Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)

1849-05-26 / 299. szám

Majna 26. 1849. postahivatalnál. M­ár anaztr­iai biroda­lomba s egyéb kü­lt. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a megrendelés csak a bé­csi cs. féposta - hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, a egy■ 4-szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr. a kettős ha­­sábu sorért pedig 10 pengő kr. számittatik. Szombat 299. Megjelenik e lep mindennap, kétffit kirívó. Félévi előfizetés a két fívárosban házhozhor­­dással borit. nélk. 6 ft 30 kr, a kiadtihi­­vatalból elhordva 0 ft, postán borítékban he­tinként 6-szor küldve 8 ft, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Elfifizethetni Pes­ten, szabadsajtó-utcza Horváth-ház 583. szám alatt a kiadóhivatalban, egyebütt minden PESTI HÍRLAP igEjt* Rendkívüli előfizetés. Folyó évi ápril 25-től junius végéig a „Pesti Hírlapra“ ezennel előfizetés nyittatik. Előfizethetni a kiadó-hivatalban, (szabadsajtó-utcza, szabadsajtó­udvar 583. sz. a.) és minden álladalmi postahivatalnál.—Előfizetési ár: Duda- Pesten házhozhordással 3 ft, a kiadó-hivatalból elhordva 2 ft 30 kr, postán küldve borítékban 3 ft 30 kr p. p. Hivatalos rovat. Pest városa lakosaihoz­. Irányi Dániel kormánybiztos akként van meggyőződve, hogy az ország kormányzója által reá ruházott azon ked­ves kötelességének, miszerint a főváros lakosainak a legközelebb múlt vészteljes napokban tanúsított hazafias magok viseletéért a kormányzó elismerését kinyilatkoz­tassa, legtökéletesebben úgy felel meg, ha az e tárgyban hozzá intézett levelet egész terjedelmében ezennel közre­bocsátja . Az ország kormányzójától, Irányi Dániel kormánybiztos urnak. Debreczen, május 23-án 1849. A nemzetgyűlés és kormány a legmagasztosabb öröm­mel értette Budavár bevételére a sokat szenvedett főváros megszabadítását. Midőn a fővezér, a a hős és rettenthetlen hadsereg irányában, mellyet a világ legvitézebb hadseregének mondhatunk, a nemzet részéről forró hálánkat ma délután indulandó küldöttség viszi meg, egyszersmind szent és kedves kötelességemnek ismerem a főváros lakosainak magas hazafius resignátióval tanúsított hazafius lelkese­déséért legforróbb köszönetemet kijelenteni. Adja ön ezt nemzetünk fővárosa lelkes lakosainak tud­tára, s jelentse ki egyszersmind azon ígéretemet, hogy semmit kedvesebb és szentebb kötelességnek nem isme­­rendők, mint a főváros dicsőségére és fölvirágzására min­dent elkövetni, miszerint nemcsak a leélt szenvedések mi­­előbb megvigasztalva, s a sebek gyógyítva legyenek, ha­nem Pest egyszersmind úgy szellemi, mint anyagi tekin­tetben azon fokra emelkedjék, melly a szabad és függet­len magyar nemzet dicső fővárosát, hazánk örömét és büszkeségét Európa első városai közt méltán megilleti. Kevés napok múlva a kormány székhelye a fővárosba visszatétetik, s én ájtatos előérzettel nézek elébe a közel pillanatnak , midőn szabad hazánk szabad fővárosának földén, az isteni gondviselésnek hálát adva—leborulhatok. Éljen a haza! éljenek fővárosunk lelkes lakosai ! Kossuth Lajos, kormányzó. A városi hatóság e plakátot bocsátá ki: A nemzet­gyűlés által ápril 14 -én kimondott honunk függetlensé­gét tárgyazó nyilatkozat, és Budavár dicsőséges vissza­foglalásának megölésére a városi hatóság folyó hó 27-re „nagy népünnepet“ rendezend. Az ünnep részleteiről falragaszok által fog a közönség értesittetni. Hirdetmény. A városi hatóság által a Budavár ostroma alatt elvérzett vitézekért jövő szombaton f. hó 26. reggeli 10 órakor a belvárosi főplébánia Szentegyház­án engesztelő gyászmise, a rákövetkező vasárnapon pedig a nemzet függetlenségi nyilatkozatáért ugyanazon szent­ély házban délelőtti 10 órakor ünnepélyes „Téged isten dicsérünk“ nagy mise és alkalmi szónoklat tartammi ha­tározatott. Miről a tisztelt közönség olly megjegyzései értesittetik, hogy érintett isteni tiszteletek a kitűzőt na­pokon valamennyi vallás felekezetek egyházaiban is meg­tartatni fognak. Kelt Pesten, májusbó 