Pesti Hírlap, 1880. január (2. évfolyam, 1-31. szám)

1880-01-14 / 14. szám

Budapest, 1880. Előfizetési árak: Egész évre 14 frt — kr. Félévre . 7 „ — „ Negyedévre 3 „ 50 „ Egy hóra . 1 „ 20 „ Egyes száma helyben 4 kr. » » vidéken 5 „ Kiadó hivatal: Budapest, nádor-utca 7. sz., hova az előfizetések és a lap sajt­­kü­ldésére vonatkozó felszólamlások intézendők. Előfizetések után százaiért nem adattá. NAPK­B. Szerda katholikus: Bódog „ protestáns Bódog „ görögorosz . Szilveszter II. évf. 14. szám. (374.) POLITIKAI NAPILAP.f|g>7 LÁTNITALÓK, Nemzeti museum. [Múzeum­ körút.] Nyitva: d. e. 9 — 1 óráig, hétfőn és csütörtökön a természet- és néprajzi­ tár; kedden és pénte­ken az ásványtár ; szerdán és szombaton a képtár; vasárnapokon d. e. 10 —1-ig fölváltva a gyűjtemények valamelyike ; a könyvtár peiig minden hétköznapon 9—1-ig. — Országos képtár­ [Eszterházy-féle] az akadémia palo­tájában. Nyitva : vasárnap, szerdán, és pénte­ken 9-1-ig. - Országos képzőművé­szeti társulat tárlata. [Sugár-út, saját ház.] - magyar tudományos aka­démia. [Ferenc - József- tér saját­ ház.] — Iparmúzeum. [Sugár-út, a képzőművé­szeti társulat háza.] — Királyi vár és Várkert Budán, az udvar távollétiben mint Szerda, január 14. Hirdetések : a kiadóhivatalban vétetnek fel. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor­ utca 7 I. em., 5. ajtó, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak rs­mért kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adata ad­dig megtekinthető. — Közvágóhíd a so­­roksári­ ut végén a vám mellett. — Táros­ház a régi a városház-téren, az új a Lipót­­utcában 24. sz. a.­­ Táros­ vigadó [redoute] az aldunasoron. — Álláikert a városligetben. A mai szám tartalma: Esemény a hírlapirodalomban. — Ki ellen készül Orosz­ország? — Politikai hírek. — Politikai szemle. — Főv. ügyek. — Egyl. és vitéz. — Tud. és írod. — Színház és müv. — A vezérkar Bosznia elfoglalásáról. — Párisi apróságok. — Az árviz. — Táviratok. — Legujab. — Napi hirek. — Törv. csarnok. — Közgazdasági hirek. — Szinh. és mulats. : Szinl. — Tárca. Mi a tél ? — Re­gény . A nővérek. (Folyt.) — Vegyes. — Hirdetések. Esemény a hírlapirodalomban. A hírlapírók gyülekezete által megválasz­tott kilences bizottság tegnap és ma folytatólag tartott ülésében beható tárgyalás alá vette az elnök Jókai Mór által szerkesztett „Javasla­tot" s azt az alább közölt szerkezetben a hír­lapírói közgyűlésnek előterjesztés végett egyhan­gúlag elfogadta. Javaslat: 1. § A budapesti hírlapírók egy zárt kört alakí­tanak e cím alatt: Magyar hírlapírói kör“, melynek kettős célja egyrészt a magyar hírlapirodalmi hang mél­tóságának megóvása, másrészt az időszaki sajtó szólás­­szabadságának megvédelmezése. Indokolás. Kölcsönös eszmecserék és személyes érintkezés által szükségképen ki kell fejlődni egy viszonlagos megbecsülésnek a hírlapírók között, mely az irodalmi hang méltóságát emelni, a viták túlhajtott modorát csil­lapítani fogja, a méltányosság érzetét a pályatársak iránt, az igazságosságot a közönség iránt megszilárdi­­tandja, s midőn az ezektől eltérő irányzatoknak megor­­voslására módszereket nyújt, egyszersmind solidáris föl­lépésével védelmet tart fenn minden hírlapirónak, ki a közügy érdekében az igazság felderítésében fárado­zik, minden bárhonnan jövő megfélemlítés és zaklatás ellen. 2. §. Tagja lehet a magyar hírlapírói körnek minden magyarországi hírlap szerkesztője és munkatársa, ki a kör alapszabályait aláírja s tagul fölvétetni kivan. Indokolás. A vidéki és nem magyar ajkú lapokat is hasonló tekintetbe kell venni, mint a Budapesten és magyar nyelven megjelenőket. 3. §. A tagság föltétele, állandó hirlapirodalmi foglalkozás, és kifogástalan jellem. Indokolás fölösleges. 4. §. Alakulás. Mihelyt hatvan tag aláírja az alapszabályokat, a létesítő bizottság összehívja az aláírókat: azok elnököt, alelnököt, titkárt és könyvtárnokot választanak, azon­kívül egy tizenkét tagból álló bíráló bizottságot. 