Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-11-22 / 220. szám
Szerda •B*Uaik •’ hp nimneo nap , hétfőt íjiin. FWK előfizetés a' két fővárosban házhozherisal borit. nélk. 6 frt 30 kr, a' kiadóhitalbol elhordva 6 ft. postán borítékban honként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve dig 1 ft 13 kr peng. — Előfizethetni Pesa, szabadsajtd-utczai szabadsajtdudvarban (5. u. a. a’ kiaddhivatalban egyebütt mm£.% H o ő r ^Cí NYV* ¿) TÁ fi fi / 220. PESTI HÍRLAP November 22. 1848. ö«b k. pol'.ut’itamfi. — ki tautr. brroiklomba 's egyéb kulf. tarteznismsba küldetni kivánt péld. iránt » megrebnelés fiai a' bécsi cs. főposta - hivatal b-csíj törtenhetik. Mindenféle hirdetménytk félretitett. a *Cf ■ isier hasioeisu *pra WitijtS **?«■»', T«t7 étiéi heiyeén 5 per.fi kr. a" iti'.ii ki- Ji*e seriit p«4if lo jeifi V. »Ua tUv.t. Hivatalos rovat. Utólagos jóváhagyás reményében kineveztetnek N. ő. ezredesül és bácsmegyei nő, főparancsnokul Bezdédi Miklós, n. ő. őrnagy. N. ő. őrnagy Mihalovics író hivataláról lemondván, helyébe Pécsre őrnagyul: Puska Jenő,5-ik könnyű lovas ezredben volt hadnagy. N. őr. őrnagyul Szegedre: Földváryándor, 10-ik zászlóalljbeli százados. Balázs árton, Váza ezredbeli százados. Trencsénmegyei n. . őrnagyul: Mikovinyi Károly, főhadnagy trencséni fiók hadfogadó parancsnok. Az 51-ik Eszéin levő baranyai zászlóallj parancsnokául, miután Molir József n. őr. őrnagy ur előbbeni helyheztetésében sgmaradni kíván. Vele János: 23-ik zászlóalljiázados. Budapest, nov. 17-én 1848. A honvédelmi Bottmány Kossuth Lajos. elnök. — Kineveztetnek: A Hunyadi szabad gya£ csapat honvéd zászlóalljá alakulván, 50 ik számot .p. Perczel Mór tábornok ur előterjesztésére kötkezőleg kinevezett tisztek lesznek besorozandók. magyar: Trangus István. Századosul: Meszlényi Ede. Jonás Pompejus. Hunyadi Ede. Nagy Ferencz. Vásárlyi István sat. sat. — A huszárezredek telepjeinek elhelyezését illetőleg, november 17-kei Közlöny 160-ik számában megjelent idétmény szolgálati tekintetből oda módosittatik , miarint az 1-ső huszárezred telepje nem Kecskeméten, nem Holdmező-Vásárhelyen leend ; miért is e rendelet felével az 1-ső huszárezred tartalék-századának vázlata adres), számvevőhivatala és toborzási parancsnoksága, nden hozzájok tartozó személyzettel azonnal Holdmezősárhelyre induljanak. Budapesten, nov. 20 án 1848.ádosy Sándor, ezredes. — Mivel ministeri rendelet szerint nemcsak a főpancsnokoknak, hanem minden zászlóalljnak megküldetk a Közlönyök, azért, mind a főparancsnokok, mindig a zászlóallj-parancsnokoknak szoros kötelességükké étik, a Közlöny által kihirdetett és kihirdetendő hatásíreikbe vágó rendeleteket azonnal foganatosítani, mában értetvén, hogy a zászlóaljj parancsnokok, még azon túl a századaikat érdeklő rendeleteket is napiparancsai tudtára adandják, a helyben és távol levő századokig is. Hogy mennyire teljesítetnek azon rendeletek, és legjobban meggyőződhetnek a főparancsnokok, adjárt első körutazásuk alkalmával, amire azok anyával is inkább figyelmeztetnek, mert a Pestre jövő honitisztek által nagyobb részben az tapasztaltatik, hogycsak nem tudják a Közlöny által kihirdetett rendeleti , hanem még kötelességeikkel is egészen ismeretiek. A nemzetőrök zászlóaljjai is, a főparancsnokok felívelése alá tartozván, körutazások alkalmával azokat is íriügyre vevén, szerkezetük, felszerelésük és állapotuk is meggyőződvén, jelentésükben említést tegyenek azz asztaliakról. Nádosy Sándor, ezredes. — Az országos honvédelmi bizottmány 2974. sz. alatt tökileg rendelte, miszerint egy külön hivatal alakulas, melly kizárólag a fővárosba érkező és szállított kazai beteget átvegye, s a katonai kórházakba tüstént átni köteleztetik. Ezen hivatal a Horvátházban szabadnl-utczában máris működését megkezdé,gy mint hatóságok és katonai kórházak előjárói felszólittatáa, miszerint minden, a felnevezett tárgyra vonatkozó öntéseiket haladék nélkül a fennérintett helyre czimezve küldeni szíveskedjenek. Pesten, nov. 20. 