Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-07-22 / 114. szám
tak ; egy a dommiguelek közül életét vesztette. — így hát mire sem mehetvén, a szőlőépületeket és baglyokat gyújtották fel embereink, s ezzel hazajöttek. Egy pár rácz elesett. — Sz.Tamás két oldalról támadtatott meg; több ház elégett; de innen is győzelem nélkül tértek vissza 16 sebesülttel; itt már több hullott, de a szám nem tudatik; a gulyát és ménest mieink elhajtották kárpótlásul az eddig okozott károkért. — Ó Kornél mi történt, nem tudom.— Földvárnál a sánczbeliek rohantak a mieinkre , de — egy álgyu-veszteséggel az ő részükről — diadallal visszaverettek. — A magyarság itt mind kitakarodott, kivéve a férfiakat, kik segédkezeket nyújtottak a munkában. — Most mindenütt csend. — Hogy győzzünk, ember kell még és álgyu; mert mindent összevéve, még az inasokat is, nincs több nálunk Földváron és az egész becsei kerületben 5000-nél. — Ma várjuk Vasa ezredét. — Seregünkben — értjük az önkénteseket — nagy a szegénység. Fegyvert csak tegnap kapott a szegedi zászlóalj. — Ruhájok csak darócz. Az egész éjt mi félelem és rettegés közt virasztottuk keresztül ; az egész erő éjfélkor oda hagyta a várost, s csak két század honvéd és néhány huszár maradt velünk. Féltünk túl a Tisza és a sánczoktól, mert ha rajtunk ütnek, még hírmondó sem marad belőlünk. De hála a jó égnek, megmaradtunk mégis életben ; alvásról szó sem lehetett, mert egész reggelig kardcsörgetés, lódobogás és kocsi zörejen kívül egyéb nem ringatott bennünket, az pedig kissé nem gyöngéd bölcsődal. Rémülésbe azonban csak reggel 9-kor jöttünk igazán, midőn álgyüdörgésnél egyebet hallani nem lehetett, a kék csata helyről ijesztőbbnél ijesztőbb hírek jöttek, a futár egymást érte. Földvár segélyt kért az első rohamkor, és nem volt honnét adni, a helybeli csekély huszárság riadót fútt, és vagy 80 felmályházott kocsi a piarczot elfoglalta, ez alatt hozták a sebesülteket, és mi az iskola padjainak estünk, hogy kórházat rendezzünk, mi azonnal meglett, így folyt ez fél tizenkettőig, midőn 3 huszár rohanva hozta a hírt, hogy a harczosok visszajőnek. Ez kissé megvigasztalt bennünket, és ebédelni mentünk, de étvágy nélkül! Ebéd után, a sebesülteket provideáltuk a huszárezred papjával, ki nálunk van. Borzadtam barátom az iszonyatos sebeken! soha még fogalmam sem volt illyesmiről. Rettentőbb ez a halálnál; a 16 sebesült közül egyet homlokon fúrt át a golyó — most vonaglik; hármat lábától fosztanak meg ; a többi talán felépül, adja isten, így a levél, s hir szerint még semmit , aminek örvendenünk lehetne, — nem hallottunk. — Szombaton folyt az álgyuzás, melly a kunságba is hallatszott.— Hogy állnak a csatatéren jelenleg az ügyek, nem tudhattuk meg. — K. — Bácsmegyében, Kisszálláson, julius 18-án. Ma reggeltől kezdve folytonosan kelnek át e pusztán a jászok és kunok Halas felől Szabadkára , s onnét le a rácz lázadás szinhelyére — Kisszállásán az alsó majornál pihent a sereg. Néha a mennyire a szem elhatott, folyvást egy hosszú kocsivonal tűnt elébe, s elhaladt előtted száz meg száz kocsi, mellyeken déli férfiak , napbarnitotta mogorva kunok vagy jászok ültek, — a kocsi-oldal mellett felnyúló kasza, lándfa, dsida és puska mint erdő tűnvén elő. A gyalogság őrnagyai Forster és Kökényesi. Az 500 főre menő lovasság három csapatban ment, reggel ment át az első , déltájban a 2 ik és délután megérkezett az utósó csapat Szabó László őrnagy vezérlete alatt; — a lelkes Szentkirályi Móricz, mint kapitány lovagolt jászkunjai közt; — folytonos példával megy elő a bátor, harczszomjas seregnek, melly utána kész a vész helyére kilépni. Örömkönnyek áztaták arceunkat e dicső népfaj láttára, mellyre olly sok szem van irányozva; magasztos látvány ez, mellyet tollal leírni nem lehet. — A lelkesedés határos a bőszültséggel. 