Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)
1849-05-26 / 299. szám
Majna 26. 1849. postahivatalnál. Már anaztriai birodalomba s egyéb kült. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a megrendelés csak a bécsi cs. féposta - hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, a egy■ 4-szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr. a kettős hasábu sorért pedig 10 pengő kr. számittatik. Szombat 299. Megjelenik e lep mindennap, kétffit kirívó. Félévi előfizetés a két fívárosban házhozhordással borit. nélk. 6 ft 30 kr, a kiadtihivatalból elhordva 0 ft, postán borítékban hetinként 6-szor küldve 8 ft, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Elfifizethetni Pesten, szabadsajtó-utcza Horváth-ház 583. szám alatt a kiadóhivatalban, egyebütt minden PESTI HÍRLAP igEjt* Rendkívüli előfizetés. Folyó évi ápril 25-től junius végéig a „Pesti Hírlapra“ ezennel előfizetés nyittatik. Előfizethetni a kiadó-hivatalban, (szabadsajtó-utcza, szabadsajtóudvar 583. sz. a.) és minden álladalmi postahivatalnál.—Előfizetési ár: Duda- Pesten házhozhordással 3 ft, a kiadó-hivatalból elhordva 2 ft 30 kr, postán küldve borítékban 3 ft 30 kr p. p. Hivatalos rovat. Pest városa lakosaihoz. Irányi Dániel kormánybiztos akként van meggyőződve, hogy az ország kormányzója által reá ruházott azon kedves kötelességének, miszerint a főváros lakosainak a legközelebb múlt vészteljes napokban tanúsított hazafias magok viseletéért a kormányzó elismerését kinyilatkoztassa, legtökéletesebben úgy felel meg, ha az e tárgyban hozzá intézett levelet egész terjedelmében ezennel közrebocsátja . Az ország kormányzójától, Irányi Dániel kormánybiztos urnak. Debreczen, május 23-án 1849. A nemzetgyűlés és kormány a legmagasztosabb örömmel értette Budavár bevételére a sokat szenvedett főváros megszabadítását. Midőn a fővezér, a a hős és rettenthetlen hadsereg irányában, mellyet a világ legvitézebb hadseregének mondhatunk, a nemzet részéről forró hálánkat ma délután indulandó küldöttség viszi meg, egyszersmind szent és kedves kötelességemnek ismerem a főváros lakosainak magas hazafius resignátióval tanúsított hazafius lelkesedéséért legforróbb köszönetemet kijelenteni. Adja ön ezt nemzetünk fővárosa lelkes lakosainak tudtára, s jelentse ki egyszersmind azon ígéretemet, hogy semmit kedvesebb és szentebb kötelességnek nem ismerendők, mint a főváros dicsőségére és fölvirágzására mindent elkövetni, miszerint nemcsak a leélt szenvedések mielőbb megvigasztalva, s a sebek gyógyítva legyenek, hanem Pest egyszersmind úgy szellemi, mint anyagi tekintetben azon fokra emelkedjék, melly a szabad és független magyar nemzet dicső fővárosát, hazánk örömét és büszkeségét Európa első városai közt méltán megilleti. Kevés napok múlva a kormány székhelye a fővárosba visszatétetik, s én ájtatos előérzettel nézek elébe a közel pillanatnak , midőn szabad hazánk szabad fővárosának földén, az isteni gondviselésnek hálát adva—leborulhatok. Éljen a haza! éljenek fővárosunk lelkes lakosai ! Kossuth Lajos, kormányzó. A városi hatóság e plakátot bocsátá ki: A nemzetgyűlés által ápril 14 -én kimondott honunk függetlenségét tárgyazó nyilatkozat, és Budavár dicsőséges visszafoglalásának megölésére a városi hatóság folyó hó 27-re „nagy népünnepet“ rendezend. Az ünnep részleteiről falragaszok által fog a közönség értesittetni. Hirdetmény. A városi hatóság által a Budavár ostroma alatt elvérzett vitézekért jövő szombaton f. hó 26. reggeli 10 órakor a belvárosi főplébánia Szentegyházán engesztelő gyászmise, a rákövetkező vasárnapon pedig a nemzet függetlenségi nyilatkozatáért ugyanazon szentély házban délelőtti 10 órakor ünnepélyes „Téged isten dicsérünk“ nagy mise és alkalmi szónoklat tartammi határozatott. Miről a tisztelt közönség olly megjegyzései értesittetik, hogy érintett isteni tiszteletek a kitűzőt napokon valamennyi vallás felekezetek egyházaiban is megtartatni fognak. Kelt Pesten, májusbó 