Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-10-20 / 192. szám
t/ Péntek Mujthaik e‘ táp minden nap, hétfőt kivéve. Félévi előfizetés a' két fővárosban házhozhordággal borit. néik. 6 frt 30 kr, a’ kiadóhivitalbtíl elhordva 6 ft, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 1 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pesten. szabadsajtó-utczai szabadsajtóudvarban ti. tz. a. a* kiadóhivatalban, egyebütt min V 192. PESTI HÍRLAP October 20.1848. den k. poatamintala A. — ki auszu. birodelemba ’s egyéb külf. tartományokba küldetni kivánt péld. iránt a* megrendelés csak a’ bécsi cs. főposta-hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, egy ■ 4-szer hasábozott apró betűsfi serért, vagy ebnek helyéért 5 pengő kr, a’ kattea hanébn sorért pedig 10 pengő kr uimrttiük. 3 ' Hivatalos rovat. Hazánk érdekét veszélyeztető cselszövők és árulók egymássali érintkezését és hujtogatásait gátolni, mellőzhetlen szükség lévén, útlevelek használatára nézve, következők rendeltetnek, s illetően adatnak köztudomásra. 1. Lakásuk helyéről bárhova utazni szándékozók, kivétel nélkül magukat útlevéllel ellátni köteleztetnek. 2. Útlevelek csak olly egyéneknek adhatók, kik utazásuk czélját kijelentik, és a hazára nézve ártalmas kezdeménynek, legkisebb adatok gyanújával sem terhelhetők. 3. Az útlevelek rovatai következők: utazó neve, életmódja, állapota (t. i. házas-e vagy nem), vallása, születéshelye , életkora, termete, arcza, haja, szeme, orra, különböztető jelei, utazási czélja, útitársa. 4. Az útlevelekben , bármelly rangú egyéneknek adassanak is azok, a 3-ik pontbeli rovatok szerint személyleirásuk beiktatandó; ezen szabály az útitársakra nézve is állván. 5. Iparosok, kik vándorolni avagy megkezdett vándorlásukat folytatni kívánják, ezt, illető törvényhatóságuknál bejelenteni, s vándorkönyvüket, a hatóságnál láttamozás után, érvényesítés végett a belügyministériumhoz felküldeni köteleztetnek. 6. Ezen szabályokban foglalt kellékekkel el nem látott utazók gyanúsoknak fognak tekintetni. 7. Minden városban vagy nagyobb községben, az utasok levelei szigorú vizsgálat alá veendők, hol azok egyszersmind múlhatlanul láttamozandók. 8. Ezen rendelet pontos végrehajtását feltétező helybeli haladéktalan intézkedés, az illető törvényhatósági elnököknek szoros felelősség terhe alatt meghagyatik. — Bunyik József, ki magát az alkotmányos rend, csend és a fejedelem által szentesített törvények ellenére az országot rabló csoportjaival megtámadt Jellachich pártos merényeinek alacson eszközéül adva, több bűnös tettein felül, folyó october hó 7-én és 8-án Eszék városában a törvényesen választott tanácsot eltörlötte, új tanácsot választott, azt az említett Jellachich parancsai alá rendelte, s a postahivatalt is megtámadta és azoknak hivatalnokait letette , — ezennel törvényenkivüli honárulónak nyilvánittatik, s mindenki által szabadon elfogathatik,— sőt ennek, élve vagy halva teljesítésére, minden igaz hazafi, a legszigorúbb felelet terhe alatt köteleztetik. Pest, october hó 17-én 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány. — Kossuth Lajos, elnök. — Vukovits Sebő, ker. biztos folyó hó 12-én kelt hivatalos tudósításával jelenti , hogy gróf Latori, volt osztrák hadügyministernek, Temesmegyében fekvő birtokait elfoglaltatni rendelte. Pesten, oct. 18-án 1848. Az országos honvédelmi bizottmány Nyári Pál, helyettes elnök. — Rendelet. Az eddig herczeg Voronyeczky nevet viselő vadászcsapat 38-ik számú zászlóaljjá alakíttatván, ezen rendelet vétele