Pesti Hírlap, 1879. szeptember (1. évfolyam, 241-268. szám)

1879-09-01 / 241. szám

"S Ugyanekkor Bécsben észrevették, hogy Rudolf trónörökös már nem gyermek többé, hogy ha apja megtudott korán házasodni, in­nen onnan neki is feleséget lehetne hozni, a legszebbet, a legjobbat: Alfonso király leánytest­vérét. És megint kezdtek beszélni a kettő­s há­zasságról és Rudolf királyfi elment Spanyolor­szágba meglátogatni kedves jó barátját. Hej mikor ott járt, akit neki szántak a szép Mária Del Pilar meghalt. Mily szerencsétlenség! Mária Krisztina főhercegnő pedig kijelenté hogy ő nem megy a spanyol királyhoz ha — nem szereti. De szép fiatal ember ám a spanyol király. A főhercegnő csak a fotográfiáját nézte, de ő nem akarta eljegyezni magát a fo­­tográfiának. Ekkor édes­anyja Erzsébet özvegyasszony elvitte leányát fürdőbe s a spanyol király meg­látogatta. Azon vették magukat észre, hogy megtetszettek egymásnak. Alfonso nem busult többet,­­ érezte, hogy ismét szeretett. Az apátnő főhercegnő pedig im­ádság közben észrevette, hogy a szűz Mária neve után az Alfonso neve következik, a­kinek úgy oda kívánta adni a maga boldogságát. És most már meglesz a házasság a Bour­bon és Habsburg családok között, Spanyolor­szág és Ausztria ismét frigyesü­lnek, csakúgy mint régen. Rudolf főherceg pedig még nem házaso­dik. Adja Isten hogy rajta is teljesüljön a régi közmondás : In felix Austria nube. Legmagasabb kézirat. A fehérvári kiállítás alkalmával adott kitüntetéseket a hivatalos lap mai száma hozza, s egyszersmind a következő legmagasabb kéziratot közli, melyet Ő felsége József főherceghez intézett : „Nagy megelégedéssel értesültem afelől, hogy kedveltséged az utolsó fehér­vári kiállítás iránt nemcsak folytonos ér­deklődést tanúsított, hanem gyakori sze­mélyes fellépése, a kiállítók buzdítása, szóval ezen közhasznú vállalat erélyes támogatása által lényegesen előmozdí­totta annak örvendetes sikerét.“ ,,Ennek folytán kellemesen indíttatva érzem magamat, hogy kedvességednek, atyai törekvéseimmel egészen összhangzó üdvös működéséért őszinte elismerésemet és meleg köszönetemet fejezzem ki.“ Schönbrunn, 1879 aug. 20. Szécsen Antal gróf és Ternyey Pál báró urak neveit szokszorosan összeköttetésbe hozták a külügyminiszteri válsággal. Szécsen most nyi­latkozott a „P. L.“-ban, kijelentve, hogy aug. 8-dika óta, mikor „néhány órát tartózkodott ott, egy pillanatra sem volt többé Bécsben,“ a ten­­geri fürdőt használja Scheveningenben s aug. 28-án Stájerországba utazik nyaralni. Sennyey báróról pedig az „E.s“ ma azt írja, hogy biz­tos tudomása szerint a báró már hetek óta nem hagyta el helyi kastélyát. A földadószabályozás tárgyában össze­hívandó miniszteri enquete, nem a jövő hó elején, mint híresztelték, hanem azon hó vége felé fog megtartatni. Még nagyon kérdéses, nyilvános lesz-e a tanácskozás. Eddig legalább az iráni határozat még nem hozatott. A Taaffe-kormányról írják Bécsből, hogy komolyan be akarja váltani ígéretét, mely a hadsereg költségeinek a mostani védrendszer keretében való leszállítására vonatkozik s hogy TaafFe kész kabinetjét a parlamenti többség di­rektívájához képest átalakítani, hogy tehát a pénz és közoktatásügyi tárcák még mindig rendelkezésére állnak az alkotmányhű párt tag­jainak. Osztrák magyar üdvözlő küldöttség a cárnál. Király ő Felsége megbízásából Teichert vezérőr­nagy egy ezredessel és két századossal tegnap­előtt Lembergből Varsóba utazott, hogy ottan a cárt üdvözölje. Szeged, augusztus 30. S­z­a­p­á­r­y gróf pénzügyminiszter ittléte alatt figyelmét a város­­külvédelmi kérdésére is kiterjeszté. Délutáni kirándulása alkalmával Szeghő főmérnöktől első­sorban a percsórai védvonal ügyében és a Sze­ged s a Pallavicini-féle uradalom közt fen­­forgó kérdésekben kért felvilágosításokat. Uj Szegeden megtekintették az u. n. százlábú híd pontját, a­melynek irányában most az osztrák államvaspálya töltése van, s ahol korábban a Maros és a Tis­a nagy vize lefolyni szokott. Megtekintette továbbá a Maros medrének azon részét, hol ezen folyó vize a felduzzadt s szem­jövő tiszai árban megütközve, kitört és ennek folytán a Tisza erősen felduzzadt. A miniszter mindezen pontokon részletes műszaki felvilágo­sítást kért a főmérnöktől, különösen a vizsod­­rára is kiterjesztvén figyelmét. Ferenc József s. k.