24-én 1849. A városi hatóság által. A pesti volt guerillák utólagos ju­­talomosztalékukat mai naptól fogva tudva levő helyen és időben folyvást felvehetik. A kormány e volt csapat tár­saitól, mint ollyaktól, kik a fegyverviselésben erélyt s elszántságot tanúsítottak, megvárja , hogy továbbra valamelly honvédzászlóaljban a hazának fegyveresen teendő szolgálatokra kötelezendik magukat. Magam a kormány által másfelé rendeltetvén, az ál­talam alakítandott szabad csapat ideiglen abban marad. Kelt Pesten, május 24-kén 1849. Oroszhegyi Jósa, őrnagy. A haza és szabadságért vérző honfi legdicsőbb jutalmát akkor kapja meg, midőn vérével áztatott pályáját azon népnek elismerése követi, mellynek legszentebb kincséért — szabadságáért — ha kell, mártyrként elesni bajnoki föladata. Örömmel mutatom be a harczosaink iránti kegyelet­nek néhány dicső példáját, mellyet a nyilvánosságnak át­adhatni kedves kötelességemnek tekintek. Pesti polgár Tóth Gáspár dzeneje az ellenség­től s dühöngéseitől megóvott javaikból huszonöt darab aranyat küldtek be hozzám, hogy azt azon zászlóalj kö­zött oszszam ki, melly Budavár ostromakor első leend a vár falain; hasonlókép : Pesti polgárok, hat Heinrich testvérek sebe­sült honvédeink számára 600 p. rt. adtak be. Budai polgár Pfeifer 1 darab aranyat küldött a vár­ostromnál megsebesültek számára. De nemcsak a polgárok, hanem azok is, kik magok mint a szabadság avatott harczosai véröket ontják a ha­záért, fillérüket megoszták szenvedő pajtásaikkal és adák a leggyöngédebb szívélyességnek dicső tanúságát, mellyre büszke örömmel tekinthet a n­emzet. A hadügyministérium által beküldetett a Szigetben állomásozó 22-ik honvéd zászlóaljnak azon összegyűjtött 347 ft. 30 kmnyi összege, mellyet a nevezett zászlóalj Budapest alatt megsebesült honvédtársai számára föl­ajánlott. Győrött állomásozó V- ik hadsereg utászkara által rendezett zenészeti és szavallati estély alkalmával sebe­sülteink számára begyült 218 ft. összessen 1,165 fit. 30 kr. p. p. és 26 darab arany. Fogadják az illetők hazánk a az emberiség nevében szives köszönetemet! Főhadiszállás Budavár májushó 24-én 1849. Molnár Nándor, ezredes és fővezér­karsegéd. Nyilvános köszönet! A budavári ostrom alkalmával megsebesített, s az üllői kaszárnya kórházába szállított honvédek részére a következő kegyes segedel­mek érkeztek: Egy névtelentől Bajza József ur által 6 font lépés; Müllner Lampért, Bandhauer Anna gombműves, Seidder Katalin, Kesztlen Klára, Klein Kosan­a, Werheim műeszközáros, Bauer Mihály, Binder Antal, Wurm Ka­talin, Herdel Erzsébet, Veit Anna OcsinácsiPepi, tizenöt névtelentől, s ismét más negyvenkét névtelen szegénytől tépés. Richl Károly mészáros mestertől 3 font ócska vá­szon; Bentenritter vendéglőtől három font tépés és vá­szon; Fischerné asszonytól 1 lepedő; Elzingerné asszony­tól 1 lepedő, 1 gatya és tépés; Coligné asszonytól 2 ing, kötőlék és tépés; névtelentől 5 nyaláb tépés és kötőlék; szinte névtelentől kötőlék; egy helytől 1 csomó tépés; Torna Katalintól tépés és vászon; Bauersachs Teréziától 1 párna, kő­­lék, 1 csomó tépés; Friel­eisz kisasszonytól 8 ing, 1 lepedő; Dankovszky Ferencz Ferenczvárosi biz­tostól tépés és vászon; Sturmtól a két nyúl-utczából l­akó bor; Sümeg István mészáros mestertől 8 font tépés és vászon ; végre szinte Sümeg István és Prem mészáros mesterektől több mázea jég sőt folyvást uj jég-adalék. Melly hazafiul szives ajándékokért a hon vérző védeinek nevében hálát mor­d Dr. Frommhold Károly, az üllei kaszárnyabeli hadi kórház igazgató főorvosa. Rendeletek. I. A ministeri tanács előterjesztése a kormányzóhoz. Az országot idegen hadsereg beavatkozásának veszé­lye fenyegeti. A muszka katonaság egy csoportja azóta talán már át is lépte a magyar föld határait. Mi nem hisszük, hogy Európának alkotmányos kor­mányai a zsarnokhatalom e példátlan vakmerőségét tétle­nül elnézzék. Mi nem hisszük, hogy ha a kormányok azt elnéznék is tétlenül, Európa szabad népei a nemzetek örök