Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-10-22 / 194. szám

Vasárnap­i f Mu­sticaik «­ rap minden nap, hétfőt kivéva. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhor­­dással borit. nélk. 6 frt 30 kr, a’ kiadóhí­ vitalbél elhordva 6 ft, postán borítékban he­tenként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 1 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pes­ten, szabadsajtó-utczai szabadsajtdudvarban 5­3. az. a. a' kiadóhivatalban, egyebütt min­ 194 October 22.1844. den k. postabmtslstfl. — ki insztr. birod'a­lomba ’s egyéb kü­lt. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a’ megrendelés csak a bé­csi cs. főposta - hivatal istján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek. ’» *£y 4-szer hasábozott apró betű­jű­ serért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős ha­juílsu serért pedig 10 ’stv.f.S kr *r0*nitt»Uk. Hivatalos rovat* Mind azok, kik folyó év october elejétől futári minő­ségben valónak kiküldetve, s számadásaikat mind­eddig nem adták be, szabályszeres számadásaikat tizenöt nap alatt a pénzügyministériumnak bemutatói, elengedhetlen kötelességüknek ismerjék. — Mulasztás esetében az or­szágos védelmi bizottmány kénytelen leendő szigorral rendelkezni. Pest, oct. 20. 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány Ny­á­r­y Pál, helyettes elnök. — A tiszántúli azon törvényhatóságok, mellyek a 782. szám alatt kelt ministerelnöki rendelet szerint ön­­kénytes nemzetőreiket még ki nem indították volna, az említett és a reá következett augusztus 27-ki rendelet ér­telme szerint, kivéve a magok védelmével foglalkozó fel­ső-vidéki megyéket, haladéktalanul küldjék contingen­­süket Máriássy János vezérlő-őrnagyhoz Aradra; a meg­történtről a hatóságnak értesítését a nemzeti őrségi tanács elvárja. Pesten, oct. 19. 1848. Nádosy Sándor. — Miután a jelenleg már fennálló 38 honvédzászlóallj­­nál a főtiszti állomások mind betöltvék, több pedig egy ideig fegyver s ruhahiány miatt alakíttatni nem fog, fel­­szólittatnak mindazok, kik a honvédzászlóalljaknál fő­tiszti állomásokért folyamodni kívánnak, miszerint folya­modványaikat az országos haditanácsnak csak akkor nyújtsák be, midőn a zászlóalljak alakításának folytatása hirlapilag köztudomásul fog létetni. Pest, oct. 20. 1848. Nádosy Sándor. — Utólagos jóváhagyás reményében kineveztetnek. A honvéd táborkarhoz mint ezredes: Kollman József, ugyanazon testület őrnagya. Temesmegyei nemz. őrs. őrnagy s zászlóallji parancs­noknak : Asbóth Adolf, nyug. százados. A honvéd tábori karhoz őrnagyul: Hollan Ernő, 9 ik zászlóallji százados. A honvéd 9-ik zászlóalljához őrnagyul: Ger­gely János, honv. 10. zászl. százados. A honvéd 13-ik (Hunyadi) lovas ezredhez őrna­gyul : Sebő Alajos, 1. huszár ezr. százados. A honvéd 14-ik (Lehel) lovas ezred, őrnagyul: Szathmáry Mihály, 6-ik számú vasas ezred, százados. Nemzetőrségi őrnagynak dij nélkül s czimzete­­sen: báró Lo-Presti Árpád. Mindezen kinevezések s előléptetések , rang s illet­ményre nézve, folyó évi october 16-tól számítandók. — Budapest, oct. 20. 1848. — Mészáros Lázár, hadügyminister. — A honvédsereghez ezennel kineveztetnek . A hon­véd Mészáros nevű hadigőzöshöz századosul: Kehrer József tengerész hadseregi főtiszt. A honvéd 13-ik zászlóalljához számfeletti száza­dosul: Lakatos Benedek, ugyanazon zászlóallji főhad­nagy s elnöki segédtiszt. A honvéd-tüzérséghez századosul: Kaufman Ká­roly, hadügyministériumnál alkalmazva. Jungvirth Károly, ugyanazon testületi hadnagy. A honvéd 13-dik lovas ezredhez számfeletti száza­dosul: Simoncsics József, a mostani alkalmazásában meghagyva. A vad kedély és