Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-07-22 / 114. szám

tak ; egy a dom­miguelek közül életét vesztette. — így hát mire sem mehetvén, a szőlő­épületeket és baglyokat gyújtották fel embereink, s ezzel hazajöttek. Egy pár rácz elesett. — Sz.­Tamás két oldalról támadtatott meg; több ház elégett; de innen is győzelem nélkül tértek vissza 16 sebesülttel; itt már több hullott, de a szám nem tudatik; a gulyát és ménest mieink elhajtották kárpótlásul az eddig okozott károkért. — Ó­ Kornél mi történt, nem tudom.— Földvárnál a sánczbeliek rohantak a mieinkre , de — egy álgyu-veszteséggel az ő ré­szükről — diadallal visszaverettek. — A magyarság itt mind kitakarodott, kivéve a férfiakat, kik segédkezeket nyújtottak a munkában. — Most mindenütt csend. — Hogy győzzünk, ember kell még és álgyu; mert mindent összevéve, még az inasokat is, nincs több nálunk Földváron és az egész becsei kerületben 5000-nél. — Ma várjuk Vasa ezredét. — Sere­günkben — értjük az önkénteseket — nagy a szegénység. Fegyvert csak tegnap kapott a szegedi zászlóalj. — Ruhájok csak darócz. Az egész éjt mi félelem és rettegés közt virasztottuk ke­resztül ; az egész erő éjfélkor oda hagyta a várost, s csak két század honvéd és néhány huszár maradt velünk. Féltünk túl a Tisza és a sánczoktól, mert ha rajtunk ütnek, még hír­­mondó sem marad belőlünk. De hála a jó égnek, megmarad­tunk mégis életben ; alvásról szó sem lehetett, mert egész reggelig kardcsörgetés, lódobogás és kocsi­ zörejen kívül egyéb nem ringatott bennünket, az pedig kissé nem gyöngéd bölcsődal. Rémülésbe azonban csak reggel 9-kor jöttünk iga­zán, midőn álgyüdörgésnél egyebet hallani nem lehetett, a kék­ csata helyről ijesztőbbnél ijesztőbb hírek jöttek, a futár egy­mást érte. Földvár segélyt kért az első rohamkor, és nem volt honnét adni, a helybeli csekély huszárság riadót fútt, és vagy 80 felmályházott kocsi a piarczot elfoglalta, ez alatt hozták a sebesülteket, és mi az iskola padjainak estünk, hogy kórházat rendezzünk, mi azonnal meglett, így folyt ez fél tizenkettőig, midőn 3 huszár rohanva hozta a hírt, hogy a harczosok vissza­­jőnek. Ez kissé megvigasztalt bennünket, és ebédelni men­tünk, de étvágy nélkül! Ebéd után, a sebesülteket provideáltuk a huszárezred papjával, ki nálunk van. Borzadtam barátom az iszonyatos sebeken! soha még fogalmam sem volt illyesmiről. Rettentőbb ez a halálnál; a 16 sebesült közül egyet homlo­kon fúrt át a golyó — most vonaglik; hármat lábától foszta­­nak meg ; a többi talán felépül, adja isten, így a levél, s hir szerint még semmit , a­minek örvende­nünk lehetne, — nem hallottunk. — Szombaton folyt az ál­­gyuzás, melly a kunságba is hallatszott.— Hogy állnak a csa­tatéren jelenleg az ügyek, nem tudhattuk meg. — K. — Bácsmegyében, Kisszálláson, julius 18-án. Ma reggeltől kezdve folytonosan kelnek át e pusztán a jászok és kunok Halas felől Szabadkára , s onnét le a rácz lázadás szinhelyére — Kisszállásán az alsó majornál pihent a sereg. Néha­ a mennyire a szem elhatott, folyvást egy hosszú kocsi­vonal tűnt elébe, s elhaladt előtted száz meg száz kocsi, mellyeken déli férfiak , napbarnitotta mogorva kunok vagy jászok ültek, — a kocsi-oldal mellett felnyúló kasza, lándfa, dsida és puska mint erdő tűnvén elő. A gyalogság őrnagyai Forster és Kökényesi. Az 500 főre menő lovasság három csapatban ment, reggel ment át az első , déltájban a 2 ik és délután megérkezett az utósó csapat Szabó László őrnagy ve­zérlete alatt; — a lelkes Szentkirályi Móricz, mint kapitány lovagolt jászkunjai közt; — folytonos példával megy elő a bátor, harczszomjas seregnek, melly utána kész a vész helyére kilépni. Örömkönnyek áztaták arceunkat e dicső népfaj láttára, mellyre olly sok szem van irányozva; magasztos látvány ez, mellyet tollal leírni nem lehet. — A lelkesedés határos a bő­­szültséggel. 