Pesti Hírlap, 1879. február (1. évfolyam, 31-58. szám)

1879-02-23 / 53. szám

A mai szám tartalma: Főcikk : Bankó és beszéd. — Politikai hírek. — Még egyszer a románokról és egyéb JÓ BARÁTUNKRÓL. — A BOLGÁR TRÓNJELÖLT. — Országgyűlés. — Politikai szemle. — Zsedényi Ede — A fekete halál. — Fő­városi ügyek. — Tudomány és irodalom. — Színház és művészet. — Napi hírek. — Vidék. — Táviratok. — Közgazdasági hírek. — Regény: A kisértetes palota. (Folytatás.) — Színházak és mulatságok : Szinlapok. — Vízállás. — Tárca: Fény- és árnyképek a fővárosból. VI. Dr. Patrubány Gerő. — A budapesti értéktőzsde. — Hirdetések. — A mellékleten: Mi van a betűkben?—Sok SEMMI. — A MARCELLAISE — BOTOS BÁCSI „dedú“-ja. — Vegyes.­­ . .V­.......­ ... ______ .­­... _____ __ Bankó és beszéd. A minisztert úgy szólítják „kegyelmes úr,“ pedig kegyetlen­ül, kivált a pénzügy­miniszter. Az országgyűlésen bőkezű a jóre­ménységben, az országban kapzsi az adóki­vetésben. Szóval azt mondja, nem lehet fel­emelni az adókat, tettes utasítást ad az adófelügyelőnek, hogy csak szorítsa. Szónok­latában minden kielégítő, politikájában min­dig kielégíthetetlen. A törvényhozásban a miniszter beszél s a párt jónak látja és meg­szavazza amit követel, az országban nem szól csak követel,­­ a nép rosznak találja, de megfizeti. Meg ám, mert ha nem fizet , exequálják. Addig fizet, mig van miből, ami­kor nincs nem fizet többé s annyival nagyobb lesz a deficit. Egy hét óta disputálnak rajta, van e segítség, nincs-e segítség a magyar állam­kincstár állapotán ? Ez a pártoknak hűt dolga, de a nemzetnek és a hitelezőknek pénz dolga. Bizalommal se kamatot nem fizetünk, se katonát nem tartunk, mert a hitelező aranyat, a katona pedig kenyeret akar. Ami pénzt kibeszélt és kiszavazott már az or­szággyűlés a nép zsebéből az rengeteg s a mennyi kenyeret elvett már a kormány a nép szájából az rémséges, de mindez nem elég, mert a politika éhes, mint a tüzes bál­vány, mely addig ordított, mig nem dobtak torkába emberáldozatot. Van hát deficit akkora, hogy ha egész esztendeig tart is a budgetvita, nem lesz ki­sebb. Akkora, hogy ha minden ember adóját felével felemelné az adóbizottság, s mindenki befizetné a sarcot, akkor volna elég. Számít­­gatják ide-oda, hogy mennyi hát az összeg, ami nincs, azaz hogy hiányzik? Harminc mil­liónál mindenesetre több, negyven milliónál talán kevesebb, hacsak a delegáció újabban nem szavaz meg bosnyák költségre többet hat millió quótánál, mely felszaporítja a pénz­ügyi bizottság harmincegy milliónyi deficitjét harminchét millióra. Kijön-e ezzel a kor­mány ? Befoly-e az adó becsű szerint ? Meny­nyivel több kamatot fizetünk az új kölcsön után ? Nagyon törik e kérdések felett fejüket a hon mostoha atyái s haragszanak egymás­ra, pedig senki sem tudja közülök, honnan vegye Magyarország a pénzt ? Bizonyos, hogy ha Rothschild ad is drága kölcsönt, a ma­gyar állam helyett fizetni nem fog: fizessetek polgárok ! Mindenki azt feleli, nem lehet. Minden­ki, a kormányt s a kormánypárti képviselőt kivéve. Ezek azt állítják, hogy kell, tehát lehet. Az ellenzéket gyáva kétségbeeséssel vádolják. Ámde deficit mellé fedezetnek ép annyit érő a kétségbeesés, mint a bátorság ; forintok kellenek ide s nem hiszek