a hálátlanság, melly e­gyes­ a törté­neteiből kisugárzik , Prágának is, a szláv anyavárosnak jellemében kezd már mutatkozni. Bécs, forradalmai által szabadságot szerzett Prágának is. Bécs kitekerte Windischgrätz kezéből a bakó pallosát. A bécsi szabadelvűség nem ismert különbséget, nem tűrt válaszfalat, és szeretettel árasztotta el a szlávokat, hogy érezzék üdvét az egyenlőségnek és testvériségnek. S e rokonszenvért a háladatos Prága felbérli Win­dischgrätzot Bécs ellen. Illy mocsárjából a lélekalljasságnak virulhat-e ki a nemzetnagyság ? így alakítják- e a nagy birodalmakat ? A panszlávismustól félni gyermekség volna. A panszlávok pusztíthatnak, de nem győzhetnek; fenyegethetik a civilisátiót, de eloltani nem fogják. A csehek az önzést képviselik. Kedélye e nemzetnek minden szláv faj közt legkevesebb van. Egyénes munká­sok, miveitek, meleg szív és lángész nélkül. A lengyelek csak desperátióból vették fel a panszlá­vismus álarczát, de a remény első sugarára el fogják dobni. A többi szlávok tudatlanok, s legkisebb vágygyal sem bírnak légvárakért küzdeni. A sokféle szláv fajok csak úgy értik egymás nyelvét, mint a Bábel-torony építői. S bár Magyarországon és az örökös tartományokban 15 millióra terjed számuk, semmi belkellékeivel nem bír­nak az összeolvadhatásnak, ha geográphiai elhelyezteté­­sök ezt lehetségessé tenné is. Igen közönyös tehát előttünk , hogy ő­felségét nagy ragaszkodással, vagy hidegen fogadták-e Olmützben? Némelly lapok szerint a nép húzta be szekerét, mások szerint húsz kibérleti ember. Legyen e dolog akárhogy, az kétségtelen, miként a Habsburg-dynastia józan észszel nem akarhatja a szláv koronát. Ez csak a félrevezetett családot tehetné semmivé, de nem a kivívott szabadságot. A magyar és német elemnek együtt kevés oka van rettegni a szlavismustól. Kivált ha meggondoljuk, hogy illy harczban termé­szetes szövetségesünk érdekeiben fogva Németország, a szabadság érdeke által Francziaország; a humanismus és miveltség szent kötelékeinél fogva pedig az egész nem — barbár világ. —m— Nem hivatalul rési. Pest, oct. 21-kén. A cseh követek olly formán bántak a bécsi országgyű­léssel, mint a budapestivel a szászok. Megszöktek. Hazaérkezvén pedig Prágába, a szlávismus anyaváro­sába, a szolgaság igehirdetőjévé lettek , s az egy és erős birodalom iránti szent düh a tudós Palacki urat is meg­lepte , és ő most többé nem azon hallgatag bölcs, ki a képviselők közt, mint a drámában a etatisták, csak szá­mot szaporított, s egy neme volt az élő díszítménynek. Palacki úr szónokol, tiltakozik, izgat. Példáját követik Riegel, Strobach, Pinkas s más cseh tekintélyek. Windischgratz lába előtt csuszkálnak , nyalják csiz­mája porát, mint a hűséges uszkár. A herczeg régebben sokszor elrúgta őket. Mit sem tesz! A herczeg összelöveté Prágát. Annál jobb ! Mert ez­zel megmutató, hogy Bécset is összelö­vetheti. Riegel úr szivesen megcsókolja a véres kezet, melly julius végén a cseheket gyilkolta; mert ugyanazon ke­gyetlenséggel mészárolhatja le octóber végén a néme­­t­­eket. Ilyen Szlávia alapitóinak politicája. Egy népnek jelleme kedvelt traditióiból is kitűnik. A magyar Mátyás király igazságszeretetéről s nemes­­­­lelküségéről szeret gyermekeinek regélni. Száz meg száz aneedota kering a tömeg ajkain,mind ezen erényeket tár­­­­gyazó. Ellenben a cseh szünetlenül Libussa királynét be­­csmálja, ki egy fürdőben megölelte azokat, kiknek sze­­relm­ét élvezte. Bécsben a tanulók bizottmánya Latour papirjaiból szétszórt leveleket kapott, mellyek a hadiministérium épülete megrohanása alkalmával felfogattak. Folyó hó 6. és 7-ike éjjelén , több felől jött tudósítások szerint, az