt, hogy a honvédsereg szaporítására e rendeletevi vételével rögtön toborzást indítson , s a beállottak száma felől engem mielőbb értesítsen. Az ekként kiállítandó sereg egyenesen a már felállíttatni kezdett honvéd-zászlóaljjak szaporítására lesz fordítandó, S uj honvédzászlóaljakká alakítandó, mellyeknél az ügyrevezetési s vezérlett nyelv , zászló , ruha és jel magyar leend. Az ekkép kiállítandó honvédsereg az ország békéjének tökéletes helyreállítására szolgálatid, s ha ezen idő nem tenne annyit, mint amennyi rendes katonáskodási idő gyanánt törvény által meg fog állapíttatni, a kitöltött honvédi szolgálat be fog számíttatni. Igyekezzék ön czélszerű rendeletek által oda munkálni, hogy a veszélyben forgó haza, mentő károk után soká várakozni kénytelen ne legyen. A toborzás megkezdéséről rögtön, haladásáról időről időre elvárom a tudósítást, s később a részletesebb feltételekkel azon számot is tudata idéri önnel, melly a kormánya alá bízott hatóságra, népessége arányához képest háruland. Budapest, sept. 14. 1848. Míniszerekök gr. Batthyány Lajos. A minieterelnök Zala, Somogy,Vas,Veszprém, Soprony, Komárom, Fejér, Győrmegyékben , s Győr, Sz.-Fejérvár, Komárom és Pécs városokban tömeges fölkelést rendel. — Ugyanő Tolna, Baranya, Bács, Zala, Vas, Somogy, Veszprém, Fejérmegyék, Zombor, Szabadka, Sz-Fejérvár és Pécsvárosokhoz intézett levelében rendeli: 1) Ellenség előtt álló táborunk számára a szükséges fuvarokat, kézi vagy szekeres munkákat kiszolgáltatni, a annak mindenben segédkezet nyújtani, minden polgár szoros kötelességének ismerje. 2) Ha pedig találkoznék e honban valaki elvetemült, ki az ellenségnek szállításokkal, munkával, tanácscsal s élelmiszerek kiszolgáltatásával önkéntesen segédkezet nyújtana, honárulónak fog tekintetni, s rögtön itélőszékelibe állítani. — Részint a már felállított 10 honvéd zászlóaljak hiányaik kipótlása s részint új honvéd zászlóaljak alakítására a toborzások, a már felnevezett honvédsereg számára kiadott toborzási utasítás szerint, minden kivétel nélkül a következendő hadfogadó és azok fiók parancsnokságainál tüstént erélyesen megkezdessenek, úgymint: Pesten, Győrött, Egerben, Miskolcion , Balassa-Gyarmaton , Jászberényben , Kecskeméten , mellyeknek njonczai Pestre; Debreczenben, Nagy- Károlyban , Nagy Váradon , mellyeknek njonczai Debreczenbe; Szegeden, Békésen, Csabán, Gyulán, mellyeknek njonczai Szegedre, Pécsett, Kaposváron, Szegszárdon, melylyeknek njonczai Pécsre szállitandók. A bárhol másutt beállandó ujonczok a szükséges vizsgálatra a felnevezett helyek bármellyikére szállitandók, a hol rendes felvételük eszközöltetik. A hadfogadó parancsnokságok különös rendelteiket a nemzetőrségi tanácstól veendik: e végre felszólittatik minden hazafi, a honnak veszélyes állapotát tekintve , mihamarább a legközelebbi hadfogadó parancsnokságnál honi zászlóink alá seregleni. Budapest, sept. 13-án 1848 Gr. Batthyány Lajos. — Auguszt 19-kén Fehértemplomnál vívott csatában a már megemlítetteken kívül, még következő katonai egyének tüntették ki magukat: Temesi határőrségi kapitány Bár van, a három Zinser atya és két testvér Fehértemplomból, kiknek egyike elesett Sieger, fehértemplomi polgár. Viojics Sándor , Rudnáról. Balázsi Móricz, gárdatiszt. Müller és a csatában elesett Steyer, kinek a határőrség rendbehoszásánál sok érdeme volt A hon és szabadságért lelkesen küzdő eme férfiak neveit, érdemük elismeréséül, örömmel mutatom be a honnak. Budapest, sept. 14. 1848. Gr. Batthyány Lajos. — A hadügyi tárczához tartozó hadbiztossági osztályt személyzettel ellát~ sa illetvén , abba a hadügyminister által fogalmazóknak Eötvös József és Grdvay József; fogalmazói segédekké Hoebert Béla és Bagi Béla, írnokká Huszár Elek neveztettek ki. — A honvédtüzérség szaporítása rögtön igényeltetik, hogy a már ellenségekbe indult ütegeket teljes erővel segíteni lehessen , nemkülönben a lőszerek készítésére is egyének kívántainak. Felszólittatnak tehát minden lelkes hazafiak, hogy a szent ügy pártolására mennél többen magukat a honvédtüzérséghez beiktattassák. — Nádosy Sándor őrnagy, honvédségi ideiglenes főparancsnok. — O föns, a nádor, a honvédtüzérséghez Krivácsi Józsefet, Orsonics Gáspárt, Elekes Ferenczet hadnagyokat, Harsai Ferenczet, Schmidt Ferenczet, Andorján Lászlót, Jánosi