5. §. Ezen, a rendes tagokból álló bíráló bizott­ság oly esetekben, a­midőn nem két hirlapíró tag, hanem a hirlapíró és a külközönségből való fél között támad vitás kérdés, még tizenkét tiszteletbeli tagot vesz maga mellé, kiket a különböző társadalmi körökből választ egy évre a közgyűlés, s azokkal együtt hoz hatá­rozatot. Indokolás. Indokolás. Itt a közgyűlésre felebbezés azon okból marad el, mivel az alakító gyűlésben részt vettek egészen más te­kintet alá veendők, mint a később belépni kívánók. C) Hírlapi vitákból eredeti személyes kérdések­ben, egyik fél kivonatára, vizsgálatot tesz, határozatot hoz és azt közzéteszi. Alapelvek a személyes kérdések meg­határozásánál. a) Politikai kérdések fölötti s általában az alkot­mányos élet mozzanatait visszaadó vitákban ítéletet hozni e bizottságnak nem feladata. Indokolás. A politikai vitákban érdemlegesen egy minden politikai és pártnézetet egybefoglaló testület nem bírás­­kodhatik, valamint az iránt sem határozhat, hogy a politikai jel­em megtámadását bárki is személyes meg­sértésnek vegye-e vagy sem, valamint azt sem aka­dályozhatja meg, hogy egy egész politikai pártra irány­zott sértő támadást annak bármely egyes tagja saját személyes ügyévé tegyen. Ez indokolja a kivételt. Tehát a politikai vitáknál a „kör“ egyes tagjait se meg nem szorítja, se solidaritásával meg nem vé­delmezi. b) Társadalmi és magánéleti ügyeket, magán­üzletet és családi szentélyt nyilvánosan érintő közle­mények képezhetnek személyes sértésre szolgáló pa­nasz­okat. 10. §: A h) alatt elősorolt személyes sértéseknél panaszt emelni, vizsgálatot kérni minden érdekelt félnek a közönség részéről is joga van a bíráló bizottság előtt. Személyes elégtétel adással, csak a megnevezett sértő fél tartozik, csak megnevezett, vagy felismerhetően leírt sértett félnek. Kivételt képez csak a családi szen­tély ellen elkövetett sérelem, mely esetben a család minden férfi tagjának joga van elégtételt követelni. Ha a szerkesztő a sértő cikk íróját meg nem nevezi, maga tartozik elégtételadással. Indokolás: A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Mi a tél? (Elmélkedés a kandalló mellett.) Télnek hívják azt az évszakot, mikor a színházak csupa újdonságokkal szolgálnak, az álarcos bálok tartatnak, a­mikor az olcsó „zöld“ mulatságok helyébe a drága és feszes szalon-estélyek, táncvigalmak, hangversenyek kerülnek ... No és van a definíciónak folyta­tása még. Pár év előtt beérte volna a társasélet ennyivel. Ma azonban, mikor a tél „új" alakot ölt, mert h­ó is esik, víz befagy és hideg van, ma a téli szórakozások közé a szánkázás, kor­csolyasport sorakozik. Oh, ezek a régi telek. Ha az ember ha­vat akart látni, elővette Turgenjev Iván ily cí­mű regényét: „A hó." Ha pedig jeget akart látni, elment a cukrászhoz, mészároshoz, ki drága pénzen messze földről hozatta és drága pénzen el is adta. Vevője volt minden migrai­nes és hagymázos beteg. A korcsolya pedig ? és a szán ? A gyermek megnőtt, elvénült a nél­kül, hogy e kettőt látta, használni tudta volna.­­ Mindkét tárgy egyértékű volt az őslénykori csontokkal, mammuthfogakkal és csak a régisé­gek őre becsülte meg azokat tárlata számára. Év múlt év után, s közcsodálatra nem akadt műtörténész, ki akár a korcsolya, akár szán históriáját és befolyását az emberi műveltségre méltatta volna. Most azonban egyszerre megváltozik a helyzet: ez a mostani tél hideg is, havas is, jeges is. Az emberek kezdik észre venni, hogy Azon célból, hogy ne csak az irodalom legyen megvédve a közönség helytelen megtámadása ellen, de a közönség is az irodalom részéről eshető igazolhatlan megtámadások ellenében. 6. §. E 1 n ö k, vagy a­z e­­ n­ö­k kötelessége minden sürgetés controversialis esetnél összehívni azonnal a bíráló bizottságot,­­ esetleg a közgyűlést s azoknak tanácskozásait vezetni. 7. §. A titkár kötelessége a meghívások, és hatá­rozatok leggyorsabb közlését hírlapi úton eszközölni. 8. §. A könyvtárnak tiszte rendben megtartani a szerkesztők által beküldött hírlapokat, hogy vitás kérdé­seknél az antencták rögtön rendelkezésére álljanak. 