Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)
1849-01-16 / 264. szám
Bécsi hírek szerint, a ministerium komolyan szorgalmazza a hongyülésnek Bécsbe áttételét. — A hongyülés az alapjogok második olvasását csak hétfőn 8-án veendi elő. — Hír szerint„főherczeg Vilmos van Csehország kormányzó tábornokává kinevezve. — A közönséges betegházbani több jelekből gyaníthatni, hogy a cholera kiütőfélben van. — Mondják , hogy a folyambani ezüstpénzt újra akarják önteni. Ez által remélhetni , hogy az uzsorások ládáiból kikerülendnek. — Azt is mondják, hogy Napoleon Lajos a departamentokban körutazást akar tenni, hogy jó választóival, nagybátyja kis kalapját látathassa. — De még azt is beszélik, hogy a pápai s schweiczi csapatok Velenczét elhagyták. — A patriarcha a szerb népet fölkelésre hívja föl. — A különböző gyarmatokból alakult zsidó követég megy Kremzierbe, kieszközölni számukra is a jogegyenlőséget, melly tárgyban a ministerium már nyíltan kimondta véleményét. — Pest és Bécs közt — irja az Oest. Alig. Zeitung electro magneticai telegraphot akarnak felállitni. — A szardínia király, irja ugyan e lap, 30,000 schweiczi embert akar toborzani, hogy a bizalom ellen a hadat ismét megkezdhesse. Az octrovált porosz alkotmány hasonlag e lap szerint, a nemzetgyűlést semmittevőnek nyilvánító. Lembergi tudósítás szerint a határszél biztosítása tekintetéből, rettenthetlen szabad csapatokat akarnak felállítni, kik öltönyükre nézve a szerezsánokhoz hasonlitnának s fegyverök handzsár és két pisztoly lenne. — A ruthen nép a császárhoz iételkedő követséget szándékszik küldeni. Lemberg, dec. 29-iki hirek szerint, azon elterjedt hir , hogy Zaleski idevaló kormányzó helyett, ki közoktatási minister leend , e hivatalt gróf Thun foglalandja el, a ruthenokra jó befolyással volt. Kremsier, jan. 7. A Schwarzer szerkesztése alatti „Oest. Alig. Zeitung“ jan. 7-ről azon hirt hozza, hogy az alkotmányozó országgyűlés bukófélben van , a jan. 4-iki minist. nyilatkozat nagyobb ingerültséget okozott, mint gyanították. A parlament holnap a kabinet ellen bizalmatlansági szavazatot igyekezent keresztül vinni. Bri n , dec. 20-án fejeztetett be az országgyűlés, melly viszont január 3-án fog megnyittatni. Mailand, dec. 24-iki tudósítások szerint írja a Lloyd —e főváros hangulata több nobilik visszatérte után megváltozott. Pénteken, szombaton zöld-veres szalagokat lehete a kalapokon látni s a Garibaldi nevét hangosan kiállták. Wimpfen kormányzónak azonban egy kiadott placátja, a kedélyeket helyesen lecsendesité. — Gr. Bissiningen Rippenburg hajatánra van bízva Tirolis és Voralberg politikai vezetése. Németország, Frankfurt, dec. 24. A Lichnowszki és Auerswald meggyilkolása gyanújával terhelt egyén, ártatlansága kivilágosodván, szabadon eresztetett. H i d e s h e i m, dec. 19-iki ülésben meghatározta a hölgyűlés, hogy ezentúl nyílt leend. Hessen-Darmstadt, dec. 21-én a második kamara, az általános katonáskodási elvet elfogadta. Carlsruheban az önkénytes adakozások a német flottára nagyban folynak. München, dec. 28. A minister, crisis állásáról következő combinátiókat írhatom: Reitier belügy, Edel státus és nevelésügyminiszerek lennének. Hogy Schrenket, mint némellyek hinni akarják, ez utolsó ministériumban használnák , alig hihető, annyival inkább, mert a közvélemény tőle nagyon elfordul s épen ezért nem hivatott darab időn át a monarchához. Hihető, hogy