Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)
1849-01-04 / 255. szám
Hitelesnek állított hír szerint ugyanis a császári hadseregek mindenütt erősen toborzanakk, és minden fegyverfogható férfit arra kényszerenek, hogy magának a dicsőség mezején hősi halál által halhatlanságot szerezzen. Azonban mindnyájan tudjuk , hogy igen sok most a szerény ember, ki illy kitüntetés után épen nem sóvárog, és még a cholerának és orvosnak is bátrabban szemébe tekint, mint a meleg tartalmú hideg ágyú szájába. Mindenfelé futkosnak tehát, főleg a kereskedő segédek , útlevélért, s székiben kérdezősködnek , hol kerülhetnek el legbiztosabban a félelmes toborzókat, kik még a mértékre sem néznek valami különös figyelemmel. Erre minden további magyarázat nélkül legjobb válasz : menjenek a magyar hadseregbe. Az illy útlevelek kiadásánál talán nem ártana egy kis szigorúság, mert Budapestet egészen megfosztani a vidrán és vidámító ifjúságtól nem tanácsos. A két város katonafoglyai e napokban szabadon bocsáttattak. Többnyire szökés miatt voltak bebörtönözve, s azért már eléggé meglakottak a szerencsétlenek; mindenesetre gondoskodni kellene azonban, hogy szükségből tévutakra ne kényszerüljenek vetemülni, s azért az alkalmasok besorozandók, a többinek élelme iránt pedig intézkedni kellene. E tárgy annyival is inkább figyelmet érdemel, mert több oldalról hallottunk már panaszokat az olasz foglyok néhányai ellen, kik , szükségtől kényszerítve, állítólag boltokban nem igen tudják a tulajdonjogot tisztelni. — Katonaság folyvást érkezik fővárosunkba, honnan és mennyi , neon tudjuk , de annyit mégis mondhatunk, hogy a kemény Dom Miguelek is megérkeztek az alvidékről, mind szálas , erős legények , és olly komolyak, hogy tőlök igen sokat várhatni. Ezentúl sok vörös sipkát is láthatni, bécsi légionáriusokat, lengyeleket, tyroli vadászokat és hosszú tót újoncokat, kik nagy kedvet mutatnak és föl sem veszik a kemény hideget. A képviselőház küldötteiről csak annyit tudunk hitelesen, hogy Görgei táborából egy csapat huszárság kíséretében elindultak a császári sereg főhadiszállása felé. Jól értesültek szerint remélhetni , hogy legabb néhány heti fegyvernyugvás létesülene , melly alatt aztán még egyszer meg lehetne a békés kiegyenlítést kísérteni. Ez utóbbihoz nem akarunk szólani, de annyit mondhatunk, hogy fegyvernyugvást már csak emberiségi szempontból is mindenkinek óhajtania kell. A hideg olly kemény, hogy mind a két sereg emberben s marhában több kárt fog szenvedni, mint bármelly véres csita által. Mind a két sereg éjjel nappal nem kis részben szabad ég alatt tanyázni kénytelen. Úgy hisszük, eső maga is elég ok arra, hogy a fegyverszünet, ha csak lehet, megköttessék. És pedig annyival is inkább, mert nem csupán a katonaság szenved kimondaalanul, hanem a seregek vonalába eső helységek lakosi is, kiket a szállítások súlya nyom, s kik igavonó marháikban tömérdek károkat szenvednek. Hátha még meggondoljuk, hogy a háború folytatása többször szükségessé teszi egyes faluk felgyujtását, millyenségre jutnak azok lakosi illy kemény időben. Egyébiránt a hadviselés titkaihoz nem értvén, mi csak emberiségi szempontból szóltunk, s ha ennél magasabb, vagy szentebb érdekek szavainkat alaposan megcáfolhatják, ám legyen, történjék, amit elkerülni nem lehet! A seregek állásáról biztos hírül csak annyit mondhatunk , hogy állomásaikon három nap óta semmi lényeges változás, vagy előnyomulás nem történt, sőt valószínű , hogy az ausztriai fősereg egy része Neszmély felé vonult, mit némelly előcsapati villongásnak tulajdonitnak, mellyben a huszárok valamennyire hátranyomták a dragonyosokat. Ma Görgei Pesten volt tanácskozás végett, s rögtön ismét seregéhez siető, kiket közelről láták, mondják, hogy derültsége semmi komoly