1848. — Juer Ignácz, ország főorvosa. — Utólagosan tudatjuk a hazával, miként az a vizslitból is kiderült, mellyet kormánybiztos Salamon Lali Fejérváron véghezvitt, s az orsz. honvédelmi bizottsághoz beküldött, hogy a horvátoknak oct. 3-án torit lefegyverzésében tettleges részt vett Izmay János urat, ki a népet hathatós szavakkal buzdítva, a horvátra az első támadást tétette, minek következése lett a vvátok tökéletes lefegyverzése; e hazafias tettért kötetet mond neki a haza nevében, Budapesten, nov.ián 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány. Pár év előtt a franczia kamarában tárgyaltatott nagyobb kiterjedésben. Megjelenését itt azon baj okozá, mellyet Thiers a szabad kormányok nyomorúságának nevezett , midőn a szabadságban, mellynek czélja a közügyekbeni részeltetést kiterjeszteni, csak a megvesztegetés kiterjesztését szemlélték a legalljasabb rétegekig. őket felháborította , midőn ismert vélemények szerződésre léptek a corruptióval; midőn öreg tisztviselők, kik dolog közt töltötték összes értöket, hogy elvégre előléptetést nyerjenek, egy-egy megtérített követ ambitiójának áldoztattak fel. ők a képviselet elveiből indultak ki, s midőn elismerték a kamarában a közhivatalnokok szükségét, más részről gondoskodni akartak, hogy azok olly számmal ne lehessenek, hogy a ház több elemei felett uralkodóvá válhassanak. Francziaországban azon abnormis állapot volt, miszerint 459 követ között 184 hivatalnok ült. Illy körülményben , a választásoknál alkalmazott myagi befolyáson kívül, a választók lenyűgtésére sokat lettek helyérdekeik, miket a hivatalnokok megválasztásaáltal inkább véltek képviseltetni, mint mások által. Azon állapot következett be, hogy a közigazgatás gyűlölte a parlamenti kormányt, mellynek feláldoztatok. És illy körülmények meriték fel az incompatibilitás kérdését Francziaországban. Nálunk jelenleg a közhivatalnokok száma a házban aránylag nem sok , s a szabad véleménynek nyilvános áru szerződését nem láttuk még az új rendszer alatt. S az incompatibilitás indítványozói a képviseleti rendszert sem analizálták, hogy, ebből termett volna az indítvány ? Egy szóval sem hallok ezt fejtegettetni. Midőn először szőnyegre jött, csak a két fizetés (hivatali javadalom és képviselői napdíj) egyikének megszüntetése czéloztatott. Közelebb második alakjában , ismét csak az elsőhöz hasonló, mert támogatására csak az hozatott fel, hogy két hivatalnak nem lehet megfelelni, s egyiknek vagy másiknak hátramaradást kell szenvedni, következőleg a hivatalnok követ ne lehessen. Minden ok tehát gazdasági és munkaköri. És ha csak ezekkel tudnók támogatni az incompatibilitás elvét, veszve lenne csatánk. Mi fontosabb szempontból óhajtanék e kérdést vitattatok Véleményünk szerint ugyane kérdés nincs most idején. De ha tárgyaltatik , a tárgyalásnak a képviselet elemzéséből s minden polgári viszonyok és érdekek arányosításából kell történni. S igy alkalmazván a kérdést, a közigazgatás képviseletére szükségesnek tartjuk, hogy a miniszereken kívül, az állodalmi titkárok s talán még az osztályfőnökök a képviseleti házból ki ne zárassanak, de e hivatalok aztán mobilisok legyenek, s a kormánynyal , elveik szerint, fel és leszálljanak. A többi hivatalokra nézve az incompatibilitás mondassék ki, de ezek