Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-10-19 / 191. szám
Csütörtök np minden nap , hétfőt kivéte. Fél évi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással borit. nélk. 6 frt 30 kr, a' kiadóhivitalból elhordva 6 ft, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 frt, -i-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pesteni, szabadsajtó-utczai szabadsajtóudvarban SIS. u. a. a' kiaddhivatalban, egyebütt min K0NwV-2í) 191. HÍRLAP, October 19.1848. den k. postahivatalait. — Az ausztr. bírod*" lomba*s egyéb kült. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs. főposta - hivatal utján törtesketik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek. ’» *jy 4-szer hasábozett apró bettlitt serért, vagy ennek helyéért 5 pengő ki, a’ kettfa hajóba Kiért pedig 10 pengő kisámítunk. -n Hivatalos rovat. A Prágában fekvő nádorbuszárainkból egy félszázad áthatva a honszeretet forró érzetétől, több helyeken nagyszámú ellenálláson vitézül áttörve, veszteséggel ugyan, de mégis a hőn szeretett övéikhez hónuk megmentésére . Magyar hazánkba szerencsésen elérkeztek. Vegyék azért az egész félszázad lelkes vitézei a honvédelmi bizottmánynak a haza nevébeni elismerését s szives köszönetét. Minek következtében addig is, mig minden vitézeit kellőleg megjutalmazhatná e haza, a honvédelmi bizottmány az említett félszázadban következő előléptetést tett: Sréter Lajos százados őrnagygyá s a Pozson megyében alakuló Frangepán-csapat vezérévé; Dessewffy Dénes alszázadossá s az átjött század parancsnokává; Szentpétery Sámuel és Lázár Sándor őrmesterek pedig hadnagyokká neveztettek ki. Budapest, oct. 16 án 1848. Az országos honvédelmi bizottmány, Kossuth Lajos, elnök. — Midőn az országos honvédelmi bizottmány Irányi Dániel teljhatalmú kormánybiztosnak a gallicziai szélekről fenyegető rabló-betörés ellen tett sikeres előrendeléseit és gondos utóintézkedéseit egészen helyeselné, kedves kötelességének ismeri Irányi Dániel kormánybiztosnak lelkes cselekvősége , eszélyes intézkedései és mindenben erélyes eljárása felett azon méltánylását kifejezni, mellyel a polgári érdemeket tisztelni minél komolyabbak a pillanatok, annál szentebb kötelesség. Patt, oct. 17. 1848. az országos honvédelmi bizottmány. Kossuth Lajos, elnök. — A honvédelmi bizottmány részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Hodzsa hivatalától elmozdított Verbicza sz.miklósi lelkész, mint bebizonyított bujtogató és néplázitó, czinkos társaival Sturral és Harbánnal együtt, mint hon árulók és a hazára, honpolgárokra , közbátorságra nézve veszedelmes emberek, Magyarország polgárainak sorából ezennel kitöröltetnek, s egyiktől-egyiktől ötven pengő forintnyi dj mellett , minden hatóságoknak és egyes személynek is , ha magokat Magyarország határain belől mutatni merik, elfogatásuk, vagy akármi módoni kézrekeritésök szoros és polgári kötelességévé tétetik. Budapest, oct. 17-kén 1848. Az országos honvédelmi bizottmány, Kossuth Lajos, elnök. — A Köslöny 114. számában, f.h. 1. felszólittatvák a honvéd zászlóalijakhoz tartozó tisztek, hogy késedelem nélkül zászlóalljaikhoz siessenek, s mégis olly kellemetlen tudósítás érkezett a nemzetőrségi tanácshoz, hogy a tisztek még sem jelentek meg rendeltetésük helyén, nevezetesen a Munkácson alakulandó XXI. zászlóalljnál még egy tiszt sem jelent meg ; ezennel közönségesen minden zászlóaljukbeli tisztek felszólíttatnak, hogy haladék nélkül rendeltetésük helyén megjelenjenek, mert aki 10 nap alatt ezen rendelet közhízrététele után ott meg nem jelenend, kivévén a külföldről jövőket, a honvédtisztikar névsorából kiterültetik. Ezen