“ a különböző elemek színképei, minden finom árnyalataikkal egyetemben. Kirchofil és Bunzen színkép-elemzés útján fedezett fel két új elemet, melyeket csakhamar újabb három követett. A „rubidium“ például egy piros vonal által árulta el magát a színképben, s az eleinte lithiumnak tulajdonított vonal csupán fekvésének helye ál­tal bizonyította be, hogy nem az, minek hiszik. Ily eredmények által a színkép-elem­zés egyszerre magas becset nyert, s a föld elemeiről csakhamar kozmikus felfedezések eszközlésére is alkalmaztatott. Kirchoff felfedezte, hogy az izzó gőz távoli fényforrásokból ugyanazon su­garakat nyeli el, melyeket maga bocsát ki, ha fényforrást képez. Ennek következtében kitűnt, mily elemeket tartalmaz magában a nap lég­köre, a­mennyire ily vegytani elemzés 20 mér­­földnyi távolságban lehetséges. Ugyanezen módon alkalmaztatott az a többi égitestekre is, és kü­lönösen a régi talányt képezett ködfoltok mi­volta vonatott szorosabb vizsgálat alá. E fölfedezések alapján a csillagászat nagy­részt új alapra fektettetek és vál­ságos Stereos­kop csillagdák állíttattak föl, mint a Pater Secchié Rómában s Hugginsé Angolországban. A színkép derítette ki a ködfoltokról, váljon azok apró, de távolságuk miatt teljesen össze­folyó csillagok tömegei, vagy hogy valódi köd­tömegek léteznek-e a mindenségben A színkép­elemzés ez utóbbi vélemény javára döntötte el a kérdést. Kicsiny dolgoknak gyakran a legnagyobb következményei vannak, s a­mint a színkép­elemzés a csillagászatot új alapra vezette, úgy azon észlelt tény, hogy a napok ezredéven át mégis rövidülnek,­­habár e rövidülés minden 2000 évben csak 184-ed másodperc is) a hemu­­tant készült teljesen új alapra állítani. E tény­ből az angol Thomson azon elsietett következte­tést vonta le, hogy a föld igen lassú, de folyto­nos forgási csökkenésben szenved, mely végre megállásra és megdermedésre fog vezetni. Nem is említenők e tényt, ha nem épen 10 év előtt Innsbruckban a német természetvizsgá­lók gyűlésén vézetett volna ez elmélet bon­colás alá, hol aztán alaptalan volta minden két­ségen felül helyeztetett. Visszatérvén a szinkép elemzésre, még azon tényt is föl kell említenük, hogy a vegy­tanra közvetlenül igen nagy befolyást gyakorolt felfedezése. Újabb elemek felfedezése spektro­­skopikus után ezt valódi módszerré emelte. En­nek köszönhető, első­sorban az anilin felfedezése Hoffmann által. A szerves vegytan terén ugyan a szerves anyagokat elemeikre szétdarabolni egész pontossággal még most sem sikerült, de megfordítva igen, egyes esetekben, így az alko­hol­csoport eddig ismert egyes tagjaihoz járult az alizarin, a kéksav, aztán ilyen az indol, az indigo anyaállaga stb. Ha a vegytan újabb haladásait követjük, okvetlenül átjutunk a hemutan új áramlatára, mely a régebbi fényhullámzási elméletet fölve­­vén magába, az atomistika folyamába, mely a mai természettan literét képezi, jutott bele. Mennyi fölfedezés húsz év óta e téren is, melyek egy része a természettan és élettan benső ösz­­szefü­ggésének csak újabb bizonyítékaiul szol­­gálnak. Említsük föl futólag az összhang és disharmonia okának fölfedezését, a hang „szí­nezetre“ vonatkozó csodás fölfedezéseket (pl. mert hangzik máskép