Kirchner is a jelöltek közt leend. — Az innen f. hó 14-én Rotenheimba küldött 300 katona, kik az ottani zavarok megszüntetése tekintetéből küldettek oda, ma visszaérkeztek. De az Obernaudorf és Kieferefelden környéken, elkövetett pusztítások igen jelentékenyek voltak. Ulm, (Würtemberg) dec. 22. A napokban az itteni csapatok közt súrlódás volt. Egy csapszékben koczczantak össze a katonák. Legelőbb a dolog nem tetsző tréfának, azonban nem sokára minden komoly következmény nélkül mindennek vége lett. — Felsőbb rendelet következtében, a sajtótörvények megsértése miatt indított perek is nyilvánosan fognak tárgyaltatni. Ennek következtében e hó 20-án egy sajtóper forgott is fenn. Merkel Illés kereskedő vádoltatott egy felségsértő kép árulásával. A nevezett kép a „deutschen Michelt“ ábrázoló, amint a frankfurti vásárból visszatér, természetesen megfelelő szöveggel. A bevádolt azonban fölmentetett. Sigmaringen,(Hohenzollern) dec. 21 Bizonyos, hogy közelebbről egy proclamatiót várhatunk a kormánynak porosz korona aláadásáról. A herczeg ma éjjel Münchenen át Berlinbe ment, hihetőleg, hogy a kormányt a királynak átadja. Hogy ez átadásnak leendő Hechingen herczegségre vonatkozása — nem tudom megmondani. Olaszország. A pillanatban, hol IX. Pius csillaga hanyatlik , hogy tán soha többé a látkörön fel ne emelkedjék, — írja az Alig. Zeit. — kapjuk Schücking épen megjelent „Römerfahrt“-jában az egyházi fejedelemnek szeretettel irt élets jellemrajzát, kinek az általa politicai életre ébresztett Olaszhon most kárhozatokat szór, mig az előtt a római népet képes volt egy kézmozdulattal, egy szóval varázsmámorba hozni. Schücking a népszerűség mézes hónapjaiban Rómában volt. Vázlata azon lelkesedést el van írva, melly mindenkit eltölt, ki Olaszhont s az örök várost látja meg először. „A következő lapok — mond a szerző élőbeszédében — már hosszú , hosszú idő előtt vannak irva : vázlatos jegyzetek többnyire az 1847-dik évből. Igen— 1847 már olly messzire van. Az szép idő volt! A sötétszemü Italia épen álmából ébredett fel. Megnézé magát a tükörben, gyermekei ünnepruháikat s drága köveiket ölték fel, s szive nevetett, midőn magát olly szépnek, olly megifjodva, olly sugárzóan látá.------— Az szép idő volt! Az aranykékes nyár , alig tudott megválni az elragadó asszonytól, s midőn már rég elröpült a hoszszu sugárszárnyakkal az éjszak hideg földéről, mint vágyódó vándormadár, Olaszhoa fölött lebegett november, s még December napjaiban is. Rómában akará a karácsont ünnepelni, s midőn az örök város háromszáz tornyából harangszó hirdeté az üdvözitő születését, akkor a hangok a meleg léggel s virágzó narancsfák illatával vegyült, mellyek sötét lombozatán az égő nap feküdt. Milly rég volt az mind, milly rég, mióta a bujaszép trasteveri nők tamburin csörgése s a , monte Testaccio felhevült minentik pohár zaja elhangzott!“ Azóta a világ fényeszett el, de nem, csak a világitélet vette kezdetét. Turin, dec. 19. Anconából halljuk, hogy a szárd hajóhad a kikötőt e hó 13-kán hagyá el, hogy Velencze és Trieszt felé tegyen egy kis rándulatot. Velenczébe római katonák fognak szállíttatni. A gőzhajók jelenleg 1200-at vesznek fel, s fregátok teszik majd a kíséretet. Az ausztriai hajóhad parancsnoka Szordo ellen — admiral az üzené, hogy ha a harczolás elkezdődnék, ő hajóseregünket meg fogja semmiteni. Anglia, London, dec. 27. A német