rendelet végrehajtására a zászlóalljak alakításával foglalkozó felügyelő törzstiszt, nevezetesen Munkácson Földváry Lajos őrnagy ur, felhatalmaztatik. Pest, oct. 16, 1848. Nádosy Sándor ezredes. — A győri honvédzászlóalljhoz kinevezett tisztek, tisztségök elvesztése alatt ezennel felszólittatnak, hogy rendeltetésök helyén Győrött, öt nap alatt okvetlen megjelenni múlhatlan kötelességüknek tartsák. Az ország minden hatóságainak! Az ország minden részeiben magyar hadügyminiszériumi utilevél vagy illy rendelet nélkül szerte barangoló külföldi katonaság azonnal lefegyverkeztessék, és további rendelkezésig mint hadifogoly tekintessék, élelmezésük és szállásolásukról a hadügyministérium gondoskodván, miért minden illyes lefegyverkezésekről oda jelentést tenni a hatóságok utasittatnak. — Pest, october 16 -án 1848. — A honvédelmi bizottmány, I.Kossuth Lajos, elnök, — Kinevezések a hadseregnél. A honvéd 33. zászlóalljhoz őrnagyai: Pethefi Vilmos, százados a 2. h. zászlóalljnál. Ugyanoda századosoknak : Föld?vári Albert és Puskás Fer. 2. h. z. főhadnagyok s .Mártonfi Zsgmond, hadügyministeri segédtiszt s f. h. iá 26. h. zászlóalljnál, Balásházi Mih. fh. a 6. zászlójáénál, Jelencsik Imre fh. a 37. sz. gy. e., KoncsekÁgost. fh. az 53. sz. gy. e. — A honvéd 14. zászlóalljhoz századosul : b. Villányi Lajos fh. az 52. sz. gy. ezredben, somogymegyei n. őrs. őrm. Somsich mellé segédtisztül, mint madn. Kelemen Lajos m. aljegyző. — A 34. zászlóalljnoz őrm.én parancsnoknak : Zákó litván képviselő s n. Trs. százados Századosokul »Száz Mih. v. fh. és sóhivajftli ellenőr, Damaszkin György 8. hv. 7. a százados, Zertzky Józs. nyugd. százados, Szabó Józs. 13. hv. . fh. számfeletti, Sántha Péter 22. hv. z. a. fh., Latinovics György n. őrs. százados. — Zamplénmegyében n.őrs. őrnagy s zászlóallji parancsnoknak: Madarasai Miklós v. fh.—Tolnamegyei n. őrs. őrm. Csapó Vilmos mellé segédtisztül mint hadnagy: Nagy János n. őrs. tiszt. — harmegyei n. őrs. őrn. Marsó Imre mellé segédtisztül mint .Hadnagy: Papp László.— A 26. hv. zászlóalljhoz lső lázadosul: Hrabetsy Miksa 34. i. e. százados. — Az úgynevezett „Zrinyi“ csapat rendes , 35. számu honvédi zászlóalljá alakíttatván, főtisztikara következő : Századosok : Bangya Józs., Kovács Fer., Rosty Istv., Andorfi Kár., Fricke Kár.— Főhadnagyok : Csapó Pál, Rosenfeld Henrik, Somogyi Józs., Veisz Jakab, Randi Józs. és Veszelyi Ede. Nem hivatalos rész. Pest, oct. 18-kán. A Tausenau által közzétett levelek legszebbike Cilisből veszi eredetét, és eept. 14-én kelt, tehát Jellachiehnak a Dráván átmenete után két nappal. Ebben az osztrák alkotmányozó gyűlésnek még szorosabb megfenyítése igértetik , mint ahogy szándékozott a pesti demagógokat Julietta grófnő nagy mulatságára megtánczoltatni Latour onklinak unokaöcse, Rodein őrnagy úr. Talán vesszőt is futtattak volna a bécsi álarczos jacobinusokkal vagyis a baloldallal. Legalább a cillii levél hangulata igent mond, és irgalmatlan. Minthogy az olasz ármádia néhány tábornokairól is a leggyöngédebb kimélettel szól, czélszerűnek tartom e levelet egészen közölni, mert nem árt tudni: minő szellemű emberekből állott Jellachich összeesküvése s megboldogult Latour gróf pártja ? • „Kegyelmes úr! Belső ösztön súgja, hogy még ma írjak nagyméltóságodnak, mert előre látom, miként mielőbb a tartományoknak kell sietni a jó ügyet Bécsben támogatni, mert különben a monarchia össze fog omlani. Hogy a segély sikerrel történhessék, szükség a katonai parancsnokság élére erélyes férfit állítani. Az öreg beteg Nugent nincs itt. Ó, ha itt volna is, épen semmire sem való, mert egy félbolond sok tervekkel s jellem