24-én 1849. A városi hatóság által. A pesti volt guerillák utólagos jutalomosztalékukat mai naptól fogva tudva levő helyen és időben folyvást felvehetik. A kormány e volt csapat társaitól, mint ollyaktól, kik a fegyverviselésben erélyt s elszántságot tanúsítottak, megvárja , hogy továbbra valamelly honvédzászlóaljban a hazának fegyveresen teendő szolgálatokra kötelezendik magukat. Magam a kormány által másfelé rendeltetvén, az általam alakítandott szabad csapat ideiglen abban marad. Kelt Pesten, május 24-kén 1849. Oroszhegyi Jósa, őrnagy. A haza és szabadságért vérző honfi legdicsőbb jutalmát akkor kapja meg, midőn vérével áztatott pályáját azon népnek elismerése követi, mellynek legszentebb kincséért — szabadságáért — ha kell, mártyrként elesni bajnoki föladata. Örömmel mutatom be a harczosaink iránti kegyeletnek néhány dicső példáját, mellyet a nyilvánosságnak átadhatni kedves kötelességemnek tekintek. Pesti polgár Tóth Gáspár dzeneje az ellenségtől s dühöngéseitől megóvott javaikból huszonöt darab aranyat küldtek be hozzám, hogy azt azon zászlóalj között oszszam ki, melly Budavár ostromakor első leend a vár falain; hasonlókép : Pesti polgárok, hat Heinrich testvérek sebesült honvédeink számára 600 p. rt. adtak be. Budai polgár Pfeifer 1 darab aranyat küldött a várostromnál megsebesültek számára. De nemcsak a polgárok, hanem azok is, kik magok mint a szabadság avatott harczosai véröket ontják a hazáért, fillérüket megoszták szenvedő pajtásaikkal és adák a leggyöngédebb szívélyességnek dicső tanúságát, mellyre büszke örömmel tekinthet a nemzet. A hadügyministérium által beküldetett a Szigetben állomásozó 22-ik honvéd zászlóaljnak azon összegyűjtött 347 ft. 30 kmnyi összege, mellyet a nevezett zászlóalj Budapest alatt megsebesült honvédtársai számára fölajánlott. Győrött állomásozó V- ik hadsereg utászkara által rendezett zenészeti és szavallati estély alkalmával sebesülteink számára begyült 218 ft. összessen 1,165 fit. 30 kr. p. p. és 26 darab arany. Fogadják az illetők hazánk a az emberiség nevében szives köszönetemet! Főhadiszállás Budavár májushó 24-én 1849. Molnár Nándor, ezredes és fővezérkarsegéd. Nyilvános köszönet! A budavári ostrom alkalmával megsebesített, s az üllői kaszárnya kórházába szállított honvédek részére a következő kegyes segedelmek érkeztek: Egy névtelentől Bajza József ur által 6 font lépés; Müllner Lampért, Bandhauer Anna gombműves, Seidder Katalin, Kesztlen Klára, Klein Kosana, Werheim műeszközáros, Bauer Mihály, Binder Antal, Wurm Katalin, Herdel Erzsébet, Veit Anna OcsinácsiPepi, tizenöt névtelentől, s ismét más negyvenkét névtelen szegénytől tépés. Richl Károly mészáros mestertől 3 font ócska vászon; Bentenritter vendéglőtől három font tépés és vászon; Fischerné asszonytól 1 lepedő; Elzingerné asszonytól 1 lepedő, 1 gatya és tépés; Coligné asszonytól 2 ing, kötőlék és tépés; névtelentől 5 nyaláb tépés és kötőlék; szinte névtelentől kötőlék; egy helytől 1 csomó tépés; Torna Katalintól tépés és vászon; Bauersachs Teréziától 1 párna, kőlék, 1 csomó tépés; Frieleisz kisasszonytól 8 ing, 1 lepedő; Dankovszky Ferencz Ferenczvárosi biztostól tépés és vászon; Sturmtól a két nyúl-utczából lakó bor; Sümeg István mészáros mestertől 8 font tépés és vászon ; végre szinte Sümeg István és Prem mészáros mesterektől több mázea jég sőt folyvást uj jég-adalék. Melly hazafiul szives ajándékokért a hon vérző védeinek nevében hálát mord Dr. Frommhold Károly, az üllei kaszárnyabeli hadi kórház igazgató főorvosa. Rendeletek. I. A ministeri tanács előterjesztése a kormányzóhoz. Az országot idegen hadsereg beavatkozásának veszélye fenyegeti. A muszka katonaság egy csoportja azóta talán már át is lépte a magyar föld határait. Mi nem hisszük, hogy Európának alkotmányos kormányai a zsarnokhatalom e példátlan vakmerőségét tétlenül elnézzék. Mi nem hisszük, hogy ha a kormányok azt elnéznék is tétlenül, Európa szabad népei a nemzetek