veszélyt nem gyanittat. Aradot december 28-án ismét igen keményen álgyúzák a várból, 14 ház le is égett, de a lakosság mégsem csüggedt el, ámbár maga a hatóság figyelmeztet mindenkit, hogy vagyonát és személyét bátorságba helyezni iparkodjék. Mészáros és Schlick apró csatározáson kívül még eddig másba nem igen elegyedtek, ámbár az előbbinek ereje igen tekintélyesnek mondatik. Lehet, hogy egy csapással akar mindennek véget vetni, s az apró megrohanások által csak fárasztani törekszik ellenét, és egyszersmind gyöngeségét kipuhatolni. Bem egyértelműleg működik már a csucsai táborral, s így e kétszeres erőnek eddig talán már sikerült a székelyeket is újonan rendezni. Bem eddigi sikerét leginkább gyors mozdulatainak köszönheti, mellyek által serege sokat szenved ugyan, de aztán legalább van láttatja, a mint mondani szokás. Miskolczon drágaság kezd mutatkozni, ámbár a közlekedés többfelé nyitva áll, képzelhetni tehát, hogy az elzárt Kassán még szűkebben bánnak a kenyérrel. A híresztelt bécsi kravat nem valósult, csak annyi van az egészben, hogy mintegy negyvenezer napszámos kenyeret kért, s mivel nem kapott, tehát kissé zúgolódott. Egyébiránt mondják, hogy Bécsben már ismét székiben é ’ ,.. a rókadalt, mit a rendőrség nem igen zavar meg, gondolván , hogy aki énekkel is beéri még, annak kár volna ártatlan kedvét megrontani. Pozsonyban, Győrött, Mosonyban stb. ismét magas kürtös kalapokat viselnek az alacsonak helyett; ezen nagyszerű politikai átalakulásban még csak meg lehetne nyugodni. Ki e divatot nem követi, után útfélen leütik kalapját, fejét azonban nem bántja senki. Talán csak nem azért, hogy sok embernek többet ér kalapja, mint feje? A „Budapesti Divatlap ” és „Munkások újsága“ első számai megjelentek. Az előbbi igen díszes és tartalmas, az utóbbit csak távolról láttuk. A „Protestáns egyházi lap“ ez évben nem fog önállólag megjelenni, hanem csupán mellékvénye leen a „Kossuth Hírlapjának“; természetes azonban, hogy ezen utóbbinak előfizetői és illetőleg olvasói azért nem lesznek kénytelenek amazt is elolvasni. Szomorú időkben ez is vigasztalás. — Simunich serege Leopoldvdr mellett csatát vesztett, részleteit a hivatalos jelentés közli. A ministerségi tisztviselőknek két hónapi fizetvény egyszerre adatván ki , most tettleg meg fog valahára arról győződhetni a kormány, miszerint főleg az alsóbb osztályzatú tisztviselők olly silányul vannak díjazva, hogy két hónapi fizetvényöket is rendkívül könnyen elkölthetik egy hónap alatt. — Nagy Ignácz. Erdélyben, úgy látszik, megfordult a koerfea. A milly gyorsan s rendszeres lépcsőnként ment elfoglalása véghez, és olly gyorsan s rendszeres lépcsőnként kezdődött visszafoglalása. Nem csoda! Az elem egy része mindig velünk tartott, s csak árulás tudta legyőzni. Most már vége az árulásnak. Azon elem visszatér hozzánk. S így az önmagára hagyott gyáva ellenség ereje perczenként kisebbül. Jank tábora szétverését már megírtuk. Urbán Csúcsánál győzetett le. Tábora szétveretett, egyik vezére Saint Quentin megöletett. A Zsidó és szomszéd falukba gyűlt tábor is semmivé van téve s fészkek fölégetve. Bem Dézst s Kolozsvárt elfoglald. A merre e diadalmas sereg halad, az oláhság — melly hűtlensége jutalmát sok helyt érzé már — megtér jószántából, átkozva bujtogatóit. De a Wiener Zeitung más dologról is értesít. Míg Berzenczei Galliczián keresztül menekült, s hatalmasul kürtölé a hirt, hogy a székelység meghódolt Puchnernek , e hallgatag és vezéreitől elárult nép nem hagyá el a szabadság ügyét s tettel mutatá meg , hogy valamint hullása a Berzenczei et comp.-féle kormánybiztosok nevetséges eljárásinak köszönhető, úgy mihelytt förök megtisztult levegőjük, önerejökön föl tudunk kelni. M.