egy Tisza Kálmánban, Magyarország egyetlen szülött fiában és a szentek közösségében a szabad­elvű pártban. Már hogy a publikumnak nincs sok pénze, azt mindenki legjobban tudja magáról és felebarátjáról s ezt a képviselőház is tud­hatja magáról, sőt a miniszter urak is tud­hatják magukról és családjukról, ha nem vol­nának is rendelkezésére statisztikai adatok, melyek a köztudomású tényt igazolják, hogy Magyarország szegény s vagyona fogy, nem pedig gyarapodik. A budget maga bizonysága annak, mert ha máskép volna egyensúlyban lenne, nem pedig évről-évre nagy deficitben Az adófizető közönség és az igazság tehát ellenmondásban vannak a kormánynyal és kormánypárttal a tekintetben, hogy Magyar­­ország a deficitet elbírja s még több adót fizethet. Beszélhet Szapáry és Hegedűs s kétszáz voks szavazhat igent Tiszának, mihelyt a köl­csönvett pénz elfogyott, az argumentum ia majd elfogyott, hanem a deficit az megmaradt. Az ellenzék azt mondja: nincs segítség ; a kormánypárt azt mondja: van. Az ellenzék felhívja a pénzügyminisztert, mondja meg mit tud? Ez azt feleli: most nem majd holnap. A .PESTI HÍRLAPI TÁRCÁJA. Fény- és árny­képek a fővárosból. Irta: Kákai Aranka. ~yl Dr. Partubány Gerő a főváros tiszti főorvosa. Motto: Contra vim mortis non est medicamen in hortis-Szegény mi kis Budapestünk! Akárhogy szépítsük, simítsuk és takar­gassuk a dolgot, igyekezzük pótolni akár­hány évtized mulasztásait, építsünk bár egész új városrészeket, parkozzuk bár ki a Rákos homoksivatagát, úszszunk a sok ke­serű és sós vízben, mik a környékben fakad­nak, találjuk bár fel­fúró csöveken hőforrá­sok ősmedencéjét a saját térképünk alatt: a közegészégügy itt azért mégis gyarló lábon fog állni, az emberek csak a régi arányban betegednek, a járványok a régi hatálylyal terjednek s a „halálozási szaporulat“ — a­hogy ezt az i­z­é­t hivatalos nyelven hívják — egyre amaz ijesztő mérven marad, melyen csak a Wuchtlik hazája Prága és hébe­­hóba — Chicago tesz túl. Hogyan ? Hisz ez a mi kedves főváro­sunk oly igen meg van áldva a természettől minden adománynyal, hogy szinte csodálkoz­nunk kell, miért nem itt rendezte be a jó isten első szüleinknek a paradicsomkertet,­­ miért nem a vé­n Norma fára mondta ki a jó és gonosz tudásának tilalmát. Tán nem estek volna oly hamar a bűnbe. Mert van itt minden, mit a talaj változat, léghullám, fénytörés, vízforrás, a flóra és fauna egy földrajzi ponton nyújtani képes. Sík róna, homokóceánból felbukkanó napke­lettel , festői hegyvidék őserdőkbe vesző nap­a­nyagottal; világfolyam, a nagykereskedés ez ezüsttükrü országutja; regényes ligetek, mely­ek­ből sem a fülmise, sem a szúnyog nem hiányzik, temérdek gyógyforrás, melyeket már a ró­maiak ismertek, ittak, lubickoltak benne és partjain el­temetkeztek. Majd ha Salamon Ferenc Baedeckere elkészül (rég óta készül), abból majd azt is megtudandja a tourista­­világ, hogy Budapestnek havasai is van­nak, három ormos csúcscsal: egyik neve Náci, másiké Sándor, a legkisebbiké pedig lesz Pál. Szóval az anyatermészet két legszebb leányának, Panoráma és Kiima kisasszonyok­nak egyik kedvenc tartózkodási helye Buda­pest. Kár, hogy e hölgyek nem jól fogadták Aeskulap­ur udvarlását s ez aztán boszuból egy olyan szakállas