örök jogának e halálos megsértésére harczra ne keljenek. Mi nem hisszük, hogy volna Európában szabad kormány és szabad nép, mellynek mind jogérzetével mind érdekeivel ellentétesben nem állana elnyomása egy nemzetnek, melly egykor a kereszténységnek bástyája volt a keleti bálványimádás ellen, jelenleg előharczosa a szabadságnak a sötétség és szolgaság ellen, egy nemzetnek, melly idegen segély és a szomszéd népjogok sérelme nélkül képes volt jogszerű önállóságra és függetlenségre emelkedni Európa szabad nemzeteinek sorában. Mi nem hisszük soha, hogy a népek elhagyjanak egy népet, s hogy isten veszni engedje a szabadság és emberiség örök elveinek dicsőséges diadalát. Mi megvárjuk az Európa, sőt az egész művelt világ által megállapított és bevallott nemzeti jogok sértetlenségének nevében, hogy Európa népei fogják teljesíteni kötelességeiket. Azonközben a magyar nemzet is fogja teljesíteni kötelességét, hogy saját függetlenségét megvédvén, ereje legyen Európa minden népet veszélyezett szabadságának biztosításában is közremunkálni. Isten, az igazságos és mindenható, megáldotta eddig fegyvereinket, a szent szabadság fegyvereit, az osztrák hadsereg legyőzésében. A muszka had segedelem honvédeink lángpallosa elől gyalázatosan futamlott ki hazánk földéről. Folytassuk a harczot bátran; seregeink megszokták a győzelmet; Európa népei ébredeznek fegyverrel kezükben; isten pedig kisértetbe ejti bár a szent ügyet, de áldása még nem hagyta azt el soha. Megnyugtató ugyan annak tudása, hogy a nemzet sorsa felett egy hatalmas hadsereg áll ort, mellynek mind számát, mind lelkesedését, mind vitézségét tekintve, az igazságos diadal kivívásán egy pillanatig sem kételkedhetünk, kivált miután néhány rövid hét lefolyása alatt számra nézve csaknem még egyszer annyival fog az szaporittatni. De kell, hogy hadainkon kívül az összes nemzet részt vegyen a harczban. Veszélyben van hazánk, nemzetiségünk, vallásunk, szabadságunk, életünk; mind ezt megmenteni hirdettessék keresztes háború országszerte. A muszka jogtipró beavatkozás által mindenkinek mindene veszélyezve van. A muszka szabadságunkat fogja elragadni, mert a muszka csak rabot és szolgát ismer. A muszka hazánkat fogja gyarmattá alacsonyitni, mert a muszka nem tűr maga körül önálló s tőle nem függő birodalmat. A muszka nemzetiségünket fogja kiölni, a magyarét, a németét, az oláhét, a ráczét, a tótét egyiránt, mert gyűlöli mindazt, mi nem muszka, s testvégének a lengyelnek ásott sirjába minden más nemzetiséget is, még kegyetlenebb szívvel eltemetend. A muszka vallásunkat fogja eltiltani, mint Lengyelországban a catholismust üldözi, Lieflandban, Esthlandban a protestánsokat kínozza, az óhitűekre saját formáit és patriarcháját erőteti, az izraelitákat pedig rémületes szenvedésekkel sanyargatja. És vele, mint sötét borulat, a vadság és műveletlenség hosszú uralkodása közeledik. Nincs e szerint sem jog, sem érdek, nincs vallás, nincs nemzetiség e hazában, mellyre a muszka beavatkozás által védelem helyetteltiptatás és végveszély ne várakoznék. Tehát minden vallás, minden nemzetiség, a szabadság, a függetlenség mind egyesülni fog, mindennek egyesülnie kell, az országos keresztes háborúban részt venni. Hadseregünkhöz így milliók csatlakoznak. Egyesek elvesznek, de a nemzet megél s megáll, és megmenti erejével és példájával Európát magát. E keresztes háborúja a szabadságnak Felső-Magyarországra nézve, véleményünk szerint, azonnal kimondandó, hogy, ha a fölkelés órája itt, az országos háborúra a nép készen találtassák. Szükségesnek tartjuk különösen: 1) Hogy a muszka beavatkozás ellen, Európa színe előtt, a nemzet nevében, ünnepélyes óvás tétessék. 2) Hogy a népfelhívások által az általános fölkelésre buzdittassék. 3) Hogy folyó hónap 27-étől kezdve 3 héten keresztül minden ünnepnapon és csütörtökön az egyházakban mise tartassék és könyörgések s egyházi beszédek mon-I classisnak elhárítása végett azon irtózatos veszedelemnek?