után tüstént Pestre vonulni siessen. Ezen zászlóaljakhoz tiszteknek kineveztetnek Kapitányokat. Kölgen Ferencz, volt főhadnagy a nemzetőröknél. Aufenberg József volt főhadnagy, Wéber Ernészt, volt főhadnagy segédtiszt a nemzetőröknél. Orseczky Antal, Markovics Dénes volt csapatbeli kapitányok. Nem hivatalos rész. Pest, oct. 19-kén. A honvédelmi bizottmányhoz a hazaáruló Latournak ismét egy irata küldetett be, melly minden eddig kézrekerült levelei közt adatokban legkimeritőbb. Egész terjedelmében adni fogjuk közelebbről. E levél futár által küldetett el gr. Latourtól, s e futár már a Gallicziában fekvő sergek parancsnokait megjárta, s Erdélybe jött az ottani parancsnoknak is megvinni. E levélben megiratik, hogy a cs. k. sergek parancsot vőnek minden oldalról Magyarországba nyomulni. B. Puchner főparancsnoknak különösen Nagy-Várad megszállása tétetik feladatául, mert a magyar lázadók — a kormány ► és kamarák— Pestről kizaklatva,könnyen Szegedre vagy Váradra menekülhetnének. A terv, mint most már napfényre jött, ez vola: Jellachich betör Varasdnál, Rott az alsó Drávánál. Majerhofer Szlavóniából elfoglalja Bácsot. Aranyára elfoglalja a Maros partjait. A temesvári várparancsnok a Bánátot. Erdélyből az oláh határőrség s idegen katonaság NI.TVáradot. Gallicziából Dukla felől Kassának benyomul Sitimonich. Soprony felől Stájerből betör Burich. Karlovicz és Szenttamásról a szerbek és ráczok. Bécs felől — ha mindez nem elég — beront a cseh kés morva katonaság. Ennyi ellenség egyszerre még soha sem indult e szegény nemzet ellen. Adjuk hozzá még, hogy kebelünkben minden fajokat, szerb, rász, tót, oláh, orosz , szász polgártársainkat nyílt lázadásra izgatás Várparancsnokaink erkölcsiségét is minden oldalról ostrom alá vevék. Saját katonaságunk bejövetelét nemcsak meg nem engedék , de őrvonalt állítanak ellenök , hogy hazájuk védelmére át ne törhessenek. így vannak a nádorhuszárok távol Prága környékén , így a Koburg-huszárok Oroszország szélein stb. E fölött az idegen katonaságot minden keresett ürügyek alatt itt tartogatták, míg végre ideje lővén a támadásnak, most az illető sergekhez sorozták, utat készíteni a betörő ellenségeknek. A Hartmann ezredbeliek és Schwarzenberg dzsidások Munkácsnál gyülekeztek Simonich sergeivel egyesülni, azon szin alatt, hogy kivonulnak. Isten az egekben úgy akará, hogy ennyi ármány meghiúsuljon, s a bűnöst elérje a büntetés, mielőtt terve sikerülne. Feltűnő gr. Latour levelében, miszerint az hozatik fel a sergek benyomulásának okául, mert „M a gya r o rszágban a törvényes rend teljesen felbomlott“. E „cur mihi turbulentam“ féle szemtelen hazugságot, mellyet a királylyal is elmondattak, isten megbüntette. Magyarországot törvényes ministériuma kormányozta mindaddig, mig Jellachich Székesfejérvárt megszállotta, gr. Batthyányi el nem bocsáttatott, a nádor meg nem szökött az országból, s a híres od. 3-ki manifestum meg nem érkezett. Ezóta a magyar királynak nincs ministerelnöke, nem nevezett senkit, s az ország gondoskodott kormányzatáról, mert kormány nélkül nem lehet. Midőn az ellenség már fővárosunk alatt volt , még a törvényes formák Pesten rendületlen álltak. Vagy talán az ujonczállítás s a magyar bankó nyomatása a nagy törvénytelenség, mit Magyarország elkövetett ? A magyar király ez országgyűlést a hazát dúló ellenség legyőzésére szükséges segédeszközökről rendelkezni hívta össze királyi meghívó levelében: ez pénz és katona. Újonczokat toborzás útján országgyűlés előtt is állított a ministérium — a honvéd