összpontosított katonaság részéről, a tanulói bizottmány tanácskozási gyülhelyét megtámadás fenyegetvén, ez ama veszélyes perezben Latour irományait biztos helyre tétel végett gondviselésem alá adta. Én ezen irományokat ké­sőbb átnéztem, és lemásoltam mindazon okiratokat, mely­­lyek közzétételét nekem polgári kötelesség és a nép érdeke parancsolta. Ezek kinyomatva itt közöltétnek, s a nép­ellenes tervek és nézetek tisztán fölfedezésére magok szólhatnak. Latour, levelezőinek ezen kis töredékében is, mint a reactionárius összeesküvés és kormányzási mód focusa jelenik meg. De Dohlhof, s a megbukott ministé­­riumnak többi maradványai is lehetetlenekké lesznek ezen levelek tanúságai szerint. Prokesch egy szabad állodalom pályateréről le van szorítva. Hogy a régi kormányrendszer egész alakjában még most is Osztrákhonra nehezül, szintén kitünőleg kiviláglik belő­lük. A pókháló, melly Magyarhon létele felett fonatott, egy katonai uralomnak Osztrákhonbani előkészítése, Pipicz volt állodalmi tanácsos irataiból kikukucskáló ló­lába a camarillának , bármelly olvasó előtt, minden ele­mezés nélkül is elég világosan észrevehető. — Minden további bevezetéstől tartózkodva, végül csak azt említem meg, hogy a felfogott iratok között talált szerelmes s más efféle levelek közlését a jelen komoly időkben czél­­szerűnek nem találom, s hogy azokba Bach Sándor úr ministériumából különösen elég okiratok bőven csempész­tettek be. A fontos okiratok másolatának valódiságáról kívülem még Eckardt Lajos tanár ur is kezeskedik. — Tausenau Károly tanár,­­ Athéna, aug. 30-án 1848. Nmligu gróf! Az alám rendelt cs. k. követségi titkár Weisz , a néhai állo­dalmi tanácsos fij­a, mai napon használni kezdi a kapott elbocsátási engedelmet, és Bécsbe el is indult. Be fogja ő magát excádnál mutattatni, s kifejezni az örömet, mely­­lyet nálunk dicső hadseregünk győzelme okozott. Isten­nek hála­ az szorosan összetart, és excád tehetség sze­rint védelmezi Osztrákhon becsületét, erejét és reményét a szédelgők és rombolók ellen, mellyek ezen testületet is megtörni és szétbontani szeretnék. Némelly bécsiek gyalázatos magaviselete felett , az Öreg dicső hadvezér és a vitéz győztes hadsereg irányá­ban , külföldön csak egy szó van , hogy a ministérium­­ — a császáré, nem az országgyűlésé — keményebben föl nem lép, itt senki meg nem foghatja. Minthogy én a viszonyokat nem ismerem , rá semmi más feleletet nem adhattam, mint, hogy talán olly okok forognak fenn, mik ezt akadályozzák. Én valóban igen csodálom, hogy az országgyűlés, melly egy alkotmány készítésére hiva­tott össze, egészen más dolgokkal foglalkozik, és a mi­nistérium , mellynek , mint a császár képviselőinek, azt valódi foglalkozásánál megtartani és vezetni kellene , az országgyűlés által olly állásba tétetett, mintha az ország­gyűlés , a kamra és az alkotmány már kész volna. Mi azonban engem leginkább nyom, az, Magyaror­szág irányábani szerencsétlen viszonyunk. Azt hiszem, hogy a teljes elszakadási c­élzat fölött csalatkozni nem lehet, és ennek kivitelére neki még eszközöket is szolgál­tatni, a legveszélyesebb balfogások közé tartozik. Ezt én magamnak csak Eszterházynak lord Ponsonbyházi viszo­nyából magyarázhatom meg, és ez utóbbinak nálunk a te­kintélyéből. Hanem én Palmerston lordban évek óta leg­határozottabb ellenségünket is látom, és az Anglia iránti bizalmat mindaddig , míg azt ezen ember politicája ve­zérli, olly anachronismusnak tartom, mellynek párja nincs. Ki, mint én , ezen ember hatását látta, és az eszközöket, miket ő használ, az csak jajgathat, ha ezen embernek vi­szonyainkba beavatkozás engedtetik. Mivel , nekünk azon