2500 ra megy e sereg száma. A puszta tulajdonosa Mayer ur rendeléséből, a vitézek borral, lovaik zabbal és szénával lőnek ellátva. Holnap jő ugyan erre a pestmegyei nemzetőrség, melly áll 4000 emberből. A jászkunságból V9 része ment még le csak a nemzetőrségnek. — K. Külföldi hirek. AUSZTRIA. Az uj ministérium a W. Z bán politicai eljárásának főbb vonalait közli E nyilatkozatban világosan kimondja , hogy a népszerű alkotmányos monarchiának tartós megalapítása fő czélja, s úgy hiszi azt erősnek, ha a népben alapszik. Reméli, hogy a népi trón jogait minden megtámadás ellen megvédendi. De hogy a szabadság erős lehessen, szükség, hogy a kormány is az legyen, ennélfogva kinyilatkoztatja, hogy semmit magától kierőszakoltatni nem engedni meggyőződésével ellenkezik, míg más részről szent kötelességének ismeri a közvélemény nyilatkozatait illő figyelembe venni. Elismeri, hogy minden tartománynak alkotmányos szabadságra szüksége van, s azért ezt minden módon elősegítendi. Úgy szinte meg van győződve, hogy Ausztriának mint keletről a civilisátió védfalának, erősnek és egynek kell lenni. Minden félreértések elhárítására ezentúl a lehető legnagyobb nyilvánossággal fog intézkedni. Azt hiszi végre, hogy Ausztria, kitűzött czélját s Németországhoz csatlakozását csak úgy fogja elérhetni, ha a kebelében létező minden nemzetiségnek egyenlő jogokat biztosít. Az elnökválasztási indítványnál a német rész ismét kisebbségben marad. Riger azon indítványt tette, hogy az elnökválasztás függesztessék fel, míg a cseh küldöttek megérkeznek. Fischhof azonnali választást javall, és szavazatra kerülvén e tárgy, 144 szavazattal 136 ellen a választás elhalasztatott. OLASZORSZÁG: Favre, a franczia köztársaság consula, Turinból Genuába lővén, Brosserio ügyvéd által üdvözöltetek. Feleletében a többi közt kimondá, miszerint Francziaország szereti Olaszországot, óhajtja, hogy nemzetiségiek győzedelmeskedjék. Francziaország szemei rajtatok vannak, s keze kardjának markolatán nyugszik, kész azt kirántani a ti védelmetekre. S ha eddig Francziaország e küzdelembe nem avatkozott, azért volt, hogy a győzelem dicsőségét magatoknak hagyja, sat. FRANCZIAORSZÁG. A mostan uralkodó párt közlönye, a National, igy ír legújabban keleti Európáról. A panszlavismus kérdése, melly eddig a titkosodó politicához tartozott, kezdi most izgatni keleti Európát. Egész Ausztria és Törökország fel vannak indulva, és az orosz határszéli sergek még nagyobbítják e mozgalmat. Ideje volna utánalátni a dunai népek sorsának, a párisi, milánói és bécsi események óta, s megnézni, minő befolyást gyakorol, vagy akar gyakorolni reájuk Oroszország. A kérdés alapja a vérség és rokonság, az oroszok , lengyelek, csehek és ilírek között, mi roppant fontosságú az európai súlyegyenre nézve , mivel e négy ág Pétervárától egész Konstantinápoly kapujáig s Ázsiától egész Trieszt és Velenczéig nyúlik. Eme roppant, 80 milliónyi népségű szláv tenger közepén csak két zöld sziget van, az oláhok és magyarok. A szláv faj, bármi számos és egy