egységről a Morning Chronikle írja : A német egység Európában kétségtelenül népszerűtlen kérdés. Londonban hidegséggel, Páriában nem tetszéssel, Mailandban féltékenységgel, Stockholmban ellenszenvvel s Prágáian gyűlölettel tekintik. — A cholera, melly e városban s vidéken meglehetősen kezde dühöngeni, Skotthonban folytonos növekedőben van. A kór már éjszaki Irihonba is átment. Decemb. Bentinek György halála által megürült parlamenti székre, egyhangúlag ismét conservativ sprotectionista választatott, Stanley, a tory-párt híres felsőházi vezérének fia. Sir Edwar Bulwar kilátásai bizonytalanoknak látszanak, mivel a neves író véleményét a kereskedelem-szabadság felett a választók előtt úgy módosító, hogy sem a freetraderseket, sem a protectionistákat kielégítni nem fogja. Spanyolország, Madrid, dec. 24-iki tudósítások szerint ismét 13 polgárt ítéltek el, kik Narvaez élte elleni öszveesküvéssel vádoltattak. Ezenben Lajos Filep a trónra jut. A szegény ember ez alkalmat sem mulaszta el. Parisba sietett, s csakugyan nehány agg cseléd ráismert. De szerencsétlenségére mert Lajos Filep a perezben, midőn a követkamra ügyét szőnyegre hozni akarta, fegyveres erő által a hatdíszélyig kisértett. Utolsó reménye is füstbe menvén, Albionba sietett, hol pyrotechnikai fölfedezésekkel foglalkozott, mikben nagyobb fia Edvard segít. Végre 1845 ben typhus vetett végett szerencsétlen éltének, Deltben temetete el. Síriratában a hollandi kormány engedelméből említve van:Károly Lajos, Normandiai herczeg Francziaország dauphin-ja XVI. Lajos s Mária Antonia fia. Követelése igazságos volt, a mellett bizonyít azon körülmény is, hogy atya az ős Bremont státustitkár jelenlétében egy szekrényt a tuilleries-kban elása. Parisban léte alatt e körülményt só helyet, hova az rejtve van,Bremontnak pontosan elmondd. Ez esemény csodálatos ellentétben van azon 5—6 hamis dauphinnal, kiket XVIII Lajos léptetett fel, mint játszereit. E pseudodauphinok mind elítéltettek, mig az igazi a templonak e szerencsétlen árvája kihallgatást egyetlen egyszer sem nyert. 1 84 Tárcza. XVII. Lajos franczia király. Közönségesen tudva van a XVI. Lajos szomorú sorsa, s hogy az egykor hatalmas herczeg, Naundorf órás álnév alatt kénytetett élni. Azt is tudjuk , hány biztos ember lépett fel nevében, de követelését egy sem tudá bebizonyítni. Úgy hisszük nem leend érdektelen a „Bohemiának“ egy e szerencsétlen emberről irt czikkét közleni: A sötét machiavellismus ez áldozata nem él. Egy porosz polgár lánynyali házasságból 8 gyermeket hagyott hátra 1785-ben született, s a convent sötét hazugsága daczára a temploból, hol szülei elhunyta után fogva tartották , hű barátok, Beauharnais Josephine, Pichegru tábornok, Hoche és Frosté segélye által 1795-ben kiszabadult , egy schweiczi óraműves által Rómába vitetett, a vatikáni irodába bemutattatott, mellyről még a ma is meglevő bizonyítványt adta ki. Nemsokára bitor nagybátyja XVII. Lajos akkor prevenczei gróf elsikkasztó, s csaknem 16 éven át börtönből börtönbe vándoroltatá, a nélkül, hogy törvényszék elibe állította volna , az ártatlan embert, kinek egyetlen bűne, hogy a frank trónhoz joga volt. Végre sikerült e sötét börtönökből kiszabadulnia, s Poroszhonba menekülnie, hol származásáról szóló irományokat bemutatá. 