2500 ra megy e sereg száma. A puszta tulajdo­nosa Mayer ur rendeléséből, a vitézek borral, lovaik zabbal és szénával lőnek ellátva. Holnap jő ugyan erre a pestmegyei nemzetőrség, melly áll 4000 emberből. A jászkunságból V9 része ment még le csak a nemzetőr­ségnek. — K. Külföldi hirek. AUSZTRIA. Az uj ministérium a W. Z bán politicai el­járásának főbb vonalait közli E nyilatkozatban világosan ki­mondja , hogy a népszerű alkotmányos monarchiának tartós megalapítása fő czélja, s úgy hiszi azt erősnek, ha a népben alapszik. Reméli, hogy a nép­i trón jogait minden megtá­madás ellen megvédendi. De hogy a szabadság erős lehessen, szükség, hogy a kormány is az legyen, ennélfogva kinyilatkoz­tatja, hogy semmit magától kierőszakoltatni nem engedni meggyőződésével ellenkezik, míg más részről szent kötelessé­gének ismeri a közvélemény nyilatkozatait illő figyelembe venni. Elismeri, hogy minden tartománynak alkotmányos sza­badságra szüksége van, s azért ezt minden módon elősegí­­tendi. Úgy szinte meg van győződve, hogy Ausztriának mint keletről a civilisátió védfalának, erősnek és egynek kell lenni. Minden félreértések elhárítására ezentúl a lehető legnagyobb nyilvánossággal fog intézkedni. Azt hiszi végre, hogy Ausz­tria, kitűzött czélját s Németországhoz­ csatlakozását csak úgy fogja elérhetni, ha a kebelében létező minden nemzetiségnek egyenlő jogokat biztosít. Az elnökválasztási indítványnál a német rész ismét ki­sebbségben marad. Riger azon indítványt tette, hogy az el­nök­választás függesztessék fel, míg a cseh küldöttek megér­keznek. Fischhof azonnali választást javall, é­s szavazatra kerülvén e tárgy, 144 szavazattal 136 ellen a választás elha­­lasztatott. OLASZORSZÁG: Favre, a franczia köztársaság consula, Turinból Genuába lővén, Brosserio ügyvéd által üdvözölte­tek. Feleletében a többi közt kimondá, miszerint Franczia­­ország szereti Olaszországot, óhajtja, hogy nemzetiségiek győzedelmeskedjék. Francziaország szemei rajtatok vannak, s keze kardjának markolatán nyugszik, kész azt kirántani a ti védelmetekre. S ha eddig Francziaország e küzdelembe nem avatkozott, azért volt, hogy a győzelem dicsőségét ma­gatoknak hagyja, sat. FRANCZIAORSZÁG. A mostan uralkodó párt közlönye, a National, igy ír legújabban keleti Európáról. A panszla­­vismus kérdése, melly eddig a titkosodó politicához tartozott, kezdi most izgatni keleti Európát. Egész Ausztria és Török­ország fel vannak indulva, és az orosz határszéli sergek még nagyobbítják e mozgalmat. Ideje volna utánalátni a dunai népek sorsának, a párisi, milánói és bécsi események óta, s megnézni, minő befolyást gyakorol, vagy akar gyakorolni reájuk Oroszország. A kérdés alapja a vérség és rokonság, az oroszok , lengyelek, csehek és ilírek között, mi roppant fon­tosságú az európai súlyegyenre nézve , mivel e négy ág Pé­­tervárától egész Konstantinápoly kapujáig s Ázsiától egész Trieszt és Velenczéig nyúlik. Eme roppant, 80 milliónyi nép­ségű szláv tenger közepén csak két zöld sziget van, az oláhok és magyarok. A szláv faj, bármi számos és egy is , a men­nyiben egymást megérthetik , s megtarthatják nyelvrokonsá­gukat, négy családra oszlik fel, mellyeknek négy egyénisége van, habár együtt akarnak is kifejlődni, azért külön véve négy nemzetet alkotnak: oroszok éjszakán , lengyelek éjszak­­nyugatról délfelé, a balt és fekete tenger között, csehek nyu­­gatra, Csehország, Morva és éjszaki Magyarország hegyei­ben , végre illtek délre Carinthia, Camiolia, Istria, Dalmatia, Croatia, Szlavónia, Bosnia, Bulgária, Szerbia és Montenegró vidékein. Valóban a lengyelek, csehek és ilirek politikája csak az lehet, hogy ők lengyelek, csehek és ilirek maradjanak. — Mi az oroszokat illeti, kik egyedül önálló nép mailag ezek között, kiknek kormánya nagy erővel bir , ők beszólottak nyiltan vagy titkolódva ez ügyekbe , még­pedig jó akarattal és szóval folytonosan, de nem azért, hogy békére intsék osztrák, vagy porosz és török hatalom alatti szláv testvéreiket, hanem épen ellenkező okból, s a forradalmi gondolatok a szláv országokban Oroszországtól és kormányától eredtek, a német, magyar és török által elnyomott szláv nemzetiség nevében; azért a valónál feketébb színekkel füsté le nekik azok politikai gyöngeségét, tehetlenségét, s nem felejté el oda rajzolni a nagy­szerű látványt, melly valamennyi szlávok testvéri egyesülésé­ből előáll, és a dicsőséget, melly valamennyire háramlik, ha 80 millió lakos a balt és caspi tengerre, a Bosphor és Adriára támaszkodhatik. A vérrokonság, mi nagyon hatalmas a kezdő népeknél, a hivékenység és politikai tapasztalatlanság figyelmessé tevék a szlávokat az orosz panszlávok eme hit­szegő beszédeire, úgy hogy ezt a lengyelek is komolyan vet­ték. Ezen eszme nagy hatással volt néhány kitűnő szellemre. Sokat beszéltek, epósokat énekeltek a Panszlavia független­ségéről, melly elbuktatná a mi nyugoti polgárisodásunkat. — Kelet és nyűgöt szerencséjére, a népek és eszmék üdvére, emez ábránd nem tarta sokáig. A lengyelek, kiknek ezerszer több módjuk volt ismerni az oroszokat, kik minden szláv nép közt legjobban megőrzők nemzeti egyéniségüket, ellene kezd­tek küzdeni a faj eszméjéből keletkező tulságoknak, és ellen­irányban dolgozni eme hamis panszlavismussal, melly a csehek és ilirek tapasztalatlan honszerelmét a muszka gőg hasznára fordította volna. Eme bölcs politika ellenében már erősen fog­ták a panszlavismus ügyét Török-, Cseh- és Magyarország­ban, s mailag a szlavismus neve nem egyéb hármas szövetség­nél, a lengyelek, csehek és ilirek között. Legújabban eme há­rom nép egyesült Prágában , hogy minden idegen befolyástól mentté tegyék az osztrák porosz és törökországi szláv népe­ket. — Ez már nagy haladás a szláv kérdésben, s talán biz­­tosítná is a közös sikert, ha Oroszország szinte meg nem ket­­tőztetné a ravaszságot és erélyt maga részéről. Czélja ugyanis megváltoztatni eme három szláv nép szövetségét, s elhárítni maga fejéről csapásait, azért fölingerté őket Csehországban a németek , Magyarországban a magyarok ellen. Orosz­ország igen jól tudja, hogy ha Németország és a magyarok, kik maguk után rántanák a moldvai oláhokat is, békességben volnának, ez hasznos lenne az osztrák-török szlávokra és lengyelekre bizonyosan, minek nemcsak az volna követke­zése , hogy az orosz despotismus ellen minden szomszéd nép szövetségbe állana egymással, hanem szabad ut nyittatnék Francziaországnak is a föllépésre. Fegyveres kézzel vívni magyar, német és török ellen , megsirathatlan tévedés lesz a csehek és ilírek