zászlóaljakat, anélkül, hogy törvénytelenségnek tekintette volna a király, sőt a felhívás — igen szivrázólag a nádor által íratott az országhoz. Magyar pénzjegy 121 millióig már a diaeta kezdetén forgásba indult, anélkül, hogy törvénytelenségnek vétessék. De ha a katonaállítás s pénzjegy-kibocsátás a diaeta határozatából törvénytelenségnek nezetett az uralkodó által, kezében hevert a kész törvényezikk , volt idő elég szentesíteni azt jóval az előtt, hogy az országyűlés határozat által kényszerült életbe léptetni. E még egy pár hó előtt monarchius és törvényeihez tapadó nemzetet egy szóra lehet vala más ösvényre vezetni , ha a legszelídebb , leglegálisabb kedélyt fel nem lázítja a nyilvános ármány szemlélete s a kényszerűség érzete. S ki lépett le a törvényesség ösvényéről nyilván és leplezetlenül ? Nálunk a haza legnehezebb napjaiban a királynak törvényes miniszerelnöke kormányzott minden más hatalom beavatkozása nélkül. Ekkor jött Lamberg gr. kinevezése teljhatalmú kir. biztosul, Majláth kinevezése kir. helytartóul. E kir. rendelet senki által ellenjegyezve nem volt. Ez első sarkalatos megsértése az alkotmánynak. Alkotmányos, parlamenti kormányzatu országban ki hallott valaha rendkívüli kir. biztost, katonai és politicai hatalommal felruházva ? E joga a királynak sincs, annyival kevésbbé másnak. Ez valóságos megsemmisítése az alkotmánynak, melly Caraffa idejében megjárta, de alkotmányos országok történetében példátlan és nevetséges vakmerőség. S aztán az 1848-ai alkotmány nem semmisíti meg a nemzet nádorválasztási jogát, a magyar országgyűlés együtt volt, s ha a felség szorosan a törvényes téren akar maradni, a nádori kijelölés megküldése , nem pedig kir. helytartó kinevezése fogott volna lenni tisztében. Hát még mit mondjunk az oct. 3-ki manifestumról ? Azokon, kik e nyomoru irományt késziték, meglátszik a nemesis sújtó ujja, s valóban Mit mondatnak el e hazaárulók a szegény ügyefogyott királylyal, például az 5-ik pontban : „Horvát, Tót és Dalmátországok bánja l. Jellachich József királyi felségünk teljhatalmú biztosa küldetik ki, iá adván neki teljhatalmat és hatóságot, hogy a végrehajtó hatalom körében azon hatóságot gyakorolhassa, mellyel e rendkívüli körülményekben mint kir. felségünk képviselője fel van ruházva. Melly kir. legfelsőbb hatalmazásunk következtében mind azt a mit Horvátországunk bánja rendelend, intézend , végezend és parancsoland legfelsőbb kir. hatalmunk szerint intézettnek, végzettnek, s parancsoknak nyilvánitva-------rendeljük és parancsoljuk, hogy b. Jellachich József mint kir. Felségünk teljhatalmú biztosa által aláirt parancsai iránt mindenekben szintolly hódolók és engedelmesek legyetek , mint a mikép legfelsőbb kir. felségünk iránt lenni tartoztok.“ Ezen parancsolat szerint b. Jellachich, kit a király jun. 10-ki manifestumában — mellyet soha vissza nem vont diplomatice — pártütőnek nyilvánít, méltóságaitól megfoszt, egyenesen magyar királynak declaréltatik, s annyi joggal ruháztatok fel, mennyit a nádor kir. herczegre soha sem mertek ruházni. A király alkotmányunk szerint uralkodik, de nem kormányoz ; rendeletei csak úgy érvényesek, ha ministerünk ellenjegyezi. A királyság jogai közé : törvények sanctiója, méltóságok kinevezése, adományozás stb. tartoznak, a közigazgatást a felelős ministérium vezeti. A király nem is adhat valakt egyéb jogokat, mert mással nem is bír. Már pedig, hogy legyen-e király , s ki legyen ez, ha V. Ferdinánd jogaival élni nem akar, s felbontja a sanctio pragmaticát, nem tőle függ. S mi azon