-Vásárhelynél a schwarzgelbekkel véres csatájok volt, mellynek eredménye — mint látszik — e város visszafoglalása. # _ : .L. Más, ugyan csak e lapban közlött midósitás szerint Brassót is elfoglalták. Erdélyben a szabadság ügye elárultatott ugyan, de azért nem bukott meg. — Mephistopheles. Hazai mozgalmak. Kapnikbánya, dec. 26-án. A Pesti Hírlap 246. sz. gyulafalsi tudósító írja: „hite volt annak is, hogy a megyével határos Kapnik be van véve. De az csak abból származott, hogy a tisztek onnét nagy részben eltávoztak.“ Állomását Kapnikbányán azon nehéz időben egy, de egy a bányászat akármelly ága tisztje sem hagyd el. Stoll Károly. —Kapnikbánya, dec. 26 án. Biztos kútfőből írhatom, hogy Urbán seregei e hó 23-án három helyt verettek meg , u. m. Galgónál, Csúcsánál és Zsibónál. Ma már alkalmasint Kolozsvárt és Beszterczét szállotta meg a magyar hadsereg. Bem tábornok hivatva látszik a magyar nemzet támaszául; ő , vagy senki sem hóditandja meg Erdélyt. A félrevezetettek iránti szelíd bánásmódja képes csak az oláhságot visszaadni a honnak, mert ki tagadhatja , hogy a legyőzött ellent, ha még emberi érzés van benne, a szelíd bánásmód baráttá teszi. — J. 1. — Bihar, dec. 27-ről a P. Z.-nak következő érdekes híreket közüik. A 22-ik honvédzászlóalj e vidékben egészittetvén ki a [szereltetvén fel, Zsibóra a Bitté parancsnoksága alá küldetik. — Hire van N-Váradon, hogy a székelyek Agyagfalván újabban gyűlést tartván, ez Gedeon által szétveretett. Azonban a székelyek 2árgyat lefoglaltak s az ellent lefegyverezték. Innen Szeben ellen akartak menni, azonban a frekki hidat elrontva találván, csak Braszó ellen mehettek, mit be is vettek. E hir azonban kétséges. — Baumgarten alezredes sebe a napokban sulyosodván, Váradról dr. Groszot vitték gyógyítására. — Zenta, dec. 29. Még sept. hólnapban folyamodott városunk az illető helyre, hogy rendezett tanácscsal ruháztassék fel; ennek folytán a belügyministerium utasította Bácsmegyét a kívántató kellékek megvizsgálására, melly is egy három tagból álló küldöttséget nevezett ki kebeléből, ez városunkat tökéletesen képesnek találta, s erre nézve Beöthy Ödön orsz. teljhatalmú biztos az utólagos jóváhagyás reményében a kért rendezett tanács alakithatási jogával felruházta. A tisztválasztás rov 24. és több napokon megtartatván, mellynek eredménye e következő: biró lett Tomcsányi András; kapitány: Keresztúri György; ügyész: Simon Mihály; főjegyző : Buday Gábor; aljegyző: Buday Jenő; tanácsnokok: Tóth Eribel, Keczeli István, Olajos György, Osgyányi László és Riger János; pénztárnok : Boros József; ellenőr: Szekfü Ferencz; az 1848. évi 23. törv. czikkelyben megállapitott népszám után választottak 94 képviselők. Zenta az eddig élvezett országos reform jótéteményeiből nagyban részesült: örökváltsága, melly annyi szízezerekbe kerülendett, egy fillér nélkül megadatott; később országgyűlési képviseltetést nyert; most pedig a koronás kerület nyomasztó szerkezete alól a részére megadott rendezett tanács által felmentetvén, és igy politicai kiskorúsága kötelékeitől feloldatván, saját lábára állítatott. Én teljes hittel bízok Zenta város tehetős és lelkes népében, hogy a közvetlen nyert politikai jogokért és anyagi jótéteményekért hálás fog lenni a megtámadott hazához, s midőn ez hazafiságát igénybe veeni, kötelességét fogja teljesíteni, legyen az anyagi, vagy pedig véráldozat. Erről kezességet nyujtnak népünk azon szép tettei, mellyeket eddig az alvidéken folytatott háború terheinek zúgolódás nélküli viselésével tanúsított : illyenek, a pünkösd ótai folytonos fegyveres szolgálat, mindig az ellen ég előtt; a becsei és verbászi táborok részére, az átvonuló katonaság s egyéb tábori szerek szállítása alá kiállított több ezrekre menő fuvar, s ugyancsak az említettem táborok élelmezésére kiadott 12 ezer pengő forint, gabnában, takarmányban