ismét a parlamenti kormány áldozataivá ne tétessenek. Ami a gazdaságos szempontokat illeti, mellyek most ezen indítványt fölmérhették, azok e téren a hivatalnok követelt kis száma miatt, olly parányi eredményt mutatnak, mellyek e tárgynak mellőzésével kárpótolva lesznek. Illy szempontnak talán nagyobb sikerrel kínálkozik, a közigazgatás mostani személyzetének rendbeszedése. Ha a közigazgatás személyzetének száma annyira ezokttatik, mennyit az egyes munkakör megkíván , egy követhivatalnoknak sem lehet heverni. S így el leszen érve a czél. Ha az egyes tárczától elvétetik a hatalom, hogy tetszése szerint ez aporitja embereit, és a felismert munkakörhöz képest szorosan meghatároztatik a hivatalnokok száma, a takarékosság tekintetének mindjárt elég lesz téve. Ha azon számos hivatalnokok, kik most nem dolgoznak szakaikban, felmentetnek a tehertől, hogy fizetéseikért havonként nyugtatványt írjanak, jó ősziél meg leend gazdálkodva. Ha a leléptetett kormány hivatalnokai, kik az új kormányban alkalmazást nem nyertek , felülről kezdve le a titkárokig, politikailag mobilis hivataloknak tekintetvén, letépetteknek nézetnek, vagy legalább az átmeneti idő kiegyenlítéséül, rendszer szerint pensionáltatnak, s ha végre a titkároktól fogva le az írnokig, a be nem sorolt s mindeddig heverő hivatalnokokról szolgálatuk éveihez mért, de méltányos gondoskodás történik: ismét olly gazdálkodás foglal helyet a financziában, mellynek eredménye a költségvetést tetemesen fogja leszállítani. Ezeket *jánljuk az illetők figyelmébe. — d.— zánkat. De bármi kínos e harcz a jelenben, nagyszerű hatással lehet a nemzet jövőjére. Ha a béke nyugodt korszakait éljük, anyagilag kétségkívül virágzásnak indult volna nemzetünk; de nem ismertük vala még erőnket, gyöngéinket s azon eszközt, melly által a magyar független és tekintélyes nemzetek sorába emelkedhetik. A mostani események leleplezék gyöngéinket, kimutatták elleneinket; egyszersmind azonban megtanítanak arra is , hogy van még életerő az annyiszor megtört s a századokon át rendszerint gyöngítési politika által elnyomott nemzetben. S most akaratlanul is kényszerítve vagyunk az eszközök megszerzésére, mellyek által, ha az ehő küzdelmet szerencsésen kiállják, függetlenné s nagygyá lehetünk. A porosz királyság alakítója, az utósó brandenburgi választó fejedelem, ez okos státusférfiu, azon elvet állítá fel s követő szigorú következetességgel, hogy ha egy még ismeretlen gyönge állomány, miilyen volt a német császár irányában feudális viszonyban állott nagy fejedelemség , független erős és tekintélyes akar lenni, ha föl akar vétetni az európai hatalmasságok közzé, kettőre van szüksége mindenekelőtt. Az egyik tekintélyes haderő, a másik rendezett pénzügy. Végtére is mit érnek a diplomatica minden cselező vényei , a nagy szavakba foglalt tractátusok, a népjog legszebben fejtegetett elvei, a jogország és méltányosság követelései, — mind puszta szavak , ha az állomány nem képes kardját vetni a mérő serpenyőbe. Annak súlya dönt, annak félelme hat s biztosit jövőt. Az a kérdés, hány százezer kész szurony , azoknak mozgást adó mennyi pénzerő lehet valamelly állománynak rendelkezése alatt. Ez szerez tekintélyt , ez emelheti az előbb tekintélytelen állományt is valódi hatalommá. Nem jó keresni a háborút, sőt míg erőnk nem gyarapodik , ha becsülettel lehet, kerülni kell, de nem is kell félni tőle. A háborúk véres sebei hamar begyógyulnak. Tanújele történetünk. Századokig küzdünk a törökkel, s a súlyos függetlenségi harczok is alatt hányszor pusztítatott hazánk, s mégis él nemzetünk. Poroszországban a hét éves háború alatt a népesség tiz százlolival