9. §. A bíráló bizottság feladata. A) Az alakító közgyűlés után azonnal vizsgálat alá veszi egyenként az aláírt tagok neveit, s titkos sza­vazás útján határoz a felett, hogy a 3. §-ban foglalt fel­tételeknek megfelelnek-e?­s ezt a következő közgyű­léssel közli, mely a netaláni mellőzés indítványa fö­lött 7s szótöbbséggel szintén titkos szavazás útján határoz. B) Később beiratkozó tagok fölvétele iránt szin­tén titkos szavazás útján határoz, a prémes bunda mégsem eg­észen a fényűzési cik­­kek közül való, a hőmérő fagypontja alatt a fokozat jele nem tisztán dekórum kedvéért van ott, s a sűtött szobát nem csupán a köszvényes és kebes emberi lények számára gondolta ki az isten. Ily körülmények közt nem lehet csodál­koznunk, ha a tó és folyam tükrén szilárd tü­körjég képződik, melyen nemcsak járni, de francia­ négyest táncolni is lehet, é­s ha a hó nem olvad azonnal locs-pocscsá a járdán, de kitart heteken át. Így aztán előkerül a kor­csolya is, a szán is a régiségtárból, amazt felkötik a lábakra, emebbe belé­ülnek, s az­zal hajrá-hoppla, csilingiling ! Ilyen a tél. Hideg északi szél fu, melytől csonttá fagy a föld, kipirul az arc, kivirit az orr, é­s a korcsolyázó azt mondja rá: pompás idő van. És tartatnak jég- és hóünnepélyek ! A szalon kivonul a városligeti tóra, a bálterem a jéglapra, a parquet a tükörre. A táncosok mint meg­annyi pajkos Merkúrok, rácsatolják a vas­ból kovácsolt szárnyakat lábaikra és prémes felöltőbe burkolózva lejtenek kedvük szerint, a táncosnők pedig megrövidítik bokáig az uszá­­lyos ruhát, nemez szövetbe takarják hóvállaikat, a kettyüs kacsákat bundás karmantyúba vagy udvarlóik karjába dugják és­­ segítenek lej­teni. A zene pedig szól, mintha bál volna. A mamák és egyéb garde des dames-ok ott ülnek a tóparton öblös karszékekben, hátuk mögött fűtött üvegszalon, túl rajta buffet, ezen túl a ruhatár s a többi szükséges helyiség. Senki se gondol a villanyos fény mellett s lejtés közben arra, hogy a habok felett táncol , s csak egy krach hiányzik, hogy az egész vig­­azai sajtótörvényünk első­sorban a cikk íróját teszi felelőssé,­­ csak annak ki nem adatása esetében a lapszerkesztőt. Már­pedig a lovagiasság törvényének szelleme nem állhat merev ellentétben a polgári törvény szellemével. Nem is vezetne jóra, ha az az elv fogad­tatnék el, hogy a szerkesztő tartozik lovagias elégtétel­lel minden lapjában elkövetett sértésért, mert azon eset­ben a kiadók adnának a lapjaiknak „gerant“-okat a­­ sokadalom le ne bukjék a halak és békák so­­­­kadalmába, le a jéghideg, iszapos vizbe. Ilyen most a tél. Az emberek mulatnak s mentül szigorúbb az isten hidege, annál szilajabb az élvvágy, erősebb a lélek belső melege, mely kitörni akar. Nincs nap tánc nélkül. Ma elitbál, holnap füzér, holnapután magánestély, aztán álarc, utána batyubál, majd meg jégbál .... vége-hossza nincs az alkalomnak. — Ha akadna angol, ki kiszámítaná, hányat ugrik igy télen az egész emberiség, kifogyna a számjegyekből és ha ta­lálna új numerust, mely a számeredményt jelezné, nem bírná kimondani. Örvendetes, hogy az emberek szeretik a mulatságot és mulatnak egymás körében: ez a szeretet és jó kedély jele. Még örvendetesebb, hogy kezdenek leszokni a nagy fényűzésről s ha megizlelik a gyümölcsöt, nem kívánják, hogy az aranyozott legyen. Ez meglátszik az elitbálokon, hol legszebb divat az egyszerűség, s meglátszik az egyszerű tényen, hogy a közbá­lok számát a magán-táncvigalmak, estélyek szá­ma jelentékenyen felülmúlja. De mi nem akarunk most a társadalmi statistika és a sociológia számára anyagot gyűj­teni. Csupán jellemzését adjuk a télnek. Kedélyes és jó emberek túltesznek a hi­deg északon mindig s tudnak mulatni 15 fok, hidegben, jég hátán, hózivatarban, egyszerű dísz­szel, kevés költséggel, teljes megelégedésre. Ily emberek számára nincs tél, az ő lel­kükben mindig a virágzás, a verőfény, a derű évszaka lakik! Mai szám­­uk 8 oldalt tartalmaz.

Next