részéről. Ez Oroszország érdeke és kíván­sága,­­ ő nem is vár egyebet, mint egy, talán közel álló, gyuladalmat (conflagratio) a Duna mellett, hogy önveszedel­me nélkül, de oktalan áldozatai kárával oszthassa csapását. Legalább a határokon észrevett fegyverkezéseinek nem lehet más rendeltetése. — Illy pillanatban, illy fontos események közepette, Francziaország nem maradhat közönyös. Helyzete jobb, mint Német-vagy Törökországé, sőt mint maguk a szláv népeké, hogy tisztábban és hültebb vérrel lássa e nagy ve­szélyt , azért semmit sem szabad mulasztania e roppant kér­désben , sőt egyesülésre kell buzdítani a németeket, Török­országot, cseheket és ikireket, oláhokat és magyarokat. Mű­ködnie kell minden ponton, hol képviselve van, Bécsben, Berlin, Belgrád , Trieszt, Jassi és Bukaresztben, hogy el­­távoztassék a háború, melly már megkezdődött a német és cse­hek közt Csehországban, a magyar és horvátok (és ráczok) között Magyarországban. Mi, a keleti Európa népeit eleve­nítő eszmék adói, Európa ellenségét , a muszkát, régi ha­táraiba fogjuk visszautasítani. Jelenleg, ha jóakarat és tiszta gondolkozás nem világosítja fel a németeket, cseheket, ma­gyarokat , moldvai oláhokat s ikkreket valódi érdekeik körül, talán nem egy nép lesz oda, mellynek feltámadását remélet­­tük. Nemcsak Lengyelország sorsa elveszett, hanem Austria Törökország is megtörnek a panszlavismus terhe alatt, s akkor nekünk Bécs kapuinál s az Adria partjain kell virasztani a nyugati polgárisodás felett — Párra. A nemzetgyűlés a párisi színházak számára 500,000 francot szavazott meg, mert a színházak az utósó lázadás óta kórházakká alakíttattak át, s hasznot nem hajta­nak a tulajdonosoknak. Sok színésznő a legnagyobb önmegta­gadással ápolja az ottan fekvő betegeket. Az utóbbi veszteség óta , a legyőzött rész más fegyverek­hez kezd nyúlni, azon hírt terjeszti mindinkább,mintha Páris minden pere­ben új megtámadásoknak és torlaszemeléseknek volna kitéve , mit nyílt csatában el nem érhettek, félelem és e bizonytalanság nyomasztó volta által akarják kivinni. — Páris, jul. 11. A sok haszontalan indítvány kö­zött, mellyek tétettek, volt egy nevezetes, úgymint Vernont indítványa, miszerint a nemzeti gyűlés irna levelet Beran­­ger-hez, mellyben kijelentse sajnálatát azon, hogy nem látja őt kebelében. Sőt aláírást is indítványoz, mellyen tartok szereztetnék a dicső dalnok számára a nemzet nevében,v­agy más összegből meg valamellyik szobrász bízatnék meg a költő mellszobrának készítésére, melly az ülések teremét fogná di­­szesíteni. Ezen indítvány közakarattal elfogadtatott. A Natio­nal így szól: A mi nagy énekesünk dicsősége nem szorult arra, hogy érezbe öntessék, mélyebben van ez vésve mind­nyájunk kebelébe. Él az közöttünk, mivel dalai mintegy második lelke a mai nemzedéknek. 50,000 katonai őrségnek Párisban és környékén tartása, minden vita nélkül megállapittatott. ANGLIA. A pénznek itt olly nagy bőségében vannak, hogy a bankárok letételeket semmiféle feltételek alatt el nem fogadnak. Kölcsönt jóformán senki sem akar elfogadni, bár­mi kis perék mellett is. A múlt évek kivándorlottak száma 258,270-re megyen. 