gyalázatot kell szenvednünk, minek sem Francziaország, sem Anglia ki nem tenné ma­gát , hogy ezek az olasz ügybe beavatkoznak, és hogy ők magukat ezen beavatkozásra följogosítva lenni hi­szik , hol semmi egyebet nem tevénk , mint, hogy a szemtelenül s gyilkos módra országunkba beütött szárd királyt ismét abból kiűztük , hogy ők ott Olaszhon sza­badságáról, nemzetiségéről beszélnek , hol semmi egyéb nem forog fenn, mint egy fejedelem szemtelen dicsvágya, kiből Palmerston Olaszhonra nézve egy lord főbiztost akart csinálni, — mivel mondom, nekünk ezen gyalázatot kell­ szenvednünk , legalább Némethonban és főherczeg Jánosban vetem reményemet. Ha Némethon, ezen nem csupán osztrák, hanem német kérdésben is csak egy hatá­rozott szót szólana, mikép ezt bizonyosan tehetné is , az esetben az egész illetéktelen beavatkozás vízbe hullana. Talán fog is szólni. Valljon azonban a birodalmi igazgató és ministérium előtt a Némethont illető függetlenség és nyelv már olly világos-e, mint lenni kellene, igaz, én azt nem tudom. És ez időpontban nekünk Párisban és London­ban csak másodrendű embereink vannak. Nagyon szomorú dolog. Naponként kell panaszokat hallanunk, hogy embere­ink nincsenek. Vannak nekünk , hanem mi a legfontosabb ügyeket olly emberek kezeibe tesszük, kik arra nem szü­lettek. Ez a mi igazi halálos betegségünk. Az oroszok a dunai fejedelemségekben magukat erő­sítik. Mi olly tétlenséggel, melly hazaárulással határos, 1829 ben (oh! mit nem volnék képes ez ellen írni!) a Duna torkolatokat orosz kézbe jutni engedtük , és pedig olly perezben, mikor az orosz hadsereg olly állapotban volt, hogy a pétervári cabinet bármilly közbeszólásra fi­gyelmet fordított volna. Mi talán most is phrasisok által hagyjuk magunkat elaltatni , és segíteni fog­juk az orosz kizárólagos befolyást egész a Dráváig és Száváig m­e­g­ál­la­p­í­t­­­a­­­n­i. A porta berzeng ugyan, de senki sincs háta mögött. Francziaország, Anglia nyomán jár, és An­glia Oroszhonnal egy kézre dolgozik, és Osztrák-s Né­­methen, miknek a főszerepet kellene játszani­ok , annyi, mint semmi. Ám legyen, a­hogy van. Szivem megszakad, de mit tehetek én ? Excád jul. 9-tőli kérelmemet, hogy az olasz hadseregbe soroztassam, figyelembe venni nem méltózta­­tott. Ha franczia háború keletkeznék, akkor is arra lennék kárhoztatva, hogy egy jelentéktelen állomáson maradjak ! Hát valóban múltamból a tűnik ki, hogy engem már mire sem lehet használni — az esetben, igaz , kezeimet keb­lembe kell dugnom, és magamra e keserű ítéletet kimon­danom. Teljes megadással és a legmélyebb tisztelettel excnak legalázatosb szolgája Prokesch. — Legalázatosb előterjesztése a hadügyministernek, melly­ben a Leopold- és az osztrák vaskorona rend 4. osztálya felállításáért, az érdemteljes tisztek kitünteté­sére , esedezik. Benyujtatott sept. 3-án 1848. Bécs, sept. 1. 1848. — Excádat csak nehány szóval akarom értesíteni, hogy minden hihetőség szerint, az itteni , tegnapelőtt visszalépett ministérium, ismét visszahelyeztetett. A fegy­verszünet ellenes többség csak 17 volt, az arra vonatkozó minden ad­ókba betekinteni nem lehetett, a bizottmányi tudósítás 24 óra alatt elő valt terjesztendő. Ma már csen­­desebbek az emberek , megismerik a béke nagy előnyeit, és holnap a fegyverszünet feltételeinek elfogadása fog következni. Tegnapelőtt végre Strahlenheim úr meghatározott, ki 1843. óta az ágyat nyomja, de mindig jól aludt és jól evett. Legmélyebb tisztelettel excádnak legalázatosb Z­a­c­c­h­i.­­—Frankfurt, sept. 7-én. Jegyzetek Frank­furtból sept. 8-ról. (Zacchi írása). Dahlmann még semmi ministériumot nem alkotott, azt hiszik, hogy az újonnan

Next