nélkül. Spannol gróf szintén öreg, nyavalyás és csalfa, mint származása. Pálfi még ostobább, mint bátyja ura. Mit segithetnek illy ficzkók rajtunk, ki csatlakoznék hozzájok? Adjon kegyelmességed nekünk egy Gyulayt, egy Weldent, s bocsáttassák el nyugpénzzel a haszontalan Nugent. Ha ekkor önt veszély fenyegeti, rögtön Bécsben termünk mi, harminczezer mendek, kik mind olly vitézek vagyunk, mint a Kinskiek, kik a mi honfitársaink. Majd megmutatjuk az aulábani népsöpredéknek, hogy ki az úr a háznál, s majd elnémítjuk a birodalmi gyűlés baloldalát, ezen nyomorult álarczos jacobinusokat. Én rövid processust csinálnék az aulával. Becsukatnám a kapukat, a kijáráshoz vezető utczákat barrikádokkal raknám meg, a közel fekvő házakat s a szemben eső ablakokat katonailag tartanám elfoglalva, s midőn mindazok, kiket meg kell tanilni, már együtt vannak, e söpredék-embereket éhség által tenném semmivé. Vannak Bécsben becsületes gondolkozásu férfiak, s többen mint hinnők. De nincs erélyes vezérök, mig a mindent felforgatók, mert semmit sem veszthetnek, könnyen teszik ki magokat. Ha Gyulay fog a vezér lenni, s kegyelmességed nézeteimet helyeslendi, még többet hathatok, s akkor viszont fogok írni. Ciki, sept. 14-kén 1848 —g.“ Az őszinte tábornoknak belső ösztöne csakugyan eltalálta , hogy a tartományoknak Bécsbe kell sietni a jó ügy támogatására. Ez meg is történt, azon csekély különbséggel, hogy a tartományok mást képzelnek jó ügynek. S mi örömmel látjuk, miként Brünntől, Linz-Salzburg és Gratzig mindenünnen önkénytesek vonulnak Bécs védelmére s a camarilla széttiprására. Sőt a cillii őszinte tábornok úr orra előtt Steiermarkban kapott legtöbb erőre a mozgalom. A nép kívánságának Wickelburg kormányzó ur is kénytelen volt engedni , s hatezer derék steier önkénytes érkezett Simering alá, hogy a magyar táborral és a bécsi mobil nemzetőrökkel egyesülve, megsemmisítsék Jellachich seregének maradványait , rendreutasítsák azon osztrák tábornokokat, kik a reactióval kezet fognak, és a derék Bécset a pánszláv törekvések ellen megvédjék. —m— Bécs, oct. 16-kán. A dolgok mindennap más fordulatot vesznek. Bécs népessége, úgy látszik, valamint nagyszerűen fel tud lobbanni, úgy a feszültséget zsibbadás nélkül csak igen kevés ideig állja ki, ha a tűz folyvást nem ápoltatik. Csalhatatlan dolog, hogy ha seregeink folyvást haladva túllépik a határt, s Bécsig nyomulnak az ellenség után, Bécset még olly hangulatban lelik , hogy onnan minden erő velük egyesül Jellachich ellen, s a siker nem kétséges. Azonban seregünk vezetői sem a Bécsben létező erő- ,,ről, sem annak csatlakozásáról biztosítva nem voltak, következőleg tettek volna egy lépést, melly akkor jól üt ki, de egyszersmind ha számításuk meghiúsul, egy ország jövendőjét sülyesztheti el. Azóta a magyar hadsereg diplomatizál, a bécsi nép nagyban készületeket tesz, de részint a magyarok késedelme , részint a birodalmi gyűlés határozatlansága, részint a bécsieknél olly hirtelen beálló kedélycsillapodás okozza , hogy, habár a magyarok bejövetele iránt nagy a lelkesedés , de a harczias szellem sokat csillapult, s azon sereg, melly a magyar erőhöz csatlakoznék, alig volna fele annak, mit tegnap még bizonyosnak állitanak. A birodalmi gyűléstől nincs mit várni. Az olly elemekből állván, mellyek tulnyomólag más érdeküek, mint a mieink, neutralitásra van kényszerülve, nehogy saját kebelében bajt támasszon. Különben is törvényes téren kénytelen maradni, nehogy atról eltérve, kész ürügyet nyerjenek sokan elvonulni, s a parlament tettleg feloszoljék. A birodalmi gyűlés utal a bizottmányra. Ez félénkebb a diaetánál. Határozni a magyar