is , a mennyiben egymást megérthetik , s megtarthatják nyelvrokonságukat, négy családra oszlik fel, mellyeknek négy egyénisége van, habár együtt akarnak is kifejlődni, azért külön véve négy nemzetet alkotnak: oroszok éjszakán , lengyelek éjszaknyugatról délfelé, a balt és fekete tenger között, csehek nyugatra, Csehország, Morva és éjszaki Magyarország hegyeiben , végre illtek délre Carinthia, Camiolia, Istria, Dalmatia, Croatia, Szlavónia, Bosnia, Bulgária, Szerbia és Montenegró vidékein. Valóban a lengyelek, csehek és ilirek politikája csak az lehet, hogy ők lengyelek, csehek és ilirek maradjanak. — Mi az oroszokat illeti, kik egyedül önálló nép mailag ezek között, kiknek kormánya nagy erővel bir , ők beszólottak nyiltan vagy titkolódva ez ügyekbe , mégpedig jó akarattal és szóval folytonosan, de nem azért, hogy békére intsék osztrák, vagy porosz és török hatalom alatti szláv testvéreiket, hanem épen ellenkező okból, s a forradalmi gondolatok a szláv országokban Oroszországtól és kormányától eredtek, a német, magyar és török által elnyomott szláv nemzetiség nevében; azért a valónál feketébb színekkel füsté le nekik azok politikai gyöngeségét, tehetlenségét, s nem felejté el oda rajzolni a nagyszerű látványt, melly valamennyi szlávok testvéri egyesüléséből előáll, és a dicsőséget, melly valamennyire háramlik, ha 80 millió lakos a balt és caspi tengerre, a Bosphor és Adriára támaszkodhatik. A vérrokonság, mi nagyon hatalmas a kezdő népeknél, a hivékenység és politikai tapasztalatlanság figyelmessé tevék a szlávokat az orosz panszlávok eme hitszegő beszédeire, úgy hogy ezt a lengyelek is komolyan vették. Ezen eszme nagy hatással volt néhány kitűnő szellemre. Sokat beszéltek, epósokat énekeltek a Panszlavia függetlenségéről, melly elbuktatná a mi nyugoti polgárisodásunkat. — Kelet és nyűgöt szerencséjére, a népek és eszmék üdvére, emez ábránd nem tarta sokáig. A lengyelek, kiknek ezerszer több módjuk volt ismerni az oroszokat, kik minden szláv nép közt legjobban megőrzők nemzeti egyéniségüket, ellene kezdtek küzdeni a faj eszméjéből keletkező tulságoknak, és ellenirányban dolgozni eme hamis panszlavismussal, melly a csehek és ilirek tapasztalatlan honszerelmét a muszka gőg hasznára fordította volna. Eme bölcs politika ellenében már erősen fogták a panszlavismus ügyét Török-, Cseh- és Magyarországban, s mailag a szlavismus neve nem egyéb hármas szövetségnél, a lengyelek, csehek és ilirek között. Legújabban eme három nép egyesült Prágában , hogy minden idegen befolyástól mentté tegyék az osztrák porosz és törökországi szláv népeket. — Ez már nagy haladás a szláv kérdésben, s talán biztosítná is a közös sikert, ha Oroszország szinte meg nem kettőztetné a ravaszságot és erélyt maga részéről. Czélja ugyanis megváltoztatni eme három szláv nép szövetségét, s elhárítni maga fejéről csapásait, azért fölingerté őket Csehországban a németek , Magyarországban a magyarok ellen. Oroszország igen jól tudja, hogy ha Németország és a magyarok, kik maguk után rántanák a moldvai oláhokat is, békességben volnának, ez hasznos lenne az osztrák-török szlávokra és lengyelekre bizonyosan, minek nemcsak az volna következése , hogy az orosz despotismus ellen minden szomszéd nép szövetségbe állana egymással, hanem szabad ut nyittatnék Francziaországnak is a föllépésre. Fegyveres kézzel vívni magyar, német és török ellen , megsirathatlan tévedés lesz a csehek