1811 ben minden módot elkövetett, hogy a frank törvényszékek előtt igazolja magát, de mindenütt visszautasittatott. Folyamodott idegen udvarokhoz is — senki sem figyelt rá. Ez által azonban a figyelmet magára fordítván, Angol s Frankhonban 5-ször törtek élte után, azonban mindig szerencsésen megmenekült. Végre Croszonban (Szilézia) települt le, hol a legnagyobb ínséggel küzde. A velenczei börtönök. (Körrajz a XVII-dik századból.) Egy angolnak Velenczébeni mulatása alatt alkalma lévén e hhez, s az idegenek előtt elzárt lakhelyét az emberi nyomornak kii■smerni, következő leírását közli: „1787-ben Venczében voltam. Kíváncsiság késztetett a közfogház börtöneibe is leszólni. Legényem elbúcsúzó,’ meggyőződve, hogy többé nem látand. Azok után, miket ott halla, lehetlennek hitte, hogy az ott beszivandó ártalmas gőzt túléljem. De én már el valok határozva megnézni a politikai szigor végső tökélyét : egész éltökre magános börtönökbe temetett embereket. Az akkori velencei dogé Német Pál, mint követ Konstantinápolyban, egy velenczei tánczosnőt vett el, mi a köztársaság törvényei szerint gyermekeit, nemességi jogait s nőjét, a statusünnepélyekeni megjelenhetés jogától foszta meg, ő legényei egyikét kisérőmül rendelé. Fáklyánk vala, s annak segélyével sok, sötét carnokokon mentünk végig. Benyomulunk a márványbörtönbe, melly fekete volt, mint tenta, s akkora falaktól körítve, hogy a légvonal is csaknem lehetlenné vált. E börtönök alig 9 láb hosszak s 6, 7 láb magasak. Mindenik ajtajába egy kisded kerek lyuk van vágva, mellyenét a fogoly élelmet, 12 unézia kenyeret s egy fazék vizet kap. Kevés szalma, mit koronként megnyitnak, egy hordócska, mit a vasajtón át megtisztítunk, a bútor. A kevés élelem által a fogoly élte meghosszul — a húséteknemü rövidre árt, s ekkép kijátszhatná a tervet. Láttam foglyot, ki 30 év óta senyved benne. E foglyok arczát a fáklya fényénél tisztán láthattam. Mindnyájan meztelenek voltak. A 30 éves foglyot hosszú haj fedte el. Elfeledte eszméket, nyelvet rendezni é s csak értetlen kiáltássá felelt megszólitásomra. Láttam, hogy futna tőlem, mint ama vad állat, melly ösztönből kerüli az embereket. Láttam egymást, ki még nem veszté el eszméletét. Emlékezett még a nap és éj, szem és fül közti különbségre. Szívszaggató kérelmekkel esdekelt, hogy vegyem rá a börtönőrt, mikép ölje meg őt, hogy adjon neki fegyvert , hogy legyen öngyilkos. Hiában mondtam, hogy e kegyetlen szolgálatot megtenni nem tudom, kért , hogy inquisitorait,vegyem rá, hogy falaszszák az Orfanoba. A halál is jólét lett volna neki, de azt megszerezni nem volt elég erőm. E jólétben azonban Velenczében mulatásom alatt részesült egy ember, ki 30 évig nem lát a napvilágot. Kevéssel kivégeztetése előtt beszéltem vele. Örömmel, a jövő élet iránt teljes hittel várta a boldog perczet. Az Orfano-csatorna sok politikai bűnösnek s ártatlannak bírja. Éjjel nagy kövekkel megterhelt zsákba kötve hozzák oda, s vetik a csatornába. A halászoknak halálbüntetés terhe alatt tiltva van itt halászni — e tilalom színe a pestis. Kevés utasnak jutott a szerencse, részébe láthatni a velenczei börtönöket. De ez csak nem éltembe került. Kistenkor ugyanis alig tudtam járni. Öltönyömet az izzadság átáztató. Nehány napig betegen feküdtem.“ Eddig az angol. Gondolhatni, hány ártatlan szenvedett e börtön falai közt! — X. Az utitárs. Novella. Irta Holst János. (Folyt.) Türelmetlenül kelt fel s az ajtóhoz sietett. Pillanattal később intett, hogy közelítsek saját szájára téve, mintha