kevesedett; a fegyverfoghatók egy hatoda a csatamezőn vérzett el; egész vidékeken csak nők munkáják a földet , mértföldekig romba dőlt falvakon vezetett keresztül az elhagyott út. A véres harcz nem végződött leigázással, s néhány rövid alatt ismét minden virágzásnak indult, a népek újjászületési ereje kipótolá a hiányt. Fölébredt nemzetünkben a harczias szellem, megvan az anyag, csak ügyes, erélyes rendező katonai tehetség kell. Egy magyar Carnot, s rövid időn olly hadi erőt állít elő a hazafius lelkesedés, melly győzelmet arat és függetlenséget viv ki. Nyugodtabb időben aztán harczedzett honfiak képezendik magvát azon egyik erő rendszeresítésének, melly a magyar állományt hatalommá emelheti. Azonban nem kisebb életkérdés, ha nem is máról holnapra , de a nemzet jövőjére nézve, a pénzügynek józan, lelkiismeretes , ügyes és előrelátó kezelése a jelenben, mert csak ez által lehetséges jövőre egy jó s erőteljes pénzügyrendszer kifejlődhetése. Miért nem küldheti a franczia köztársaság közel fél millió rendes vitéz seregit az Alpeseken túl egy új dicsőséges hadjárásra ? Miért nem nyújthatja hatalmas Hegédkarjait a szabadságért vérző nemzetek védelmére ? Leginkább pénzügyi bonyodalmai miatt. Megvan a hatalmas eszköz, de hiányzik a mozgató erő, a pénz. Az éjszaki nagyhatalom kétségkívül fél, hogy míg külföldön tenne foglalásokat az absolutizmusnak , saját birodalmában a szabadság tenne hódítást. De nem ez az egyedüli ok , hogy szorosan elzárt határainál tétlenül vesztegel, hogy a szolgaság vad csordáit nem hordozza a szabadság elleni élethalál-harczra. Meg vagyunk győződve, hogy e hatalomnak sincs miből fedezni a világszabadság elleni óriási harcz küzdelmeit. Mondják ugyan, hogy a tőzsérek áltatására sok millió hever zsákokban, a kincstár nagy gonddal őrzött pinczéiben, s egy tőzsér bizottmány előtt nehány próba-zsákot minden évben föloldanak , mellyekben csakugyan nemes érez van. Mások azonban hitelesen állítják , hogy a többi zsákban csak értéktelen kavics hever. S az ez évben megkísértett kölcsönzés is sikertelennek mutatkozott. A haderő jól rendezett pénzügy nélkül jóV jachtparádékra, de nem elég tekintélyt s tiszteletet szerezni s előnyöket biztosítani egy nemzetnek. Helyhez lánczolt óriás, mellé fenyegethet, de mellytől nem nagyon félnek. Ámbár a krisis, mellyen nemzetünk minden anyagi viszonyai keresztülmentek, a harczkészületek s talán még hosszabb hadviselés, a hűbéri viszonyok megszüntetése miatti nagy állományi teher , a hitel , üzlet és forgalom időközi teepedése a magyar pénzügyre nézve mind nehéz körülmény, de nem ollyanok, hogyha józanul gazdálkodó, előrelátós biztos alapú munkáltatókat igénybe vevő lelkiismeretes finánczrendszert követünk , erőteljes pénzügyre ne vergődhessünk , a kivívandó függetlenségi harc után. Ellenben, ha most nagy hibák követtetnek el, mi a vész nagyságánál és a teendők eokasá- •\ New hivatal©* ré»*. Pest, nov. 21-én. i A napokban a képviselőházban a közhivatalnokok kötsége ellen újólag indítvány létetett. I Fontos inditvány a maga idején. Málunk azonban csak gazdasági alakban szeleit, csak az volt czélja, hogy azon közhivatalnokokat,egyszersmind követek, fizetéseikre, vagy napidíjaikra jutna. A két fizetés mondatok összeférhetlennek.Néhány forintról volt szó és nem elvről. Természetes kép, hogy a képviselőház elmellőzte. " Mi magát az elvet illeti, másfélszázados eszme az már, mly Angliában a korona befolyásának ellensúlyozására hatott elő, és nyert szűkebb, tágabb alkalmazást az időkörülmények szerint. A nemzetünk élete ellen minden oldalról irányzott harcz váratlanul és készületlenül lepte meg szegény ha-1