és ilírek részéről. Ez Oroszország érdeke és kívánsága, ő nem is vár egyebet, mint egy, talán közel álló, gyuladalmat (conflagratio) a Duna mellett, hogy önveszedelme nélkül, de oktalan áldozatai kárával oszthassa csapását. Legalább a határokon észrevett fegyverkezéseinek nem lehet más rendeltetése. — Illy pillanatban, illy fontos események közepette, Francziaország nem maradhat közönyös. Helyzete jobb, mint Német-vagy Törökországé, sőt mint maguk a szláv népeké, hogy tisztábban és hültebb vérrel lássa e nagy veszélyt , azért semmit sem szabad mulasztania e roppant kérdésben , sőt egyesülésre kell buzdítani a németeket, Törökországot, cseheket és ikireket, oláhokat és magyarokat. Működnie kell minden ponton, hol képviselve van, Bécsben, Berlin, Belgrád , Trieszt, Jassi és Bukaresztben, hogy eltávoztassék a háború, melly már megkezdődött a német és csehek közt Csehországban, a magyar és horvátok (és ráczok) között Magyarországban. Mi, a keleti Európa népeit elevenítő eszmék adói, Európa ellenségét , a muszkát, régi határaiba fogjuk visszautasítani. Jelenleg, ha jóakarat és tiszta gondolkozás nem világosítja fel a németeket, cseheket, magyarokat , moldvai oláhokat s ikkreket valódi érdekeik körül, talán nem egy nép lesz oda, mellynek feltámadását remélettük. Nemcsak Lengyelország sorsa elveszett, hanem Austria Törökország is megtörnek a panszlavismus terhe alatt, s akkor nekünk Bécs kapuinál s az Adria partjain kell virasztani a nyugati polgárisodás felett — Párra. A nemzetgyűlés a párisi színházak számára 500,000 francot szavazott meg, mert a színházak az utósó lázadás óta kórházakká alakíttattak át, s hasznot nem hajtanak a tulajdonosoknak. Sok színésznő a legnagyobb önmegtagadással ápolja az ottan fekvő betegeket. Az utóbbi veszteség óta , a legyőzött rész más fegyverekhez kezd nyúlni, azon hírt terjeszti mindinkább,mintha Páris minden pereben új megtámadásoknak és torlaszemeléseknek volna kitéve , mit nyílt csatában el nem érhettek, félelem és e bizonytalanság nyomasztó volta által akarják kivinni. — Páris, jul. 11. A sok haszontalan indítvány között, mellyek tétettek, volt egy nevezetes, úgymint Vernont indítványa, miszerint a nemzeti gyűlés irna levelet Beranger-hez, mellyben kijelentse sajnálatát azon, hogy nem látja őt kebelében. Sőt aláírást is indítványoz, mellyen tartok szereztetnék a dicső dalnok számára a nemzet nevében,vagy más összegből meg valamellyik szobrász bízatnék meg a költő mellszobrának készítésére, melly az ülések teremét fogná diszesíteni. Ezen indítvány közakarattal elfogadtatott. A National így szól: A mi nagy énekesünk dicsősége nem szorult arra, hogy érezbe öntessék, mélyebben van ez vésve mindnyájunk kebelébe. Él az közöttünk, mivel dalai mintegy második lelke a mai nemzedéknek. 50,000 katonai őrségnek Párisban és környékén tartása, minden vita nélkül megállapittatott. ANGLIA. A pénznek itt olly nagy bőségében vannak, hogy a bankárok letételeket semmiféle feltételek alatt el nem fogadnak. Kölcsönt jóformán senki sem akar elfogadni, bármi kis perék mellett is. A múlt évek kivándorlottak száma 258,270-re megyen. 