hatóság, mellyel a magyar király rendkívüli körülményekben fel van ruházva? Ez az erőszak hatósága , a jus fortioris, mert rendkívüli hatalmat törvényeink nem ismernek , nem ismer az alkotmányosság sehol, így vezette a királyt szerencsétlen környezete a törvénytelenségek útjára. S ha a nemzet erőszak ellen erőhöz nyúl, igazolva van isten és világ előtt. Feltámadtak ellenünk I s. Ferdinánd nevében álhivei, a mi V-ik Ferdinánd nevében kitisztítottuk az országot a rablócsoportoktól. Uralkodó házunk leginkább vallásosságáról volt híresztelve. Lehetséges-e, hogy higyyen valaki istent, ha elhiteti magával, hogy nemzetet illy erőszakosan sodorva a törvényes ösvényről ki, el lehessen nyomni, s hogy igazságos isten ezt tűrhesse az égben ? —s.— A derék Eszterházy és a köztiszteletben álló Venter ezredes urak, hir szerint, azért jöttek Pestre, hogy az igazgató választmánynál minél több katonai erőnek az aldunai vidékekre mozdítását eszközöljék. Ez a legsürgetőbb teendőnk. A ráczok nemcsak a magyarok, de az emberi érzelem és humanitás ellen támadtak föl. Ők kegyetlenségeikkel szélsőbb végletig mentek, mint az arany hordán sa turkomannakon kívül, az ázsiai vad népek. Amit Roger a tatárok vérszomjáról irt, azt Rajachich őszentségének haramiái híven utánozták. E bősz fajnak meg kell valahára mutatni , hogy a gazdag, a csodás termékenységü földön, többé nem garázdálkodhatnak, s ezentúl bünbarlanggá , a borzalom tanyájává egy óráig sem tehetik azon gyönyörű és kimeríthetetlen vidéket, mellynek kincsforrásait honunk számos hű, munkás , de nélkülözésekkel küzdő fiai czélszerűen tudnak használni, míg az ő kezeik közt, már minden végpusztulásnak indul. Aldunai táborainkat hatályos működésre alkalmassá tenni épen most ideje. Jellachich megveretése a ráczoktól elvette a szellemi támaszt, elvette az anyagi segély nagy részét s a siker iránti kilátást. Latour gróf fölakasztatása a pénz, az álgyu és lőszerek titkos szállításának minden útját bevágta. Az osztrák birodalmi gyűlés s a velünk rokonszenv és közérdek által szorosan összecsatolt germán elem egy garast sem fog az absolutismus bakói, a camarilla vérebei számára paterolni. Rajachich őszentsége beszélhet akármilly buzdítón Csernovics főpap erényeiről és Brankovics szenvedéseiről, azért bizony az égből pénz s munitió nem fog hullni. Horvátországnak elég gondja leend saját magára, kivált miután a havonként 100 ezerre menő dotátiót a magyar ministérium ezentúl sem fogja a lázadóknak fizetni; az osztrák ministérium pedig többé csupán a lovagias bán szakására alattomos kölcsönzésekbe aligha vegyülend. A bán egyénisége a sukorói ütközet s a feláldozott 12 ezer horvát sorsa után, még a trieszti bankároknál is megszűnt biztos hypotheca lenni. Mayerhorsz úr, mint tudjuk, nem Croesus, és saját zsebiből vékonyan díjazhatja a zsoldos szerbeket. Az aldunai lázadók tehát e perezben sem magukra, sem idegen segítségre nem támaszkodhatnak. Most van ideje rendbe hozni őket. Annyival is inkább, mert sergünk a győzedelem által lelkesülve van. A népfelkelésre elég hajlam támadt. Kétkedő tiszteink — kiknek egyébiránt száma naponként apadt — belátták, hogy csak a magyar ügy diadala mellett van jövendőjük. E tények együtt elég kezességek a sikerre, melly csak akkor lehet teljes, ha hamar történik, mert már a hideg őszi idők kezdenek előállani, s a tábori élet három vagy négy hét múlva rendkívüli alkalmatlanságokkal fog járni. Óhajtjuk, hogy különben kedvelt vendégeink , Eszterházi és Vetter, minél előbb s minél több kilátással a