földi lényt küldött nekik ajándékba, aki a szép Panoráma és az üde Kiima dacára hetenként a lakosság félszáza­lékának e világból kimúlását konstatálja s akit úgy hívnak, hogy Patrubány. Eredetére — mint neve is mutatja — román. Ősei a Fekete-tenger partján keres­kedtek s egyikük keresztülhatolva a vaska­pun, Erdély bércei közt nyitott boltot s el­címezte ezt a „négy bankódhoz, lévén „patru“ román nyelven egyértelmű a négygyes és „bany“ a bankóval. A négy bankóhoz címzett bolt aztán sok, sok bankót hajtott a patru-bany kony­hájára, meg a ládájának a fiára. A mikor már a sok bany­ból „patru" ház és egy jószág vé­telára kikerült, akkor született Patrubány Gerő. Kik ismerték gyermekkorában, azt vall­ják róla, hogy jó püspök lett volna belőle. Kik ismerték ifjúkorában, azok meg jó gaz­dát jósoltak belőle. Ez időtájt jön Gerőből doctor medicináé. Hogy hány embert gyógyított meg a praktizálása alatt, nem sikerült megtudnom. De hogy a páciensei nagyon szerették, az tény, mert elküldték Pestre — orsz. kép­viselőnek. A képviselői állás nálunk többnyire át­meneti állapot a ceterum vulgasból a sidera lumenhez, vagy pedig a sine curához. Patrubány az ország házában nem ke­reste a napsugaras helyeket, sem a vihar­verte szirtfoktokat. Verőfény idején árnyék után vágyott, vihar napjain pedig elbújt az eresz alá. Terebélyes esernyőt viselt, mely alatt ő is ambíciója is, tudománya is kényel­mesen megfértek. Szónoki babérok után nem vágyott. Mindössze néhány kérvényt adott be a tisz­telt háznak, aztán meg szavazott szorgalma­san. Csendes, békeszerető atyja volt a hon­nak, ki nyelvét csak evésre használta. Mai számunk 13 ol ’ .it tartalmaz. HHMjHH^HHB I BHjj^H, Budapest, 1879.______________________13. szám, _______________Vasárnap, febr. 23. Előfizetési árak: Hirdetések: Egész évre 14 frt — kr. JUH H * kiadóhivatalban Wtaznak f«L Irir f:s■: DpAvi Uiai i n . --r B El HM Hl III Hp Si II 1 B- em„ 15. ajtó. hjade hivatal: H Hl B B B ^1 B B B B lap ui*ts B.d.peet, nidor-ntoi» z. n., minden közlemény IntemendS. , Btementetlen leTeli k o«»k 1»­Tonntkond fcl£ POLTTT KÁT NA PTL A FA/ m.H kenektM fogedlalunk ! ami Átok intézendak. I V71jl I 1AA1 11 AllLAlK ^ Kit,rátok rm» nem adatunk. T , t A u és szombaton a képtár, vasárnapokon Orsz.kapapafilészeti társulat tárlata. (Su­ megtekinthető. Közvágóhíd a Berekeári-NAPTÁR LÁTNIVALÓK. d. e. 100­-ig fölváltva a gyűjtemények gáruja, saját-ház.) Magyar tudományos ut végén a vám mellett. Városházak :­ Vasárn.: katholikus: Miklós tv. Nemzeti muzeum­. (Muzeum-körut.) valamelyike, a könyvtár pedig minden akadémia. (Ferenc-József-térsaját­ ház.) régi a városház-téren, az új a Lipót-Tkiv­ntABtér.« • Azvftartrív Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és hétköznapon 9—1-ig. Országos képtár Iparmuzeua. (Sugárút,a képzőművészeti utcában 24. sz. a.Városi vigadó (redoute) H ** ‘ ’ csütörtökön a természet-és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akad. palotájában. társulat háza.) Királyi vár és várkert az aldanasoron. Adarkert a váron­«» görögorosz. Zsirhagyő. kedd. és pénteken az ásványtár. szerdán Nyitra: vasáru., szerd. és pént. 9—1-ig. Budán, az udvar távollétében mindig ligetben«______________________________

Next