Sándort, Raksányi Imrét hadnagyokul nevezte ki. 20 föls. jun. 26. kelt határozatánál fogva, Belmont Ágoston new-yorki ideiglenes főügyelőt valóságos főügyelővé nevezte ki. Felhívás: A hadügyministérium e hó 5-ről kelt felhívása folytában, mindazon egyének, kik a tábori, hadmérnöki, tüzéri, aknászi, árkászi vagy ntászi karnál alkalmaztatni kívánnak, s e végett már folyamodtak , ezennel felszólittatnak , hogy e hó 20-án reggeli 10 órakor báró Hrabovszky hadnagy bezár s főhadi parancsnok urnái , a főhadi parancsnokság épületében , megjelenni szíveskedjenek. — Budapest, sept. 18 án 1848. Hadügyministériumból az ideiglenes állodalmi titkár Melczer Andor. Örvendetes kir. Csányi László kir. biztostól Keszthelyről folyó hó 15-ről vett örvendetes tudósítás szerint a Miklós huszárok lelkes tisztikara, gróf Bubna őrnagy vezetése alatt, és a Sándor huszároktól Bárczay százados, a tisztikar nevében gr. Teleky vezérőrnagyhoz mentek, és kinyilatkoztatták , hogy hátrálni többé nem fognak, hanem királyért, hazáért harczolni s halni kívánnak, minek folytán az egész tisztikar nevében egy levél szerkesztetett, melly gróf Babna őrnagy és Bárczay százados által folyó hó 16-án Jellachichhoz küldetett; ezen levélben felhívják őt, ő fölsége aláírása alatt kelt abbeli parancsának előmutatására, miszerint Magyarországnak megtámadása, világosan s határozottan megrendeltetik, különben be fogják a seregek és ezeknek tisztes fegyverük becsületét szilárd elhatározottsággal bizonyítani. Gr. Batthyány Lajos: Nem hivatalos rész. Pest, sept. 16-án. Nehány nap alatt alsóházunk igen érdekes alakokat mutatott a figyelmes nézőnek. Majd tisztán forradalmi, majd ismét egészen alkotmányos színben mutatkozik, mindig egységben, egyhangúlag. E kamarával dictaturát és forradalmat, monarchiát és alkotmányos kormányt egyaránt fel lehetne állítani vagy fentartani. S talán, mivel tagjai egyáltalában nem függetlenek ? ! . Vagy tán mivel bizonyos időszerinti demonstrációkra, mellyet a körülmények parancsolhatnak, egyesül minden erő ? Egyik sem oka. Az első nem érdemlett gáncsolása, a másik nem való dicsérete volna az alsóháznak. Csalhatatlan tény, hogy az alsóházban az alkotmányosság szelleme nagy túlsúllyal bír, forradalomra igen kevés embernek van benne határozott hajlama. A monarchia eddig népünknek hitágozata volt. Meggyőződése a kamarának is. De a közelebbi események több fegyvert adtak a monarchia elleneinek kezébe, mint valamennyi respublicai mozgalmak Európában, vagy e státusforma legfényesb tanai. Szóval a monarchismus olly valami nálunk, minek kényszerűségét ez idő szerint még mindenki érzi, megtámadni senki sem akarja, védeni a közelebbi események után senki sem bírná. A nádor nemes föllépése volt egyedül, mi némileg pa-ralysálta a bécsi camarilla azon égrekiáltó bűnét, midőn saját cselszövényeinek kétes győzelméért odavetette koczkára a monarchicus elvet, nem Magyarországban, de tán az egész birodalomban. A nádornak nem kis érdeme, hogy megmentette e hazát azon kényszerűségtől, hova félve bár, de — ha ő nincs — ellenállhatlanul sodortatik. Egy főtényező vala ő, hogy megmaradt a nemzet a törvényesség ösvényén. Nélküle nincs itt a nehéz pályán, megnyílik a tömkeleg kapuja, s hová jutunk, csak isten tudja. A nemzet tudja, a nemzet érzi, mivel tartozik nádorának e férfias elszántságáért. Valljon fogja-e méltányolni tudni a dynastia? Alig hisszük. Mi nem tudjuk, mi eredménye leene a nádor táborozásának rá nézve, de ha győz, mint nem kételkedünk, megmentette nekünk az országot, házának a trónt. Öt határozott jelleme, becsületessége köti ügyünkhöz. E nemzet vele győzhet, vele bukhatik. De neve nem pusztán fogja szaporitni a nádorok névsorát, számára bizonyosan szebb lapot készitene a história. — s.