jogának e halálos megsértésére harczra ne keljenek. Mi nem hisszük, hogy volna Európában szabad kormány és szabad nép, mellynek mind jogérzetével mind érdekei­vel ellentétesben nem állana elnyomása egy nemzetnek, melly egykor a kereszténységnek bástyája volt a keleti bálványimádás ellen,­­ jelenleg előharczosa a szabadság­nak a sötétség és szolgaság ellen, egy nemzetnek, melly idegen segély és a szomszéd népjogok sérelme nélkül ké­pes volt jogszerű önállóságra és függetlenségre emelkedni Európa szabad nemzeteinek sorában. Mi nem hisszük soha, hogy a népek elhagyjanak egy népet, s hogy isten veszni engedje a szabadság és emberi­ség örök elveinek dicsőséges diadalát. Mi megvárjuk az Európa, sőt az egész művelt világ által megállapított és bevallott nemzeti jogok sértetlensé­gének nevében, hogy Európa népei fogják teljesíteni kö­telességeiket. Azonközben a magyar nemzet is fogja teljesíteni köte­lességét, hogy saját függetlenségét megvédvén, ereje le­gyen Európa minden népet veszélyezett szabadságának biztosításában is közremunkálni. Isten, az igazságos és mindenható, megáldotta eddig fegyvereinket, a szent szabadság fegyvereit, az osztrák hadsereg legyőzésében. A muszka had segedelem honvé­deink lángpallosa elől gyalázatosan futamlott ki hazánk földéről. Folytassuk a harczot bátran; seregeink meg­szokták a győzelmet; Európa népei ébredeznek fegyver­rel kezükben; isten pedig kisértetbe ejti bár a szent ügyet, de áldása még nem hagyta azt el soha. Megnyugtató ugyan annak tudása, hogy a nemzet sorsa felett egy hatalmas hadsereg áll ort, mellynek mind számát, mind lelkesedését, mind vitézségét tekintve, az igazságos diadal kivívásán egy pillanatig sem kételkedhe­tünk, kivált miután néhány rövid hét lefolyása alatt szám­ra nézve csaknem még egyszer annyival fog az szapo­­rittatni. De kell, hogy hadainkon kívül az összes nemzet részt vegyen a harczban. Veszélyben van hazánk, nem­zetiségünk, vallásunk, szabadságunk, éle­tünk; mind ezt megmenteni hirdet­tess­ék keresz­tes háború országszerte. A muszka jogtipró beavatkozás által mindenkinek mindene veszély­ez­ve van. A muszka szabadságunkat fogja elragadni, mert a muszka csak rabot és szolgát ismer. A muszka hazánkat fogja gyarmattá alacsonyitni, mert a muszka nem tűr maga körül önálló s tőle nem függő birodalmat. A muszka nemzetiségünket fogja kiölni, a magyarét, a németét, az oláhét, a ráczét, a tótét egyiránt, mert gyű­löli mindazt, mi nem muszka, s testvégének a lengyelnek ásott sirjába minden más nemzetiséget is, még kegyetle­nebb szívvel eltemetend. A muszka vallásunkat fogja eltiltani, mint Lengyel­­országban a cathol­­ismust üldözi, Lieflandban, Esthland­­ban a protestánsokat kínozza, az óhitűekre saját formáit és patriarcháját erőteti, az izraelitákat pedig rémületes szenvedésekkel sanyargatja. És vele, mint sötét borulat, a vadság és műveletlenség hosszú uralkodása közeledik. Nincs e szerint sem jog, sem érdek, nincs vallás, nincs nemzetiség e hazában, mellyre a muszka beavatkozás ál­tal védelem helyetteltiptatás és végveszély ne várakoznék. Tehát minden vallás, minden nemzetiség, a szabadság, a függetlenség mind egyesülni fog, mindennek egyesülnie kell, az országos keresztes háborúban részt venni. Hadseregünkhöz így milliók csatlakoznak. Egye­sek elvesznek, de a nemzet megél s megáll, és megmenti erejével és példájával Európát magát. E keresztes háborúja a szabadságnak Felső-Magyarországra nézve, véleményünk szerint, azon­nal kimondandó, hogy, ha a fölkelés órája itt, az országos háborúra a nép készen találtassák. Szükségesnek tartjuk különösen: 1) Hogy a muszka beavatkozás ellen, Európa színe előtt, a nemzet nevében, ünnepélyes óvás tétessék. 2) Hogy a nép­felhívások által az általános fölkelésre buzdittassék. 3) Hogy folyó hónap 27-étől kezdve 3 héten keresz­tül minden ünnepnapon és csütörtökön az egyházakban mise tartassék és könyörgések s egyházi beszéde­k mon-I classisnak elhárítása végett azon irtózatos veszedelemnek?

Next