ugyanazon hang fuvolán és hegedűn) stb. A górcsövészet és segélyével a mélyreható kutatások az állat- és növényélettan és bonctan terén mily újabb bámulatos adatokkal gazda­gították ismereteinket. A föld- és kőzettanban egy egy tudós neve mily haladást jelez a ko­rábbi nézetekhez képest. Szűk határok közé szorítva, be kell fe­jeznem e futó szemlét. A kérdés azonban ön­­kénytelenül tolul fel elménkben, ennyi folyamat­ban levő munkát látva és ennyi nagy ered­ményt viván ki:­váljon a száz év múlva kö­vetkező nemzedék ily arányban haladva, el­jut-e oda, hogy úgy tekinthessen a mi jelenlegi tudományunkra, mint mi ma az 1779. évbeli ismeretekre? A kérdésre nem nehéz megfelelni. Humboldt Kozmosa, Helmholtz művei 1979-ben meghaladott álláspontokat fogtak jelezni, s je­len küzdelmeinkre a száz év utáni késő kor fia mint a múlt szürke ködébe elvesző csekélysé­gekre fog visszatekinteni. S ez nem ejthet két­ségbe, ennek így kell lenni. Mi vagyunk a lép­cső, melyen ők magasabbra hágnak, amint a mi jelenleg elfoglalt magas álláspontunkhoz a foko­zatot az 1779-iki „tévtanok“ képezték. H. A. , PF.SU­ 70­RI.AP A kétszázak. Választunk! Csakhogy nem politikai választás lesz ám. És sajnos társadalmi viszonyaink között ez elég, hogy általános érdeknélküliséggel forduljon el a közönség fontos jogai egyikének gyakorlásától. Mindig, s minden áron csak politizálni akarunk Ahol nem politikáról van szó, ott nin­csen senki! _____Kóros állapot ez, melylyel szakítani kell. ISTv. szeptember 1. S épen holnap kedvező alkalom nyilik erre. * A főváros polgárai októberben kétszáz vá­rosi képviselőt választanak. Holnap kezdődik a választók összeírása. Bírhat e valamely aktus nagyobb érdekkel a polgárságra, mint azon testület összeállítása, amely összes belügyei felett dönt. Legalább oly jelentős tény ez, mint az or­szággyűlési képviselők választása. S most pedig kétszeres fontossága van annak.­ Mert a közgyűlés eddigi képének meg kell változnia. Ezt kívánja a főváros helyesen felfogott érdeke. Előadjuk-e az októberig uralkodó képviselő testület hosszú bűnlajstromát ? Előadjuk e azt a sok baklövést és hibát, melylyel a fővárosi polgárság érdekeit sértette ? Előadjuk-e a klikk gazdálkodás mindazon szomorú tünetét, mely a mostani képviselőtestü­let működését jellemzi ? Felesleges volna. Úgyis közismeretű dolgok azok. * Főváros polgárai! Szakítsatok az eddigi közönynyel. Vegye­tek tömeges részt az októberi választásokban, s hogy ezt megtehessétek, ne mulaszszátok el­fölvétetni magatokat a választók névsorába. Saját érdeketekben cselekesztek. S legyen jelszavatok, hogy kipusztítjátok a képviselőtestületből mindazon elemeket, me­lyek a rosz gazdálkodást, a rosz közigazgatást és a botrányokat okozták. Válaszszatok! És pedig első­sorban olyan becsületes pol­gárokat, kik helyes érzékkel bírnak a jó köz­igazgatás igényei és a főváros anyagi érdekei, anyagi fejlődése iránt. —.. —1. POLITIKAI SZEMLE. H a y m e r­­­e báró a kiszemeltnek lenni állított uj külügyminiszter tegnap hoszszabb ideig értekezett Andrássy gróffal, s aztán ma elutazott, a Rajna vidékére a Wulfachi für­dőbe. Azon hírt, hogy a külügyi minisztérium osztályfőnökévé K­á­ll­ay Béni fog kineveztetni, a „Frankfurter Ztg.“ megerősíti, s azt adja hozzá, hogy Hay­merle báró a Kállay kinevezte­­tésétől tette függővé a külügyi tárca elfoga­dását. — Ma az osztrák miniszterek tanácsot tartottak, mely a birodalmi tanács összeülte felett határozott. Novibazár dolgában az a legújabb hír, hogy a kémszemlebizottság ma két szakaszra oszolva átlépte a novibazári szandzsák határait. Ezzel az okkupáció művelete tény­leg kezdetét vette, a­mit többé félhiva­talos lapok se tagadnak. A kémszemlebizottság minden valószínűség szerint alkudozásokat foly­

Next