— (Az osztrák ministérium emlékiratának vége.) Végre bizodalmatlanságot gerjesztőknek kell látszani a magyar ministériumból kifolyó azon kísérleteknek is, mellyek a pozsonyi országtörvény intézkedéseinek ellenére, a Magyarhont az örökös tartományokkal közösen érdeklő viszonyokért fölállított ministériumból, külügyi ministériumot akartak csinálni , mi különösen két egyénnek Frankfurtba küldése és a budapesti képviselőházban tett ministeri nyilatkozatok által előkészíttetek, s már teljesedésbe volt veendő. E lépések, a belkezelés külön ágaiban tett számos határozatokkal együtt, Magyarországnak a többi osztrák tartományoktóli elválását sokkal túlvitték azon vonalon, mellyen belől teremheti csak meg a pragmatica sanctió a czélzott áldásos eredményeket. S pedig csupán ez a közös s maga a ministérium által is elismert birodalmi alap, a két státusrész kölcsönös viszonyai számára. Az előrebocsátottak után a következő három kérdés megoldása fordulhat elő: a) Azon változtatások, mellyeket a magyar országkormány 1848 ik év márczius havától kezdve tőn, ötzhangzásban vagy ellenkezésben vannak-e a pragmatica sanctióval? b) E változások az összes birodalomra vagy annak egyes részeire nézve hasznosak-e? c) Jogosítva volt-e az uralkodó illy engedményeket az összes birodalom egy részének nyujtani? Mi az első kérdést illeti, magának a pozsonyi utósó országgyűlésen hozott törvénynek tartalma két pontban összeférhetlennek látszik a pragmatica sanctióval, minthogy ennek következő szavai: indivisibiliter et inseparabiliter, az István főherczegnek nyújtott hatáskör terjedelme által megsértetnek. Mert a királynak az országból távolléte esetére ezélre illy hatáskör, a királyi hatalom attribútumait támadja meg, a király mellé egy második nem felelős egyént helyez, kinek intézkedései igen könnyen jöhetnek a királyéval ellenkezésbe. Ez által a pragmatica sanctio indivisibile impériuma meg van támadva, s igy az országgyűlés ezen határozata érvényesnek s fentarthatónak nem tekintethető. Szintúgy az országtörvény ama határozatainak, mellyek külön kereskedelmi had és finánczministériumot alkottak, anélkül, hogy az összes birodalomra vonatkozó viszonyokat megalapítanák , okvetlenül a monarchiát körülfonó kötelékek fölbomlására kell vezetni. Már előlépések tétettek a sereg, a nyilvános hitel és az ahhoz tartozó nyilvános intézkedések különválasztására, s az imperium inseparabile rövid idő múlva még a külviszonyokban is valótlanná válik , ha ama nézetek , mellyek a magyar koronának önálló külpoliticájáról szólottak , teljesülésbe mennének. Mindazon intézkedés , mellyet a magyar ministérium a sereg feletti főparancslat tárgyában ő felségénél az osztrák- rómét ministérium tudta nélkül keresztülvitt, mint fentebb már említeték , össze nem fér a pragmatica sanctió szellemével és czéljával, de a pragmatica sanctió által kitűzött iránytól még sokkal kárhozatosb eltávozásként tűnnek fel a magyar ministérumnak a hadifinánczkezelés, úgyszintén a kereskedelmi ügyekben önfejüleg tett lépései. Azon kérdés iránt: valljon a ministériumnak a márczius óta követett eljárása áldásdús eredményekben nyilvánult-e vagy nem? alig lehet valaki kétségben, ha Magyarországnak jelen helyzetét közelről vizsgálja. Az osztrák-német tartományok csak örvendő részvéttel kísérhetnék, ha Magyarország az eddiginél élénkebb virágzásnak indulna, s külön felelős ministériuma által minden ráméleti előnyöket elérhetne. De igy létesítve, s a pragmatica sanctiótól s annak valódi értelmétől eltávozva, a magyar ministérium magában az általa kormányzott királyságban is a zavart, a forgalom fennakadását annak szomorú következményeivel együtt, továbbá a vagyonosok s jó gondolkozásnak félelmét s bizodalmatlankodását, végre pedig a polgári háborút idézte elő. A Tisza és Duna alvidékein történt események a jó hazafiunk a legszomoritóbb képet tüntetik föl. A magyar ministérium sergei s az ellenfél Borai a harciba ugyanazon zászlót viszik; túl és innen olly katonák küzdenek, kiknek esküjüknél fogva testvérként kellene egyesülniük, — különösen kiterjed ez ugyanazon ezred osztályaira is, mint p. o. az 5-dik tüzérezredére. Mit lehet már ezentúl várni illy meghasonlott sereg fegyelmétől s katonai szellemétől ? és ezen iszonyú anarchiai zavarok tüzelhetnek-e tovább, s képviseltetnek-e valahol? Így a császárság elleneinek kilátás nyilik azon diadalra, a birodalom hatalmának felbomlását, a polgárháború szétterjedését, a köz- és magánhitel összezavarodását mielőbb szemlélhetni. A különszakadásnak a magyar ministérium által követett ezen ösvényén sem Magyarhon , sem a vele testvérisült szomszédországok részére nem áradhat üdv, s ha nem külellenségek, akkor belviszály fogja azon véres tanítást adni, hogy a pragmatica sanctió nemcsak pergamentre irt szó, mellyet önkényüleg magyarázni s egy oldalról csaknem sem-