63,090 Angliából, 5600 Skócziából, 179,400 Izlandból ván­dorolt ki. E szám sokkal fölülmúlja a múlt évi számokat. OROSZORSZÁG. Az orosz czár Windischgrätz herczeg­­nek egy szerencse kívánó iratot küldött. Ez iratban a prágai események a lengyeleknek tulajdonittatnak. A herczegnek köszönet mondatik abban, hogy a lengyel elementet elnyomta. Szerkeszti: Csenge­ri Antal és Kemény Zsigmond. ■** 682 HIRDETÉSEK: A­ nemzeti örsereg 2gesáragyott kötö-m­unka szabály szerinti gyors és jutányos elkészítésére ajánlkozik POLÁK SÁNDOR BUDÁN Víziváros főutcza „a­rany hajó“ czimü házban. (1265) (1, 3) (1266) Bérbe­ adandó lak. (1’ 3) Egy , három szobából álló lak minden órán ki­adandó a’ szénatéren a’ patika felett, mellyeknek egyike szegletszoba a’ piaczra. Bővebb tudósítást a’ házmester adand. (1264) Haszonbérlet, V-i, 3) Nógrádmegyei Szirák m.városa közbirtokosai­nak bérmérési joga három külön vendégfogadók­ban, folyó évi sz. Mihály napjától számítandó há­rom évekre, többet igérés utján, haszonbérbe adandó; az árverés augustus 20-kán Hubay Pál igazgató udvarában tartotik Szirákon. Ci263) Biröl árverés. (162) F. é. augustus 22-kén d. e. 9 órakor az abonyi vasútállomástól félórányi távolságra eső Törtei népesített puszta helység határában fekvő tago­­sított 153 holdnyi nemesi birtok 5­ szobás lakház­zal, gazdasági épületekkel és 1 száraz malom, v.tszéki végrehajtás utján árvereztetni fog. Pest, julius 20-án 1848. Pajor Titus, végrehajtó szolgabiró. 025­0 Hirdetmény: 13’ 3) Melly által minden illetők tudósittatnak, hogy a’ székes-fehérvári takarékpénztárnak a’ i. e. augustus 1-jén tartandó rendkívüli közgyűlésén 300 pengő forint évi fizetéssel díjazandó könyv­vezető fog választatni; ezen hivatalt elnyerni kí­vánók körleveleiket nemeskéri Kiss Sándor elnök úrhoz beadni utasittatván. — Kelt Székes-Fehér­­várott 1848-dik évi julius 7-kén tartott takarék­pénztári választmányi ülésből. (1267) Árverési hirdetés.­­ A’ pesti e. b. váltótörvényszék f. 1848. julius 17-én 8800 sz. a. hozott végzése következtében s 1848—ki julius 24-én délelőtti 9 órakor a’ Teréz külvárosi hajós-utczai 1138. sz. a. házban külön­féle házi bútorok elárvereztetni fognak. — Kelt Pesten, julius 21-én 1848. Jordán József, végrehajtó. (1262) Elveszett levéltárcza. ^ 2) A’ görösüni útban Pestről Bécsig folyó évi jú­lius 16- és 17-én egy levéltárcza elveszett, melly­ben a többi papírok közt a’ következő szerződé­sek valának, úgymint: egy, bizonyos mennyi­ségű repeze eladásáról szóló szerződés, kiadatott Lángon július hónapban gróf Zichi által; — egy, bizonyos mennyiségű repeze eladásáról szóló szer­ződés, kiadatott gróf Eszterházi Pál ur által;— és egy, 2500 pozs­­merő repezéről szóló szerződés, kiadatott Strasser Alajos ur által.— A’becsületes megtaláló kéretik , hogy ezen szerződéseket Bécsben (Woltzeile Nro 758. 2-ik emelet) Bolze M. urnái, vagy Pesten terézvárosi királyutczában 597. sz. a. szíveskedjék átadni, hol 20 p.ntnyi ju­­dalomdijt átvehet; egyszersmind mindenki óvatik azoknak megvételétől vagy használatától. (1230) Vendégfogadó és bolt. Buda és fejérvári ut közepette fekvő Marton­­vásár m.­városában létező nagy vendégfogadó, mellyhez csatolva van a’posta haszonvétele, 80 hold szántóföld és rét — akár urasági, akár pedig szabad italok kimérése mellett — úgyszintén az ottani boltház is kellően felszerelve i. e. sz. Mihály napjától kezdve, több évekre haszonbérbe adan­dók. Értesülhetni iránta helyben a’ tisztségnél. (1241)Eladó gyógyszertár.0596) Egy szabad városban létező és jó karban álló gyógyszertár a’ tulajdonos betegeskedése miatt eladó. Bővebb tudósítást nyerhetni Hassenstab János kereskedő urnái a’ silte-utezában Pesten. Kiadja s nyomtatja Landerer és Heckenast szabadsajtó-utcza 583. sz.

Next