és vágómarhákban;— legközelebb pedig Beöthy Ödönnek Bácsmegye lakósihoz intézett felhívása következtében, a város különösen 12 lovat, ezenkívül többen 9, és így öszvesen 21 lovat ajándékoztunk; a reánk esett 241 újonczból már rég kiállítottunk 75, a hátralevőség kiállítása most folyik. Ezzel történt elkésésünk oka a tanácsrendezés bajaiban fekszik. Ma tartottuk a haza védelmi s szabadsági szent harczában elvérzett hősökért az első gyászmisét. A szertartás roppant hatású volt. A fekete koporsó ott feküdt a szentegyház közepén, mint az elesett bajnokok ravatalának szomorú emlékjele , s Molnár János segédlelkész a gyászszal bevont szószékből a honvédelmi bizottmánytól tegnap megkapott proclamáció felolvasás előtt és után, szivet rázó alkalmi beszédet mondott. A Pesti Hírlap közelebbi számában érintő szerkesztő úr, mikép hozzá Zentáról egy névtelen nemzetőr által egy váddal teljes, de azonban nem adhatott czikk küldetett be. Gyanusítás kikerülése tekintetéből ezennel kinyilatkoztatom , miszerint azon czikket sem nem írtam, sem pedig fogalmazásában semmi legkisebb részt nem vettem *) Ha van valakinek sérelme , felejtse el, hogy csak most az egyszer legalább ne teljesedjék ama régi átok , hogy a magyar soha együtt nem tart. A haza veszélyben van, az édes haza roppant veszélye felett érzett közös fájdalom némitson el most minden más egyéni fájdalmat. — Dudás Endre. — Arad. Ujaradot a mieink dec. 25-ike óta ismét megszállták. Dec. 26-án a várból njaradt csapatainkra egy kiütést próbáltak, de miután csapataink olly szándékkal mentek oda, hogy többé ne hátráljanak, a császáriak visszavonulni kény lettek. — A 14-iki bombázás alkalmával egy gránát 4 kefekötőt egyszerre gyilkolt le műhelyében. Vetter tábornok 16-án érkezett ide s már 17-én viszszatért Pestre, hol nagyobb szükség van rá. 19-én Gaal Miklós ezredes ide érkezvén, Vetter s Marjássy helyett átveszi a hadi operátiót. 16- án estve városunkra salvo gyanánt 14 álgyat lőttek , előbb a várban I. Ferencz József császárnak fáklya s zene mellett megtevén a hódolatot. 17- én az előőrsök egymásra tett tüzeléseit hallottuk. Estre 5 — 7%-ig álgyu, gránát, gyurakétákat, 100 fontos bombákat lőttek városunkra. Mintegy százra ment a lövés száma. Egy emberélten kívül más kárt nem tettek. 22-kén Berger várparancsnoka 4 lippai fogoly kiadását követőle, s hogy Ferencz Józsefet ismerjük el magyar királynak, adjuk fel a várost. Gondolkodásra 48 órát adtak. Gaal ezredes visszafelelte: miután a polgárok fegyverüket letették s ez hadi törvények alatt áll, a város nem rendelkezhetik, a viszályt csatatéren majd kiegyenlítjük. 24-én Aradon valóságos népvándorlás volt. A 48 óra elkelt s a legborzasztóbbra vártunk. Növelte az aggályt Hajka polgármester placátja , hogy mindenki nem csak övéi, hanem önszemélye bátorságosításáról is gondoskodjék. De hála égnek, az ünnepek rendzavarás nélkül folytak le. Dec. 28-án estre azonban borzasztó bombázás történt. 500 legnehezebb féle golyót lőttek a városra s számtalan ház romboltatott szét. 4 helyt gyujta, 14 ház láng martaléka lett, mert a bombázás mindig egy helyre irányoztatván, oltani nem lehetett. A 14 ház közt van a püspöki lak is. D.............. — Miskolczon az ellenség közelléte miatt a gabonaár folytonosan hág. — Ó-Arad, dec. 25 én 1848. F. hó 14-én az uj-aradi gyászos eredményű csata leírásával, a Pesti Hirlap, utána a „Pester Zeitung“, az itten levő székelyekről olly gyalázó említést tett, hogy ámbár e szerencsétlen napot még emlékünkből is kitörleni kívánnék , mégis kénytelenek vagyunk, mint a csatában részt vett századosok, a székelyek e csatából jutott szerepét leírni. Előre bocsátva, hogy sept. 21-től kezdve decemb. 14-éig zászlóaljunk *) Értve van a múlt évi szerkesztőség. — Segédszerk. 4