63,090 Angliából, 5600 Skócziából, 179,400 Izlandból vándorolt ki. E szám sokkal fölülmúlja a múlt évi számokat. OROSZORSZÁG. Az orosz czár Windischgrätz herczegnek egy szerencse kívánó iratot küldött. Ez iratban a prágai események a lengyeleknek tulajdonittatnak. A herczegnek köszönet mondatik abban, hogy a lengyel elementet elnyomta. Szerkeszti: Csengeri Antal és Kemény Zsigmond. ■** 682 HIRDETÉSEK: A nemzeti örsereg 2gesáragyott kötö-munka szabály szerinti gyors és jutányos elkészítésére ajánlkozik POLÁK SÁNDOR BUDÁN Víziváros főutcza „arany hajó“ czimü házban. (1265) (1, 3) (1266) Bérbe adandó lak. (1’ 3) Egy , három szobából álló lak minden órán kiadandó a’ szénatéren a’ patika felett, mellyeknek egyike szegletszoba a’ piaczra. Bővebb tudósítást a’ házmester adand. (1264) Haszonbérlet, V-i, 3) Nógrádmegyei Szirák m.városa közbirtokosainak bérmérési joga három külön vendégfogadókban, folyó évi sz. Mihály napjától számítandó három évekre, többet igérés utján, haszonbérbe adandó; az árverés augustus 20-kán Hubay Pál igazgató udvarában tartotik Szirákon. Ci263) Biröl árverés. (162) F. é. augustus 22-kén d. e. 9 órakor az abonyi vasútállomástól félórányi távolságra eső Törtei népesített puszta helység határában fekvő tagosított 153 holdnyi nemesi birtok 5 szobás lakházzal, gazdasági épületekkel és 1 száraz malom, v.tszéki végrehajtás utján árvereztetni fog. Pest, julius 20-án 1848. Pajor Titus, végrehajtó szolgabiró. 0250 Hirdetmény: 13’ 3) Melly által minden illetők tudósittatnak, hogy a’ székes-fehérvári takarékpénztárnak a’ i. e. augustus 1-jén tartandó rendkívüli közgyűlésén 300 pengő forint évi fizetéssel díjazandó könyvvezető fog választatni; ezen hivatalt elnyerni kívánók körleveleiket nemeskéri Kiss Sándor elnök úrhoz beadni utasittatván. — Kelt Székes-Fehérvárott 1848-dik évi julius 7-kén tartott takarékpénztári választmányi ülésből. (1267) Árverési hirdetés. A’ pesti e. b. váltótörvényszék f. 1848. julius 17-én 8800 sz. a. hozott végzése következtében s 1848—ki julius 24-én délelőtti 9 órakor a’ Teréz külvárosi hajós-utczai 1138. sz. a. házban különféle házi bútorok elárvereztetni fognak. — Kelt Pesten, julius 21-én 1848. Jordán József, végrehajtó. (1262) Elveszett levéltárcza. ^ 2) A’ görösüni útban Pestről Bécsig folyó évi július 16- és 17-én egy levéltárcza elveszett, mellyben a többi papírok közt a’ következő szerződések valának, úgymint: egy, bizonyos mennyiségű repeze eladásáról szóló szerződés, kiadatott Lángon július hónapban gróf Zichi által; — egy, bizonyos mennyiségű repeze eladásáról szóló szerződés, kiadatott gróf Eszterházi Pál ur által;— és egy, 2500 pozsmerő repezéről szóló szerződés, kiadatott Strasser Alajos ur által.— A’becsületes megtaláló kéretik , hogy ezen szerződéseket Bécsben (Woltzeile Nro 758. 2-ik emelet) Bolze M. urnái, vagy Pesten terézvárosi királyutczában 597. sz. a. szíveskedjék átadni, hol 20 p.ntnyi judalomdijt átvehet; egyszersmind mindenki óvatik azoknak megvételétől vagy használatától. (1230) Vendégfogadó és bolt. Buda és fejérvári ut közepette fekvő Martonvásár m.városában létező nagy vendégfogadó, mellyhez csatolva van a’posta haszonvétele, 80 hold szántóföld és rét — akár urasági, akár pedig szabad italok kimérése mellett — úgyszintén az ottani boltház is kellően felszerelve i. e. sz. Mihály napjától kezdve, több évekre haszonbérbe adandók. Értesülhetni iránta helyben a’ tisztségnél. (1241)Eladó gyógyszertár.0596) Egy szabad városban létező és jó karban álló gyógyszertár a’ tulajdonos betegeskedése miatt eladó. Bővebb tudósítást nyerhetni Hassenstab János kereskedő urnái a’ silte-utezában Pesten. Kiadja s nyomtatja Landerer és Heckenast szabadsajtó-utcza 583. sz.