benyomulás kérdésében nem mer, noha csalhatlanul óhajtaná a magyar sereg megjelenését. Az országgyűlési bizottmány kebelében több nézetek uralkodnak e kérdés körül, mellyeknek mindenikében egyaránt jellemző az, hogy a magyarok benyomulását mindenik helyesli, de egy sem állítja , hogy a harcz, melly innen támad, közös ügy velünk. Szólnak benyomulásunkról, mint szives szomszédi engedélyről, mit örömest adnak. Magyarország azt nyilatkoztatja: mi tartozunk irányotokban azon lovagias kötelességgel, hogy segítségtekre menjünk. Ők azt mondják: Itt van, verjétek meg Jellachich seregeit, s ha tetszik, még Auerspergét is, saját földünkön, mi szívesen engedjük. Egyik azt mondja félő embereik közül, ha a magyar sereg Jellachich megsemmisítésére benyomul, teljesen jogos tettet követ el, mert Ausztriának kötelességében áll vala, vagy Jellachich betörését akadályozni, vagy őt lefegyverezni , s ha nem tette, feljogosította, mint ugyanazon birodalom népét, hogy benyomuljon. Osztrák földön magyar és horvát sereg közt különbség nem lehet, ha a Jellachich benyomulását ellenséges inváziónak nem tekintette Ausztria, nem tekintheti a magyarokét is. Másik úgy okoskodik: ha a magyar sereg benyomul, Ausztria ezt bevégzett ténynek veendi, ezért cselekedjék Magyarország egészen nézete szerint, ha úgy látja, hogy érdekeinél fogva meg kell még most Jellachich seregeit semmisíteni, mielőtt erősödhetnék, a határátlépés ne legyen akadály czéljaiban, ellenkező esetben foglaljon a határon defensív állást. Volt, ki azt mondja: Bécs, midőn e hó 6kán feltámadt Magyarország elnyomatása ellen, s megakadályozta a Jellachich seregeinek erősítését, megsemmisítette a reactió fejét. Ezt tette, nem kérdezve minket. Tegyünk mi is, mint érdekünk sugallja, lovagiasságunk követeli, így állnak dolgaink a birodalmi gyűlésen s annak bizottmányánál. Ebben fekszik a veszély Bécsre s ránk nézve is. Mert mig ez által a nép, megfosztva minden erkölcsi támasztól, lehangoltatik s csüggedésre kényszerül, Bécs körül az ellenséges sereg mozdulatai s távolabbi körülmények mindig aggasztóbb szint öltenek magukra. Auersperg és Jellachich seregei gondosan kerülnek minden összeütközést, azonban mindinkább igyekeznek a közlekedési vonalakat hatalmukba keríteni. Olmütznél — mint halljuk — tekintélyes sereg egyesült már. Világos, legalább minden arra mutat, hogy Bécset nem megtámadni vagy ostromolni, de bevenni akarják — bizonyosabb után. Ezt a nép érzi, s ezért nyugtalan, támadást is keres, tegnap is két álgyat foglalt el Schönbrunnál. Mondhatom, csehül vannak a szegény bécsiek , de csehül vagyunk mi is. A lehetőségek már most ezek. Ha a magyar sereg puszta uralomra szorítkozik a határokon, akkor Bécset körülveszik, a Dunáni közlekedés máris meg van akasztva, s Bécs a legborzasztóbb kiéhezésnek van kitéve. Ekkor vagy ki kell rontania , vagy megadni magát. Ha Bécset legyőzték, az összes elő fordulhat Magyarországnak, s habár azzal olly könnyedén nem bánhatnak, mindenesetre jövendőjét kétségessé tehetik. Ellenben , ha a bécsi erő teljes elszántsággal még most támadó harczra tökélné el magát, a magyar sereggel egyesülve a Duna két partján uralkodhatnék, s Bécs biztosítva lenne a Magyarországgal nyitvatartott összeköttetésben. Így van a két nép sorsa szorosan egybefűzve, egymást együtt menthetik meg, most és jövendőben. De kik Bécsben hivatva vannak a dolgok élén állni, ezt nem akarják így látni, igen örömest látnák , ha a magyar sereg magára eltakarítná Bécs környezetéből az alkalmatlan sereget, de ezt, aki a körülményeket ismeri, őrjöngésnek fogja tartani. Nekünk vagy biztosítva kell lennünk tettleges lépés